Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-21 / 144. szám
Vasárnap, 1953 jpmiius 21. SOMOGYI NÉPLAP 7 Leplezzék le a klerikális reakeió és a kiiIákok aknamunkáját Balatonszabadiban A felszabadulás előtt Balaton- szabadiban iá,, mint az ország többi községében a kevésszámú kiváltságosok uralkodtak. Vad tivornyák, mulatozások, fényűző életmód volt egyik oldalén, feneketlen nyomor, hajnaltól késő éjtszakáig tartó robot a másik oldalon. Véres csendőr- terrorral nyomták el a dolgozók minden megmozdulását. A falu határában terült el a 1600 holdas papi birtok és Ertli Földbirtokos birtoka. A sok száz ezer hold egyéb papibirtok mellett i. balaton?zabadi (határban lévő 3600 hold is gyarapította az egyház /agyonüt, biztosítva gazdái számá- ■a a földi mennyországot. Közép- és felső iskolába csak a dváltságosck gyermekei jártak, libben a községben is azt tartot- ;ák; elég ha a paraszt annyit .ud, hogy az eső elől az eresz alá üljön. Mert hát régen megmondot-. -a I Gerge'y pápa: ,,a tudatlanság .z istenfélelem aryja, a tudás pusztítván hat a fáradalom erkölcsére“, innék szellemébeni irányították az skolapoliti'kát és hirdették fenn- zóval, ,.aki gyarapítja tudását, az . bánatát is gyarapítja.“ A tudatlanság, a feneketlen nyo- nor volt osztályrésze itt is a dolgozóknak. Számos dolgozó a felszabadulásig gyetien filmet sem la* ott. a mozit, a színházat csak híi‘- >ől ismerték. A földbirtokok urai- i.ak tud'ajtlan, jámbor emberekre mit szükségük, hogy könnyen ki udják őket zsákmányolni. A Vörösi Hadsereg szétzúzta a udatlanság és a sötétség fellegvárát és utat nyitott a népnek a fel- meíkedésíhez. A föld minden kincse b népé lett és a párt vezetésével Balatonszabadi is elindult a fejlőlés utján. Egyre több és több fiaA siófoki és tobi járás versenyéről Június 17 én Siófokon értékeltal jár közép: és felső iskolába; mint minden, a kultúra is a népé lett. A tudatlanság, a sötétség árnyai eloszlottak. De vámpírjai és vámszedői közül még jó páran élnek és igyekezne^ gátat vetni a község fejlődésének. Csaba István, a község , római katolikus esperese igyekszik minden erővel gátolni a község fejlődését. A klerikális reakció és a kulákok Szoros kapcsolatot tart a község Mákjaival. Gy. Német ,Fe- rencné és Károlyné viszik a különböző híreket. No, meg a régi Ka* lot mintájára 30—85 főből álló énnekart szerveztek a község fiataljai közül. Kevés község dicsekedhet azzal, hogy a templomban a kántori teendőket nő végzi el. Ba_ latonszabadiiban Matos Amália, volt apácát bízta meg 3 pap a kántori teendőkkel. ízes ebédet főzni szintén csak apáca tud, ezért a szakácsnői teendőket is egy volt apáca látja el a tisztelendő házában. Együtt szervezik a családlátogatásokat. együtt koholják a különböző rémhíreket is. Csaba István olyan kijelentéseket tesz: ,,Igaz. 'hogy az állam megegyezett az egyházzal, de ez énrám nem vonatkozik, ezt magamra nézve nem tartom kötelezőnek.” A különböző miseórák és az egyes házaknál megtartott imaesték után megállapítható, hogy azok. akik ezeken résztvesznek, nem végzik el időben a- mezőgazdasági munkákat, nem teljesítik beadási kötelezettségüket. A községben a növényápolási munkák lassan haladnak, a második kapálást, töltögetést 8® százalékra, a harmadik kapálást mindA megyében eddig ősziárpáf össze 15 százalékra végezték el. Itt az ideje, hogy leleplezzék a klerikális reakció bűnös mesterkedéseit és megmagyarázzák a község lakóinak. hogy a klerikális reakció embereinek fáj a többszázezer hold papibirtok elvesztése, fáj a Bala- tons'zabadiban elvesztett 3600 hold. s ezért ágálnak, uszítanak a népi demokrácia: ellen. A klerikális reakcióvá.! egy követ fúvó kulákság több mint hét- százhúszezer forint adóval tartozik, ez a hatalmas összeg 1950 óta gyűlt fel. Több mint 3000 kiló tojással, 1000 kiló baromfival és 4000 liter tejjel vannak hátralékban a kulákok. Ne tűrjék az ellenség aknamunkáját Ideje, hogy a községi tanács rendet teremtsen, és biztosítsa Balatonszabadiban is a népi demokrácia törvényeinek betartását. Ne tűrje, hogy a kulákok és a klerikális reakció romboló tevékenységet folytasson a községben. Ma. amikor az ország minden dolgozója nagy ötéves tervünk végrehajtásául munkálkodik, serény munkáskezek építik az új gyárak ezreit, nem lehet tűrni hogy egyes községekben a nép ellenségei társa- dalomelicnes tevékenységet folytassanak. Az ötéves terv végrehajtásáért vívott harcból Balatonszaba- dinak is ki kel! vennie a részét, s ahogyan az ipari üzemek és megyénk számos községe teljesíti a tervet, teljesítse Balatonszabadi is állam iránti kötelezettségét. Ne tűrjék, hogy a klerikális reakció ügynökei és a kulákok rombolják a község becsületét, szégyent hozzanak Balatonszaibadira. több mint 500 hold arattak le ” IIIIIII■ Wllmill11II Hozzunk határozatot, hogy holnap újra értekezletet tartunk K isse furcsa dolog, de így néz ki a helyzet, ha az ember egy kicsit mélyebben itanulmányozza, a Megyei iTanács munkáját. Helyűdén tenne itt eh'iaisztó számadatokat közölni. Egyet, kettőt azonban kénytelenek vagyunk nyilvánosságra hozni, hátha az illetékesek gondolkodóba esnék és igyekszenek ezen a tiirheielén állapoton változtatni. Nem is régmúlt dolgokat kívánunk a Megyei Tanács szemére vetni, a közelmúltban lezajlott értekezletekről van szó. Arról, hogy június hónap- ban, — persze a hónap vége még messze van és nem■ tudjuk, addig mi lesz — a Megyei Tanácsnál eddig Jf7 értekezletet tartottak. Persze ebben nem szerepel a járási tanácsoknál és a községi tanácsoknál megtartott értekezletek száma. Néha, mikor az \ember bemegy a Megyei Tanács épületébe, cgy-egy dolgozó élwihairzik mellette, mintha forgószél sodorná, s ’ vara a kérdésre, hogy hova szalad — fejét ráhajtva váUára, s kabátja két szárnyával integetve a katnyarbőt kiabál vissza: ,,értékezl’etre’‘. ügy bizony. altnak olyan elvtársak, aldk délelőtt értekeznek és délután újra értekeznek. Ezek megtárgyalják a délelőtti értekezlet anyagát és a délutáni értekezleten még határozatot hoznak arra vonatkozólag is, hogy másnap hol, milyen értekezletet \tartsanak. Vannak ettől még furcsább 'esetek is, amikor egyes élvtársak naponta nem■ két értekezletet ülnek régig, hamletm hármat, négyet, és utána zsibbadt végtagjaikkal alig tudnak hazavá.nszorogni. hogy a napi fárasztó munka, ihletve bocsánat, értekezletek idán nyugovóm hajt- sák meggyötört fejüket. Azonban álmuk sem. nyugodt. Állandó rémképekkel vannak tele, vájjon mit hoz a holnap? Milyen értekezleteket szül meg majd valamelyik „jó- zaá” bürokrata feje. z értekezletek úgy so- ikasodnak « Megyei Tanácsnál, mint kiadós májusi eső után erdőben a gomba. Ne tessék félreérteni, nem. kártékony gombákról van szó, persze akadnak közöttük olyanok is. Mint ahogy ezek között az értekezletek között a gombához hasonlóan, szintén vannak kártékony értekezletek, amelyek mérgtiznek, gátóljátí a nrmnkát, megszedtük az embereket és olyan furcsa dolgokhoz vezetnek, hogy ragadós betegséggé fajulnak. Igen, ragadnak ezek. Átveszik a járási tárnicsok, azoktól a községi tainá- csolk, no, mert hát a sorrendet be kell tartami, átveszik a Megyei Tanács ellenőrzésié aló1 'tartozó vállalatok is. Ezt azonban tetézik még különféléi dolgokkal, többek között azzal, hogy levelek százaival árasztják el a Megyei Tanács részéről a járási tanácsokat. A járási tamácsdk a nnegkar pott leveleket tovább pasz- szolják a ■ községi tanácsokhoz, azok iktatják, számmal látják el, irattározzákde persze, vagyon kevés levelet olvasnak d. S ezen nem is szabad csodálkozni. Egy tanácselnök csak egy tanácséinak, A d£ln- déletek sokaságát, a levéléi sokaságát, ha halt szemmel rendelkeznének is, Inehezen tudnák mind végigböngészni. Hiszen június hónapban csak a kaposvári járás titkárságához és mezőgazdasági osztályához 110 darab levél érkezett a Megyei Tanácstól, Ajaj, még nincs vége a hónapnak. Lehet, hogy az még a hónap végéig megötszöröződik. Megkérdezzük az illetékeseket, hogy a mezőgazdasági munkák dandárja idején, de. máskülönbem is, nem lenne-e időszerű, nem lenne-e helyes ezeket a -módszereltet f elszámolni és helyettük egészségesebb, jobb munkáról éttől:tend a drága- perceket, órákat, "napokat és beteket? ■ Zs. M. ék a tahi és siófoki járás páros- versenyéi:. Az értékelés során m'egáliapí- :ották, hogy a tahi járás a nő- 'ényápolási munkákban átlagosan 12.9 százalékot, míg a siófoki járás L'tJaigO'San 76.9 százalékot ért elA begyűjtési tervét a tahi .járás rtlagosan 65.8 százalékra, a sió- ók i járás 70.4 százallélkira telj elsiette. A fentiek szerint globálisan a mezőgazdasági munkákban a tabi árás, a begyűjtésben a .siófoki já- 4s ért el jobb eredményt. Az ösz- izevont átlagos eredmény szerint i tabi járás 74.3 százalékot, a sió- oki járás 73.6 százalékot ért el. gy .a rendszeresített vándorzász- ót a tabi járás kapta meg. Legközelebb július 3-án Taibon srtékelik a versenyt. „20-án megkezdtük az ősziárpa aratását”4 Mi, a balatonszárszói Béke tszcs agjai már a tavaszi vetések megkezdésétől kezdve ,a munka jobb negszervezésén dolgoztunk. A nö- •ényápolási munkákat úgy .szereztük meg, hogy bevontuk a csa_ ádtagokat is. Az asszonyok bevonásának .köszönhetjük, hogy eddig . kukoricát kétszer, a burgonyát gy szer me.gkapáltuk, a napraforgót 'kétszer töltögettük, a répát láromszor, ,a gyapotot szintén há- 'omszo.r megkapáltuk és egyszer termeit ezt ük. Kiosztottuk ássbolyainknak is a területet, a növé- íyeket majdnem teljes egészében íz asszonyok ápolták. Mii ezután s bátran támaszkodunk asszonya - nk munkájára, mert csak így biz- osítlbatjuk ‘a növények időbeni neigmű vetését. Nagy öröm és megtiszteltetés írt bennünket akkor, amikor a gépállomás tanácsülésén eldöntöte ük, hogy nálunk arat a kombájn áöször a siófoki járásban, A gép- iilomással karöltve naponta vizsgáljuk gabonáinkat, figyeljük, hogy miikor kezdhetjük el az aratást. Szombaton már megkezdtük az jsziárpa, aratását, amelynél már igénybevettük a kombájnt. Az állam iránti köteílezietts'é- günJket közvetlenül .cséplés után a géptől teljesítjük, mert tudjuk, hogy kötelességünk. Szabó József tszcs-elnök. Megyénk dolgozó parasztsága büszke örömmel, lelkesedéssel fogott hozzá az aratáshoz. A fel- szabadulás óta nem arattak még ilyen jó termést megyénkben. Mindez arra kell hogy serkentse dolgozó parasztságunkat, hogy ezután még jobban, határidő előtt hajtsa végre a párt és korma-' nyunk útmutatásait, mert ez az egyén és a haza érdekét egyaránt elősegíti. A FONYÓDI JÁRÁS dolgozó parasztjai nemcsak a növényápolásban, de az aratásban is az elsők voltak. A járásban péntek estig 54 hold ősziárpát arattak le. Több termelőszövetkezet, mint a lengyeltóti Táncsics, a szőlősgyö- röki Vörös Csillag befejezte az ősziárpa aratását. A MARCALI JÄRÄS termelő- szövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai érték el a legjobb eredményt az ősziárpa aratásban. Péntek estig 216 holdat arattak le. Jó munkát végzett a sávolyi Szabadság tsz, ahol 20 holdat, a ne- mesvidi Alkotmány tsz, ahol 50 holdat, a somogyszentpáli Béke tsz, ahol 18 holdat, a szenyéri Uj i Gazda tsz, ahol 18 holdat, a két- helyi Petőfi tsz, ahol 15 holdat, a csákányi Haladás tsz, ahol 12 holdat arattak le. A KAPOSVÁRI JÁRÁSBAN is közel 100 hold ősziárpát aratták le, szombatig 18 községben kezdték meg az aratást. Somogysárdon 25, Mezőcsokonyán 18, Kapos Füreden 15 holdon végezték el az aratást. A TABI JÁRÁS dolgozó parasztjai több mint 60 hold ősziárpát arattak le. A tabi Kossuth tszcs 48, a bábonymegyeri Béke tsz tagjai pedig 13 hold ősziárpát vágtak le. A NAGYATÁDI JÁRÁSBAN is felkészültek az aratásra. Csököly dolgozói 8 hold ősziárpát arattak le. A barcsi járásban 50 holdon végezték el az ősziárpa aratását. Lassan halad az aratás a siófoki és a csurgói járásban. Megyénkben a mai napig több mint 500 holdon végezték el az ősziárpa aratását. Az eddigi eredményekkel azonban nem szabad megelégedni, mert hisz megyénkben még többezer hold ősziárpa vár aratásra és gyorsan érik a kenyérgabona is. Dolgozó parasztjaink figyeljék az érő gabonatáblákat és a legalkalmasabb pillanatban kezdjék meg az aratást. Az aratással egyidőben végezzük el a tarlóhántást és a másodvetést is. Nagybajom község dolgozó parasztjai nagy szorgalommal készülnek az aratásra A község dolgozói az eső okozta lemaradást most a jó idő teljes kihasználásával akarják felszámolni. Nem is lehet napközben otthon találni senkit, a község apra- ja-nagyja, mind kint van a mezőn. Sebestyén István, Horváth Kálmán, Fülöp János dolgozó parasztok már elvégezték a második kapálást. Nem a szobából lesték a jó időt, mihelyt elállt az eső, máris a mezőn kapáltak, irtották a gyomot. Nem fogott ki rajtuk az idő, a gaz sem verte fel a kukoricát. Nagybajom község határa, mintegy 18 ezer hold. E hatalmas terület ellenőrzése megköveteli a tanács jó munkáját. A tanács sok segítséget kap a mezőgazdasági állandó bizottságtól. A 12 tagú állandó bizottság mellett 70—80 élenjáró dolgozó paraszt vesz részt a növényápolási munkák eh lenőrzésében. A dolgozó parasztok 10—10 házért, illetve dolgozó paraszt növényápolási munkájáért felelősek. Állandóan tudják, hogy melyik dolgozó paraszt hogyan áll a növényápolással. A községben már befejezés felé közeledik a kukorica második kapálása. A napraforgót már megkapálták, a burgonya másodszori töltögetését befejezték. Csütörtökön megkezdték az ősziárpa aratását. Elsőnek Gulyás György ötholdas dolgozó paraszt kezdte meg ezt a munkát. Ma már számos dolgozó paraszt vágja az árpát. ÚJÍTÁS... A Kaposvári 3. sz. Mélyépítő Vállalattól Horváth Zoltán újítási felelős folyó hó 12-én 4 darab újítási javaslatot küldött át a vállalat gépészeti csoportjához bevezetés végett. Horváth Zoltán a megfelelő formaságok elintézése (iktatás stb) után az újítási javaslatokat a megfelelő rajzokkal együtt, Szabó János hivatalsegédnek adta, aki iktatás végett felvitte a vállalat központjához, Kossuth Lajos-utca 22. szám alá. Itt iktatták az aktát, majd másnap június 13-án a továbbított akták közt újra iktatták és egy- aláírás ellenében újra Szabó János hivatalsegédnek adták, hogy vigye el rendeltetési helyére, a Lenin-utcába a vállalat gépészeti csoportjához. Az értékes javaslatok azonban nem jutottak el rendeltetési helyükre, hanem „eltűntek“. Ugyanis az történt, hogy Szabó János hivatalsegéd az újítási javaslatokat a rajzokkal együtt gondatlanságból elvesztette. Ezzel az értékes újítások sorsa a vállalat részéről elintézést nyert, mert a továbbiakban már senkit sem érdekelt az, hogy vájjon mi is lett az elküldött javaslatok sorsa és azzal sem törődött már senki, hogy az újításokat időközben bevezették-e. Ezek után nem véletlen, hogy Szabö János hivatalsegéd nagy bölcsen hallgatott erről. Az újítások útja azonban mégsem fejeződött be azzal, hogy Szabó János a Május 1-utcában a gyalogjáró mentén „irattározta” őket, hanem tovább folytatódott. Kiss Lajos elvtárs, a Lábodi Állami Gazdaság igazgatója itt járt Kaposvárott és az iratokat megtalálta és postafordultával egy mellékelt levéllel elküldte szerkesztőségünk címére. Kiss elvtárs azt írja a mellékelt levélben, hogy a 3. sz. Mélyépítő Vállalat az okmányaira és az újítási javaslatokra jobban is vigyázhatna. A komoly újítási javaslatokat ne a járda mentén „irattározzák“, hanem adják ki a dolgozóknak, hogy a javaslatok meg is valósuljanak. Ez volt Kiss elvtársnak a véleménye és mi még csak annyit szeretnénk hozzá fűzni, ha már a hivatalsegéddel küldik el a fontos vállalati iratokat az egyik munkahelyről a másikra, akkor csinálják meg azt is. hogy postakönyvvel vigyék az iratokat és abba az is be legyen írva, hogy mit vett át és mit kell átadnia, mert egyébként bármilyen fontos iratig elveszíthet és mint ebben az esetben is, senkinek sem jut az eszébe megkérdezni, hogy vájjon hova tette őket. Véleményünk szerint ez nagyobb újítás, mint amit Szabó János hivatalsegéd vezetett be legutóbb. Fordítsanak nagyobb gondot a versenyre a Finommechanikai Vállalatnál A Kaposvári Finommechanikai Vállalatnál megyei viszonylatban a legrosszabb a versenyszervezés és nyilvánossága. A vállalatnál több dolgozó tett ugyan fogadalmat a Béke-Világtanács budapesti ülésszakának tiszteletére, de ezeket mindössze 40 százalékban teljesítették. Vájjon mi az oka annak, hogy a dolgozók nem teljesítették fogadalmaikat? Az, hogy a vállalat pártszervezete és üzemi bizottsága nem fordít kellő gondot a verseny megszervezésére és nyilvánosságára. A verseny értékelését számtalan esetben elhanyagolják, így a dolgozók nem tudják, hol tartanak vállalásaik teljesítésével, de a vezetőség sem tudja, hogy hol van lemaradás, hol kell segíteni. Az üzemi bizottság a helyi párt- szervezettel karöltve, a legrövidebb időn belül indítson következetes harcot a versenymozgalom kiszélesítéséért, a verseny nyilvánosságának megteremtéséért»
