Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-14 / 111. szám

Sorakozzunk emberként a Magyar Függetlenségi Népfront zászlaja alá Lososiüsi Pál elvtársi megyénk képviselőjelöltje a választókkal beszélget LOSONCZÍ PÁL elvtárs, a bar­csi Vörös Csillag tsz elnöke, me­gyénk képvse'öjelöltije a barcsi já­rás több községében beszélgetett választóival. A tegnapi napon Babócsa község •dolgozó parasztjait látogatta meg és beszélgetett családonként velük a választásról, Rákosi elvtárs be­szédéről. A dolgozó paraszt csalá­dok mindenütt szívesen fogadták kép vise Lő j előlit j ük et, beszélgetés közben megismerkedtek vele és •bátran felvetették problémáikat. Tudják, hogy az országgyűlésben méltóan fogja képviselni ügyüket Losonczi elvtárs. Radios Sándor és Káplár Adolf egyénileg dolgozó parasztokkal be­szélgetett sokáig Losonczi elvtárs. Mindkét családnál szívesen fogad­ták, hisz már hírből is, személye­sen is ismerték, mert a barcsi Vö­rös Csillag tsz eredményei megye-, sőt országszerte is híresek és is­mertek. Kicsit büszke öröm is töl­tötte ei’ őket, hegy ak't annyi,t em­legetnek és aki képviselőjelöltjük, személyesen is megismerhetik. Lo­sonczi elvtársról sokat beszéltek maguk & babócsai dolgozó parasz­tok is, nagyon sokkal közülük a múltban együttjárt napszámba az uradalom földjére. A BESZÉLGETÉS fonala hama­rosan megindult és elmondták, hogy né’pnevelőértekezielen meg­vitatták Rákosi elvtárs beszédét, amit .valamennyien nagy helyeslés­sel és boldogan hallgattak. Káplár Adolf elmondta, hogy a tanácsok munkájánál előforduló hiányosságokat, amelyeket Rákosi elvtárs elmondott, bizony az ő köz­ségükben is tapasztalták. Ő is a tavalyi évben becsülettel eleget tett beadási kötelezettségének, sőt túl is teljesítette azt és mégis a tanács utána 6 mázsa gabonát ada­tott be még vele. Mindkét család helyesléssel fogadta — de áltálá­ban a község egész dolgozó pa­rasztsága ---a beadási terv egy­s zerűsítésének, vagyis a több évre való tervezésnek a javaslatát. El­mondták, hogy ez sok segítséget ad majd munkájukhoz, mert tudják előre, hogy mikorra kell hizlalni sertést, miből, mikorra és mennyé kell beadni. így majd nem fog elő­fordulni olyan eset, mint náluk is és személy szerint mindkettőjükkel a tavalyi évben történt, hogy nem tudták, mikorra kell hizlalni ser­tést és a tanács egyszerűen köve­telte tőlük, hegy azonnal adják be. Ezeket a problémáikat elmond­ták a dolgozó parasztok Losonczi elvtársnak, hegy ha elmegy majd a parlamentbe, mondja1 meg az ő ne vükben is, hogy nagyon helyeslik Rákosi elvtárs javaslatát. Loso~czi elv társ a beszélgetést hamarosan a termelőszövetkezeti mozgalom felé irányította. Meg­kérdezte a dolgozó parasztok véle­ményét a tsz-mozgalomról, a babó­csai termelőcsoport munkájáról. E mondták Káplár és Radios elv­társak, hogy ek oizony figyelmesen vizsgálták a termelőcsoport, mun- káiát és eredményeit, hibáit egy­aránt észrevették. A csoport a Ta­valyi évben, nem valami jól dol­gozott. kulákok és egyéb nem oda­való elemek garázdálkodtak a cso­portban, akik bontották és lazítot­ták a munkafegyelmet. Ez persze ;i kívülálló dolgozó parasztoknak sem tetszett, nem .is követték pél­dásukat. Ebben az évben már más c: helyzet, kevesebb taggal ugyan-, de jól dolgoznak. Érdeklődve hallgatták Losonczi ■elvtársat, amikor a saját tsz-ük eredményéről beszélt nekik, sok kérdés hangzott el, erre is, sírra is kiváncsiak voltak. Töviről-hegyire mindent el kellett mondani, ho­gyan dolgoznak a közösben, meny­nyivel magasabb terméseredmé­nyeket tudnak elérni, könnyebb-e a beszolgáltatás teljesítése és a termelőszövetkezet tagjainak; mennyi .a jövedelmük? ELISMERÉSSEL és helyeslés­sel bólogattak Radics és Káplár dolgozó parasztok, tetszett nekik .az, amikor elmondta Losonczi elv­társ, hogy ebben az évben is terv­bevették — amit meg is valósíta­nak, - - hogy egy tag 10 mázsa bú­zát, 8 10 mázsa kukoricát és egyéb más terményfélesége,t, 5000 foriní készpénzt fog kapni. Erre az új útra minden dolgozó paraszt rá­léphet, az alkalom, lehetőség meg­van rá. Majd a beszélgetés fonalát a vá­lasztásokra terelték. A .képviselő- jelölteket valamennyit ismerik, munkájukról újságokon keresztül is értesültek. - - Ilyen képviselők kellenek nekünk, akik mi közülünk valók — mondja Káplár Adolf. — Nem úgy, mint a múltban, amikor a mi képviselőnk Újain .ügyvéd volt, akit csak a választáskor lát­tak a> szavazók. Akkor ígért jobb- ra-balra mindent, villanyt, munkát és semmit se adott. Annyit se ér­tett a mezei munkához, meg a sze­gényember életéhez, mint a mák­szem, még ,a búzát ise tudta megkü­lönböztetni a rozstól — mondja ne­vetve. — MI MEGÍGÉRTÜK — mondja Losonczi elvtárs, hogy a járás va­lamennyi községét villamosítjuk * az ötévés tervben és meg is csinál­juk. Péter hí dán, Komlósdon ég a villany és Babócsán be van1 vezet­ve, ahol rövidesen szintén kiigyúl. Amit mi ígérünk, azt valóra is vált­juk. — Helyeslik is Káplárék, való­ban úgy van: — Én, egykori cse­lédember, akinek a felszabadulás, a párt adott földet, tudom, hogy mit változott életünk. Május 17-én kora reggel az elsők között adom szavazatomat a népfrontra — mondja búcsúzéiul Losonczi elv­társnak, aki mosolyogva búcsúzik választóitól, hogy továbbmenve, még több dolgozó paraszttal is­merkedhessen meg, azokkal, akik öt jelölték, akik közül való, akik­nek érdekeit méltón fogja képvi­selni az országgyűlésben. ★ÜDÜLÉS* A TERV HÁROM EVÉBEN ÜDÜLŐK H ELYR E Á LLI TASARA, uj üdülők építésére yl-2l0'000 FTr^ FOR DÍTOTT UN K­_____i AZ OTEVES TERV­BEN 13 ORVOSI RENDELŐT LÉTESÍTET­TÜNK 87,9*000 ft. -BERUHÁZÁSSAL. Még több és jobb megköszönni, Pár nap választ el. bennünket május 17itől, az új országgyűlést választások napjától, óriási jelen­tőséggel bír ez- a nap hazánk, né­pünk szocialista fejlődésének törté­netében, De mérhet-;fen. jelentő­séggel bír ez a nap ifjúságunk éle­tében és így az én életemben is. Szavazati jogom van. Ez nemcsak jogot., hanem kötelességet is jelent. Először ért az a megtiszteltetés, hogy szavazhatok. Először tehetek hitet nemcsak munkámmal, hanem az urnába dobott szavazatommal J ~ dolgozó népünk, pártunk és Rákosi elvtárs mellett. A múlt rendszerben arra, hogy szavazati joggal bírja­nak, gondolni sem mertek a fiata­lok, de még az idősebbek közül is nagyon sokan.-Sokat gondolkodtam ezekben a napokban azon, hogy szocializmust építő hazánk, pártunk mennyire megbecsüli az ifjúságot. Végtelenül sajnálom a még mindig tőkés el­nyomás alatt élő fiatalokat, akii: nem tanulhatnak, nem fejlődhetnek, kizsarolják őket és nem szavazhat­nak népük boldogabb életére. Boldogan adom szavazatomat leg­kiválóbb dolgozóinkra, mert a múlt rendszerben sohasem érhettem vol­munkáva! akarom hogy szavazhatok na el azt, hogy technikus legyek, hogy iskolába járhassak és olyan megbecsülésben legyen részem, amilyenben a tőkés államokban nem részesülnek a nők. Azt, hogy én is szavazhatok, még több és jobb munkával aka­rom megköszönni pártunknak és Rákosi elvtársnak, akinek vezetődé­vel pártunk emelte fel dolgozó né- púnkét a nlncstelenségből, kizsák­mányolásból, a nyomorból.' Varga Ilona a Kaposvári Viliamosművek technikusa. fl Magyar Gyermekvédelmi Bizottság értekezlete A Magyar Gyermekvédelmi Bi­zottság kedden este, ,az MNDSZ központjában értekezletet tartott. Az értekezleten V-ass Istvánná, az M'NDS-Z főtitkára ismertette a nemzetközi gyermekhét jelentősé­gét, feladatait és programját. A részvevők a programot megvitat­ták éís számos javaslattal egészítet­ték ki. Elhatározták, hogy Magyar- országon a gyermekhetet május 24- től 31-ig rendezik meg. Amit eddig a párt és Rákosi elvtárs megígért, az meg is valósult Mi, a balatenujhelyi állami gaz-| »dasá'g tehenészei vállaltuk a május 17-i választások tiszteletére, hogy a nyolc literes istállóátlagot 10 li­terre emeljük, hogy jó munkánkkal is' megerősítsük a népfrontra, adott •szavazatunkat. Adott szavunk tel­jesítésiéért folytatott harchoz még nagyobb lelkesedést adott Rákosi elvtárs beszéde, amelyet rádió11 hallgattunk. Rákosii elvtárs arról is beszélt, hogy a második ötéves tervben a reálbéreket 50 százalékkal emeljük és rátérünk az árleszállítás útjára. Mi tudjuk, hogy mindez valóra is válik, mert nap mint nap tapasz­taljuk saját megváltozott, boldog életünkön keresztül, hogy amit eddig a párt és Rákosi elvtárs meg­ígért, az meg is valósult. Mi ehhez jó munkánkkal járulunk hozzá. A vállalásunkból eddig már elér­tük, hogy a nyolc literes istállóát­lagot 9.9 literre emeltük és kemé­nyen harcolunk azért, hogy vállalá­sunk túlteljesítésével is szavazatun­kat adjuk boldog jelenünkre és virágzó jövünkre, a békére. Czetli Ferenc, Mdjer József, Molnár István, Pulai József, Koller SéMor, Antal István, a balatonujhelyi állami gazda­ság tehenészei. ELŐSZÖR SZAVAZOK A Kaposvári Ruhaüzem ifjúmun­kása vagyok. Először szavazok a Magyar Függetlenségi Népfrontra •és oak; igazán most érzem át. hogy miilyen rae gtii szít elő feladat számomra a szavazás, mellyel hoz­zájárulhatok a béke megvédéséhez. Jó munkámmal, a termelésem eme­lésével is m-gerositem a népfront­ra adott szavazatomat. Henézi Magdolna •ifjúmunkás. Többtermeléssel akarom megerősíteni a népfrontra adott szavazatomat Hallgattam a rádióban és olvas­tam a sajtóban, népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak be­szédét, amelyben, ismertette az ed­dig elért eredményeinket, a máso­dik ötéves terv célkitűzéseit s egy­re szépülő életünket. Én a Kaposvá­ri Textilművek építkezésén dolgo­zom, .amely hazánk egy, k nagy békemüve és megyénk büszkesége. Rákosi elvtárs beszéde1 után most úgy készülök a választásra, hogy munkámat jól megszervezem és minden nap a magasabb eredmé­nyekért harcolok. Jelenleg 145 százalékos teljesít­ménynél tartok, de ezzel nem elég­szem meg. Többtermeléssel és a normám túlteljesítésével alkarom megerősíteni a népfront jelöltjeire ■adett szavazatomat. Eucsek András sztahanovista se géid mun k á s-b r ig ád ve ze t ő. fi AZ OTEVES TERV BEN ^902-000 FORINTOT FORDÍTOT­TUNK EGÉSZSÉGÜGYI -BERUHÁZÁSÁRA SZÜLŐ OTTHON A potonyiak új élete T • ~ •••• Mégy év — nem nagy idő. Aki szölövesszöt ültet, an- naiv is kell négy évet várni ahhoz, hogy megerősödjenek a kis vesz- | szök és ízes fürtöket neveljen a tö­kévé nőtt venyige. Mennyi munka, gondos ápolás szüJcségcs ahhoz, hogy beérjék csak az első szölöfüút is? Amikor aztán beérik az első fürt és ültetője szájában szé.tcsor- ra.n az első szem cukornál édesebb leve — cikkor egyszeribe elfelejti az ember a fáradságot. a nehézsé­geket, amelyek nélkül nem érhetett volna be a szőlő — akkor csak a jólvégzett munka mély öröme tölti el szívét. Valahogy így vannak munkájuk­kal a potonyi dolgozó parasztok is. Amikor száimbaveszik ö-k is, hogy négy év alatt, — az előző válasz­tások óta — milyen eredményeiket értek el a munkában, mekkorát fej­lődött a község; nekik is büszkeség tölti él szívüket a megtett út lát­tán. Igaz, még vannak -nehézségek, az elmúlt év rossz termése Potony- ban is nyomot hagyott. Azonban a félszabadulás óta végzett munka már meghozta első gyümölcseit — új község született a régi Potony helyén. Milyen volt a, régi Potony? — Ezt, a kérdést így válaszolta meg Maturic György, 8 holdas délszláv középparaszt. — Nem éltünk mi ak­kor igazi emberi életet. Kevés volt a föld, még kevesebb az élelem, a ruha- kultúráról pedig nálunk szó sem lehetett. Én magam sem tud­tam megélni családommal a kát hold földemen. Kénytelen, voltam évről-évre hónapszámoSkodM a pé­csi püspök itteni uradalmában, A fizetség? Két és félmázsa gabona, némi aprópénz és az élelem. Bi­zony, még talán a disznók sem ették volna meg sokszor azt a rán­tottlevest, amit nekünk meg kel­lett ennünk, mert nem adott mást a Pajor bérlő-uraság ... Nem volt jobb a középparasztok élete sem a múltban. Elég volt egy rossz termés, egy állatvész. hogy megperdüljön portáján a dob és máris a püspökbirtok napszámosai között találta magáit. A felszabadulás előtt —- em~ __ lékszik vissza Szilovics Pál t ízholdas dolgozó pamszt — min­ket külön, azért is sanyargattak, mert honát az anyanyelvűnk. En­gem is nem egyszer behívatott az akkori jegyző, Sáfár János, csoko- nyavisontai kulákfattyú, amiért nem akartam kifizetni, meg ivem- is tudtam kifizetni a nagy kamato­kat, hozzáirásokut «r adón felül. Csendőr, főszolgabíró ült a nya­kunkon, az egész úri Magyarország sanyargatott bennünket. A mi ne­vünk; buta horvát’’ volt; lia ki mertük nyitani a szánkat, „büdös kommunisták’1 lettünk.... Pedig, akkor még nem is tudtam kicsodák, miféle emberek a kommunisták. A felszabadulás óta, nagy szeren­csénkre, mindjobban megismerjük oivet. Milyen ma az új Potony? Uj kö­vesét vezet a ,községbe, nemrégiben építette a népi demokrácia. A föld- birtokosi és gi'ófi képvselők annyi csaló kortesfogása ajánlotta, már meg Potonißiak is a villanyt, hogy amikor a párt ígérte, bizony töb­ben kételkedtek a szó beváltásában. Nem is csoda. Szilovics Pállal már az öt égő árát is előre kifizettet­ték 1939-ben — de csak annyi lett belőle, hogy jót mulattak rajt a vállalkozók — ám a falu továbbra is sötétben maradt. Most aztán azt is megépítettek és alig van már olydn ház a faluban, ahol ne a vil­lany világítana. Elérkezett a kultúra is Potony- ba, s o,z egykori püspökbirtok som­másad ma olvasnak, rádiót hallgat­nak, művelődnek. Megnyílott a mozi és a legújabb filmekből tartanak rendszeresen előadásokat. Elkészült a kultúrotthon és megnyilctt a könyvtár is. Igein, Maturic György 8 holdás ujgazda és a többi poto­nyi dolgozó pamszt könyveket ol­vas. Az elmúlt télen « legtöbben már kiolvastak egykét könyvet. Néhány ház kivételén°l mindenütt naphosszad szel a vezetékes rádió: szórakoznak, művelődnek a pr,t< nyi dolgozó parasztok is. Qzó sincs ma már arról, hogy k- valaki megkülönböztetést tegyen a potonyi dolgozó pa­rasztok között: ez horvát, az meg magyar anyanyelvű .. . Azok. akik igyekeztek egymásra uszítani őket — már végkép letűntek a. színről, korhadt úri világukkal együtt. A községet saját fiai vezetik a ta­nácsban, a pártszervezetben. A ta­nács végrehajtóbizottságának tagja Szilovics Pál középparaszt is. Ez­alatt a négy év alatt ö is megnőtt, fejlődött. Ma már nemcsak a saját gazdaságával, de a község ügyeivel is törődik és egyre inkább megis­merkedik az ország gondjaival, a nagy építés sokféle kérdéseivel is... Mintha éppen Szilovics Pálról be­szélt volna Rákosi elvtárs, annyi­ra ráillik minden szava. És ráillik Maturic Györgyre, ráillik a poto­nyi dolgozó parasztok mindegyiké­re. * * *­Négy év — nem nagy idő. Ha szőlőt ültetsz, akkor négy évig kell gondozni. ápolni, hogy töliévé erő­södjék a venyige és termést hoz­zon. Az első termés — a jólvégzett munka örömével tölti el a szívet. Az a drága vetés, amelyet a Szov­jet Hadsereg győztes fegyverei hozták ei és legjobb barátaink ki- ömlő véréből szökkent szárba — már Potonyba\n is meghozta első bimbóit. t A dolgozó parasztók új, bol­dog élete ez a vetés — a könyvtár, a villany, a mozi, a rádió meg egy-egy virága az új életnek. S mind teljesebben bontakozik ki az új: a potonyi dolgozó parasz­tok élenjárnak a tavaszi munkában, a rádió is megdicsérte őket a na­pokban. Erősödik a termelőszövet­kezet is, mióta megjavították a munkafegyelmet. Népnevelők, kis- gyülési előadók járják a falut, hogy minden potonyi megértse: május 17-én, a választásokon, erről, az új életről lesz szó. A népfi'ontra leadott szavazatokkal egyben, új magvakat is vetünk el: ß második ötéves tervét, amelyből teljesen ki­virágzik az új, boldog élet,- beérik a szociálizanuf: vetése. Palkó László. V L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom