Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-27 / 149. szám

r ,v VILA G PROLETÁRJAI EG Harcbari a növónyópolós és az crafós sikeréért, és a fogadalmak volóraváltcsáért! lök pá ríja M égvei Pärt bízottba*űMv. \ X. évfolyam, 149. szám. ÁRA 50 FILLÉR A TERVISMERTETŐ ÉRTEKEZLETEK ELÉ A napokban összegyűl -ek .me ítyénk üzeméinek, építkezéseinek munkásai, hogy a tervismertető ér­tekezleten .minden részletében .meg­ismerjék a harmadik negyedévben ráiuk váró feladatokat, megvitas­sák a munka, a termelés legfonto­sabb problémáit. A mostani terv- ismertető értekezleteknek különö­sen nagy jelentőséget ad az a tény. hogy féléves tervünk utolsó napjaiban vagyunk, amikor miin- d-n erőt arra összpontosítanak dolgozóink, hogy győzelemre vi­gyék az 1963-aa év első félévi terv­feladatait. Ezért az értekezletek legfontosabb feladata, (hogy az el­múlt időszak tapasztalatait elemez­ve és a harmadik negyedévi terv feladatait ismertetve elindítsák üzemeink kollektíváját a terv hiánytalan teljesítése útj'án. A térvismertető értekezlet közel áll funkciójában a termelési érte* kebletekhez. A termelési értekezle­teknek melyek nemrég zajlottak le üzemeim kiben az volt a felada­tuk, hogy hozzásegítsék a dolgozó­kat. aJhihoz. hogy beleszóljanak az ' üzem, az építkezés munkájába, a vállalat ügyedbe. A tervisimer- tot.ő értekezletek feladata biztosí­tani azt, hogy mindéin' egyes dolgo­zó megismerje azokat a feladato­kat, amelyeket népgazdasága ter­vünk a harmadik negyedévben az üzemnek negyedévi programimként megjelölt. Biztosítani kelj a terv- ismertető értekezleteken azt. hogy a dolgozók elmondhassák vélemé­nyüket az üzem tervéről, javasla­tokkal, kiegészítésekkel éljenek. Nagy segítséget jelentenek te­hát. gazdasági vezetőinknek ezek az értekezletek és ugyanakkor el­mélyítik az üzemi demokrata zürnet is. Nyilvánvaló, hogy arra is szol­gálnak ezek az értekezletek, hogy az egyszemélyi felelősség helyte' len értelmezését helyes útra vigye megmutassa azt,, hogy az üzem éle' tébe és ügyeibe a dolgozóknak joga és kötelessége be'.eszó.kti. A vezetők — bár igyekeznek jó tervet készíteni — tévedhetnek Ezeket a tévedéseket, dolgozóink nagyon helyesen felismerik és szó­vá is teszik. Dolgozóinkban hatal­mas erőtartalékok rejlenek. Isme rik a gyár, az üzem termelési vi szonyait, a nehézségeket, az anyag ellátás stb. körülményelit és tud­ják azt is, hogy hogyan lehet a ne­hézségeket leküzdeni, hol lőhet a régit újjal felcserélni, hol lehet és hogyan, lehet többet, termelni, mint amennyit a terv előír. A tervismertető értekezletek tehát, al­kalmat adfaak vezetőinknek arra, hogy megismerjék a dolgozók ta­pasztalatait és alkalmazzák azokat. A dolgozók kifejtik a tervismer­tető értekezleteken véleményüket, javaslataikat és ezeket az üzem . vezetői kell, hogy felhasználják a munka megjavítására. Csak ebben az esetben érik el a tervismertető értekezletek céljukat. A megye üzemeinek nemrég lezajlott terme­lési értekezletei azt mutatják, hogy a dolgozók igen sok hibára felfigyelnek és javaslatokat tesz­nek azok megszüntetésére. Ez a szellem kell. hogy uralkodjék a terviamertető értekezleteken is. A dolgozók a harmadik negyedévi terv ismertetésekor bátran tegyék szóvá mindazokat a hiányosságo­kat, amelyek az első félévben aka­dályozták a terv teljesítését, A Kaposvári Vas- és Fémipari. Kombinátban feltétlenül azó kell, hogy essék a magas, 13, százalékos selejt megszüntetéséről, vagy mi­nimálisra való csökkentéséről. Be­széljenek az üzem dolgozói arról, hogy mi az oka á magas s-elejtát- íagnak, mutassanak rá mind a mű­szaki. mind a ' termelőmunkában megmutatkozó hibákra, amelyek a üzemnek megvan a maga je'iemző hiányossága, amit a dolgozók is­mernek és tudják, mi a feladat, hogy az megszűnjön. így például a Délmagyarországi Fűrészüzem­ben feltétlenül szó kell hogy essék a harmadik negyedévi terv ismer­tetés. ker arról, hogy mii a teendő az exportterv teljesítését akadá­lyozó hibákkal szemben. A Kapos­vári Fonoda terviemertető értekez­letén különösen fontos, hogy sokat foglalkozzanak a minőség kérdé­seivel. de ugyanakkor az egyenle­tes termelést akadályozó hibákkal is. Mindazokat a hiányosságokat, amely k az első félévben megmu­tatkoztak, figyelembe kell venni a terv ismertetésekor, hogy a harma­dik negyedévben azok kikerülhetők legyenek, teljesen . megszűnjem k. Minderről a gazdag tapasztalatok­kal rendelkező dolgozó tömegek is kell. hogy beszéljenek, javaslato­kat tegyenek megszüntetésükre. Üzemeink vezetői legjobban azzal ösztönözhetik javaslattételre a dől gozókat. hogy már az ismertetés kezdetén beszámolnak arról, hogy mi lett azoknak a javaslatoknak a sorsa, amelyeket a dolgozók a ter­melési értekezleten tettek. A most elhangzó javaslatokat, ha azok helyesek és alkalmazhatók, úgy kell üzemeink vezetőinek ke­zelni, mint bármely állami rende­letét. törvényt és ugyanúgy kell harcolni azok megvalósításáért. A tervismertető értekezleteknek elő k?II segíteni, a szocialista ver­seny fellen dülését is. Míg a dolgo­zók javaslatai a tervteljesítés fon­tos eszközei, a szocialista verseny, mint a tömegek tevékeny forradal­mi önbírálata segít kiküszöbölni mindazt, ami idejétmúlt, mindazt, ami régi és megtisztítja az utat az új. az élenjáró számára. Me­gyénk dolgozóinak is legbelsőbb ügyévé vált az, hogy szakadatla­nul kutassák a termelésnek,, a mun­kaszervezésnek tökéletesebb mód­jait, hogy fokozhassák termelésü­ket. Az értekezleten már tárgyalhat­nak a dolgozók az üzem, vagy a, brigád negyedévi felajánlásáról, arról a célról, amelyre a következő negyedévben munkájuk irányul. A felajánlásokat, komolyan meg kell tárgyalni: reálisak, teljesíthetők-e. Terjedjenek ki ezek az üzem leg­égetőbb problémáira, a hibák fel­számolására. A ,Siófoki Építőipari Trösztnél az új móds'zerek. beveze­tésére. a Baromfifeldolgozó Válla­latnál a kooperációs terv tökéletes megvalósítására, a Vas- és Fém­ipari Kombinátnál a selejt meg­szüntetésére, a Fonodáiban a mi­nőség javítására és ezenkívül min­den üzemben az önköltség .csökken­tésére és számos megoldandó fel­adatra. A tervismertető értekezlet ébressze fel a dolgozókban a kéz Szombat, Í953 június 27. Gyorsabb munkát a fogadalmak valor aráit ás a érdekében! Ne késlekedjünk a tarfóhántással és a másodnövényvetéssel Megyéink több járásában befe­jezték, másutt pedig befejezés előtt áll az ősziárpa aratása. A mi rnszte.rtamács határozata megszab­ja, hogy a kaszát (követnie kell az ekének, a másodvetésnek. E hatá­rozatnak igen nagy jelentősége van. Végrehajtása egyik előfelté­tele a jövő évi jó termésnek, az , .......................... állatállomány áttett,éltetésének. Az 81 'azasagot egyes községi és járási menye szerint azért nem megy a tarlóbántás, mert még nem csépel­ték el a gabonát. Másutt pedig az aratásra hivatkoznak. Ez azt mu­tatja, hogy a legnagyobb Itib3 a tanácsoknál van, elmúlt évek bebizonyították, hogy a másoídmővémy értékes, sbúzásra alkalmas takarmánytömeget bizto­sít paraisz'tság'Unknaík. A határozat végrehajtása mentesíti dolgozó pa­rasztságunkat a tavalyi évben megmutatkozó gondoktól. Éppen ezért igen fontos, hogy elsősorban községi pártszervezeteink, taná­csaink megmagyarázzák dolgozó parasztságunknak a tail!,óhántás és másOidnö vény vetés szükségességét. A napokban újra bőséges csa­padék hullott földjeinkre, ez nagy­mértékben megkönnyíti a 'tarló- hántást é,s másod vetést. Községi tanácsainknak tehát el keli ér-- niö,k, hogy a kaszát kövesse a tarlóbántás és másodvetés Minden feltétel adva van ,a tarló - hántás és másodvetés azonnali el­végzéséhez. A tarlóbántás vontatottan meigy, nem halad együtt az aratás­sal. Megyénkben még alig néhány Ijő’dat szántották fel, illetve ve­téltek be másodnövénnye'l. Egyes községekben tűrhetetlenül súlyos a mulasztás ezen a terüle­ten. Zselicszenitpál, Zselickisfnlud, Töröcsike, Zselidki.sttak községek­ben még csak hozzá -sem kezdtek a tar],ó hántáshoz. A községeik ve­zetői az esős időre már nem hivat­kozhatnak, a föld is eléggé ned­ves, lehet 'szántani. Patalorolban már 22-éijj végeztek az aratással, a tanácselnök .véle" tanácselnökök rothadt opportuniz­musa, semmittevése okozza. Vájjon nem a feladatok előtt való megalkuvást mulatja-e az, hogy a kaposvári járásban közel 5 ezer hold ősziárpát learatták és csak 139 hold Tarlóhántást végez­ték el, az egyéni gazdák mindössze 78 holdat szántottak fel eddig? Vájjon mire vár a járási tanács, imáért nem mozgósít a tarló-hántás­ra, tnáso,elvetésre? Talán a ké­ny, érgabon,aarat ást várják, hogy akikor újabb „objektív okokra“, a betakarításra hí vatk ozh a ssan ak ? Lassan halad a kaposvári járás­ban a nő vény-ápolás, a széna beta­karítás, a tarló hántás és a másod- v-etás. Vegyenek példát a lemsredók a Itárorcifai Béke tsz-röS ,a'ho! 24-én végezték az ősziárpa ara-tásávaj, a területet bevetették kukoricával és nyáríültetésü bur­gonyával. Kutason Kovács József és Her. vá'th János dolgozó parasztok egy- e-gy hold árp,eltartójukat felszántot­ták és nyáriüitetésű burgonyával, valamint 100 napos kukoricával vetették be, földijeik így kétszer teremnek -egy évben. A tarlóhán'tás és másodvetés gyors elvégzéséhez -az 'kell, hogy a járási tanács dolgozói, a községi tanácsok elnökei, tikárai, mező­igazdasági -előadói nagyobb -lelkiis­meretességgel 'harcoljanak a- mi­nisztertanács határozatának végre, hajtásáért. „Beadtuk az államnak az első gabonát“ Örömmel jelenítjük, hogy ter- melőcsoportunk, a simongáti Dó­zsa június 22-én befejezte az őszi- árpa aratását. Négy holdat kom­bájnnal arattunk le. Tagságunk el­ismer éss el kísérte a kombájn mun­káját, A géppel aratott területen 12 mázsa volt termésát­lag. Beadási kötél,ez e tts egünket 24-én teljesítettük, így ,a nagyatádi járásiban az idén mi adtunk elő­ször gabonát a hazának. Nekünk ez nagy öröm és büszkeség. Meg­fogadjuk, hogy eddigi ijó munkánkat tovább fokozzuk.. Burgonyánkat már kétszer töltögettük, a cukor­répát háromszor megkap ál tűk, most ,a kukorica harmadik kapálá­sánál tartunk. Eg.y-két napon 'be­lül befejezzük a harmadik kapá­lást, utána harcot indítunk a ke­nyérgabona aratásának és cseplé- sénék ,szemveszteségrneute.s befe­jezéséért. Igéírjük, hogy ,a cséplő­géptől közvetlenül eléget teszünk kenyérgabonalbe, adási kötelezett­ségünknek. A növényápolást, ara­tást, csépiést versenyben végez­zük. Cseh Vendel párittitkár. Gyors, felelősségteljes munkát a marcali állami gazdaságban A marcali állami gazdaság ve' zető.sége úigy'látsziik megfeledkezett arról, hogy Gyótapusztán is van földjük mert a 30 holdas burgo­nyát álmának még csak feléje sem néznek, A burgonyát m-éig 'égyszer sem töltögették. Mire vár a gaz­daság vezetősége? Talán „minta, igaztábílát“ -akar létesíteni? Szé­gyen a ^gazdaság vezetőire nézve, hogy míg a dolgozó parasztok, ter­melőszövetkezetek a környékben már kétszer töltögették burgonyá­jukat, addig az állami gazdaság fellelő tlein módon elhanyagolja a növényápolást. Vájjon gondoliko- dot't-e, ,a vezetőség arról, hogy a hanyagság következtében milyen súlyosan megkárosítják államun­kat? Azonnali intézkedjenek, hogy a burgonyát a legrövidebb időn be. lül betöltsék. Fordítsanak nagyobb gondot tanácsaink a sssénabegyüjtésre A széna ,betakarít,ásánaik határ­ideije már lejárt, több községben azonlbap. még ma is lábon áll a fű, vagy betakarításra vár a petren- céfcben, tévő széna,. Sokkal tartoz­nak községeink államunknak. Mi hátráltatja ai fűtermás betakarítá­sát? A községi é.s járási tanácséi , ; - - , , műkőik bűnös gondatlansága, nem­demenyezést és komolyain gondol- íörődöm maigatart.áSia. Lálbrakapott koidnanak árral müven felajánl,a- ... „ ,, kódjának arról, milyen felajánló sokkal járulhatnak hozzá az üzem, üzemrész tejnek teljesítéséhez. Fontos előlfeltétele a terv,ismer­tető értekezletek sikerének a ijó előkészítés, ,a jó beszámoló. Ebben együtt kel működnie az üzem gazdasági, párt- és szak,szervezeti vezetőségének. Ezek együttes, - jó munkája által jehet eredményes a beszámoló. Az üzem tervét átte­kinthető, könnyen érthető formá­ban tárják a dolgozók elé. A siker kát feltétele: a jó. elemző beszá­moló és a dolgozók aktív részvéte­le. Legyenek a tervismert, tő érte­kezletek kiinduló forrásai új, nagy sikereknek, új győzelmeknek, ame­lyek biztosítják 1953-as tervevünk feladatainak maradéktalan telje,sí­selejtet ,.eredményezik1’. Minden j tétet. az a heilytielen felfogás: „az idén sók széna termett, ráérünk a be­takarítással, a késlekedés nem okoz különöiSielblb kárt“. Az ilyen felfogás letteve káros, bűnös gondol­kodás. Tamils,ág lehetett tanácsaink számára, milyen nehézségekbe üt­között a múlt évben az állatok át- telélt,elése. Az idén ezért súllyal kell fellépni azok ellen 'a tanács­elnök,ök ellen, akik úgy vélik, hogy sok takarmány lesz, az idén nem gond ,a takarmányozás. Saját mal­gának ellensége az a termeloszo- vetkezeti tag, egyénileg dolgozó paraszt, a,feí nem harcol minden szál1 takarmányért. TanácsaInk fel­adata meggyőzni a parasztságot. Sok tanácselnök azonban nem ag­gódik, ha a sz éneibe takarítás, a növényápolás, vagy a begyűjtés rosszul megy községében. Sőt hallgatólagosan beleegyezik ,a P°­csékolásba, a lemaradásba. Nagyatád község tanácselnöke sem értette meg a szénabetakarí­tás fontosságát, opportunist a ma­gatartását mutatja az, hogy sok­helyütt a rét még moist sincs lelka- sziáttva. SchOágmüller tanácselnök elvtárs azt áííítj-a, hogy „víz áll a réten, nem Lehet kaszálná“. Ez pe dig nem fedi a valóságot. Az eső­zés óta a terület már réig felszá­radt, a betakarítást el lehetne vé­gezni. A hiba az, hogy a taniálcs- el'niölk nem törődik mindennél, az íróasztali mellől akar irányítani, hi­vatásánál alacsonyabbnak tartja, hogy kimenjen a földekre, a rétek­re. Kisbajom községben is ez ,a hely­zet, A községi tanács elnöke vaj­mi keveset törődik a szénabetaka­rítással, begyűjtéssel, A rétek 50 százalékát még a mai napig sem kaszálták He. Var,ga József csömendi tanácsel­nök megalkuvó munkáját mutatja, hogy szénából még egyáltalán nem adtak be semmit. Nagykorpádon Futó Géza, Ga' dányen Nyúl József tanácselnök hanyagsága következtében a köz­ség semmit nem teljesített, Bolhá­som Sujber Sándor tanácselnök nemtörődöm magatartása az oka, hogy a község 2 .százalékra telje­sítette szénabeadási kötelezettsé­gét. Libíckozmán Gadányi József tanácselnök felelős azért, hogy községe ipáig egy mázsái szénát sem adott ibe. De nem ,kisebb felelősség terhe­li a járási tanácsokat és tanácsel­nököket sem. Szántóföldi 'szénalbe- adáslban viszonylag a fonyódi járás a legjobb, eddig 41 százalékra tel­jesítette kötél,ezéttségét. A többi járásban még ennél is rosszabb az eredmény. A barcsi járás 24, a sió­foki járás a szántóföldi talk ármány- ,beadását 4.5, rétiszénabeadásáf 7.6 százaliékra teljesítette. Nánásiné eilvtársmő, a kaposvári járás tan ács elnöke sem sokat tett, hogy járása teljesítse szénatbegyüj' té.si kötelezettségét. A járás 17,7 százalékra teljesítette a szántó-, 3.4' százalékra a rétiiszénaibegyüijté- si tervét. Le keli mondani az eddi­gi .kényelmességről, mindén járás sürgősen teljesítse szénabeadási tervét. A járások sorrendje a 25—i érté­kelés szerint: 1. fonyódi 30, 2. csurgói 19, 3. barcsi 17, 4. nagy­atádi 14, 5. kaposvári 13, 6. ta'bi 12 7. marcali 11, 8. a «siófoki járás 6 százalékkai],.

Next

/
Oldalképek
Tartalom