Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-03 / 128. szám

2 B SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1953 június 3. Megnyílt az ENSZ nemzetközi jogi bizottságának hatodik ülésszaka Genf. (TASZSZ.) Június t-én megnyílt, az ENSZ inemz tközi jogi bizottságának 'hatodik ülésszaka. Az ülésszak munkájában az ENSZ közgyűlése által személy szerint megválasztott, különböző országok­ból való szakértők veszhek részt. A június 1-i ülésen Kozsevnyi- kov professzor (Szovjetunió) java­solta, bogy a Kuomintang képvise­lőjét zárják ki a bizottságból és a Kínai Népköztársaság szakértőjét, Kína igazi képviselőjét hívják meg. A bizottság többsége azonban az ülésszak elnökének kijelentését' támogatta. Eszerint a bizottság­nak nem tartozik hatáskörébe e kérdés megtárgyalása. Kozisevnyi- kov professzor tiltakozott' a hatá­rozat ellen. Az ülésszak több nemzetközi jo­gi kérdést tárgyal meg. Az ülés­szak határozata szerint elsőként közigazgatási kérdéseket, valamint az állampolgárság és a hontalanság kérdését, majd a döntőbíráskodás, a nyílt tengeri rend problémáját és az ülésszak napirendjén, szereplő más kérdéseket tárgyalnak meg. A „Marxtól-Sztálinig-* képzőművészeti kiállítás alkotásairól Párizs. A ,,1‘H urnán ité1’ beszámol a ,jMarxtó>6<stá!in'ig" című párizsi képművészeti kiállításon bemuta­tott müvekről, amelyek sajátos szép­ségükkel, a stílus é$ a témák válto­zatosságával megragadják a kiállí­tás látogatóit. A lap rámutat arra. hogy egyes festők a francia nép harcából merí­tettek témát képeikhez. Fügeron két hatalmas vásznon .bélyegzi meg az amerikai megszállást; Egyiken parasztok láthatók, akik ledöntötték és felgyújtották az amerikai repü­lőtér határjelző póznáit. A másikon részeg amerikai] ka­tonák t-lepszenek le egy vendéglő­ben €.gy lány mellé, A leány arcán gyűlölet és undor tükröződik a fennhéjázó amerikai megszállókkal szemben. A ,1‘Humanité“ megállapítja: büszkeség és megelégedés tölti el a realizmus francia úttörőit a kiál­lítás láttán. A Iharc, amelyet a mű­vészek a Francia Kommunista Párt vezetőségének felhívására és segít­ségével vívtak, meghozta gyümöl­cseit. MENDES-FRXNCE SZERDÁN EXPOZÉT TART A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS ELŐTT Párizs. (MTI.) Mendes-France radikálispárti képviselő, aki a köz- társasági elnök felkérésére vállal­ta az uj kormány megalakítását, szerdán expozét tart a nemzetgyű­lés előtt. Mendes-France azt kéri majd, hogy a nemzetgyűlés adjon felhatalmazást az uj kormány meg­alakítására. Amennyiben megszer­zi az alkotmány értőimében szüksé­ges 314 szavazatot, mint beiktatott miniszterelnök hozzákezdhet kor­mánya megalakításához. t­iMendes-Fran.ee ismerteti majd gazdasági és pénzügyi terveit, egy­ben, arról is beszámol, hogy milyen kivételes intézkedések megtételére kér felhatalmazást. A jelek arra mutatnak, hogy Mendes-France nemcsupán azzal érvel majd, hogy június 15-én a kormánynak sür­gősen vissza) kell fizetnie a francia banknak egy nyolcvan milliárd frankos különleges előleget, hanem nyomást' akar .gyakorolni a tör­vényhozókra a bermudai találkozó­val is. Ennek aiz értekezletnek ha­táridejétől csupán néhány hét vá­laszt el és miután Franciaország­nak e pillanatban nincsen kormá­nya, teljesen .bizonytalan, .hogy ki képviseli maj\d az összejövetelen, viszont lehetetlenség, hogy Fran­ciaország ne képviseltesse magát a bermudai találkozón. A helyzet huszonnégy órával a nemzetgyűlés összeillése előtt még teljesen bi­zonytalan. HÍREK NYUGAT-NÉMETORSZÁGBÓL Berlin (MTI), A nyugatnémet szociáldemokrata párt egyszerű dolgozó tagjai mindinkább felisme­rik és a legélesebben elítélik a joíbboldate pártyezetöség népeHe- nes politikáját. A szociáldemokrata párt. biele- feidi kerületi pártértekezietén a küldöttek 'egyhangúlag az Aden- auer-kormány azonnali