Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 május 31. Pártunk és államunk segítségét kötelezettségünk teljesítésével kell meghálálnunk A NEMZETKÖZI BÉKEMOZGALOM KIVÁLÓ HARCOSA PIETRO NENNI A karádi Alkotmány termelő- csoportban a választások után sem lívtybult a vers enyra o zg a lő m. Sőt nap mint nap egyre fokozódik. A termelöcsöpört tagjainak szorgal­mas munkája eredményeként; már befejeztük a .kukorica:, cukorrépa, mák, napraforgó és a többi növé­nyek első kapálását. Különösen so­kat javult a munkafegyelem a „So­mogyi Néplap“ legutóbbi bírálata óta. Női dolgozóink ma már rend­szeresen kiveszik részüket a munkából. Kocsonya György és Fábián János családja most is az elsőik között van. Példamutató munkájuk kihat az egész termelőszövéfkézetre. Farkas Józsefné és Horváth Fri- gyesné is megszívlelte a tap bírá­latát, ma az elsők közt ha'rcöLnak a termelőszövetkezet felvirágozta­tásáért. Megértették, hogy elma­radásuk a munkából' nemcsak a csoportnak válik kárára, hanem saját maguk és családjuknak is ár­tanak vele. Ezeknek a dolgozó asz­Sok bírálatot kapott már Kutas község a begyűjtésben való lema­radás miatt. Az idén a dolgozó parasztok tanultak a múlt év ta­pasztalataiból. látják, hogy szégyen a lemaradás. Rákosi elvtárs válasz­tási beszédét meghallgatták a ku- tasi dolgozó parasztok is. A mun­kásosztály ebben az évben juttatta el hozzájuk a villanyt. amit a Horthy-rendszertől hiába vártak. Ma tanulhatnak és művelődhetnek. Megváltozott a kutasi. dolgozó pa­rasztok élete is. Ma már sokkal jobban élnek, többet ruházkodnak, többet költenek 'kulturális igényeik kielégítésére. A kutasi dolgozók azzal segíthe­tik elő, hogy életük még szebb; vi­rágzóbb legyen; ha valamennyien maradék nélkül, eleget tesznek ál­lam iránti kötelezettségeiknek. Van javulás Kutason is az állami fegye­lem megszilárdulásában. Bizonyí­ték erre. hogy a község első félévi baromfibeadását 70 százalékra tel­jesítette, ami azt jelenti, hogy a hátralévő mennyiséget fokozottabb lelkesedéssel előbb teljesíteni tud-' ják a határidőnél. Jónak mondha­tó a tejbegyüjtés üteme' is. tervü­ket eddig 95 százalékra teljesítet­ték. Azonban baj van a tojásbeadás­sal, ami elmaradt a baromfi- és tej- begyüjt'és mögött. A községi tanács szonyoknak a példáját kell követ­ni Szita Sándornénak, Zsuberács Vendcinének is, akik még mindig úgy gondolják, hogy elég, ha fér­jeik dolgoznak. Vájjon elmaradták- e a munkából egy napot is, amikor egyéni kisparcelíán keltett doigoz- rsiók? Bizonyára, hoigy neim ma­radtak otthoni. A termelőcsoport­ban csak úgy lesz jövedelem, ha a többi szorgalmas ta,g példáiát követik és megfogják a munka fegyverét és becsületesen harcod­nak a magasabb terméseredmé#ye- kért. a szebb és boldogabb életü­kért. A karádi Alkotmány termelőcso­port földijein még soha nem volt ilyen terméskilátás, de még az egész községben sern. A csoport keresztsoros an . vetett gabonája egyedülálló az egész határban. Soha ilyen kalászosokat nem ringatott a szél a karádi ha­tárban. Valóságos dísze az egész határnak. Büszkéik is vagyunk szorgalmas munkánk eredményeire. Most lát­ás a- pártszervezet nem figyelt fel időben a kulákok hangjára, akik azt hi rész telt ék. hogy „nem tojnak a tyúkok”. Hallgattak a kulákme- sére néhányan a dolgozó parasz­tok közül, s nem teljesítették to- jásbeadásukat. Horváth József 18 holdas középparaszt a kulákok szavára hallgatva még semmit sem adott be. Az ilyeneket a becsületes dolgozók elítélik és megszégyenítik, mint a község hátráltatóit. A be­csületes dolgozó parasztokon: Szá­lai István. Papp József, Simon. Já­igénylő termelési ágaknak. iKülö- nösen a telepítés kivan sok, munkát. Nagyüzemi szőlőtelepítés kézi erő­vel végzett talajforgatással igen nehéz. Egy katasztrális hold tala­jának megforgatásához ugyanis még homoktalajon is 80—100 mun­kanapra van szükség, a ráfordított munkabér pedig 2500—2600 forint. Az állami gazdaságok a talaj előkészítésére már eddig is alkal­maztak szovjet talajforgatókat. A juk csak igazán, hogy a szovjet mezőgazdaság tapasztalatai milyen hatalmas segítséget jelentenek szá. munkra. Megfogadjuk, hogy ezen­túl még nagyobb lelkesedéssel, szorgalommal dolgozunk, hogy mi­nél 'többet adhassunk a mi drága hazánknak, hogy még szebb, még boldogabb legyen életünk. Van még bőven tennivalónk. Mi örülünk pártunk és államunk segítségének, de ugyanakkor meg­feledkezünk köte 1 ezettságeink tel­jesítéséről. Ezért felelősség terheli a tsz vezetőit is, amiért tűrték, hogy a termeiiőcsoport legfőbb kö­telezettségét nem teljesítette. He felelősség terheli pártszervezetün­ket is, amiért elhanyagolta a 'tag­ság közt a felvilágosító munkát, mert biztos vagyok benne, hogy a mi tagjaink is megértik, hogy az állam iránti kötelezettség teljesí­tése legfontosabb kötelessége min­den dolgozó parasztnak, különösen a termelőszövetkezet tagjainak. nos beadásban élenjárókon a sor. hogy a község becsületének kivívá­sa érdekében leleplezzék a szabotá­ló, rémhírterjesztő kulákokat és a kulákok által megtévesztett dolgo­zó parasztokat felvilágosítsák. A tanács' és a pártszervezet indít­son ’harcot, hogy a községben min­den termelő teljesítse június lőre. a Béke-Világtanács budapesti ülé­sére félévi beadási kötelezett­ségét, Az élenjáró dolgozó parasz­tok legyenek lelkes békeharcosok, küzdjenek a község becsületéért. nyolcvan lóerős -Sztálinyec trakto­rok és a. hozzájuk kapcsolt forgató­ekék váltott műszakkal naponta 4 holdón végezték el a mély talajfor­gatást. holdanként mintegy nyolc- száz forint költséggel. A Szovjetunó baráti! ' segítsége most’ termelőszövetkezeteink részére is lehetővé tette, hogy komoly elő­rehaladást tegyenek a nagyüzemi szőlőgazdálkodás felé. Hét íSztá- linyec traktor és több forgatóeke érkezett a Szovjetunióból. Pietro Nenni 1891 február 9* én Faenzában született, paraszt­családból származik. Ötéves korá­ban felvesztette atyját. Anyja kilá­tástalan nyomorban élt gyermekei­vel. Nagy nehézségek árán sikerült elhelyezni a kis Pietrot egy árva­házban. e Nenni már fiatal korában fog­lalkozott zsurnalisztikával és poli­tikai tevékenységgel. Még az árva- házban volt, amikor már írni kez­dett egy republikánus újságban. Pietro-Nenni már életének e sza­kaszában is bátran harcolt a béké­ért, az imperialista háború ellen. Amikor 1911-ben az olasz imperia­lizmus gyarmati háborút indított Líbiában, Nenni határozottan ki­állt a háború ellen. A tiltakozó tün­tetések idején súlyosan megsebe­sült, majd több évet börtönben töltött. Az első világháború kitörése után egy évvel az olasz imperializ­mus is belépett az imperialista ra­gadozók marakodásába. „Éppen a háborít vezetett el engem a forra­dalmi szocializmushoz, a marxiz­mushoz — mondotta később Nenni. — Sok mindent megtanultam a lövészárokban, jobban megértettem a társadalmi problémákat. Éppen ott énezfrm meg kellőképpen az em­berek. közt fennálló társadalmi egyenlőtlenségek szégy\qnté!<jes vol­tát.” Nenni őrmester azt írta a frontról Ferii város republikánus* hetilapjának, hogy új haladó demo­kráciát keli teremteni Olaszország­ban. Kevéssel a világháború befe­jezése után Nenni. belépett az Olasz Szocialista Pártba,' amely­nek ma élén áll. Pietro Nenni életének nagyré; szét áldozta a fasizmus elleni harcra. 1926-ban Mussolini fekete- ingeseinek üldözése elől kénytelen volt hosszú időre — tizenhét évre — emigrációba menni Franciaor­szágba. Nenni az emigrációban is & reá jellemző lángoló lelkesedés­sel harcolt a fasiszta barbárság el­len. Tevékenyen részt vett a fasizmus ellen vívott harcban az 1936—39. évi spanyol polgárháború idején. Az olasz Garibaldi-légió politikai biztosa volt a spanyol köztársasá­giak oldalán. Többízben megsebe­sült. Miután a fasiszták amerikai, an­gol, francia pártfogói csúfosan el­árulták a spanyol köztársaságot és a spanyol polgárháború végétért, Nenni visszatért Franciaországba. Itt a német megszállás idején, 1943 februárjában a hitleristák ki­fogták és átadták az olasz fasiszta rendőrségnek. A fasizmus ellen ví­vott harc önfeláldozó bajnokát fegyházba vetették Ponza szigetén. 1945 augusztus 5-én Mussolini véres rendszerének bukása után Nenni kiszabadult és 1 hatalmas energiával nekilátott a fasizmus igája alól felszabadult hazájának felépítéséhez. Megválasztották az Olasz Szocialista Párt titkárává és a párt központi orgánumának, az „Avanti“-nak igazgatójává. Hama­rosan bekerült az olasz kormányba; Mint helyettes miniszterelnök, majd mint tárcanélküli miniszter igen fontos szerepet játszott an­nak az alkotmányozó nemzetgyű­lésnek összehívásában, amely fel­számolta az olasz monarchiát és ki­kiáltotta a köztársaságot. Nenni nágy és elismert tekintély a külpolitika terén. A köztársaság kikiáltása után külügyminiszter lett. .,A munkásmozgalom a külpo­litika legjobb iskolája — mondja Nenni.- — Aki kapcsdlabbaoi áll a munkásmozgalommal és f&fegíjver- kezett a, marxizmussal, az látja «■ kérdések lényegét, nem marad azok felszínén.’1 Pietro Nenni külpolitikájának alapelvévé tette a megegyezést és baráti kapcsolatokat a Nyugattal és Kelettel egyaránt. Határozottan sikraszállt az agresszív nyugati tömb alakításának minden változa­ta-és a Nyugat-Európát a Wall Strei t gyarmatává tevő kiuzsorázó Marshall-terv ellen; Tevékenységé­vel kihívta maga ellen a háborús gyújtogatok vad gyűlöletét, 1947 januárjában kilépett a kormányból. Az olasz haladó erők, élükön a kommunista párttal, döntő harcba fogtak az ország leigázása, a fegy­verkezési hajsza és a háborús elő­készületek politikája ellen. A Nen­ni vezetése alatt álló párt az egyet­len szocialista párt Nyugat-Euró- pában. amely megteremtette a cse; lekvési egységet a kommunistákkal és ennek eredményeképpen nagy- politikai sikereket ért el. Nenni az olasz nemzeti békebi- zottság elnöke. Ma már sokas- is­merik a Béke-Világtanács berlini ülésszakán elmondott szavait: . ,,A népeik legfőbb töménysége jelenleg az, hogy a nemzetközi pollMiúért felelős emberek nyilatkozzanak és megbeszéljék a dolgokat. Az egy­szerű ember, aki olykor a legböl- csebb a világon, azt mondja: .Ha beszélnek egymással és vitatkoz­nak, akkor addig is. amíg beszél­nék és nyilatkoznak, hallgatni fog­nak az ágyuk és pihennek a fegy­verek.’1 Botos Imre karádi Alkotmány tszcs. Ne pihenjenek meg eredményeiken a kutasiak. június lő-re teljesítsék félévi beadásukat Szovjet- talajforgató gépek segítik a tsz-ek szőlőtelepítő munkálatait A szőlő egyike a legtöbb munkát 250 ÉVE KEZDŐDÖTT A RÁKÓCZI 2&0 éve, hogy az osztrák császár vérebei elől Lengyelországba me­nekült ifjú Rákóczi a Lemberg melletti Brezan várában kiadott első manifesztumával (1703 május 12) fegyverbe szólította a ,nemes és nemtelen /magyarokat — a kép­telenül hatulmusJcodó, porcióztató, adóztató, sonkát*, keserűnkét elevő ■német ellem — édes hazánk és nem­zetünk mdHett.’1 Erdő sűrűjében, rejtett völgyek mélyén, határmenti falvakban gyü­lekezett a nép és várta vezérét. A bécsi kormány és a császári hadsereg zsarnoksága hosszú esz- t-ndök óta egyre elviselhetetleneb­bé tette az életet, haldokolt, pusz­tult a magyar fold. A súlyos adók­kal kifosztott ország falvait, váro­sait évről-évre több császári kato­na szállta meg. Üreg tarisznyával és égő gyűlölettel jöttek. A kvár- télyos nemcsak pusztította a ma­gyar paraszt kenyerét, borát, de belegázolt asszonya, .leánya becsü­letébe és végül a házából is kiverte. A nép háza a sűrű erdő lett, ágya hulló falevél. A puszta hírre, hogy császári katonákat szállásolnak be, egész falvak váltak néptele,n-né. A keserűség pohara csordultig telt. Amikor a bujdosó Rákóczi 'küldött üzenetet, jobbágyai Tal­pán. Váriban, Beregszászon kibon­tották a vörös selyemzászlókat, amelyeket Lengyelországból kül­dött nekik, rajtuk nagy arany be­tűkkel a felirat: „Pro patria et li­bertate" — a hazáért és a 'szabad­ságért. Gyűlitek Rákóczi zászlaja alá az otthonukból elüldözött, sze­génylegényekké vált jobbágyok. 'Ezrek meg ezrek, fegyveresen, ma­gyarok, kisoroszok. Kapitányokat is választottak maguknak; Esze Ta­mást, Kis Albertet, Móricz Istvánt. A vármegyei nemesség ijedten néz­te sereglésüket. Rákóczi sokáig habozott. Nem kereste a vezéri szerepet, de egy napon érezte: cselekednie kell. 1703 március derekán két öreg ma­gyar paraszt — Pap Mihály és Gibe György — hosszas vándorlás után rátalált a bujdosó Rákóczira és Bercsényire a rengeteg mélyén húzódó lengyel kastélyban. Amikor meglátták az ifjú Rákóczit, perce­kig nem tudtak szólni. Aztán meg roggyant a térdük, lebovuitak előt­te, majd összehasogatták vastag vándorbotjukat, amelyből elrejtett papírt keresek kerültek elő. Megbi- zólevelek voltak. Titkos népgyűlé­sek üzenetei a bujdosó Rákóczinak tudomására adták: a nép nem fe­lejtette el és kéri. térjen vissza ha­zájába, álljon élükre, hogy leszá­molhassanak a császári zsarnokság­gal. Most itt az alkalom!' A spa­nyol örökösödési háború miatt a császár? hadsereg nagyrészét- ki­vonták az országból, Rákóczi eddig inkább diplomáciai úton próbálta szövetségeseinél elő­készíteni a felkelést, de a diplomá­ciai légvárak egymás után össze­omlottak. Végre megértette, hogy harcában csak a népre számíthat. Rákóczi vállalta a történelmi sze­repet. 1703 június 9-én elhatározta, hogy -— nem áltatja magát többé az üres ígérgetéseknek bizonyult francia, svéd és egyéb felajánlott segítséggel — hanem élére áll népé; nek a császári zsarnokság elleni harcban. Amikor 1703 június 16-án átlépte a határt, a koldusok szegénységé­ben vergődő nép egyemberként so­rakozott fel mögéje. Kollonich Lipcifc bibornok. esz­tergomi érsek azt javasolta a csá­szárnak, hogy a török uralom alól felszabadított Magyarországot előbb katolikussá és koldussá kell tenni, hogy aztán németté változ­tathassák. A nép már koldus volt, ezt elérték a gyarmati sorsba zül- fesztett- országban. A jobbágypa- raszitok. mélységes bizalommal néz­tek Rákóczira, akitől sorsuk -fordu­latát remélték s a jobbágyai sorsát emberségesem Atérző' ifjú Rákóczi­nak, a sokszázezer holdas földbir­tok urának — aki korántsem gon­dolt a jobbágyok felszabadítására, legfeljebb terheik megkönnyítésére — .sikerült a szégyenletes Werbőczi törvénnyel megnyomorított népet felráznia. Rákóczi akkor vált iga­zában a nemzet vezérévé, amikor szűk köréből a nincstelenek forra­dalmának élére állott. Nem készült hadvezérnek, mégis nyolc évig ve­zette a felkelők -küzdőimét, válta­kozó szerencsével, de mindig be­csülettel helytállva. Katonái hősies­ségének híre még vesztett csaták után is bejárta a messze országo­kat. A Rákóczi-hadsereg fegyver­forgató jobbágykatonái voltak elő­dei a 48 as forradalom »ok dicső­séget szerzett néphadseregének. Ügyét a belső ellentmondások eleve bukásra ítélték. A koldusok seregének vezér-ségét együtt kellett vállalnia a fő- és középnemes birto­kososztállyal, amely a felkelés programmjábói csak a független­ség megvalósításáért volt hajlandó SZABADSÁGHARC küzdeni.^ Egyik főparancsnoka lett az a Károlyi Sándor szatmári fő­ispán, aki néhány nappala Lengyel- országból érkező Rákóczi hazatéré­se előtt a dolhai ütközetben- fegyel­mezett császári muskétásokkal és vasasokkal széjjelverte a hiányosan felszerelt felkelő talpasokat. A ne­mesi birtokososztály és a n ineste- Ion parasztság közötti osztáíyel-len- tétet Rákóczinak sem sikerült áthi­dalnia. Maga írja panaszosan, hogy „a birtokososztály és a jobbágyság között természetes gyülöíség áll fenn.11 Ezek a belső ellentmondások kudarcra ítélték Rákóczi szabadság- harcát. ő az egységes, boldog ma­gyar haza álmát őrizte szívében. De keserűen csalódnia kellett re­ménységében s ez a csalódás éppen az -mlékezetes ónodi gyűlésen tar­togatta számára élete legkeserűbb perceit, amikor egyes követek vá­daskodásaira igy fakadt ki kemény beszédében ; „Édes hazám, ne szen­vedd rajtam ezt a gyalázatot!“ De nemcsak Rákóczi csalódott, csalód­tak a jobbágyok is, akiknek egyre inkább látniok kellett, hogy a fel­kelés élén álló nemesi birtokososz­tálytól nem várhatják sorsuk válto­zását. A felkelés katonai csődjét végül -siettette, hogy a földesurak Rákóczi rendelete ellenére sem en­gedték jobbágyaikat katonának, s a szegény nép, amely annyi biza­lommal várta Rákóczitól helyzete javulását, a liáborudulta országban belefáradt a többéves harcokba. Károlyi -Sándor, Rákóczi külföldi tartózkodását kihasználva, előkészí­tette a maj'tényi fegyverletételt és az 1711. évi szatmári' békekö­tést, hogy a császári hadsereg ve­zérével, Pálffy Jánossal folytatott alkuban elsősorban a maga földes­úri érdekeit, védje meg. Rákóczi lehanyatló jsillaga a 'tö­rökországi Rodostó felé mutatott, A magyar nép szívébe zárta Rá­kóczit. II. József császár némete- sítő törekvései idejében Rákóczi emlékében talált újra önmagára a nemzet. Később az elpuhult ma-' gyarságot Kölcsey Ferenc figyel­meztette a. hazafiuság géniuszára, gondolatban Rákóczi sírjához ve­zetve a nemzetet. Vöröismartyt is megihlette Rákóczi szelleme, két költeményt írt Rákócziról. A sza­badság lánglelkű dalnoka, Petőfi több költeményben énekelte meg Rákóczit. Arany János is fel'ism©r- te a saját és Rákóczi kólának küz­delmei között a közös eszmét. A költők egész sorát említhetnek meg.. A század elején keményszavú, új kuruc rigmusok riogatták a Tisza* grófok politikájában újra labanc sorsban tengődő nemzetet. Ady Endre Rákóczi emlékével készítet­te elő népét a forradalmi változá­sokra. 2501 évvel a Rákóczi felkelés után, hazájában ma földjéhez és jogai­hoz jutott fölszabadult magyar nép építi jövőjét: a szocialista Magyar- országot. Nemzetünk történelmé­nek legnagyobb építő korszakában ma is hálával gondolunk arra a fér­fiúra, aki Dózsa György népének hosszú idő után újra. utat mutatott a szabadság felé. Kömyei Elek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom