Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

Vtdo PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK/ Harcban a növényápolás ts az aratás sikeréért, és a fogadalmak valóraváltásáért! ______________________• • A V.AGYAR DOLGOZÓK PARTJA M EGVE1 PÁ R T R tZOTTS A'cVÄM A h LÍAí'JA X. évfolyam, 150, szám. ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1953 június 23, A MEDOSZ-szervezefek feladatai az cratas, cséplés, begyűjtés munkáiban zetőiink kövessék Liptói Mátyást, a te», gödi állami- gazdaság sztahano­vista kombájövezető jenek felhívá' Gyorsai munkát a fagaialtak valóravállása érdekében! Teljes erővel kezdjük meg as árpabetakarítást, cséplést Megyénk termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai álta­lában szorgalmasan láttak hozzá az ősziárpa aratásához és betaka­rításához. Több járásban már be­fejezték az ősziárpa aratását. Me­gyénkben még mintegy 150 holdat tesz ki a lábonálló ősziárpa, amelynek aratása a nem megfele­lő érési állapot miatt késik. A tabi járásban 50, a siófoki járásban 30, a kaposvári járásban 70 hold őszi­árpát nem arattak még le, mert éretlen a gabona. Tanácsaink, dol­gozó parasztjaink kísérjék figye­lemmel a hátralevő időben az ősziárpa beérését. s mindjárt sár­gaérésben végezzék el az aratását. Most az a feladat, hogy a learatott ősziárpát veszteségmentesen taka­Ufe késlekedjünk a szénakegyüjléssel Megyénkben továbbra is súlyos lazaság^tapasztalható a széna beta­karítása és begyűjtése területén. Egyes tanács- és pártszervek veze­tői fülük mellett engedték el a bí­rálatot, nem értik, hogy milyen nagy kárt okoznak az államnak és sajátmaguknak akkor, ha nem gondoskodnak sürgősen a szénabe­takarításról. Balatonbogláron a községi ta­nácselnök elvtárs nem kezelte má­sodrendű kérdésként a munkát, a község ennek eredményeként réti- széna begyűjtési kötelezettségét 116 százalékra teljesítette. Öreg­lak községben a tanácselnök akti­vizálta az állandó bizottságot, en­nek eredménye, hogy mindenki, eleget tett szénabeadási kötelezett­ségének. Másutt azonban a tanácselnökök A búza és a rozs aratásáig végezzük el a tarlóhántást és a másodnövény vetést A minisztertanács tarlóhántás- ról és másodvetésről szóló határo­zata nagyiban elősegíti .az állatte" őszi mélyszántással! a talajba ke­rül, a téli nedvességétől megrothad. A minisztertanács határozata nyésztési terv túlteljesítését. A) előírja, hogy először is azokról a kormányhatározat .előírja, hogy az idén 43 százalékkal nagyobb terű. másoidnövény v<e tést. Harcoljunk a növényápolási munkák gyors befejezéséért még ezután kell learatni. Sokkal nagyobb figyelemmel végezzük az aratást, hogy egyetlen kiló gabona se vesszen kárba. Gépállomásaink, beleértve a megyei gépállomások igazgatóságát is, számolják fel a munkájukban meglévő önelégült­séget, jobban készítsék elő a kom­bájnokat és aratógépeket az ara­tás döntő munkájára, sokkal gyor­sabban végezzék a tarlóhántást is. A gépállomások vezetői küszö­böljék ki az ősziárpa aratásánál megmutatkozó hiányosságokat. Hozzák rendbe a gépeket, készít­sék fel a traktorosokat a komba le­vezetőket e nagy munkára. Hajt­suk végre mindenütt a miniszter- tanács határozatát. gye szénabegyüjtése 5 százalékkal emelkedett. A legtöbbet a tabi já­rás gyűjtött be, a hatodik helyről a második helyre küzdötte fel ma­gát, réti szénabeadását 50.6 száza­lékra teljesítette. A kaposvári já­rás pedig a legutóbbi értékelés óta az 5. helyről a 6. helyre esett visz- sza, június 27-ig a szántóföldi szé- nabegyüjtési tervét 20.5, rétiszéná- ból 16.6 százalékra teljesítette. A járások értékelése a Megyei Tanács jún. 27-i jelentése szerint: 1. fonyódi .járás 44.5, 48.7, 2. tabi járás 21.9, 50.6, 3. barcsi járás 11.9, 40.5, 4. csurgói 'járás 31, 14.9, 5. nagyatádi járás 27.9, 17.7, 6. ka­posvári járás 20.5, 16.6, 7. marcali i járás 20.8, 10.5, 8. a siófoki járás j 12, 13.6 százalék szántóföldi, illet- ! ve rétiszénabegyüjtéssel. Egy hold ikuikoricacsalamádé. vagy silókukorica termése 'három állat egész téli takarmány- szükségletéi biztosítja. A _ so- mogygeszti Ülj Barázda tsz is az idén már iköze'l 100 hoild' rövid te­nyészidejű kukoricát 'és kölest ve- tett. A megyében azonban nem ta­nultak 'eléggé a tapasztalatokból, megyei átlagban három százalékot tesz ki az elvetett máisodVeté's te­rülete. A tabi járásban 829 holdat szán­tottak és csak 31 hold másodve- tést végeztek, a barcsi járásiban 468 hóidon végeztek tarlóhántást, 354 hold más'Odnövényt vetettek. Felelősség terheli a lemaradás miatt a gépállomásokat, mert nem nyújtanak megfelelő segítséget a tarlóhántáshoz. Megyénkben; gyor­sítani kél mindenütt a tarlóhán­tást és másodvetést. Még a búza és rozs aratásáig el kéül végezni az ősziárpatarlck felszámítását és a A verseny hatalmas erő a szo­cializmus építésében. A tömegek alkotó versenye a mezőgazdasági termelésnek is nélkülözhetetlen emelője, s különösen nagy jelentő­ségű az állami gazdaságok, a gép­állomások és a termelőszövetkeze­tek életében. E három újtípusú nagyüzem a mezőgazdaság szocia­lista átépítésének alapja. A verseny szervezésében, a foga­dalmak teljesítésének ellenőrzésé­ben igém' nagy feladata van a MEDOSZnak. A szakszervezeti aktivisták jelentős része a gazdag aratás betakarításának első vona­lában harcol — munkájuk nagy­mértékben befolyásolja e döntő csata sikerét. Megyénkben ebben az évbon megsokszorozódott a gépek szánna, ami azt jeleníti:, hogy éhben az évben újabb tízezreket szabadíta­nak fel a nehéz testi mun­kától, az aratástól és csépiestül. Ez a tény megnövelte a szakszer­vezetek feladatát a gépállomáso­kon és az állami gazdaságokban egyaránt. A megnövekedett gép­állomány egymagában is nagy je­lentőségű az aratási és csépiési munkák gyors elvégzése szempont­jából. de hiba lenne, h'a ennyivel beérnénk és megelégednénk szám­szerű növelésével és nem fordíta­nánk kellő figyelmet e gépek tel- j esi tők ép ess éger e. Szánius jfelenség mutatja már eddig is, hogy egyes helyeken' a gazdaságvezetők. a gépállomás- igazgatók nem fordítottak kellő fi­gyelmet a gépek kapacitásának ki­használására. A tapsonyi gépállo­más aratógépe a böihönyei Szabad­ság tsz-'ben 6 nap alatt 27 holdat aratott le, de hasonló -időpecséko- 3ás tapasztalható számos gépállo­más és állami gazdaság aratási munkájában. Most az aratási mun­kák nagy csatájába® minden nap és minden óra kiesés több mázsá­val csökkenti a termést. A mező- gazdasági dolgozók szakszerveze­tének egyik igen fontos feladata, hogy köví tkezetes harcot folytas­son az ilyen jelenségekkel szem- bán. Ennek egyik legfőbb eszköze a verseiny szervezése és állandó nyilvánossága. Ez az eszköz nap mint nap nagyobb teljesítmények­re ösztönzi az aratási csata első harcosait, a kombájnotokat, az aratógépkez. löket. Ott. ahol a MEDQSZ betölti a verseny szerve­zésének feladatát, a gépek tel- jesítmémye is fokozódik, teljes az idő kihasználása. A most folyó kenyéresata külö­nös élességgel veti fel a Verseny szervezését a mezőgazdaság terü­letén, mert ettől, függ nagyrészt, hogy -megyénk hogyan állja meg a helyét a Baranya megyével foly­tatott. nemes versenybe':'. Ez pe­dig nem lehet közömbös egyetlen vezető számára sem. különösen az állami gazdaságok és gépállomások vezetőinek számára, akiknek mun­kája igen döntő az egész megye szempontjából. Példamutatásuk nagy vonzóerőt gyakorol az egyé­ni dolgozó parasztok felé. .Számos példa bizonyítja, hogy ahol az állami gazdaságok, gépál' lomások időben kezdték meg az ősziárpa aratását, az egyéni dol­gozó parasztok is követik a pél­dát. A MEDOSZ-szervezetek csak akkor tudják kifejteni tevékenységüket, ha ebben a mun­kában segítik őket a pártszerveze­tek és a gazdaságvezetők. A háromfai gazdaság vezetői azonban nemhogy elősegítették volna a verseny szervezését,, ellen - kezöleg, .gátolták azt. Nem voltak hajlandók, értékelni a versenyt. Pe­dig jó munka csak ott lehet, -ahol naponta nyilvánosságra hozzák az elért eredményeket, tudatosítják. hogy a jó munka nyomán növek­szik a dolgozók keresete és jobb munkájukkal a béke megvédéséért harcolnak Az eddigi' hiányosságok figyelmeztetnek bennünket arra, hogy .most, a nagy munkák idején sürgősen javítsák meg munkájukat a ME.DOSiZ-,szervezetek. Termésűin­ket gyorsan és • azemveszteség nélkül kell betakarítaini. Csak úgy valósíthatjuk meg ötéves tervün­ket, ha felszámoljuk a mezőgazda­ság elmaradottságát, ha emeljük mezőgazdaságii termelésünk .színvo­nalát. Ennek igen fontos eszköze a gépi munka fokozott bevezetése. Üzemi bizottságainkbak fontos feladata, hogy segítsék a gépi munka kifejlődését nemcsak . a munkafeltételek megteremtésével, hanem azzal is, hogy szerettessék meg a dolgozókkal a gépeket. Üzemi bizottságaink legfonto­sabb feladata most, hogy a mi­nisztertanács határozatának vég­rehajtásáért. a pártszervezetek irányításával tovább szélesítsék & verseinymozgalmat ,,a betakarítá­si, begyűjtési békev.erseny sikeré­ért’4 jelszóval. Ne legyen megyénk­ben egyetlen kom'bájnvezető. ara tógépkezelő, vontatás,, fogatos, csiéplőbrigá'd. amely ne tenne vál­lalást a gazdag termés sikeres 'be­takarítása érdekében. Kombájnve­sát, aki 420 hóidra tett felaján­lást, vagy Keserű Sándor, a tahi gépállomás sztahanovista trakto­rosának pálcáját, aki aratógépével 300 hold aratását vállalta. A MED ŐSZ-szervezetek indítsa­nak harcot a napi műszaknorma túlteljesítéséért, a szemveszteség csökkentéséért, a begyűjtés gyors teljesítéséért, azért, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák gép- áillomásaibkon és állami gazdasá­gainkban] a Bredju.k-iféle gyorsosép- lési módszert. Érjék el a gyors- cséplő-brigádok a napi 400' mázsás cséplési eredményt. A MEDOSZ-szervezeteknek to­vábbra is fontos feladatuk a béke- védelmi szerződések kötése a ver­seny kiszélesítése érdekében. Ara­tásunk: békearatás. Munkaverse­nyünk békéért folytatott harc. Ér­jék ei. hogy mindem1 dolgozó kös­sön béke véd. írni szerződést. A mu nkia verseny ért az üzemi bizott­ságok felelősek, de segítséget, kel nyújtani ok az egészséges verseny- szellem kialakításához az igazga­tóknak és a. szakembereknek is. A MEDOlSZ feladata a verseny ál­landó szervezése és az élenjáró dolgozók népszerűsítése. A gazda­ságvezetők feladata a verseny ál­landó és pontos értékelése. Az aratás-csépié? ideje alatt minden állami gazdaságiban, gép­állomáson naponta értékeljék a versenyben dolgozó gépek, brigá­dok teljesítményét. A bizalmiiháló- zaton keresztül, Ihangoshíradóko®, röpcédulákon ismertessék eredmé­nyeiket és .az élenjárókat. A le­maradókat munkumódszerátadás- sal segítsék. .Szervezzenek az üze­mi bizottságok kult'úrfelelősei kub túrbrigádokat,. köszöntsék a mun­kahelyen az élenjáró dolgozókat. Bizonyítsák be MEDOSZ-szer- vezeteink aktivistái! az aratás és cséplés időszakában is, hogy jó gazdái a munkaversenynek. .Mun­kájukhoz kérjenek segítséget a pártszervezet vezetőségétől, ők vi­szont népnevelő munkájukkal se­gítsék a pártszervezeteket. A párt, dolgozó népünk számít a M'EDOSZ- szervezetek jó munkájára; az ara­tás és cséplés idején i.s dolgozza- ■nak úgy, hogy méltóan megfelel­hessenek feladataiknak. létén kell .másodnö vényt vetni, mint a múlt évben. Vannak azon­ban egyesek, akik idegenkednek a másodnövéiiyvetés'től, azt a mara­di nézetet terjesztik, hogy a má- sobnövény károsan, befolyásolja a jövő évi terméshozamot. Ez az ál- ;:ítás alaptalan. Miniden jó gazda tudja, hogy ha a tarló hántást nem végzi .el, .a gyom ellepi a földet, ez jóval több táperct vesz ki a ta­lajból, mintha azt másodnővéninyel vetették volna be. A másodnövényvetés előfeltéte­le az, hogy aratás u'tán mindjárt szántsuk feil a tarlót, hegy a ned­vességet megőrizzük. A. tarlóhán­tás célja, hogy a tarlót leborítsai, a. .különféle gyommagokat kelésre késztesse, így még érés előtt az A növények gondos ápolása az egyik feltétele a kapások ter­méseredményei fokoz ás ónak. Számtalan példa bizonyítja, h-ogy csak egyszeri kapálás elmulasztá­sát is megsínyli a növény, kukon» cálbó]; ,pl. holdanként 3—4 mázsa, burgonyából 10—15 mázsa tier-' méskiesést jelent. Minden dolgozó parasztnak érdeke, hogy többet teremjen a föld, mert akkor az állaim iránti kötelezettség teljesí­tése után többet vihet szabadpiac­ra. Megyénk dolgozó parasztságá­nak többsége igyekezett lelkiisme­rítsuk be és csépeljük el. Tanácsaink politikai felvilágosí­tó munkájukkal érjék el, hogy a dolgozó parasztok segítsék egy­mást a behordásban és minél töb­ben közös szérűn csépeljenek. Nagy gondot kell fordítani arra is, hogy a dolgozó parasztok, ter­melőszövetkezetek a miniszterta­nács határozatának értelmében közvetlenül a cséplőgéptől teljesít­sék állampolgári kötelességüket. Megyénk dolgozó parasztsága vegyen példát a répáspusztai, a ráksi, a simongáti tsz-ekről, ame­lyek az első gabonát a hazának adták. Az aratás dandárja még hátra van, a kenyérért folyó csa­tát még nem nyertük meg. A bú­za, rozs és tavaszi kalászosokat és a pártszervezetek titkárai le­becsülték e fontos munkát, úgy képzelték el, hogy az idén a politi­kai felvilágosító munka nélkül is menni fog a szénabegyüjtés. Még mindig azzal próbálják a lemaradásokat magyarázni, hogy sok volt az eső, a növényápolás el­vette az időt, az aratáshoz kell most minden erő. Ennek következ­ménye, hogy a megye még mindig csak 24 százalékra teljesítette szántóföldi takarmánybeadását. Szőkedencs községben még alig egy-két mázsa szénát gyűjtöttek be, Karaki József tanácselnök tét­lenül nézi ezt. Csömenden Varga József tanácselnök a vendéglőben billiárdozik munkaidő alatt, a szé­nabegyüjtés pedig nem halad. Fo­nyód község alig 3 százalék­ra teljesítette begyűjtési tervét. A legutóbbi értékelés óta a me­tkólákról kell a terményt lehor- dani, amelyeket m ásodinöv énnyel akarunk bevelmi. Az ősziár.patar- alkalmasak a másodnövényve- tésr.e. A 'talaj elég nedves, az el­vetett mag hamar 'kikel és gyor­san fejlődésnek indul. Számos ter­me lőszö vetkezet és dolgozó pa­raszt példája bizonyítja, hogy visz- szafizietődi.k ,a másodVetéssel való fáradság. Tavaly a barcsi Vörös Csillag tsz nyáiriültetésű iburgonyá ja 90, a csöikölyi Béke 'tsz nyári- üiltetésű burgonyája közel 100 má­zsa 'burgonyatermést hozott, töb­bet, mint a tavasszal ültetett 'ter­mié®. Visz község egyénileg dol­gozó parasztjai is meggyőződtek a másodvetés fontosságáról, jól si­került a köles- és mubarvetésük. Az idén már elvetették a másod- növéinyt. retes munkát végezni. A Megyei Tanács legutóbbi értékeléséből vi­lágosan kitűnik, hogy ahol a párt­ós tanácsszervek jól mozgósították a dolgozó parasztságot, ott a nö­vényápolás rendes ütemben halad, szép eredmények születnek. A marcali járásban már befejez­ték a cukorrépa és a napraforgó iharmadlilk kapálását, a burgonya második töíltögetését, ,a kukorica harmadik kapálása is 99 százalék­ra megtörtént. A fonyódi járás a növényápolási tervét 99 százalék­ra teljesítette. A csurgói és a bar­csi járásiban azonban súlyos a le­maradás a növényápolási munkák­ban. Ä csurgói járás a kukorica és a napraforgó harmadik kapálásá­val 48 százaléknál, a cukorrépa harmad' k kapálásával' .pedig 66 százaléknál, tart. A barcsi járás a kukorica harmadik kapálásánál 73 százalékra áll. A járások sorrendije a növény- ápolási munkáik sikeréért folyta­tott versenyben: f. a marcali járás I 99.8, 2. a fonyódi 99.5, 3. a kapus- vári 98 5, 4. a nagyatádi 97.8, 5. a tabi 95.4, 6. a siófoki 90.4, 7. a barcsi 87.7, 8. a csurgói járás 73.4 százalékkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom