Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-11 / 135. szám

Csütörtök, 1953 június 11, SOMOGYI NÉPLAP 3 a Okuljanak tanácsaink a görgetegi példából GÖRGETEG hosszú idő óta a nagyatádi járás legrosszabbul dol­gozó községei 'közé tartozik. A járási: tanács több -esetiben vizs- gáJita már, hogy mi -az clk-a a köz­ség -Lemaradásának a -növényáp-o' ■lási -és a bfeigyüjji-ási m-urlkákfeain. Naponta kintjártak a községben a •járási tanács különböző osztályai­nak dolgozói, na polkát töltöttek a községben, ellenőrizteik mindent, •de ,a l-em-aradá-s okéit -nem találták meg. Hogy né,z ki jelenleg -a község­ben a begyűjtés? A terv tojásból 30, ,b arámiiból1 71, tejbői 54 száz-a- Tiélkra viain téljeisítvie, -szénát még ■egyáltalán nem gyűjtöttek be, az adófizetés 17.5 százalék. Ha a já­rási tanács dolgozói egy kicsit mé­lyebben belenézitek volna a közsé­gi tanács munkájába, rögtön meg­találhatták vol-na a- hibáik okait. A községi tanác-s vezetői súlyosan tnegsért-vfö a tanácsdemokráciát, önkényeískedtelk, durván beszéltek a dolgozó paca szitokkal, figyelmen kívül hagyták kéréseiket, nem vonták be a dolgozó parasztokat a tanács munkájába. Szabó Ferenc tanácselnök -é-s Vaj-da Sándor ta­nácstitkár a bűnös munkáját dur- ■vasággal,, ’ (kiabálással -leplezte, ugyanakkor a dolgozók által beír z-et-ött összegekéit eltulajdonította, -saját cálj-aira 'használta fél. Ifj. Va-tga József 1953 január 2- án- bement -a tan ácsiházba, hogy ál­lami biztosítási díjhátralékát ren­dezze. A községi tanácselnök fel­vette -a befizetett 175 forintot, de ’•arról ®e,m nyugtát, sem csekket nem állított ki. Özv. Va-skó Jó­zsefeié ,,B" vételi jegyre még 1952 augusztusában 164 kg -rozsot és 89 kg búzát leadott, a s'zövetkezet a pénze a- -községi tanácsnak kifizet­te, a községi tanács e-zt azonban mind -a mai napig nem fizette ki ■özv. V-askó Józsefnének. Daru Ist­ván fuvaros fis több minit egy éve várja, hogy a tanácstitkár odaköl- töztetásééri; járó pénzt mcgka-pja. .A községi tanács vez-etö-i több mint 10 dolgozó parasztot károsí­tották meg ilymódo-n. A tanácstir kár a befizetett összegeikből1 Nagy­atádon mulatóz-ott hasonszőrű cim­boráival. A -kö-zségi t-anács veze­tőinek-ellenséges munkája, a nép vagyonának eltulajdonítása • éket vert a t-a-ná-cs és a község dolgo­zói köz-é. A gazdalaijstrom -elkészítésénél számos gazdának -a beszolgáltatá­sát nem a tényleges kataszteri tiszta jövedelem után állapították meg, hanem egyéb,' a valő-ságn-alk meg nem felelő adatcíkbó). A községi tanács vezetői kiski­rály módjára uralkodtak a köz­ségben. figyelmen kív-ül1 hagyták a dolgozók véleményét, s nem egy esetben b-örtőríbüntetóssel. -lezárás­sal fenyegették meg a dolgozó pa­rasztokat. A községi tanács dobo" lási -szövegeinek 70 százaléka kü­lönböző fenyegetéseket tartalmaz. ,,H-a a v-e-téste-rvet két .napon belül nem tellij-e-sítülk, -szabo-tállá-s címén "fel lesznek jelentve". ,,Akilk be­adási kötelezettségűiket nem telje­sítik, a bűnvádi eljárás e&n'ük meg lesz indítva". A KÖZSÉG számos dolgozó pa-i raszt'jára vetettek ki kártérítést, de mindössze egy dolgozó paraszt­nak engedték el -a kivetett kárté­rítési összegeit. A dolgozó parasz­tokkal -szemben durván, nem meg­engedhető módon vs-etlkedtek, ugyanaikkor eltűrték a kul-ák-Oik kü. lörbiözö Sízabctáz-scseilekedet eic. A -község kul: lkjai 18 -mázsa 98 kg tojással, 370 ídjó baromfival, 8695 E-t-e-r tejjel, 116 ezer forint adóhát­ralékkal és 226 q szénával adó­saik -az ádDaiEinak, A tanács veze­tőinek kisebb -go-n-djuk is »agydbb ■volt, ánm-a-í, h-ogy megköveteljék az állampolgári legyeimet. A d-o-'ígo- zó.kikal durván, meg nem enged­hető -módén viselkedtek, -ugyanak­kor dédelgették a kuláko-ka.t és elné-zi-ék. — persze nem vélet-l-e-nül — a Iku’ákok szabotálás-ait. A köz­ségben ol'ya-n elmá-let-eikeit gyártot- t-:lk, -hogy -a kuláikok .koldusok, önr-gidk", nem léptek fel- velük szemben következetesen. Nyilván, -begy ahol az állam vagyonát el­herdálják, ahol a tanács vezetőn a dolgozók által' -befizetett pénzt el' tulajdonítják, ott -rendszerint meg­található az -ellenséggel v-aló c-i-m- b-orá-lás, az ellenség dédelgeté-se. Vajda Sándor VB-tiiikár ha-ngos- -k-od-áss-al, durvasággal ‘igyekezett erről a .tényről1 a doilgóizók fiigyel- mé’t elterelni. Becsapta a járási ta­nács ellenőrért-, becsa-pit-a a község dolgozó p-ara-sztjai-t i-s. Ez-eikután nie.m lehet azon csodálkozni, hogy -nemcsak a begyűjtési, de a növény- ápolási munkáknál i-s hiányossá­gok vannak. Súlyos felelősség terheli -a köz' ségi pártszervezet vezetőségét,, a község kommunistáit, -akiknek sze­me előlit ilye-n kártékony, népe!le­nes tevékenységet tudt-ak hosszú időn keresztül kifejteni a tanács vezetői. -Súlyos felelősség terheli á- járási pártbizottságot és a járási tanácsot is. A JÁRÁSI TANÁCS négy eset­ben vizsgálta a község! tan-ác-s •munkáját. De mint a. tények 'bizo­nyítják, a jár-á-sá t-ain-ácstói kikül­dött murikat,árs-ak felületes-en, h-a­Mi. a torvaji Táncsics tszcs DISZ fiataljai csatlakozunk a nyírbátori és dombegyházi tsz DlSZszerve- zetének országos felhívásához és vállaljuk: 1. A kapásnövényeknél burgonyá­ból 85 mázsát, kukoricából 28 má­zsát, cukorrépából 130 mázsá-t taka­rítunk be holdanként. 2. A terméseredmények elérése érdekében burgonyánkat háromszor töltögetjük, a kukoricát háromszor kapáljuk és alkalmazzuk a pótbe­porzást. A cukorrépát négyszer ka­páljuk. 3. A fentiek megvalósítása érde­kében DlS-Z-fiatalhoz illő példamu­tatással járulunk hozzá a munka­nyaguí végezték muníkájuk-ait, így iköveíik-ezhe-tetL be, hogy a 'községi tanács vezetői hosszú hónapokon kérésziül rorr.,bc-!hattak a köiz-ség- ’be-n, ég-ász-en addig, míg -a járási pártbizottság (kiküldött munkat-ár. -s áriáik a dolgc-zó -p-ar-as-zt-clk -elim-ond- táOc -a községben uralkodó állapo­tokat A községi tain-ácsielnclköt- és -titkárt a község lakosságának b-e- j'ej&n't-és-ei nyomán leváltották. A járási ta-niács-nalk okulnia ikel'l ebiből az esetiből -és meg kell ta­nulnia azt: ,,Vezetni, -ez korántsem azt jelenti mondj,a Sztálin elv­társ, — hegy határozatclk-at írunk :s utasításokat tkü'Ildünlk szét. Ve­zetni, ez a-zt jelenti, h-ogy ellen­őrizzük az utasítás-óik végrehajtá­sát, de nemcsak az -uta-sít-ások vég­rehajtását, hanem magukat az úta- sítá-s-clkat is, azt, hogy’ az eleven gyakorlati munka Size-mpc-ntjából helyeseik-e vagy hibásak". „FELADATUNK tehát az ellen­őrzés terén az — mondotta Gerő elvtárs a párt II, kongresszusának: üléséin, — hogy a jelenleg mé-g jó­részt formális el'le.aőrzést 'tényle­ges ellenőrzéssé fejlesszük, > hogy mfegazüntessük -a sóik felesleges, párhuzamos és sokszor egymást keresztező ellenőr,zést, hogy -fel­számoljuk a ma még elég -széles körben elterjedt liberalizmust, az állami tervfegyeímet sg-m-mib-eve­vőkkel, a-z állam vagyonát t-ék-oz- lcik-ka-1, s minden eke,lett a-z ellensé­ges -elemelklkel szemben é's hogy rendszerré -tegyük a dolgozó töme­geik részvételiét az ellenőrzés mun. kajában, s ezt a rendszert törvény­erőre emeljük". Itt -az ideje, hogy a nagyatádi já­rási tanács vezetői tanuljanak a-z ■elkövetett hibákból, naponta kí­sérjék figyelemmel ,a községi ta- nác-sclk munkáját és -a. bürokratikus ellenőrzés-, irányítás helyett való­sítsák meg a munkát segítő ellen­őrzést, -kísérjék figyeí-e-mmelí -a tö­megek véleményét, tanuljanak a dolgozóktól éls kellő időben lépje" -n-ek fel az állam vagyonát ,tékoz­lókkal, -az el-üanságg-ell cimboráié, a dolgozók véleményét- semmibe- v-evő t-a-nác-sfu-n-kc -ouiáriiu'scklka 1 szemben. fegyelem megszilárdításához. Élen­járunk a munkákban. 4. Állandó népntvelőmunkát,vég­zünk mind a csoport tagsága, mind az egyéni dolgozók között a növény- ápolási, az aratási, terménybetaka- ritási- határidők pontos betartásá­ért, példát mutatunk a cséplésben. harcot indítunk a beadás teljesíté­sé ért. Verseny vállalás unkát a IV. Vi­lágifjúsági Találkozó tiszteletére tettük. Egyben versenyre hívjuk a megy-e összes tsz-einek DlíSZ-szerve- zeteit. A DISZ-szervezet nevében: Hammer Károly DISZ-,titkár.' A TORVAJI TÁNCSICS TSZCS DISZ-FIÁT ALJAINAK VERSENYVÁLLALÁS\ Sebők László, a böhőn vei Szabadság tsz Juhásza kiváló juhtenyésztő-Sebők László, a böhönyei -Szabad­ság tsz juhásza rövid másfél év alatt megkétszerezte a tsz juhállo­mányának létszámát. Az elért ered­mény értékét emeli, hogy az elmúlt tél szűkö-s takarmányozási viszo­nyai ellenére nemcsak megtartotta az állományt jó kondícióban, hanem még a bárányozásnái is kiváló ered­ményt ért el. 130 anyától ugyanis 1-50 darab bárányt nevel-t fel és ez­zel tervét jóval túlteljesítette.-Sebők László lelkiismeretes és ön­tudatos tsz-fag. szereti a foglalko­zását. Ismeri az állattenyésztésre yonatkozó minisztertanácsi határo­zatot. Szaktudását állandóan fej­leszti, erről tanúskodik az fis, hogy az elmúlt télen kéthetes juhászati tanfolyamon vett részt és azt sike­resén elvégezte. Lelkiismeretes,ségé- re jellemző, hogy a tan-folyam ide- jf alatt levélben irányította a juh­állomány kezelését, hogy azt sem­miféle károsodás1 re érhesse vissza­érkezéséig. Ismeri az állattenyésztés fejlett módszereit é-s alkalmazza is azo­kat. Bárányozási eredményét úgy érte el, hogy az üzekedö anyáknál utópároztatást végzett, vagyis 12 óra múlva- új kost eresztett az ü-ze- kedő anyák közé. Ilyen módszer be­vezetésével tudta elérni szép bárá­nyozási eredményét. (Sebők László elmondja, hogy A 'gondjaira bízott juhokat az elmúlt télen teljesen- legelőn teleltette, sem szálas, -sem abraktakarmányt a ju-~ hókkal nem etetett. Kihasználva* a lehetőségeket, a,bárányozás .lőtt lé­vő anyák jó kondícióban, való tar­tása, céljából időt, fáradságot nem kímélve, sokszor még éjtszaka is legeltetett, -hogy kitűzött célját, a két év alatti háromszori bárá-nyoz- tatást meg tudja valósítani. Amióta juhnyáját gondozza, soha semmiféle betegség nem fordult elő azoknál. Pontosan tudja, hogy mi­kor, melyik legelőre és milyen idő­ben hajtsa ki nyáját. A kergeség el­ten úgy védekezik, hogy a kutyák ürülékét, a legelőn lehetőleg elföl­deli, ha erre nincs lehetőség, tüské­vel veszi körül, hogy ahhoz a juhok ne érhessenek hozzá. így védi meg nyáját a kutyák gálánd-férgétöl származó veszedelmes betegség el­len. Sebők László nemcsak a -szapo­rítás, hanem a gyopjútermelés te­rén is szép., eredményt ért el. Ju­honké-nti átlaga 4.8 kiló gyapjúho­zam volt. de az anyák 6 kiló gyap­jút 'is adtak. A kosok átlag 8.5 kiló gyapjuliozamot adtak, de volt köz­tük 10.5 kiló? gyapjúhozamú is. A törzskönyvezett egyedek 5.3 kiló gyapjuhozamot adtak. Sebők elv­társ juhállományának 75 százaléka •tcirzstenyé-szet lesz a gondos kiválo­gatás folyamán. A nyírást ,is jól szervezte meg. Szakértő 'nyíró asszonyokkal apró­tarlót hagyva nyírták le az állatok­ról a gyapjút. A különböző minősé­gű gyapjút külön zsákokba tárolta és megjelölve mindegyiket, hogy azok.milyen minőségű gyapjút tar­talmaznak. A tárolást és szellőzte­tést oly szakszerűen végezte, hogy -a felvásárló cég 'a minősítésen felül még 1.175 forint felárat adott a tszcs-nek a szakszerűen- kezelt gyap­júért.-Sebők László munkáját,a’ tervsze­rűség jellemzi, amit az is mutat, hogy jövőévi tervét úgy állította össze, hogy. két év alatt háromszori fcárónyoztatást' érjen eh A beüteme­zett felfejlesztési- tervet 100 darab­ba! ^akarja túlteijésíterti. Szabó Mihály. A NEMZETKÖZI BÉKEMOZGALOM HARCOSA MARTIN ANDERSEN-NEXŐ „Az, északi Gorkij”: ezzel a jel­zővel szerepe) az ősz Martin Ander­sen-Nexő az irodalmi 'köztudatban. Már néhány évtized:, hogy ezt a jelzet kapta. Romain Rolland sze­rint: ...Martin Andersen-,Nexőne-k közvetlenül Gorkij mellett a helye. A Hódító Pelle és Gorkij Anyá-j-a ugyanazt az új, szocialista huma­nizmust képviseli.“ Maga ,Gorkij is irodalmi fegyvertársána-k tekintette a dán regényírót, akit három évvel ezelőtt Kópén,hágá,ban ..irodalmi nagygyü'és" kentében 4-0.000 em­ber köszöntött nyolcvanadik szüle­tésnapja alkalmából. Ezt az irodal­mi demonstrációt ugyanazon a té­ren tartották meg, amelyen a né­met fasiszták annakidején eléget­ték a börtönükben .sínylődő Martin Anders-en-Nexő' elkobzott műveit. Martin Andersen-Nexö a követ­kezőket írta művészi hitvallásának örszetoglalásalcép: ...4 kbltÁk ma ál- tataiban kvematóiiuinbn.n ülnek és díszeket festelek az urnákra. De én ohj'm szeretnék lenni. mint a régi beirdok, akik a front előtt ha­ladtak és harci dalokat émekettek1’. Miközben a nyugati költők jelentős része valóban kizárólpg a széttört költői „üveghőz" jiratasára fordítja minden idejét, a nyolcadik évtizedén jtú-1 lévő Martin Andersen-jNexő nemcsak ,a front, előtt haladó é.s harci dalokat éneklő régi' bárdok utódja szeretett volna, lenni, hanem az is lett. ,.Az északi Gorkij“ egész élete é-s minden műve harcot tükröz vissza í- -harcot az új világrendért és ,a -különb emberért, a, békéért- és az elnyomottak felszabadításáért. .Martin Anders-en-Nexő éppúgy végigjárta a nyomor útjait és a szenvedések iskoláit, mint Gorkij. Segédmunkás fiaként pillantotta meg a napvilágot Kopenhága kikö­tőnegyedén. k egyik .sötét kis utcá­jában. A család ké-őbb a Born- holm-.ezigeten lévő,Nexő-ben telepe­dett le és ennek a helységnek a ne- v-e -szerepel most And-ensen-iNexő nevében i-s. Az író kora gyerme-k-ss- gétő! robotolt. Volt rakodómunkás, földmunkás, suszter,inae, kőműves. Később — nagy. nehézségek árán, éjjeli tanulással — letette a tani-' tói vizsgát. Közben szüntelenül a munkásmozgalom balszárnyán tevé­kenykedett . Egyike volt az.első -európai írók­nak. akik felismerték a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom után a ki-alakuló -Szovjetunió jelentősé­gét. Látogatást -tett már az -inter­venciós háború lázában égő orszá­gokban és amikor visszatért, rámu-- tatott arra, hogy ,.a Szovjetunió a '.jövő országa”.-Martin Án-dersen-Nexő m-indi-g r-éaztvett a fasizmus elleni küzde­lemben. A spanyol' polgárháború idején az ostromlott Madridban buzdította elk hallásra a, demokra­tákat. Dánia -német fa-siszta meg­szállása idején — amikor sikerült megszöknie a börtönből- — csatla­kozott az ellenállási mozgalomhoz. A világhírű író, a-Rit a Béke-Vi- lágtanác? tagjai közé választották, az utóbbi- években erejének javát a bókemozgalom megerősítésére fordítja. Nagyhatású felszólalásai külön szint adtak a nem-zetközi bé­kekongresszusoknak és bék-eta-nács- kczáeoknak. Útmutatásai nem egy- szsr hozzájárultak a bókemozgálöm útirányának eldöntéséhez. A tüzes temperamisntum és a gazdag ta­pasztalatokban m-egnemesed-ett okosság rendkívül színessé -és szuggesztíwá tette Martin Ander- serrNexő minden felszólalását. A kitűnő író, mint .szónok, szintén ■a legjobbak közé tartozik. Martin Andersen-Nexő. aki most a. Német Demokratikus Köztársa­ságban él és tavaly megkapta ott a legnagyobb irdolami díjat, tö-bbiz- ben járt Magyarországon. Nem­csak a Magyar írók Szövetségében folytatott hosszabb eszmecserét, ha­nem -látogatást tett különböző gyá­rakban és üzemekben, bogy a hely­ezi nen szerezzen tapasztalatokat a magyar nép szocializmust építő munkájáról. A magyar békoharcosok örömmel köszöntik majd a Béke-Világtanác-s budapesti ülésszakára ideérkező Martin, Andersen-Nexőt. Kisgyűléseken mozgósítanak a növényápolásra a kaposkereszturi A kapós-kérésztu-ri békebizottsú­gok jó munkájukkal már eddig is sokszor hozzájárultak békemozgal- mynk erősödéséhez, a béke védelmé­hez. A községben működő 8 b-ékebi- zettság vezetői mind élenjáró dol­gozó parasztok;, tszcs-tagok. akik jó! mozgósították a békebizottságok tagjait a legfontosabb mezőgazda- sági munkákra. A békebizottságok mindenütt a községben, még kint a mezőn is ebédszünetekben kisgyűléseket tar­tottak. Ezeken a kisgyűléseken a növényápolási munkára mozgósítot­tak. A békeb.iz,ott.s-ágok vezetői magú-k is becsülettel, helytállnak a növény- ápolási munkákban; Id. Mihály Jó­zsef, Bát-ori Sándor, Nagy Sándor az élenjárók soraiba -tartoznak, pél­damutatásukat követik a dolgozó parasztok. békebizottságok A békebizottságok jó munkája elősegítette, hogy a tszcs-tagok Ka- pr-skereszturon megértették, meny­nyire., fontps a növényápolás gyors elvégzése. A növényápolási munká­kat Tddig 80 százalékra, a fükaszá- lást 90 százalékra végezték el, a lucerna kaszálását befejezték. A Béke-Világtanác-s budapesti ülésére -lelkesén készülnek a kapos- -ke rész túri békebizottság tagjai. Vállalták, hogy az egész -községben -a-z esedékes növényápolást' kaszá­lást június 15-re 100 százalékig el­végzik. Az eddigi eredmények azt mu­tatják. hogy a -szavakat tettek kö­vetik és a vállalások teljesítésével köszöntik a Béke-Világtanáés ülée sét. Mihály Vendel a kapós-keresztúri Petőfi tszcs békebizottsági tiikó.m. Csatlakozás az andráshidi állami gazdaság . kezdeményezéséhez A culkorgyári céis£azd-'isá,<s jöve­delmezőbbé tétele érdekében el­határoztuk, ' hc,oy csatlakozunk az andr-áshidi állami gazdaság által megindított mo-z-galomhoz. A mozgalom m-e-gak-poizás-á és si ­kere -érdekében az alábbi -intézke­dés-eket tettük és tesszük a közel- j-ö veiben: 1. A fo-gyóe-szközölk beszerzését a. készlet-elk f:gye 1 embeváíeiéve 1, a szü-kségl-et-neik megfele-l-őe-n- -esz-kö- zöllj-ülk. Az elfekvő -anyagok to­vább a dá sár ól -gondos kódunk. 2. A célíg-a-zdasá-g részére szállí­tott áruk átvételénél szigorúin el- len-őrizz-ük, hogy a számlázott ár az áru minő,sé,gén-ek -m-e-g.f-eLelő-e és a cél-gazdaság áltál előállított áruk szállításánál pedig a mi-nősé-gi tei- árakaj részünkre érvényesítjük. 3. A mezőgazd-asá-gi munkák- szállítások és anyag felhas znál-ásoik sz-ervezésénél fokozott figyelem- meí leszünk az önköltség alakulá­sára. A jsze-rvezé,snél már eddig is figyelembevettük, de 'ezután még f o k o z o 11 a bb a n figyel em'b é v es sz ü k a gazdaságosság elvét. 4. Fejlett agrotechnikai módsze­rek alkalmazásával, a gépesítés kiterjesztésével m-inde-nt elköve­tünk a t-erm-elési eredm.énye-k terv- szint -fölé emelésére. E Déren tör­ténő fevéke-nységünlket összponto­sítják •elsősorban a cél-gazdaság profiljának megfelelő -növényter- m-eléisi és -ál:liatltenyé-szt-é®i felada­tokra. Gondolunk itt -a cukorrépá­méig és i-pari cukorrépa 't-ermelé-s-é- re, -valamint a szarvasmarha, -és sert- és h í zl-a liá-s-ra. 5. Fokozzuk -eddigi erőfeszí-té- sei-nlk-et annak érdekében-, hogy a cél-gazdaság -ádminisztrációja és -kc-ny-veíáse a szocialista számvitel szintijét elérje és a jövedelmezősé­gért indított mozgalmunkat nap­rakészségévé] és adatszolgáltatá­sával támogatni tudja. 6. Vállaljuk az eddigi eredmé­nyek és az -e-ziu-táni lehetőségek gondo s mérlegelésé vei j h-ogy az -éve-s tervsz-ám „termelési -értékét” 5 -százalékkal! -emeljük, ugyanak­kor az összes termelési köl-t-ség-et 4 százia-léíkkal1 csökkentjük. Glausch Mihály igazgató, Klíe Lajos célgazd. üzemgazdász, Pittner Géza célgazda ság­gazgató, Szabados Dezső cu­kor-gyári fö-agronótnus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom