Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-17 / 166. szám

Péntek, 195.3 jálfoa 17, SOMOGYI NÉPLAP Szilárd vezetést-, nagyobb szervezettséget a nagybajomi gépállomáson Az aratás, 'betakarítás sikeres •elvégzésében fontos feladatot kelt fnegoidaniok a gép állomásoknak. A .nagybajomi gépállomásnak a "terv szerint & két kévekölő'arató- géppel 300 holdról kellett volna a termést learatnia. A gépállomás azonban nem 'teljesítette feladatát. A mai napig tervének alig egyhar- madát, 90 hold gabona aratását vé- ■ezte el. A gépállomás vezetői iemmibevették a termelőszövetke­zetekkel költött szerződéseket. A. mezőcsokonyai tsz-ben még több mint 50 hold gabona vár leai^itás- ra, de elmaradás van a nagybajo­mi Győzelem tsz-nél is. A gép állomás hanyagsága sok hiányosságot szül. Szerdán a me' •zöcsokonyai Béke tsz földjén dol­gozó ikévekötő-aratógép fél napig álét, mert az arató,gépkezelőnek a gépállomásra kellett mennie, hogy szer élőket hívjon ki egy órai Mó­kára. A gépállomás vezetői ugyan­is nem küldtek aratógépkezelői tanfolyamra egyetlen dolgozót sem és amikor a gépek megjöttek, azo­kat kiképzetten traktorosokra bíz­ták, akik nem tudtak a gépekkel dolgozni, sőt törést is okoztak raj­tuk. Keveset dolgoztaik még a kom­bájnnal. Eddigi teljesítménye alig 30 'hold. Igen súlyos a lazaság a ■jarlóhár.tásnál, másodat)vétnyvetés' ■nél és c.séplésnél. A .miniszterta­nács határozata értelmében a.'gép­állomás 11 erőgépéinek egyéniként legalább 60 hold ‘tarló,bánit ást kel­lett volna élvégezni, ezzel .szem­ben csak 5 gépet állítottak erre a fontos munkára és összesen csak 90 hpld t'arlóhántást végeztek, ter­vüknek álig 30 .százalékát. A gépállomáson elsősorban, a vezetésben van a hiba. Miké Jó­zsef már a negyedik igazgató h. eb­ben az évben. Munkájában isok fo- gvatakosság van. Szöliősi István •politikai helyettestől sem kapja meg azt a segítést, támogatást, amit az igazgatói teendőik ellátása megkívánna. A politikai helyettes kiveszi .a vezetésit az igazgatóhe­lyettes kezéből, így nem érvénye­sül az egyszemélyi felelősség. Hoz­zájárul & vezetés gyengeségéhez Mik,s elvtárs határozatlansága ’’*• Megtörténik, hogy a brigádveze- tőik, vagy maguk a traktorosok sem hajtják végre az igazgató uta­sításait, vagy egészen másképp hajtják azokat végre. Pl. kedden, az igazgató utasította a brigádvezető­ket, hogy az Ujvárlalvár,a kiszál­lított csép lőg éoekh ez megfelelő erőgépeket adjanak. A bri- gádvezefő és a körzeti mezőgaz­dász ezt az utasítást nem hajtotta végre. így erőgéphiáiny miatt még szerdán délben sem tudták a csép­lést megkezdeni. Az Ilyen esetek valósággal burján zárnák a gépállo­máson. Egyes hanyag traktorísták is hátráltatják a cséplést. Piote- rícs István felelős csiéplőgépvezető p‘l.%nem gondoskodott időben ele­gendő varró, és hajt ősz íjtartalék - ■ró!. Amikor az utolsó tartalék is •elfogyott, ,a cséplőgépnek állnia kellett, .mert akkor telefonált be a gépállomás igazgatójához, hogy küldjön ki Bodrogra varrószíjat. Kiskorpádra a cséplőkhöz nem küldtek üzemanyagot, nem tudtak csépelni. Természetes, hogy az ilyen zűrzavaros intézkedések ká­rosan befolyásolják a gépállomás tér v teljés illését. A gépállomás vezetőinek meg kai 'szüntetniük ,a kapkodást, szer- vezetlanséget. Meg kell javítaniuk a vezetést. A fegyelmezetleneket, a, kötelességüket nem teljesítőiket pedig felelősségre kell vonniuk. A politikai helyettes foglalkozzék többet a szocialista munhaverseny szervezésével, a gépállomási dol­gozók politikai 'nevelésével, se­gítsen az 'igazgatónak ia vezetés megszilárdításában. Minden trak- toriistta, minden gépállomási doLgo- zó felelőssége tudatában, jó mun- k'ával segítse elő a gépállomásra váró feladatok megvalósítását. A csökölji Béke tszcs koiiiniituistáiiiak példamutatása Befejezéshez közeledik az aratás, a hullámzó búzatáblák helyén már keresztekbe rakott kévéket talá­lunk. Egyéni és tsz-parasztságunk igyekezett, 'hogy minél kisebb szem- veszteséggel, idejében learasson. Az aratás nagy munkájában^ kom­munistáink voltak az click, az élenjárók, ők kezdték meg elsői­nek a búza és rozs aratását, ők serkentették példamutatá­sukkal a- páírtcnkívüli dolgozó parasztokat jobb, gyorsabb munkára. A kommunisták példamutatása nem hiányzott a csökölyi Hé!: - termelőcsoportban eem. A termelő- csoport kommunistái voltak az el­ső ' — akik megfogták a kas-rét és megkezdték as ara­tást. Felmérték az erőket, felosz­tották a. gabonaterületei és nekilát­tak a munkának. Példamutatásuk­kal, nevelőmunkájukkal megértet­ték a tagokkal, hogy köteles­ségük learatni minél előbb és szemveszteség nélkül a gabonát. A tagok megértették és követték Ja­kab Sándor, Baranyák és Varga Imre elvtársak példáját. A terme- íőesoport. tagjai valamennyien be­csülettel helytálltak ,a kenyéresata győzelméért vívott harcban. lS-én estig teljesen elvégezték az összes aratási munkákét. A tavaszi bú­zát is learatták. •Még arattak, de a jó munkaszer­vezés eredményeként azi ősziárpa csépiését már megkezdték és rövi­desen be is fejezték. 1® mázsás holdankiníi átlagtermést értik el árpából. Terméseredményeik b.bi­zonyították, hogy a jól müveit föld gazdagon visszaadja a ráfordított munkát. A termeiöcsoport azonnal j a cséplőgéptől, teljesítetté árpabe- adási kötelezettségét. A bőséges készletből munkaegységenként fél kilót kiosztotta^ a tagságnak. A ve­tőmagot éltették és még a közös állatállomány számára is maradt bőven. Szép termést várnak a többi gabonaféléből is. A szorgalmasan dolgozó termelőcsoport-íagók 10— 20 mázsát visznek majd haza. A legtöbb munkaegységet teljesítő, szorgalmas tagok között ott talá.­jjuk a termelőcsoport párttagjait. I Varga Józsefnek 300. Jakab Sán- I dór elvtársnak a feleségével együtt j 400 munkaegysége van. \ A kommunisták állandó neve- : íőmunkát végeznek a tszcs tagjai között. Rákosi és Nagy elvtársak beszédét Megvitatták. Tudják a termelccso- poi’t tagjai, hogy a szövetkezeti kö­zös gazdálkodás a parasztság fel­emelkedésének egyedüli hely.s út­ja. A tszcs kommunistái megma­gyarázzák a tagoknak, hogy az ál­lamtól a legmesszebbmenő támoga­tást megkapják, nekik pedig az a feladatuk, hogy az eddiginél még jobb munkát végezzenek, tartsák be az állami fegyelmet, szilárdítsák szövetkezetüket, növ-ijék saját jö­vedelmüket. Valósítsák meg üzemeink és vállalataink vezetői a dolgozókról való gondoskodást A vezetők kötelessége állandóan gondoskodni a dolgozókról. Számos olyan terület van, ahol beszélnek erről, de a valóságban vajmi keveset tesznek azért, hogy a dolgozók igé­nyeit megfelelően kielégítsék. A Téglagyári Egyesülés konyhá­ja arról tanúskodik, hogy a vál­lalat vezetősége csak frázisként használja az emberről való gondos­kodás jelszavát. A valóságban mást te3z a kéz, mint' amiről beszél a száj. A konyha előtt kupacba halmoz­va található a letisztított tökhéj, a legyek belepik a szemetet éa mellette főzik a dolgozók számára a levest, a bogrács nincs rendesen lefödve. Két vesszőkosárrál meg­oldható volna a tisztaság kérdése és ez nem kerül többe, mint >50 fo­rintba. A konyha körül található még tyúkketrec, egy láda tele tö­rött poharakkal. A konyhán dolgo­zóknak a fehér kötény viselése kö­telező. A konyhavezető köpenyéről azonban nem lehet felismerni, hogy vájjon fehér volt-e valaha. A kony­ha dolgozói rendelkezésére mindösz- sze két törülköző áll, ez kevés hat ember részére. Az ételt szállító edények piszko­sak. Bent, a konyhában rothadt barackot találtunk, lekvárt akartak főzni belőle a dolgozók számára. LóÜi Józsefné, a konyha dolgozója azt mondja, saját részére nem főz­né meg az ilyen barackot, tehát a dolgozóknak sem lelhet elkészíteni. Az Arany-utcai Téglagyár dol­gozói elmondják, hogy tervezerűt- lenül történik az étel kihordása. Nem egy esetben kevesebb ételt kaptak a megrendeltnél. De olyan eset is előfordult, hogy heten­ként négyszer főztek kelkáposztát, amikor bőven áll a konyha rendel­kezésére számos más zöldségfélét is. Ifj. Hosszú József elmondja, hogy volt rá eset, amikor a kiho­zott étel ehetetlen volt. a tarllio-. nya össze volt csomósodva, kevés a zsír az ételeken. A tálalóedé­nyek itt is piszkosak. A Textilmű és a Magasépítő Vállalat közös konyhája szintén arról tanúskodik, hogy a vezetők figyelmen kívül (hagyják a -dolgo­zók jogos igényeit. A konyhán ke­vés az edény, ami van, az is lyu­kas. A lábasoknak nincs füle és így a forró lábast nagyon kelle­metlen leemelni tűzhelyről. Nincs elég tányér oem ahhoz, hogy hatszáz-Kétszáz ember zavartalan étkezését elláthassák. Nincs a konyhában vízilefolyó. Párszáz forintos költséggel lehetne változtatni ezen a lehetetlen hely­zeten, de a vezetők azon vitatkoz­nak, hogy a Magasépítő Vállalat nem ruház be több pénzt, mert csak októberig dolgoznak otit. A; Textilművek vezetősége meg á^ért nem gondoskodik rendes konyha­felszerelésről. mert szeptemberben elkészül az új, modern konyha. Ad­dig azonban nem akarnak törődni ezzel a kérdéssel. A dolgozóktól mi­nőségi munkát kérünk, tehát meg kell adni a jóminőségű élelmezést is. . .Az üzemek, vállalatok vezetői gondoskodjanak a dolgozókról, kü­szöböljék ki a hiányosságokat az üzemi étkeztetés terén. A Barcsi Fűrészüzem dolgozóinak vállalása augusztus 20 tiszteletére Mozgóboltok segítik az aratást A földműves sző vetkezetek az aratás és csépié,s idejére ország­szerte mozgóboltokat létesítettek, hogy ezze] is elősegítsék és meg­könnyítsék az aratók ellátását, Borsod megyében már 90, Szabolcs megyéiben 47, Békés megyében pe­dig 44 mozgóiból! működik. A mozgóboiiokat teherautókra szerelték fel1 és azok kotla reggel­től késő estig járják a határt. Közszükségleti cikkeket, többek között hűsítő italokat, cigarettát, az aratáshoz szükséges szerszámo­kat visznek magukkal. A mozgó boltok iránt mindenhol •nagy az érdeklődés. Mutatja ezt az is, hogy Szabolcs megyében a mozgóboltoik eddigi forgalma meg­haladja a 200 ezer forintot. A Barcsi Fűrész- és Parketta- üzem dolgozói örömmel fogadták az új kormány programmját, mely az életszínvonal fokozott emelését tűzte célul. Az üzem dolgozói tud­ják, hogy a „termelj többet, job­ban élsz“ jelszó ma is érvényes, a termelés növelésével tudják élet- színvonalukat emelni, Az üzem dolgozói ,a termelésben elért jó eredményeikké] kívánják elősegí­teni az új kormány pregrammjának meg vall ósí tását. A július 11-én tartott üzemrészen­kénti termelési értekezleten a dob gozók nagy lelkesedéssel tették meg felajánlásaikat augusztus 20- ra. Az alábbiakat vállalták: 1. A III. negyedévben terven felül 252 köbméter gömbfát fűré­szelnek fel. Ez azt jeleníti, hogy teljes termelési tervüket 90.700 forint tál túlteljesítik. 2. A parkettatermelléis terén vál­lalták, horfv a HE negyedéviben terven felül 2725 négyzetméter parkettát termelnek. Ennek ered­ményéként tervüket 121.300 fo­rinttá:! teljesítik túl. 3. A termelés mennyiségének növelése mellett fokozott gondot fordítanak arra, hogy az üzemből 'kikerülő készáru a fegszigoirübh minőségi 'követelménynek l;s meg­feleljen. 4. A vállalást csak szilárd mun­kafegyelemmel lehet teljesíteni, ezért vállalták, hogy a munkaidő 480 percét pontosan ledolgozzák és igazolatlan mulasztás nem lesz. A dolgozók egyénileg is szép fel­ajánlásokat tet'tek. Fenyősi Bene­dek, Pressing István, Rumics Jó­zsef és Brunner István keretfűré- szes brigádjai vállalták, hogy ter­ven félül naponta 1—1 köbméter (gömbfával többet vágnak fel. A Völ- úvíi. Pálfi és a DISZ ködűnészeis- brigádok vállalták: napi készáru termelési tervüket fél köbméterrel teljesítik túl. Angyal Ferenc par­ketta,gyalus vállalta, hogy napi 5800 folyóméter friz gyalulási ter­vével: szemben napi 6500 folyómé­tert teljesít. At kapos-homöki dombok (mir cjöi,t rejtőzik még a nap, az éjtSzákai eső lehűtötte a leve­gőis vékony páracsíkok szállnak fe] a júliusi reggelen. Steiner Ádám egykedvűen, komótosan/bal­lag a kert felöl. A sapkája alólki- csapódó cRerets hajfürtök redőd homlokán ülnek. A mezőn vir rasztotta át. az éj-tsza-kát, nehogy ■valami kár adódjék elő. Úgy érzi, hogy elkelje egy kis pihenés, de azért először 1 benéz az istállóba — esznek-e asz állatok. Itt mindent rendjén talál — mert az ö felesége talpig asszony, elvégzi a mimikát, ha ő nines is otthon. — S így a konyha felé tart, hogy lepihénjen egy kis időre. A kiskapu nyikor­gása azonban az utca faié vdnta figyelmét. Először csodálkozva- nézte a kofái vendéget, de egy pil­lanat mul'tja már barátságosa,n fo­gadta Na y Sándor tamácselnököl. —- Kér [jön beljebb, eWök elv­társ — íssékeli be a konyhába a vendég Steiner gazda. .— No. nem volt semmi- hiba odakint c éjtsmka? — kérdezi az elnök. — Hát vóni volt... mert úgy esett égés: éjjel, csak úgy szakadt. A JÓ GAZDA Most aztán szét kell rakni a ke­reszteket, hogy gyorsabban szárad­janak a kévék, mert a, behordáss-al sem várhatunk. — Bizcdhj, igyekeznünk kell, hogy július 20-ig elvégezzük a b-öhordást a községben. Az aratásban éten- jártunk, \a többi miMkdtöai sem akarunk szégyenben maradni. Most már hozzá kell fogni a közös szé­rű rendbehozásához. Maguk mikor kezdik a behordást, Ádi bácsip r­E\ holnap kezdem-, és be *s fejezem. A szomszéd segít­ségével egy nap alatt behordjuk. — Milyen termésre számít? — Hm ... hát hogy is mondjam — vonja össze hondokán a rán­cokat Steiner gazda, gondolatát rendezgeti. — őszi árpából több volt 16 mázsánál a holdankénti át­lagtermés, búzából az 1000 Öldn kö­zel 12 mázsa lesz, rozsból pedig 7—8 mázsára számítok a három­negyed holdon, Ahogy a minap számítgatta-m, a beadás teljesítése után, a vetőmagon, a házi szük­ségleten felül még több mint 10 mázsát vihették szabadpiacra. Igaz, hogy nekem a múlt évben is volt négy mázsa feleslhges gabonám, pedig a beadást is túlteljesítettem. — Az ám!. .. elnök elvtárs — szól közbe SteinegMé, aki eddig szótlanul tett-vett a konyhában ■ az idén sem maradunk adósak. Egyszer akart félrevezetni egy pletykás asszony, abból sokat ta nullám. Drága fiamnak köszönhe­tem, hogy nem sikerült neki — mutatott egy fiatal -katona falo'll~ függő fényképére, — Akkor meg fo­gadtam, hogy nem- hallgatok akárki szamára, hanem azt teszem. amit a törvény előír. Nagyszerű gyerek a mi fiunk, már tizedes — nézegette gyönyörködve a pirosarcú. nyűt tekintetű katona, fényképét. — Most is, hogy itthon volt, öt-napi szabadságra, boldogan mondta: .jlátom édesanyám, most sem kell magu-k miatt szégyenkeznem, mert a diesőségtáblán van a nevük.“ IP ívid szituét után Steiner gazda törte meg a csendet. — őszintén szólva az idén még többet is tudtam volna termelni, ha- a tavasszal, a tagosításkor nem cserélik ki azt a 800 öl földemet, mélyet az ősszel jól megműveltem. Most már azonban az ilyen dolgok­tól sem kell tartanom. Nagy Imre és Rákosi elvtársak beszéde a kor­mány új pro grammjáról nekem is megnyugvást adott. Nagyon örü­lök. hogy kormányunk biztosítja nekünk, egyéni parasztoknak is, hogy több évr\e -előre 'tervezkss- sük gazdaságunkban a termelést. Így még nagyobb kedvem vám a munkához. Úgy határoztunk 1az asszonnyal, hogy az ősszel, a négy holdhoz még bérbe is veszünk egy­két holdat. Kettőn megbirkó­zunk -a. munkával. Ugye lehetséges ez, elnök elvtárs? — Már miért ne leheti, van tartalékteiútet. okos gondolata van, Ádi bácsi, a fold mindig visz- szafizeti a jó munka árát. Most meg az új konnámjprogrmymi sze­rint öt évre lehet bérelni földet és a beadást is több évre előre megszabják — válaszol az elnök. — Tudom én azt jól, hogy érde­mes a párt szavára hallgatni. Azért igyekszem most is a m,unká­val. A tarlóhántást is hamm-rosaoi befejezem és még vétek 1000 öl tar­ló-répát is a 800 öl csaiamádé mel­lé — mondja bizakodva Steiner gazda. — így több takarmány lesz az állatoknak a télre. Az ősszel meg már m-gyobb lesz a területem, a bérbevett földdel, s több jut majd a földből talcarmány alá ás Csak úgy lehet jószágot tartam és ne­velni, ha elég takarmányról gon­doskodik az ember. Én sem fek­szem a fülemén, ha munkaidő van és -a jószágot is hajtom, ha sürget a dolog. ’ Gyorsan dolg'ozni pedig csaj: jóltáplált jószág bír huza­mosabb ideig. No, meg eladásra is szoktam én mindig nevelni állatot. Az idén két dara-b has,as üszőt ad­tam. exportra. Több„ mint hatezer forintot kaptam értük. — Bizony, álhat tenyésztés- nél­kül nem lehet jól gazdálkodni, — fordult az asszony a, tanácselnök fáé. — Most veszünk egy borjúit, a másik mellé és felneveljük el­adásra. 11/1 egén. mert- jó pénzt fizet­nek érte. A pénzen pedig a fiunknak csináltatúhk ruhát, meg cipőt, hogy..mire leszerel, ne legyen erre gondja, mert már kiszemelte az élete párját. NősüJésre kerül a sor. — Az asszony tekMtete most hirtelen találkozott férje -tekinteté­vel, s mind a 'ketten egyetértőd1^, boldogan mosolyogtak ... Szűcs Ferenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom