Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-19 / 168. szám

t; Vasárnap, 1953 yúKus 19. SOMOGYI NÉPLAP 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 195S. évi népgazdasági terv II. negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, vala­mint a dolgozók anyagi és kulturá­lis színvonalának alakulását 1953 II. negyedévében a következő ada­tok jellemzik: IPAR A gyáripar — helyiiparral együtt -— 1953 II. negyedévi termelési ter­vét 103 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok 1953 II. negyedévi termelési tervüket a következők éppen f el je sít ették: Minisztérium: 1953 II. negyed­, évi tervteljesí­tés százaléka: Bánya- és energiaügyi 99.7 Vegyiipari 103.4 Kohászati 103.6 Általános gépipari 102.8 Középgépipari 102.8 Könnyűipari 103 Élelmiszeripari 99.8 Építőanyagipari 106.8 Helyiipar minisztériuma 114.9 A gyáripar 1953 II. negyedévé ben 12.8 százalékkal termelt töb­bet, mint a múlt év azonos idősza' kában. A bányászatban a termelés egy év alatt 27 százalékkal, a ko­hászatban 16.6 százalékkal, a gép' gyártásban 33.3 százalékkal, az építőanyagiparban 22.1 százalék­kal, a vegyiiparban 18.2 százalék­kal emelkedett, a bőripar terme­lése 5.9 százalékkal nőtt, a 'textil­ipar termelése 1-1 százalékkal csökkent. A gyáriparban a munkások lét­száma egy év alatt 9.6 százalék­kal, az egy főre eső termelés 3 százalékkal emelkedett. MEZŐGAZDASÁG 1953 tavaszán a szántóterület kihasználása jobb volt, mint az elő­ző évben: az ugar területe az elő­ző évhez képest 25 százalékkal csökkent. Az ipari növények ve­tésterülete 18.3 százalékkal emel­kedett. Lényegesen több naprafor­gót, cukorrépát és textilipari nö­vényeket vetettek az idén, mint a ir.uit évben. A negyedév végén megkezdőd­tek az aratási munkálatok. Július 10-ig ,az ősziárpa aratása befejező­dött, learatták a rozs vetésterüle­tének 8Í> százalékát, s a búzának több mint felét. Az eddigi előzetes cséplési ada­tok szerint a gabonaföldek holdan­ként! termése jobb, mint a fel­szabadulás óta bármikor. A ter­méseredmények különösen a me­zőgazdaság szocialista szektorában magasak, ahol szélesebb körben alkalmazták a fejlett agrotechnikai módszereket. A jó takarmánytermés következ­tében állatállományunk állapota a tavasz folyamán jelentősen meg­javult. Az állati termékek terme­lése emelkedett, de a téli takar­mányhiány folytán előállott visz- szaesés után még nem érte el a múlt évi színvonalat. KÖZLEKEDÉS A vasutak 1953 II. negyedévi te­herszállítási tervüket 105.6 száza­lékra teljesítették. Több terméket szállítottalk, mint az 1952. évi csúcsforgalmi időszak legerősebb három hónapjában. A negyedév folyamán vasúton 20.6 százalékkal, tehergépkocsin 46.2 százalékkal, hajón 11.3 száza­lékkal több árut, távolsági au'to' buszon 38.8 százalékkal több árut szállítottak, mint 1952 II. negye­dében. ÁRUFORGALOM 1953 II. negyedévében a kiske féskedelmi forgalom volumene az elmúlt év azonos időszakához ké­pest lényegében nem yáltozoit. Az összforgalmon belül az élelmiszer- cikkek eladása emelkedett. A negyedév végén a forgalom emelkedő irányzatot mutatott: a jó termés eredményeként nagy­mennyiségű zöldfőzelék került forgalomba, a kedvező felhozatal hatására az ára'k jelentősen csök­kentek. BERUHÁZÁSOK, ÉPÍTKEZÉSEK Az építőipar termelése a II. negyedévben 20.8 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok II. ne­gyedévi termelési tervüket — elő­zetes számítások szerint —• a kö­vetkezőképpen teljesítették: Építésügyi minisztérjum építő­ipari vállalatai 102 százalék; Közlekedésügyi minisztérium építőipari vállalatai 106.4 százalék; Helyiipari minisztérium építő­ipari vállalatai 110.8 százalék. A II. negyedév folyamán üzem­behelyezték a Lenin Kohászati Mű' vek salakganulálóját, a Kőbányai Gyógyszergvár új üzemépületét, 'a T űzáll óamyaggy ár új magnezit- gyárának egyik részlegét, a Cse­peli Autógyár egyik üzemépületét, a Láng Gépgyár kazánszerelőcsar­nokát, a Salgótarjáni Üveggyár új üvegolvasztó kádk emencéj é t. Az állami gazdaságok és gépál­lomások gépállománya a II, ne­gyedév folyamán további 226 trak­torral, 754 kombájnnal, 286 kéve- tkötő'-aratógjéppeli, s mintegy 17 ezer egyéb erő- és munkagéppel növekedett. A negyedév folyamán 12 közsé­get, 5 gépállomást, 21 termelőszö­vetkezeti csoportot, 9 állami gaz­daságot láttak el villannyal. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK A dolgozóik egészségügyi és kul­turális ellátottsága tovább javult. A kórházi ágyak száma 1952 II. negyedévéhez viszonyítva több mint négyszázzal emelkedett, A rendelőintézeti szakorvosi munka­órák száma 37 százalékkai volt több, mint 1952 azonos időszaká­ban. Az óvodáikba és napközi ott­honokba beírt gyermekek száma a múlt évihez képest 8.4 százalékkal nőtt. A negyedév végén 2900-al volt több az állandó és 2800&1 volt több az idénybölcsődei férőhelyek száma, mint egy évvel ezelőtt. A szakszervezeti társadalom- biztosításban részesülők számai 10 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A negyedév folyamán 50 ezer dolgozó vett részt kedvezményes, vagy ingyenes üdültetésben. A negyedév folyamán az ország számos helyén adtak át új laká­sokat a dolgozóknak: így többék között Sztálinvárosbaíl, Miskolcon, Zircen, Várpalotán, Ózdon, Tata­bányán, Szigethalmon és a nagy- bereki állami gazdaságban. A la­kásépítkezés üteme azonban a ne­gyedév folyamán nem volt kielé­gítő. A villanyvilágításba bekapcsolt fogyasztók száma 1953 II. negyed­évében 18.300-al növekedett. A háztartási fogyasztásra felhasznált villamosenergia 13.8 százalékkal, a közvilágításra felhasznált villa" mosenerg a 10.8 százalékkal volt több, mint az előző év azonos idő­szakában. A negyedév folyamán 108 új mozgóképszínházat helyeztek üzembe. A rádióelőfizetők száma 'egy év alatt több mint 200 ezerrel emelkedett és a II. negyedév vé­gén túlhaladta az egymilliót. A somogyszili párt§zervezet segítse és ellenőrizze a tomegszervezetek munkáját A lengyeltóti pártszervezet tag- és tagjelöltfelvételi munkája Somogyszil község határában szorgos munkáskezek végzik az időszerű mezőgazdasági munká­kat. A község egyénileg dolgozó parasztjai és termelőszövetkezeti tagjai jól harcolnak-a kenyérga­bona betakarítás sikeréért. A me­zei dülőutakon és a falu utcáin egymást érik a megrakott gabo­násszekerek. Ezt a nagy sürgés­forgást figyelve, kezdetben az em­ber azt hinné, hogy ebben a köz­ségben minden rendjén megy, mindenki keményen harcol azon a poszton, amelyre állították. Ha azonban közelebbről megnézzük a község életét, a párt- és a tömeg­szervezetek munkáját, nyomban rájövünk arra, hogy nem megy minden a legnagyobb rendben, mint ahogy azt a község vezetői hajtogatják és a látszat mutatja. Súlyos hiányosságok gátolják a község dolgozóit a jobb eredmé­nyek elérésében. A községi párt- szervezet nem serkenti a falu kommunistáit a tarlóhántás, má- sodnövényvetés elvégzésére. A pártszervezet vezetői azon a helytelen állásponton vannak: „az idén is éppen úgy elkészülünk a munkákkal, mint az előző évek­ben. nálunk minden megy a maga rendjén. Elvégeztük a tavaszi munkákat és most folyamatosan végezzük a nyári mezőgazdasági munkákat.’“ Ha azonban megvizs­gáljuk a község határát, láthat­juk, hogy több hold kapálatlan kukorica, cukor- és takarmány- répa csúfítja. A tarlóhántás és másodnövényvetés is csigalassú­sággal halad. Egyáltalán nincs ok a megnyugvásra, még kevésbbé az elbizakodottságra. Az elmaradásért felelősség ter­heli a községi pártszervezetet, el­sősorban a pártszervezet titkárát és vezetőségi tagjait, akik a so- ronlévő feladatokat a községi ta­náccsal, adminisztratív utón akarják elvégeztetni. A pártszer­vezet ahelyett, hogy a kommunis­tákra, a becsületes pártonkivüli dolgozókra, a tömegszervezetekre támaszkodna, csupán egy-két ta­nácsdolgozóval akarja megoldani a jelenlegi fontos feladatokat. A pártvezetőség maga is lebe­csüli a politikai tömegmunkát, amit bizonyít az, hogy népnevelő­munka egyáltalán nincs a község­ben, a cséplőgépek mellé nincse­nek népnevelők beosztva, nem szer­hogy megszüntesse azokat. Ezek; ben a napokban, (heteiben, amikor ■megyénkben — LengyeDtóti köz­ségben is — szívós iharc folyik a dolgozó parasztok részéről a behor- dás. cséplés, beadási maradéktalan elvégzéséért, amikor újabb és újabb becsületes dolgozó parasztok tűnnek ki példamutatásukkal, ál­dozatos munkájukkal, a pártszerve­zetnek gondot kell1 fordítania a pártépítésre. A pártvezetőség ál­landóan foglalkozzék az élenjáró dolgozókkal, nevelje őket a párt, a haza szeretetére, .nevelje őket olyan hazafiakká, hogy közülük! a leg­jobbak érdemesek 'legyenek a párt eoi'aiba. vezik, nem ellenőrzik a kisgyűlé- seket, újságfelolvasásokat. De el­hanyagolja a pártszervezet a tö­megszervezetek irányítását, segí­tését, ellenőrzését is. Sem a DISZ- ben, sem pedig az MNDSZ-beh nem érvényesül következetesen á párt irányítása. A községben mű­ködő DISZ szervezet tevékenysé­ge csak szórványos kultúr- és sportműsorok rendezésében jut ki­fejezésre. A DISZ szervezet a ter­melésért folytatott harcból sem . veszi ki részét. Teljesen elhanya-, golt az ifjúság politikai nevelése. A pártszervezet figyelmen kívül hagyja, hogy már hosszú idő óta nincs a DISZ-nek titkára, hagyja, hogy a szervezet szétessen, a fia­talok a klerikális reakció és-más egyéb ellenséges elemek befolyá­sa alá kerüljenek. « A pártszervezet sem vezetőségi, sem taggyűlésen nem foglalkozik a DISZ szervezet munkájáéval. Egyetlen elvtárs sincs megbízva a* pártszervezet részéről, a DISZ se­gítésével, instruálásával. így az ifjúság teljesen magára hagyatva végzi tervszerűtlen munkáját. DISZ taggyűléseket csak egy-egy nagyobb sport- vagy kuitúrese* mény lebonyolítása előtt tartanak, de nem tartanak taggyűlést. Olyan; fontos események előtt, mint az aratás, cséplés munkái, amibenu a DISZ fiatalokra fontos feladatok várnak. «• ■ ''Ág ív Semmivel sem jobb a kapcsola­ta a pártszervezetnek a MNDSZ- ■ el. Pedig még nem is olyan ré- rj gén megyeszerte jól ismert, ~ ki- - válóan működő MNDSZ szervezeti ' volt a községben. Lelkes kezdetné- : nyezés indult el a sömogyszili MNDSZ asszonyoktól, • ami nagy visszhangra talált ’az egész" me­gyében a becsületes .parasztesszo- nyok között. Az utóbbi hónapok­ban azonban az asszonyok mun­kája is visszaesett. A pártszerve­zet nem törődött ezzel, .ffém vizsgálta meg az okát, .se­gítséget nem adottba tmmkú meg-, javítására. -- nvt > ,!im ü*-,­Az MNDSZ tagjai már hosszú . idő óta nem vettek részt népne­velő munkában, nem mozgósítot­ták a község asszonyait , a. ; tojás- és baromfibeadási kötele­zettségek teljesítésére. Ezen a te­rületen pedig éppen <éiég tenni­való akadna. A község dolgozói, maguk az MNDSZ asszonyok lemaradtak a beadási kötele­zettség teljesítésével. i s.. A pártszervezetnek sürgősen fel kell számolnia a pártonkivüli dől- : gozókkal és a községben működő tömegszervezetekkel «zeniben fennálló közömbösségét. Iiathatps segítséget kell nyújtani mind , a DISZ, mind pedig az MnDSZ szervezetnek. A pártszervezet ve­zetősége bízzon meg a.,párt tagípi közül egy-két elvtársat a DISZ és MNDSZ szervezet, , irányításá­val, -segítésével. A főfeladatc ma- . radéktalanul biztosítani a párt irányító, ellenőrző szerepét a tö­megszervezetekben. Ezzel el tudják érni, hogy a ÓISZ vezetőségének és a szervezet, egész munkája helyes irányban haladjon és betöltse hivatását: A pártszervezet vezetői szilár­dítsák tömegkapcsolatukat, ségíi> sék és ellenőrizzék a tömegs?er- vezetek munkáját. i •>..--u,iJ A szabási DISZ-fiatalok aratási munkája Lengyeltóti mindig a megye élenjáró községei közé tartozott a mezőgazdasági munkák végzésében. Most is iparkodnak a dolgozó pa­rasztok. hogy az aratás után a be- hordást, cséplést, beadást s ezzel párhuzamosan a tarlóhántást és másod növényvetést is elvégezzék. A másod vetésű kukorica már zöldéi a lengyeltóti határban. Az ősziár­pa után vetették. A közeég dolgo­zó parasztjai úgy dolgoznak, hogy az államnak, de saját maguknak is hasznára váljék. Az időszerű mezőgazdasági mun­kákban klitünt dolgozó parasztok­ra felfigyelt a pártszervezet is. Már a választási harcban az élen­járók közül több mint 30 párton- kívüli dolgozó parasztot vont be a népnevelőmunkába ée nem ered­ménytelenül. A személyes példamu­tatás mellett könnyű volt a dolgo­zó parasztoknak agitációs munkát végeniök. Különösen 12 egyénileg dolgozó paraszt tűnt ki, többek között Dávid Gáspár 7 holdas, ifi. Szován Ferenc 16 holdas, a be­gyűjtési állandó bizottság elnöke, Medviczki Lajos l4 holdas, Seip Já­nos 5 holdas dolgozó parasztok. Az alapszervezet vezetősége el­határozta, hogy a 12 dolgozó pa­rasztot a választá«ó'íi után is állan­dóan foglalkoztatja népnevelőmun­kával, kisgyűlések, új ságfelolva sá­sok megtartásával bízza meg őket. Igyekszik elérni, hoey ezek a dol­gozó parasztok minél közelebb ke­rüljenek a párthoz, minél jobban megszeressék a pártot. s harcolja­nak a párt célkitűzéseinek megva-' lósításáért. Ezeket az élenjáró dol­gozó parasztokat, amennyiben be­csülettel végrehajtják a rájuk bí­zott feladatokat, felveszik a pánt tagj'elöitjeinek sorába. Ez volt — helyesen — a pártve­zetőség elgondolása. Azonban in­nék a tervnek a végrehajtása nem valósult meg. Igaz, hogy nehezíti a tagjelöltfelvételt az, hogy a vá­lasztások óta új titkára van az aíapszervezetnek. De nem ez a dön­tő hiba, hanem az, hogy a pártve­zetőség ezekkel a dolgozó parasz­tokkal nem foglalkozik elég alapo­san. Bár mind a pártszervezet tit­kára, Lenhoffer elvtárs, mind a vezetőségi tagok, Takács elvtárs. az ágit.-prop. felelős, Bernáth elvtárs, a gazd. felelős és Újvári elvtárs nő. a szervezőtitkár feladatként jelölték meg maguk számára a 12 dolgozó paraszttal való állandó foglalkozást, de nem kapta meg mindenki, hogy személy szerint ki­nek a neveléséért felelős, s így csak alkalomszerűen, inkább a véletlen­re bízva végzik ezt a munkát. A pártépítés és ezen belül a tagje- löltf elv étel megjavítása pedig az alapszervezetnek igen fonta? fel­adata. Annál inkább, mert a párt­tagság szociális összetétele az alapszervezetben egyáltalában ném kielégítő, rendkívül kicsi benne a dolgozó parasztok arányszáma Az 51 tagú pártszervezetben mindöez- sze 4—5 dolgozó paraszt párttag van. Nem kétséges tehát, hogy annak a tervnek a megvalósítása, melyet a pártvez tőség magának 1 elkészített, komoly mértékben erő­sítené a pártszervezetet, A héten megtartott taggyűlésen volt egy tagjelöltfelvétel. Nagy Já­nos 25 éves dolgozó parasztot vet­ték fel a párt Soraiba. Nagy elv­társról minden párttag tudja, hogy a választások alatt és azóta is jó felvilágosító munkát végzett, mint a pártszervezet egységes népnevelő- csoportjának tagja. Azt is tudják róla, hogy a tavasszal, amikor szü­lei. a beadás teljesítésével elmarad­tak, ő győzte meg őket az állami fegyelem betartásáról. Most, a nyári mezőgazdasági mun­kákban is kitűnt példamutatásával. A pártvezetőségnek azonban nem szabad megállnia ebben a munká­ban. Még nagyobb gondot kell for­dítania a tagjelöltfelvételre. Nem fogadható el olyan kifogás a párt- vezetőség részéről, hogy a *ok munka miat,t nem érnek rá megfe­lelően foglalkozni a dolgozó parasz­tok nevelésével, s ezért megy lassan a tagjelöltfelvétel. Nem helyes, ha ezt a munkát csak- a pártvezetőség tagjai végzik. Ebbe be kell vonni az egész párttag­ságot és elsősorban azokat a párt­tagokat, akik maguk is dolgozó pa­rasztod. De főleg a pártcsoportokra kell támaszkodnia ebben a munká­ban a pártvezetőségnek és a párt- bizalmiakon keresztül minden párt­tagot bevonni az új tagjelöltek nevelésébe. A lengyeltóti pártszervezet veze­tősége felismerte a tag- és tagje- I ölti elvé telki munka hiányosságait' az alapszervezetben, csak ezideig még nem tett meg mindent azért, A szabási. DISZ szervezet veze­tősége a pártszervezet irányításá­val és útmutatásával kezdett hoz­zá az aratáshoz. Az aratási munkák beindulása­kor a DISZ tagok közül egy 18 tagú aratóbrigádot szerveztek. A brigád tagjai már az árpa aratá­sánál becsülettel kivették részü­ket a szemveszteségnélküli ara­tás sikerrevitelének csatájából, 33 hold árpát határidő előtt learat­tak. A kenyérgabona aratásának megkezdését ugyancsak a mi­nisztertanács határozata szerint végezték. 18 hold rozsot határidő előtt levágtak és 40 hold búzának az aratását ugyancsak július 11-re elvégeztek. A termelőszövetkezet fiataljai: is becsülettel kivették részüket az' aratásból brigáddal együtt; Hor­váth István és Király Károly 250 százalékra teljesítették napi noiv májukat. Lovász János, Kelemen József, Stégli Ilona pedig 200 szá­zalékra teljesítették napi normál­jukat. Most a cséplés megkezdésélpjif a, brigád tagjai két műszakban vesz­nek részt az aratásnak a -cséplő-: munkásokat két brigádba osztot­ták, amelyek felváltva, Váltóit műszakban dolgoznak. ; . '4An Horváth István a szabási DISZ szer­vezet nevében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom