Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-04 / 155. szám

Szombat, 1953 július 4. SOMOGYI NÉPLAP V Számolják fel járási szerveink a közömbösséget a szénahétakaríiásban és begyűjtésben Járásaink hagyrésze befejezte a réti és szántóföldi takarmányok kaszálását, azonban bűnös -mulasz­tás tapasztalható a széna betaka­rításánál, ami komoly mértékben rontja az időben -lekaszál-t és ősz" szeigyüj'tött széna minőségét. A csurgói járásban a fék asz ált terület 59 százalékáról takarítot­ták csak be a sz-ónát. Nem -vélet­len tehát, hogy ebben a járásiban rosszul állnak a szénábegyüjtési terv teljesítésével is. A községi ta­nácsok jóformán semmit sem tet­tek annak érdekében, hogy a bő­séges takarmányt időben betaka­rítsák. Elhanyagolták a szénabeh-ordást a barcsi járásiban, ahol a lekaszá'ít terület 66 százalékán történt meg a behordás. Nem jobb iaz ered' mény kaposvári, nagyatádi, sió­foki járásban sem. Mindez ar­ra figyelmezteti a -járási, községi párt- és tanácsszerveket, hogy sokká! nagyobb körültekintéssel végezzék munkájukat, mert a gaz­dag terméseredmény csak abban a-z esetben lesz értékes az állatok számára, ha azt jó minőségben ta hárítjuk be. A böhönyei Szabadság termelő- csoport -idejében kaszálta le az ér­tékes lucernát és össze is gyűj­tötte, de arra már nem fordított gondot, hogy azt mielőbb betaka­rítsa, megóvja az időjárástól. Szá­mos községben, termelőszövetke­zetben található (kint a réteken még .nagyobb mennyiségű széna, -mély nap mint nap veszít értékéből A behordás kö-rüi tapasztalható felelőt'lensé-g, hanyagság nagym-ér- tékben akadályozza, megyénkben a szémabegyüjtési terv teljesítését. -Megyénk a széna begy új-lésben 'Szé­gyenteljesen az utolsók közt kul­log. A -be'ho-rdás körűi tapasztalha­tó mulasztáshoz még hozzájárul, -hogy egyes begyüjtőszervek sem foglalkoznak kellően a szénahe- gyűjtéssei. A M-egyei Tanácsnál, a megyei Terményforgialmi Vállalat, nál, a köz-ségi 'tanácsoknál a ’’le-g' nagyobbfokú közömbösség tapasz­talható. Nagyszakácsiban annak e l len é - re, hogy a kaszálást -már régen -be­fejezték, mindössze 200 mázsa -szé­nát gyűjtötték be, ami a tervnek alig 30 százalékát teszi ki. Súlyos felelősség terheli Polány község tanácselnökét, Roírícs Já nos elvtársat is, aki szintén -eltau' la-sz-totta a szénabegyüj-tés munká­ját, a község mindössze 11 száza­lékra teljesítétte tervét. Molnár Antal bárdudvarnöki tanácselnök­nél is hasonló bűnös mulasztás ta­pasztalható. Gölle -és Magyara'tád termelőszövetkezeti községben is nagy a lemaradás. Ezek a közsé­gek nagymértékben hátráltatják a kaposvári járás szénaibegyüjfési tervének teljesítését. Járási és községi szerveinknek sürgősen változtatniuk kell a szé- nabegyüjtéssel kapcsolatban ta­pasztalható közömbös magatartá­sukon és az elkövetkezendő na" pókban számolják fe] a betakarí­tásban és beadásban -mutatkozó -súlvos lemaradást, A „Szalad Kép“ június 21-i vezéicikkeben pártunk fi álja vállalati Imezíetését Meddő viták helyett szervezett munkát várnak a tsz-ek a pusztakovácsi gépállomástól A pusztakovácsi gépállomás -mező­gazdászai reggel 7 órától SKg a gépállomáson intézkednek, bogy a "körzetükhöz tartozó termriőszövet' kezetekhez gyorsan odaérjenek a traktorok, hogy -még -az; aratás előtt elvégezzék a növényápolást. Az intézkedés helyes, azonban a gyakorlati végrehajtás nem. történt meg kellőképpen. Nagy István, a gépállomás főag-ronómusa -még -a télen megkötötte a növényápolásra és az aratásra a szerződést a ter­melőszövetkezetekkel. Tervekét ké­szített, melyeknek elkészítése 2—3 hónapot is igénybevett. Ebből az következne, hogy a jelenlegi' mun­kálatok .a. jó szervezés következté­ben zökkenőmentesen folyjanak Nézzük meg, a valóságban, mi a helyzet. A pusztakovácsi Dimitrov tsz határában szép termés mutat­kozik gabonából, jól és időben vé­gezték a növé-nyápoláisi munkákat Is. Hiányosság azonban, hogy -a munkaerő kevés a földekhez viszo­nyítva, s így a tsz nagymértékben .a gépállomásra van utalva. Ennek ellenére -mégis kénytelen volt kézi­erővel megművelni a földeket, merít a gépállomás a szerződés el­lenére sem adta meg a kellő gépi segítséget. Ezzel magyarázható az. bogy a tsz-nél; lemaradás van a növényápolásban. Itt mutatkozik meg Nagy elvtárs tervszerűtlen, gyenge munkájának hatása. 'A gépállomás igazgatója, Bányai József és Nagy elvtárs gyakran óráki-g vitatkoznak azon, hogy ho­va irányítsák a gépeket. Végül ,a.z időrabló, felesleges’ viták után rendszerint a legrosszabb helyre küldik a gépeket. A kombájnt pél­dául Scmogyvárra küldték, ahol nem tu-dott a talajviszonyok miatt értékes munkát végezni, egy hét alatt mindössze 26 hold árpát ara­tott le, ugyanakkor a Dimitrov tsziben segítségre lett volna szük­ség az aratásnál. Az ilyen munk-a jellemzi a gépállomás működését. Nem véletlen az, hogy a sajtó oly gyakran alkalmaz bírálatot feléjük. Javasoljuk, hogy a gépállomás igazgatója. Bányai elvtára és Nagy elvtárs, a főagronómus a jö­vőben nagyobb gondot fordítson a terme löszöve tk.i zetek megsegítésé­re. jobban- szervezzék meg a mun­kálatokat és meddő viták helyett inkább az eredmények növelésére fordítsanak gondot. Nagy elvtárs ha tervet készít a jövőben, azt. úgy készítse ei, hogy végre is tudja hajtani. A terv annyit ér, ameny- nyit . megvalósítanak belőle. Horváth József Pusztaikovácsi Vágó Ferenc ecsenyi dolgozó paraszt másodvetése már zöldéi Ecseny község dolgozó paraszt­jai jól ismerik Vágó Ferenc dol­gozó parasztot. A községben az élenjáróik közé tartozik, neve gyakran -szerepel a dicsőségtáb­lán. Most az árpa aratásánál- is az első-k között volt, példáját követ­te a község többi dolgozó paraszt­ja i-s. Vágó Ferenc példamutató munkája eredményeként a község valamennyi dolgozó -parasztja ha­táridőre aratta fe az ősziárpát. Vágó Ferenc dolgozó paraszt nemcsak az aratásban mutatott példát a község dolgozó paraszt­jainak, hanem a; tarlóhántásban és a másodvetésben is. Amint leara­tott, nyomban felszántotta a tarlót és elvetette a kölest, amely gyor­san kikelt és máris zöldéi. Ecseny község dolgozó paraszt­jai iköve-ssék ebben a imuoikában is Vágó Ferenc dolgozó parasztot. GAZDAG ÁRPATERMÉST TAKARÍT BE A BALATONŐSZÖDI VÖRÖS CSILLAG TSZ VIRRADAT ÓTA búg a cséplő­gép a baíatonőszödi Vörös Csillag tsz szérűjén. Vidám énekszó, han­gos kacagás tör át néha ,a gép 'bu­gásán. A tsz tagjai, nőik és férfiak jókedvűen is-zorgoskodnak. Gyor­san rakják a oséplőasztálra a telt kalásza ösziárpa kévéket, melye­ket telhetetlenül nyel -el a csép­lőgép szája. Az asz-tag egyre ala­csonyabb, a szalmakazal pedig magasabb lesz. A zsákokba ömlik az aranysárga mag, alig győzi a telt zsákokat bekötözni Bognár elvtárs, a növénytermelő brigád vezetője. Jól fizet a tsz -ősziárpája. Még dél sem volt, -de már több mint 60 mázsa került a zsákokba. — Gyerünk azokkal1 a kévékkel1 —■ kiáltott fel nevetv-e Bognár élv- társ a cséplőgépen serénykedő Tardi Annánák, aki fürge mozdu­lattal vagdosta a kévék kötelét — hadd teljenek ezek a zsákok, még győzöm a munkát. -— A íjat-al, de- rűsaircú lány szaporán adja az ete­tő -kezébe a vastag kévéket. — Ügyes lány ez az Anna — mondja Bognár elvtárs ifj. Hungár Józset traktorkezelőnek. — A hők iközüt neki van legtöbb munkaegysége. Éppen ma összesítettem, 150 van a javárai írva. A legutóbbi gyűlé­sien megfogadta: úgy dolgozik, hogy őszig több mint 200 munkaegysé­get szerez. — No, Bognár elvtárs, meglesz-e a számításunk? — szólt közbe Kránicz elVtár-s, a tsz elnöke, aki most -érkezett meg a mezőről. —■-Hogy meglesz -e?— válaszolt rzetesen a brigádvezető — még annál is több lesz. Mi 15 -mázsát vártunk holdanként, de ahogy most számolom, közel lesz a 16 mázsához a holdankémti átlagter­més. HALLGATTAK a párt szavára, az ősszel időben elvetettek, s a tavasszal fogashengerezték a ve­tést. Sokszorosan visszatérni a műtrágya ára ,is. Az ősszel 150 ki­ló szuperfoszfátot szórtak ki hol’ dánként, a tavasszal pedig 50 -kg pétisót. Bognár elvtárs letörölte inge üjjával izzadságtól gyöngyöző homlokát és öntudatosan mondta: — Az államnak járó 11 mázsát az első m-ázsálásbóf vittük a be- gyüjtőhelyre. — így is van rendjén —- helyeselt Kránicz elvtárs. A többi gabonánál is így teszünk. El­ső az állam iránti kötelezettség teljesítése. Bőven jut a -tagoknak is — tette hozzá — csak jól kell igyekeznünk, hogy mielőbb zsákba kerüljön minden gabonánk. — Hát -a mezőn mi újság, halad-e a -munka? — érdeklődik Bognár elvtárs. — Már két hold rozsot le­vágott az egyik munkacsapat, a másik munkacsapat is, .piih-elyt be­fejezi az ösziárpa behordását, hoz­záfog a rozs aratásához — adja meg a választ az elnök. — Mire. a kombájn ideér, a búzát is lehet vágni. Nagy segítség lesz a lkom; bájn, mert 39 holdon végzi el az aratást és egyben a csépl'ést, így az erőket más munkára tudjuk be­osztani. — Jó, hogy idejében elvégeztük-a növényápolást — veszi át a szót Bognár elvtárs — különben most kapkodhatnánk a munkával. Leg­alább 50 mázsa gabonát takarítunk meg azzal, hogy időben learatjuk gabonánkat. . EBÉDSZÜNET VAN, a gép le­állt. Bognár elvtárs -már a 70. má­zsa őszíárpát rakta a mérlegre. Idős Hungár József az elnök mellé lépve vidáman így szól: — Na, -el­nök -elvtárs, az idén csak többet osztunk, mint tavaly, munkaegysé­genként? — Én is azt hiszem. Tavaly mennyit vitt szabadpiacra? — Tavaly? 3 mázsát... 1200 forintot kaptam érte. Az idén töb­bet tudok -eladni, mert -a munka­egységem is több tesz 300-nál és több osztalék jut rá. IDŐS» HUNGÁR József indul ebédre, de még megáll egy pillav- -natra -és megkérdezi fiát, a trak­tor-kezelőt, aki éppen a traktor- ekét zsírozza: — Jóska, te még nem jössz? — Mindjárt, csak meg- zsírozom ezt az -ekét, mert az éjjel szántani megyek, az ősziárpa-tarlót buktatom Se. — 4 és fél holdon már elvetették a 100 n-apo-s -kukoricát, de sietniük kell a tar,lóhántással', mert hamarosan hozzá kell látni a rozs és a búza tarlóbuktatásához is. A rövid ebédszünetben a mun­káról beszélnek a tsz tagok. Mind- annyinkban a gazdag termés gyors betakarításáért való küzdeniaka­rás olthatatl an tüze -lángol. A -«Szabad Nép» június 21-i vezér­cikke jogos figyelmeztetés volt fe­lénk is. Csak akkor tudjuk teljesí­teni hivatásunkat, ha fáradhatatla­nul és soha nem szűnően gondosko­dunk dolgozóink igényeinek kielégí­téséről, legyen az akár szociális, akár kulturális kívánság. A pana­szok gyors és határozott elintézése és a kisebb-nagyobb panaszok elv­társi meghallgatása valóban a mi feladataink közé tartozik, s nem -az utolsó feladatok közé. Ha végignézzük vállalatunk veze­tőségének eddigi munkáját, valóban találunk olyan hiányosságokat, ame­lyeknek kijavítása elsőrendű köte­lességeink közé tartozik. Munkahe­lyeink szociális ellátottsága még nem kielégítő. Igen nagy hiányosság vál­lalatunknál, hogy megfelelő tisztál­kodási eszközök, kényelmes és egészséges szállások még nem talál­hatók meg minden munkahelyünkön. Hibák történtek az ágynemű cseré­lésével és mosásával kapcsolatban. Vidéki munkahelyeink étkezési el­látása még most is hiányt szenved, mert nem tudtuk gyors és határo­zott intézkedésekkel az üzemi kony­hákat létrehozni. Komoly hiányossá­gok ezek, melyeken sürgősen változ­tatnunk kell. De baj van még a munkavédelem terén is. Munkahelyeinken nem min­denütt vannak meg a védőöltözetek. A «Szabad Nép» vezércikke után a vállalat vezetősége mindent megtett ezeknek a hiányosságoknak mielőb­bi felszámolására. Nagy gondot for­dítunk a munkásszállásokra az el­következendő időkben. Most építjük a Tóth L.-utcában a modern, minden kényelemmel ellátott munkásszállót, de nem feledkezünk meg vidéki munkahelyeink szállásairól sem. Be­szereztük a megfelelő ágyneműt és tisztálkodási eszközöket is. Az igé­nyelt védőruhák és védőfelszerelé­sek már birtokunkban vannak és ezek elosztását az igényeknek meg­felelően fogjuk végrehajtani. Sok és jogos panasz érkezett eddig a dol­gozók üdültetésével kapcsolatban is. E téren üzemi bizottságunk meg­szívlelte a kritikákat és Balatonlel- lén egy üdülőt hozott rendbe, Fo- nvódligeten egy szombat—vasárnapi vikendüdülőt létesített, amely máris a dolgozók rendelkezésére all. Kulturális téren azonban sikerek­kel dicsekedhetünk. Csaknem min­den építkezésünkön található mozgó­könyvtár cs rendszeresen ellátjuk dolgozóinkat sajtótermékekkel. A «Szabad Nép» június 21-i vezér- ikkében pártunk figyelmeztetését ’Htja vállalatunk vezetősége. Meg­fogadtuk pártunk szavát, ezentúl na­gyobb gondot fordítunk arra, hogy »dolgozóink igényeit és panaszait ki­elégíthessük. mindent megtegyünk azért, hogy munkánk a dolgozók jó­létének emelését szolgálja. Szigetvári György főmérnök, 73/4. sz. Építőipari Vállalat. ÖRÖMMEL FOGADJAK DOLGOZÓINK AZ ÁRLESZÁLLÍTÁST Dolgozó népünk nagy eredménye­ket ért el az építésben. Az üzemek*- ben, a földeken végzett jó munka következtében mégnövekedett a ter­melés. Ennek eredménye, hogy az utóbbi napokban több árucikknél jelentős árleszállítást hajthattunk végre. Az árleszállítást követően a ka­posvári üzletekben is megnöveke­dett a forgalom. A segédek szolgálat- készen elégítik ki a vevőket. Kovács Gáborné jön be az ’ egyik cipőüzletbe két kislányával. Szan­dált kér. Kis félreértésből egy párat adnak csak, a kis Kati megszólal: — Bácsi kérem, nekem is egy párat, nemcsak Marikának. — Kovácsné mosolyogva fordul a kiszolgáló elv­társhoz: — Először úgy gondoltam, csak Marikának veszek szandált, mert ő nyaralni megy, de most, hogy árleszállítás történt, egy gyermekcipő árán kettőt vehetek, így meglesz mindkét gyermek öröme. — A vásár hamarosan’ megtörténik, a két szösz­ke kislány boldogan szorítja maga­hoz csomagját. A bolt másik részében egy bácsika bakancsot kér. Csodálkozva néznek feléje a vásárlók. Mindenki arcán a kérdés:^— Nyáron bakancs? — A bácsika'magyarázólag szólal meg: — Úgy megtetszett ' a kirakatban már a múltkor, de 500 forintom nem volt rá. Most 380 forint, hát megveszem. De nemcsak a cipőüzletekben nagy a forgalom, hanem a textilboltokban is. Krepp és karton fogy bőven, egy- egy áru méterenként 6—8 forinttal lett olcsóbb. — Sokat jelent nekünk, dolgozó nőknek egy ruhánál 30—40 forint megtakarítás, sőt némely áru­cikknél még több is — mondja egv fiatalasszony. A dolgozók örömmel vásárolnak. Nyári üdülésre válasz­tanak ruhákat. örülnek a kereskedelmi alkalma­zottak is, ők már előrelátnak: ha most ilyen nagy a vásárlókedv, ez az ősszel még fokozódiK, mert akkor már nagyobb szükség van konfek- ciós árukra, kabátokra, ruhákra és itt már 100 forintokat takarít meg a vásárló. A dolgozók örömmel olvas­sák a kirakatokban elhelyezett táb­lákról: «Vásárolj a leszállított ára­kon». A Kaposvári Közgazdasági Technikum növendékei jól dolgoznak a növényápolásban I ihletve 190 százalékos, a lányta­nulóik 94, illetve 108 százalékos •teiljesíLmé,nyéket -értek el. Most a tanulók egyrésze lebarnulva, jó' kedvűen hagyta eí a mezőgazdasá­gi üzemeket, hogy másik, s-oron- i'évő munkaterületre, ,a csépl-é-si el­lenőrök iköz-é -állhasson. 48 tanító a 'kapós várkörnyéki falvakban végzi ellenőri tevékenységé'!, ai töblbi folytatja a -soronlévö -mező­gazdaságii munkálatokat. A -tanulóik teljesítménye példa­mutató, dicséretére válik az -elő­készítésnek és , szervezésnek, a fiatalok szorgalmának. A Kaposvári Közgazdasági Technikum növendékei június 17- én növényápolási termelőmunká­ra indultak. 50 fiú és 20 lány a Dombóvári Sertéstenyésztő Válla­lat sziarv-asdi és nagykondái üzem­egységében, a többi tanuló pedig a Kaposvári Sertéstenyésztő Vál­lalat ío-poiniári mezőgazdasági üze­mében végzett .növény-ápolási munkát. Mindkét vállalat na gy gondot fordít arra, hogy ia tanulók megfellelő körülményeik között vé­gezhessék a munkát és ennek tud­ható be az elért jó munka-ered­mény. ♦ A két telepen a fiútanulók 137. 500 négyszögölön 015 lip árpátén»! ért el Szili lános dolgozó perasz! Szöllősgyö.rökön alig fejeződött be az ősziárpa aratása, a kijelölt közös szérűn máris felbúgott a cséplőgép. A dolgozó parasztok egymásután hordják gabonájukat a cséplőgéphez, mindenki gyorsan akarja gazdag ősziárpatermését ed— csépelteim. Nagy az öröme min­denkinek a faluban, hogy a tava­lyi rossz termés után bőséges ter­mést takaríthatnak be. A beadás után fennmaradó gabonából álla' tokát hizlalhatnak saját -szükség- Letüikre, eladásra, vagy feleslegü­ket szabadpiacon jó áron értéke­síthetik. így vélekedik Szili János 6 hol­das dolgozó paraszt is. A gondo­san munkált 500 négyszögöl terü­leten gyönyörűen fejlődött az őszi- árpa. Nem sajnálta a munkát, fá­radságot. Jól előkészített talajba vetett, s az eredmény -sem maradt pl A-r aratást sártfaérésben kezdte el, mikor még nincs szemperrés-„ ezzel több kiló árpát takarított meg. Az aratás után nem sokat késlekedett, azonnal a (betakarí­táshoz látott és az elsők (között csépelte ej árpatermését­Az 500 négyszögöl földön 615 kiló árpája termett. A oséplés után mindjárt kiszá­mította, hogy mennyit tehet félre saját szükségletére. 59 kiló ment cséplőrészre, mivel a közös szérűn való cséplésnél' 10 százalékos ked­vezményiben részesült. A beadási kötelezettség 94 kg, vetőmagnak fennmarad 90 kg, saját szükséglet­re és szabadpiacra maradt 366 ki­ló ösziárpa. Most újra tervezgetnék a szól lősgyörőki dolgozó parasztok. Az ősszel még jobban művelik és trá­gyázzák a földeket, hogy jövőre rrug több termést érjenek 'A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom