Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-28 / 150. szám
Épülő kommunizmus — épülő szacietilzmus Tartalékok, amelyek felhasználásával emelni ^ehef a betakarító gépcsoportok teljesítményét A betakarító gépcsoport teljesítménye nagymértékben a cséplőberendezés áteresztőképességétől függ. Ezért úgy kell szabályozni a gabona adagolását, hogy a cséplőberendezés áteresztőképessége maximálisan kihasználódjék. Az ilyen szabályozás legjobban sebességváltoztatással oldható meg. Az élenjáró kombájnv&- zetők a várható terméseredmény;- a domborzat, a szalmamennyiség és a nedvességtartalom figyelembevételével széleskörűen alkalmazzák ezt a módszert, s magas teljesítményeket érnek el. Ha a gabona magas terméseredményt és sok szalmát ígér, a cséplőberendezés túlterhelésének elkerülése végett gyakran jobb nem teljes vágásszélességgel dolgozni. Ebben az esetben azonban növekszik a szemveszteség. a gabona nem érkezik egyenletesen a cséplőberendezésbe, s akadozik a géprészek ritmikus munkája. A Szovjetunió Mezőgazdasági Gépkísérleti Tudományos Kutató Intézetének adatai szerint olyan gabona aratásánál, amelynél másfélszerte több szalma érkezik a cséplőberendezésbe, mint szem, a «Sztálinyec 6»-os és az «Sz—4»-es kombájnok cséplőgépeinek áteresztőképessége óránként 90 mázsa szem, pelyva és szalma, a «Kommunar» kombájné pedig 70 mázsa learatott gabonatömeg. Olyan gabona aratásánál, melynek kevesebb a szalmája, a «Sztáli- nvec 6»-os és -«Sz—4»-es kombájnok cséplőgépeinek teljesítménye óránként 110 mázsa, a «Kommunar» kombájné pedig óránként 85 mázsa. Ha a gabona szalmájának súlya kétszerese a szem súlyának, a «Sztáli- nyec 6»-os és «Sz—4—es kombájnok cséplőgépeinek átengedőképessége óránként 80 mázsára, a «Kommunar» kombájnoké pedig óránként 65 mázsára csökken. Olyan parcellákon tehát, ahol a gabona hektáronkénti termésátlaga 20 mázsa, szalmája és pelyvája pedig nem haladja meg a hektáronkénti 30 mázsát, a «Sztálinyec 6»-os kombájn órateljesítménye 1.8 hektár, teljes vágásszélesség s óránkénti 4 kilométer sebesség esetén. Ha a hektáronkénti szalma- és pelyvamennyiség a fenti eseteben csak 20 mázsa (azaz a learatott gabonatömeg hektáronként összesen 40 mázsa), a «Sztálinyec 6»-os kombájn óránként 2.7 hektárt is arathat és csépelhet, teljes vágásszélesség, s óránkénti 5.5 kilométeres sebesség mellett. A gépcsoport ennél is gyorsabban haladhat, ha még kevesebb a szalma. Ezek . a számítások megmutatják, hogy a kombájn teljesítményének szempontjából nagy jelentősége van az észszerű sebesség változtatásnak. A betakarítás mestereinek tapasztalataiból kitűnik, hogy 6—6.5 kilométeres óránkénti sebesség esetén is biztosítani lehet a munka jó minőségét, ha megfelelően növelik a vágókészülék késének sebességét és a motolla fordulatszámát. A cséplőberendezés átengedőképességét nemcsak a szalma mennyisége, hanem a gabona nedvességtartalma is nagymértékben befolyásolja. Az élenjáró kombájn vezetők ezért még ugyanazon a parcellán is a napszaktól függően állandóan manővereznek a sebességgel. D. Gontar, a Szocialista Munka ; Hőse, a Vosztocsnaja gépállomás ; kombájnvezetője 1951-ben a követ- j kezőképpen szervezte meg gépcso- ’ portja munkáját: reggel 6—9 között, 1 amikor a gabona még nedves, első sebesség, 9—12 között második sebesség. Félórás műszaki karbantartás után este hét óráig harmadik sebesség. Később ismét második sebesség. Éjjel első sebesség. Ha reggel I már 9 óra előtt felszárad a harmat, a kombájn mindjárt második sebességgel kezdi a munkát. f. Gorovoj, a Szocialista Munka Hőse a Krasznodar-határterületi la- binszki gépállomáson «SZTZ-NÄTI» traktorvontatta «Sztálinyec 6»-os kombájnján úgy manőverezett a sebességgel, hogy a munkaidő 61 százalékát első sebességgel, 22 százalékát második sebességgel és 17 százalékát harmadik sebességgel dolgozta végig. J. Rjazancev, a Szocialista Munka Hőse, a Krasznodár-határterületi Szovjetszkája gépállomás kombájnvezetője «SZTZ-NATI» traktorvontatta «Sztálinyec 6»-os kombájnján olyan parcellán dolgozott, amelynek hektáronkénti termésátlaga 24 mázsa volt. A munkaidő alatt 63 százalékban első sebességgel, 37 százalékban pedig második sebességgel aratott. Ha a kombájnt Diesel-traktor vontatja, univerzális fordulatszabályozó alkalmazása esetén rugalmasan lehet manőverezni a sebességgel. A «DT—54»-es és «KD—35»-ös traktoroknál még első sebesség esetén is óránkénti 2.5—2.6 kilométerre lehet csökkenteni a gépcsoport sebességét a motor fordulatszámának csökkentése révén. Erre akkor van szükség, ha a várható terméseredmény igen nagy. Az «Sz-—4»-es magájára kombájn legkisebb haladási sebessége első sebesség esetén óránként 1.7 kilométer. A kombájnok munkasebessége tehát a körülményektől függően az óránkénti 1.7- 6.5 kilométer között mozog. Ha helyesen manővereznek a kombájn munkasebességével, biztosítani lehet a legmagasabb* teljesítményt, s rövid idő alatt be lehet fejezni a betakarítást. A tartályba kerülő gabona tisztasága mutatja meg többek között a betakarító gépcsoport munkájának minőségét. • Ha a kombájnból kikerült gabona kielégíti a tisztasági előírásokat, jelentékenyen kevesebb munkaráfordítás szükséges az utólagos tisztításnál és enyhül a munkatorlódás Gyakorlatilag -két módon lehet fokozni a kombájnból kikerülő gabona tisztaságát: a kombájn meglévő tisztítóműveinek tökéletesítésével és újabb tisztítóberendezések alkalmazásával. A Krasznodár-határterületi bessz- korbnyenszki gépállomáson A. Lev- kinnek, a Szovjetunió Mezőgazdasági Gépkísérleti Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársának javaslatára tö'íélstesitef-f második tisztítóművel- készítettek és szereltek be a «Sztálinyec 6»-os kombájnba. Hogy a szem egyenletesebben oszoljék el a rostán, az elosztócsiga tengelyére fémlapátokat hegesztettek. A második tisztítómű csigájának fordulatszámát 12 fogas csillagkerék beállításával megnövelik. A csigaház olyképpen forog, hogy a benzintartály alatt elhelyezett speciális rázóasztalra szórja a szemet. A rázóasztal elülső részét kát függesztőrúddal rögzítik, a hátsó részét pedig csuklósán a második tisztítómű rostaszekrényéhez kötik. A ventilátorház úgy forog tengelye körül (tőle 50—60 mm-re), hogy a légáram a második tisztítómű felső rostájának eleje és a rázóasztal alsó éle közé jusson. A ventilátor fordulatszámát hétfogas csillagkerék beállításával növelik. A másodosztályú gabona és a második tisztítómű rostájáról lekerülő nehéz szennyeződés felfogására szabályozó-lemezzel ellátott külön csigát állítanak be. A csigát összekötik egy kis kaparó elevátorral, amely egyköbméteres külön tartályba szállítja a másodosztályú gabonát és a nehéz szennyeződést. Azokra a «Sztálinyec l»-es és «Kommunái'*, valamint «Sztálinyec 6»-os kombájnokra, amelyeknek nincs pelyvatartályuk, balodalon, a futókerék mögé szerelik ezt a tartályt. Tartalmát bele lehet folyatni ládás kocsikba. Olyan «Sztálinyec 6»-os kombájnokra, amelyeknek van pelyvatartáiyuk, a fentemlített újabb tartályt a főtartály mellé, a kiürítő csiga mögé szerelik. A tökéletesített második tisztítómű azért tisztítja meg jobban a gabonát, mert erősen kiszeleli. A szelelés a rosták egész szélességében egyenletes. A tisztítatlan gabona az elosztócsigából a rázóasztalra kerül, onnan pedig nem közvetlenül a rostára, hanem először erős légáramba, amely minden könnyű szennyeződést kifúj belőle a szalmaszállítóra, még mielőtt a rostára kerülhetne. Ilyen szelelés esetén a tisztítaHan gabonatömeg két részre oszlik. A teljesértékű szem kérésziül megy a rosták nyílásain és a főtartályba kerül, a silány szem pedig a nehéz szennyeződéssel együtt tovább megy a második tisztítómű rostáiról és külön tartályba kerül. Az ilyen szerkezetű második tisztítómű lehetővé teszi, hogy a kombájnból kikerülő gabona 80—85 százaléka utólagos tisztítás nélkül egyenesen beadásra kerülhessen. Csak 15 —20 százaléka szorul utólagos megmunkálásra. Az így átalakított második tisztítómű megfelelő kipróbálás után erős fegyver lehet a szemveszteség elleni harcban is, mert megakadályozza, hogy a szem a második tisztítóműről a felhordóra kerüljön, amely a tisztítatlan gabonát szállítja. A szalmába sem kerülhet róla a szem. A második tisztítómű tökéletesítése után kevésbbé cirkulálhat a szennyeződés a kombájn cséplőberendezésében, így megjavul az első tisztítómű munkája, s a kombájnból kikerülő gabona minősége. A fent leírt módon bármelyik gépállomás saját eszközeivel tökéletesítheti a kombájnok második tisztítóművét. A kombáinolás mesterei, Gontar, Gorovoj, Rjazancev és a Szocialista Munka más Hősej_ sikeresen dolgoznak kombájnjaikkal éjjel is. Villanylámpákat szerelnek gépcsoportjaikra. A vágórészre meg ereszkedés- szabályozót tesznek, megszervezik a kétmű szakos munkát. Olyan parcellákat választanak ki éjjeli munkára, ahol a talaj egyenes, a gabona tiszta és nincs megdőlve. A kétműszakos kombájnolás lehetővé teszi, hogy lényegesen rövidebb idő alatt fejezzük be a betakarítást és elejét vegyük minden nagyobb szemveszteségnek. Nagyvárad készül a IV. VIT-re Még néhány hét és Bukarest utcáin egymás mellett sétálnak majd a világ ifjúságának küldöttei. A világ soktucatnyi nyelvén hangzanak el majd a barátság, a nemzetközi szolidaritás és a békeharc nagyszerű szavai. Nagyvárad ifjúsága is lelkesen készülődik ezekre a csodálatos, felejthetetlen élményeket ígérő napokra. Két VIT — két felajánlás 1951 áprilisában a nagy károlyi gépállomáson dolgozó fiatal trakto- rista lányok is tudomást szereztek a III. VIT előkészületeiről. Brigádértekezletükön lelkesen vitatták meg a berlini találkozóval kapcsolatos feladataikat és már másnap versenyfelhívást intéztek a gépállomás minden traktorista brigádjához. Nem sokkal később az egész tartományban híre ment, hogy a nagykárolyi gépállomás traktorista lányainak brigádja olyan ragyogó teljesítményeket ért el, «hogy azokat senki sem szárnyalhatja túl» ... Szomor Margit brigádvezetőnőt ragyogó munkasikereiért a román ifjúság megválasztotta egyik küldöttének a VIT-re ... Azóta két esztendő telt el. Az egykori traktorista lány most a nagyváradi munkásegyetem hallgatója. A berlini VIT nagyszerű élményei kitörölhetetlenül emlékezetébe vésődtek és még ma is gyakran beszél azokról. — Hubert Gyula drezdai ifjú a berlini VIT-en megkérdezte tőlem, hogyan harcolunk a békéért — emlékezik vissza. — Én akkor sokat beszéltem neki brigádunk munkasikereiről, a dús aratásért vívott harcunkról. Berlinben én is fogadalmat tettem, hogy a béke mindenkor a legszentebb cél lesz számomra ... Szomor Margit azóta már számos nagyszerű munkagyőzelemmel bizonyította be, hogy hű maradt Berlinben tett fogadalmához. Most a IV. VIT tiszteletére vállalta, hogy minden vizsgáját «jó» minősítéssel teszi le. És azóta Szomor Margit egyre kiválóbb tanulmányi eredményeket ér el. . A bukaresti nagy találkozó küldöttei között ott lesz Szomor Margit is és büszkén mondhatja el majd Hubert Gyulának, hogy a második VIT tiszteletére tett felajánlását is becsülettel teljesítette. Ké?ziil a nagyváradi Sportstadion — Felépítjük városunkban az ifjúsági sportstadiont — határozták el a nagyváradi Magyar Vegyes Liceum tanulói. Elhatározásukhoz tucatjával, százával, ezrével csatlakoztak a nagyváradi ifjak és lányok. A város mellett hepe-hupás, tócsákkal és gazzal tarkított síkság terül el. Itt kezdődött meg az ifjúsági stadion építése. A város fiatalsága ugyanolyan lelkesedéssel végzi az építőmunkát, mint a bukaresti Augusztus 23 Sport- és Kultúrpark építői. Eddig több mint 2000 ifjú vett részt itt a rohammunkában és többezer munkaórát teljesített. — Közeledik a VIT megnyitásának napja és stadionunknak addigra készen kell állnia. Hiszen tartományunkban ezer és ezer ifjú és lány akarja elnyerni a VIT-sportjelvényt — biztatja társait loan Cora, a Kereskedelmi Szakiskola ifjúmunkásszövetségi bizottságának titkára. Szovjet Turkménióbon A kolhozparasztok a mezei munkák idején mezei szállásokon laknak, ahol minden megvan ahhoz, hogy kulturáltan töltsék pihenőidejüket. A képen: reggeli a Csardzsou-területi Kirov kolhoz 1. számú brigádjánál mezei szállásán. Folytassuk tovább lankadatlanul a szénabetakarítást Fejlett mezőgazdaság csak ott képzelhető el, ahol fejlett az állat- tenyésztés is. Az állattenyésztés fejlettsége pedig a megfelelő takarmányozástól függ. Mindezt már a gyakorlatból tudják a kolhozparasztok és a szovho- zok dolgozói. Éppen ezért mindent elkövetnek, hogy biztosítsák az ál- j landóan növekvő állatállomány számára a szükséges takarmányt. ' Ebben az évben rendkívül kedvező kilátások vannak: májusban, júniusban kiadós esőzések voltak a Szovjetunióban is, s ez jó hatással volt a takarmányfüvek fejlődésére. Ezekben a napokban úgyszólván már az egész országban folyik a szénabetakarítás és a nyári silózás. A ; cél: minimális veszteséggel és maximális nyereséggel betakarítani a szénát a szénát. A szénabetakarítási mun katerveket nagy körültekintéssel ké szítik. Azok a kolhoztagok és szov hozmunkások, akik nem tudnál egész nap részt venni a szénabetaka látásban, egyéni parcellákon dolgoz nak. Az állattenyésztőtelepek dől gozói számára például rendszerint i telepek közelében jelölnek ki terű letet. Először azokon a táblákon vág; réteken végzik el a kaszálást, aho hamarabb durvul el a fű. Ilyen te rületek a szá'razvölgyi rétek, árterü letek magasabban fekvő rétjei, per jés kaszálók, szűzföldek, továbbá vi zenyős rétek, ahol másodszor i akarnak még kaszálni. Legkésőbb i gyomos kaszálókon kezdenek a be takarításhoz, valamint azokon a ré tekert, amelyek tavasszal sokáig vol tak víz alatt. Minthogy még most is gyakorial az esőzések, A legfontosabb követelmény: időben és gyorsan elvégezni ezt a munkát. A kaszálással nem szabad várni, mert a szálíüvek gyorsan elvénülnek és ezzel csökken a takarmány tápértéke. A takarmányfüvek virágzás előtt, egyes takarmányfélék pedig virágzáskor tartalmaznak legnagyobb mennyiségben tápláló anyagokat és vitaminokat. Virágzás után a legtöbb növénynél már csak a szár növekszik, amelynek tápértéke lényegesen alacsonyabb, mint a levélzeté. A virágzáskor kaszált, fiatal növényekben több a fehérje és a vitamin, a szár nedvdúsabb. Az ilyen takarmány könnyen emészthető. Megállapították, hogy emészthetőség szempontjából a sokáig lábon hagyott fűfélék szénája nem ér többet a tavasziak szalmájánál. A pillangósokat bimbózáskor kell lekaszálni, a betakarítást pedig — beleértve a kazlazást is — 15—20 napon belül, vagyis a gabonabetakarítás kezdetéig el kell végezni. Hogyan birkóznak meg ezzel a feladattal a Szovjetunióban? Úgy, hogy jól megszervezik a munkát. Munkába állítanak minden munkaképes kolhoztagot, szovhozmunkást é's alkalmazottat. Előre meghatározzák, melyik táblán fogják gépekkel, melyiken fogatos fűkaszálógépekkel és melyiken kézi erővel betakarítani Augusztus elején, amikor majd a világ sportoló ifjúságának képviselői Bukarestben összemérik tudásukat és ügyességüket, az új nagyváradi ifjúsági stadionban nagyszerű versenyeket rendeznek az egész tartomány dolgozó ifjúsága számára. Gazdag munkaterv Nagyváradon az ifjúság VIT-elő- készületei változatos formában nyilvánulnak meg. A «Flacara» és az «Ady Endre» irodalmi kör például (’•odaírni pályázatot írt ki a város írói számára. A pályázatra olyan műveket készítenek, amelyek híven tükrözik a szocializmus építéséért vívott harcot, az ország ifjúságának boldog életét és lelkes munkáját a termelés frontján és az iskolák padjaiban. A «Pu»!*in» Állami Kultúr- ház kiállítási termében képzőművészeti, a Román-Szovjet Barátsági Tár- sa'ság termében pedig szobrászművészeti kiállítás készül. Gyors ütemben folyik a városrendezési és városszé- pítési munka is. Kibővítik a botanikus kertet, állatkertet és ■ 1500 négyzetméter területű új parkot létesítenek. alkalmazni kell a szénaszárítás fejlett , módszereit Szénabetakarítás idején nem sza bad sajnálni az időt és a fáradsá got. A legnagyobb veszteségek akko adódnak, amikor a lekaszált takar mányfű már megfonnyadt, de mé; nem száradt ki eléggé. A legtöbl veszteség a renden éri a szénát. Ren den csak fonnyasztani szabad a szé nát, különben nem lehet elkerülni levélpergésből adódó veszteségei Villahegyekben, petrencékben, bog lyákban, néha kazlakban kell meg történnie az utánszárításnak. Ge reblyézni és boglyázni akkor szabac amikor még nem kell tartani a le vélpergés veszélyétől. A levélpergé veszélye akkor a legkisebb, ha a le kaszált füvet csak rövid ideig éri’ közvetlenül a nap sugarai. Az erdős, sztyeppés övezet dél kerületeiben a következőképpen vég zik a szénaszárítást: alacsonyhozam természetes szánakaszálókon a füve rendszerint mindjárt kaszálás utá petrencékbe gyűjtik, tehát nem fonj nyasztják. Erre a célra traktorvor tatású petrencerakó gépeket hasz nálnak. A petrencerakó gépeket so helyen a fűkaszálógép után kapcso’ iák. A petrencékbe gyűjtött szénát eg; illetve másfél nap után 3—4 mázs súlyú boglyákba, egy, illetve öt na múlva pedig kazlakba hordják. Egye helyeken a petrencékről mindjárt —3 tonna súlyú kis kazlakba ral ják a szénát, vagy pedig préséül Itt azonban mielőtt a szénát pe' rencébe gyűjtenék, előzetesen 4— órát áll rendekben, fonnyasztják. A ilyen kis kazlakat az ősz beállt előtt nagyobb kazlakba hordjál Olyan táblákon, illetve kaszálókoi ahol hektáronként 15 mázsánál n; gyobb termés várható, a takarmány füveket és a szénát kaszálás után —4 óra hosszat fonnyasztják rendel ben. Utána petrencékbe hordjál Kedvező időjárás esetén a petrer cékben való szárítás 4—5 napig tar egészen addig, amíg a széna nedve: ségtartalma körülbelül 30—35 szí zalékra csökken. Ekkor a levele még nem peregnek le a szárre Utána meg lehet kezdeni a széna ix hordását és kazlazását.
