Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-05 / 156. szám
#7//9PROLETÁRJA! EG YE SÜLJ ETELT/ Dolgozó parasztok, termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások dolgozói , előre a betakarítási és begyűjtési békeverseny győzelméért! A Mi AGY A R D O LG ÓZÓ KP ÁRT d AM EG V E I PART BIZOT TSA’ÖÄ N A V,. X. évfolyam, 156 szám. ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 195Í július 5, Az országgyűlés szombat délelőtt folytatta munkáját. Tíz órakor elfoglalták helyüket az országgyűlés tagjai, majd néhány perc múlva bevonultak az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével megbízott minisztertanács tag jai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Megnyitó szavai után az országgyűlés megkezdte az alkotmány módosi tásáról szóló törvényjavaslat tár gyalását. A törvényjavaslatot Ná- nási László, a jogi bizottság előadója ismertette. — Az alkotmány értelmében a minisztertanácsnak egy vagy több elnökhelyettese van, ugyanakkor az alkotmány nem tartalmaz intézkedést arranézve, hogy a mi nisztertanács elnökét akadályoztatása esetében melyik elnökhelyettes helyettesítse — mondotta. — Ezt a hiányt pótolja a javasolt módosítás, amely ebből a célból a minisztertanács elnökhelyettese, illetve elnökhelyettesei mellett megszervezi a minisztertanács első el nökhelyettesének, illetve elnökbe lyetteseinek állását. Továbbá ; módosítás értelmében a miniszter tanács kiegészül az Országos Tervhivatal elnökével. Ezt indokolja a tervgazdálkodás alapvető jelentősége népgazdasági életünkben, aminek következtében szükségesnek mutatkozik, hogy az Országos Tervhivatal elnöke az államigazgatás legfelsőbb szervében, a minisztertanácsban is résztvegyen. — Az alkotmánymódosító egyéb, intézkedések egyes minisztériu-; mok összevonására vonatkoznak. — A gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy nem volt helyes a minisztériumi ügykörök messzemenő feldarabolása. Ezáltal az államigazgatás egyes, szorosan összefüggő ágai elszakadtak egymástól, ami hátrányosan befolyásolta az ügyek intézését. Emellett a minisztériumok számának növelése következtében a minisztertanács túl nagyszámú testület lett ahhoz, hogy munkáját simán lebonyolíthassa. A minisztériumok javasolt egybevonása ezen a nehézségen is segít, amennyiben a minisztériumok számát leszállítja — s így a minisztertanácsnak — mint tanácskozó és határozó testületnek — a munkáját megkönnyíti. A törvényjavaslatot a jogi bizottság letárgyalta és elfogadta. Végül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. „ Az előadó beszéde után az or-, szággyűlés egyhangúlag elfogadta! az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, majd az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa javaslatot nyújtott be a minisztertanács összetételére vonatkozólag. Az Elnöki Tanács javaslata alapján a minisztertanács elnökévé Nagy Imre, a minisztertanács első elnökhelyettesévé és egyben belügyminiszterré Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettesévé és egyben földművelésügyi mi-! niszterré Hegedűs András, külügyminiszterré Boldóczky János, honvédelmi miniszterré Bata István, pénzügyminiszterré Olt Károly, igazságügymi niszterré Erdei Ferenc, kohó- és gépipari miniszterré Zsofinvecz Mihály, nehézipari miniszterré Hidas István, AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOMBATI ÜLÉSE könnyűipari miniszterré Kiss Ár pád, bel- és külkereskedelmi miniszterré Bognár József, élelmi- szeripari miniszterré Altomáré Iván, begyűjtési miniszterré Tisza József, építésügyi miniszterré Szijártó Lajos, közlekedés és postaügyi miniszterré Bebrits Lajos, népművelési miniszterré Darvas József, oktatásügyi miniszterré Erdey-Gruz Tibor, egészségügyi miniszterré dr Zsoldos Sándor, az Országos Tervhivatal elnökévé Szalai Béla képviselőket az ország- gyűlés egyhangúlag megválasztotta. Az országgyűlés ezután az alkotmány 43. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a népköz- társaság legfőbb ügyészét választotta meg hat évi időtartamra. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára a népköztársaság legfőbb ügyészévé egyhangúlag Czakó Kálmánt választották meg. Ezután szünet következett, majd Rónai Sándor elnök újból megnyitotta az ülést. A képviselők tapsa közben vonultak be Nagy Imre vezetésével a megválasztott minisztertanács tagjai. Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a minisztertanács elnöke kíván szólni. Nagy Imre, a minisztertanács elnöke a következő beszédet mondotta:- Tisztelt Országgyűlés!- Amidőn hazánk felszabadulása után a hatalmat a dolgozó nép vette kezébe az országban, a demokratikus népképviselet alapján az országgyűlés jelentősége lényegesen megnövekedett. Magyarország demokratikus újjászületésével a történelem viharában örökre alámerült a régi, földesúri — burzsoá parlament, mely az alkotmány sáncain kívül rekesztette a dolgozó népet, a munkásosztályt és a parasztságot. Az úri parlament törvényhozása és országkormányzása elmaradt, gazdaságilag fejletlen országot, szabadságától és jogaitól megfosztott népet hagyott maga után. Amióta a nép küldöttei bevonultak a törvényhozás házába és a népszabadságot, a nép jogot, magát a dolgozó magyar népet tették meg a törvényhozás fundamentumává, megkezdődött a gyümölcsöző, törvényhozó munka, kibontakozott a nép alkotó kezdeményezése. Az előző országgyűlés jelentős alkotásokkal gazdagította a népi demokrácia sikereit az állami, gazdasági és kulturális elet számos területén. A szocializmus alapjai nak lerakása, népgazdaságunk fej lesztése terén elért eredmények mindenekfelett nagyszerű munkásosztályunk öntudatos helytállá sát és áldozatkészségét dicséri. A magyar munkásosztály, amely a hatalom letéteményese, a szocializmus előharcosa és főereje országunkban, méltónak bizonyult a ráháruló történelmi feladatokra és a szocializmus sorsáért érzett felelősséggel, minden nehézség, megpróbáltatás, ellenséges kisértés és aknamunka ellenére, szilárdan helytáll és megingathatatlan alap köve épülő szocialista hazánknak. — Eredményeink megteremtéséből méltóan kivette részét szói gal- mas, dolgos parasztságunk, amely elemi csapással, károkkal és bajokkal küszködve bár, minden nehézség ellenére hűséggel kitartott a népi demokrácia mellett és reménnyel eltelve, a jövőbe vetett biztos hittel takarítja be most ve- rejtékes munkájának dús gyümölcsét. Munkásosztályunk és parasztságunk a haza iránti hűségéért és helytállásáért legmélyebb hálánkat és elismerésünket érdemli- ki. Eredményeink és sikereink kivívása pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának érdeme, amely a munkásosztály élén dolgozó népünket rávezette a szocializmus építésének széles útjára. — Eredményeink forrása legdrágább kincsünk, szabadságunk. Munkásosztályunk és parasztságunk ennek birtokában vált képessé történelmi feladatok megoldására,, hazánk százados elmaradottságának behozására, a kizsákmányoló régi úri rend megszüntetésére. A szabadság nyitotta meg az utat a szocializmushoz. A szabadság szárnyakat adott népünknek. kibontakoztatta alkotóerejét, amely történelmünk legnagyszerűbb alkotásaival gazdagítja hazánkat. Ezt a szabadságot a szovjet nép fiainak vérehullásával hozta meg nekünk azért, hogy szabad és független országot, dolgozó népünk számára pedig jómódot, boldog életet teremtsünk. így lett minden sikerünk és eredményünk forrása a Szovjetunió, a kis né- i pék önzetlen barátja, a béke és! szabadság bástyája. — A felszabadulással megnyílt őttünk az orszáeénítés a ffhomoi-------------e lőttünk az országépítés, a felemelkedés, a szocialista jövő nagyszerű perspektívája. De elvégezni a hatalmas munkát a saját érőnkből és anyagi forrásunkból nem tudtuk volna a Szovjetunió mindenirányú és hathatós támogatása nélkül. A kölcsönös gazdasági együttműködés keretében felbecsülhetetlen segítséget nyújtott és biztosan továbbra - is nyújtani fog a szocializmus építésének, dolgozó népünk anyagi helyzete megjavításának nagy munkájához. Eredményeinkről szólva azért fordulunk e napon is őszinte köszönetünk kifejezésével a Szovjetunió népei és kormánya felé. (Hosszantartó nagy taps.) Alkotmányos életünkben a népi demokrácia fejlődésében egy-egy új országgyűlési ciklus határköve volt a régi rendszer gazdasági és politikai alapjainak felszámolása, valamint az újjáépítés, a felemelkedés, az ország békéjének és függetlenségének biztosítása terén. A május 17-én választott ország gyűlésben a megelőző parlamentnél jobban és mélyebben tükröződik az igazi ,népképviselőt demokratikus elve, szilárdabb állapokon nyugszik a dolgozó néppel, a hatalom letéteményesével való eltséphe- tetle-n kapcsolat, amely az ország' gyűlés feladatainak és szellemének, továbbá alkotmányos életünkben betöltött szerepének új népi tartalmat ad. Bizton mondhatjuk, hogy a most összeült országgyűléssel fejlődésünkben új szakasz veszi kezdetét, amelyben fokozottabban kifejezésre kell jutnia a nép szuverenitásának, a parlament nagyobb szerepének az állami élet törvényes irányításában, a felelős kormányzás alapelveinek és célkitűzéseinek meghatározásában, Valamint az országgyűlés ' alkotmányos jogainak gyakorlásában. A kormány feladatai ellátásában fokozottabban az országgyűlésre kíván támaszkodni, amelynek bizalmából az országot vezeti és amelynek a kormányzás terén kifejtett tevékenységéért, a haza jó. vagy balsorsáért, dolgozó népünk boldo^X11 <Í-SQS-fal tozik. TJg.v ■: . - :r- 1- ••••:.?; I ?vi Kívánja, hpgy a minisztertanács a törvényhozásra támaszkodva, az államügyelc intézésének teljes-jogú szerve legyen, amely a minisztériumok szélesebb hatáskörén és a miniszterek nagyobb felelősségén nyugszik. Ezzel lényegében további lépést teszünk előre államéHetümk demokratizálása terén. Tisztelt Országgyűlés! Áttérve a gazdaságpolitika kérdéseire, hangsúlyozni ' kívánom, hogy a kormány, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége új irányelveinek reális célkitűzései és javaslatai alapján folytatja gazdaságpolitikáját. Ez azt jelenti, hogy népgazdaságunk fejlesztése terén feltétlenül számol az ország gazdasági erőforrásaival, hogy nem tűz maga elé olyan- feladatokat. amelyeknek megvalósításához hiányzanak a szükséges feltételek, akár nyersanyagbázisról, akár az ország erejét és teljesítőképességét meghaladó, vagy túlzottan igény- bevehető beruházásokról, akár ^ a lakosság életszínvonalának rovása^ ra menő egyéb túlzott gazdasági feladatokról van -szó. A kormány a gazdaságpolitika, terén azt a közmondást tartja szem előtt, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér. Márpedig látnunk -kell, és ezt az ország színe előtt, őszintén meg. kell mondani, a felemelt ötéves terv célkitűzései sok tekintetben meghaladják erőinket, -megvalósításúik -túlzottan igénybeveszi erőforrásainkat, hátráltatja a 'jólét anyagi alapjainak gyarapodását, sőt az utóbbi időben az élet- színvonal romlását vonta maga után. Nyilvánvaló, hogy ebben a tekintetben lényeges módosításra van szükség, A szocialista nehézipar fejlesztése nem lehet öncél. A népi demokrácia útján, a szocialista iparosítás útján, úgy kell -előrehaladnunk a szocializmus felé, hogy a dolgozó nép, elsősorban a szocialista építés derékhada, a munkásosztály életszínvonalának, szociális és kulturális helyzetének szüntelen javulásával járjon. Ebből világosan kirajzolódik a kor mány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata: n&pgazdasá gunk fejlesztése ütemének _ és j beruházások általános é-o je.entős csökkentése az ország teherbíróké- pességének megfelelően. Ebiből a szempontból a kormány mind < termelés, mind a beruházások te rén felülvizsgálja a népgazdasági tervet é3 javaslatot fog tenni meg felelő csökkentésre. * Módosítani keli a népgazdaság fejlesztésének irányát is. — Semmi sem indokolja a túlzott iparosítást 'és ipari autarch'.ára való -törekvést, különösen ha nem rendelkezünk hozzá a szükséges alap anyagb áz i-ssal. Az autarchia amellett, hogy gazdasági elzárkózást jelent és túlzottan ígenybeve- szi az ország teljesítőképességét, eleve lemondást jfeient -c-lyan kedvező lehetőségekről, amelyek a nemzetközi áruforgalomba való fokozottabb bekapcsolódásból, a kapitalista országokkal való kereskedelmi forgalomból, de mindenekelőtt -és főképpen a Szovjetunióval és a nép. dem-cikratikus oi - szagokkal, valamint a népi Kínával fennálló kölcsönös gazdasági segítségből és együttműködésből adódnak. Ezzel az erőforrással a kormány fokozottabban számolni fog gazdaságpolitikájában, amivel tehermentesíteni kívánja népgazdaságunkat. G azaas ágpolátikánkban irányt káli változtatni ábban a tekintetben 's, hogy a termelési -eszközöket gyártó nehézipar fejlesztésének ütemét jelentősen lassítva, az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt keli- helyezni a szükségleti cikkeket gyártó könnyűiparra/ _ és élelmiszeriparra*, amivel lehetővé kell tenni a lakosság növekvő szükségleteinek mind nagyobb mérvű kielégítését. Meg kall változtatni a gazdaságpolitika irányát a népgazdaság -két alapvető ága — az ipar a me_ zőgazdaság tekintetében is. A túlzott iparosítás, főképpen a ne" hézipar túl gyors fejlesztése és a velejáró nagyarányú beruházások mellett az ország anyagi erőforrásaiból nem futotta a mezőgazdaság fejlesztésére. Ennek következtében az ipar, de elsősorban, _ sőt csaknem kizárólag a nehézipar túlzottan gyorsütemű fejlődése mellett a mezőgazdasági termelés megrekedt, nem tudta biztosítani sem az ipar rohamos fejlődés ének nyersanyagszükségletét, sem a-gyorsan növekvő ipari munkásság és általában a lakosság növekvő élei misz e r sz ükségle téneik kielégítését. — A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ipari beruházások csökkentés éveli egyidejűleg lényegesen megemelje a mezőgazdasági beruházásokat a termelés minél gyorsabb és nagyobb arányú fellendítése -érdekében. . — Népgazdasági terveinkben végrehajtandó gyökeres változásokkal, amely alapjában a szocia- !LiiSJ)a iparosítás túlzott ütem1 énok csökkentésében és a mezőgazdaság fokozottabb fejlesztésében domborodik ki, kirajzolódiíc a kormány gazda sigpo-lit.káj ának célkitűzése: a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály -életszínvonalának állandó emelése. _ I —- Az ipari termelés és a ve.e kapcsolatos beruházások átütemezése és átcsoportosítása, ,az új ter- m-elysi és beruházási tervek kidolgozás^ nagyon körültekintő, ni a pos munkát igényel. Az Országos Tervhivatal központi feladatta a kormány által megadott irányelvék alapján ezt a munkát minél előbb úgy elvégezni, hogy népgazdaságunkat és elsősorban rparun- k-at zökkenő nélkül átállíthassuk és a termelés folyamatosságát, a tervek teljesítését -öntudatos, fegyelmezett munkával addig is biztosíthassuk. . . — Iparunk termelési tervei teljesítése ugyanis nélkülözhetetlen feltétele mindazoknak -a rendszabályoknak, amelyeket a kormány a gazdaságpolitikai és az életszínvonal emelése terén megvalósítani kíván. A mezőgazdasági termelés fejlesztése sem lehetséges az ipari termelési tervek hiánytalan telie - sítése nélkül. A kormány .célkitűzései sikeres meg való sít ásának kulcsa tehát munkásosztályunk kezében van. Ez kétféle kötelezettséget jelent, egyrészt arra kötelezi a kormányt, hogy a rendszabályok kidolgozásánál a lehető legnagyobb figyelmet fordítsa a munkásosztály életszínvonala emelésének, továbbá anyagi, szociális és kulturális -sz.ükség'.-etei maximális kielégítésének. A kormány ezt vállalja -és végre Is fogja hajtant Másrészt arra kötelezi a munkás osztályt, hogy a munkafegyelem megszilárdításával határidőre biztosítsa a termelési tervek végre- haitását. Ezt ipari munkásságunknak kell vállalnia és .betartania. Meg vagyok róla győződve, hogy meg’ is fogja tenni becsülettel, odaadással. — Tisztelt Országgyűlés! — Népgazdaságunk másik. fő ága, amelynek terén a kormány előtt új feladatok állnak, a. .mező- gazdaság. A már említett alacsony és az összes beruházásokhoz képest az utóbbi években viszonylag csökkent beruházások m’.a , az egyéni gazdálkodók megsegítésének elhanyagolása miatt, a -rme leszövetkezetek sem gazdim.' ~ sem politikailag eléggé .alá nem ( támasztott, túlgyors fejlesztése miatt, ami .a parasztság gazdálkodását bizonytalanná tette, a me(Folytatása a 2. oldalon.)