eltávolítá­sát, négyhatalmi értekezlet össze­hívását és a háborús .paktumok él- leni kíméletlen harc megindítását Ikö vetélték. Stuttgartban a szociáldemokrata párt küldöttértekezletén viharos, szenvedélyes tiltakozásra kerüli sor, amikor Rudolf Géhiíing jobb­oldali pártfunikcionárius menteget­ni próbálta a haden-württem.bergi tartományi kormány szociáldemo­krata. minisztereinek magatartását, amellyel — mint ismeretes — 'le­hetővé tették, hogy a bonni szö­vetségi kormány jóváhagyjál az amerikai imperialisták és Aden­auer háborús egyezményeit. Az ér­tekezlet részvevői követéit ék, hogy a pártvezetőség hagyjon fel képmutató politikájával és komo­lyan küzdjön a háborús szerződé­sek. végrehajtása ellen. Stuttgartban és Baden-Württem­berg többi városában most egy­másután folynak a taggyűlések a szociáldemokrata pártszervezetek­ben. A jobboldali pártvezetőség ezeken a gyűléseken minden esz­közzel igyekszik letörni a pártta­gok —• különösen az ifjú szocialis­ták —. körében kitört gázadást“. * * * Berlin (MTI). A Lehr-rendőrség egy erős osztaga a bonni kormány utasítására hétfőn benyomult az ,.Egységért, békéért és szabadsá­gért küzdő németek szövetsége“ düsseldorfi központi párthelyisé­geibe és a legdurvább módszereik­kel házkutatást tartott a szövetség ve zetős ég én ek i ro d ahelyiségéb e n. Lehr fasiszta rendőrpribékjei a jogellenes házkutatás során lefog­lalták a szövetség kiáltványát tar' talmazó falragaszokat. A rendőrség átkutatta a W. A. Meinfloe cég nyomdáját is, ahol a falragaszokat előállították. A düs­seldorfi vizsgálóbíró által aláírt bázkutatási parancs „hazaárulás­nak" minősíti a szövetség kiáltvá­nyát, amely négyhatalmi értekez­let összehívását, a német békeszer­ződés megkötését és Németország békés újraegyesítését követeli. Wirth és Elfes, a németek szö­vetségének elnökei élesen tiliakoz- taik a féktelen terrorhadjárat ellen. * * * Berlin (MTI). A Szabad Német Ifjúság nyugaltnémétországi köz­ponti irodája nyilatkozatban fog­lalt állást a ..Pravda“ május 24-i cikkével kapcsolatban, A nyilatkozat kiemeli, hogy a cikkben felvetett elvek megvaló­sítása elősegítené a nyugatnémet ifjúság és az egész német nép bol­dog jövőjének biztosítását. — Nyugat-Németország ifjúsága a. lakosság többi békeszerető réte­gével együtt követel, hogy az A de naue r-ko r m ány hagyjon fel a négy nagyhatalom értekezletének akadályozásával és a békeszerető Szovjetunió elleni dühödt uszítás - sál — emeli ki a nyilatkozat. Tito-ellenes tüntetések a trieszti szabad terület jugoszláv övezetében Prága (MTI). Mint a „Nova Bor­ba", a jugoszláv politikai emigrán­sok Prágában megjelenő lapja írja, a trieszti szabad terület jugoszláv övezetében a rendkívül nagy élel­miszerhiány miatt napirenden van­nak a tiltakozó tünt etések. Trieszt jugoszláv övezetében a lakosság egyharmadának igen gyakran nem jut kenyér. A kevés forgalomba hozott kenyér is ehe­tetlen. A kenyér- és laszthiányon ■kívüli mind nagyobb méretű a bur­gonya- és a cukorhiány is. Nemrégen például több mint száz asszony tüntetett Isoléban, mert a pékek aznap egyáltalán nem sütöttek kenyeret. Hét évvel ezelőtt H meg fő. I. Kalinyin Kis hírek a nagyvilágból Moszkva. (TASZSZ.) A TASZSZ" budapesti tudósító­ja beszámol azokról a lelkes előké­születekről. amelyekkel a magyar dolgozók ä BékeíVilágtanáoa jú­niusi budapesti ülésszakát fogad­ják. * * * Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke üdvözlő táviratot intézett II. Erzsébet angol királynőhöz megkoronázása alkalmából. sjf * * iBécs (TASZSZ). Az 'Osztrák Or­szágos Békebizottság nyilatkozatot tett közzé, amelyben erélyesen til­takozik a nyugatausztriiaá és .nyu- gatnémetországi úgynevezett „ka tonataláíkozók“ .megszervezése el­len. A nyilatkozat rámutat, hogy az utóbbi hetekben tartott számos ilyen úgynevezett ,.hatonataIáiko- zó“ nagy nyugtalanságot keltett az osztrák nép széles rétegeiben. E .„találkozók“ militarista'- é.s re vansjellegét bizonyítja- az a tény is, hogy Ambrosch, az „osztrák ka­tonák szövetsége“ nevű .szervezet stájerországi tagozatának elnöke Hartibergben nyíltan hangoztatta: „Meg kell erősíteni a fegyverba- rátságot és a frontharc ossz el le me t a németek és az osztrákok között". * * * Bécs (MTI). Az „AFP" a „Salzbur­ger Volkszeitung1’ közlése alapján jelentette, hogy Olaszország bécsi nagykövete kormánya nevében hiva­talos látogatásra hívta meg Rómába Raab osztrák kancellárt. A jelentés hozzáfűzi, hogy a látogatásra való­színűleg csak a június 7-i olaszor­szági választások után kerül sor. A „l’Humanité“ a Rosenberg-házaspár életéért Párizs (MTI). „Megállj !-t kiál­tunk az ártatlanok gyilkosainak!" című vezércikkében ai „l’Humani- té" kedd reggeli száma ezeket ír­ja: Ne engedjük, hogy Ethel és Ju­lius Rosenberget megöljék! Ennek a két ártatlan embernek nem sza­bad gyilkosság útján meghalnia! Mindenütt a világon tiltakozni kell az ellen, hogy ilyen minősíthetet­len eszközökkel ítéljenek halálra -ártatlan embereket. A két ártatlan embernek napok múlva meg kell halnia, ha nem akadályozzuk meg a bűncselekmény végrehajtását. Az egész világon minden becsüle­tes ember a legnagyobb aggoda­lommal tekint a. Rosenberg-házas- pár cellája felé. A francia kommu­nistáknak — írja a. láp — akik már eddig is mindent megmozgattak, hogy megakadályozzák ezt a szé­gyenletes kivégzést, tovább kell harcolni ok a -két ártatlan ember m eg m en tésé ért. 1946 június 3-án, hét évvel ezelőtt halt meg M. I. Kalinyin. A nagy forradalmakban olyan nagy emberek és olyan tehetségek emelkednek ki, amilyenekkel azelőtt nem találkozhattunk — mondotta Lenin. Mihail Ivanovics Kalinyin ezek közé a forradalmi proletáriátúsból ki­emelkedett ragyogó tehetségek közé tartozott. Kalinyin 1875-ben született. A Tveri kormányzóságbeli paraszt fia hároméves falusi iskolát végzett és 11 éves korában kénytelen volt a földbirtokoshoz elszegődni. 18 éves korában az egyik peterburgi gyárba ment dolgozni. Itt ismerkedett meg a tőkés kizsákmányolás nehéz igájá­val. A proletáriátus körében edző­dött meg a forradalmi harcra és vált a Bolsevik Párt tevékeny tagjává. Forradalmi tevékenységét illegá­lis marxista körök szervezésével kezdte. aktívan részt vett a Lenin által ala­pított „Harci szövetség a munkásosz­tály felszabadítására’1 nevű szerve­zetben. Kalinyin, mint bolsevik for­radalmár, az Októberi Szocialista Forradalomig Peterburgban, Révai­ban (Tallin), Tifliszben (Tbiliszi), Moszkvában végzett pártmunkát. A cári rendőrkopók szüntelenül üldöz­ték. 1899-től 1917-ig tizennégyszer tartóztatták le, de sem a cári hata­lom megtorló intézkedései, sem a száműzetések, sem a börtönök nem tudták megtörni hajlíthatatlan aka­ratát. nem tudták meggyengíteni for­radalmi energiáját. Kalinyin minden erejét és tehetségét Lenin—Sztálin nagy ügyének, a cári önkényuralom megdöntésére, az oroszországi kapi­talista rabság megszüntetésére irá­nyuló harcnak szentelte. M. I. Kalinyin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a fiatal szovjet állam egyik leg­kiválóbb vezetőjévé fejlődött. 1919 márciusában Lenin javaslatára a Szovjetek Oroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának elnökévé választották. 1922 decemberében, amikor a szovjet népek akaratából megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Kalinyint a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának elnökévé, 1938 január­jában pedig a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökévé vá­lasztották. 27 esztendőn keresztül megszakítás nélkül vezette a Szov­jetunió legfelsőbb államhatalmi szer­vét. Az ország Kalinyinben. a tveri parasztban és pétervári munkásban a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetségnek, a Szovjet Szocialista Állam e legyőzhetetlen ereje alapjá­nak megtestesülését látta. M. I. Kalinyin a Kommunista Párt egyik legkiválóbb vezetője volt. A Kommunista Párt VIII. kongresz- szusán a Központi Bizottság tagjává választották és azóta tagja volt a párt Központi Bizottságának, majd 1926-tól haláláig a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága Politikai Irodájának. Fáradhatatlanul küzdött az ország iparosítása és a mezőgazdaság kol­lektivizálására irányuló sztálini terv megvalósításáért. Könyörtelenül os­torozta a trockista-buharinista kapi- tulánsokat és a nép ellenségeit, ál­landóan arra buzdította a pártot és a népet, hogy szorosan zárja sorait a lenini-sztálini’ Központi Bizottság, a nagy Sztálin köré. A kongresszusokon és pártkonfe­renciákon mondott beszédeiből, a munkások, parasztok, az értelmiség, a Szovjet Hadsereg katonái előtt történt felszólalásaiból, az ifjúsággal, a nevelőkkel folytatott lelkes beszél­getéseiből, a szovjet sajtóban közölt ragyogó publicisztikai cikkeiből mély bölcseség áradt. Ezek mind a mai napig megőrizték óriási jelentőségü­ket a dolgozók nevelése szempontjá­ból. Mihail Ivanovics. a marxizmus-le- ninizmus győzedelmes eszméinek lánglelkű propagandistája, a töme­gek kommunista nevelésének kiváló szervezője volt. Arra tanította a szovjet embere­ket, hogy kommunista módra dolgozzanak, hogy óvják és gya­rapítsák a közös szocialista tu­lajdont, szüntelenül emeljék a termelékenységet, becsületesen teljesítsék a szocialista állam, a társadalom iránti kötelezettsé­geiket, harcoljanak az emberek tudatában visszamaradt kapita­lista csökevények ellen. Arra buzdított, hogy ne hagyjuk el­lankadni a politikai éberséget, éles szemmel figyeljük és könyörtelenül leplezzük le az ellenség mesterke­déseit, minden módon erősítsük a Szovjetunió védelmi erejét. A Nagy Honvédő Háború nehéz éveiben hősi tettekre lelkesítette a Szovjet Hadsereg dicső katonáit, ar­ra buzdította a hátország dolgozóit, hogy sztahanovista munkával ková­csolják ki az ellenség feletti győzel­met. Mindig őszinte tisztelettel be­szélt a szovjet nép, az alkotó nép, a hős nép nemes erkölcsi tulajdon­ságairól, a Szovjet Hadsereg felsza­badító küldetéséről. M. I. Kalinyin a lenini-sztálini ve­zető következetességével harcolt a soknemzetiségű szovjet állam hatal­mának megszilái'dításáért, a Kom­munista Párt sorainak egységéért, összeforrottságáért, Lenin—Sztálin nagy eszméinek diadaláért, a kom­munizmus győzelméért. M. I. Kalinyin a néppel szoros kapcsolatot tartó vezető pártfunk­cionárius és államférfi nagyszerű pél­daképe. Következetesen harcolt a forradalmi törvényesség megszilárdí­tásáért, a szovjet törvények, a párt- határozatok és a kormányrendeletek végrehajtásáért. Óriási érdemeket szerzett a Szov­jetunió népei barátságának, együtt­működésének kialakításában és megszilárdításában. M, I. Kalinyinban testet öltöttek a nép nagyszerű vonásai: a sugárzó értelem, a vasakarat, a bölcseség, a forró hazaszeretet, a határtalan oda­adás szeretett pártja iránt. 1937 no­vember 22-én a leningrádi választók előtt megtartott beszédében a' követ­kezőket mondotta: „Életem egész történetének és lényegileg a munkásosztály egész történetének is az a tartalma, hogy Lenin és Sztálin irányítása mellett éltünk és harcoltunk”. Kalinyin állandóan arra buzdított, hogy elmélyülten tanulmányozzuk és valósítsuk meg Lenin—Sztálin nagy tanítását. M. I. Kalinyin egész dicső pályafutása a szocialista haza önzet­len szolgálatának, a nép iránti hű­ségnek, a Lenin—Sztálin nagy ügyé­ért, § kommunizmusért vívott áldo­zatos harcnak példaképe. (N. Noginov cikkéből.) M. I. Kalinyin a kommunista nevelésről Irta: J. Filonovics Mihail Ivanovics Kalinyin, a kom­munizmus eszméinek lelkes és fá­radhatatlan propagandistája, a marxi-lenini tanítások tehetséges népszerűsítője, egész tevékenységét állandóan összekapcsolta a dolgozók­nak kommunista szellemben való ne­velésével. A kommunista nevelés kérdéseivel foglalkozó, gondolatok­ban gazdag beszédeinek és cikkeinek igen nagy jelentőségük van az ideo­lógiai munka szempontjából. Kali­nyin műveinek az ad rendkívüli ér­téket, hogy szerzőjük mélyenszán- tóan feltárta a marxizmus-leniniz- mus elméleti, tételeit, ezeket elvá­laszthatatlanul összekapcsolta a nép életével, az időszerű feladatokkal. Megtanított arra, hogyan kell az el­méletet a gyakorlatban, a szocializ­mus építéséért vívott harcban sike­resen alkalmazni. Kalinyin azon fáradozott, hogy a dolgozókban mint legfőbb tulajdon­ságot. a magasfokú kommunista ön­tudatot, az eszmeiséget, a kommu­nizmus ügye iránti hűséget fejlessze ki. Kalinyin arra szólította fel a szov­jet embereket, hogy élni, dolgozni, harcolni a nagy vezérektől: Lenintől és Sztálintól tanuljanak, akiknek élete a legkimagaslóbb példája an­nak, hogyan kell szolgálni a népet, hogyan kell harcolni a kommuniz­mus eszméinek diadaláért. Kalinyin a dolgozók ideológiai ne­velése alapjának a mindent legyőző forradalmi elmélet, a marxizmus-le- ninizmus elsajátítását tekintette. Hangsúlyozta, hogy a kommunista világnézet módot nyújt arra, hogy minden kérdést, minden jelenséget megértsünk, a környező viszonyokat helyesen értékeljük, a távolabbi per­spektívákat meglássuk és meghatá­rozzuk. Kalinyin arra buzdított: a marxizmus-leninizmus alapjait úgy tanulmányozzuk, hogy azok mint esz­közök, mint szerszámok segítségünk­re legyenek politikai, társadalmi és egyéni magatartásunk helyes kiala­kításában. Állandóan terjesztette azt a lenini tételt, hogy a kommunista erkölcsöt a dolgozó tömegeknek a kapitalista iga alól való felszabadu­lásáért, a kommunizmus felépítésé­ért vívott harc szolgálatába kell ál­lítanunk. Kalinyin a társadalom, a haza ja­vára Végzett munkának óriási jelen­tőséget tulajdonított az ember éle­tében, nevelésében. A szabad alkotó munkában nap mint nap megnyilvá­nul a szovjet emberek hazaszerete­te, az a törekvésük, hogy hozzájárul­janak a kommunizmus építésének ügyéhez. A szovjet emberek munká­jukban gondot viselnek a nép va­gyonának megóvására. Ezt igazolja a szovjet dolgozóknak a nyersanyag- megtakarításáért, az újítási javasla­tok bevezetéséért stb. vívott harca. Elképzelhetetlen, hogy az öntuda­tos munkafegyelem betartása nélkül sikeresen tudjunk harcolni a terme­lékenység növeléséért, a takarékos­ságért. Kalinyin azt tartotta, hogy a fegyelmezettség a kommunizmus építőinek elválaszthatatlan tulajdon­sága. A szocialista munka — kollektív munka. A közös ügy, a közös cél a szovjet embereket szorosan összefor­rott kollektívában egyesíti. Kalinyin a kommunista nevelés egyik legfon­tosabb feladatának a kollektivizmus, elvtársiasság, barátság érzésének minden módon való fejlesztését tar­totta. A kommunista erkölcs elveinek hatálya nem korlátozódik az ember munkájára és társadalmi tevékeny­ségére; A szovjet emberek erkölcse nem ismer különbséget társadalmi és egyéni érdekek között és magasfokú követelményeket támaszt az embe­reknek a mindennapi életében, a magánéletben tanúsított magatartá­sa tekintetében. Kalinyin állandóan hangsúlyozta, hogy a szerelem, a há­zasság és a család kérdéseinek nagy jelentőségük van a társadalom és az állam szempontjából. Kalinyinnak, a kommunista neve­léssel kapcsolatos valamennyi kije­lentéséből egyetlen következtetést vonhatunk le. A leglényegesebb, ami az új, legfejlettebb erkölcsű embert minden megnyih'ánulásában megkü­lönbözteti — a társadalmi kötelezett­ség teljes tudata, a közös ügy, a kommunizmus építése iránti önzet­len odaadás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom