Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-01 / 77. szám

«a Szerda, 1953. április 1. SOMOGYI NÉPLAP I HAZÁNK AZ ÖTÉVES TERV EREDMÉNYEINEK TÜKRÉBEN VESSÜK ÖSSZE SZTÁLIN VÁROS — SZTÁLIN VASMŰ A Duna adonyi fanyarában, a penfelei fennsíkon épül hazánk ie^iEgyo’bb bíéikemuve, Sztálmvá- ros és a Sztálin Vasmű. Ezt a ha­talmas munkát 1.950 novemberéiben kezdtük e| a -Szovjetunió és a né­pi demokráciák segítségével-. A Szovjetunió szakembereket, gépe két, eikszkavátorokat, a testvéri népi demokráe-á-k földgyalut, sfb. adtak. Napról-napra nőtt, terebé­lyesedett az építkezés. 1951 eleijén már fűtötték a felépült új -kenyér­gyár kemencéjét, már hordták a padokat az iskolába. Utcák nő 1 telt ki a főidből, mindenfelé állvá­nyok. frissen felrakott falak ma­gasodtak. 1951 november 7 én neveztek el ,a dolgozók kívánságára a várost és a vasművet a nagy Sztálinról. Ezen a napon indult meg a terme­lés az öntödében. Ma már rende- "zett utcákat látunk Sztáiínváros- ban. A Sztálin Vasmű is belátlha- iatlan gyártelep. Az óriáskohó építői már elkészítették ia íko-hó i'.céiítiörzsét. Befejezték a kohófe­nék falazását és már a kohótest ibél-és'én dolgoznak. Az ércelö.készí- tő is -egyre növekszik. -Ez a nagy létesítmény már az 'idén érceit ad a kohónak. Felépült az ipari víz medence szi vattyúliáza, működik a vasmű gépgyára, és az oxigéngyá-r is. Átadták rendeltetésének az új vasúti állomást. SzíáÜnváresban -és ai Sztálin Vas­műnél minden egyes nap -arról ta­núskodik, h-Oigy .a párt határozata valóra válik, amit a párt kitűz, azt -meg is valósítja. A Sztálin Vasmű építése óriási építkezés. Az énítési munkálatok sarán- 1954 végéig 5 millió köbméter földet mozgatnak meg. Ha -ezt a föld-' mennyiséget kordéba raknák, olyan hosszú kordésort ál.ítanának ■össze, -amely az egyenlítőmé1! majd­nem körül érné a földet. A vasmű melleát épül az új szo­cialista város. Korszerű, egészsé­ges házak sor: koznak az -utcák­ban. A város fejlődésére jellemző, bogy az idén 1200 lakás -épül fel. Itt is érvényesül a sztálini -taní­tás: legfőbb ért-éík az -ember. A városépítés so-rán éppen annyit költenek szociális -és kulturális cé­lokra — óvodák, iskolák, kultúr­palota építésére mint ia város vaíaim-eirmyi Isik-öhdzänak 'felépíté­sére. A TISZALÖKI VIZILÉPCSŐ SzaboksSz-at-már megyében Ti­szaiak közelében építik hazánk együk igen jelentős 'békeművét, a tiszálÖki vízmüvet. A tiszalöki vízl­épcső építői számára 1952-ben 47 -ezer köbméter beton beépítéséi irányozták elő. Az építők vállal­ták, hogy tervüket 7 ezer köbmé­terrel' túlteljesítik. A dolgozók vál­lalásukat túlteljesít ették és 1952 ben Összesen 55 ezer köbméter be­ront épKe-ttek be. ÍEnmejk -so-ráin elkészítették a- duzzasizt'ómű alaipte-m-ezét, az ener­giatörésre szolgáló elő- és 'Utófe­nék betonozását, a duzzasztómű 4 pillérét egészen ,a gépkamrák pad- iószútiitjének -magE's-ságáiig. A duz- iasztóműbe összesem 30 ezer köb­méter betont építettek be. Ez év januárjában megkezdték ai 37 mé­ter széles, 8 méter magas, hafcaT -mais elzáró vasszerkezet szereié .> el ­A vizilepcső-építkezésnél fe. batezonÉlásra ker-üllt1 -mintegy 100 ezer köbméter va-sibetlomi és beton, 3 ezer vagon.cement, 320 vagon betonvas, 120 ezer köbméter k&- vios és* 95 ezer köbméter kő, Az építkezésnél1 6 millió köb-méter iöl-deí mozgatnak meg. H-a ezt va- goöo&lha dalknák, Nyíregyházától Moszkváig -érnének a vasúti ko­csik. iA víízíerőmű három hatalmas tur­binája évente átlag 55 millió kilo wattóra energiái termel .majd. Hogy -ennyi árammennyiséget fej­leszthessünk, -éverite 8 ezer vagon szenet kellene -eltüzelnünk. A tiszailöki vizilépcső a Tisza rázon-puszt-al kanyarulatánál, .a fo­lyó medrétől 100 méterre a szá razifiöldön épül. Amint megépült, átvágják a kanyart, s a Tiszát át vezeltiik űj medrébe. A fe'lduzzaisz- tett folyóból másodpercenként 60 köbméter víz -ömlik -majd át az épülő itiszáhíűli főcsatornába, ■amely északi-déli irányban 97 ki­lométer 'hosszúságban, szeli át az Alföldet és a Berettyón át a Kö­rösbe torkollik. Ezen a főcsatior- dán keresztül öntözi -majd az Al­föld sz-ikes pulsztáit a tiszalöki óriás. AZ I N O T A I „NOVEMBER7“ERO M U Székesfehérvár közvetlen szom­szédságában, Fejér megye és Vesz­prém -megy-e határában épül az ino- tai erőmű. Az -erőmű építéséhez 1950 júliusában kezdtünk hozzá és .1951 november 7 én az első. turbó gépcs-aport már forgott. A három •évvel ezelőtt -még puszta földön ma rn'ár négy ' gépegységgel működő és ltovább épülő modern erőmű termeli ip-atunlk részére az oly fontos villa-mos ene rgiá-t. Hogy milyeít maigy az inoitai erő mü, arra jellemző, hogy napi szén­ás vázfógyaisztásia teljes kiépítésé­nél körülbelül 1000 család évi 5zén-szfikségletét fedezné, -vagy 10, egyenként 20 ezer lakosú város telje«; személyi vízfogyasztását fe­dezné. As erőmű sZénellátását nagyobb tészben kötélpálya lesz hivatva ellátó, kisebb részben pedig két szénkítrakó daru, Ezen ferdeszalag viszi a szenei a iörőállcimáson ke­resztül a. kazánok szén-hoimbárjai- b-as, A san nevezhetjük ötéves -tervünk Hantok építkezéseivel szemben. A egyik pillérének. Az erőmű meg­építése -kiválóan példázza a szo­cialista gazdasági rend, a tervgaz­dálkodás fölényét a -kapitalista ál­Novemiber ^ Erőmű látja el villa- mosáramm-aí Pét, Fűzfő, Várpalo­ta, Veszprém, Székesfehérvár üze­meit és a környező községeket. November 7 Erőművet jogo AZ ÖTÉVES TERV TETTE TERMŐVÉ A NAGYBEREKI MOCSÁRVILÁGOT A Balaton melletti Nagyberek a felszabadulás előtt nádais, zsomlbé- kos, mocsaras terület, vadnövé­nyek -és v'iziszárnyaisok tanyája vol{. A (felszabadulás után a népé lett & -hatalom ... A nép -állama meg­kezdte a földművelésre eddig al­kalmatlan Nagyberek meghódítá­sát. A- régebben örökös béklyónak véli mocsárvilágo’t lecsapolták, ki­szárították és a balaton-nagybere' ki állami gazdaság megalakulása óta 14 -ezer hóidat vontaik be a művelésbe. A dús táptalajú földön nagyrészt kultúrnövényeket termesztenek. Már ebben az évben. ís újabb 1000 kát, holdat törték fel. Ezen a te­rületen a mocsárviiág első kultúr­növényét., a kendert honosították meg, am-ely magas növésű, irtja a gyom ok at, v atínö vények-e t. A baraton-nagybereki természet­átalakító m-unka. bizonyítja me­gyénkben fis -az ötéves terv nagy­szerűségét. A múlt társadalmában az ember kényére-kedvére ki volt szolgáltatva a természet szeszé­lyeinek. Ma az ember a sztálini tar nítás alapján legyőz! a természetet és a nemrégen még terméketlen mocsárból dúsan termő szántóföl­det varázsol, amely hozzájárul a dolgozok -anyagi és kulturális szük- s égi e-teinek -kielégítéséhez. Az anyák és a A Magyar Népköztársaságban A mi országunkban az alkot­mány, a törvény biztosítja az anya- és gyermekvédelem szimvonalánajk állandó növekedését. Mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaságban egy­re emelkedik a nők foglalkoztatott­sága. Muökájuk megkönnyítésére állandóan növekszik az óvodák és bölcsődék -száma. Somogy megyé­ben az elmúlt évben öt állandójel- legű bölcsődében; 145 kisgyermek szakszerű gondozását láttuk el. Emellett idénybölcsődét létesítet­tünk Iharosberényfoen, Siófokon-, Lengyeltótiban, Nagybajomban és Kutas községben. 1958-bani -újabb idénybölcsődét kap az ötéves terv­től Somogy megye a következő köz­ségekben; Barcs, Lábod, Háromfa, Tab, Csurgó, Nágocs, Karád., Szü­lök és Kadarkút. Az új idányiböl- csődék egyenkin-t húsz férőhelyesek lesznek. Dolgozó népünk életszvmonalámJc állandó növekedése: a>z egészséges táplálkozás, a kedvező muhíkaviszo- nyok, korszerű munkahelyek és a terhe,s anyák fokozott védelme biz­tosítja az egészséges nemzedék fel- növekedését. Megyénk a, felszabadu­lás óta eltelt idő alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül a csecs.e- mővé'éelem. terén is. .4 védőnőhálózat és a fokőzottaéb csecsemő gondozás ktawlkeztében « csecsemöhtdmdóság köziéi to százalékkal csökkeni. Kü­lönösen nagy gondot fordítunk a koraszülött} csecsemőik MetbentarH- sóira. Ötéves tervünk negyedik esz­tendejének első 'napjaiban kezdte >meg működését a, kaposvári kórház­ban a konszernen berendezett kora­szülött-osztály. * % * N épköztársaságun-k miniszter ta - nácsa1 törvényben biztosítja a ter­hes nők és anyák fokozott védel­mét. A .nőket terhességük alatt legalább háromszor ingyenes orvosi vizsgálatban részesítik. A teherben lévő nőket a terhesség hatodik hó­napjától kezdve és a szoptatós anyákat a szoptatás hatodik hó­napjáig nem szabad nehéztesti, éj­jeli és túlmunkára beosztani. A nők. munkára való felvételét — bűn. tetős terhe alatt — nem ezaba-d megtagadni azért, mert a nő ter­hes. A terhes nőt és szo-ptatós anyát a szülést, követő harmadik hó végéig csak fegyelmi eljárás alapján, vagy saját kérelmére sza­bad elbocsátani. * # Már eins 1-től az állam minden újszülött gyejmek részére ingyenes csecs,emőktelengyét juttat a szülők­nek Jf00 forint értékbén. Az in­gyenes csecs,emőMélVngye csecsemő- cikkeket (pelemka, egyéb ru- lüiza-üi cikkek) tartalmUz. A tár- sadalombiztosításra, jogosult nők szülési költségeit teljes mértékben a társadalombiztosítási szemek vi­selik.' A dolgozó anyák 600, az első gyermek ütem 700 forint anyasági segélyben részesüknek. gyermekek sorsa Tito Jugoszláviájában Jugoszláviában ma a temetőkben minden második sir —- gyermeksír — ismerte be a titóista ..Vjesnyik” című lap. Az országban majdnem olyan, magas a gyermekhalandóság, mint ai gyarmatokon. Szerbiában általában 34.6 százalékos a gyér* mekhalandcság, a kopár! járásban azonban eléri az 50 százalékot ie, A Va(jdaságban, amely Jugoszlá­via legtermékenyebb vidéke, min­den- 100 újszülött közül 20 elpusz­tul. A hivatalos -statisztikák sze­rint Jugoszláviában- 16 éves korig a gyermekeknek több mint 20 szá­zaléka. hal meg. •X 44 íj* A' gyermekbetegségek példátlamd elterjedte^ az országban. .4 Tito- rendszer mUliárdokat költ fegyver­kezésre, de\ orvosi .ellátásra dem jut. A szerbiai orvosok újvidéki kongresszusán kiderült.- az iskolás gyermekeit, között pusztít a tüdő baj és más fertőző betegségeik. A kopevri járásban 156 megvizsgált tüdőbajos közül 90 gyermek volt. A két éven aluli gyermekek közül igen, sok szendéd és hal meg vérhasban és angolkórban. * ■» * 1 Jugoszláviában nagyon kevés az iskola. Még Horvátországban is, ahol Titóék szerint a- ,,legjobbak” az oktatási viszonyok, 225 ez^r gyermek nem tud iskolába járni, mert a meglévő 273 iskola mellé még 736-ot kellene építeni, hogy el­férjenek. Titóék azonban nem épí­tenek iskolákat, hanem még a meg­lévőket is kaszárnyáknak alakítják' át. Macedóniában sem tudnak a gyermekek tanulni, mert az iskolák tetőzetén becsurog az eső és lehe­tetlen 'bennük a tanítás. Crna Go­rában (Montenegró) télen egysze­rűen nincs tanítás, mert az iskola*, „tanterem” nem más, mint faluszéli rét. ahová télviz idején igazán nem. lehet kikergetní sem a gyermekeket, sem a tanítót. •S ha a titóista klikknek nincs szüksége az: életerős, felnövekvő nemzedékre, vájjon milyen gondót, fordít az anyákra, akik a jövendő élet hordozói? Títóéknál semmiféle törvény sem védi' az anyákat, a dolgozó nőket. Elsősorban ők ke­rülnek az elbocsátó listára. Jelen­leg 190 ezer a munkanélküli nők száma. „A nő n®m kifizetődő mun­kaerő — állapította meg a „Bor­ba” — mert gyermekpótlékot kell adni neki és szülés miatt gyakran hiányzik a munkából”. * * * A dolgozó anyák nem szülhetnek szülőotthonokban. mert ezek az in­tézmények olyan ritkák, mint a fe­hér holló, -másrészt pedig olyan drága, a kezelés, hogy az anyák 95 százaiéiul képtelen megfizetni, így az anyák a legeg'észségtieleinebb körülmények között kénytelenek gyér méláikét a világra hozni. Népköztársaságunk Alkotmánya, biz tosítja a gyernitékek részére is az ingyenes üdülést. Évente többezer gyermék- élvezi a nyár örömeit az wszág legszebb üdülőhelyein.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom