Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-13 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK/ Erőnk A vései pártszervezet oktatási munkája A növényápolásban első fonyódi járás levele a növényápolásban utolsó kaposvári járáshoz A földmflvesszövetkezetek és tömeg­szervezetek harcoljanak a papír­gyűjtő-hetek sikeréért | A MAGYAR D O L GOZÓ k PÁRTJ A M EGV E l PÁR T BT Z O T T S Á G Á N A K LA P j \ X. évfolyam, 137. szám. ARA 50 FTLLÉR 1 Szombat, 1953 június 13. RÁKÓCZI KURUCAINAK UTÓDAI VAGYUNK 1703 június 14-e jelentős nap a magyar nép történeiméiben. Holnap lesz 250 esztendeje annak, hogy Rákóczi találkozott a határon ősz- szegy ült, felifegyverzett jobbágy­tömegekkel, melyek a Habsburg- uralomtól agyongyötörve, de töret­len hittel bíztak ügyük igazságá­ban. 250 éve annak, hogy magasra lendült a harci zászló és Rákóczi élére állt a szabadságharcnak. Ne­ve, eszméje évszázadokra biztató reménysége maradt a magyar dol­gozó népnek. Nem csoda hát, ha népünk soha nem látott szeretettel és lelkesedéssel gondol vissza 250 év távlatába, szabadságharcos hős kurucaira és azok nagy vezérére, II. Rákóczi Ferencre. Büszkék vagyunk haladó hagyo­mányainkra. II. Rákóczi Ferenc kurucainak hősi harcaira, e hősi harcokból tanulni akarunk: haza­szeretetei, rendíthetetlen hősi helytállást, megalkuvást nem tűrő harcos szellemet fokozódó felada­taink megvalósításához, a múltban sokat szenvedett magyar, népünk boldog jövőjének megteremtésé­hez. 1703 június 14-e nyolc év ke­mény küzdelmét a hősi harcok egész sorát nyitotta meg és belőle bontakozott ki nagy nemzeti sza­badságharcunk. 250 éve, hogy népünk megkezdte jogos önvédelmi harcát, igazságos háborúját. Az alávetettség, jogfosztottság. a nemzetfenntartó jobbágynép. végső kizsarolása, a Habsburg-zsoldosok embertelen kegyetlenkedései öntu­datra ébresztették az egyetlen osz­tályt, amely nagy erővel fordult szembe az idegen hódítóval. Csak a föld népe. a külsőleg rongyos, me­zítlábas jobbágyság érzett felelős­séget és hozott meg minden áldoza­tot a hazáért.-A főnemesség, a föld- birtokosok tétlenül nézték az or­szág kirablását és készséges ki- •szolgálói voltak .népünk ellenségé­nek, a bécsi udvarnak. Jobban gyű­lölték a magyar dolgozó népet, mint hazánk legvadabb 'ellenségeit. Egy ember akadt, aki nem félt a parasztságtól, sőt egyenesen a pa­rasztságra mert támaszkodni és -i az ember Rákóczi Ferenc volt, az ország leghatalmasabb földbirtoko­sa, aki egyéni érdekeit alárendelte a nagy közösség, a nemzet érdekei- inek. Határtalan eréilyel, lelkese­déssel, a haza iránti szeretettel vet­te kezébe a felkelés vezetését. Felismerte, hogy a közös ellen­ség ellen csak nemzeti összefogás­sal lehet eredményesen harcolni. Ütőképes nemzeti hadsereget szer­vezett. Hadserege független _ nem­zeti hadsereg volt, mely hiányos! fegyverzettel is hősies csatákban győzte le a Habsburgok zsoldos csapatait. II. Rákóczi Ferenc, a nagy sza- oadságharcos a következő szava­dat intézte katonáihoz; .,Nem cívánok sem kincseket tőletek, ■:e más egyebet az igazi ma- pjar bátor szívnél, hogy azt maga- nevei összekapcsolván, veletek él- 'ek és haljak/ Meg is értette a lép Rákóczi szavait, mert csak az gységbe kovácsolódott tömegek ér­leltek igl olyan dicső eredményeket, nint amilyeneket éppen itt, a Du­nántúlon, és .Somogybán- is lértek. Igái, Balaítonkiliti, Szi- etvár hősi kuruc harcok színhe- yei. Somogyság és a Bakony erdei ntottáik a kurucok,at. Vak Bottyán ezer fős hadserege a hadjárat égére harmincezerre szaporodott. Itthagyták a családi otthont és lkán feleségükkel együtt siettek a uruc táborba, a hazaszeretet örök éldáit hagyva utódaikra. A hazaszeretet és a hősi heíytál- s nagyszerű példáit hagyták ink örökségül azok a kuruc 'elő-j deink, akik itt a déli részeken Ba­logh Ádám seregeiben verték visz- sza az akkor délről ránktörő ráco­kat és császári csapatokat. A történelem önmagában soha nem ismétlődik meg, de hasonló helyze­teket a történelem elég gyakran te­remt. Kétszázötven év utón. mint Rákóczi hős kurucainak utódai őr­ködünk ma itt a somogyi végeken, mint a béke, a szabadság, függet­lenség, a boldog élet védelmezői, kemény harcosai. Bár kedvező külpolitikai viszo­nyok között indulhatott meg a ku­ruc szabadságharc, Rákóczi ki­építette külpolitikai kapcsolatait, mégis hamar rá .kellett jönnie, hogy Magyarországot csak szüksé­ges eszköznek tekintik az akkori nyugati hatalmak önző céljaik, se­gítésére. XIV. Lajos sokat ígért, de semmit sem tett. Anglia nem vállalt kezességet a Habsburgokért. Egyedül Oroszország nagy uralko­dója, I. Péter fordult megértéssel és segítő szándékkal a magyar nép felé, midőn 1707 szeptember 15-én az ő kezdeményezésére szövetség jött létr.o a kurucokkal. Nagy Pé­ter a magyar szabadságharcot ha­dianyaggal, pénzzel, katonasággal is támogatta. Helyesen látta meg. hogy a nyugattal szemben a kelet- európai országok összefogása elen­gedhetetlen. A szabadságiharc hanyatló sza­kaszában nem Nagy Péteren mú­lott., hogy nem tudta a magyar szabadságharcot tevőlegesebben megsegíteni. 8 évig folyt a harc, a küzdelem a magyar nép szabadságáért, pedig' az ország urai, a klérus az elnyo­mó béc-i udvar leghűségesebb ügy­nökei kezdettől fogva mindent el­követtek a szabadságiharc leszerelé­sére. Nem igen válogattak az esz­közökben, árulással, orvgyiikosság- gal, felbujtással, mérgezési kísérle­tekkel, pápai intőlevelekkel, a hí­vek kiátkozásával, a jobbágyság erőszakos elvonásával akarták a történelem k rekét megállítani, a népet továbbra is igájukba kény­szeríteni. Jellemző az uralkodóosz­tály ..hazafiságára“ a császár po­zsonyi országgyűlése, ahol 16 püs­pök, 26 kanonok, apát és prépost mellett az Esztei-házyak, Zichiek, Pálffyk és Csákik egész sora jelent meg, hogy elárulják azt a magyar népet, amelynek munkájából, véres verejtékéből üres, léba, dorbézoló életüket élték. Mindannyian bizto­sítani akarták a császári jutalmat és éhesen vártak a szabadságharco­sok birtokainak megkaparintására. A nép gyűlölte az elnyomókat, a ^kizsákmányolok siserebadát és ma is gyűlölettel tekint mindazokra, akik vérdíjból, mások kizsákmányo­lásából becstelenül akartak élni eb­ben az országban. Mennyivel könnyebb ma a helyze­tünk, amikor a világ haladó erői­vel, élükön a nagy Szovjetunióval élhetünk szoros szövetségben, ver­hetjük vissza a reakció minden tá­madását és építhetjük boldog, szo­cialista jövőnket. E dicső szabadságharc tanulsá­gai erősítik dolgozó népünket. Ta­nulságul vonjuk le. hogy ez az or­szág a dolgozók országa: ezt meg­védeni minden ellenség ellen csak az egységbe kovácsolódott nép tud­ja. Országunk pedig sohasem volt olyan egységes, mint ma. Ezt meg­mutattuk május 17-én is. Megta­nultuk, hogy árulókat ne tűrjünk meg sorainkban és megvédjük sza; badságunkat és függetlenségünket, Szeretjük hazánkat, érte dolgo­zunk, élünk és ha kell, életünk árán is megvédelmezzük. Nagy Mihály Mi, Kaposvár város szocialista muinkaversenyre hívjuk kii Zalaegerszeg dolgozó paraszt­iéit. Csati akozunk az MDP Scr moigyrnegyei Bizottsága, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ál­tal! indított Somogy és Baranya megyék közt beinduló szocialista munka versenyhez. Versenyünk ki­terjed a n övényáipoiási munkák végzésére, az 1953—54. évi ter- mányb'együjjtés.i tervek teljesítésé­re, az aratás, csépiés és termény- begyűjtési, valamint a másodvetés ■és tarlóhántásról szóló miniszter­tanácsi határozat végrehajtására. A verseny érdekében az aláb­biakat vállaljuk: | Kapásnö vényeink et áMam- * dóan gyommentesen tartjuk és június 20-ig a tavaszi növény- ápolási munkákat befejezzük. a) Állatállományunk takarmány, szükségletének biztosítása; érdeké­ben a réteken a füvet június 14-ig iekaiszáijuk és a szénát behordjuk, biztosítjuk, hogy az aratás meg­kezdése előtt szémabeadási tervün­ket teljesítjük. 2 A búza és rozs aratását a * megkezdéstől számított hat nap alatt, ősziárpa és zab aratását négy nap alatt befejezzük. a) A behordást a város területén az aratástól számított hat napon belül befejezzük. b) Az ősziárpa cséplését a ke­nyérgabona cséiplés érnek meg­kezdése előtt befejezzük. c) Viadaljuk, hogy augusztus 5-ig a cséplést a város területén be­fejezzük, Q Vállaljuk, hogy a tariíóhán­* tätet a le aratás tó,! számított nyolc napon bélül befejezzük. /jl, Vállaljuk, hogy a korai má­* sodvetésű növényék vetését legkésőbb július 15-ig, a késeieket pedig augusztus 8-tg befejezzük. ^ Vállaljuk, hogy a takarmány * és kenyérgabona begyűjté­sünkéit augusztus 5-ig 105 százalék­ra teljesítjük. E béke verseny-felhívást váro­sunk dolgozó parasztjai gazdagyű- déseken megtárgyalták -és végre­hajtását vállalták, hogy ezzel is bebizonyítsák hűségüket és ra­gaszkodásukat a Magyar Dolgozók Pártja és népünk forrón szeretett vezére: Rákosii Mátyás elvtárs iránt. Kaposvár, 1953. június hó 11‘én. Kaposvár város dolgozó paraszt" sága nevében: Virovecz József MDP városi bizottság részéről. Kovács Jó­zsef s. k- begyűjtési áll. bi­zottság részéről. Nagy Lajos s. k. vb. elnök. Kaposvár vá­rosi Tanács VB. részéről. Fe­hér István s. k. mezőgazdasá­gi állandó bizottság részéről. Kaposvár és Zalaegerszeg párosversenye dolgozói Akik élenjárnak ; SOMOGYEGRES termelőszö­vetkezeti község a növényápO'lási munkákban a megyében az elsőik között van. Kapásnövényeiiket két­szer megkapálták és a harmadik kapálást végzik. A burgonya má­sodik töltögie'tését befejezték. 87 hold kukoricát, 8 hold napraforgót már harmadszor is megkap álltak. A község három termelőszövetke­zete párosversenyben van egy­mással. Tanácselnök: Benikő Bál. LULLÁN befejezték a második 'kapálást. 64 fch. kukoricát, 59 klh. napraforgót már harmadszor is megkap ált ak. Tanácselnök: Cser József. PUSZTASZEMES a siófoki já­rás élenjáró községei közé tarto­zik, minden munkát idejében ei­l növényápolásban végez. A második kapálást napra­forgónál, kukoricánál elvégezte és a. burgonya második tőltögetését is ibeíetkíztiej Tanácselnök: Szipli' Miklós. BALATONÖSZÖD a második kapálást befejezte és valamennyi cukorrépáját már harmadszor is megkaptál!». A halatonöszödi dolgozó parasztok nemcsak a me­zőgazdasági 'munkáikban, de a be­gyűjtésiben is' mindig élenjárnak. A községben a termelőszövetkezetek is példamutatóan dolgoznak. A zé­róiét fel van bontva tagokra és a növényápolási munkákat zökkenő- mentesen, az elsők közölt végzik. Tsz-élnölkök: Kránicz József (Vö­rös Csillag), Ske'.es János (Petőfi). Akik lemaradtak a növényápolásban TELEKIk özség dolgozó paraszt­jai nem szoktak az utolsó helye11 kullogni, de most ő.k a legutolsók sí siófoki járásiban. Még 40 fch, kukoricának az első 'kapálását sem végeztéik el, a napraforgó első ka­pálásával is csak 84 százaléknál tartanak. A községi tanács veze­tősége, a mezőgazdasági állandó bizottság egyáltalán nem mozgó­sítja ,a dolgozó p arasz tóikat a mun­kára. Tanácselnök: Ormay Róbert. NAGYCSEPELYEN a 482 kh. kukoricából még 42 kh-t egyszer sem kapál tok meg, de a második kapálást is csak 50 kh-on végezték eil. Tanácselnök: Tóth János, me­zőgazdasági előadó: Elek Lajos. BALATONKILITIN 1036 hold tengeriből 944 holdat mégcsak egy- szer kapáltak meg. A második kapálásokat alig kezdték eil a köz­ségben. Tanácselnök: Horváth Jó­zsef, mezőgazdasági előadó: Ko- cor János. A gépállomásokat ellenőrző szenti ebizott ságok munkája Megyénk gépállomásainak több­sége alaposan és időben felkészült a nyári terv teljesítésére, kijavítot­ták. üzemképes állapotba helyezték a gépeket. Ezt a munkát ellenőriz­te június ll-ig a szem'lebizottság, amely a gépállomások megyei igaz­gatósága, a járási pártbizottság, a járási tanács és a tsz-iek küldöttei­ből állt. A legtöbb gép­állomás, köztük a háromfai. a segesdi gépállomás kijavított és rendben felsorakozott gép-parkkal fogadta a szemlebizottságot. A tisztaság és a legnagyobb rend iga­zolta e gépállomások dolgozóinak lelkiismeretes munkáját. Hasonló volt a csurgói, marcali és a csoko- nyaviisontaí gépállomás is, ahol a szemlebizottság nem talált hiányos­ságot. Azonban nem mondható el mind­ez a pusztakovácsi gépállomásról, ahol még 6 erőgép és 2 traktor állt kijavítatlanul, amikor a szemle- bizottság az ellenőrzésre megjelent. A vezetőség hanyag és felelőtlen munkájából adódott, hogy a menet­iránytervet és a gépek területi el­osztását sem készítette el ,a gépál­lomás. Hiányos volt a munka a la- di gépállomáson is, ahol szintén késve készítették el a meinetirány- tervet és a cséplőgépek javítását s.em fejezték be. Rendetlenség fo­gadta a .szemlebizottságot az iiba- rosberényi gépállomáson, ahol a „tisztaság” ismeretlen fogalom. Márpedig minden gépállomás veze­tőségének tudnia kell, hogy az idén sokkal nagyobb feladatok elvégzése vár a gépállomásokra az aratás, a csépiés, a tarlóhántás elvégzése so­rán, mint a múlt esztendőben és ehhez alapos fölkészülésre van szükség. Nincs késlekedni való idő. A lemaradt gépállomások vezetői a legkövetkezetesebben harcoljanak a szemklbizottságok által hozott hatá­rozatok végrehajtásáért, a lema­radt gépállomások küszöböljék ki a gépállomás becsületén esett csor­bát és sorakozzanak fel az élenjá­rók mögé. Az elkövetkezendő idő­bein még egy szigorú ellenőrzés lesz ezeken a gépállomásokon és az esetleges hanyagság miatt a leg­szigorúbban felelősségre vonják a mulasztókat. Akik élenjárnak a szénabeadásban A GÖLLEI Uj Élet termelőszö­vetkezet vezetősége és tagsága nem feledkezett meg a szénabeta- .karításkor arról, hogy első az álam iránti kötelezettség. A tsz széna,beadási tervét 114 százalék­ra teljesítette. KOMLóSD község az elsők kö­zött van a szénEÍbeadási kötele­zettség teljesítésében, már közel vannak a 100 százalékhoz, ta­nácselnök: Scheffer Ernő. A KAPOSHOMOKI Lendület, a zimányi Béke, a szenlhalázsii Zöld­mező termelőszövetkezet 100 szá­zalékra eleget tett szémabeadási kötelezettségiének. A példamutatá­sért dicséret illeti a tsz-ek elnö­keit és tagságát. Akik hátul kullognak a szénabeadásban ZSELICKISLAK község tanácsa megfeledkezett a szénalbeadásrót, a községben igen rosszul hatod a begyűjtés. A tanácselnöknek mozgósítania kell! erre a fontos munkára is. Tanácselnök: Török József. A GÖLLEI Uj Barázda és a Kos­suth tsz vezetői és tagsága nem követük az élenjáró tsz-ek példá­ját, még semmit sem adtaik be szé~ nahe adásuk teljesítésére. Köves­sék az Uj Élet példáját és teljesít­sék szénábeadásulkat. KAPGSSZERDAHELY, Attala, Kapospu.a, Szientgáloskér, Rimya- kovácsi, Kadarkút, Kiskorpád köz­ségekben még 1 mázsa takarmányt sem adtak be a doljgozó parasztok. Ezekben ,a községekben a tanács­nak mozgósítania kell a dolgozó parasztokat és meg keli igyorsítai- ni a szénabeadást. KÉSZÜLNEK AZ ÚJ KOMBÁJN­VEZETŐK A VIZSGÁRA A kcmbájnvezetők öthómaipos tanfolyama végéhez közeledik és június 16-án Magyaróvárott, Haj- dudorogon és Kecskeméten vizsgá­kon számolnak be tudásukról és fel- készültségükről az új kombájnveze­tők. A vizsgákra nagy szorgalom­mal .készülnek és elhatározták, hogy az aratás-cséplés idejére versenyre hívják a régi, tapasztalt kombájn- vezetőket. A vizsgákat a legjobb kombájnvezetők és az EiMIAG-gyár egy-egy sztahanovistája is meg­hallgatja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom