Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-12 / 162. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EG VE SÜLJEltf/ W Dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok, gépállomások és állami gazdaságok dolgozói a veszteség nélküli gyors betakarítással, a gabonabeadási kötelezettségek gyors teljesítésével biztosítsátok a város és a falu dolgozóinak kenyerét, erősítsétek a munkás-paraszt szövetséget! A MAGYAR ÖÖIÖOZÖR PÄ RTU A M X. évfolyam, 162, szám. if«*’ ÁRA 50 FILLÉR ■BWZHsas*« c Vasárnap, 1953 július 12. A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG AKTÍVAÉRTEKEZLETE » i. A Magyar Dolgozók Pártja budapesti szervezete szombaton délután aktivaértekezlefét tartott az Építő- és Faipari Dolgozók Szak- szervezetének székházában. Az aktiv aértákeztet elnökségében helyet foglaltak: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István. Földvári Rudolf, Kristóf István. Ács Lajos és Zsofi- nyecz Mihály, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Szálai Béta, a Politikai■ Bizottság póttagja, Vég Béla az MDP Köiponti Vezetőségének titkára, továbbá az MDP Központi Vezetőségének több tagja, köztük Révai József, a Népliöztársaság Elnöki Tanácsánálc elnök- helyettese. Farkas Mihály hadseregtáiomak, Kiss Károly, Házi Árpád, Rónái Sándor. Horváth Márton, Apró Antal. Piros László, Ha- rustyák József és Dénes István. Az ajctivaériekezlet elnökségének tagjai közt voltak; Erdei-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Urban Ernő Kosswth-díjas író, Osztrovszki György, a Tudományos Akadémia főtitkára, Páter Károly, az Agrár egyetem rektora, Pioker Ignác Kos- süth-díjas gyalus. Gazda Géza K° ssuih-díjas művezető és többen mások. Az ahtivaértekezlefet Földvári Rudolf, a Budapesti Pártbizottság titlcára nyitotta meg. Tisztelt Pártaktivaülés! Kedves Elvtársak! A Központi Vezetőség és a Budapesti Pártbizottság azzal a céllal hívta, össze a budapesti párták tiva ülést, hogy a jelenlévő elvtár- Sakkcil megvitassa a Központi Veze tőség legutóbbi üléséinek anyagát, valamint kormányunk mjilvánods ágra hozott új programmjával kapcsolatban felmerült kérdéseket — mondotta. P.ártdktivaiilésiink előadója Rálcosi Mátyás elvtárs. Az aktiv aért tkezhet részvevőinek nagy tapsa közben emelkedett szólásra Rákosi Mátyás elvtárs. Rákosi Mátyás elvtárs beszéde Elvtársak! Összehívtuk a Magyar Dolgozók Pártja budapesti szervezetének pártaktiváját, hogy ismertessük azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozólag pártunk Központi Vezetőségének június 27-én és 28-án megtartott teljes ülése határozatokat hozott. Ezek a határozatok foglalkoztak pártunk és népi demokráciánk legfontosabb kérdéseivel, külön részletesein foglalkoztak azokkal a hibákkal, amelyek pártunk munkájában és népi demokráciánk gazdasági' területén mutatkoztak. A Központi Vezetőség kidolgozta a hibák kijavítására vonatkozó rendszabályokat. iPártűnk, a Magyar Dolgozók Pártja a felszabadulás óta .eltelt időben ‘igen komoly eredményeket és sikereket ért el. A mi pártunk vezette ki a magyar nemzetet abból a szinte reményt/, len helyzetből, amelyet a háború pusztításai okoztak. A mi pártunk vezette az újjáépítést, a mi pártunk vitite győzelemre a' harcot a régi rend, a. tőkések és nagybirtokosok ^l'/en, s a mi pártunk vezetésével kezdte meg dolgozó népünk lerakni jobb, szocialista jövőjének alapjait a váméban és a falun egyaránt. Ami az eredmény,ken a legfontosabb: a dolgozók’ életszínvonala, munkásoké és parasztoké egyaránt olyan fokot ért el, amilyenre soha a Horthy időiben még megközelítően sem1 volt példa. Minden párttagunk, minden elvtársunk, az egész magyar dolgozó nép joggal büszke azokra az eredményekre, amelyekéit ezekben a nehéz időkben elértünk. S hoz- zátshetem, elértük őket, mert segített, támogatott bennünket minden téren a felszabadító hatalmas -Szovjetunió. Központi Vezetőségünk azonban megállapította, hogy pártunk és különösen pártvezetésünk munkája közben súlyos hibákat is követett el. E hibák egyrésze pártvezetésünk helytelen módszereire vonatkozik. Központi Vezetőségünk ülésén kidolgozta a rendszabályokat, melyek a jövőben biztosítják a valóban kollektiv vezetést, érvényre juttatják ä vezetésben a pártde- mokráeiát, egészséges fejlődésünknek ez elengediheteithn biztositékát, a kommunista kritika és önkritika szellemét. Moet gondoskodnunk kell róla, hogy a pártdemokrácia., az egészséges kritika és önkritika érvényesüljön az egész pártéletben, a Központi Vezetőségitől le egészen az alapszervekig és segítse megerősíteni, megszilárdítani pártunk kapcsolatait a dolgozó tömegekkel. A pártmunka megjavítására kidolgozott rendszabályokat azóta már pártunk tagsága elé vittük, s az elvtársak meggyőződhettek belőle, hogy el vagyunk szánva a hibák gyore kijavítására és kiküszöbölésére. Én ezen az akti vaér t..kéziéiért elsősorban azokkal az intézkedésekkel kívánok foglalkozni, melyeket Központi Vezetőségünk gazdasági kérdésekben dolgozott ki', s amelyeket Nagy Imre elvtárs az ország- gyűlésen ismertetett e amelyekkel mi, mint pártunk irányvonalával, természetesen mindannyian egyetértettünk. Kezdem mindjárt a -szocialista iparosítás .kérdésével. Mióta 'befejeztük a háború romjainak eltakarítását, az újjáépítést és miután a politikai harcban megvertük a régi kizsákmányoló -osztályokat és rátértünk .a -szocializmus építésére, dolgozó -népünk áldo-z-atkészsé- ge, haza-szeretete és szorgalma olyan műveket hozott létre, olyan ítélj esi tm-ényéke-t mutatott fel, amilyenekről a régi kapitalista időkben szó sem llehetett, Minden -munkás, mindén értelmiségi, .pártunk minden taigja, de -az egész dolgozó nép méltán -büszke az olyan aiiko-táscikra, mint Sztálinvá- ros, mint In óta, Ko-mló és sok más. Munkásosztályunk ez évek alatt valóban nagyot alkotott és joggal hivatkozhat e -téren a szocialista építés komoly sikereire. Ugyanakkor azonban meg kell állapítanunk, hogy» az alkotó munka hevében komoly hibákat is kö- vetiünik -el. Hibát követtünk -el elsősorban -azzal, hogy nehéziparunk és a termelőeszközöket gyártó iparok fejlesztésében túl- gyors iramra tértünk át és a- tervezés munkájában gyakran figyelmen kívül hagytuk hazánk gazdasági erőforrásait, reális lehetőségeit. Figyelmen kívül h-agytuk nem -egyszer azokat a nagy tehetőségekét, melyek a Szovjetunióvail és a népi demokráciákkal- való együttműködés jobb kiépítéséiben rejlettek. A legkomolyabb hibát azonban ott követtük -e'1, amikor 1951 februárján túlságosam -megemeltük első ötéves tervünk ipari célkitűzéseit. Hároméves tervünk -eredményeinek, valamint ötéves tervünk első évémek jó teljesítményei alapj-án megállapítottuk, hogy gazdasági lehetőségeink nagyobbak, • mint ah-ogv azt eredetileg gondoltuk és további tervünkben több beruházást vehetünk fel. Erinek megfelelően a beruházás összegét 50 mil- liárdrói 80 mi'/liárdra emeltük fel. És itt történt -a hiba. Emelni lehetett és emelni ik-ellett- -a -tervet, de a 30 milliárdos emelés túlsók volt. Kevesebbel kellett volna emelni. Természetesen ezze] az emeléssel párhuzamosan azt is elhatároztuk, hogy megfelelően emelni fogjuk a dolgozó nép életszínvonalát. A tervünk szerint "őt év alatt az életszínvonalnak 50 százalékkal kellett volna emelkednie -és 220 ezer lakást akartunk ezidő alatt építeni. De ismétlem, hogy megemelt tervünkbe már a kezdetén olyan, -hibáik csúsztak be, amelyek eleve lehetetlenné tették az -életszínvonal1 ilyenirányú emelését. A megemelt -terv ugyanis tízszer any- nyi beruházást írt elő -a nehéz- és gépipar számára, mint a könnyű- és élelmiszeripar számára. Kevés volt a mezőigazdasági beruházásokra szánt összeg is. -Márpedig a könnyű- és élelmiszeripar, valamin t a mezőgazdaság termelése let; volna hivatva -jelentékeny részben biztosítani az életszínvonal emelését. Amiko-r kezdett mutatkozni, hogy a túlságosan felemelt ipari tervek miatt nem marad elég erőnk arra, Ihogy egyidejűleg növeljük nehéz'párunkat és a dolgozó né-p életszínvonalát, akkor -is változatlanul' folytattuk -túlzott iparfejlesztésünk ira-mát, amiből viszont az következett, hogy egyre kevesebb beruházás jutott a dolgozó tömegek, különösen az ipari munkások életszínvonalának emeléséire. A gyárak építése miatt kevesebb -lett a lakásépítés és mint látni fogjuk, a mezőgazdaság beruházásai is viszonylag csökkentek a túlzott -iparosítás következtében. Ezeket a hibákat még tetézte a tavalyi rossz termés. A kettő együttvéve odavezetett, hogy ipari munkásságunk életszínvonala az utolsó esztendőben már nem emelkedett, hanem csökkent. Megsértettük a szociaiiz-mus építésének I azt az alaptörvényét, h-cgy -az 'építéssel- párhuzamosan szakadatlanul emelkednie kell a dolgozó tömegek és különösem! az ipari munkásság életszímvtmalának. Azok a gazdasági rendszabályok, amelyeket pártunk Központi Vezetősége kidolgozott, ennek a komoly hibának kijavítására irányulnak. Minden elvtársiunk, egész dolgozó népünk értse meg, hogy ia mi javaslataink a szocializmus változatlan továbbépítését jellentik, de olyan módén, hogy kijavítjuk azokat a hibákat, amelyeket az ipar fejlesztése közben elkövettünk azzal, hogy ne-m gondoskodtunk a dolgozók jólétének -megfelelő -emeléséről. Ha az utolsó két évben háttérbe -szorult -az ipari munkásság életszínvonalának emelkedése, most ezen változtatunk. Hibánkon okulva, -most úgy kívánjuk folytatni a szocializmus -építés-ét, hogy a munka köziben iegy pillanatra se veszítsük el dolgozó népünk és elsősorban ipari munkásságunk életiszíavon-aliának, jólétének, 'kulturális. és -szo ci ális szükséglete ínek szakadatlan emelését. Ebben áll Központi Vezetőségünk határozatainak lényege. A dolgozó tömegek életszínvo- nalán-ak állandó emelkedését -biztosító rendszabályok,, jelentékeny részét Nagy Imre elvtárs az országgyűlésen már ismertette, ezért -ezekre ne-m térek 'ki. Lényegük az, hogy -összes beruházásainkat, jövendő terveinket felülvizsgáljuk « átcsoportosítjuk abból -a célból, hogy miinél többéit tudjunk fordítani a dolgozó nép, az ipa-ri munkásság életszínvonalának -emelésére, s ugyanakkor, ha lassúbb iramban is, de folytatjuk szocialista építésünket s -benne nehéziparunk fejlesztését is. Többet fogunk költeni a munkásság szociális cél'jaira, a munkavédelemre, a minimumra j csökkentjük ä túlórázást, biztosít- j juk a szabadnapot, eltöröljük a helytel-e-n-pénzbírságot és így tovább. Mindjárt megemlítem, hogy a rendszabályok nyilvánosságrahoza- ía-l-ánái ne-m követtük azt -a régi szokásunkat, hogy javaslatainkat először pártunk nevében ismertessük. Az elmúlt néhány -nap tapasztalata meggyőzött bennünket arról, hogy helyesebb lett volna ezúttal is a tennivalónkat először pártunk nevében -közölni, -mert így sok -eivtár-s-unk nem volt tisztában, hogy a Nagy -elvtárs által az országgyűlésen előterjesztett javaslatok pártunk Központi Vezetőségének natározatai alapján készültek. Megállapíthatom,, hogy dolgozó, népünk, de különösen ipari munkásságunk lelkes helyesléssel ve-t- 'te tudomásul ezeket a javaslatokat. A magyar dolgozó nép újra meggyőződ betett ír-óla, hogy pártunk a kellő pillanatban meg -tudja tenni a kellő lépéseket és ha felismeri az -elkövetett hibákat, azokat bátra-n feltárja és megteszi a kijavítására szükséges rendszabályokat. Ez történik mosf. is. Biztosak vagyunk benne, hogy a hibák kijavítása népi demokráciánk további erősödéséhez, • dolgozó népünk életszínvonalának további emeléséhez vezet. Tudj. ezt az ellenség is és ezért igyekszik megzavarni ezeket az intézkedéseket. Azt hirdeti, hogy most már nem érvényes a tery, hogy már nem kell tartani a normákat, nincs szükség munkafegyelemre. Abból a tényből* például, hogy megszüntettük a pénzbírságot, I azt a következtetést vonják 1«, hogy most már mindenki azt csinálhatja az üzemben, amit akar. Nekünk élesen szembe kell szállni és vissza kell verni az ellenségnek ezt a demagóg kísérletét, amellyel- dolgozó népünk és az ipari munkásság életszínvonalának, jólétének emelését akarja meggátolni. Mind--® öntudatos munkás és értelmiségi előtt világot), hogy életszínvonalunkat nem leheti emelni akkor, ha termelésünk csökken. Mi átfogjuk állítani és átfogjuk szervezni iparunkat úgy, hogy belőle szocialista építésünk további folytatása mellett a dolgozók életszínvonalának emelésére a lehető legtöbb jusson. De mindenki előtt világos, hogy nem emelhetjük az életszínvonalat akkor, ha a termelés ■— és- mindjárt 'hozzátettem, a termelékenység — ,ne,m emelkedik, ha az önköltség nem csökken. Ahhoz, hogy több lakóház.. a-hihoz, hogy több lakás, -több kerékpár, több ruha, több cipő. több cukor, több élelem legyen, több szén- is kell, amely egész iparunkat fűti, több va-? és acél is kell, mely nélkül nincs gépgyártás és nem lehetséges a dolgozó nép jólétén/k emelése. Mi tehát, jövőre is több szenet és több acélt akarunk termelni, mint az idén. és többet is kell termelnünk, mert csak így tudjuk népünk éietezinvcnffiát emelni. A különbség az eddigi állapothoz képest a.z lesz. hogy a vas, az acél, o. szénte-rmeiésit kisebb mértékben fogjuk emelni, mint eddig és ugyanakkor meggyorsítjuk a fogyasztási cikkek termelését. Ebből viszont az következik, hogy mindé® öntudatos munkás változatlanul teljesítse mostani tervét, takarékos-ködjén az anyaggal, 'vigyázzon a minőségre és változatlanul tartson fegyelmet, ne tűrje a selejtgyártást. Világos, hogy mindezek a tényezők alapjai és ■elengedhetetlen- tlőfe’.tóti lei saját jóléte növelésének és az egész dolgozó nép életszínvonala emelkedésének. Aki ebben a helyzetben azt javasolja, hogy most már engedjünk a munkatempóból, hogy lazítsuk a normákat, hogy. most már nem f-ontos a terv 'teljesítése, aki azt hirdeti, hogy pazarolhatunk az anyaggal, gyárthatjuk a selejtet, az lényegében az ellenség kezére játszik. Az a régi jelszavunk: ..Termelj többet, jobban élsz“ most is változatlanul érvényes, sőt most érvényes csak: igazán. ’ És változatlanul érvényes az a jelszó is; „A munka nálunk becsület és dicsőség dolga“. Ennek megfelelőiem változatlan eréllyel fel kell lépni a fegyelem- sértőkkel, különösen a tervfegyelem megsértőivel szemben, a lazaságokkal, a selejtgyártókkal szemben. Erre annál is inkább szükség van, ment már hallatszanak olyan hangok — és kétségkívül az ellenség hangja — melyek azon az alapon, hogy a pénzbírság helytelen rendszerét megszűnt.ttük, az,t hirdetik, hogy most má.r senkit sem lehet büntetni, hogy aki hanyagságból vagy tudatosan- selejtet gyárt, attól nem lelhet kártalanítást követelni, hogy nem lehet felelősségié vonni azt, aki fegyelmezetlenséggel, igazolatlan kimaradásával zavarja szocialista termelésünket, kárt okoz és -megnehezíti dolgozó népünk jólétének emelését. Az ilyen nézetekkel erélyesen szem'b:■ kell szállni, Fel, kell világosítani a jóhiszeműeket. hogy éppen, mert termelésünk most arra vesz irányt, hogy ipari munkásságunk és. dolgozó népünk jólétét és életszínvonalát emeljük, gondosabban kell ügyelni a fegyelemre és erőteljesebben kell fellépni azokkal szemben, akik szocialista termelésünket egyik, vagy másik módon zavarják, dezorganizálják. Beruházásaink átcsoportosítását, jövő terveink olyan- átállítását, mely népjólétünk leggyorsabb és legjelentékenyebb emelkedését eredményezi, az Országos Tervhivatal és az illetékes minisztériumok végzik. Nem áll- az, hogy a mi terveink általában túlfeszítettek; ezt igazolják az idei első félév számai-, amelyekből kiderül, hogy féléves termelési tervünket a januári és februári komoly lemaradások dacára túlteljesítettük. A hiba ott van, hogy ezekben a teljesíthető tervekben túlnagy a nehézipar beruházása és túlkevés az, amit a dolgozó nép életszínvonalának közvetlen emelésére szántunk. Éppen ezt a hibát akarjuk most kiküszöbölni. Ha azonban a má.r végrehajtás alatt lévő terveket nem teljesítjük, vagy önkényesen, egész népgazdaságunk érdekeire és a termelés továbbra is elengedhetetlen koordinációjára, a termelés egybehangolására való tekintet nélkül változtatunk a tervein, változtatnak a terven az egyes üzemek, úgy ebből nem a nép jólétének emelése, hanem a zűrzavar, dezorganizáció keletkezik. Ezt értse meg minden ©Marsunk, • minden öntudatos munkás, minden igazgató, minden minisztérium és -együttesen gondoskodjunk arról, -hogy ezek a helytelen, sőt ellenséges h ang ok elnémuljanak. Minden; meg kell! tennünk arra' hogy a tervfegyelem, a munkafegyelem, a munka-lendület, a -szocialista munkaverseny erősödjék és kegítse dolgozó népünk jólétének emelését minél gyorsabban végrehajtani. B/zitos vagyok benne, hegy ebben a célkitűzésünkben- támogat -bennünket öntudatos ipari munkásságunk, értelmiségünk, az e.gé-sz dolgozó nép. Ismétlem, hadat keli! ^ üzenni azoknak a.z éllen-s-éges üzelmek (Folytatása a 2, oldalon.)
