Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-09 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJA/EG YESÜLJETEK/ Fanminilzsónban hétfőn 'aláírták a hadifoglyok hazatelepítésére vonatkozó egyezményt Toponár község tanácsa javítsa meg tömegkapcsolatát, harcoljon a begyűjtési terv teljesítéséért Lovásbajnokság A MAGYAR DÓIG X. évfolyam, 133. szám. k PÁRTJA MEGYE) PÁRT B »ZGTTS A'G AlLA ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1953 június 9. SZAKSZERVEZETEINK FELADATA! megjavítják a munka minőségét Meg kell gyorsítani a második kapálást Az elmúlt napok kedvező időjárá­sa következtében növényeink igen szépen fejlődnek. Az eső hatására azonban a gyomnövények is fejlőd­nek. Ezért a növényápolás most a mezőgaz­dasági munkák közül a legfon­tosabb és a legsürgősebb feladat. A kedvező időjárás ellenére né­hány községben, termelőszövetkezet­ben nem használnak ki minden al­kalmas órát a növényápolásra. Jo- néhány községi vezető még mindig halogatja a munkát, nem veszi ész­re, hogy ezzel az ellenség malmára hajtja a vizet és súlyos kárt okoz. A cukorrépa egyelését megyeszer- te 98, az első kapálását 97 százalék­ra, a második kapálását 48 százalék­ra végeztük el. Jól halad a cukorré­pa második kapálása a fonyódi já­rásban, ahol 95,' a marcaliban, ahol 75 százalékra végezték el ezt a mun­kát. Szégyenteljes a lemaradás a nagyatádi járásban, ahol 35, a csur­gói járásban, ahol mindössze 31 szá-. zalékra végezték el a cukorrépa má­sodik kapálását.. De rontja a megye eredményét a siófoki és a kaposvári járás gyenge teljesítménye is. A kukorica kapálásában a leg­jobb eredményt a fonyódi járás ér­te el, mely az első kapálást 97, a második kapálást 77 százalékra vé­gezte el. Jól halad a kukoricakapálás a marcali járásban is, ahol az egye- lést, első kapálást már befejezték. De ebben a járásban is meg kell gyorsítani a második kapálást, mivel eddig ezt a munkát 53 száza­lékra végezték 'el. Gyorsult a kuko­rica növényápolása a nagyatádi já­rásban. Súlyos az elmaradás a ku­korica növényápolásában a kapos­vári, siófoki és a tabi járásban. Me- gyeszerte lassan halad a második ka­pálás. Szilárdítsák meg a vezetési a Az ősszel Kisbárapáti községben több mint 50 család indult el a fej­lett .nagyüzemi mezőgazdaság utján. A Kossuth tszcs a tavasz elején jól fogott munkához, jói végezték el a talajelőkészítést és vetést. Annál nagyobb most a lemaradás a nö­vényápolásban. Hét hold takar­mányrépájukat még nem egyelték ki, pedig ennek az ideje már régen lejárt és a község egyénileg dolgozó parasztjai már befejezték az figye­lést. A vezetőség azonban húzza- balasztja ,e fontos munka végzését, nem veszi észre, .hogy egy-egy napi késedelem mekkora terméskiesést okozhat a takarmányrépa termés­ben. Ugyancsak hanyagságnak le­het nevezni azt is, hogy a 90 hold- nyi1 kukoricavetés ükből még csak 36 holdat ihuzattak meg lókapával. Az a veszély fenyeget, a tszcs- ben, hogy a rossz szervezés, a tu­nyaság miatt június 30-ig nem tudják elvégezni a háromszori kapá­lást. Ha sürgősen el nem végzik a kukorica kapálását, több vagon kukoricatermés kieséssel károsod­nak meg a szövetkezet dolgozói. Né­meth Vendel tszcs-einök olyan megelégedettséggel beszél a tszcs munkájáról, mintha semmi hiá­nyosság nem volna. Az ő vélemé­nye szerint: úgy megy a munka, mint a karikacsapás, semmi hiba nincs a növényápolás körül. Nincs tehát semmi csodálkozni­A magyar szakszervizetek XVIII. kongresszusa az eddigi eredmények értékelésével egyidőben hosszú idő­re megszabta is zaksze r ve ze te ink munkáját. A kongresszus óta több mint három hónap telt el. Megyénk szakszervezeteinek mu nká j ában azóta mutatkozik némi 'javulás. A felszabadulási hét versenyében és a választási béke versenyben üze­meink, vállalataink többsége jó eredményt ért el, mégis több üzem és vállalat lemaradt. n".m teljesí­tette tervét, felajánlásait, így volt ez a Baromfifeldolgozó Vállalatnál a Tej-. Tojás- és Baromfibegyüjtő Vállalátnál, a Tanácsi Építő Válla­latnál és még-'több üzemben. A szakszervezet még esak kis mértékben, hiányosan tölti be a munkaverseny gazdájának szere­pét. A versenymozgalom fő hibája^ a bürokratizmus, a tömegektől való elsza'kadottság, a verseny formális szervezése, a tömegek kirekesztése a felajánlások végrehajtásának .el­lenőrzéséből és a verseny nyilvá­nosságának hiányossága. A Nagybereki Tőzegkitermelő Vállalatnál ‘ a verseny szervezése formális. Nem vonják be a dolgo­zókat a felajánlások teljesítésének ellenőrzésébe, rossz a verseny nyil­vánossága. A versenymozgalmat nem terjesztik ki a vállalat vala­mennyi dolgozójára, a. női munká­sok nincsenek versenyben, mert. az üzemi bizottság elnökének az a vé­leménye,. hogy a nők idénymunká­sok és 6—7 hónapra, amíg náluk dolgoznak, nem érdemes őket a ver­senybe beszervezni. A Siófoki Ás­ványolaj Vezeték Vállalatnál a ver­seny szervezése jó. A dolgozóknak csaknem 100 százaléka versenyben végzi munkáját, ez meglátszik az eredményeken is. De rosez a ver­seny nyilvánossága, nem népszerű­sítik éléggé az élenjárókat és nem bírálják a lemaradókat. A Kapos­vári Útfenntartó Vállalatnál a szak- szervezet hivatali módra, bürokrati­kusán végzi a verseny szervezését, nem biztosítja az eredmények nyil­vánosságát, Rossz a munkaverseny nyilvántartása, így előfordul, hogy más adatot jelent a versenyfelelős, mint a statisztikus. A Kaposvári Textilművekben aránylag , legjobb a verseny nyilvánossága, de még ott is előfordul, hogy amikor meg­kérdezzük a vezetőség által legjobb­nak kimutatott fonónőt, az azt sem tudja megmondani, hogy a páros- versenyben ő, vagy pedig- verseny­társa az első helyezeti. A tanácsi vállalatoknál .a központnak nagyon szép statisztikája van arról, hol, mennyi dolgozó van munkaverseny- ben, meg is tudják mondani, hogy ezelőtt tégy hónappal melyik dolgo­zó milyen eredményt ért el, de azt, hogy jelenleg ki a vállalat legjobb dolgozója, még a statisztikában sem tudják kimutatni. Jól dolgozik az üzemi bizottság a Kaposvári Fűtőháznál, jól szer­vezi, irányítja a versenyt, biztosít­ja a verseny nyilvánosságát, be­vonja a dolgozókat a felajánlások végrehajtásának ellenőrzésébe,, törő­dik a dolgozók mindennapi ügyes- bajos dolgaival, betartja a munka­védelmi rendelkezéseket — ez meg­látszik eredményeiken- is. A moz­donyjavító műhely dolgozói' már jú­nius. 5-re teljesítették. félévi tervü­ket, de kimagasló eredményt értek el a Fűtőház -többi dolgozói is. A Fonoda-építkezés üzemi bizottsága is egyre jobban betölti a verseny gazdájának szerepét, A szakszerve­zeti vezetők időben mozgósítanak a -soronlévő legdöntőbb feladatokra, érdekeltté teszik a dolgozókat a ver­senyben, mert jó a verseny nyil­vánossága, ,8 elsősorban ennek kö­szönhető, hogy az építkezés a má­jus havi tervét 127 százalékra tel­jesítette. Az elmúlt napokban csat­lakoztak a komlóiak versenyfelhívá­sához, megfogadták, hogy minden nap fokozzák teljesítményüket. kihasználják. a munkaidő minden percét és messzemenően -takarékos- kodnak az anyaggal. A Vas- és Fémipari Kombinát üzemi bizottsága a választási bé- keverseny idején a- tervteljesítés érdekében jól mozgósította a dolgo­zókat. Mégis hibát.követett el, ami­kor a mennyiségi munka mellett nem fordított gondot a- minőségre, így fordult elő, hogy nem teljesí­tették a selejtcsökkentés, a minőség -megjavítása érdekében tett vállalá­sokat, A selejt, amely azelőtt 9 szá­zalékos volt, ebben az időszakban 13 százalékra emelkedett. Gál Sán­dor, az üzem egyik formázó dolgo­zója látva ezt a súlyos hiányossá­got, versenyre hívta -Stadler Ernőt, a salgótarjáni acélárugyár dolgozó­ját, megfogadta, hogy a Béke­világtanács budapesti ülésszaka tiszteletére 150 százalékos átlag­teljesítményt ér el, selejtmentes munkát végez. A szakszervezet fel­adata Gál Sándor kezdeményezését felkarolni, kiszélesíteni, mozgósíta­ni az üzem minden dolgozóját arra, hogy a félévi, tervteljesítéssel egyi­dőben csökkentsék a sekjtet, megja­vítsák a munka minőségét. Azért, hogy szakszervezeteink a kongresz- szus óta eltelt időben nem érték el a kívánt eredményt munkájuk meg­javításában. elsősorban a- szakszer­vezetek Megyei Tanácsát terheli a felelősség. A SZOT megyei vezetői annak ellenére, hogy a kongresszus nyomatékosan felhívta a szakszer­vezeti vezetők figyelmét, munkájuk megjavítására, kevés gondot fordí­tanak a versenyre, nem ismerik a területen lévő problémákat, bü­rokratikusán, íróasztal mellől pró­bálnak eredményeket elérni, Papir- halmazokka-1 látják el a 'területi el­nököket. azok az üzemi -bizottságo­kat, Az ilyen módszer nem vezet eredményre. Nem harcolnak a kon­gresszus által megszabott feladatok valórává-ltásáért, nem ellenőrzik a területen a szakszervezetek munká­ját, megelégednek a jelentéssel, amit azok minden dekád és .'hónap végén bekülderek hozzájuk. Mikecz elvtárs, a Szaksz-rvezetek Megyei Tanácsának vezetője a SZOT dol­gozóitól nem követeli meg a pon­tos, ,lelkiismeretes munkát, így for­dul elő, hogy ^zok elhanyagolják a versenyt és mindazokat a kérdése­ket, feladatokat, amelyeket a SZOT- nak kellene megoldani. Böröcz elv- társ, a Fa- és Építőanyagipari Szakszervezet termelési és bérfeje- lőse jón. 2-án még egyetlen vállalat versenyeredményét sem ismerte. „Majd csak a hónap közepe felé küldik be'hozzánk a jelentést, addig a harmadik dekád eredményét nem ismerjük’1 —- mondja. Tudja, hogy ez helytelen, mert hóvégi roham­munkára vezet, de nem tesz ellene semmit, n,em megy le a -területre megtudni az eredményeket. A SzOT megyei bizottsága vajmi1 kevéssé ismeri az üzemek szakszervezetei­nek munkáját, a szak-szervezeti funkcionáriusok munkáját. Nem értékeli reálisan az eredményeket, nem látja a hibákat, ,,elefántcsont toronyból“ szemléli a világot, ezért nem tud segíteni sem. Ideje lesz felébredni, félretenni a közönyt, megjavítania- a SZOT megyei bi­zottságának saját -munkáját, segíte­ni az üzemi szakszervezeteknek a munka megjavításában. Üzemeinkben a félévi terv teljesí­téséért folyik -a harc. Mi a feladata tehát a szakszervezetnek, -hogy e harcot győzelemre vigyük, a tervét teljesítsük, méltón járulhassunk hozzá a szocializmus építéséhez? Szakszervezeteinknek mindenütt a verseny gazdájává kell válniok. Szívós, következetes felvilágosító munkával, a dolgozók megnyerésé­vel kell szervezniük a versenyt. Ha­tározzák meg a- verseny célkitűzé­seit, irányítsák a -legfontosabb fel­adatokra a dolgozók figyelmét. Ahol a terv egyénekre bontható, a terv- feladatra, ahol ez nem lehetséges, a dolgozó normájának teljesítésére és túlteljesítésére, a minőség megja­vítására irányítsák az egyéni ver­senyt. ,,A szakszervezeti bizottsá­gok — mondotta Kristóf Is'tván elv.társ a kongresszuson- — gondos­kodjanak a verseny gyors, operativ értékeléséről és végezzék ezt az ér­tékelést úgy. hogy a munkás állan­dóan lássa versenyeredményeit és Nem halad kielégítően a naprafor­gó kapálása. Eddig mindössze a fo­nyódi és a marcali járások fejezték be a napraforgó első kapálását, vi­szonylag jól halad ez a munka a ta­bi, nagyatádi és a csurgói járásban. Meg kell gyorsítani ezt a munkát a kaposvári, barcsi és a siófoki járás­ban. Megyeszerte nagy az elmaradás a burgonya töltögetésében. Itt arány­lag a legjobb eredményt a fonyódi, marcali és a tabi járás érte el. A leg­rosszabb munkát a kaposvári járás végezte, mely a burgonya első töl- tögetését 83, második töltögetését pedig mindössze 28 Százalékra vé­gezte el. Nem jobb ezen a téren a barcsi és a siófoki járás sem, ahol egyaránt súlyos az elmaradás. Járási, községi tanácsainknak a kedvező időjárás minden percét ki­használva, teljes erővel mozgósíta­ni ok kell a növényápolási munkák­ra. Ezekben a napokban sürgősen be kell hozni az elma- . radást, ami az esőzések következtében állt elő. A választási békeverseny tapasztalatait felhasználva, indítsa­nak tanácsaink széleskörű verseny­mozgalmat. Községek községekkel, dolgozó parasztok egymásközt har­coljanak a növényápolás gyors be­fejezéséért: Az idő sürget, a bekövetkezett me­leg időjárás gyorsan érleli a kalászo­sokat, ami azt jelenti, hogy 2—3 hét múlva kasza alá érik és megkezdhet­jük a gazdag termés betakarítását. Ezért e nagy munkák megkezdéséig minden növényápolási munkát be kell fejezni. A Megyei Tanács jú­nius 5-i értékelése szerint a járások sorrendje az alábbi szerint alakult: 1. fonyódi 2. marcali 3. nagyatádi 4. csurgói 5. tabi 6. barcsi 7. siófoki 8. kaposvári járás. való, hogy a munka igen lassan halad, mert a tsz-elnök 'kényelmes­sége is elősegíti a súlyos lemara­dást. Nem osztották fel a területe­ket egyénékre, a munkából nem ve­szik ki részüket teljes számban a •tagok, senkit nem vonnak felelős­ségre a hibákért. Vukk Gyula ta­nácselnök elvtárs naponta felkeresi a tszcs elnökét és sürgeti, hogy ja­vítsa ki1 a hibákat, de a tszcs elnöke semmibe veszi a tanácselnök bírála­tát, ,nem tesz semmit a növényápo­lás ütemének meggyorsítása érdeké­ben. Nem vonták be valamennyi tag fáeségét sem a munkába. Pél­dául .Berták György vezetőségi1 tag felesége sem jár dolgozni. A tagok jogosan, követelik, hogy a vezetőség ebben, is mutasson példát a többi tagoknak. Békk Pál tszcs-tag a Mákokkal cimborái, a kulá- kok szavára hallgatva ritkán jár a szövetkezetbe dolgozni, feleségét pedig még nem is látták a szö­vetkezetben. Kívülről az ellenség, a kulákok igyekeznek megbontani a tagság fegyelmét, lebeszélik őket a munkáról. A tsz-tagoknak és a járási tanács mezőgazdasági osztályának fel kell venniük a harcot mindkét rendelle­nesség ellen,, le kell leplezni az el- lenséget'és meg kell szilárdítani a vezetést, határidőre elvégezni a nö­vényápolást. összehasonlíthassa azokat munkás- társainak eredményeivel.“ Ez szak- szervezeteink egyik legfontosabb feladata. A versenyvállalásokat, amelyek hosszabb időre szólnak, havi felada­tokra bontsák fel. A dekádonként és havonként elért teljesítményeket a leggyorsabban, minden alkalmat felhasználva hozzák nyilvánosságra. Tartsák számon és népszerűsítsék az üzem, műhelyrész legjobb dolgo­zóit, karoljanak fel minden olyan kezdeményezést, amely a tervek elő­Számoljuk fel a lemaradás! a fükaszálásban Megyénkben ig n súlyos lemara­dás van ,a fűkaszálásban. Különösen a rétek kaszálásánál maradtunk le. A tervet megyénk eddig 20 százalékra teljesítette. Mi az oka ennek a lemaradásnak? A hibákért a Megyei Tanács me­zőgazdasági osztálya a felelős. Baj- csi elvtárs abban látja a lemaradás okát, hogy sokhelyütt a maradi né­zet. a ráérős hangulat hátráltatja a fűkaszálást. Vannak községek, ahol a dolgozó parasztok még azt tartják; június 10—16 felé kell a füveket lekaszálni, Bajcsi elvtáüs szerint a másik ok az. hogy a mé- lyenfekvő talajokon víz borítja a réteket), s ezért nem tudják a ka­szálást elvégezni. Ezek az állítások nem fedik a va­lóságot. Nem igaz az, hogy a rétek 80 százalékát víz borítja, s csak a 20 százalékét lelhetett k kaszálni. Példa erre Vőrs község,, ahol elvé­gezték a kaszálást és jól halad a szénabeadús is. Marcaliban szintén igyekeztek elvégezni a fűkaszálást. A fő hibákért tehát a feltelősség a Megyei Tanácsot terheli. Ha lát­ják a hiányosságokat, akkor miért nem követnek el mindent, hogy megszüntessék a maradiságot és gyors ütemben elvégezzék a fűka­száló st? A Megyei Tanács ne tűrje to­vább a lemaradást, ne nyugodjon meg abban, hogy az elsők közt lévő siófoki járás is csak 36 százalékra teljesítse fűkaszájáéi tervét. A ka­posvári és barcsi járásokban is te­remtsenek rendet. Mozgósítsa a Me­gyei Tanács a járási és községi ta­nácsokat, verjék vissza a maradi nézeteket, küszöböljék ki a hibákat. A Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya biztosítsa, hogy megyénk­ben a fűkaszátóst és ezzel együtt a szénabed'ást a következő pár hónap­ban maradék nélkül teljesíthessék. 126 mázsa helyett 150-et fogok naponta elcsépelni A mezőgazdasági munkák legfonto­sabb szakaszához, a gabonafélék betakarításához közeledünk. Ne­künk, a gépállomás dolgozóinak a közelgő aratási, cséplési munkála­tokra úgy kell felkészülni, hogy' a legtöbb, a legjobb munkát végezzük, s biztosítsuk a szemveszteségnélküli aratást és csépiéit. Legfőbb felada­tunk a minisztertanács határozatá­nak maradéktalan végrehajtása. Ér úgy szervezem meg a munkámat hogy a határozatot pontosan végr< tudjam hajtani. Az aratás megkezdésétől G—35 ös gépemmel műszakonként 6 hold nak megfelelő tarlóhánfást végzel el és biztosítom, hogy a gép a_ rá fiső 60 normálholdat túlteljesítse A cséplésre vállalom, hogy 1070 e,a gépemmel, melynek normája 12 mázsa, naponta 150 mázsát fogó elcsépelni. Gépemet .szocialista meí őrzésre veszem át, a gép rendszere karbantartásával a hibákat megelé zöm, így biztosítom a gép zavai tálán üzemeltetését. Vállalom, hog gépem műszaki hiba miatt nem fc állni. Versenyre hívom a megye össei csépllőgépvezetőit, párosverseny] pedig Jancsi László elvtársait, csurgói gépállomás traktorosát. Szabó József, a csurgói gé állomás traktorosa. segítésére, a minőség megjavítás ra, az önköltség csökkentésére ,s't irányul. Támaszkodjanak $zaks zerve z el ink a szovjet tapasztalatokra, i véljék éberségre, helytállásra a d gozókat és kíméletlenül harcol; na'k az ellenség ellen. Javítsák m a műszaki értelmiség közt végz munkát, tegyék szilárddá a muhi és a bérfegyelmet, törődjenek a d gozók mindennapi ügyes-bajos c gaiva.l, ez szakszervezeteink el rendű feladata.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom