Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-02 / 153. szám

Csütörtök, 1953 július 2. SOMOGYI NÉPLAP 3 F ALIÉ JSÁGMOZG ALOM GÉPÁLLOMÁSAINKON Jól szerkesztett faliújság segíti & munkát a keretű gépállomáson A kereki gépállomás szerelő- műhelyében szép, ízlésesen elké­szített két faliújság van. Az egyik a pártszervezeté, a másik a DISZ-4é. Az újságok legnagyobb értéke az, hogy a -cikkek állandóan váltakoznak, mindig a legfrissebb -eseményeiket tartalmazzák. A napi munkában felmerült hibáikat, hiá­nyosságokat tárják fel, a bírálat után útmutató tanácsokat is ta-r- táimaznak. Megmutatják tehát a hibákat, de 'egyúttal rávilágítanak azok kiküszöbölé-si módjára is. A bíráló cikkeik mellett dicsérő -anyagot is láthatunk. Az aratási, növényápal-ásí és -általában a me­zőgazdasági munkákban élenjáró dolgozók teljesítményét olvashat, juk. Elmondják a cikkeik azt is, hogyan születtek a szép eredmé­nyek, a jó munkát végző dolgo­zók miyen módszereket-, -eljáráso­kat líkcíimaztak a teljesítmény e-T érésénél!. A faliújságok -azonban még ennél többet is tartalmaznak. Elvégzik a munkával kapcsolatos politikai előkészítést, ső-t nemzet­közi tájékoztatást is nyugtának a dolgozóknak. Az -egyik cikk például elmond­ja, milyen jelentősége van nemzet­gazdasági szempontból a munkafe­gyelem megszilárdításának. — Jó eredményt csak fegyelmezett, ala­pos munkával lebet elérni. — A DlSZ-faiiJÚjság -egyik ci-kk-e a béke 'megszilárdításáról szól. Közli a: dolgozókkal, hogy eredményes é.pítlőmunkát csak békés körülmé­nyiek k-özö-tt liehet végezni. Ismer­teti a nemzetközi helyzetet, egy" úttal a békéiért folytatott nemes harcra szólítja fel olvasóit. A faliújságok tehát ibeitőltik hi­vatásukat. Közük a .gépállomás "belső eseményeit, hiányosságait és jó -eredményeit, felvértez, k a -dol­gozókat az elmélet fegyverével. A faliújságok hiányossága az, hogy a cikkek alatt nem szerepel íróik neve. Ez helytelen. A .jövőben feltétlenül' tün­tessék fel a neveket. Tudják meg a dolgozók, hogy kik azok, akik lelkes, bűzd- ó, nevelő hatású cik­keikben -szói -jak hoizz-ájuk. Dicséretet érdemel Bertalan Fe- =T«nc -politikai helyettes, aki a fali­újságokat szerkeszti és megszer­vezi ,a velük kapcsolatos teendő­ket. A kereki -gépállomás jó mun­kája légyéin p-élda a többi gépállo­máisnak. A jó faliújság nev-et, -szer­vez és helyes irányítás mellett fegyvert ad a dolgozóik kezébe a boldogabb jövőért folytatott ne­mes harchoz. Rosszul dolgozik a kaposvári gépállomás faliújság- szerkesziööizottsága A kaposvári gépállomás faliújság­mozgalma egyáltalán nem tölti be feladatát. Gyengesége elsősorban az élettől való elszakadásban mutatko­zik meg. A faliújságtáblák a gépál­lomás területén üresen meredeznek a szemlélőre. Ha jelennek is meg cikkek, azok legtöbbször általáno­sak, terjengősek, alig, vagy legtöbb­ször nem foglalkoznak helyi poblé- mákkal, az üzem életével. Például most, amikor a gépállomás dolgozói előtt a mezőgazdasági munkák egyik legnagyobb feladata, az aratás és a cséplés áll, a faliújságtáblákon mind­össze egy cikket találunk. Ez a cikk sem tölti be feladatát. Nagy általá­nosságban foglalkozik a miniszter- tanács aratásról és cséplésről szóló határozatával. De egyetlen szóval sem emlékezik meg arról, hogy a gépállomás dolgozói milyen vállalá­sokat tettek és mi a tervük. A fali­újság a kritika és önkritika fegyve­re. de nem így a kaposvári gépállo­máson. Egy alkalommal Szőke Lászlóné, a gépállomás egyik dolgo­zója bírálta Winszki János elvtár­sat, a gépállomás főgépészét helyte­len munkája és pártszerűtlen maga­tartása miatt. Winszki elvtárs ezt személyeskedésnek vette és minden­áron el akarta fojtani a jogos kriti­kát. Ennek eredménye az lett, hogy azóta nem mertek a faliújságra cik­keket írni. A leg+öbb esetben a fali­ói jságtáblákon újságkivágásokat ta­lálunk, amelyek háttérbeszorítják a helyi vonatkozású anyagokat. A szerkesztőbizottság nem áll hi­vatása magaslatán. A faliújság 'szer­kesztését abban látják, hogy kivag­dalt újságcikkekkel teleragasztják a faliújság tábláit. A tartalmi hiá­nyosságokat a díszítés szépségeivel akarják ellensúlyozni. Ezek a hibák oda vezettek, hogy a dolgozók nem becsülik a faliújságot, mert nem ta­lálnak benne őket érdeklő problé­mákat, helyi anyagokat. Ha a fali­újság rendszeresen megjelenik, ha a dolgozókat érdeklő problémákat tár fel, rögtön megváltozik ez a kép és a faliújság az érdeklődés központ­jába kerül. A legfontosabb feladat a faliújság­mozgalom fellendítése terén az alap­szervezet vezetőségére hárul. Az alapszervezet vezetősége párttagok­ból, népnevelőkből, szakszervezeti tagokból és műszaki dolgozókból ak­tív szerkesztőbizottságot hozzon lét­re. A faliújságot hetenként, vagy 10 naponként jelentessék meg és az üzem legégetőbb problémáit vessék fel rajta. Helyes, ha a vezetőségi tagok maguk is írnak, segítenek a szerkesztőbizottságnak. Hassanak oda, hogy a gépállomás valamennyi dolgozója munkatársa legyen a szer­kesztőbizottságnak. Hozzák fel rend­szeresen a faliújság-mozgalom jó és rossz tapasztalatait. A szerkesztőbizottság feladata munkatervet készíteni. Bátran ka­rolják fel és népszerűsítsék az élen­járó traktorosok munkamódszereit és ezen keresztül adjanak segítséget a lemaradóknak. így a faliújság nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gépállomás valamennyi dolgozója teljesítse, illetve túlteljesítse tervét. Jó munkával lehet csak jó eredményt elérni Kovács János berzencei doigozó paraszt boldogan állt a cs-éplőgép mellett. A zsákokba ömlő aranyló gabona elmondta neki, hogy érde­mes volt egész éven át kitartó, ala­pos munkát végezni. 350 öl terüle­ten vetett csupán árpát és 590 kg termés került a zsákokba. ‘37 kg magot használt csupán a vetésihez, majdnem 19-szer«sen visszakapta azt. Az ilyen szép eredmény eléré­se jó munkát kíván. Kovács János gondosan- ápolta a vetést. A jó gazdához ülő szeretet­te? végezte munkáját. Időiben ve­tett és időben aratott. Mindig a le-gmrgíel-e'.őbT, időpontot választot­ta. Kovács Jáno? a többi mezőgaz­dasági munkában is élenjár. Be­adási kötelezettségének mindig ma­radéktalanul eleget tett. Tudja azt. hogy a feladatok pontos ellátása jó eredményt biztosít. A jó mun­ka soha nem veszik káliba, mert az eredmény jutalmazza a fárad­ságot. E g y a sok közül... EGY SZÉNÁVAL megrakott ■kocsi hátáét a kányái utcán. Idősebb, deresedö hajú férfi haj' tóttá a lovakat.. Benedek János 7 holdas dolgozó paraszt tért haza a mezőről. Az árpatarló szántását vé­gezte el és hazafelé felrakta a szé­nát is. — Ki kell használni az időt — mondta —, mert minden perc ara­nyat ér.— Ez volt mindig Benedek János jelmondata és ezért lett a község legjobban dolgozó egyéni gazdája. Büszkén mesélte a tanács­elnök, hogy, mindebben élenjár._ El­sőnek fejezte be az árpa aratását, már megkezdte a rozs vágását is. a turtóhántással is elkészült, sőt egy holdon már elvetette a másod- növényt is.. Kölest vetett az árpa Zitán. Ez azonban még nem min­den. Tojás- és baromiibeadását már egész évre teljesítette, adófi­zetésben előljár és minden kötele­zettségét pontosan} halogatás nél­kül teljesíti. Szépen, nagyon szépen dolgozik Benedek János. Mi a jó nmnka és a szép eredmény titka? — NEM TITOK EZ. elvtárs — mondja Benedek János mosolyog­va — Dolgozni kell szívvel-lélek- kel, ennyi az egész. Szeretni kell' a földet, csak úgy lehet jó mun­kát végezni. — Néhány pillanatig elgondolkozik. KörüljáiáMP- tekinte­tét az udvaron. Mindenütt tisztaság, rend uralkodik. Olyan a háztáj, mintha ünnepre hozták volna rend­be. Látszik rajta a gondos gazda keze. —- Népi így volt ám mindig — folytatja Benedek János. — Az életem a felszabadulás- után 'kez­dett széf) lenni. — Azelőtt? — kerültem ki az életbe. Apám a jó- tan ácson kívül nem tudott semmi mást adni. Tengődtem a világban, mint olyan sok más hasonló sorsú nincstelen. — Először Tabon egy kidákpontán voltam cseléd. A mindennapi ke­nyerem talán. megvolt — igaz, hogy nagyon kßserü kenyér volt az —, de semmi másra nem jutott. Dolgozni pedig Iá tás tól-vakviásig kelleti. A munkától nem féltem so­hasem, de nem láttam semmi értel­mét. Minél többet dolgoztam, annál szegényebb voltam. — Mit lehet­tem volna? — Megpróbáltam más­hol. Voltam napszámos, részesara­tó. Akármihez kezdtem, mindenho­gyan csak szenvedés volt az élet. — Néhány pillanatra elhallga­tott. Látszott az arcán, hogy az emlőitek hatása alatt áll. A nap­égette homlokon mély redőket szántottak a gondolatok Hirtelen azonban elsimultak a ráncok. — EGYSZER AZTÁN megváltó- zott minden. A gyilkos háború vé­get ért_ s körülöttem valahogyan más leli a világ. Először nem ér­tettem meg, mert olyan sok új dol­got láttam, de a földosztás min­dent megmagyarázott. Nem is tu­dom elmondani, hogy mit éreztem akkor, mikor leverték a cöveket a föld végére és azt mondták, hogy az. az enyém! összeszorult a szí­vem és valahogy úgy éreztem, hogy ezentúl érdemes élni. Boldog, nagyon.boldog voltam. Nem is tud­ja Megérteni ezt az érzést az, aki nem. szenvedett annyit, mint én. A többi aztán gyorsan ment. A földosztást, követte számos nagy ,esemény. melyek nyomán mindig szhbh lett az életem. -— Ezért víg­ját életemet teszem boldogabbá, Qzért teljesítem beadási kötelezett­ségemet is. Az az állam megérdem­li. amely a nyomor országából vi­rágzó hazát varázsolt, — MILYEN TERVEI vannak a jövőre vonatkozólag?. __ Termeim? ‘ — Folytatom a m unkámat. A trágyát kikor d- tam, a hétén már befejezem a rozs aratását és a másodnövényve- tést. Előre elterveztem, hogy mi kerül a földbe. Gondolatban már a jövő évi tervemet is kiké­szítettem. Jó előre tervezni, mert így az embert nem érheti meglepe­tés. Megtanultam azt, hogy a terv­szerű munkában van a siker titka — Aztán tanulok is. .— Bizony, öreg fejjel álltam neki a tanulás­nak. de megéri. Ott vannak azok a füzetek. Mind korszerű mezőgazda­sági kérdéssel foglalkozik. Most látom csak, hogy azelőtt milyen fejletlen gazdálkodást folytattunk. Most azonban el kell mennem, kint van még a réten két kocsi széna és minél előbb be akarom hozni, mert esőre áll az idő. Ki akarok használ­ni minden percet, mert. csak úgy tudok jó munkát végezni. BENEDEK JÁNOS r.fly a sok közül, akinek élete a felszabadulás óta változott meg. Egyike azoknak az egyéni parasztoknak, akik meg­értették célkitűzéseinket és azokat magukévá tették. Benedek János mcsak Kánya község dolgozói előtt legyen pé.lda. hanem kövessék példáját szerte a megyében. Alkal­mazza mindenki Benedek János .ta­pasztalatból szerzett jelszavát. amely szerint a jó eredmény csak térvszerü. folyamatos munka so­Árpaarotásban a legjobb eredményi a darányi gépállomás érle el képzett'séggel rendelkeznek. Gépállomásainknak tetemes -rész jutott a mezőgazdasági mimikák -teljesítéséből. Sajnos nem mind- egyik gépállomás értette meg a feladat jelentőségét. Voltak olya­nok is, melyeik munkája következ­tében -lényeges hibák -keletkeztek. Egyes gépállomások rosszul 'haj­tották végre -a feladatokat. D-e vol­tak jól teljesítő gépállomás ok is. Ilyen pl. a darányi gépállomás, amely 115 kát, holdon aratott u-e és a most kezdődő taarlóhántiáis’bóI s 18 holdat végzett el. Közvetlen mögéje zárkózik fel a fonói gép­állomás, amely 105 kát. hőid ara­tásával ,a második helyet ‘biztosí­totta magának a versenyben. Az aratás legjobb kom-bájnosa Földi István vo-i't a kereki gépállomásról. Lelkes mun-kávaíl, odaadó és szak­szerű közreműködésével lényege­sen hozzájárult a. -megye araitás- i-e-rvének vég-rehajtásához. Cz-uring János, a pusztakovácsi gépállomás -komiba jn-o-sa szintén jól dolgozik. Szovjet -kombájnjával a nemrég megjelent bíráló sajtócikk óta nagyon szép eredményeket -ért el, A bírálat következtében vál­toztatott munka-mód szerén, s-okkal többet törődik gépével, megválto­zott -a munkához való viszonya is- Czur'ng élv-társ változtasson még az emb-erekkei], való kapcsolatán is, Többet foglalkozzon- a -dóí’tgo-zók- -kal. Segítse a gyengéblbeket, t&- pa-sztaíatait- adja át azoknak az elv-társaknalk, -akik hiányos szak'­A megyéiben ,a legjobb aratógép- k-ezelő Kalmár János, a fapso-nyi gépállomás dolgozója, aki két nap alatt 30 kát.'hold árpát vágott le* A sok jó eredmény mellett szá­mos rosszul dolgozó i-s van. A leg­rosszabb aratógép-kez-ellő Keresztes János, a -balatonkrlliti gépállomás dolgozója. M-unikáját 1’.anyagul, fe­lületesen végzi, -nem törődik a gé­pek 'kijavításával. Azi-egyik gépet pl. nem járatta be, mielőtt- kihú­zatta, így ,a gép összetörött. Hibás a gépállomás vezetője, Szumme-r Béla és Tankó Ján-o-s technikus is, akik nem törődnek keiliökiéppe-n. munkájukkal, s -ennek következté­ben szám-os hiányosság jött létre a gépállomáson. Tankó János hi' tájából történt például az, hogy 12 ara-tógép huzamosabb ideig hasz-nál-haJtat1-aliiu.I hevert, -hogy 12 olaj-l-enyonió csavar hiányzott, melynek beszerzése mindössze egy telefonbeszélgetésbe került volu-ai- Tanikó János mégi-s csa-k hosszú -d-ő elteltévé! intézik-e d-e t-t. így 12 ■gép kiesiet-t a termelésből. A gépá-Eo-mási vezetők és a po-» ■fiti-kai vezetők tartsák első fel­adatuknak az ilyen hibák elteni küzdelmet. Híálha dolgozik jól né­hány gépállomás, megyei viszony­lat ban mégsem tudnak a gépáilo- má-s-cik szép -eredményt felmutat­ni, -mert a h ibák csökkentik -az -ed-. ért eredmények értékét. Berzencén is vidáman megy a munka, gazdag termést hozott ez az év A b-erzenc-ei Uj Barázda tsz az árpa aratás-át -befejezte és máris megkezdte a rozs aratását, 13—14 mázsa átlagtermésre -számi-tána-k holdanként. Hogyan érték -eil ezt a szép eredményt? A pótib epo-rzásc 100 százalékosan elvégezték, -miért tudták, h-ogy lényeges termés-több­letre számíthatnak. A beporzásnál inagy segítséget nyújtottak az út­törők, akik lelkesen kivették ré­szüket a feladat -elvégzéséből!. Vi­dám -nó-taszó mellett mosolygós -ar­cú -gyermekek vállvetve serény­kedtek a -tsz dolgozóival é-s a fej­lett gazdálkodás k öve tke-ztében sokkul sz-ebb eredmény született. A tsz -elvégezte a fejtrágyázást é-s a növényápolás-: munkálatokat. Jel! emző- a munka, jó megszerve­zéséire, hogy mindez egyidőb-en és minőségileg kifogástalanul -történt. Berz-eince Iköz-s-égbtan m-o-st -már -a- cséplőgépek zakatolnak. Az ár- paasiztag-oik sorban fogynak el és helyettük arany-ló gabona ömlik a zsákokba. Vidáman megy a mun­ka. Tudják a dolgozóik, hegy jól dolgozlak. Élvezik munkájuk gyü­mölcsét. Ne feledjék e] azonban, hogy a leQadatokmak csak egy kis része vallő-s-ult meg. A pompázó, dús növényekké! -telített 'határ -szá­mos feladattal várja a dolgos ke­zet, Az árpaföM-elk-en tralktcHrok zúgnak. Mindig -kevesebb tesz & -tarlós földterület. Feketén csililo' gó, frissen -szántott talaj várja a m,áiso-d-n-övényve-tést. 8 holdnyi te- rül-eitem meg is tö-rtént -a kukorica -elvetése. Néhány hét -és eé-őbújnak az- íjpijó, zöld palánták, új termést ígérve. A dóig,özeik lielkie-s-en végzik munkájukat. Vasárnapig még so­kat akarnak .elvégezni. Szebb, ér- 't ékesebb -eredményt akarnak el­érni. meir-t Somogyu-dvarhe-ly -köz- ségge-1 versenyben van-na-k és zjz értékelést vasárnap tartják meg. E lelkes munka nemes v-ersemyten- düilieitre -sarkalja icik-et. Vidáman, odaadóan, véigziilk a feladatolk-at. A zimányi Béke tszcs-ben megteremtették a szemveszteség nélküli aratás alapját A tagjai szemveszteség nélküli betakarításért. Az esedékes -nö­vény ápolást, a r-epce é-s ö-sziárpa- aratását már a múlt héten befejez­ték. Most arra .készülődnek, hogy a learatott gabonát elcsép-e-lljék ős a húz,a, rozs megfelelő érési idő-1 pon-tjábain késedelem nélkül- bozzá- logh-assa-nak a nagy aratáshoz. A munkáik eliő-réháladáis-át nagy­ban segítette -az, hogy már a ta­vaszi munkák elején ib-zto-sították a -helyes mun-kaszerveze-tek -kiala­kítását. A br.igád'tagoka-t -egyénen­ként felelö-s-sé tették a mezőgazda­sági munkákért. Minden tagra ki' mérték a terülteteket, -ami -nem volt könnyű, -mert .élő-tfe meg kel­lett -győzni a tagokat a helyes munkaszervezés előnyéről. A csoport tagjai -korán .kezdték a munkát. Senki -sem ákart lema­radni a kapálásban és az egyéb munkáiban. Az -asszonyok is 'becsü­lettel kivetnék részüket a munká­ból-: -a növényápolás -zömét ma­gúkra válCaíták. A csoport a 98 hold kukoricából. 68 holdat fce- r-esztsorosan vetett, 45 holdat a traktor kapált meg, a többit -a ta­gok kapálták meg. A kukoricát háromszor kapálták, ebből 60 ho-T jd'a-t pótbeporozta-k. Mind a 17 hóid burgonyán, 28 hold cukorrépán, 26 hold napra­forgón a minisztertanács határo­zatának megfelelően gondosan ój- vég-ezfék a ’kapálásti- -töltö-getést. így aztán mindenhova jutott mun­káskéz. Ideiben ka-szálták 1-e a ré­teket, a -szántóföldi takarmányo­kat. 49 szekér lucernaszémát., 52 kocsi rétiszénát ibehordtak ás már 17 ih-oild muhart, 4 hold -kölest, 5 hold csiíillagfürt-öt, 4 hold hajdinát vetettek másod-növényként. ’A terv szerint 90 h-olda-t -kélll1 másodnö- vénnyel bevetni. A 440 köbméter -s:ló i-s nagyban hozzájárul az állatállomány átté- !el,te:tósé'hez. Nemcsak a téSr-evalót biztosították, de jelentékeny ta- ikarrn-á-nytartaléfcuk lesz a jövő év­re i-s. A múlt -évi tapasztalatokból megtanulták, h-o-gy előre kell szá­mítani. A csoipört-tagoknaik -n-emcsak a termelést kélll megtaoiuLnio-k, de mindenkinek érez,ni,e kell, hogy ai -szövetkezet vagyon-a az övé i-s. Amilyen mértékben erősödik a közös vagyon, töíbb -t-a-rtafiéika, több állata ieisz a csoportnak, úgy emel­kedik a tagság -életszínvonala, jór léte. A tszcs pártszervezet-ém-ék erre kell nevelnie m-nden t-aig-ot. Névelői a szocialista társadalmi tu­lajdon megőrzésére. Tudatosítsa a vezetőség, h-ogy h-a a tszcs a 188 hold gabonát szem veszteség nélkül takarítja be. 94 mázsával több lesz a termés. Ha ezt elosztják, mint­egy fél kilóval lesz több az egy munkaegységre járó -osztalék. Bizd-eri Jánosnak, áki harmad- I magávál dolgozik, év végéig 700 | munkaegységet teljesít, a szem­. - - ,1-1..".T — +Ä— „t 6Afl zimányi Béke termelőcsoport Ibecsülettel -harcolnak a -aratásért,

Next

/
Oldalképek
Tartalom