Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-15 / 88. szám

V/lAG PROLETÁRJAI YE SÜLJE A MAGYAR DOLGOZÓK PÁ RTJ AÄM EGYE I PÄ RT B IZOTTS A'GÄN AK LAPJA X. évfolyam,* 88. szám. ARA 50 FILLÉR SZABAD HAZÁNK SZABAD ASSZONYAI Sérsekszőlős dolgozó parasztsága csatlakozik aráksíak versenyfelhívásához és páros versenyre hívja Nyim, Lul'a, Torvaj és Kísbárapáti községeket Dolgozó népünk hálájából, melyet a felszabadító Szovjetunió és pár­tunk iránt '“réz, m-esszccsengően hangzik asszonyaink és leányaink szava. A nők azok, akik talán leg­többet kaptak a felszabadulás óta. A múltban elnyomta őket a 'kapita­lista kizsákmányolás; a munkásnő olcsó préda volt a tőkés számára, a férfiakénál is kevesebb bérért szívták lei munkaerejüket, egész­ségüket. Semmivel sem volt .jobb a dolgozó paraszti asszonyok sora. Kora reggeltől késő estig, látástól" vaku tóiig robotoltak a földesurak, a kulákok földjein és munkájuk gyümölcsét »1 dologta-ianok marok­nyi kis csoportja vágta zsebre. A múltban a dolgozó nőit soha nem kerülhettek be vezető beosztásba, tudásuk, alkotnivágyááuk előtt min­denütt lezárultak a sorompók. A Hortby-Magyarországon a nők két­szeres elnyomatásban szenvedtek. Ezért hozott kétszeres felszaba­dulást l!)4.r> április 4 -‘ a magyar asszonyok és leányok számára. ,,A magyar nők különösen hálának ezért a kettős felszabadulásért, amely ükét. mint dolgozókat és mint, nő­ket érte és boldogan, lelkesen fog­lalják el sorra azokat a munkate­rvieteket, amelyekről őket n reakció ezelőtt kizá rta- és amelyek’ most kot" láttádul nyitna állnak előttük” — mondotta Rákosi elvtárs három év- vei ezelőtt, hazánk felszabadulásá­nak ötödik évfordulóján. És valóban, az elmúlt nyolc esz­tendő alatt, hatalmas mértékben bontakozott; ki az évszázadokon ke­resztül elnyomott nők tehetsége, alkotnivágyása, nagyszerű képessé­ge, A dolgozó nők ma már. minde­nütt ott vannak, ahol a szocialista építőst elősegíthetik, ott vannak a nők az esztergagépek mellett, keze­lik a hatalmas darukat, ott vannak a gépállomásokon, traktort vezet­nek, ott vannak a® egyetemek elő adói és hallgatói között, a miniszr téri irmok, a megyei, a járási taná­csok vezetőposztjain. Ott vannak az üzemek, vállalatok élén és biztos, erŐ3 kézzel irányítanak, segítik elő a szocialista építést. Nincs az élet­nek olyan területe, ahol ne volná­nak ott a férfiakkal egy sorban népi demokráciánk hü katonái, a becsületes, szorgalmas, asszonyok és leányok. A mi megyénkben is hosszan le­hetne sorolni azoknak a dolgozó nőknek a nevét, akik már eddigi munkájuk során bebizonyították ké­pességeiket, alkotnivágyásukat, jó munkájukat, mint. Varga Istvánná, a kaposvári gépállomás, egyben a megye legjobb női traiktoristája, a.ki tavaszi tervét 177.3 százalékra teljesítette és üzemanyagfogyasz­tását 95.5 százalékra csökkentette. A mi megyénk is büszkélkedhetik olyan kiváló dolgozókkal, mint Da­nis Imréné Kossutlrdíjas pedagó­gus, vagy Keszericc Ferencné, az egyszerű parasztasszonyból lett me­gyei tanácselnökhelyettes. Minde­nütt ott vannak a nők a mi me­gyénkben is, ahol a békéért, a szo­cialista építésért tenni kell. Megtalálhatjuk a becsületes asz- szonyokat, leányokat szép számmal a képviselők között is. Az elmúlt országgyűlési választásokon 71 nő került a parlamentbe, ezenkívül a helyi tanácsokban 60 ezer nő van. Mindebből azt látjuk hogy felsza­badult hazánkban a nők egyre na; gyóbb számban veszik ki részüket a szocialista építésből, egyre na­gyobb számban foglalnak helyet az ország vezetésében. És ha összeha­sonlítást teszünk a még kapitalista vagy gyarmati elnyomásban élő nők életével, látjuk; amíg nálunk a dol­gozó nők a férfiakkal egyenjogúvá váltak, ugyanakkor Egyiptomban, Iránban á nőknek semmiféle politi­kai jíoguk nincs. Belgiumban, Svájcban, Spanyolországban, Por­tugáliában és Argentínában a nők­nek nincs szavazati joguk. Az Ame rikai Egyesült Államokban a Mi-s- sisippi törvény a korlátolt szelle­mi képességüekkel egy kategóriába sorolja a nőket és megállapítja; al­kalmatlanok arra, hogy a férfiakkal egyenlő jogokat, élvezzenek. A kapitalista országokban élő asszonyok nehéz életéről számol be Marisa Maccanti olasz parasztasz- szony‘levelében. így ír: ..A faluról szeretnék beszámolni, hiszen annyi ilyen falu van. Olaszországban. A nyári hónapokban majdnem min­denki vándorútra kél. szinte' lakat­lanná, válik a falu. Téglavető mun kán helyezkedünk el, ennek követ­keztében hajnali 4 órától este 9-i-g dolgozunk. Állattan nehéz munka ez, valamennyien szináe a ieiismerhe- tetlenségig Icsoványodue.k, mintha kényszermunkán lennénk. Olyan ez, mint valami átok, el kell hagyni otthonainkat, ahol éltünk és ahova télen megint hazatérünk. -S el kell mennünk anélkül, hogy tudnánk, fogunk-e munkát találni.'’ A földné’küli parasztcsaládok se­regének vándorlása a munkaalka­lom után nemcsak Olaszországra jellemző, hanem csaknem minden kapitalista országra. A mi hazánk ban a dolgozó parasztasszonyok munkafeltételei egészen mások. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban‘és gépállomásokon a nők ezrei érzik át megváltozott új életüket, munkájuk jelentőségét.. A mi parasztasszonyainkra is vo .iratkozik, amit Sztálin elvtárs a ko Ihozpa ras7.ta?sz i: nyo ki; ak m o.n dott: „. . • Válóban, gondoljunk csők arra, hogy mi volt a no1 áz- előtt (í régi időben. Míg lány volt, mondhatni a legutolsó dolgozónak számított. Az ]pipMmak dolgozott, fáradhatatlanul dolgozott és az ap­ja /heg a szemére vetette; ,az én kenyeremet eszed“. Mikor asszony lett, a férjnek dolgozott, azt csi­nált. amit a férje parancsolt és férje megunt csak szemére vetette: „az én kenyeremet eszed“. A falun a nő volt a legutolsó, dolgozó. Ért­hető, hogy ilyen körülményeik kö­zött a parasztnők közül nőm emel­kedhettek ki <t munka hősei. Akkor a, nő átkának' tartották a munkát és a nő ahol csak tudta, kerülte azt“ És Sztálin elvtárs még azt is hozzáteszi; .,A .nő most ha dolgo­zik és vannak munkaegységei, a ma­ga gazdája”, Ezt látjuk megvaló­sulva a mi megyénk termelőszövet­kezeteiben is, ahol a nők ezrei va­lóban megállják helyüket és kiváló eredményeket érnek el. Amikor az asszonyok múlt nyo­morúságos és jeltn megváltozott, szép életéről beszélünk, egy pilla; natra sem szabad megfeledkezni asszonyainknak, leányainknak, ki­nek köszönhetik, hogy megszabadul­tak a szolgaságtót és -megaláztatás­tól. Vass elvtársnő erről az MNDSZ harmadik kongresszusán a követke­zőket mondotta; „Világossá vált a magyar nők számára, hogy ha azt almrják, hogy soha többé vissza ne jöjjön a szolgaság, a viegídázkttés. a nyomor és a háború, azt a rend­szert kell wősítmiölc, amely félsza- baduláswnM t, e\g yenjógúsűgu nkatj, az alkotó munka boldogságát, gyer­mekeink jövőjének fejlődését, biz­tonságát adta nekik. Ha azt akar­juk, hogy eddigi eredményeink megsokszorozódjanak, hogy a hol­nap szebb legyen, mint u ma, hogy senki meg ne zavarhassa gyönyörű, új világot építő terveinket, ha fel­re akarjuk- tolni az áOyvcsövektlt. amelyek gyermekeink fürtös fejét fenyegetik, ha, meg akarja tisztíta­ni a világot a pestis és kaiéra te­nyésztőitől, akkor még szorosabbra kell vonni sorainkat felszabadítónk, segítőtársunk, példaképünk, a Szov­jetunió és pártunk mögött.’’ Felszabadulásunk ünnepét, április 4 ét az ipari munkásság a dolgozó parasztsággal karöltve kimagasló termelési eredményekkel, a begyűj­tési terv teljesítésével, az adott szó vaióravá'tásával ünnepelte. Mi is igyekeztünk felszabadulá­sunk évfordulóját méltóképpen megünnepelni és éppen ezért felsza badiulásunk ünnepének tiszteletére (Somogy megye összes termelőszö­vetkezetét és községét begyűjtési versenyre hívtuk ki és ugyanakkor páros-versenyre keltünk a siófoki- járás Nyim községével. Községünk dolgozói a versenyben a vállalások teljesítésében, illetve túlteljesítésé­ben példamutatóan megálltak 'he­lyüket. Községünk dolgozói az elért ered menyekből új erőt merítve, még nagyobb felajánlást -téve, még ered­ményesebb munkával akarják kö­szöntem' a világ proletariátusának legnagyobb ünnepét, - a kilencedik szabad május elsejét és május 17- én a választásokon bebizonyítják, hogy helyeslik pártunk politikáját, követik útmutatását. Községünk dolgozó parasztsága Ráksi község versenyfelhívásához csatlakozva vállalja; 1. Községünk az 1953. évi tojás- beadási tervét május 1-re- 110 szá­zalékra, május 17 re pedig 118 százalékra teljesíti. 2. Első félévi baromfibeadási kü telezettségét községünk május Te tiszteletére 120 százalékra, május 17 e tiszteletére pedig 135 száza­lékra teljesíti. 3 Községünk tejbeadási kötele­zettségét május 1-re a havi beüte- mezés szerint 110 százalékra telje­síti. M i, a tahi gépállomás dolgozói és vezetősége megtárgyaltuk a kondo rosi gépállomás felhívását, mely­hez az alábbiak szerint csatlako­zunk: 1. Körzetünk termelőszövet keze- tei'oen 3563 kát. hold kukoricából 3135 holdon négyzetesen vetjük a kukoricát. A termelőszövetkezetek a kukorica vetését április 20-ig be­fejezik. 2. A tervbevett 1030 hold növény ápoiási munkák helyett 3090 holdon végezzük el a növényápolási munká­latokat. Maczó János és Orosz Ernő. a gépállomás műhely munkása i vállal­ják, hogy az életlen kapatesteket mindig gyorsan megéleziik és ki­szállítják a traktoristáknak, hogy a növényápolási munkát zavart-ala nul tudják végezni. Sándor Lajos brigádvezető, aki nek a bri-gádterüietén egy sormű velő lcultivátor fog dolgozni, vállal­ta, hogy a leszerződött 52 hold nö­vényápolás helyett 160 holdat mii­vel meg május 17-ig. Keserű Sándor sztahanovista traktoros vállalta, hogy G—35-ös erőgépével és kormányozható sor­művelő kultivátorral 13,2 hold he­lyett 15 holdat végez el .naponta. Zdrengya Miklós, a gépállomás vezető agronómusa vállalja, hogy a körzeti agronómusokon keresztül a traktoristákat megtanítja a nö- vényápológépek szakszerű kezelésé­re. Vállalja, hogy a növényápolások idején négy traktoristát megtanít az óragrafikonos munkamódszerre. 3. A gépállomás agronómusai a szakszerűen végzett -gépi -növény- ápolási munka mellett a termésho-1 4. Községünk az 1952—53 a-s gazdasági étre beütemezett sertés- beadási kötelezettségét 150 száza lékra teljesíti. 5. Vágómarhabeadási kötelezett­ségét községünk 150 százalékra tel jasíti. 6. Megfogadjuk, hogy a választá­si békeverseny sikeréért a tavaszi növényápolási munkálatokat ,minden esetben a határidő előtt három nappal teljesítjük. 7. A választások sikere érdeké­ben a kisgyűlések megtartására és a házi agitációra a légöntu-dato- sabb népnevelőket állítjuk -be. Má­jus l re és május 17 re községünk lakóházait, utcáit példásan rendbe- hozzuk és feldíszítjük. A fe-nti- versenyszempontok fi­gyelembevételével párosversenyre hívjuk ki eddigi' versenytársun­kat, a siófoki járás. Nyim közsé­gét és a tabi járásból Lulla, Tor­vaj és Kísbárapáti község dolgozó parasztságát. Kérjük a versenyre hívott közsé­gek tanácsát, hogy versenyfelhívá­sunkat fogadják el, tudatosítsák a község dolgozó parasztságával és minden erejükkel hassanak oda, hogy eredményeket elérve, boldogan ünnepelhessük a nyolcadik szabadj május Tét-. Fenti felajánlásunkkal köszönt; jük -május 17-ét, a .választás nagy napját. ígéretet teszünk pártunk­nak, népünknek, szeretett Rákosi elvtársunknak, hogy felajánlásun­kat teljesítjük és ezzel is hozzá­járulunk szocialista hazánk építésé­hez. Feretu’zi József vb. duók Sérsekszőlős, zam növelése érdekében vállalják, hogy a termelőszövetkezeteknél ku­koricából az előirányzott 18 mázsa helyett 25 mázsás termésátlagot ér­nek el, a gépi növényápoláson és a pótbeporzás alkalmazásén keresztüli. Gyapotból az előirányzott 130 má­zsa helyett 160 mázsás termésátla­got érnek el holdanként. A nö­vényápolási munkálatok során 1000 kiló üzemanyagot takarítunk meg. 4. A növényápolással égy időben' május 20-ig kijavítunk 37 darab cséplőgépet, elvégezzük 49 erőgép hármas számú karbantartását, 31 darab elevátor kijavítását, 10 da­rab aratógép üzemképes állapotba való helyezését, 5 cséplőgépet- Bred- juk-féle gyorscsép’ésre alakítunk át. Az egyéb munkagépeket (ekék, tárcsák, boronák) június ló ig tel­jes üzemképes állapotba hozzulf, -hogy a talajmunkákat zavartalanul megkezdhessük. 5. Jancsik József, a gépállomás vezető mechanikusa vállalja, hogy a gépjavítások mellett előállít 10 darab gabonagyüjtő kocsit, -melye­ket az aratógépekre szerel fel. A gafconagyüjtő kocsi azt a célt szol­gálja, hogy 10—15 kéve gabonát gyűjt össze, egy helyben rakja le, ezzel a szem veszteséget 2-5 kilóval csökkenti holdanként. Vállalásunk végrehajtását a poli­tikai nevelőmunkán keresztül kíván, juk elérni. Ezért a szocialista mun­kaversenyt még jobban*kiszé!esít- jük, a munkafegyelmet megszilár­dítjuk. A minőségi munkán keresz­tül is biztosítjuk tervünk maradék­talan teljesítését és a tsz-ek termés- eredményeinek növelését. Tabi gépállomás dolgozói. Javítsa meg pari építő munkáját a heresznyeí pártszervezet Mezc'csokonya község dolgozó parasztjai jó munkájukkal készülnek a május 17 i választásokra Fokozzák munkájukat a íémgyüjtőbizotfságok Labdázás a trsktorosszállás biztosítása körűi ___» Szerda, 1953. április 15, A Kaposvári Fűtőház dolgozóinak vállalása a választási békeversenyre Mi, a Kaposvári Fűtőház dolgo­zói nagy lelkesedéssel -fog-adtuk a Gh-eorghiu Dej Hajógyár dc’gozói- »-ak a választási béke versenyre szóló felhívását. Röjpgy üléseken, termelési értekezleteken vitattuk meg a felhívást és ahhoz örömmel csatlakozunk. A felszaíbaduiási Írét verss-ny-sza- kába-n elért termelési eredménye- inket tovább fokozva akarjuk meg­ünnepelni a 9. -szabad május -else­jét és a május 17-i ország-gyűlési képviselő választás-oka i. Ennek érdekében az alábbi vál­lalásokat tesszük: 1. Vá-iila-ljulk, hogy tervünkhöz vi­szonyítva 150 -t-enna szeneit takarí­tunk m-eg. 2. Vállaljuk, hogy mozdony kriilö- méter tervünket 5 százalékká! túl­teljesítjük. 3. Vállaljuk, hogy 100 elegyton- n,a kilométer tervünket 5 százalék­kal tiiil-teljesítjük. 4. Vállaljuk, hogy a 9000 krn-ea mosási kilóim.éter tervünket a ka- zánbizt-onság szem -előtt tartása mejlieitt 10.000 knvre emeljük fel. 5. A mozdonyjavító műhely dől* gőzöli vá:latijuk, hogy a fel-szabadu­lási hét verseny szitkában elért 117 százalékos .-teljesítményünket a mi­nőségi munka szem előtt támlás»* vai továbbira ás megtartjuk, A mun- kiamód-sizeráíta-dás—átvétel további fejlesztésével a 100 százalékon sKi! teljesítő d-«lgozők számát tel­jesen megszüntetjük. Mi, a Kaposvári Fütőház d-olgo zói, műszaki vezetői -elhatároztuk, hogy nemcsak szavazat unkkaii, ha­nem kötelességein,k még o-daadóbb teljesítésével, termelésiünk fokozá­sával is hitet teszünk -pártunk, ál­la m-u-nk mellett. Vállalásaink teljesítésével-, ililet- ve . iái telj esi tésév-eil teszünk hitet, hogy a béke harc ránk eső szaka­szán megálljuk a helyünket. Kaposvár, 1953 április 11 én. Miiszner Gyula párát ifik ár, Somlai László ÜB-elnök. Nagy Zoltán fth, főnök. 180 községben alakultak meg a határszemle bizottságok április 13-án Megyénk területén élőre megál­lapított -üteintcrv szerint mindem községben megalakulnak a hatiár­szemle bizottságok. A három tag­ból álló b izottság főf eladata* hogy megállapítsa: a község határában mely területek nincsenek még meg­művelve. Nemcsak az őszi, hanem a tavaszi tallajmunkák élvégzését is figyelembe veszik. A megműve- letlea föld tulajdonosát felszólít­ják, hogy öt napon beliül pótolja a mulasztást. Ha ezé a határidőt nem tartja bei, akkor megindítják ellene az eljárást. Április 13 án a megye területén 180 községben alakultak meg a bi­zottságok, amelyek 14-é-n már meg is kezdték a határszemlét. - * ­A bizottságok megalakítása te­rén a legjobb munkát a barcsi, marcal’i -és nagyatádi járás végez­te, ahol1 április 13-án délutánig már megalakultak a ha fár-szérnie bi­zottságok. Súlyos mulasztás terheli ,a sió* foki járási tanácsot, mert — annak elleniére, hogy a Megyei Tanács- tő’ az utasítást idejében megkap­ta- —• csak április 13-án reggeli hív­ja fefi a községi tanácsokat a bi­zottságok. megalakítására. A községi tanácsok és a szemle- bizottságok mindent kövessenek el, hogy megyénkben öt napon be­iül minden talpalatnyi föld -meg le gyen művelve. A tabi gépállomás dolgozói csatlakoznak a kondorosi gépállomás dolgozóinak választási felhívásához

Next

/
Oldalképek
Tartalom