Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-25 / 147. szám

IlllÁO PROLETÁRJA! EG YESÜLJ ETEK/ Pártszervezeteink harca a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért Gyorsítsák meg a növényápolást Kadarkúton Miért állnak kihasználatlanul a gépek a kará'Ji gépállomáson? MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA MEGYE! PÁRTB1ZOT X. évfolyam, 147. szám. ARA 50 FILLÉR NÉPÜNK KENYERÉÉRT Néhány nappal ezelőtt megyénk­ben is megkezdődött1 a kilencedik békearatás. Állami gazdaságaink és gépállomásaink dolgozói, vala­mint a termelőszövetkezeti és még egyénileg dolgozó parasztság hatalmas lelkesedéssel fogott ihoz zá munkája gazdag gyümölcse, e bő termés betakarításához. E harciban serkenti a mezőgaz dasági dolgozókat a miniszterta­nács határozata, amely megszabja e munkák elvégzésének határidejét De serkenti a mezőgazdaság dol­gozóit. az is, hogy az idén olyan gazdag termést takaríthat be, ami lyenre már rég nem volt példa. Az a tény, hogy az idei termés mind szem, mind szamahozam tekinte­tében jóval dúsabb lesz, minit az előző évben volt, kemény feladatok elé állítja mezőgazdasági dolgo­zóinkat. E fontos feladat jó megoldású n.ak hat a’más jelentősége van. Jó­részt ettől függ dolgozó népünk kenyere, közellátásunk zavartalan kielégítése. A szemveszteségnéJküli betakarítás nagyban hozzájárul ah­hoz, hogy dolgozó parasztságunk az áMam iránti kötelezettség telje­sítése után több terményt vihes­sen szabadpiacra. Ezek sikere érdekében megyénk mezőgazdasági dolgozóinak ezrei •tettek szocialista fogadalmat, he­lyeselve Somogy megye Baranya megyével megkötött versenyszerző- déséí* A fogadalmak- valóraváltá- eáért folytatott harciban már ed­dig is számos szép eredmény szü­letett, Somogyfur község dolgozó parasztsága, amely Visz község dolgozó parasztságával áll páros­versenyben, már tegnapelőtt befe­jezte az ősziárpa aratását és teg­nap megkezdte a rozs aratását. Megyénk kombájnvezetői is napon­ta érnek el kimagasló eredménye­ket. Liptói Mátyás, a tengődi ál­jaim gazdaság kombájnistája 165. számú gépével 16 üzemóra alatt 25 holdon aratta le és csépelte el ősziárpát. Az elcsépelt árpa hatalmas kárt okozunk saját ma­gunknak. egész népgazdaságunk­nak. Számoljunk csak egy kicsit. Ha megyénkben a 13.000 hold őszi árpát késve aratnánk le. holdan ként 50 kg szemveszteséget számít­va, ez összesen 6.500 q terméski esést jelentene. Ez az árpamennyi ség legalább 1300 darab' sertés da rabonként 200 kilósra való felihíz la'ásához elegendő. Szabadpiaci áron számítva, az 1300 darab hízó ára pénzösszegben 494 ezer forin­tot te?z ki. Az 1300 darab hízóból több mint 600 család évi zsíreliá- tását lehet biztosítani. Látjuk te­hát, hogy milyen káros és! bűnös mulasztás lenne, ■ ha hagynánk ki­peregni a szemet, nem takaríta­nánk be időben a termést. A minisztertanács1 határozata éppen ezért figyelmeztet, hogy idő­ben mozgósítsuk az összes rendel­kezésre álló erőt és annak maxima, lis felihasználását a betakarítás si­kere érdekében. •Gépállomásaink feladata, hogy a gépek kihasználásával segítsék dol­gozó parasztságunkat a kenyér- csatában. Méginkább fokozni kell a verseny lendületét gépállomásaink és állami gazdaságaink traktoristái között. Tanácsaink feladata az mennyisége mintegy 360 mázsa. Megyénkben a járások közötti ■versenyben a marcali járás érte el a legjobb eredményt, mert ősziár pa aratási tervét már több mint 60 százalékra teljesítette. Az egész megye területén több mint i800 hold ősziárpát arattak le 20-ig. Ezek az eredmények azonban koránsem kielégítőek. hisz az őszi- árpa aratási1 tervének még 15 szA zalékát’ sem teljesítette a megye. Pedig most már gyorsan érik a rozs is, melynek aratását szintén haladék nélkül' meg kell kezdeni és addigra az ősziárpa aratását be kell fejezni. Ennek ellenére vannak me gyénkben községek, ahol a ta­nács hanyagsága miatt még nem ■kezdték meg az ősziárpa aratását sem. Ilyen például Mernye község, ahol a tanács» különböző alaptalan indokokat — ..kötött a talaj, nem érett be az árpa. nem lehet arat­ni" stb. — hoz fel ahelyett, hogy megszervezte volna a figyelőszolgá­latot és azonnal hozzákezdtek vol­na az ősziárpa aratásához. Termé­szetes, ha a község vezetői mindig az íróasztal- mellett- ülnek, nem lát­hatják, mi történik kint a mezőn. Az ilyen felelőtlen munkával, az aratás késői kezdésével sok szem­veszteséget idézhetünk elő, amivel hogy ott, ahol még nem történt meg, bizto­sítsák az állandó figyelőszolgáíato-t és mihelyt a gabona arra alkalmas, hívják fel a gazdák figyelmét az aratás azonnali megkezdésére. Állandóan szervezzék a versenyt a dolgozó parasztság között és tu­datosítsák széles körben a verseny eredményeit. Gazdagyűléseik,en és tanácsüléseken ismertessék a dol­gozó parasztokkal a párt és a kormány határozatát és mozgósít­sák őket annak maradéktalan vég rehajtására. Vigyék következetesen a harcot tanácsaink annak érdeké ben-, hogy az aratással egy,időben elvégezzék a tarlóihántást és má sodvetést, valamint a cséplőgéptől az állam iránti kötelezettséget azonnal, teljesítsék. Natgy figyelmet kell fordítani másodvetési terv teljesítésére. Ez érdeke a dolgozó parasztságnak, mert ugyanarról a területről a má sodvetéssel e,gy esztendőben két termést tud betakarítani., ,ami je lentősen emeli jövedelmét és hoz­zájárul a népgazdaság erősítésé­hez. Pártszervezeteink állandó poli­tikai nevelőmunkával serkentsék mezőgazdasági dolgozóinkat a párt­ós kormányhatározatok maradékta lan végrehajtására. Most különb sen fokozott éberségre van szűk ség, mert' az ósztályellenség je­lentős kárt okozhatna népünknek, ha időben le nem leplezzük mester­kedéseit. Számtalan példa van arra, hogy az ellenség milyen alattomo­san dolgozik. Szólád községben Ba­ranyák István kulák szabotálta az ősziárpa aratását és igyekezett fél­revezetni a dolgozó parasztokat is. A dolgozók leleplezték a szabotáló kulákot, azonnal learattafcták vele az ősziárpát és a bíróság 2.000 fo­rint pénzbüntetéssel sújtotta, A falu dolgozóinak jó munkája, betakarítás és a begyűjtés ki­bontakozó. békeversenye üzenet a világ dolgozóinak; tettekkel, köte­lességeink derekas teljesítésével teszünk hitet a béke mellett. Csütörtök, 1953 június 25. HARCBAN A NÖ VÉN YÁPOL ÁS ÉS AZ ARA TAS SIKERÉÉRT. A FOGADALMAK VALÓRAVALTÁSAÉRT! Az iharosberényi Úttörő és Dózsa tsz harca a magasabb terméshozamért Ibarosberényben az Úttörő ter­melő szővetkezet tagjai szem előtt tartva a minisztertanács határoza­tát, az ősziárpa aratásához sárga- érésben kezdtek hozzá. Ezzel meg­akadályozták a szem ki pengését. Hétfőn indult meg a kombájn az iharosberényi Úttörő tsz dúsan termő ősziárpartábilám. Kedden kis hibája volt ugyan a gépnek, de a javítás utáni isimét gyorsan hozzá­fogtak az aratáshoz A kombájn mintegy 20 holdról 400 mázsa termést takarított be, Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a holdamkénti ősziárpat érmés felül­múlja a 48 mázsát. Ma estig mind a 103 hold ősziárpát betakarítják, a földeken megindulnák a trak­torok, hogy elvégezzék ,a tarlóhán- tált és megkezdhessék a másod- növény vetést. Az iharosberényi Dózsa tsz-ben kiét nap múlva hozzákezdenek a rozs aratásához is. Szépen szűkül, minden nap jobban érik a kasza álá. A rozsot teljesérés kezdetén aratják. A tsz, vezetői minden erőt mozgósítanak az aratásra, de ad­dig ,is sok munka vár rájuk. El keil végezni a növényápolást. A kukorica és a cukorrépa kapálását ma befejezik. A burgonyát, napra­forgót már többször megikapállták, A tsz síel a szénábehordással is, az állam iránti kötelezettségét mindjárt a rétről teljesíti. Eddig 60 mázsát adták be, a hiányzó 10 má­zsát a mai nlap beszállítják a takar- mánybegyüjtő telepre. A széna- betakarításnál 'kiváló mrakát vé­geztek Varga Sándor és Pó,sa Já­nos kocsisok, a'kjk nem sajnálták a fáradságot, felismerték: mos minden pqrcef ki kel 1 használni, hogy a munkákat időben elvégez­zék. Példamutatóan dolgozott még Tál'Il Györgyné, Takács Józséfné és Tóth János,né tsz-íag is. Most min­dent megtesznek azért, hogy rövi­desen befejezzék a rozs aratását is Ahol élenjárnak és ahol lemaradtak a szénabe gyűjtésben KOML6SD község ta;nácsa jól szervezte meg a rétek kaszálását, nagy gondot fordított arra, hogy a dolgozó parasztok a rétről! telje­sítsék kötelezettségeiket- A köz­ség már 100 százalékra teljesítette szénábeadási tervét. VISZ község dolgozó parasztjai sem várták meg, hogy a fűtermés eívésnülijön, minden időt kihasznál­tak ,a rétek kaszálására. Amikor az cső elállt, a dolgozó parasztok a rétekre siettek, hogy bőséges fű- termést biztosítsanak állataik szá­mára. Szénabeadási kötelezettsé­güket 100 százalékra teljesítették. SOMOGYVÁMOS községiben a tanács vezetői, a dolgozó parasz­tok szem előtt tartották a minisz­tertanács határozatát. Szénabe­adási kötelezettségüknek 97 szá­zalékra tettek eleget, az aratásig a mélg hátralévő mennyiségeit is teljesítik. SOMOGYVÁR községben tanul­tak a- múlt évi aszály okozta ne­hézségekből és siettek a szénabeta- karítássál. A beadási tervet 86 százalékra teljesítették. FONYÓD község mindössze 3 százalékra teljesítette eddig szé­nabeadás,i 'kötelezettségét. A köz­ségi tanács nem hajtotta végre a minisztertanács határozatát, ami­ért felelősség terheli a községi ta­nácsot és a pártszervezetet is. A késlekedés sok kárt clkoz a dol­gozó parasztoknak. A fű elvénül, a réten lévő széna veszít tápérté- ké'ből. Azonnali intézkedésre van sz BALATONBERÉNY községben még csak 8 százalékra teljesítet­ték a szénabeadási tervet. Ugyi'át- szik a községi tanács vezetői el­felejtették már, hogy a télen mi­lyen nehéz volt az álla tők átteilel- tetése. Sürgősen fel kell számolni a lazaságot. BALATONUJLAK község taná­csa másodrendű kérdésként kezeli a szénabehordást és beadást. A beadási tervet mindössze 15 szá­zalékra teljesítették. A községi ta­nács értesse meg a dolgozó pa­raszt,okkal, hogy saját magának okoz kárt az, aki el hanyagolj a a széna betakarítását és begyűjtését. A földművesszövetkezetek is fejezzék be a termény-* raktárak fertőtlenítését^ A Terményforga] mi Vállalat és a földművesszövetkezetek alá tar­tozó termenyraktáraknalk a minisz­tertanács határozatában előírt kö­telező kijavítása és fertőtlenítése megyénkben általában élik,észült. A Terményforgalmi Vállalat vezetői megértették, hogy a gaíbonabe- gyüjtés sikerének egyik fontos elő­feltétele, hogy a dolgozó parasztsá­gunk, termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink általi beadott gabonamennyiséget begyűjtő szer­veink veszteségmentesen tárolják. Igen fontos államérdek fűződik ahhoz, hogy dolgozó népünk ke­nyerét megóvjuk minden kártól,' hogy a begyűjtött mennyis égből egyetlen szem se vesszen kárba. A Terményíorgalmi Vállalat 109 ter- ményr.akt ár álból1 108 teljesen kija­vított és fertőtlenített állapotban várija az új gabonát. A legelsők között végezték el e fontos mun­kát Csokonyavisontán, ahol három 230 vagon befogadóképességű raktárt időben és gondosan javí­tottak ,ki és fertőtlenítettek. Nagy­atádon 5 terményraktár,at készí­tettek elő a begyűjtésre. A hálózati! ellenőrök a munka elkészültével mindenütt ellenőriz­ték, hogy az elvégzett munka meg­felel-e a követelményeknek. Hátra, még a karádí TV-raktár fer­tőtlenítése. Nagyobb hiány osságok, mulasz­tások tapasztalhatók e terűié ten a földművesszövetkezeteikniél. A me­gye területén még mindig 5 szö­vetkezeti terményrak'tárt nem fer­tőtlenítették, bár a határidő június 20-án lejárt. Előfordult az is, mint például a somogysámsoni földmű­ves s z ö v étik ezétnél, hogy a hanyag munka következtében a fertőtlení­tést meg kellett ismételtad. A tap- sonyi trerményralktár fertőtlenítése azért késik, mert a böhönyei KTSZ kőmüvesrészleige elmulasz­totta a raktárak kijavítását- Ugyanilyen hanyagság következté­ben késik a kaposvári KTSZ hibá­jából Gálosfán a raktár fertőtle­nítése. A zamárdi, somogyvári, taranyi szövetkezeti ügyvezetőik kényel­mi eskedéíse folytán szintén nem vé­gezték el még a mai napiig sem a raktárak kijavítását, fertőtleníté­sét. A föMművesszövetkezetek ügyvezetői haladéktalanul hajtsák végr,e a minisztertanács határoza­tát, gondoskodjanak a terményrak­tárak maradék nélküli fertőtleníté­séről. Szilárdítsák meg a munkafegyelmet a pusztakovácsi gépállomáson A mezőgazdaság dolgozód előtt nagy feladat áll: a gabonatermés betakarítása. Az aratási munkála­tok nagyrésze a gépállomásokra vár. A gépállomások dolgozói meg­értették a feladat jelentőségét és haladéktalanul hozzáfogtak a tel­jesítéséhez. Akadnak azonban olyan dolgozók is, akik hanyagul, gondatlanul végzik munkájukat. Czuring János, a pusztakovácsi gépállomás dolgozója is ezek közé tartozik. Czuring János abban a kitüntetésben részesült, hogy szovjet kombájnt vezethet. A géppel nagyteljesítményű, számos szép eredményt ért már ei rint p:l. a ,, alább három év óta nieni volt m-ég­és mégsem becsülte meg. Czuring elvtárs mindezzel Gondatlanu bam vele, nem vegez- ,Vór&á&á. érdekelte a te el a szükséges karoaatartast, . ... , . aminek következtében a villamos- ‘'vif™ rdacárfl*Íiíéóe'**" szereléket úgy összekeverte, hogy J e ese ® =■ ^ a gép napokig használhatátíanui' Gondolt-e keverés közben Czu­hevert. Szakképzettsége nem volt r-og elvtárs arra, hogy milyen kár élegendő a gép rendbehozásához, így a javítási munkálatokat a mar­cali gépállomás egyik dolgozója vé­gezte. Czuring János és segéd veze­tője, Kiss László mít tett ezalatt? Az árnyétkban hevenésztek s élvez­ték a tétlenséget. Nem volt talán megfelelő munka számuknál? Az bizony akadt jócskán, de a sem­mittevés kényelmesebbniek bizo­nyult. Pedig a gépekre ráfért vo'na az ala­pos és gondos tisztogatás is, amit a hiba javítása közben ké­nyelmesen elvégezhettek volna. A kiküldött szerelők yéleménye sze- görgőcsapáigy már le,g­származik felületességéből? Bizo­nyára nem. Eszébe jutott-e, míg a használhatatlan gépet nézte, hogy szombatig a Somogy vám,ősi tsz 17 hold árpáját kellett volna learat­nia? Gondolt-e arra, hogy vasár­nap már az oszto,páni tsz-mél1 kel­lene dolgoznia? A gép' ma már ismét működik és Czuring elvtárs kezeli továbbra' is. A 'bizalmat .azzal kell meghálál­nia, az elkövetett hibát! azzal kell jóvátennie, hogy jobb és eredmé­nyesebb munkát végez a jövőben. A többi fcombájnvézetö és gép­állomás-dolgozó pedig tanuljon a történtekből és óvakodjék az ilyen és hasonló hibák elkövetésétől. Nem szabad elfelejteni egy pil­lanatra sem, hogy munkájuk a si­keres araitás egyik leglényegesebb feltéteile és szép eredményt csak hibamentes, alapos munkával le­het elérni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom