Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-02 / 78. szám

Csütörtök, 1953. április 2. SOMOGYI NÉPLAP 3 Som község* éj gazdái Kiss Sándor, Som .község ta­nácselnöke éppen ebedre tért ha­za a határjárásból. Egy kissé fá­radtan a nagy út után, mert hisz -közel 3 -ezer hold területet kellett körüljárni, de mint mindig, most is derűs arccal, vígan fogyasztja n jóízű ebédel felesége és két kis­lánya köriében. Soha még nem volt ilyen népes a határ mondja megelégedetten —mint most. Tavaly még egy termelőcso port volt a községiben, a dolgozó oarasztek többsége egyénileg gaz­dálkodott. így bizony minden erő- feszítés ellenére sem tudtunk ó időben minden erőt mozgósít« ' ni. Ma azonban másképpen van. .Nálunk is a régebbi termelőcso pont .eredményei meK‘!vűzték a kí­vülállókat, s a múlt év őszén hat család kivételével két term elő cso­portban egyesült a falú. dolgozó ocrasztságe Az új tér meló cső por­cokban a tegnap még egyénileg dolgozó parasztok nem egyköny- nyen szabadulnak meg a régi, évti­zedek óta megszokott maradi •gon­dolkodásmódtól, a munkában al­kálit) a-zo-tt régi módszerektől. Ezekkel bizony még ma is so­kat keli foglalkozni. És ebben az ,»n-jbeoriormiáló munkában nagy feladat hárul a tanácselnökre. Kiss élvtársnak nagy szerepe volt ... termélőesoporf megalakulásánál. Elsők közt volt, akik .a párt útmu­tatás» nyomán, ráléptek iaz új út­ra. Most rs legtöbbször -kint tar­tózkodik a batárba:», ott az em­bereknek tanácsokat ad, serken :i őket a munkában. Egy pillanat­ra sem szakad el azoktól, akik bi­zalmából, az egykori cseled a köz­ség vezetője lett. Szeretik és a községben biza­lommal fordulnak hozzá, ha vala­mi .elmtéznivallójuk .akad. Igaz, nem sajnálta a fáradságot, ha va­lakinek az ügyében intézkedni kell. Korán reggel miár ott lehet találni a tanácsliázán, ilyenkor rendlbehozza az adminisztrációs Ügyöket, jelentéseket készít. Este későig dolgozik, mert tudja, hogy ebben a nagy munkaidőben a dol­gozó parasztok csak Ilyenkor ér­nek rá ügyes-bajos dolgaikat intéz ni. Ilyenkor igen sok dolgozó P«‘ rasztnak eszébe jut az az idő, ami­kor még iNagyberánybe kellett be­járni Pintér Sándor akkori főjegy­ző színe elé, akinek az sem volt jó, ba .délelőtt mentek, az sem, ha délutáni, aki előtt csak annak volt becsülete, aki bízott libával, ka csáva!! azt kiérdemelte. De melyik dolgozó parasztnak, cselédnek tel­lett akkor libára? egynek sem. De bíz Farkas és Sípos Kovács kulákoknak téllett az ilyen adako­zásra. Ezek mentesültek a katonai bevonulás' alól, náluk nem volt tüzrendészeti vizsga és egyéb ha scnlő. A. község teljhatalmú urai Is ezek voltak. A képv.isei'ő'tesíü- :etben az 56 holdas Nagy Lajos, O.sváth József nyilas killák, Ma­gyar Lajos 27 holdas és a község többi kulákja Farkas kulák veze­tésével, aki hosszú éveiken ke resztül volt a falu bírája, sanyar­gatta a dolgozó parasztokat. INem felejtik a múltat Jó! emlékszik ezekre az időkre Kiss Sándor tanácselnök is. Most, amikor két kislányát nézi, amint szorgalmasan tanulják a délelőtt feladott leckét, hirtelen végigfut emlékezetében saját gyermekkora. 10 éves voltam, amikor apám munkára küldött: „gondoskodj fiam magadról, mert én már nem bírom tovább“. El .sem tudóm mon dlani hirtelen, hol, merre dolgoz­tam. De egy munkahely emléke ki­törölhetetlenül bennem él mégpedig a Magyar Lajos 27 holdas kutaknál töltött cseiédéveim. Hogy milyen volt a. sorsom, arról jobb nem is beszélni. Az én verejtéke,s mun­kámból épített új házat, istállót. De .megízleltem a község vala­mennyi ikulákjának keserű kenye­rét- Jobban ismertem földijüket, mint ők maguk. Nagy Lajos 56 hol­das kulák már nem is kapott cse­lédet a faluban. Aki csak tehette, kimenekült a .községből a hírhedt kullák fojtogató karmai közül.. De akik nem ismertek, azok is hama­rosan otthagyták, hisz elég volt egy félév ahhoz, hogy szökésre kényszerítse a cselédeit. így vélekedik ezekről az időikről CöZse Sándor tszcs tag fis. Hosszú éveken keresztül1 kuporg a tt.a a kis pénzt, hegy végre öregségére saját családi háza jegyen. De mivé] a sokévi munka után sem volt elég pénze, a bankihoz fordult .és köl­csön,»sí vett egy kjs hazat. Nem soká lg* lakott benne. A kamat las­san f élűim ú t a a ház árát és egy szép napon elárverezték sokévi munkájának gyümölcsét. Gözse Sándor újból főildönífuitióvá vált. A kulákoknak azonban védett bir­tokuk volt, erről gondoskodott a járás, u megye, akármennyi is volt az adósságuk, nem nyúlhattak bir­tokukhoz. így védték akkor a nép érdekeit. A kulákok, a nagybirtokosok, a papok, ügyvédek képviselői ültek a vezetésben. A. választások alkal­mával ezek szerepeltek a 'képvise­lők között. Még ma is emlékeznek Tóbi ügyvéd,, báró Rubidó képvi­selőkre, akiket a .kuláfcok a csend­őr,szuronyokra támaszkodva jut­tattak a képviselői székibe. A vá­lasztás napján féldeci pálinkával akarták megnyerni a szavazókat, de ígértek .kő ve sut at, villanyt, is­kolát, telefont, mindent, ami csak eszükbe jutott, mindezt persze csak a választások előtt. Amikor si­került megtévesztéssel a bársony­székbe ülni, még az Ígérgetésről :s megfeledkeztek. Most, amikor a felszabadult nép országában országgyűlési választá­sokra készülünk, egyre . több szó esik a műit választási komédiái­ról és arról, hc.gy a felszabadulás óta történt választások nyomán hogyan változott dolgozó népünk élete.. Ebben a kis faluban is szin­te magunk elölt látjuk egész or szagunk hatalmas fejlődését. A falu új gazdái Az államhatalom képviselői ma a volt egykori cselédek, dolgozó parasztok. A jegyző urak, kulák bírók helyett Kiss Sándor, László Mihály, Németh Gyulámé, András Béiáné, Szabó Lajos volt cselédek intézik a. falu ügyeit és vezetik a falu dolgozóit a szebb, boldogabb élet felé. Ma. nem kell kilométere­ket gyalogolni, ba valamilyen ügyet alkarnak elintézni. Helyben van a tanács, ahol bármikor kész­ségesen intézik él ügyeiket. Ha orvos, vagy vaiam más sürgős do fogról van .szó, nem kell kilométe­reket gyalogolni feleslegesen., ott van .a telefon. A szövetkezeti bolt ma minden igényüket kielégíti. Nem kell' messze a városiba eimen- >ni, ha valami értékesebbet alkar­nak venni. Ma a falu dolgozó pa rasz.tjain.ak fiai, lányai ott vannak a néphadseregben, ott vannak az egyelt emeken. az ipari munfcásiolk közt és mindenütt, ahol! tanulni lé­ket. A dolgozó parasztok So.m köz­ségben is ráléptek a felemelkedés, a boldogulás útjára a közös igaz- d álk oda s on ke r eszt ül. A tudomány fegyverével a .kezük­ben olyan termést hoznak ki a főid­ből, -amely .azelőtt lehetetlen volt. A gépek ma már nem ellenségei az embernek, nem vészük el a ke­nyerét- hanem .segítői. Ezt a {el­szabadult embert látták Som köz­ségben is, aki most lelkesen ké­szül arra a nap,rá. mely e boldog élet ,születésn-a-oin. volt. Nem Js akarnak adósai maradni dolgozó ,népiünk áramának, a ta­vaszi munkákat becsülettel telje- sír-k, de teljesítették az állam iránti kötelezettségüket is. Nincs miért szégyenkeznie Som község dolgozó parasztságának, hisz a. já­rásban a,z elsők közt vannak a be­gyűjtésben, De mindezzel nem elég­szenek meg, mert tudják, hogy .sok­kal többet is tehetnek, meg is fo­gadták, hogy élenjáró szerepüket továbbra is megőrzik. Biztosították IL negyedéves tervük teljesítésének zökkenőmentes beindulását A Kaposvári Vegyesipari és Műszak; iKTSZ dolgozói március 17-én első negyedéves tervüket befejezték és .megteremtették a második negyedéves -terv teljesí­tésének zökkenőmentes megindu­lását. Március 31-évei első ne gyedéves tervük teljesítésében már 122 százalékos eredményt értek el. Túlteljesítésükkel 230 ezer forint értékkel termeltek többet. A felszabadulási héten fokozott munkává.] harcolnák a na­gyobb eredményekért. Ez idő alatt föléig közszükségleti cikkeket gyár­tanak. A g umi vu lka.ni zálá soknál le­csökkeniteit'ták a javítási időt két órára. A Bogdán—Mere viiilanysze­relő brigád felajánlotta, hogy az igáit Alkotmány tsz elektromos berendezéseit elkészíti a felsza­badulási héten. Az öt napot igé­nyelő munkákat két nap alatt el­végezték és 165 százalékos telje­sítést értek 'él. A Kaposvári Fűtőháznál 31-én újabb győzelem született Az 5424/2-7 es vonat továbbítá­sánál, Erdélyi József sztahanovis­ta mozdonyvezető és Horváth III. József fűtő vállalták, hogy 2 mé- termázsíi szenet takarítanak meg és 5 perc forgalmi késést behoz­nák. Vállalásukat túlteljesít ették ezen a napom. 16 métermázsa sze­net takarítottak meg. 16 perc for­galmi késést behoztak és így a vo­nat a végállomásra pontos időre érkezett. Figyelemre méltó még ezeknek az eredményeiknek az el­érésénél! az is, hogy a vonatot 36 tonna túl súllyal továbbították. Eredményük legyen példái a többi mozdonyvezető és fűtő előtt, hogy ők is nagyobb sikereket érhesse­nek éí a felszabadulási bét folya­mi án. növelték Az első negyedévi terv teljesítéséért Tengőd szövetkezeti, község gozó parasztsága a felszabadulási héten. A községben működő bá­rom termelőcso port versenyre hív­ta Iki egymást a. begyűjtés határidő előtti teljesítésére, Azó fa napon­ta* fokozódik a versenyszellem. Egy hétté]' .ezelőtt még csak 52 százaléknál tartott a község a to­jást ea dússal. A felszabadulási hé­ten azonban többet gyűjtöttek be, mint azelőtt egy hónap alatt. A szombati begyűjtési naipoff egy •na.p .alatt 2600 darab tojást gyüj törtek be és ezzel elérték a 80 százalékot­Vasárnap újabb eredményekért indítottak harcot és csak néhány százalék hiányzott .az első negyed- évi terv teljesítéséből. A tsz tag­ijai elhatározták, hogy a hátralévő .'két nap alatt 100 százalékra ele­get tesznek első negyedévi tojás- beadási kötelez e t tségükn e.k. Baromfiból eddig 370 százalékra íelijeisiítették beadásukat. Verseny­társuk, Kisbárapáti község e’ma radt ebben a versenyben, bár a ki.sbárapátiak nagyon fogadkoztak, hogy megelőzik versenytársukat, de úgylátiszilk mindez csak üres szólam maradj. Kisbárapáti tanácsa nagyobb gondot fordítson ia válla láisok 'teljesítésére, .mert minden vállalás annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. A felszabadulási héten 50 százalékkal a begyűjtés eredményeit Tengődön begyűjtési indult harcba döi­Szijártó István elvtárs tartja az első helyet Megyénk gépállomásai az el­múlt 5 napiban jelentősen növelték teljesítményüket. Országosan is a legjobb eredményt érték el. Kü lönöisen megnövekedett az élenjá­ró traktorosok száma Számos gépállomáson az eddig hátul kal­ló** t raktorosok a lel szabadulási hétért az élre törlek és rendszere- sen teljesítők a műszak-normát. A traktorosok versenyében to­vábbra is Szíjártó István, a három- fai gépállomás traktorosa tartja az első helyet, aki tavaszi tervét 250 százalékra teljesítette. Szíjártó eivtárs minden percet kihasznál., az üzemeltetést menetközben végzi, műsza.kvájtáskor pontosan megje­lenik, a karbantartást rendszere­sen végzi, ho*-- munka közben ne álljon lé feleslegesen. Szíjártó eivtárs különösen ügyól arra, hogy a gép jól kíi legyen használva, ezért állandóan, éjjei- nanoa] üzeme'.!éti ai gépet. Most, a nagy munkáik idején a vasárna­pot is munkában tölti el. Második helyen Fonai Jenő, az iöai.i gépállomás traktorosa, halad, aki tavaszi tervét 208 százalékra teljesítette, ő is állandóan 6 nor malhold táJajmunkát végez ej gé­pével. Fonai elvtárs kapcsolt munkagápekkel dolgozik, így egy­re több műveletet tud elvégezni, ami jelentősen növeli teljesítmé­nyét Tito-Jugoszlávia a nyomor és a jogfosztottság hazája Tito, a belgrádi hóhér az elmúlt napokban Londonban járt. Újabb ..segélyit” kért’— ezúttal angol gazdáitól — a jugoszláv nép to­vábbi leigázásának céljaira. A mérhetetlenül jogfasz tolt jugoszláv nép nyakán, élősködő fasiszta dik­tátor és terrorista klikkje 2 millió 250 ezer font „segélyt“ kapott az eddigi dollár „.segélyek" mellé. Tiíóéik fokozhatják a fasizáilásf, miiitarizálást. Uj fegyverszállítmá­nyok érkezhetnek majd Jugoszlá­viába, hogy biztosítsák az imperia­listái; maximális profitját, ,a laká­jok megfelelő sápját és a nép le­írhatatlan nyomorát. Tito már tavaly beismerte, hogy a nép kifosztása mellett a fegy­verkezés 8 titóista állam főfunk­ciója, Több külföldi újságírónak adott nyilatkozatában büszkén je­lentette ki, hogv „a jugoszláv kor­mány többet költött és költ fegy­verkezésre, mint bármely nyugati ország“. A gazdasági életnek háborús út­ra terelésével együtt jár a békés iparágak termel'ésének csökkené­se, a polgári építkezések beszün! tetőse, ,a nagyarányú munkanélkü­liség. Az életszínvonal lényegesen süllyedt. A „Manchester Guar­dian.’’ című angol burzsoá lap írja Jugoszláviáról .szóló cikksorozatá­ban: „Az ember élete Jugoszlá­viában olyan, mint a nemzet élete: agyoncsigázott. pattanásig feszült és védtelen a nyomorral szemben”. Arra a kérdésre, hogy a nép job­ban éke, mint a háború előtt, még a titóista közgazdászok jórésze is nemmel felel. A lap beszámol arról, hogy a lakosság megélhetési viszonyai na­gyon súlyosak, az ember keresete nem tudja utolérni az állandóan emelkedő piaci árakat és megírja, hogy a legjobban képzett szakmun­kás havi fizetése csak a töredéke annak, amibe egy valamire való férfiöltöny Ikerül. Ti tóék néhány évvel ezelőtt ragyhangúan arról: beszéltek, hogy 15 millió négyzetméter lakóterüle­tet építenek. Mindez csak ígéret maradt, Belgrádiban ima is 40» ezer lakásnélküli család van. „Belgrad ban a legritkább eset, hogy; valaki egyedül lakhat egy szobában. Jó szanpant nem kapni, de még jó kályhát sem” — írja a „Manches­ter Guardian“. A fokozódó nyomor, munkanél­küliség és drágaság megmagyará­zására különböző „elméleteket” gyártanak a titóista ideológusok és hírmagyarázóik. Jugoszláviában — a szépített hi­vatalos adatok szerint — körülbe­lül 130 ezer a munkanélküli nő és ez a szám állandóan emelkedik. A nők elnyomottak és jjcgíosztottak. Mindez a „Borba" című titóista .sajtóorgánum szerint teljesen he­lyes, „mert a nőre nincs szükség a termelésben, erre természeti adottságai nem teszik alkalmassá” és a dolgozó nő „csak terheli a béralapot”. Egy másik lap. a „Dolgozó” ne­vű .szakszervezeti szennylap a nyo­morúságos életkörülményeknek adja „tudományos” magyarázatát. „A vásárlási alapot növelni egészség­telen” — szögezi le a lap. „A szá­razság következtében csökkenő áru­alapra nem szabad nyomást gyako­rolni” — fejtegeti tovább és abban reménykedik, bogy mindez meg­nyugtatja a nyomorgó jugoszláv munkást, aki jól tudja, hogy nem az „árualap”, hanem az aljas titó­ista klikk és a mögötte álló impe^ rialieták a nyomor forrásai. Ha ennyi magyarázat nem elég a jugoszláv dolgozónak, akkor még elővehető — és ezt egyre gyakrab­ban meg. is. teszik a belgrádi hata- lombitorlók — Malthns hirhedt el­mélete. A „Manchester Guardian" idézett cikke szerint „Jugoszláviá­ban sokan („sokan” alatt nem a nép­re, hanem a félrevezetőire gondol a lap) hajlamosak annak hirdetésére, hogy a termelés nem tart lépést a népesség szaporodásával, hogy az ország súlyos gazdasági bajainak megoldása a népszaporodás csök­kentése. ” A titóista kormány ka- landcrpolitikája és „gazdasági Programm ja” a várható eredménye­ket hozta meg: az évek óta állan­dóan súlyosbodó helyzet az idén még súlyosabbá vált. Az élelmiszerárak az ősz óta ál­landóan emelkednek, a munkanél­küliség rohamosan nő. A Társada­lombiztosító 1052-ben egynegyed millióval kevesebb embert tartott nyilván, mint 1051-ben. A nyilván­tartott munkanélküliekhez jön még a munkát kereső mezőgazdasági munkások, a fiatalok és a nem nyil­vántartott munkanélküliek hatal­mas. szomorú és egyre növekvő hadserege. Az élet egyre elviselhe­tetlenebb Jugoszláviában. Mint a ,,Pod Zasztavom Internacionaliz- ma”, a jugoszláv forradalmi emi­gránsok Bukarestben megjelenő lapja írja „a jugoszláv dolgozók gátlástalan fosztogatása rendsze­res jelenséggé vált. A munkások 12—16, néha 20' órát dolgoznak és az elszámolásnál csak nyolc órát vesznek alapúi.” Az imperialisták belgrádi ügy­nöksége nyomodba és éhínségbe döntötte a jugoszláv népet. De aki arra gondol, 'hogy mindezt sokáig tűri a jugoszláv nép, az mélysége­sen téved. A sok szenvedés, az el­viselhetetlen nyomorúság okozói, a titófaeiszták ellen nő és erősödik a .nép gyűlölete. Hiába utazik Tito gazdáihoz újabb parancs átvételére, hiába hozzák tető alá az agresszív támadó szerződéseket és balkáni paktumokat; a jugoszláv nép fokoz­za harcát és győzelemig harcol a fasiszta önkényuralom ellen. Henczi Erzsébet, SOMOGY MEGYE ÉS BARANYA MEGYE PÁROSVERSENYRE LÉPETT EGYMÁSSAL Somogy és Baranya megyék ta>- n ácsának végrehajtó bizottságai 1953 március 31 én a Somcgyme- gyei Tanács üléstermében éttteikez letet tartott, ahol. mindkét megye .tanácsának végrehajtó bizottsága, egy élenjáró állami gazdaság és egy gépállomás dolgozója volt je­leni. Az értekezletnek mindkét me­gye részéről nagy jelentősége volt. Megvitatták a tavaszi mun­kákban, a szántás-vetésben és a begyűjtésben tapasztalhaitó ered­ményeket és hiányosságokat, ki­cserélték tapasztalataikat és hasz­nos tanácsokat, útmutatásoíkat ad­tak a nehézségek leküzdésére. A két megye április Lével szo­cialistái párosversenyre hívta ki egymást az 1953. évi mezőgazda­sági munkák és .a begyűjtés tervé­nek túlteljesítésére. Mindkét me­gye részéről megvitatták a ver- senypon.tokát és a verseny nyilvá­nosságát. A versenykílbíváist mind­két .megye részéről 'elfogadták és határozatot hoztak a verseny köl­csönös .ellenőrzéséről és az 5, il­letve 10 napos értékelések kölcsö­nös McserélásérőL Ahhoz, hogy ez a verseny hajtó­erővé váljon, legelső feladat, hogy mindkét megye tanácsa és dolgozó parasztsága harcoljon az állami fegyelem betartásáért és az első negyedévről visszamaradt adósság maradéktalan letörle.sztéséért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom