Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-12 / 86. szám

■ff­luJ A. iá* WW6YJ WtPf Ali*--sri « 7 A legjobb dolgozókat jelöljük képviselőnek! Megkezdődtek hazánk üzemeiben, állami gazdaságaiban, gépállo­másain, a termelőszövetkezetekben, a hivatalokban és intézményeknél, a fegyveres testületeknél az ország- gyűlési képviselőket jelölő gyűlések. A dolgozó nép dönt arról, hogy kik tegyenek a képviselőjelöltek. Nagy esemény ez népünk életéiben, hogy szocializmust építő társadalmunk­ban miinden dolgozó maga választja ki országspítő társadalmunk leg­jobbjait képv i se 1 őknek. A múltban soha nem voltak és nem is lehettek ilyen gyűlések Ma­gyarországon. Az úri Magyaror­szág képviselőházába és felsőházába küldött képviselők kiválasztásába nem volt beleszólása a dolgozóknak. Hazánk sorsáról, az egész magyar nép ügyeiben az. a parlament döntött, amelyben soha nem jutott szóhoz a nép hangja; amelyben 211 képviselő közül 1939-ben ötvenkilenc nagybirtokos, 40 katolikus pap, 20 katonatiszt és 32 ,,egyéb“ (főszolgabíró, vagyo­nos ügyvéd, munkásáruló szociálde­mokrata, stb.) volt — de nem volt a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság, a becsületes értelmiség, a tudomány, a kultúra, a művészet dolgozói érdekeinek egyetlen igazi képviselője sem. Az állam a nép el­nyomásának, kizsákmányolásának állama volt, a képviselők a nép el­nyomóit és kizsákmányolóit képvi­selték. iSoha nem volt és ma sincs a mi jelölőgyűléseinkhez hasonló gyűlés a világ egyetlen kapitalista orszá­gában sem. A burzsoá országok el­nyomott millióinak nincs más jo­guk. mint — Lenin szavaival — „néhány esztendőnkint egyszer el­dönteni, hogy a parlamentben az ■uralkodó osztálynak melyik tagja fogja a népet. .. elnyomni és el­tiporni“. Nemcsak ahhoz nincs joguk, hogy reszt vegyenek a kép­viselők jelölésében, de a legkülön­bözőbb eszközökkel igyekeznek el­vonni őket még attól is, hogy sza­vazhassanak. Franciaországban és Olaszor­szágban- olyan csaló választójogi törvényeket hoztak, amelyek előre lehetetlenné teszik a népakarat sza­bad érvényesülését. >S míg a bur­ásod országokban egyre inkább sár- 'ba tiporják a nép legelemibb jo­gait, mig a burzsoá állam egyre ke- , gyetlenebbül, véresebben nyomja el a dolgozók tömegeit, , a lakosság óriási többségét, addig nálunk ál­landóan szélesednék, gyarapodnak a nép jogai, egyre jobban elmélyül államunk demokratizmusa. Napnál fényesebben tanúsítja ezt a jelölőgyűlésekről szóló törvény, a jelölőgyűlések rendszere is. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a dol­gozók részvétele a választásokban az általános szavazati jognál is több, azt jelenti, hogy a dolgozók maguk jelölik ki a képviselőjelölte­ket. A dolgozók jogainak ilyen nagymérvű kiszélesítése csak olyan országban lehetséges, ahol a né­pet és vezetőit a legmélyebb köl­csönös bizalom kapcsolja egybe, s a dolgozók maguk is tudják, hogy vezetőik, képviselőik minden erő­vel értük, az ő jólétükért, békés életükért. ’ boldog holnapjukért küz­denek. Messze van már a múlt, amikor a mi megyénkben is az ország többi megyéjéhez hasonlóan néhány esz­tendőnként a szegények, az egész nép legádázabb ellenségei közül „választhatott“ a nép. Mert ha megnézzük az l939-es választás so­me gyme gyei képviselőinek névso­rát, olyan neveket találunk köz­te, amelynek csak puszta említésé­re is ököíbeszorul a becsületes em­berek ezreinek ökle. Többezenhol- das földbirtokosok, népnyúzó ügy­védek, grófok, bárók. ígértek ezek fűt-fát a választás előtt, hogy utá­na maguk vagy megfizetett szolgá­ikkal dobassák ki az Ígéret valóra- vúltását kérő szegény parasztokat. Ki ne emlékeznék Somogy megyé­ben „vitéz“ Keresztes-iFisdher Fe­renc dr. volt belügyminiszterre? Nem a sokszáz nyomorgó cselédje választotta évről-évre képviselő­nek, nem a nép akaratából lett bel­ügyminiszter, nem a kenyérre, kul­túrára, villanyra áhítozó somogyi nincstelenek jelölték a felsőháziba. Érdemeit ,nem a nép ügyének ön­zetlen szolgálatában szerezte, ha­nem mint az általános „tevékeny­ségét“ magasztaló egykori írásiban olvashatjuk: , belügyminiszterségé- nek ideje alatt, 1938-ban adta ki a köztisztviselők egyesületi és párt­tagságáról szóló, rendeletét, amely­ben összeférhetetlennek tartja a szociáldemokrata pártban való rész­vételt. Érdemeit csak öregbítette az akkori reakciós kormány előtt az, hogy az 1939-es választás előtt a választás „tisztasága“ felett őr­ködve, vizsgálatot rendelt el a Szakszervezeti Tanács és 39 szak- szervezet ellen. S hasonló „érdeme­ket“ találhatunk a megsárgult ok­mányok százaiban, amelyek mind- mind ékesen bizonyítják a magyar nép jogfosztottságát. Akkor a nép joga 'csak annyi volt, hogy a ke- resztesfischerek közül választhas­son. A múlt örökre lezárult. Felvál­totta a boldog jelen. Olyan állam­forma, amelyben minden hatalom a dolgozó népé. Dolgozó népünk él a Szovjetunió adta szabadsággal és napról-mapra szilárdítja hatalmát. Ezt bizonyítják a munkasikerek, melyeket dolgozóink mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén el­érnek. Április 4-re, hazánk felsza­badulásának évfordulójára új. ha­talmas munkasikerek születtek. Üzemi munkásaink túlszárnyalva a műszaki normát, több szenet, több vasat, több iparcikket termeltek. Dolgozó parasztjaink a mezőgazda- sági munka ütemének meggyorsí­tásával ünnepelték április 4-ét. Most pedig töretlen lendülettel vi­szik tovább a nemes versenyt, ez­zel is biztosítva a május 17-i vá­lasztás sikerét. Muir.káiuk közben egy percre sem feledkeznek meg a múltról. Hazánkban ma minden becsületes dolgozó azért . harcol, hogy soha vissza ne térjen a nyomor, a szen­vedés, amely évszázadaikon keresz­tül a magyar nép osztályrésze volt. Ezért csatlakoznak üzemeink dol­gozói a Gheorghiu-Dej gyár dol­gozóinak választási békeverseny­felhívásához, hogy a termelés nö­velésével tegyenek tanúságot ar­ról, hogy népünk egységesen tömö­rül pártunk mögé. A falvak dolgo­zói a tavaszi mezőgazdasági mun­kák időbeni elvégzésével, a beadási kötelezettség hiánytalan teljesíté­sével veszik ki részüket a választás sikeréért folytatott harcból. Békés, boldog életünket akarják biztosítani azzal is, hogy a most folyó képviselőjelölő gyűléseken, né­pünk legjobbjait jelölik, azokat, akik munkájukkal bebizonyították, hogy minden erejükkel a nép ügyé­ért harcolnak és képesek lesznek a parismentben az ötéves terv sike­res megvalósításáért, békénk meg­szilárdításáért munkálkodni. Jelöl­jék dolgozóink a legjobbakat, akik nagyfontosságű posztjukon tovább­ra is helyt fognak állni, s majd a képviselői beszámolókon a népért végzett eredményes munkájukról adhatnak számot választóiknak. A földművelésügyi minisztérium közleménye a tavaszi határszemlékről Országszerte megkezdődtek a ta­vaszi határszemlék. Április 10-én mintegy ezer községben működtek a, szemlebizottságok. Baranya me­gyében 29, Bács, Fejér megyében 77, Hajdú megyében 113, Heves megyében 77, Pest megyében l20 községben kezdték meg eddig a ha­társzemléket. Egyes járásokban jól dolgoznak a bizott'ágok, így a mo- nori járásban 25.452 holdat vizs­gáltak felül és intézkedtek 506 hold terület sürgős megműveléséről. Ezzel szemben Somogy és Komá­rom megyében késett a határszem­lék megkezdése. Somogy megyében arra hivatkozva, hogy a tavaszi munkákban elmaradtak, későbbre ütemezték a szemlék megkezdését. A tavaszi határszemlék célja: minden talpalatnyi szántóföld megműveléséinek és a vetési terv maradéktalan teljesíté­sének 'biztosítása. A határszemlék eredményessége érdekében minden megyében most az a legfőbb teen­dő, hogy a községekben minden termelőt figyelmeztessenek földmű­velési kötelezettségére. A határ­szemlékről az egész falu lakosságát értesíteni kell. Megyénk A Szovjetunióban már több mint két évtizedes múltra tekintenek vissza a gépállomások, 1929 június 5-én alakult meg az első állami gép- és traktorállomás. A gépállo­mások' létrehozásának zseniális gondolatát Sztálin elvtárs alkotta meg. Amikor traktor szántja a szövet­kezeti földjeinket, kombájn aratja gazdag búzamezőinket, nem feled­kezhetünk meg erről. Gépállomá­sainkat a Szovjetunió'gépáliomásai- nak két évtizedes gazdag tapaszta­latai ®yomán, pártunk és kormány­zatunk útmutatásával szerveztük meg. A gépállomások a dolgozó nép államának tulajdonában vannak. A gépállomás nagyüzem, amelyben traktort, vetőgépet, kultivátort, aratógépet, kombájnt összpontosí­tunk abból a célból, hogy a bonyo­lult gépek összes előnyeit, termés­fokozó hatását korlátlan mértékben kihasználjuk a dolgozó parasztság felemelkedésének, szebb és boldo­gabb életének megteremtése érde­kében. A mi megyénkben is, gépállomá­saink a legkorszerűbb talajművelő gépekkel segítik dolgozó parasztságunkat, a munkák időben és jó minőség­ben való elvégzésében. 1949-ben még csupán 10 gépállomás 95 traktorral, 46.362 normálholdnak megfelelő talajmunkát végzett el. 1352-,ben már 21 gépállomás 385 traktorral 220.000 normálholdnak megfelelő talajmunkát végzett el. Gépállomásainknak oz a fejlődése és segítsége méginkább lemérhető, ha figyelembevesszük, hogy amíg 1949-ben 479 pár igásállat munká­ját végezték el, addig most, 1953- ban már 2.200 pár igásállat mun­káját végzik el a gépek. Gépállomásaink létesítésével me­gyénk dolgozó parasztsága 40 millió forint értékű gépet kapott, ezenkí­vül! mintegy 31 millió forint ér­tékben modern., korszerű gépá'Ho- másépületek teszik szebbé közsé­geinket. Pl. a darányi gépállomás gépii Horn fisa hsak 350 ezer forintos beruházással épült fel. A gépállomás dolgozóinak jól berendezett ku!túrház, étterem, egészséges pihenő. 10 ezer forint értékű könyvtár áll rendelkezésük­re. Újabb és újabb összegeket ad dolgozó népünk, állama gépállomá­saink fejlesztésére, a gépállomások dolgozóinak anyagi és kulturális felemelkedésére. A múlt évben készült el a ka­posvári- ía az iharosberényi gép­állomás hatalmas közpertja. Folya­matban van a lengyeltóti és tap- sonyi gépállomás fejlesztése. Eze­ken: a gépállomásokon már a Szov­jetunió gépállomásainak példája nyomán korszerű szerelőcsarnokot, darupályát, önálló szállítóberende­zést, fürdőt és zuhanyozót építenek, ami igen jelentős mértékben hozzá­járul a jó munkakörülmények meg­teremtéséhez. Gépállomásaink technikai fejlő­désével egyre gyorsuló ütemban ha­lad a gépállomások dolgozóinak fejlődése is. Gépállomásaink dolgo­zói egyre inkább sajátjuknak ér­zik a gépállomást és büszkék, hogy traktoristák lehetnek. Egyre több azoknak a -dolgozóknak a száma, akik példamutató munkájukkal ki­tűnnék a munka frontján. Olyan kiváló traktorosaink vannak-már, akik országosan is a legjob­bak közé tartoznak. Szloboda Gyu­la, Jónás János, Keserű János a Munkaérdemrend büszke tulajdo­nosai. Az ő példamutatásuk ■sokszáz traktorost serkent nagyobb és nagyobb munkateljesítményekre. A kiváló dolgozók közül már töb­ben gépállomásvezetők lettek. A volt cseléd és szegényparaszt fiata­lok százait képeztük ki különböző szakiskolákon, akik a gépek igazi mestereivé váltak. Eddig közel két­ezer gépállomási dolgozó sajátította el a traktorvezetést. Ezenkívül ara­tógépkezelőnek 60 dolgozót képez­tünk ki és további 80 dolgozót most képezünk ki. Villamoscséplő tanfo­lyamot 78, vontató- és tehergépko­csivezetői tanfolyamot 200, bri­gádvezetői tahfolyamot 16, kom­bájnvezetői iskolát 56, a Diesel és fejlődése Zetor traktoriskolát 142 dolgozó végezte el. Ezenkívül számos mű­szaki vezetőt, agro.nómust képez­tünk ki. Megyénk gépállomásain ott ta­láljuk a női traktorosokat is. Eddig 300 munkás- és parasztleányt ké­peztünk ki traktorvezetőnek és munkagépkezelőnek. Jelenleg is 52 leány tanul a csokonyavisontai női traktcirosiskolán. Női dolgozóink már eddig is bebizonyították, hogy a mezőgazdasági munkában, a trak­torok vezetésében méltó verseny­társai a férfiaknak. Számos olyan női traktorosunk van. mint Keserű Jánosné, a tahi gépállomás trakto­rosa és Varga Istvánná, a kapos­vári gépállomás traktorosa, akik tavaszi tervüket április 4-re, fel- szabadulásunk ünnepére 100 száza­lékén felül teljesítették és továbbra is az élenjáró férfitraktorosok kö­zött haladnak tervük sikeres telje­sítésében. Gépállomásaink fejlődésével párhuvamosan fejlődnek termelőszövetkezeteink is Évről évre emelkedik a holdankén- ti termésátlaguk. A gépi munka ha­talmas előnye különösen a múlt aszályos esztendőben éreztette ha­tását. Termelőszövetkezeteink ter­méseredményei a kedvezőtlen idő­járás ellenére is jóval túlhaladták az egyénileg dolgozó parasztok ter­méseredményeit. Gépállomásaink azontúl, hogy hatalmas anyagi segítséget jelen­tenek a falu dolgozói számára, egy­re inkább hozzájárulnak dolgozó parasztságunk politikai és kulturá­lis fejlesztéséhez. A gépállomások pártszervezetei segítik a községi, a termelőszövetkezeti pártszerveze­teket a szocializmus építéséért fo­lyó harcban. Gépállomásaink a szántás-vetés munkájában mégnagyobb lendület­tel és lelkesedéssel harcoljanak, hogy bebizonyítsák: államunk és dolgozó népünk bizton számíthat rájuk az idei kenyérért folyó csa­tában, a szocializmus építésében. Takács András gépállomásig, vezetője. Kaposmérő község teljesítse begyűjtési tervét! A kaposvári járás községeinek döntő többsége lelkes munkával harcol a begyűjtési tervek teljesí­téséért. A ibüsisüi, kazsoki, rákéi, várdai, újvárialvai és a többi köz­ségek eredményes munkája magá­val ragadta a járásnak majdnem minden községét. De egyáltalán nem hatott Ka- posm érőre, pedig ez a község is ugyanolyan, vagy talán jobb lehe­tőségekkel1 indult az 1953. évi be­gyűjtési csatára, mint a járás többi községe. A hiba ott van, hogy Ka­posmérő községben egyáltalán neon készültek fel é,s semmit sem tettek annak érdekében, hogy be­gyűjtési tervüket teljesítsék éis helytálljanak ,a termelőmunkában. A községi tanács bürokrata ad­minisztratív intézkedéseket tesz és úgy érzi, hogy ezzel eleget tett feladatának és most már minden rendben megy tovább. A községben a tanácsüléseken és a dolgozó parasztság köréből hangzottak el felajánlások és van­nak jól teljesítő dolgozó parasztok is. Ilyenek: Szabó Jánosné 5 hol­das, aki egész évi tervét, Csepeli József 7 holdas, aki első negyed­évi tervét 230 százalékra, Fehér János 7 holdas, aki egész évi be­gyűjtési tervét teljesítette, de ezek az eredmények és felajánlások nem jutottak el tovább a volt tanács­elnök, iBőjtös Jóizsef íróasztalfiók- jánál vagy zsebénél. A községi tanácsházná.1 elhelye­zett verseny táblán márciusban még a III. b'ékekölcsönjegyzés eredményeit lehetett olvasni. így természetesen az eredmények el­maradtak, a község március 3-.ig tcrásbegyüjtési tervét csak 7 szá­zalékra, tej'begyüjtési tervét csak 13 százalékra teljesítette. Ennek a súlyos lemaradásnak következté­ben a begyűjtési miniszter március 3-mai kizárta a tej és tojás szabad­piaci forgalmából a községet, A kizárás hírét a községi tanács elnöke örömmel fogadta és úgy gondolta, ezzel már tovább nem lesz dolga és csak később, a helyi pártszervezet felhívására tett in­tézkedéseket az eredmények meg­javítása érdekében. A népnevelők bevonásával tettek ugyan intézke­désieket a lemaradás behozására, de az előkészítést tett nem kö­vette. A község dolgozó parasztjainak és a tanácsnak pillanatnyi megál­lás nélkül, megfeszített munkával kell harcolnia, hogy a tojás- és tej- begyüjtéisbem fennálló nagyfokú le­maradását felszámolja, teljesítse a begyűjtési tervet. A községi tanács a dolgozó pa­rasztok vállalásait és eredmiényeic tudatosítsa, biztosítsa az egyéni példamutatást, szélesítse ki a jog­talan szállítások ellenőrzését, .szün­tesse meg a spekulációt és ezen keresztül jó munkájával és jó eredményekkel harcolja ki a sza­badpiaci forgalom visszaszerzését. Győrffy Jenő járási tanács begyűjtési oszt. A kaposvári járás állat orvosainak választási békeversenyfelhívása A kaposvári járás állatorvosai és szaksegédei az ipari munkásság példáját követve elhatározták, hogy bekapcsolódnak a választási béke- versenybe. Április 9-én a járási tanács ve­zető állatorvosa felhívást intézett a megye összes járásai és Kapos­vár város valamennyi állatorvosá­hoz. A felhívás a többi között eze­ket mondja: — Mi is magunkévá tesszük a Gheorghiu-Dej hajógyár dolgozóinak ama kijelentését; „Nemcsak szavazatunkkal, hanem állampolgári kötelességeink még odaadóhb teljesítésével, termelé­sünk fokozásával is hitet teszünk | pártunk, államunk mellett.“ A felhívás 7 pontban sorolja fel azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyeket az állattenyésztés fej­lesztésében alkalmazni fognak — különös tekintettel a miniszterta­nácsi határozatban foglaltakra. Elismerést érdemel a kaposvári járás állatorvosainak kezdeményezé­se. Ez a lelkes vállalás méltó bizo­nyítéka annak, hogy a kaposvári járás állatorvosai és szaksegédei jó munkájukkal is igyekeznek bebi­zonyítani hűségüket és szeretetü- két pártunk és kormányzatunk I iránt. A földművelésügyi miniszter szabályozta az idei rézgálicellátást A földművelésügyi miniszter sza­bályozta a szellő- és gyümölcsvéde- lemben szükséges rézgálicigénylést. Szöllóvédelem céljára a termelőszö­vetkezetek. állami gazdaságok, va­lamint a szerződéses, egyénileg ter­melők kát. holdanként 25 kiló réz- gálicot igényelhetnek. Az egyéni termelők a földművesszövetkezetek keretében alakított szöllőtermelők csoportjainak használatában lévő szöHőterületek után, valamint a II—IV. osztályú tartalékszöllőkre kötött termelési szerződések alap­ján holdankint 22 kiló, egyéb szöl- lőterületek után 20 kiló rézgálicot igényelhetnek. A házikertben lévő szöllőterületekre 100 négyszögölön­ként fél kiló rézgálicellátást állapí­tott meg a miniszter. A direkttermő szöllőkre nem le­het rézgálicot igényelni, csak az olyan 200 négyszögölet meghaladó területekre, amelyek legalább 80 százalékban fajtisztán othellóval vannak telepítve. Az igényelhető mennyiség ebben, áz esetben hol­danként 15 kiló. Gyümölcsvéde’cm céljára a gyü­mölcstermelő állami vállalatok vé­dekezőszerből a megállapított mór- mák szerinti mennyiséget igényel­hetik. Szöllőoltványtelepdk és gyü­mölcsfaiskolák részére holdanként 10 kilót lehet igényelni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom