Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-14 / 138. szám

6 SOMOGYI NÉPLÁP A választási békeverseny tapasztalatait felhasználva harcoljanak az egyenletes termelésért, a selejt csökkentéséért a Csurgói Lenüzem dolgozói A Csurgói Lenüzem dolgozói mun'kaversennyel, szocialista köte 1 e z e 11 s é g v áll a 1 ás okkal készültek a május 17-i választásokra. Az üzem vezetősége nyersanyag biz tosításával és a munka jó megszer vezésével segítette a versenyt. Az eredmény nem is maradt el, min­den dolgozó teljesítette, az összes dolgozók 45 százaléka pedig túltel­jesítette vállalását. A munkaver­seny a választások után sem szűnt meg, a dolgozók naponta fokozták teljesítményüket, új, kimagasló eredményeket érték el. Megfogad ták, hogy a termelés állandó fokozása mellett, nagy gondot for­dítanak a minőség megjavítására, a selejt csők,kerítésére. A májusi terv túlteljesítése és a selejt nagyarányú csökkentése bizonyít­ja, hogy a dolgozók becsületbeli ügyüknek tartották a fogadalmak teljesítését. A májusi tervet 105 százalékra teljesítették, a selejtet az előző havi 7.5 százalékról 5.5 száza 1 ékr,a csökkentették. Az üzem vezetősége, vezeíe ' pártszer­és az üzemi bizottság ál' iandó féüviílágoisító munkáival, a ■ 1 1 dolgozók szakmai és politikai szín­vonalának emelésével járult hozzá a felajánlások teljesítéséhez. A termelésben élenjáró, példamuta­tó dolgozók becsülettel harcoltak a tervfeladatok túlteljesítéséért, valamint a seiejt csökkentéséért. A «elejt csökkentésében a legjobb eredményt Hosszú Rozália tiloló érte el, aki május első napjaiban tért át a kismarkos tilolási rend­szerre. Májusban ll2 százalékra teljesítette tervét, teljesen selejt mentesen dolgozott. Hasonlóan jó eredményt ért el Cserti Józsefné tiloló, aki tervét 118 százalékra teljesítette, selejtszázaléka 1-5 volt. Jó munkát végzett Lőríncz Józsefné tiloló is, aki tervét 111 százalékra teljesítette, mindössze 0.9 százalékos selejttel dolgozik Ezek a dolgozók bebizonyították, hogy a terv túlteljesítésével egy- időben a selejtet is jóval a megen­gedett százalék alá lehet szoríta­ni, csak akarat és öntudatos mun ka kell hozzá. A dolgozók között vannak azon­ban olyanok is, mint Szűcs Pálné és Szabó Jánosné, akik tervüket túlteljesítik, de selejtjük jóval na gyobb a megengedettnél. Szűcs Pálné 154 százalékra teljesítette májusi tervét, selejtje a megenge­det) tolél jóval magasabb, 8.5 száza' lék volt. Hasonlóan magas selejt­tel dolgozik. Szabó Jánosáé is, aki tervét 139 százalékra teljesítette, selejtszázaléka 8.9 százalék volt. Mindkét dolgozó csak a mennyi­ségért harcolt, megfeledkezett ar­ról, hogy fogadalmukban 2 száza­lékos selejtcsckkentést vállaltak. Az üzem vezetőségének, pártszer­vezetének és üzemi bizottságának még fokozottabb lendülettel kell harcolnia a minőség megjavítása, a seiejt csökkentése érdekében. Meg keli magyarázniuk a dől' gozóknak, hogy a mennyiség mel — y — J---3 l ett fordítsanak nagyobb gondot m nőségre és a selejt csökkentésé­re. Rákosi ejvtárs a május 10-i vá­lasztási beszédében! felhívta figyel­münket erre a kérdésre, amikor azt mondotta: ,,A munka termelé­kenységét is még alaposan meg le­hetne növelni. A selejt sók helyen még mindig megengedhetetlenül magas. Az önköltség csökkentésé" re vonatkozó terveinket csak rész­ben tudjuk teljesíteni. A takaré­kos« ág az anyaggal, az idóval, az állam javaival, még mindig gyenge lábon áll. A tervteljesítés nem egyenletes". Június első napjaiban a Csurgói Lenüzemben esett a termelés üte­me. Az első két napban a legma­gasabb napi teljesítmény is alig ér­te el a lÍO—ll5 százalékot, mind" két napon 8 dolgozó 100 százalé­kon alul teljesített. Június 3-án legmagasabb teljesítmény 125—128 százalék volt, a 100 százalékon Juli teljesítők száma csökkent, 3 dolgozó teljesített 100 százalékon alul. E hullámzás abból adódik hegy a dolgozók és a vezetők az eredmények láttán megpihennek azt gondolják, most már nem kell versenyezni, az eredmények majd jönnek maguktól. A legrövidebb időn belül indái­nak harcot e hibák, hiányossá­gok kijavítására. Tegyék egyenle­tessé a termelést, érjék el, hogy miniden műszak, minden dolgozó minden dekádban és hónapban tel­jesítse a tervet. A felvilágosító munka kiszélesítésével harcoljanak a termelés fokozásáért, a minőség megjavításáért és a seiejt csokikén téséért. így készülhetnek legmél­tóbban augusztus 20-ra, alkotmá nyunk ünnepére. Vasárnap, 1953 június 14. Makssimenko gyorsfalazás... Fiatalok! Gyertek vájártanulónak! A felszabadulás óta pártunk és kormányunk soha nem látott gon- doskodásban részesíti ipari tanuló­inkat. Ahhoz, hogy drága hazánk a népgazdasági terveket valóra- vál(hassa, elsősorban szánbányá­szatunknak ke' a megnövekedett-** 3 — feladatokat elvégezni. A szén az ipar kenyere. Szén é;s villamos- áram nélkül nincs ipari termelés, nincs közlekedés, de hozzátehet­jük: nincs meleg otthon, villany' fény és kultúra sem. Fiatalok, gyertek vájártanuló­nak! A bányák várják a jövő szak­munkásait, szép, boldog és gond­talan a vájártanulók élete. A nagymányoki vájártanuló in­tézetben 1 év alatt meredekdőlési és fejtési vájárokká válnak a ta­nulók. Jelentkezhet minden fiatal, aki 1935-ben., 1936-ban, 1937'ben született. Jelentkezni lehet levél­ben is, a nagymányoki vájártanuló intézet címén, a jelentkezés határ­ideje szeptember 15. A jelentke­zőknek az intézet felvételi lapot küld, amelynek 'kitöltése után meg­történik a felvétel. A szeptemberben beiratkozó vá­jártanulók teljesen ingyenes, álla­mi ellátásban részesülnek, az 'Ott­honba lépésük pillanatában mint­egy 7 ezer forint értékű ruházati és egyéb felszerelési tárgyat kap­nak. A vájártanulók fejlődését na­pi négyszeres bőséges étkezés, kulturális és sportlehetőségek biz­tosítják. Korszerűen felszerelt tan­bánya és iskola biztosítja, hogy a fiatalok egy év alatt kiváló szak munkásokká váljanak. Fiatalok! Rajtatok áll, hogy hol doggá tegyétek jövő töket, gyertek vájártanulónak! 3 FíHftház dolgozói valórsváltolták fogadalmaikat reggeli szél szétosztotta a felhőket, néha már felhitk kant a nap is. A nagyatádi építke zésen a Magasépítő Vál.lOtot szta hanovista kőműmsösoportja meg­kezdte munkáját. A dolgozók kő zül mintegy negyvenen állták körül a sztahanovista brigádot, amlelynek tagjai Kaposvárról jöttek, hogy munkamódszereiket átadják a>z épít­kezés dolgozóinak. A segédmunká­sok már félórával előbb megkezd­ték a munkát, a habarcsosládák és a tégla rakás ok Itftonás rendben somkoztak egymás mellett az első emeleten. Takács József sztahanovista ins­truktor pontosain nyolc órakor tet­te le az első téglát. Kovács elvtárs a habarcsot terítette, Tóth János a téglát adogatta kézre. Friss Lajos kétszeres sztahanovista a kötősort rakta. Gyorsan haladtak körbe az épületen. Mögöttük megindult a második csoport. Végh István. Negyedes László és Bmii István sztahanovis­ta kőművesek rakták a falat. Bor­sodi József elvtárs adogatta a tég­lát. Az építkezés dolgozói közül so­kan kétkedve, mások érdeklődéssel, szó nélkül figyelték a. munkamód­szerátadó brigád minden mozdula­tát. ^Jegyed kilenckor megtörtént az első értékelés. A szta­A DISZ KV és az MTH vörös vándorzászlajával kitüntetett MTH 504. sz. vájártanuló in tézete, Negymányok. Végh István cölöpverő brigádja újítással növeli teljesítményét A Kaposvári Hűtőház építkező ‘ i 1 * * •* sen dolgozik Végh István cölöp­verő brigádja. A brigád tagjai két ‘hónappal ezelőtt még segédmunká­sok voltak, csak hírből hallottak a cölöp verésről. A brigád lelkes fia­talokból, öntudatos dolgozókból áll. Az építésvezetőség állandóan (hasznos tanácsokkal és útmutatá sokkal segítette a ‘brigádot, hogy Jeküzdhesse a szakmai gyakorlat hiányából adódó nehézségeket A ....áverést április 15-én kezdték meg, testvük egy műszakra 7 darab 8.5 méter hosszú, 20 mázsás be tcncölöp leverése. Az első napok­ban bizony alig tudtak kettő, esetleg három cölöpöt leverni, nem volt meg a kellő szakmai gyakor­lat, a 200 mázsás cöilöpverőgiép le­süllyedt a földbe. Az építésveze­tőség (javasolt3, hogy a gép kere­kei alá helyezzenek deszkapalllót és azon mozgassák a gépet. A kí­sérlet nem sikerült, mert a nehéz gépet nem bírták él a pallók. Ké­sőbb vaslemezeket raktak a ijíép alá, de a, rázkódástó1 most is le­süllyedt, ez nagymértékben akadá­lyozta a munkát. A brigád tagjai soka; gondol­koztak azon, hogyan lehetne meg­könnyíteni a munkát, hogyan ér­hetnének el jobb eredméinvt ai Bé- keVilágtanács budapesti ülése tiszteletére. Ez a gondolat az építésvezetőséget is foglalkoztat­ta, végre megtalálták a helyes megoldást. A felvonulási területen iparvágányt fektették le, a gépet csillékre helyezték. Ezzel elérték hogy a nehéz, hosszantartó, fárasz­tó munka helyett most alig pár percig tart a .gép átállítása másik munkaterületre, Ezzel a módszer­rel időt, anyagot, munkát takarí tanak meg. Időközbe 1 a brigád tagjai megindították a gépet, elsa játítetták a cöiöpverés mestersé­gét. Amikor a gépet csili ükre. he­lyezték, napi teljesítményük emel kedet-, egy műszakban már 5—6 cölöpöt vertek le. Ahogy ismer­kedtek a szakmával1, úgy nőtt termelési eredményűik. Ma már napról napra túlteljesítik tér velő irányzatukat. Műszakonként a tér. vezett 7 cölöp helyett 9—10, sőt többízben 11 cölöpöt vernék le. Végh elvtárs é's brigádja jó mun­kával, a tervfeladatok túlteljesí­tésével! készült a Béke-Világta- nács budapesti ülésére, fogadal­mukhoz híven becsületes munká­val állandóan túlteljesítik tervelő" 'rányzat-ukat. KULTÚRHIRADÓ A Magyar Híradó és Dokumen­tum Filmgyár művészeti dolgozói a választási munkaverseny során három új .kisfilimet készítettek: ..Önrakodásos, folyamatos front­fejtés", „Pörgetett acélöntés", „Nagy előtolású esztergálás" cím­mel. Mindhárom film az ipari ter­melés legfontosabb 'területéről, a nehéziparból és a szénibányászat­ból meríti témáját. A Kaposvári Fűtőház dolgozói a verseny továbbfejlesztésével harcoltak azért, hogy becsülettel eleget tegyenek a Béke-Világta- nács ülésének tiszteletére tett fo­gadalmuknak. Jó munkájuk ered­ményeként június első dekád.já- ban teljesítették vállalásukat. A mozdonykilóméter-tervüket 112.8,. __ a százelegy tonnakilómétertétvü-j z két 111.4 százalékra teljesítették Szénrhegtakarítási tervüket 11.2 százalékkal teljesítették túl, ter­ven felül 46.3 tonna szenet takr látottak meg népgazdaságunknak Miszner elvtárs háromszoros sztahanovista mozdonvvezető, So­mogy hiegvo kénviselőie és S*nd- ler János fűtő érték el a legjobb eredményt. Mozdnnvkilomé^r tervüket 138. százelegy tonnaki- lomélertervüket 199 százalékra teljesítették, tíz nap alatt 5.2 ton­na s7enet takarítottak meg terven felül. hanovista brigád 208 százalékot ért el. A körülállók elismeréssel beszél­gettek egymásközt a brigád mun­kájáról. de egyetlen pillanatot sum mulasztottak .el, úgy figyeltek minden mozdulatot|, hogy minél, jobbain elsajátíthassák, hiszen ők ts ezzel a módszerrel dolgoznak nem­sokára. Fél kilenckor újból mérték a teljesítményt. Az eredmény 221 százalék volt. ' Lassan megeredt az eső. Sűrű, sötét felhők tornyosultak az égen. j de a munkamódszerátadók ne hagyták abba a munkát. A rvl átnedvesedett, de ezzel mit sem t rödtek az építkezés dolgozói. Egy percről a másikra nőnek a soré növekszik) a teljesítmény, pedi nedves a tégla, ahhoz sűrű hí bares kell, mellyel nehezebben mec, a munka. ffáromnegyed kilenckor 28 százalék volt az eredmén A következő sornál a telj esi tmór, ismét növékedett. Azok, akik munkamódszert jöttek átvenni, e ismerő pillantásokat vetnek a muí kamódszerátadókra, várják, hogy normás újból hírt adjon az ere< menyről. Csáinyi elvtársnő kíváncsian fo dúlt azokhoz, akik az értékelést vét zik. — Hány százalékot értünk t habarcs,szállításnál? — kérőbe,; és pár pillanat múlva megkapja választ. — A segédmunkások telj, sítménye átlagosan 151 százaié volt, órabérük 1.92 forint. A muí kamódszterátadók 315 százaléka átlagteljesítményt értek el. Egy ót alatt 12.95 köbméter fatol, 1.3 kői méter pillért, 2.2 köbméter parafa falat raktak fel. Keresetük egy ói alatt 12.10 forint. — Ez igein - szólalnak elismerően a körül álló — ilyen módszer kell nekünk, röv desen mi is így dolgozunk. mikor abbahagyták a muí kát, egymásra moSolyoi nak a munka módszerátadók t azok. akik azért jöttek, hagy met tanulják a Makszimenko-féle győri falazási módszert. Egy nap az országban. egy na Somogy megyében, amikor a mm ka frontján újabb hőstett sziileiti és ebben nincs semmi különös. Vo lamennyien a szocializmust, sajá országukat építik. Szigetvári Győrg főmérnök. Kövessük az élenjárók példáját, gyorsítsuk meg a papírgyűjtést úi SWenfnrintn« hanfcistivAk a Rókóc?i-S73hai!c4niiar«* kétszázötw*»nf»fiiif évfordulója alkalmából A Magyar Távirati Iroda jelen­ti: A Rákóczi szabadságharc 250. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank ö*ver>formtos cim- letű bankjegyet bocsát ki. A bankjegyen Mányoki ismert Rákóczi Ferenc-portréia, a hát­oldalán egv ismeretlen festőtől származó kuruc-labanc csatájele- net látható. A bankjegyet június 13-án, az országos Rákóczi-ünnepet meg­előző napon hozta forgalomba a Magyar Nemzeti Bank. A megye falvaiban június 5-én kezdődött meg és, 18-ig tart a papír­gyűjtőkét. Több földművesszövetke­zet, tömegszervezet idejében felké­szült a gyűjtésre. Jól halad a munka Nagyatádon, ahol Schlágmüller Zol­tán tanácselnök megértette hogy a pa­pírgyűjtés a kultúrforradalom ügyét szolgálja. Ennek tudatában ellen­őrizte a gyűjtést, személyesen vett részt az iratszekrények és az íróasz­talok tartalmának selejtezésében. Egy nap alatt 377 kg papírt gyűj­töttek össze és szállítottak a begyüj- töhelyre. Schlágmüller elvtárs ver­senyre hívta ki a járási tanács és a járásbíróság dolgozóit. Utána mind­két helyen megindult a gyűjtés. A járási tanács elnöke Kövesdi elvtársnőt bízta meg a papírgyűjtés­sel. A DISZ-fiatalokkal együtt át­kutatták az épületet. A padlásról előkerültek a régi. porosodó akták, könyvek. értéktelen levelezések, ügyiratok, rövid idő alatt 10 mázsa papírhulladékot gyűjtöttek össze. Az üzemekben J5-én kezdődik a gyűjtés. De a Kézimunkafonalgyár- ban máris serényen halad a munka. Vincze Béla elvtárs, aki éleniárt a fémgyüitésben, most is jól oldia meg feladatát. Mozgósította a DTSZ-fia- talokat, akik műszak után átkutat­ják az egész üzemet, évűi tik a nén- gazdaság számára értékes papírhul­ladékot. A jólszervezett, lelkiisme­retes munka eredményeként eddig 50 mázsa papírhulladékot. 77.000 da­rab too laoos könyv előállításához szükséges anvagot gvüitöttek össze. A segesdi földművesszövetkezet felvásárlója versenyre hívta a me­gye földművesszövetkezeteit, vállal­ta, hogy június 15-re 150 százalékra teljesíti tervét. Henézi elvtárs a szö­vetkezeti aktívákkal és az úttörő fiatalokkal már végigjárta a közsé; egyrészét. 300 kg papírt és 400 kj rongyhulladékot gyűjtöttek össze. 1 gyűjtők bizakodva mondják, hogy ; segesdi szövetkezet túlteljesíti vál látását. A nagyatádi járás földművesszö vetkezetei, tömegszervezetei és ta nácsai kövessék az élenjárók példá ját, hozzák be lemaradásukat, dől gozzanak úgy, hogy a járási elő irányzatot határidő előtt teljesíthes sék. Nem mindenütt hglad olyan jól '< munka, mint Nagyatádon és Seges den. Számos olyan földművesszövet kezet, tömegszervezet és intézménj van, ahol lebecsülik a papírgyűjtést tehernek tekintik a munkát és nen mozgósítanak a terv teljesítésére. így van ez a marcali és a bares járásban, - a kaposfői, toponári é: több földművesszövetkezetnél. A le maradt járások és községek vezető fordítsanak nagyobb gondot a gyüj tésre, jó szervező és felvilágosítt munkával járulnak hozzá, hog; a megye határidő előtt teljesít­hesse tervét, az országos versenyber az első megyék közé kerüljön. Az ország legszebb he’vei vár iák a pihenésre érkező dolgozókat Az üdüCcLielyeken lévő film-szín- házaik jól felkészültek a. dolgozói szórak-C'ztatáwára. A nyár folya­mán a leigújaklb filmeken kívül, ve. tít'lk azokat a régebbi műveket is amsíy-eket a dolgozóik legjobban k»•ívelnek. Az üdü’ő dolgozók i ..Föl'úmadoL a tenger", az „Iga alatt", a- „Rejtelmes sziget" címf alkotásokban gyönyörködhetnek A mezőgazdaság gépesítésének távlatai Egész sor városban és község­ben létesítünk gépgyárakat. Már az első 5 éves tervünkben nagv lépéseket teszünk, hogy országunk a gépek, a fejlett technika hazá­jává váljék. A második ötéves terv mégnagvobb feladatokat tűz elénk a géDesítés terén. Az egyik legnehezebb munka: a rakodás gé­pesítése. — A bányászatban, az ÓDÍtőinarban. a mezőgazdaságban és a vasútnál — nagy rakodógép- gvárat énítünk. ahol emelő, lapá- tol óeépeket. villás targoncákat, szívóberendezéseket, szállítósza­lagokat gyártunk majd. Ui gépgyárakat terveznek több vidéki városban: ígv Nvíreevhá­zán. Kisvárdán. Karcagon és Hatvanban. Uj Diesel-motorgyár és töbh szerszámgépgyár építése szerepel a programomban. Az aratást és az alapvető talaj- munkát, a második ötéves terv vé­géig teljesen gépesítik a mezőgaz­dasági nagyüzemekben. Az aratás gépesítésé* nagyrészt önjáró csép­lőgépekkel biztosítják. A kistel­jesítményű traktorok helyett a nagyteljesítményű és kisebb üzemanyagfogvasztású Diesel lánc­talpas traktorokat gyártanak. A Szovjetunióból és Csehszlovákiá­ból úiabH univerzális traktorokat kapunk. A gyümölcs- és zöldség­kertészetek. városéi látó övpypí-plr újfajta részére a Szovjetunióból kis traktorokat kapunk. A vetés és trágyázás gépesítése jelentősen megnő. A kukorica négyzetes vetésére szolgáló gépek számát jelentősen megnöveljük A burgonya vetését a második 5 éves terv végére nagyrészben gép­pel végezhetjük. Megkezdjük a palántázás gépesítését is. A me­zővédő erdősávokban teljesen gé­pesítjük a csemeteültetési mun­kát. Az újonnan épülő török­szentmiklósi mezőgazdasági gép­gyárban megkezdjük a kukorica - komháin cfvártácát

Next

/
Oldalképek
Tartalom