Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-03 / 79. szám
A nemzetközi gazdasági értekezlet egyéves évfordulója A második negyedévi terv sikeréért Mezőgazdasági dolgozóink munkával ünnepük április 4 él Az igali pártszervezet munkája a választási agitáció sikeréért Előre a fémgyüjíő hónap sikeréért ■ A MAGYAR DÓIG Ozöic: pa QUA M EGVF I PÁRT p IZOTTSÄGÄNAK LÁPJA X. évfolyam, 79, szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1953. április 3. A KOREAI BÉKE ÜGYE MINDEN NÉP ÜGYE Világszerte örömmel üdvözlik Kim ír Szén marsall és Peng Teh- huai tábornok Mark Clarkhoz intézett válaszlevelét, amelyben bejelentették, 'hogy hozzájárulnak a beteg és sebesült hadifoglyok! kicseré, léséhez és a koreai fegyverszüneti tárgyalások, haladéktalan folytatását javasolták. Kim ír 'Szén elvtárs és Peng Teírrfnuai tábornok javaslata és Csőn En-laj elvtárs nyilatkozata, amely a kínai kormány és a kínai nép b:- keezándékának hangsúlyozása mellett konkrét utat jelölt meg a hadifogoly kérdés megoldására, rendkívüli jelentőségű állomása a ikoreai békéért folyó küzdelemnek. ,,V éleméMyünk .szerint megérett az idő arra, hogy rendezzük az egész, hadifoi.goiy'Mrdést és etsael biztosítsuk az ellenségeákedésék megszüntetését Koreában. vakmiui a fegy- verdzü’neti egyezmény megkötését’' — hangsúlyozta nyüat-koza,tóban Csou E.n-la.j elvtárs. ■A -koreai fegyverszüneti tárgyalások, melyek a Szovjetunió kezdeményezésére indultak meg, az elmúlt. több mint egy esztendő alatt már megteremtették a koreai fegyvere zün et m egvalós ít ásán ak alap - ját. A két fél küldöttei, a hadi. ■fogoly-kérdés kivételévé! valamennyi kérdésben megegyezésre jutottak. Az amerikaiak a liadifogolykérdést használták fel arra. hogy a nemzetközi jogot lábba] tiporva, önkényesen megszakítsák a megbeszélésekét. A tárgyalások megszakítósa után az amerikai nagytőkeJ és az agressziód hadsereg vezérei úgy gondolták, hogy . elhárult” az a „veszély”, amitől a legjobban fél nek: a „béke veszélye”. Az amerikai imperialisták politikája a keleti hódító háború kitérj esetése; és a tüntetőén megszakított, fegyverszüneti tárgyalások után még fokozták bűnös merényleteiket a koreai ^ és .kínai nép ellen. Szenátorok és ha- ’dianyaggyálrcsok hónapok óta egye; bet sem vitattak, mint a -koreai helyzet .megoldásának” lehetőségeit és a lehetőségek között a tavaszi offenzilvától kezdve az atombomba használatáig piinden szerepelt, c»a-k éppen a béketárgyalások nem. Továbbra is alkalmazták a bakteri um- fegyvert, békés falvakat döntöttek romba, anyákat, gyermekeket pusztítottak barbár bombázásaikkal-. Folytatták vérengzéseiket a: hadifoglyok között. Visszautasították az ENSZ közgyűlésén _ a szovjet küldöttség vezetője, Visinszkij elvtars javaslatát, hogy kössenek haladéktalan fegyverszünetet Koreában és az összes vitá:- kérdéseket a fegyverek elnémulása után oldják meg. És míg a világ népei örömmel üdvözölték a koreai-kínai javaslatot, ugyanakkor ez a javaslat nehéz helyzetbe hozta a béke esküdt ellenségeit, az amerikai háborús gyujtosratókat. A (hadiprofiton és az emberéleten nyerészkedő ' elemek már most azon keseregnek: „a koreai háború megszűnése azt kockáztatja, hogy az európaiakat, sőt az amerikaiakat is a felfegyverkezési erőfeszítéseik lassítására, készteti”. A vér és arany megszállottjai most sem tudnak másra gondolni. mint a fegyverkezésre. a háborúra. • A fegyverszüneti .tárgyalások megszakítása óta a béke ereji szívós és minden 'eddiginél fokozottabb küzdelembe kezdtek a koreai fegyverszünet megteremtéséért. Decemberben a béc-si békekongresszuson a világ népei hallatták hangjukat a koreai kérdéssel kapcsolatban. Példátlan erővel és megbonthatatlan egységben követelték a koreai vérontás befejezését. „A béke — a népek leghöb'b -vágya. A népek gyűlölik és átkozzák a háborút, munkával, harccal védelmezik a békét.” A világ békeszerető népeinek élén a Szovjetunió halad', amely születésének pillanatától fogva magasra tartotta és ma is magasra emeli a béke szent zászlaját. A Szovjetunió javaslatára kezdődtek meg a fegyverszüneti tárgyalások Koreában. Azonnali tűzszünetre és .1 egyvprnyugvásra szóló -javaslata volt az egyedüli, amely rögtön véget. vetett 'volna a vérontásnak. A Szovjetunió ezért elsőként és következetesen támogatott minden olyan akciót,, vagy javaslatot, amelynek célja az igazságos fegyverszünet megkötése, a koreai háború befejezése volt. Legutóbb 1952 december 25-én Sztálin elv- társ Reston amerikai újságíró -kérdésére. válaszolva kifejezte a Szovjetunió készségét, hogy együttműködik olyan új diplomáciai akcióban. amelynek célja a koreai háború megszüntetése. . minthogy — mondotta Sztálin eivtárs — ,>» Szovjetuniónak érdeké: 0 koreai háború megszüntetése A, Szovjetunió most ismét felemelte szavát a béke védelmére. Molotov eivtárs, a Szovjetunió kük ügy-minisztere nyilatkozott s Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának arról a nagyjelentőségű kezdeményezéséről. amelynek célja a koreai hadifogoiykérd’és rendezése, a fegyverszünet létrehozása; a koreai háború befejezése. „Felhatalmaztuk a vitai; kijét,-vtc sere — mondotta Molotov elvta'-.s hagy, a szovjet kormány teljes szolid,aritá- s,ít fejezi ki a Kkor Ncvlnzt/urn,. súg és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányénak e nemes lé résé veil es n em Ir. fe-iiked i L abban, hogy ez v. lépés támogatásra talál az .egész rikig népei részéről. A szovjet kormány kifejezi azt a. meggyőződését w, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya, helyesem fogja értebnezni ezt a javaslatot.” , ............... A Szovjetunió külpolitikája világos és határozott. Ez a béke politikája, a- nemzetközi együttműködés és a. minden országgal vaui kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének politikája. Olyan időkben, mikor az imperialisták mindén eszközzel fokozták a háborús uszítást és igyekeztek pánikot kelteni, .Malenkov elvtárs magabiztos, erőt és nyugalmat sugárzó szavai hirdették a világ népeinek; „Nincs jelenleg olyan vitás vagy megoldhaütMan kérdés, amelyet ne lehPPh» békés úton megoldani az érdekelt országok kölcsönös Megegyezése alapján. Ez vonatkozik a Szovjetuniónak valamennyi állammal, tehát az Amerikai Egyesült Államokkal való viszonyára is. A béke megőrzésében érdekelt álhmflk — mind _ most, ;nind pedig g jövőben — bizonyosak tehetnek a Szovjetunió szilárd békepolitikájú ban” A koreai-kínai javaslat most megnyitotta az utat a' koreai kérdésben a kölcsönös megegyezéshez. Ha az amerikai imperialistákat sikerül visszakényszerí- teni a tárgyalóasztal mellé, akkor ez a koreai-kínai hadviselő fél bé-. keakaratának, a kor ai és kínai hadsereg iYttörbetetlen erejének, a Szovjetunió vezette békétábor néptömegei nyomásának köszönhető. A koreai béke ügye — minden nép ügye. Ä béke Koreáiban nagy mértékben hozzájárul a vi'ágbéke megszilárdításához. A háború Koreában veszély, amely az egész világot fenyegeti. Jól tudja ezt a mi népünk, a magyar nép is. Ezárt teljes erejével támogatja a koreai és a kínai nép béketőrekvéseit. Még szorosabbra zárja saját erőit, még hangosabban hallatja békét követelő szavát a Szovjetunió vezette hatalmas béketáborban. V. M. Molotov elvtársiunk, a Szovjetunió külügyminiszterének nyilatkozata a koreai kérdésről Moszkva, április 1. (TASZSZ). A „TA'SZSZ” 'közűi V. M. Molotov elvtársnak, a Szovjetunió 'küil- ügy miniszter ériek alábbi nyilatiko zabát: Március 28-án nyilvánosságra hozták Kim ír Szemek, a koreai néphadsereg főparancsnokának és Peng Tehhuainak, a kínai népi önkéntesek parancsnokának Clark tábornokhoz, az ENSZ Koreában működő fegyveres erőinek főparancsnokához intézett válaszlevelét a beleg és sebesült hadifoglyok ki cserélésére vonatkozóan. Ez a levél hozzájárulást tartat máz ? két fél beteg és sebesült hadifoglyainak kicseréléséhez és rámutat, hogy ebben a kérdésben tu lajdoííképpen már megegyezés jött létre a koreai fegyverszüneti tár gyalások során és hogy csupán a panmindzsoni tárgyalások megszű nése akadályozta meg korábban a csere végrehajtását. Emellett kjfe iezésre jut a hozzájárulás ahhoz, hogy r, beteg és sebesült hadifoglyok kicserélése a genfi egyezménynek a hadműveletek időszaka ra vonatkozó 1G9. cikkelye rendelkezéseinek megfelelően történjék. A levél egyidejűleg hangsúlyozza, hogy a beteg és sebesült hadifoglyok ilyen kicserélésének az egész • cdifogolyprobléma teljes rendezésére és egyúttal koreai fegyver- szünet megkötésére kel] vezetnie. £ célból tőr fénl javaslat a parií mindzsonj tárgyalások haladéktalan újrakezdésére. Ezt követően Csou En laj, a Kinél Népköztársaság Népi Közigazgatási Tanácsának elnöke, külügyminiszter Pekingben, Kim ír Szea, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke pedig Phenjanban nyilatkozott. Mind R Kínai Népköztársaság kormánya, mind pedig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya kijelentette, hogy egyetért a beteg és sebesült hadifoglyok kicseréléséről szóló javaslattal és továbbra is kész megállapodni az egész hadifogolyprobléma haladéktalan rendezésére vonatkozóan és ílymódon véget vetni a koreai háborúnak, A Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya ezzel újból kéz deaiényezőként lépett fel a fegyverszüneti megállapodás megteremtése és a koreai háború befejezése terén. Felhatalmaztak anrtak kijelentésére, hogy a szovjet kormány teljes szolidaritását fejezi ki a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának e nemes lépésével és nem kételkedik abban, hogy ez a lépés lelkes támogatásra talál az egész világ népei részéről. A szovjet kormánv kifejezi azt a meggyőződését is, hogy az Amerikai Egyesült: Államok kormánya helyesen fogja értelmezni ezt a javaslatot. Ä szovjet kormány támogatott minden olyan, lépést, kivétel nélkül, amelynek célja az igazságos fegyverszünet megteremtése és a koreai háború befejezése. Ennek alapját J. V. Sztáün, a szovjet kormány feje vetette meg Nehru úrnak, India, mjniszterelnö kének ?dott válaszában még 1950 júliusában. Mint ismeretes, 1951 júniusában a Szovjetunió Biztonsági Tanácsbeli képviselőjének New Yorkban elhangzott rádióbeszéde szolgált alapul a koreai fegyverszüneti tárgyalások megkezdéséhez. Ezek a fegyverszüneti tárgyalások, ame lyek eleinte Keszonban, majd Pan- míndzsonban folytak, a fegyverszünet valamennyi feltételére vonatkozóan megállapodásra vezettek, kivéve a hadifoglyok hazatelepítésének kérdését. A fegyverszüneti tárgyalásokét azonban Clark tábornok az elmúlt év októberében megszakította. Ez akadályozta a fegyverszünet megkötését. A kínaj-koreai fél elfogadta Clark tábornoknak azt a javaslatát, hogy a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélése, a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló 1949. évi genfi konvenció 109. cikkelye alapján történjék. E cikkely így szól: „A jelen cikkely' 3. bekezdésé ben taglalt esetek kivételével a konfliktusban álló felek a következő cikkely első bekezdése szerint kötelesek lesznek hazatelepíteni a súlyos beteg és súlyosan megsebesült hadifoglyokat —- rendfokozatuktól és számuktól függetlenül mihelyt állapotuk megengedi! el szállításukat. A konfliktusban álló felek a had műveletek időszakában iparkodni fognak n megfelelő semleges hatalmak közreműködésével megszervezni a következő cikkely második bekezdésében említett sebesült és beteg hadifoglyok kórházi kezelését a semleges országokban. Ezenkívül egyezményeket köthetnek ez egészséges, de huzamos idő óta fogságban lévő • hadifoglyok haza- telepítésére, vagy semleges ország ban való internálására vonatkozó an. A hadműveletek időszakában a jelen cikkely első bekezdése alapján hazatelepííésre kerülő sebesült vagy beteg hadifoglyok közül egyetlenegyet sem lehet hazafele pítení akarata ellenére“. * A genfi konvenciónak ez a cikkelye a tűzszünet megkötése előtti időszakra, vagyis arra az időszakra vonatkozik, amikor a hadműveletek még nem szűntek meg Tekintettel arra, hogv most megvan a. megegyezés ennek a cikkelynek alkalmazásáról, s r> legközelebbi napokban ezt mindkét fé* aláírhatja, nincs már semmi akadálya annak, hogv 3 beteg és sebesült hadifoglyok kicserélése további huzavona nélkül máris megkezdődjék, Kim ír Szén, a koreai néphadsereg főparancsnoka és Peng Teh- huai, a kínai népi önkéntesek pa~ rí JJcstiok, fentemlített levelében nem csupán kifejezésre juttatja, hogy egyetért Clark tábornoknak február 22 én a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésének kérdésében tett javaslatával, hanem egyúttal javasolja a fegyverszüneti tárgyalások felújítását i§, azzal a cél fal, hogy véget vessenek a koreai háborúnak. Különleges figyelmet kell fordítani arra, hogy Csou En-faj kínai külügyminiszter március 30-i nyilatkozatában amelyet a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá- nya együtt dolgozott ki nemcsak a beteg és sebesült hadifoglyok ki cserélésének megvalósítását javasé Íja, hanem a hadifoglyok hazaié lepítése kérdésének egészében való megoldását is indítványozza, ami elvezet a tűzszünetí egyezmény megkötésére és a Koreai háború megszüntetésére. A Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya a maguk részéről javasolják: a beteg és sebe sült hadifoglyok kérdésének ész szerű rendezése után oldják meg egészében a hadííogolykérdést úgy, hogy e kérdés megoldásánál mindkét felet az az őszinte törekvés vezesse, hogy a kölcsönös engedmények alapján elérjék a tűzszünet megkötését Koreában. A szovjet kormány, továbbá a Kínai Népköz- társaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya természetszerűleg emellett is szállt síkra. Ám, amint ez ismeretes, sem a hosszas panmíndzsoní tárgyalások, sem ennek a kérdésnek az ENSZ közgyűlésén történt többszöri megtárgyalása nem hoz tak pozitív eredményeket. Mivel ez ^ kérdés maradt az egyetlen megoldatlan ellentét a Koreában harcoló s ii tűzszünet kérdésében a megegyezés útján lévő felek között, ® Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya — melyeket az a törekvés vezérel, hogy elérjék e békét és a háború befejezését Koreában újabb lépés} tettek e kérdés végleges megoldása felé. Javasolták, hogy mindkét. fél újítsa fel a fegyverszüneti tárgyalásokat s a kezében lévő összes olyan hadifoglyokat, akik hí za akarnak térni, a hadműveletek megszüntetése után azonnal telepítse haza, a többi hadifoglyot pedig adja át semleges országnak, hogy biztosítva legyen a hadifoglyok hazaíelepítése kérdésének igazságos megoldása. Az ilyen javaslat lehetőséget nyújt arra, hogy • igazságosan oldják meg a hadifoglyok hazatelepi- tésének kérdését és elhárítsák a koreai tűzszünet megvalósulásának még fennálló akadályait. Nem lehet kétséges, hogy min den nép és minden ember a világon, ak't gz a becsületes szándék vezet, hogy véget vessen a koreai háborúnak és elősegítse a Távol- Kelet és az egész világ népei békéjének és biztonságának megszilárdítását. forró együttérzéssel fogadja és teljes mértékben támogat- ja ezt a javaslatot. A szovjet kormány elismeri a Kínai Népköztársaság és a. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya e javaslatának teljesen igazságos voltát és kifejezi készségét, hogy teljes egészében előse gítse annak megvalósítását. Természete®, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete többet tehetne a koreai fegyverszünet megkötése és a háború megszüntetése kérdésében, he tagjai között helyet foglalnának Kína és Korea törvényes képviselői. Az a tény, hogy a kínai népnek és a koreai népnek nincsen törvényes képviselete az Egyesült Nem zetek Szervezetében, először is aláaknázza ennek a szervezetnek tekintélyét, másodszor pedig megfosztja attól a lehetőségtől, hogy kellőképpen elősegítse a nemzetközi biztonság és az egyetemes béke megszilárdítását. A szovjet kormány kötelességének tartja, hogy újból emlékeztessen arra, hogy a kínai nép és a koreai nép Egyesült Nemzetek Szervezetébe!! jogainak helyreállítása a halaszthatatlan kérdések egyike és hogy Kína és Korea ENSZ beli jogainak helyreállítása, különösen a jelen körülmények között, meg felel az Egyesült Nemzetek Szer vezete tekintélye és nemzetközi jelentősége emelése érdekeinek és elősegíti az egész világ békéjének megszilárdítását.
