Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-14 / 87. szám

Kedd, 1953- április 14. SOMOGYI NÉPLAP J 'i Képviselőjel ölő - gyűlés Marcaliban Vasárnap a kora délelőtti órák­ban ünneplőbe öltözött emberek gyülekeznek a marcali kultúrterem­ben. Egyszerű dolgozók, férfiak és 'nők,, idősek éf fiatalok, a termelő- .nunfca élenjárói foglalnak ihelyet a szépen díszített teremben. Mar­cali járás dolgozói ma jelölik ki képviselőjelölt j ei két. Kisdeák József elvtárs, a mar­cali járási1 pártbizottság titkára ja­vaslatot tesz a képviselőjelölő gyű­lés elnökségére. A dolgozóik legjobb; jait: Csobod Istvánt, Tóth Jenőt. Szvoboda Gyulát. Tóth Ernőt. Csá­szár Jánost, Pados Józsefet, Ács - Istvánt, Tóth Jánost, Pintér Gézát, Németh Györgyöt. Kristóf Gusz­távot, Inboff Vendelt. Birkás Imre aivtarsat választják az elnökségbe. Jegyzőnek Liszák Jánost. Kisdeák áivtárs röviden ismerteti a jelölő- gyűlés jelentőségét. Nagy tapssal fogadott beszéde után javasolja, hogy a marca^ járás első képvise­lőjelöltjeként pártunk bölcs veze­tőjét, Sztálin elvtárs legjobb ^ ma­gyar tanítványát, Rákosi Mátyás elytársat válasszák meg. Hatalmas, szűnni nem akaró tapssal fogadják a javaslatot. Magasba lendülnek a karok — ..párt és Rákosi, éljen Rákosi“ — zúgja a 400 részvevő perceken ke­resztül a- legdrágább nevet. iSubitcz György, az Építőipari Vállalat dolgozója emelkedik szó­lásra. A meghatottságtól nehe­zen jönnek ajkára a szavak. Beszél a, múltról. Elmondja, hogy cseléd­ember volt. Soha nem szavazhatott, mert a szavazati jog hároméves egyhelyben lakáshoz volt kötve, ö pedig nem tudott ennyi időt egy • uradalomban eltölteni. — Mennyi­vel más ma —- mondja. —- Miénk az ország, saját magúnknak for' múljuk, irányítjuk életünket, m: választjuk meg a képviselőket. Eb­ben az ünnepélyes pillanatban meg­fogadom, hogy május 17-én a Nép­frontra adott szavazatomat még jobb munkával is megerősítem. — Nagy boldogsággal tölt el az a tudat, hogy járásunk első jelöltje Rákosi elvtárs. Soha el nem múió hálával tartozik népünk, járásunK minden dolgozója, minden becsüle­tes embere . Rákosi elvtársnak. Nem volt népünknek olyan veze­tője, aki ennyire közel álljon idős és fiatal, munkás és dolgozó szí­véhez, mint Rákosi -elvtárs. Neki köszönhetjük megváltozott életün­ket a Családok boldogságát, a gyei'-1 mebek boldog 'jpvőjét, Neki kö­szönhetem. hogy megbecsült tagja vagyok a társadalomnak, hogy mint .sztahanovista traktorista dolgozha­tom a marcali gépállomáson. — mondja felszólalásában Szvoboda Gyula elvtárs. —- Megfogadom, hogy május 17- re terven felül 100 nörmálhold ta­la janiinkat végzek el, holdanként fél kiló üzemanyagot takarítok meg. Ezzel fejezem ki Rákosi Mátyás elvtárs iránt érzett hálámat, sze- retetemet. Bükki János elvtárs, a marcali állami gazdaság dolgozója emelke­dik .szólásra. — Országgyűlési kép­viselőjelöltnek javasolom Nagy lm re elvtársit, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének es politikai bizottságának tagját, a minisztertanács elnökhelyettesét. Ismételten felzúg a taps, magas­ba lendülnek a karok, egyhangúlag jelölik országgyűlési képviselőjelölt­nek a marcali járás dolgozói Nagy Imre elvtársat. Egymásután emelkedik szólásra: Talabér János, Lengyel József, Molnár Lászlóné, Molnár Imrémé és a jelölőgyűlés több részvevője. Va- lamennyiök szavaiból mélysége^jhá- la. forró szeretet csendül ki. A sza­vakban a megváltozott élet, a bol­dog jövő bontakozik ki, az arcokon elszánt akarat tükröződik: május 17-én egy emberként adjuk szava­zatunkat a Függetlenségi Nép­frontra, jobb munkával teszünk in­tet szocializmust építő hazánk mel­lett, Újabb javaslat hangzik el. Bük­ki János képviselőjelöltnek javasol­ja Birkás Imre elvtársat, a -So­mogyin egyei Pártbizottság szervező titkárát. Birkás Imre elvtárs Oros­házán született. Szülei napszámosok voltak. Iskolái elvégzése után nyá­ron pásztorkodással kereste kenye­rét. Majd kőműves szakmát tanult, s 1927—1908-ig mint építőmunkás dolgozott Budapesten. A szakszer­vezetnek 1927-ben, a pártnak pedig 1934-ben lett tagja. Munkássága miatt többször letartóztatták, 1933 tói a felszabadulásig rendőri fel­ügyelet alatt állott. A felszabadulás után az orosházi Járási Pártbizottság titkára lett, később a békésmegyei pártbizott­ságon dolgozott. 1949-ben a föld­művelésügyi minisztérium főosz­tályvezetője volt. 1Ö52 óta a 'So- mogymegyei Pártbizottság szervező titkára. Jó munkájáért pártunk és kormányunk 1950-ben a Köztársa­sági Érdemrend ötödik fokozatával tüntette ki. Az ideiglenes kormány megalakulása óta a mai, napig, mint országgyűlési képviselő végezte munkáját. Zsihorás József dolgozó paraszt felszólalásában méltatta Birkás Im­re elvtárs munkásságát, majd a je­lölőgyűlés egyhangúlag .elfogadta a javaslatot. Birkás Imre elvtárs megköszönte a bizalmat. A jelölő- gyűlésen ígéretet tett arra, hogy munkája és tudása legjavát adja, s a jövőben i.« Rákosi elvtárs út­mutatása szerint szolgálja a dolgo­zó. nép. a béke ügyét. A képviselőjelöltek megválasztá­sa után úttörők léptek a terembe. Palancsa Margit VIII. osztályos ta­nuló kedves szavakkal fejezte ki ^is­kolájuk szeretedét Rákosi elvtárs iránt. Virágcsokrot nyújtott át Bir­kás Imre elvtársnak. A jelölőgyü- lés részvevői ismételten felálltak he­lyükről. hosszantartó tapssal, éljen­zéssel köszöntötték Rákosi elvtársat és a pártot. A himnusz eléneklóse után rövid kultúrműsor következett. Marcali járás dolgozó népe megválasztotta képviselőjelöltjeit. A hetesí élenjáró dolgozó parasztok ne tűrjék, bogy a hanyagok miatt szégyenkezniük kelljen Hofes község dolgozó 'parasztjai -nem dicsekedhetnek a tavaszi szántás-vetés munkájával, mert zab vetéstervüket mindössze 10. árpa vetéstervüket 15 százalékra teljesítették. Csapó János és Csapó József dolgozó parasztok, akikkel itt most a Tajaacsházán beszélgetünk, egy kissé szégyellik is magukat, nem ..amiatt, hogy ők is elmaradtak, hanem a község elmaradása miatt, mert hát azért Hetes község doligjotzó parasztjai sem rosszab­bak, mint a csombárdiak, vagy akár más község dolgozó paraszt jaj. Ezt igazolja tavalyi beadási kötelezettségük teljesítése. Most pedig, mi tagadás, a járás utofeő községei közé tartoznak a szántás-vetés munkájában. Emiatt szégyenkeznek Csapó János és Csapó József dolgozó .parasztok, mert ahogy ők el tudták idő­ben velini az árpát, a zabot, úgy a többiek is megtehették volna. — Mi — mondja Csapó 'József — már a kaipásokat js elvetettük, emellett teljesítettük beadási kötelezettsé­geinket is. Most az állami tartalék­területből akarunk egy-egy holdat elvetni. Most még nagyobb érdé ‘künk, hogy többet termeljünk, mert saját magunkat, saját álla­munkat segítjük. — Még számos he- tesi dolgozó paraszt gondolkodik így. Egyresze már el is felejtette a vetést, ahogy mondani szokták, nagyrésze azonban ahelyett, hogy a jó gazda gondosságával fogott volna hozzá a munkához, „vető- miaghiányra" és egyéb okokra hi- Ivatkozva, karbateit kézzel nézi az élenjáró dolgozó parasztokat. A tanácsnál sem tesznek meg mindent, hogy a vetésiben mutatko­zó elmaradást felszámolják, sőt megtűrik, hogy a kulákok nyíltan szabotálják a vetés végrehajtását. All kulák közüli egy .sem telije sí- tetlte vetéstervét. Az élenjáró dolgozó parasztok ne tűrjék, hogy a hanyagok miatt szégyenkezniük kelljen. A tanács pedig a törvény szigorával jár­jon el a kulákokkai szemben. A párttitkári értekezletek tapasztalatairól A községi pártszervezetek titka rat járásonként értekezleten vitat­ták meg a pártszervezetek s-or-on- lévö feladatait, a választásra való felkészülés, a tag- és tagjelölt fel­vételi munka, az agitációs munka kérdéseit, a .tavaszi szántás-vetési munkáikat és a begyűjtéssel kap­csolatos feladatokat. A barcsi járásban Daru elvtárs, a járási pártbizott­ság titkárhelyettese értékelte a já­rás pártszervezeteinek mimikáját, helyesen foglalkozott a párt tö­megkapcsolatainak megszilárdítá­sával, a pártszervezetek feladatai­val. Elmondta, hogyan kell össze­kapcsolni .a választási munkát a tavaszi munkával és a begyűjtési feladatokkal. Részletesen ismertet­te a Központi Vezetőség határoza­tát a tag- és tagjelöltf él vétellel kapcsolatban, rámutatott az ered­mények mellett a hibákra is. A beszámolóhoz a jelenlévő 22 párttitkár elvtárs közül 12-en szól­tak hozzá. Az aktivitásban nem volt hiány, de hiányosság volt a fel­szólalásokban. Meglátszott, hogy az ,elv-társak* felkészületlenüll lőt­tek él az értekezletre és ez nagy mértékben rontotta az értekezlet színvonalát. A hozzászólók mind­egyik© elmondotta, hány népmeve- iő dolgozik a községben, mennyien vesznek részt az agitációs tanfolya­mokon, nagy általánosságban be­széltek arról is, hogy az agitációs tanfolyamok -színvonalasak. De arra nem adtak választ, mivel -ér­velnek a népnevelők, hogyan hasz­nálják fel mur.kájtikban a helyi -ér­veket, hogyan mutatják be a múlt társadalmi rendszer és a jelien- kö­zötti különbséget, hogyan mozgó­sítják a község dolgozóit a tavaszi munka és a- begyűjtési tervek tel­jesítésére. Mindössze három fölszólaló fog­lalkozott konkrétan községük-ered­ményével és azzal, hogy az agiitá- ciós tanfolyamok hallgatói kint á területen hogyan dolgoznák. Ez azt mutatja, hogy a .párttitkár elv- társak többsége a járás területén nem ellenőrzi a népnevelőmunka hatékonyságát, nem kíséri figye­lemmel, hogyan dolgoznak a nép­nevelők, is így nem tudnak kellő­képpen segítséget nyújtani a nép­nevelőknek munkájuk végzéséhez. A fonyódi járás titkárainak értekezletén Gaiác elvtárs tartotta meg a beszámolót. Elmondta a választási előkészüle­tekkel kapcsolatos eredményekei, általánosságban bírálta az egyes községi pártszervezeteket. Éppen ezért a beszámoló hiányossága az volt, hogy nem .elég konkrétan mutatott .rá az eredmények mel­lett a hibákra és azok kijavítási módjára, A beszámoló sokat foglalkozott a népneveílömunkávali — ami ter­mészetesen helyes volt — de -emel­lett elsikkadtak más fontos fel­adatok. A titkári értekezlet má­sik hiányossága- az volt, hogy a rossz ‘szervezés következtében az idő rövidsége miatt kevés titkár elvtárs szólalhatott feli. Mindössze öten számoltak be, de ezek a hoz­zászólók sem elemezték alaposan pártszervezetük munkáját. Ennek ellenére a hozzászólásokból .kitűnt, hogy ahol jóii megy a felvilágosító munka, ott az eredmények sem maradnak el. Horváth elvtárs, Lengyeltóti község függetlenített párttitkára elmondta, hogy községükben 14 egyénileg dolgozó parasztot vontak be a választási előkészületek so­rán a felvilágosító munkába, s az a tapasztalat, hogy -ezek a dolgo­zók szívesen vesznek részt az agi­tációs tanfolyamon és a népnév-élő­munkában. Munkájuk -eredménye a gyakorlatban mérhető le, naponta 800—1000 darab tojás gyűlik ösz- sze a b-együjtőhelyen. A község dolgozói éppen azért, mert a nép­nevelők -élenjárnak, hallgatnak a szavukra. Egy-‘két elvtárs beszámolt arról is, hogy az ellenség hogyan akarja lebeszélni a dolgozókat a szava­zásról, milyen ellenséges hangok van-nak a községben. A felszólalók tapasztalatai is megerősítették azt, hogy a pártszervezeteknek sokkal nagyobb gonddal kell foglalkozni a felvilágosító munkával a válasz­tási harcban-, időben 1-e ke® lep­lezni az ellenség hangját. * * # A kaposvári járásban Nagy Ferenc .elvtárs, járási párt­titkár -értékelte a választási munka előkészítésének eredményeit és elemezte a hibákat. Rámutatott, hogy egyes községekben még nincsenek a nép­nevelők kiválogatva -és beosztva, mint Zselicszenitpál-on vagy Kapos- mérőn. Legtöbb községben a nép­név,eiőm-uirika n-em indult meg, úgy gondolják a párttitkár elv társak hogy csak az agitációs tanfolyam befejezése után kell a népnevelők­nek meglátogatni a dolgozókat. Bírálta a göflei párttitkár elv,tár­sat, alku a párttagoknak mindössze csak 40 százalékát vonta be a nóp- ne velőmu nkáb a. iBár a beszámoló .alaposan felve­tette a pártszervezetek ©lőtt álló legfontosabb feladatokat és amint a hozzászólásokból iis kitűnt, sok segítséget adott a párttitkár elv társaknak, mégis csökkentette az értekezlet színvonalát, hogy a hoz­zászólóik nem elég alaposan tárták fel a .meglévő hibákat. Volt olyan hozzászóló, aki maga is úgy véle­kedett, hogy minden különösebb előkészítő munka nélkül megy majd a szavazás, Az ilyen felszó­lalások arra -engednek következ­tetni, hogy még néhány párttitkáb r-uník ma sem -látja tisztán a felada­tokat. Néhányan arról számoltak be, hogy a mezőgazdasági munkák ni'at.t lemorzsolódás van az agitá­ciós tanfolyamokon, arról' azonban senkii .sem beszélt, hogy még a visz- szálé vő héten hogyan akarják biz­tosítani a népnevelők teljes számú részvételét a tanfolyamokon. A titkári értekezletek tapaszta­lataiból kitűnik, hogy párttitká­ra in-knak, valamennyi párttagnak sok tennivalója van és a járási bi­zottságok nagyobb ellenőrző mun­kájára van szükség annak érdeké­ben, hogy a választási munka jó előkészületeivel sikerre vigyék a május 17-i választásokat. A magasabb terméshozamért harcolnak a sávolyi Szabadság tsz tagjai A minisztertanácsi határozat vég­rehajtásáért, az ország kenyeréért harcol napjainkban, -megyénk min­den termelőszövetkezete. Most. amikor -az országgyűlési iképvise- lőválasztások előtt- állunk, ez a harc a választási békeverseny formájá­ban tovább fokozódik. A sávolyi Szabadság tsz-ben ’ is ennek szellemében indítottak 'ver­senyt a -felszabadulási hét kiváló eredményei után-. A tsz alig néhány héttel ezelőtt kapta meg az önálló- sítási engedélyt. Az önálló szövet­kezetté alakulás az eddig végzett jó munka eredménye. A tsz ön álló- -sítűsakoT a tagok létszáma is meg­növekedőit. Az összes földjeiket, a háztáji gazdaságon felüli jósfflágál- lományt, a jószágállomány részére a takarmányt és az almot, valamint a gazdasági felszerelést és az üres földjükhöz mértet!, a vetőmagot is bevitték a tsz-be. A tsz tagjai kö­zös megegyezés alapján a szőlőt is közösen művelik, s ezért a legjob­ban hozzáértőkből szőlőtermelő bri­gádot alakítottak. Az 1952-.es- évben a tsz tagjai még hallani sem akartak a -verseny­ről, -de ebiben az évben már verse­nyeznek és a járásban elsőnek hívták ki versenyre a tavalyi versenyben- legjobb ered­ményt elért nemesdédi Alkotmány tsz-t, amely a sávolyi Szabadság tsz-el egyidőben lett önálló termelő­szövetkezet . A sávolyi Szabadság tsz do-lgozói a nemesdédi Alkotmány tsz-h ez küldött versenyfelhívásukban és a m un kávé r senybön. nemcsak az új határidőket szabták meg, -hanem azt is vállalták, hogy a termelési tervükben előirányzott átlagon fe­lül fognak termelni. Pl. a terme­lési tervükben- előirányzott kát. hol­danként 10 mázsa búza és 10 má­zsa rozs helyett holdanként 12 má­zsát, cukorrépából a tervezett 160 mázsa helyett 200 mázsát, kuko­ricából kát. holdanként 20 má­zsás1 sz-emeßkukori-ca átlagtermést akarnak elérni. A termelés fokozása mellett az állatállomány fejleszté­sére és a tejhozam növelésére is nagy gondot fordítanak a -tsz-ben. Ezért elhatározták, hogy a napi háromszori fejés mellett az egye­di takarmányozást is bevezetik. A tsz dolgozói felszabadulásunk évfordulóját, április 4-ét, munka- versennyel és a felajánlások teljesí­tésével ünnepelték. Április 4-re vál­lalták, hogy az ősziek növényápolá­sát, a tavasziak vetését és az első negyedévi- begyűjtési tervet is- 100 százalékra teljesítjitk. Vállalásukat április 2-re teljesítették és a vál­laláson -felül kukorica vetési ter­vüket is .már 50 százalékra telje­sítették. Nemcsak a tavaszi mun­kákban, hanem a begyűjtés teljesítésében is élenjárnak. Az első negyedévre beütemezett 78 kg .baromfi helyett 84 kg-ot, a 134 kg tojás helyett 138 kg-ot ad­tak be államunknak és a tejheszol-1 gáltatást is 100 százalékon felül tel* j esi tett ék. Az eredmények növelése mellet! javítsák ki a meglévő hiányosságo­kat is. Hiba, hogy a lendületes verseny nincs kellőképpen értékel­ve, nines pontos nyilvántartás ar­ról, hogy ki dolgozik a legjobban és ki ért el legjobb eredményt a tsz-ben. Nem elég az, mint Orbán Károly elvtárs, a tsz elnöke mond­ja, hogy náluk mindenki1 egyformán jól dolgozik, mert azzal, hogy min­denki egyformán jó, elrejtjük őket; ahelyett, hogy népszerűsítenénk, elősegítenénk és felszínre hoznánk a legjobbakat. Mert ‘mint az ipái­ban, úgy a mezőgazdaságban is vannak kiváló dolgozók, éhnunka- sok, sztahanovisták. Ezért a tsz ve­zetőségének nem szabad megfeled­kezni -arról, hogy az élenjárók nép szerűsítése és a hanyagok, lusták kipellemgérezése egyben a verseny el-őrelendítője is.' A tagok kö­zötti párosversem- kibontakozása, a verseny értékelése, felszínre hoz­za a mezőgazdaság kiváló dolgo­zóit a sávolyi .Szabadság tsz-ben is. Puskás József marcali járási tsz csap. v. Sok gyapotot akarnak szüretelni az osztopáni Győzelem tszcs Az osztopáni Győzelem termelő­szövetkezeti csoportban .egy pilla­natra sem hagyott alább az április 4 i versenymozgalom, sőt nap mint nap egyre fokozódik. Különösen nagy lelkesedéssel fogadták ,a tszcs dolgozói az országgyűlési választá­sokról szóló hírt. A termelőcsoport a minisztertanács határozatának megfelelően április 10-én elvetet­te a tervbe vett 12 hold (gyapotot, A gyapot vetése igen gondos mun­kát kívánt meg a termelőcsoport tagjaitól. Sz tar asincsícs Ferenc elvtárs, a tszcs elnöke szemé­lyesen irányította a gyapot vetési munkát, példamutató munkája ma­tagjai gával ragadta a tszcs valamennyi tagját. Ezen a napon mindenki a gyapotvetésben akart résztvenni. A gyapotvetési munkában külö­nösen Dávid István brigádveziető és Nagy Lajos brigádtag tűnt ki. Dicséretre méltó eredményt értek el a fogat osok közül Velhoffer Já­nos, Csizmadia János tszcs tagok, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a 12 hold gyapot -egy nap alatt a földbe kerüljön. Az osztopáni Győz étem tszcs tagjai a jó munka után bizakodva! tekintenek a jövőbe. Sóik gyapotot akarnak szüretelni az ősszel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom