Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-09 / 107. szám

Áz országgyűlési választás: népszavazás az ötéves terv sikeres befejezése mellett! ...4 szerénység és as emberiesség olyan erények• amelyeket közhírataluinkban mindenkitől megkövetelünk“ Ötéves tervünk sikeres teljesíté­sében fontos feladat hárul állami szerveinkre, a helyi 'tanácsokra. Megyénkben a helyi tanácsok zö­me becsülettél teljesíti' 'feladatát, munkájában támaszkodik a töme­geikre, bevonja a dolgozóik legszé­lesebb rétegeit az államigazgatás gyakorlásába. Az ilyen munkának megvan az eredménye, a dolgozó parasztok tisztelik és1 betartják né­pünk törvényeit, becsülettel eleget tesznek állampolgári fcö telez ettse- güknek. Azonban bőven akadnak hiá­nyosságok is helyi tanácsaink munkájában. Bizonyíték erre me­gyénk lemaradása a begyűjtésben és a burg onyaü I:t e t é sben. Vannak tanácsok, ahol a vezetőik önké' myeskednek, visszaélnek a dolgo­zók bizalmával. A rossz vezetés, a tömegeikkel való gyenge kapcsolat jellemzi Karád község tanácsát. Nagy Vendel községi tanácstitkár dur ván bánik ,a dolgozókkal. Megaka- ■dályoseza, elfojtja a dolgozók jogos bírálatát. ,,Velem na vitatkozzon, itt mese nincs’* — harsogta féléi- "metes hangjával Szita Antal 3 hol­das dolgozó paraszt felé, akit le­geltetési áruléik fizetése végeit idézett maga elé. Ahelyett, hogy megmagyarázná a dolgozó parasz­toknak a b ©idézés okát, durván -ordítoz, visszaél funkciójával, el­vitetéssel fenyegeti a dolgozókat. Súlyosan megsértve, lábbal tipor­va pártunk politikáját, kóláknak nevezi azokat a dolgozókat, akik valamilyen ügyes-bajos dolgukkal keresik fel a tanácsot. Nem támaszkodik a dolgozó parasztok­ra, így nem véletlen a község le­maradása a beadásban sem. A rossz .tömegkapcsolat fékezi a köz­ség előrehaladását. A tanács be­gyűjtési állandó bizottságának gyenge munkája az oka, hogy a község a 'tojásbeadási tervét 38, baromfibeadási tervét 45, ítejbe- adási tervét 35 .százalékra teljesí­tette, A tömegeiktől!, való elszaka­dás, a dolgozóikkal való helytelen magatartás károkat okoz egész üépg a z da sá gunknak. Ugyanakkor a községi tanács nem alkalmazza a kulákofckal szemben ,a törvény rendelkezéseit, Berényi József 44 holdas, Bogdán Lajos 31 holdas, Virág Imre 26 holdas és a többi kuiák nyíltan szabotál. Elhanyagolták a nyilván­tartás vezetését, s ezért a tanács még azt -sem tudja megmondani, hogy a kulákok mennyi földet nem vetettek be. A lélektelen bürokratizmust mu­tatja az a tény, hogy a dolgozók kéréseit meg sem hallgatják, vagy jobbik esetben hosszú hónapokig késlekednek elintézésével. Rosta György, Bonevácz József, Fekete József már hónapok óta járnak a kártalanítási költségek elintézése ügyében a tanácsra, de a tanács semmit sem tesz az elintézés ér­dekében. Lazán kezelik a. dolgo­zóik kenyérellátását is. Egyeseket pedig jogtalanul büntetnek, idéz­getnek ,a tanács részéről. Nagy Imre elvtárs, a miniszter­tanács elnökhelyettese választási nagygyűlésen tartott beszéde a ka- ,rádi. tanácsra is vonatkozik: „Hi* v a11 al a kukban, ,k ö z i n t é zm ény e ink ­ben vannak még megcsontosodott régi és új bürokraták, akik ügyes- bajos dolgaikat intéző egyszerű polgárokkal! ridegen, durván, lel­ketlenül bánnak, akik elfelejtik, hogy clk vannak a népért és nem megfordítva é§ hogy a szerénység és az emberiesség olyan erények, amelyeket közhivatalainkban min­denkitől megkövetelünk*’. Nagyon hasznos lenne, ha a ka- rádí tanácselnök, de a járási ta­nács is megkövetelné, hogy a ta- nácsfunkciionőríusoik ,és fánács- a!ka!mázolták ne sértsék- meg a törvényt, emberséges módon bán­janak a dolgozókkal. Itt az ideje, hegy a járási tanács rendet teremtsen a, karádi tanács- házán és felelősségre vonja a párt és a kormány politikájának meg­sértőit. Haladéktalnul vessük el a burgonyát, a napraforgót és a kukoricát Megyénkben igen lassú ütemben folyik a burgonya, napraforgó, kir ’ konca vetése. A tanácsok, járá­siak és községiek egyaránt még mindig elhanyagoljak e fontos mun­kák befejezésének gyorsítását. Mi a véleménye erről a súlyos lemaradásról a Megyei Tanács el­nökének és a mezőgazdasági osz­tályvezető elvtársnak, Sási elv Társnak1? Állandóan arról beszél­nek, hiba ve . kiint >a területen, ki- küldtük a munkatársakat, de váj­jon mit tesznek kint a munkatár­saik mert az .eltöltött napoknak eddig még semmi eredménye nincs. Ideje, hogy változás következzék be lezen a területen is! Mert az élenjáró fon vádi, tahi járás .mel­lett a marcali járás a legutóbbi ér­tékelés óta egyhelyben topog. Mi akadályozza a járás kukorica-, 'bur­gonyavetéstervének Üemaradását ? A járási tanács és a mezőgazdasá­gi osztály liberalizmusa. Ideje vol­na már, ha behoznák a lemara­dást. Tanácselnök: Paipp Ferenc, me­zőgazdasági osztályvezető: Teigl Józsié!. A csurgói járás az utolsó öt nap­ban kiét hellyel jutott előbbre, de megelégedésre nincs semmi ok, mert bár kukoricából túlteljesítetté ugyan a vetési tervet, de igen sú­lyos a lemaradás a burgonya, vö- rőisibére és lucerna vetéséiben. Tanácselnök: Kosa István, me­zőgazdasági osztályvezető: Do­monkos Etel. A nagyatádi járás igen súlyos mértékben lemaradt a kukorica-ve­tésben és a burgonyaültetésben. A járási tanács rossz 'munkáját mu­tatja az is, hegy Felsősegesd, Nagykorpád, Tarany községek ha­táraiban még szántatlan terület is akad. Milyen termést -akarnak s nagyatádiak betakarítani? Tanácselnök: Mátyás József, me­zőgazdasági osztályvezető: Isasze- gi Józ.seL A siófoki járás a negyedik hely­ről a hatodik helyre csúszott visz- sza. Ha ilyen ütemben végzik a járás vezetői a munkát, akkor a siófoki járás bizonyára az utolsó helyen fog kikötni. A járási párt- bizottság intézkedjen ‘a vetés gyors befejezése érdekében. Tanácselnök: Ácsbók István, me­zőgazdasági osztályvezető: Hajas . Lajos, A kaposvári járás szilárdan áll a hetedik helyen, egy lépéssel sem akar előrejutni. Egyetlen növény- féleség vetését sem fejezte még be. Igen nagyfokú a lemaradás a ku­korica és a napraforgó vetésében. A járási tanács nem segíti és nem ellenőrzi at községeket, nincs pon­tos nyilvántartása sem. Tanácselnök: Nánási Imréné, me­zőgazdasági osztályvezető: Szöllösi Ferenc. A barcsi járás a szégyenteljes utolsó helyről nem akar elmozdul­ni. Bár at kukorica vetéstervét tel­jesítette, de megengedhetetlenül súlyos ta b urgonyaült-etésben és a kukoricavetésben mutatkozó el­maradás. Gyengén megy a növény­ápolás is. Tanácselnök: Kontra István, me­zőgazdasági osztályvezető: Pandu- rics István, Rákosi Mátyás elvlárs ás Dobi istván elvtárs beszél a budapesti szí A Magyar Távirati Iroda jelenti: ■A Magyar Függetlenségi Nép­front május 10-én. vasárnap dél­előtt tíz órai kezdette! Budapesten, a Kossuth Lajos-,téren választási nagygyűlést rendez. A nagygyűlésen Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Ma­gyar Dolgozók Pártja főtitkára mond beszédet. Felszólal Dobi 1st- ván elvtárs. a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke. Rákosi Mátyás elvtárs beszédét a magyar rádió május 10-én. va­sárnap este 8 órakor a Kossuth- adón közvetíti. A beszéd közvetí­tését a magyar rádió 11-én, hétfőn este 8 órakor a Kossuth-adón meg­ismétli. Választási nagygyűlés Marcaliban Április 10-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Marcaliban a választási nagygyűlésen Dögéi Imre elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártija Köz­ponti Vezetőségének tagja, a SZÖ- VOSZ országos elnöke tart beszá­molót. A Magyar Függetlenségi Nép­front meghívja a választói nagy­gyűlésre a járás valamennyi dol­gozóját. A nagygyűlés után estig tartó kultúrműsor és sportbemutató lesz. Többek között fellép a héthelyi kultúrotthon tánccsoportja, a mar­cali úttörők énekkara és színjátszó csoportja. Ezenkívül a marcali kultúrotthon rigmusbrigádj-a és a járás több kultúrcsoportja is sze­repel. Választási nagygyűlés Nagyatádon megye legjobb A Magyar Függetlenségi Nép front május 10-én délelőtt 10 óra­kor Nagyatádon a Széchenyi téren választási nagygyűlést tart. A nagygyűlés előadója Ács La jós elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének póttagja, a Somogymegyei Tanács tagja, ä megye képviselőjelöltje. A nagygyűlésen felszólalnak: dr. Sivó József, a kaposvári kórház szülész-főorvosa és Varga Károly dolgozó paraszt, képviselőjelöltek. A Magyar Függetlenségi Nép front a nagygyűlésre meghívja Nagyatád és a járás minden dolgo­zóját. Május 10 programmja Nagyatá­don: 9-—10 óráig: A kaposvári rend­őrzenekar térzenét ad a Széchenyi téren, 1,0 órakor; választási nagygyű­lés. Előadó: Ács Lajos elvtárs. Délután 2 órától este- 8 óráig: majális a Széchenyi téren. A ma­LÁTOGATÁS KOVÁCS ISTVÁNÉKNÁL MÁJUSI Bö CSAPADÉK öntöz­te a 'vetéseket, s meg kell várni, míg megszikkad a • föld, hogy to­vább folyhasson a szorgos munka A káímáncsai népnevelők nem tét- íenkeénelc, ezt a rövid munka-szü­netet is kihasználják, felkeresik a dolgozó parasztokat, hogy beszél­gessenek véltük az egyre közelgő választásokról, a megváltozott és fokozatosan szépülő életről és álta­lában azokról a soroiúévő feladatok­ról, melyek megoldásra várnak. Pák ott Vilmos népnevelő ezen a napon is, úgy mint máskor, jól fel­készülve indult népnevelő útjára, Mielőtt megkezdte felvilágosító munkáját, átgondolta, melyik csa­ládnáll mivel kezdi a beszélgetést, mert meggyőződött arról, hogy ak­kor tud jó munkát végezni, ha kü- lönikiilön megismerkedik egyes csa­ládok problémáival, .ügyes-bajos ■ dolgaival' Ezen a tnapon elsőnek, Kovács Istvánékor látogatta meg. Ková­cséknél szívesen látott vendégek a népnevelők. Most is örömmel fogad­ták Pakott elvtársat; segítőt, jó barátot látnak benne. A szép, tágas Szobában hellyel kínálják. Rövid időn belül élénk be­szélgetés indul meg a népnevelő és a ’ család tagjai között. A beszéd először a mezőgazdasági munkák­ra terelődik. Kovács bácsi büszkén mondja; én a vetéseimet minden perményféleségből határidő iellőtt befejeztem, sőt már a nő-oéfiyápolá­si mulnkálMt is megkezdtem. Szere,‘iáik mi dolgozni — szólt köz­ibe Kovács néni. — öregeik va'r gyünk, de látom, hogy most ér­demes dolgozni, mert megvan a látszatja. — Miért, Kovács néni, báláin, a múltban <nem becsül­ték meg a munlcájvlcat? — teszi fel a kérdést a népnevelő. — HÁT BIZONY erről sokat le­hetne beszélni. Napkeltétől nap­nyugtáig való roboton kívül jófor­mán semmiben sem volt részünk. — Most egészen más a helyzet, Kovács néni — szólt közbe «, népnevelő — rézzen csak körül a faluban, min­denütt azt látja, hogy a dolgozók megbecsült emberek, saját magúk irányítják sorsukat, a község életét. Itt vom pl. a maguk fia, aki a múlt- bari nem szólhatott bele a község ügyeibe, most pedig a község veze­tő emberei között van, tagja a ta­nácsnak. — Hogy mennyire megbecsült emberek vagyunk ma, azt én tud­nám a legjobban, megmondani — veszi ét a szót Kovács bácsi. — Kissé elgondolkozva kéztdi el mon­danivalóját. — Megmoindom őszin­tén, én a múltban igen sokait dol­goztam, de hiába. Szerettem volna tanulni, felsőbb iskolába menni, író szerettem volna lenni — művelt ember. Nagyon szerettem a verse­ket és a népdalokat. Próbálgattam is írni, de amikor ,,műveltebb“ emberednek megmutattam, azok ki­nevettek és kigúnyoltak érte. ,.isko­lázatlan paraszt ne kontárkodjék és ne avatkozzék az urak dolgába“ — ezt a feleletet kaptam. Most meg hát — no, de nem szeretek diósé kedni — mondja Kovács bácsi, s elhallgat. MONDJA CSAK egész bátran ■— hizlalja a népnevelő, — Hát ■már’ az előbb említettem, hagy na­gyon szeretek vers- és népdalírás­sal foglalkozni, de a. múltban nem fejleszthettem tudásomat. Most pe­dig öregségemre újra kedvet kap­tam az íráshoz. Írtam jó egypár népdalt. És képzelje — emeli fel tekintetét Kovács bácsi — közsé­günk kultúr csoportjának énekkara az én népdalommal szerepelt Buda­pesten a II. országos kultúrverse- nyen a Fővárosi Operettszinház- ban. Sőt, május 2-án Kaposváron a Városi Színházban szereplő Állami Népi Együttes is az én ,,Kálmán- csára négy úton Ifee® bemérni1’ cí­mű népdalomat adta Alő műsor- számként. Igen, boldognak érzem -magam, hogy ilyen egyszerű parasztember írásait az ország első helyein és az ország első . művészegyüttesei is éneklik. Kovács bácsi egyre jobban bele- melegszik a beszédbe. — Felhívtak Budapestre — folytatja — ahol még azelőtt sohasem jártam. Bér szélgettem Kodály Zoltánnal, és több híres zéneszerzövél. Felejthe­tetlen élmény volt számomra, .ez az utazás és a Budapesten való tartóz­kodás. Valamikor megtörténhetett vot- ná-e ilyen? — veszi át a szót Ko­vács néni.- —, öreg vagyok, ele ilyenre még nem emlékszem. Vala­mikor az én időmben a fiatalok csak kocsmába mehettek szórakoz­ni, most azonban jól felszerelt kuíl- túrházba járnak, ahol állandó ta­nításban és nevelésben részesülnek. — IGEN, KOVÁCS NÉNI. és ezt a sok jót pártunknak és álla­munknak köszönhetjük — szólt köz­be a népnevelő. Annak a pártnak, mely eltüntette a régi nyomorta­nyákat, Emlékezzen rá, régen Kál- máncsán egy házban 2—3 család is lakott, ma ez megszűnt. Az ál­lam segítségével közel 100 új lakó­ház épült. — Bizony, amikor az ember így beszélget és visszagondol a múltra, akkor tudja, meg igazán azt, hagy mit kapott az elmúlt nyolc eszten­dőben, hogy milyen különbség vaui a mült és a jelen között — mondja Kovács néni. — Hiába, a mi törvényünknélte nemcsak betűje van, mint a régi törvénynek, hanem lelke is — veszi át a szót Kovács bácsi. — Emlék­szem rá, a múltban a törvény ki- mdádta ugyan, hogy «, cselédnek meg kell adni a szerződésben meg­állapított járandóságát, de miikor fizetésre került a sor, számtalan esetben megtörtént, hogy a szer­ződésben előírt csekély kis bért sem kapták meg. És ha szólni nyert, vagy hivatkozott a „törvényre", hát ■jól ellátták a baját. A mostani tör­vényt maga a nép alkotta. A mi törvényünk emberré tett bénnünket. KIS IDEIG elhallgatnak. — Ko­vács bácsi töri meg elsőnek a csen­det. — Én ezt a segítséget azzal hálálom meg, hogy •eleget teszek állampolgári kötelességeén'Mk, ép­pen úgy, mint eddig és május 17-én családommal, szomszédaimat felke­resve együtt megyünk leadni sza­vazatunkat a népfrontra, a békére. Wirth Lajos jáiison fellépnek a kultúrcsoportjai. Kultúrműsor; 1. A kaposvári rendőrzenekar: magyar és szovjet, dalok, opera- és operettrészletek. 2. Nagykorpáéi DISZ tánccso­portja; leánytánc. 3. Kaposvári, KTSZ énekkara. Szabó; Rákosi a jelszónk. Pödör: Tavaszi dal és somogyi népdalok. 4. Nagyatádi Fonalgyár tánccso­portja: Somogyi táncok. 5. Kaposvári MÁV tánccsoport­ja: magyar táncok és pusztafalusi táncok. Délután fél 5 órai kezdettel a kultúnház szabadtéri színpadán a Budapesti Állami Filharmónia ad magasszínvomalú hangversenyt a főváros neves művészeinek részvé­telével. Délután 5 órakor: A sportpályán a Kaposvári Kinizsi és a Nagy­atádi Kinizsi megyei bajnokság el­ső osztályú futballmérkőzés, előtte 3 órakor előmérkőzés lesz. Este 8 órától éjfélig utcabál. Potony község dolgozni vezetékes rádiót kapnak, Rákosi elvtárs beszédét már azon keresztül hallgatják Nálunk, Pofony délszláv község­ben mindnyájan lelkesen készülünk má|jus 10-re, szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs beszédének meg­hallgatására. Pártunk és kormá­nyunk lehetővé ,tette, hogy népünk vezérének hangja 10 én megcsen­düljön községünk minden dolgozó jánalk otthonában. A postia dolgo­zói szerelik házaikba ,a vezetékes rádióit. A községi tanácsot is fel­keresi ezekben a napokban fa lünkből minden dolgozó, mindnyá junknaik az a kívánsága, bog; Rákosi elvtárs beszédét saját ott honunkban is hallgatni tudjuk. Et ■tői függetlenül a tanács hangos híradóját is bekapcsolják falunk ban, hegy messze a határba is el jusson szeretett édes-apánk hang ja. Mi tudjuk azit, hogy Rákosi elv társ beszédének nagy jelentőség« van. Segítséget, útmutatást ad to vábbi munkánkhoz. Dinnyés József levelező, Potony. Rákosi elvtárs beszéde mindig hatalmas jelentőség! örömmel értesültem arról, bog Rákosi -elvtárs, a magyar dolgoz nép szeretett vezére, május 10-é Budapesten a Kossuth La.jos-tére beszédet mond. Nagy örömet ke' tett bennem ez a n ágyjelent ős ég hír, mert tudatában vagyok annal hogy amit Rákosi elvtárs mond, a mindig hatalmas jelentőségű a def gő z ók számára. Én, mint népnevelő, Rákosi eh társ beszédének meghallgatásé nemcsak saját üzememben, hanei a községünk területén lakó do Ige zó parasztok körében is tudatos tóm. Jó népnevelőmunkávál a kö zetemhez tartozó dolgozókat mo; gósítom a beszéd meghallgatásár: Rákosi elvtárs beszéde nyomé majd az eddiginél soknál .jobb fe világosító munkával járulóik hozz a választások sikeréhez. Bohár Károly levelező, BalatonbogIár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom