Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-26 / 121. szám
Sedd, 1953 május 26. SOMOGYI NÉPLAP i A jelenlegi nemzetközi helyzetről {Folytatás a 2. oldalról.) Az alsóházi vita során több ^képviselő {elhívta a figyelmet arra, hogy ai brit miniszterelnök egész beszámolójában nem tett említést Kínáról. Ezeknek <a megjegyzések nek volt alapija. Az a tény, hogy a kínai nép £ táirsiajdaiimi fejlődés isizjéiles útjára lépett, -lényeges változást jelentett az egész nemzetiközi helyzetben. Ez magától értetődő módon nem kerülhette el a brit (miniszterelnök figyelmét. Ha Churchill1 ezúttal nem érintette Kína kérdését, Attlee, a labounstá.k alsóházi vezére em'lié kezdetett arra, hogy nem szabad semmibe venni a nagy Kínai Népköztársaság törvényes jogait és érdekeit. „Kínának — mondatta Attlee — el kell foglalnia jogos helyét a Biztonsági Tanácsban. Minden arra mutat, hogy Kína iszámbaveendőein nagyhatalommá válik. Joga van ahhoz, hogy az öt nagy egyike legyem“. Ez a megállapítás természetesen nem Attieeneik a kommunizmus iránt táplált rokonszenvére támaszkodik, amivel talán csak McCarthy gyanúsíthatta meg őt, hanem Anglia reális gazdasági érdekeire, amelyek, mint ismeretes, a .politikai érdekek alapjai. Attlee igen észszerűen fejtegeti, miért érdekelt Anglia a Kínával való viszony rendezésében. Hangsúlyozza, hogy Angliának az Egyesült Államokkal ‘folytatott kereskedelem fokozásához fűzött reményei erősen megcsappantak, az Egyesült Államok „segélye“ pedig nem képes jóvátenni a kereskedelem ösz- szezsugorodásából származó kárt, -„Kereskedelmet, nem segélyt'1 — •ezt az álláspontot védelmezi Attlee, s ezt az álláspontot észszerűnek 'kell elismerni Anglia és nemcsak Anglia létérdekei szempontjából. Attlee eléggé keserűen így fakad ki a tengerentúli szövetségesek eliten: „Állandóan unszolnak bennünket, hogy ne kereskedjünk Kínával — még olyan cikkékben sem, amelyeknek jlig van közük a háborúhoz. Nekünk éppannyira életbevágó érdekünk, hogy rendeződjék a kínai ügy "int bármely más országnak". Egy másik tekintélyes iabouris- a, Bevan, a labourista párton be lül fellépő ellenzék 3-ezsre, 'in , giben nyilatkozatokat lett, ame- yek még jobbár, hangsúlyozzak a ■Nagy-Britannia és Kína közötti viszony problémája megoldásának h a 1 a sz t h a t atl an ságá t. Lehet, hogy Churchill kommu nistaeüenes érzületében nem ma" rád el Nyugat néhány más állam- férfia mögött, akik „Moszkva kezét“ látják a gyarmati és félgyarmati népek összes nemzeti-felsza badító mozgalmaiban. Amint azonban beszédéből kitűnik, nem hagyta szabadjára ezt az érzületét. Ezt bizonyítja többek között a következő kijelentése: „Meg kell mon dánom, hogy véleményem szerint — bátorkodom kimondani véleményemet — a Vietminh csapatainak a sziámi határ felé irányuló váratlan előretörése nem kell hogy annak a következtetésnek levonására késztessen bennünket, miszerint a szovjetek által sugalmazott lépésről van szó". Minél több nyugati államférfi fog számolni az egyre erősödő ázsiai vagy a földkerekség bármely más részén kibontakozó nemzeti és nemzeti-felszabadító mozgalmak okainak értékelésénél a valóságos tényekkel, annál nagyobb lesz a kilátás a kölcsönös megértésre „Nyugat“ és ,,Kelet“ között, annál több lehetőség lesz a felesleges bonyodalmak és vérontások elkerülésére. Meg kell jegyezni, hogy Churchill a burzsoá államok néhány más vezetőjétől eltérően nem szorítkozott általános kijelentésekre a nemzetközi viszonyokban fennálló nézeteltérések békés rendezésének kívánatosságáról. Konstruktív javaslatokat terjesztett elő a nemzetközi helyzet megérlelődött kérdései megvizsgálásának módszereire. Churchill kijelentette, hogy „hosszas halogatás nélkül össze kell ülnie a legmagasabb színvonalú értek ez Leinek a vezető hatalmak között" és hogy „ezen az értekezleten lehetőleg minél kisebb számú hatalomnak és személynek kell résztvennie. Ennek a találkozónak bizonyos mértékben nemhi- vatalosmak és még nagyobb mértékben titkosnak és zártnak kell lennie“. Amint látható, Churchill nem követi néhány más államférfi pél dáját, nem kapcsolja össze az ér tekczlet összehívásáról szóló javaslatát bizonyos előzetes kötelezettségekkel egyik vagy másik fél számára. A nemzetközi viszonyok terén bosszú éveken át szerzett gazdag tapasztalatok nyilvánvalóan meg óvják Churchillt attól az elemi té védéstől, hogy békés viszonyok iközöft az együk fél diktálhatja másik félnek — méghozzá olyan félnek, mint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — a vitás nemzetközi kérdésekben lét rehozandó megegyezés -előzetes feltételeit. Church 11-nek feltétlenül számolnia kellett azzal i» nemzetközi gyakorlatban általánosan ismert körülménnyel, hogy a tárgyalások előzetes feltételeit csak vagy háború idején diktálhatja a győztes fél a legyőzött félnek, vagy egyenlőtlen erőviszonyok mellett diktálhatja az erősebb fél, ha va!a- mu ki akar csikarni a gyengébb fél tői, és az utóbbinak erejét felülmúló háborúval való fenyegetőzéssel' arra akarja kényszeríteni, hogy fogadja el a diktált ,,-béke“- íeltételeket. Nem szabad megjegyzés nélkül hagyni annak a javaslatnak fontosságát, amelyet Winston Churchill terjesztett elő, s amely nyilvánvalóan a vezető államférfiak között a közelmúltban lezajlott közvetlen találkozók tapasztalataira támaszkodik. E ja »-aslat számos országban élénk, po zitív, vjsszhangra talált, s ez a tény megerősíti jelentőségét. Lymódon az a Churchill beszédébe foglalt felhívás, hogy rém d ezz ék legalább a néhány legfőbb problémát és ezzel enyhítsék a nemzetközi helyzet élességét, a jelenlegi körülmények között teljesen* időszerű. Május 13-án látott napvilágot az Egyesülj Államok külügyminisztériumának nyilatkozata a brit mi nisztereinök beszédéről, emellett Eisenhower elnök közölte, hogy helyeselte e nyilatkozat szövegét Az Egyesült Államok külügymi nisztéi immárnak n-, ilatkozatu nem tagadja a Church til által javasolt szükikörü értekezlet megszervező sének lehetőségét az államférfiak között, azonban újból felveti azok nak az előzetes feltételeknek is mert eszméjét, amelyeket — nem tudni miért — egyoldalúan a Szovjetunióval szemben állítanak fel. Mint kiderül, a Szovjetuniónak még tennie kell valamit a pammin dzsoni tárgyalások sikeressége és az osztrák államszerződés kérdésének eldöntése érdekében, jóllehet az össze.s történtek után egészen nyilvánvaló, hogy mindkét esetben nem a Szovjetunión múlott a dolog, hanem az Egyesült Államokon és Anglián, amelyek még nem vállaltak „igazságos" részt sem az egyik, sem a másik esetben. Amint a sajtóvisszhangokból, valamint az Egyesült Államok toül- ügyminisztér ium ána k nyilatkozatán bői kitűnik, Churchill álláspont ját, amelyet Anglia politikai pártjainak tekintélyes képviselői támogatták, az Egyesült Államok bizonyos felelős köreiben ,, tartózkodóin", sőt „hidegen'1 fogadták. Lehetséges, hogy az Anglia és az Egyesült Államok áilamférflai között mutatkozó bizonyos nézeteltérés a közöttük egyre világosabban kirajzolódó gazdasági ellenié teleket magyarázható, ami nem csekély mértékben összefügg az Egyesült Államok merev állásfoglalásával a nyugaxeurópai országok kereskedelmének korlátozása terén. Amj pedig a Szovjetuniót illeti, amellett, hogy a szovjet, közvélemény negatív álláspontra helye/.'ke dett Churchill fentebb már részié tezett több konkrét javaslatával szemben, mindemellett érdeklődéssel fogadta beszédének néhány konstruktív mozzanatát. A jövő megmutatja, mennyire fejezik ki ezek a mozzanatok a Churchill vezetése alatt ®lló angol kormány tényleges szándékait. Be kell ismerni, hogy már vannak olyan tüneték, amelyek szükségképpen az óvatosság érzését ébresztik fel e vonatkozásban a szovjet emberekben és a béke ügyét védelmező nemzetközi körökben. A hárofh hatalom — az Egyesült Államok, Anglia és bran- ciaország — kormányfőinek terve zeit találkozójáról van szó, amély állítólag a közös irányvonal vagy z összeegyeztetett állásfoglalás kidolgozását célozza a magyiha-tal- mak esetleges tárgyalásai esetére. Ha ez így van, e:z azt jelenti, hogy a nyugati hatalmak továbbra is folytatni szándékoznak egymás- kő zö11i elszigetelt tárgyalásaikat a Szovjetunió rovására. Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy Churchill valójában már visszalépett a „legmagasabb színvonalú értekezlet" összehívásáról szóló javaslatának, ha nem is a szövegétől, a szellemétől azonban minden - esetre, mivel ilyen értekezletre, amennyiben a Szovjetunió részvételéről is szó van, csakis abban az j Angyal László, a háromrai gép- esetben kerülhetne sor,, ha a felek | állomás ifjú traktorosa, mint. kommindenféle előzetesen lerögzített | munista és DISZ-titkár becsülettel követ a! és ék nélkül jönnek az 'érte. {megállja helyét a munkában. A Szilárdítsák meg a vezetést a berzencei Űj Barázda tszcs-ben Termelőszövetkezeti mozgalmunk további fejlődésének! egyjk 'döntő feltétele meglévő termelőszövetkezeteink megszilárdítása, hogy jó eredményeikkel vonzzák a dolgozó parasztságot. Megyénkben a meg szilárdulás terén értünk el eredményt, több példamutató szövetkezetünk van. Termelőszövetkezeteink megszi lárdításának egyik akadálya a tsz elnökök sűrű cserélgetése, a rossz vezetés, a laza munkai egyelem. A berzencei Uj Barázda tszcs megalakulása óta viszonylag lassan fejlődött, A csoportban három év alatt ötször cserélődött az elnök szemé- lye. A múlt évben- pl. a vezetésre teljesen alkalmatlan, mezőgazdasági ismeretekben járatlan Bonifer Andrást választották meg elnöknek. Ez az elnök nem sokat törődött a csoport ügyeivel, neki csupán egyéni érdeke volt fontos. A rossz vezetés súlyos károkat okozott a tagságnak. 'A szervezetlenség, fel: lőtlenség következetében földjeiket a múlt évben rosszul munkálták meg. a kapásokból kevés termést takarítottak be. A rossz vezetésnek tudható be, hogy a múlt év őszén a meglévő takarmány- készleteket bűnös módon pazarolták. A dolgozók elmondják, hogy a csoportban az ősszel az állatok hasig álltak a takarmányban, ké- söbb pedig alig tudták takar.má- nyozni Siket. A közös vagyonnal való felelőtlen -bánásnak, bűnös kártevésnek lehet nevezni, hogy a tél folyamán takarmányihiány és rossz gondozás mialtt közel 200 darab süldő hullott el. A felsőbb szervek azonban senkit sem vontak emiatt felelősségre, az egész dolgot elintézték azzal, hogy a csoport elnökét leváltották. Dómján Lajosné, a jelenlegi tsz- elnök már az ötödik elnök a csoportban. Megválasztása után igyekezett a hibákat kiküszöbölni, a csoportban a rendet, fegyelmet helyreállítani. Megválasztása után nyomban gondoskodott az állatok takarmányozásának biztosításáról, megakadályozta a további állateT hullá.st. Szorgalmának eredménye, hogy a munkafegyelem megszilárdult, a növényápolással jól állnak és gondoskodnak az állam iránti- kötelezettségek teljesítéséről is._ A csoport további egészséges fejlődését azonban veszélyezteti Hent József növénytermesztési brigádvezető fegyelmezetlen magatartása. Az eh; ok nő utasításait nem fogadja el. Már többször kijelentette: „Én egy asszonynak a parancsára nem teszek .semmit". Elégedetlenséget szít. a tagságot az elnöknő ellen hangolja. Különféle hazúg rágalmakat szór az elnöknőre, hogy tekintélyét lejárassa a tag; ság előtt. A tagok azonban látják az igazságot. Tudják, hogy az elnöknő és a brigádvezető közti nézeteltérések oka, hogy Doniján Lajosné, tszcs- elnök nem engedi a csoport vagyonát csákiszalmáj a-ként kezelni. A vezetők közötti viszálykodás a csoport kárára van. Romlik a munkafegyelem-. késik a munka, a tagok néni tudják, mit kell tenniük. A járási szerveknek sürgősen intézkedniük kell és a csoport további fejlődése érdekében meg kell szüntetni' a hibákat. kezletre. A három hatalom vezetői tervezett találkozójának viszont nyilvánvalóan az a célja, .hogy yen követeléseket dolgozzon ki a Szovjetunió elé való t-erjesztc- céljából Ugyanakkor a tervezett előzetes hárombatalmi értekezlet folytatását jelenti annak a régi sem,mivel sem indokolt irányvonal nak, hogy' az ideológiai és a tár sacfalmi poétikai rendszer elvei alapján szetübe ■ -\/:L egymással az államokat. Magától értetődő ho-gy a nyugati hatalmak csoport jának újabb összebeszélése ma nemcsak hogy nem mozdítja elő a nemzetközi helyzet enyhülését, ha nem ellenkezőleg, a nemzetközi viszonyok terén -uralkodó feszült sóg további fokozódásához is ve zetihet. Egészen nyilvánvaló, hogy bár mennyire különbözzenek is egy más-tól az egyes állam-ok társadat mi rendszerei, számos -olyan létfontosságú mozzanat van, amelyekben ezen államok -népeinek érdié kei megegyeznek. E létfontosságú mozzanatok közé -tartozik mindé nekélőt.t a- béke, a népek kereske delimi-gazdasági és kulturális együttműködésének fejlesztése. A Szovjetunió mindig -kész tel jes komolysággá;] és ilelkiismeretes- sé-ggel megvizsgálni minden olyan javaslatot, amely a béke biztosi tására, az államok között mind átfogóbb gazdasági és kulturális kap. csőlátók megteremtésére irányul. Gépállomásaink növényápolási munkája-Megyénk, gépállomásai a növényápolási munkákban országosan az elsők közé kerültek. Az elmúlt héten a legjobb eredményt a tahi gépállomás érte el.' A körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteknél közel 600 holdon végezte el a gépi növényápolást. Egy gépre eső teljesítmény jelenleg 81 hold. A gyors növényápolásihoz jelentősen hozzájárul az, hogy négy összekapcsoló szerkezetet készítettek, melyhez 56 lék-apát kapcsoltak. Ezzel nemcsak meggyorsították a növényápolást, hanem jelentős fogat- és emberi munkaerőt is szabadítottak fel. Meggyorsította a növényápolást az iharosberényi gépállomás is. Eddig 172 holdon végeztek növény ápolást. Zetor-traktor után- kap csőit lókapákkal 90 kata-sztrális holdat saraboltak meg. Egy gépre eső teljesítményük 50 hold. A növényápolás mellett nagy előkészületek folynak a gépállomáson az ara- tás-cséplés munkájára is. 22 cséplőgép javítását befejezték, az aratáshoz 3 kombájn, 4 aratógép áll rendelkezésre, melyek szintén kijavított állapotban várják a gazdag aratást. Nagy feladatok előtt állunk — mondja Mester elvtára, vezető mezőgazdász — ilyen jó termésre nemigen emlékszünk és ez bizony próbára teszi traktorosainkat, gépeinket egyaránt. gépállomás dolgozói példaképüknek tartják a fiatal, Lelkes traktorost, ANGYAL LÁSZLÓ ÉS ANGYAL FERENC munkáját még jobban aláhúzza az a tény. hogy munkája 70 százalékát egyénileg dolgozó parasztok földjein végezte. Angyal cl'vtárs az óragrafikonos módszer szerint dolgozott, a legminimálisabbra csökkentette az üresjáratot, kihasználta az idő minden másodpercét. A magas tér-,-teljesítésnek egyii. előrelendítöje volt az is, hogy sza* badidejét felhasználta a tanulásra, mind politikailag, mind szakmailag képezi magát. A szántás-vetés befejezésével a növényápolás fontos munkájából veszi ki részét, most a iábodi erdőgazdaság földjein dots'oaik. már eddig 17-ö-Aol-d -r.övény- ápoiást végzett. Angyal elvtarsnak nem kis res»? van abban, hogy a háromfai gépállomás 310 százalékra teljesítette tavaszi talajmunka- tervét. Ott dolgozik a gépállomáson-Angyal Ferenc is, •brigádvezetői- beosztásban. Brigádja 219 százalékra. teljesítette a tavaszi- tervét. Angyal Ferenc -elvtárs is a növény- ápolásban dolgozik, az összes növényápolási munkát végző- gépek az ő brigádjába tartoznak. Segíti a brigádtagokat, munkát -biztosít jó előre számukra. Ennek köszönhető, hogy a gépállomás már túlteljesítette növényápolási tervét tó. Munkájukat tovább fokozzák. Azt a célt tűzték- ki. hogy 400 holdon végzik el a növényápolási munka* latokat. Küzdelmüket a magas termésért folyó harcban kövesse soksok siker. aki tavaszi talajmunkatervét a legutóbbi értékelés szerint 676 százalékra teljesítette. Angyal elvtárs a munka igazi hősének -száhi-ít. Különösen a választási béke- versenvben fokozta gyors ütemben munkáját. A választások előtt megfogadta: úgy dolgozik, hogy a választás napjára éves talajmunkatervét is befejezze. Vállalását na-gyszerü harcok követték, ígéretét nemcsak teljesítette, de jelentősen túl is szárnyalta. Jelenleg évi tervének il5 százalékos teljesítésénél tart. Jó A PÁRTOKTATÁSI ÉV SIKERÉÉRT Egy politikai iskola hallgatójának levele Most, amikor az 1952'—53-as pártoktatási év befejező szakaszához érkezünk, nekünk, politikai iskolahallgatóknak az a feladatunk, hogy a hátralévő rövid időt jól felhasználjuk a tananyagok alapos feldolgozására. Jó tanulással, politikai felkészültségünk növelésével járulhatunk legjobban hozzá a pártoktatási év sikeres befejezéséhez. Az idei pártoktatási év sokat adott számomra és rajtam kívül a pártoktatásokban részvevő valamennyi dolgozó számára. A pártoktatási év alatt bővült politikai látókörünk, világosan látjuk azokat a szép és nagy célkitűzéseket, melyek pártunk és dolgozó népünk előtt állanak. A politikai iskolák hátralévő foglalkozásaira jól félké- zülök, a tanultak népnevelő munkámhoz is nagy segítséget adnak, A politikai iskolán szerzett tapasztalataimat a nyár folyamán a termelékenység fokozásának és a munkák,gyors elvégzésének érdekébe állítom. Most különösen nagy súlyt fektetek a politikai iskola következő óráján megvitatásra kerülő -begyűjtési rendelet alapos áttanulmányozására. A begyűjtési rendelet jó ismeretével kimenve a község dolgozó parasztjai közé, úgy fogom megmagyarázni a dolgozóknak a begyűjtési rendelet jelentőségét, hogy mind a termelésre, mind a beadásra mozgósítom őket. A következő foglalkozás sikere érdekében felkeresem azokat a hallgatókat, akik több esetben hiányoztak a foglalkozásokról és- megmagyarázom nekik a tanulás fontosságát, Buzási László politikai iskola hallgató, Görgeteg.
