Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-30 / 177. szám

Csütörtök, 1953 fúfiws 30. SOMOGYI NÉPLAP Teljesítsük tarlóhántási, másodvetési terveinket ' Mertyétík szövetkezeti és egyé' mileg dolgozó parasztságán ak több­sége elvégezte a igabon,»betakarí­tást. Számos tann-eilőszövetikezet- íben és ’egyéni gazdáinál imár a osiéjp- lést is befejez,télk. ,Sok dolgozó pa­raszt nevét lehetne megemlíteni, akik felszámítottálk -tarlójukat és - nagy területiét vetettek be másod- stiö vénnyel, A hároxníaí Béke, a lábodi Al- j kotmány tsz-ben a tarló- hántás 60 százalékát elvégez­ték és a masodnö vényként ve­tett kukoricát is megkapáiíák. Láb-odiOiq 'számos egyéni gazda, mint Ciserti János, Fártó János végezitek ezzel a munkával, A jó példáik ellenére a megye nagy,részében lemaradás, illat ve igen lassú előrehaladás tapasztal­ható a tamlóh,ámításban és imásodve- tésiben. TöbWieiyüt,t még mindig nem értették meg, hogy nincs idő a késlekedésre a tarló hántásban és másodve,lésben sem. Az utóbbi na­pokban egyre szárazabbá válik az időjárás. A munkát most sokkal könnyebb végezni, mint egy­két hét múlva. A talaj még ned­ves, a szántás most könnyű, a má­sod-növényeiknek is jó magágyat tu­dunk készíteni, bő termést takarít­hatunk be másodszor is földjeink- arői. Több jövedelme lesz dolgozó parasztságunknak és a másodnö- •vé-ny termése után beadási köt,e" íezettség sincs. V,alam,ennyi járásban gyengék az eredmények, de különösen rossz a tar ló hántás és máisodvetés a csur­gói, 'kaposvári járásban. Megfeled­keznek ennek a ,munkának a 'Szor­galmazásáról a negyatádi' és a sió­foki járás vezetői is. A nagyatádi járás tanácselnöke bürokratiku­sán kezelte ezt a kérdést, a tariló- hárdásról, behordásróí stb-iről szó­ló 206-cs számú minisztertanácsi Utasítást az ászt,ajf,lókban, bevar- tette é's nem juttatta el időiben a községi 'tanácsokhoz. Különösen bírálja a lemaradás* Ma;kár János csurgói, Szöüiő.si Ferenc kaposvári járási mezőgazdasági osztályvezető munkáját. Lazaság tapasztalható » trágya- kihordás munkájában is. Nagyon sck gazda udvarán nagy halomiban áll a* összegyülemilet? trágya, ahe­lyett, hogy kihordanák azt és le' szántanák. Kaposvár város dolgo­zó parasztjai közel 70 hold földet istálló trágyáztak meg, ezzel 10 százalékra teljesítették trágyá- zá,si tervüket. Is,aszegi József nagyatádit, Deák János tahi, Kiss Jánosné barcsi mezőgazdasági osz­tályvezetők azonban kevés gondot fordítanak erre is, járásaik­ban csupán 2—3 százalékra telje- sí‘ették a trágyázása tervet. A já­rási mezőgazdasági osztályveze­tőiknek, ,a községi mezőigazdaisági előadóknak harcolniuk keli! a terv- feladatok eredményes végrehajtá­sáért. Elsősorban ők értsék meg ős éjrtessék meg a dolgozó parasz­tokkal, hogy a kormányprogramra megvalósításához, a dolgozók életszínvonalának jelentős emelé­séhez szüksége,s, hogy emelkedjék mezőgazdaságunk terméshozama, hogy az e következendő években IFI?. g több kenyér, több hús,, tej, zsír kerüljön a dolgozóik ,asztalára. Nyilvánvaló, hogy eizf csak úgy tudjuk elérni, ha a termésátlagokat az agrotechnikai eljárásokkal, 'a fejlett módszereikkel, jó munkával megsokszorozzuk.­A föld csak úgy ad jó termést, ha lelkiismeretesen, tudomá­nyosan bánnak vele és meg­adják a talajnak, amit megkí­ván. A behordás a napokban minde­nütt befejeződik, a tarló hántásra lehet és kell állítani minden ren­delkezésre álló fogaterőt, minden gépet. A falusi vezetők meggyőző szóval, személyes példamutatásuk­kal harcoljanak azért, hogy me' gyénkhen ne legyen egyetlen hold tarló sem, amelyet ne buktatnánk le, Legyenek elsők abban iis, hogy maradéktalanul teljesítik másodve- tési tervüket é;s minél nagyobb te- ! rüi’ieíen végezzenek isitáídóitirágyá- i zást. ,A cséfdőgépnsl állandó felvilágosító munkát végzünk — minden gazda teljesíti beadását“ Mosdóson minden dolgozó paraszt tegyen eleget beadási kötelezettségének . Régóta nem v.clt olyan bőséges termés a mosdósi határban sem, mint ebben az esztendőben-. Még ‘iábon állt a gabona, amikor Kiss ■János közápparaszt elkészítette “hozzávetőleges számításait. „Jó termés Ígérkezik*’ — állapította meg; amikor kérdezgették, szűk­szavúan1 így válaszolt: — ,,Jut is, •marad is“. Amikor végzett az aratással, be- Ihordta gabQnáját, tudta, hogy több lesz, mint amennyire számol. Ne­hezek voltak, a kévék. Amikor udva­rában felbúgott a cséplőgép, ott állt a tele zsákok mellett, jóleső ér­zés töltötte el, amikor az első zsá­kokat a mázsára rakták. Befejeződött a cséplés, újból elő­került a papír és a ceruza, a szá­mok most már a valót rögzítették, tiszta képet adtak Kiss Jánosnak. A papíron egymás után sorakoz­tak a számok; vetésterület- búzá­ból 4 hold) 1500 négyszögöl, rozs­ból 1 hold 300 négyszögöl, ősziár­pából IKK), tavatsziá^rpából llOO négyszögöl, ös^zít érmés: búzából 48.60 mázsa, rozsból ÍS.7,2 mázsa, ősziárpából 13 mázsa, tavasziárpá­ból 5.41 mázsa. Beadási kötelezett­ség: búzából 17.04 mázsa rozsból 8.96 mázsa, árpából (őszi. tavaszi) 4.37 mázsa,. A vetésterület ebben az évben is ugyanannyi lesz, mint a múlt évben volt. Leszámítja a vetőmagszükségletet, a cséplő­részt, s a többinél nagyobb szá­mokkal írja le. — „Szabadon ren­delkezem 2,2.24 mázsa búzával. 1,41 mázsa rozzsal“. — 10 mázsát el­adok szabadpiacon, a többit meg­hagyom a négytagú család részére“. Kocsira rakja az államnak járó ga­bonát. utána őrlési engedélyt kér a tanácsnál, s már viszi is a ma­lomba az 5 mázsa búzát, hogy az új termésből friss, jóízű kenyeret, foszlós kalácsot gjüssön az asszony. iSofc ilyen dolgozó paraszt van Mosdóson. De vannak olyanok is, akik egész éven át elhanyagolták a mimikát, nem adták meg a föidn.k mindazt, amit kellett volna, s most érzik ennek, hátrányát. Gál Sándor középparaszt három hold 400 négy­szögöl, búzát, 600 négyszögöl rozsot és 600 négyszögöl ősziánpát vetett. Búzából 35.26, rozsból 4.0)9, árpáiból 5.57 mázsa termett. Beadási köte- lezettaége búzából 18 mázsa, rozs­ból 5 mázsa, árpából 5,16 mázsa. Tavalyról 47 kiló búzával, 39 kiló árpával, 165 kiló zabbal, ezenkívül kukoricával, babbal, napraforgó­val, réti szénával maradit adós Most sem teljesítette .beadási köte­lez, ttségét. A rendelet értelmében pedig, ha ezt megtette volna, tava­lyi hátralékát az állam elengedné. Vannak többen is ilyenek. Gu­lyás Mihály'é? a többiek, akik így számolnak; először én, azután új­ra én és harmadszor ismét én. 22-ig a községben 24-en csépeltek el. Ebből 9 gazda nem teljesítette beadási kötelezettségét. Ez a párt- szervezet és a községi" tanács hibá­jából adódik, mert elhanyagolták a felvilágosító munkát, nem győzték meg a mulasztókat arról, hogy első a beadási kötelezettség teljesítése, ami minden beesiületes embernek azon túl, hogy kötelessége, becsü­letbeli ügye is. A községben jó volt a termés. Búzából 12 mázsás átlagra számí­tanak. Rózsiból is felette lesz a 10 mázsának. A pártszervezeten és a tanácson a sor, magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy leg­méltóbban úgy válaszolhatnak a kormány prognamm’jára. úgy se­gíthetik elő annak megvalósulását, ha közvetlenül a cséplőgéptől tel­jesítik beadási kötelezettségüket. Mi, a torvaji Kovács-cséplőbri- gád tagjai a gép teljes kihasználá­sával és jól szervezett munkával harcolunk á 'cséplés gyors befejezé­séért, Tudjuk, hogy jórészt a mi lélkijsméretes munkánktól függ az, hogy községünk dolgozó parasztjai­nak gabonája mielőbb zsákéi ke­rüljön és mielőbb teljesátihessék beadásukat. •Cséplőgépünk napi teljesítése az előírt 80 mázsával szemben átlago­san 115 mázsa. Kovács Lajos elv­társnak, a cséplőgép felelős vezető­jének gondos munkája nagymér­tékben hozzájárul ahhoz, hogy ál­landóim, túlteljesítjük a napi ter­vet, Kovács, elvtárs jól karbantart­ja a gépet, az esetleges hibákat gyorsan, kijavítja és így nem vesz­tünk időt gépállással. A gépnél állandó politikai, felvi­lágosító munkát végzünk és a gaz­dákat meggyőzzük a gyors beadás előnyéről. Minden nap. ebédszünet­ben felolvassuk. a sajtót, a mélyből tájékozódunk az országos és me­gyei eredményekről, valamint a bél­és külpolitikai helyzetről. Ahol el­csépeltünk, a dolgozó parasztok be­csülettel teljesítik állam iránti kö­telezettségüket, az első mázsálások- ból viszik a gabonát a 'begyűjtő helyre. Honimé r Károly cséplőélíenőr. A Barcsi Fűrészüzem DÍSZ-ítataijai a vállalás teljesítéséért harcolnak Már csak pár, nap választ él bennünket a világ ifjúsága nagy seragszeimléjéneik, a negyedik Vi- íágifjűságí Találkozónak megnyitá­sától. Szerte a miegyében, fiatal­jaink nagy lelkesedéssel készülnek erre a napra. A Barcsi Fűrészüzem díszis'táí a termelésben elért íó eredményeik­kel készülnek erre a nagy napra- A fiatalok becsülettel eleget tét' tek kötelességüknek, a termelés­iben mindig az élen haladtaik. A 27 DISZ-fia,tail1 közül csaik két Fatal lány van, aki 100 százalékon akii teljesíti normáját, a többi fiatal teljesítménye állandóan 100 száza­lék felett van, A 12 tagú körfűré­sze® DÍSZ-b,rigód teljesítménye minidig az üzem legjobb -brigádjai­nak teljesítménye közé tartozik. Stájer Imre elvtárs, a brigád veze­tője fiaita] sztahanovista. Krémen József DISZ'fiatal, a brigád máso­dik büszkesége, ugyancsak 'sztaha­novista. A brigád eddi*; teljesít, menye 6 köbméter volt, most á VIT tiszteletére váll alfáik, hogy 7 köbméterre emelik iteijesitmémyü- ket, amit becsület teli teljesítettek. A brigádon kívül dolgozó DISZ- fiataiok között 'Is vannak élenjá­rók: Tóth Gyula 135, H.aufman Mi­hály 134, Bella Gyula 115 száza­lékot ért eh A fiatalok a szervezeti élet meg­javítására is tettek vállalást a VIT-,re, Komoly hiányois,súgóik vol­tak a tagdíjfizetés terén. Ebben a hónapiban azonban már lényeges javulás mutatkozott. 5-én már el­számolt a titkár elvtárs » tagdí­jaikkal, akkorra minden fiatal be- csüle'itól befizette. A DlSZ vezetöség nem foglaiiko- zott kellően a szervezeten 'kívüi- álló fiatalok nevelésével és iszerve- zősével. Van az üzemben vagy 20 szervezetien kívüilfáilíló fiatal, akik becsületes, jóílteljesítő fiatalok, akikkel foglalkozni kellene és 'egé­szen biztos, hogy szívesen lenné­nek a DISZ-szervezet tagjai. A fia­talok vállaOáist tettek arra, hogy a VIT tiszteletére mindem 'egyes DISZ'tag egy kívülálló fiatalt , be­szervez ,a DISZ-be. Ezt a vállalá­sukat azonban a fiatalok még nem teljesítették teljes egészében. A fcultúrmunka és ,a sport midi­iéit — amj igém jól halad a fial a- lóik között — ne hanyagolják el á kívülálló fiatalok nevelését. Miméi több szervezeten kívülálló fiatalt vonjanak be a kuilíúragitációba 'és a (Sportkör munkájúba. Teljesítsék a VIT tiszteletére tett tagszerve­zési fogadalmukat is. • A KAPOSVÁRI VEGYESIPARI KTSZ DOLGOZÓINAK VÁLLALÁSA AUGUSZTUS 20-RA Nagy Imre elvtárs és Rákosi elv­társ beszéde után vállalatunk dolgo­zói röpgyűlésen vitatták meg a kor­mány programmját. A röpgyűlés részvevői értékelve a vállalat eddigi munkáját, felajánlást tettek augusz­tus 20 tiszteletére. A nikkelező részleg dolgozói vál­lalták, hogy a részleg nikkelfürdőjét társadalmi munkában leiszapolják és még egy nikkelfürdőt - állítanak fel. A selejtet a minimálisra csök­kentik. Az órajavító részleg dolgozói mi­nőségi munkát vállaltak. Leitner Sándor 'minőségi versenyre hívta a részleg valamennyi dolgozóját. A három mérleg javító brigád meg­fogadta, hogy a munkákat a vállalt határidő előtt elkészíti, a javító fele­ket értesíti, hogy ezzel hozzájárulhas­sanak a cséplés és begyűjtés sikeréhez. A három brigád versemében dolgo­zik: ki végez jobb minőségi munkát, ki teljesít nagyobb százalékot. Értékes felajánlást tettek a villany- motor tekercselő és a rádiós részleg, valamint az autójavító részleg dol­gozói is. A vállalat vezetősége bizto­sítja a műszaki feltételeket, nagy gondot fordít arra, hogy a vállalat dolgozói teljesíthessék augusztus 20- ra tett felajánlásaikat. Gönciek Károly igazgató A becsületes dolgozó parasztok elítélik a törvénysértőket A határmenti Gyékényes község dolgozó parasztjai nagy szorgalom­mal láttak hozzá a betakarítás, a cséplés munkájához. Mint az ara­tásban, itt sem akarnak sok időt vesztegetni’, megszokták már, hogy ebben az időszakban egy-kettőre rendet teremtenek a gazdaságban, mert itt a legtöbbről, a kenyérről van szó. A gyékényesi dolgozó pa­rasztok már a széniskertokben őr­zik a gabonát és egyre többen a cséplés után a padláson rendezik a gondos munka gyümölcsét. A ' községben dolgozó cséplőcsa­patok közt nemes verseny alakult ki. Alig piirkad reggel. 3—4 órakor már a gépek zúgásától hangos a falu. Molnár Gyula,, a csurgói gép­állomás cséplőgépvezetője ért el eddig legjobb eredményt a verseny­ben. Naponta 150,—160 mázsát csé­pel el gépével, szaporán fogynak a kazlak. Eddig közel 120 dolgozó paraszt gabonáját csépelték el. Most látszik meg csak igazán, hogy ki milyen, gazda, ki hogy sze­reti a földet és nem utolsó sorban ki hogyan tiszteli az államot. Ká-1 lecz János dolgozó paraszt 12 má­zsát csépelt el egy holdról, 3.5 hol­don 41 mázsa gabonája termett. Eb­ből 13.5 mázsa a beadási kötele-' hogy a cséplőgéptől teljesítsék be­adásukat. Az ellenségre hallgatva, cséplés után három napra eem tel­jesítették beadási köteíezettségü­zettség, a megmaradt 27j5 mázsáikét. Ezek a- dolgozó parasztok már gabona a kenyérszüköéglet. a vető­magon kívül bőven jut még szabad­piacra is. Kel Györgyné’ Kiss András dolgozó parasztok neve is felkerült a község; dicsőségtáMá- jára. A rendszere tő. törvén ^tiszte­lő dolgozó parasztok méltán nevez­hetik magukat a határmenti község legjobb békehareósainak. A becsületes dolgozó parasztok joggal háborodnak fel az olyan törvénysértésen, mint az megnyil­vánult Joszopovics István. Puniez József dolgozó parasztok részéről, akik nem tették magúkéivá a becsü­letes dolgozó parasztok jelszavát,' az ősszel sem hajtották végre a minisztertanácsi határozatot, ami­kor elmulasztották a vetési terv teljesítését. Gyékényes község'dol­gozó parasztjainak többsége- meg­követeli a vezetőktől és elsősorban a tanácstól, hogy mindenkivel tar­tassák be a kormány rendelkezéseit. Az idei gaz-dag terméssel megte­remtődtek a feltételek a beadási kötelezettség teljesítéséhez és ah­hoz, hogy a gyékényesi dolgozó pa­rasztok és vezetők kiköszörüljék a község becsületén esett csorbát és felzárkózzanak a járás, a megye élenjáró községeinek sorába. A minisztertanács határozata a dolgozó parasztság javára módosította a kötelező tűz- és jégbiztosítási rendeletet A kötelező biztosítási rendelet to­vábbi nagyjelentőségű módosítása a jégkártérítés alapját képező biztosí­tott érték, a biztosítási «normák"- felemeléséről intézkedik. A tapasz­talatok szerint a kártérítési normák a gabonaféléknél alacsonynak bizo­nyultak. Ezért a minisztertanács úgy határozott, hogy ez évben a kárté­rítési normákat mind az egyéni gaz­dálkodóknál, mirtd a szövetkezetek­nél lényegesen felemeli. A kártérítési normák felemelése ellenére a díjak változatlanok rria- radnak. A magasabb összegű kárté­rítés az alacsonyabb normára megál­lapított díj mellett jár minden jég­károsultnak. Ssgesd község dolgozói vállalták, Imm augusztus 2-!g befejezik a cséplés! és ^gyűjtést Mi. Segesd község pártszervez-e- I te. községi tanács vb., a község dol­gozó parasztsága úgy kívánjuk pártunk és kormányunk programm- jának megvalósítását elősegíteni, hogy cséplési és begyűjtési ter­vünket- augusztus 2-re teljesítjük. A terv teljesítését az biztosítja, hogy a gabonabehordás gyors ütemben folyik, a cséplőgépek mun­kája folyamatos. Községi Tanács vb. A termelőszövetkezetek és az egyé­nileg gazdálkodó parasztok tervsze­rű munkáját mozdítja elő a kötelező tűz- és jégbiztosítás. Allamupk gon­doskodik arról, hogy tűz vagy jég­verésbe foszthassa meg dolgozóinkat szorgalmas munkájuk gyümölcsétől. Az eddigi tapasztalatok alapján a minisztertanács a kötelező tűz- és jégbiztosítási törvényerejű rendele­tet a dolgozó parasztság javára je­lentősen módosította. Az eredeti rendelet úgy intézkedik, hogy tűz-, vagy jégkárosult kártérí­tést csak akkor kaphat, há a kárese­tet megelőzően a kötelező biztosítási díjat i megfizette. A minisztertanács, figyelembevéve azt, hogy az elmúlt évi rossz termés a parasztság számá­ra a díjfizetési kötelezettség határ­időre való teljesítését megnehezítet­te, úgy határozott, hogy a kártérítés abban az esetben is jár, ha a bizto­sításra kötelezett a díjat csak rész­ben, vagy egyáltalán nem fizette meg. A módosítást 1953 január 1-to1 kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Ennek értelmében, ha valakinek ez évben a (hitelező biztosítás keretébe tartozó tűz- vagy jégkára volt és kárigényét nem jelentette be, vagy azt díjfizetés hiányában elutasítot­ták, a kárfelvétel végett jelentkezzék az Állami Biztosító illetékes járási felügyelőségénél. A minisztertanács nagyjelentőségű intézkedése lehetővé teszi, hogy a tűzkárosultak 1953 ja­nuár 1-ig visszamenően kártérítést ] kaphassanak. Azoknak a termelőszövetkezetek­nek és egyéni gazdálkodóknak, akik­nél a jégkárbecslés már megtörtént, az Állami Biztosító a kártérítést az* új, magasabb biztosított . értéknek megfelelően utalja ki. A kötelező biztosítási rendelet mó­dosítása úiabb sokmillió forintot jut­tat azoknak a termelőszövetkezetek­nek és egyénileg gazdálkodóknak, akiket tűz- vagy jégverés ér. Mind­azoknak, akik a biztosítási díj befi­zetését eddig elmulasztották, állam- polgári és dolgozó társaik iránti be­csületbeli kötelességük, hogy ezt mielőbb pótolják. Az idei gazdag ter­més, a nagyobb jövedelem erre bő­séges módot ad. Tanácsaink, pénz­ügyi állandó bizottságaink jó felvilá­gosító munkájától függ, hogy a köz­ségben ne legyen egy hátralékos sem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom