Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-04 / 80. szám

Szombat, 1953, április 4. SOMOGYI NÉPLAP II mrTimiTBMin-I-­---—— 5 a u-«®« Hazánk az ötéves terv eredményeinek tükrében KAZINCBARCIKA Kazincbarcikából, az egykori kis sajóvölgyi faluból is szocialista várost fejleszt ötéves tervünk. Az alig 3800 lakosú kis falut 20.000 lak-osuvá fejleszti a terv, s dolgo­zói a szintén most épülő szénosz­tályozónál, kokszolónál, erőműnél, vagy a vegyiművekben termelnek majd. Az építkezés dolgozói a nehéz­ségeket leküzdve, szép és eredmé­nyes munkára tekinthetnek vissza, í952-ben elkészült az erőmű fő­épületének egy része, a négy ka- zánegységet magábafogtaió kazán- épület és két turbina elhelyezésé­re alkalmas gépház. A dolgozók hősies munkával emelték be a ka­zán- és gépház hatalmas pilléreit. '.'Felépítették a vízlágyító épületet és a vezénylőtermet. A csőhajlító épületet már átadták a szerelők­nek. Készen áll az erőmű végleges raktára is. DIÓSGYŐR A magyar nehézipar fellegvára .a miskolci második kerületi Diós­győr, melynek vasgyárai hatal­mas fejlődésen mentek és men­nek keresztül. A Diósgyőri Kohá­szati Üzemek területén, ahol még nemrégen sokféle romr, ócskavas- és hulladékhegyék emelkedtek, ma már tágas, világos csarnok alapjait rakják le. Rövid idő múlva gépek zakatolnak, forognak ben­ne. Rövid idő alatt, szinte a föld­ből: nőtt ki az egész ország büsz­kesége, az óriás kohó, amelynek építői sok nehézséget és akadályt küzdöttek le. Az ötéves terv hatalmas diós­győri alkotásai közül kiemelkedő a 3. számú martin-kemence, ame­lyet rendkívül rövid idő alatt, 53 nap alatt építettek fel a szovjet tanácsadók értékes útmu­tatásai nyomán. A terv hátralévő ideje alatt további hatalmas fejlő­dés előtt áll a diósgyőri vasgyár. ÓZD Rohamos fejlődésnek itndult és a hároméves terv végén várossá alakult Ózd is nagyjelentőségű be­ruházásokat kapott az ötéves terv­től. Háromemeletes új bérházakat, új, korszerű' iskolát, helyi autó­buszjáratot, bölcsődét, új közép­iskolákat, köztük több mint 3 és félmilliós költséggel általános gim­náziumot, új diákotthonokat és sok más intézményt adott az öt­éves terv Ózd'dolgozóinak. A fia­taloknak nem kell már Putmokra vagy .Miskolcra jármok középisko­lába, mivel Ózdon van általános és közgazdasági gimnázium, vagy bányászati és kohászati technikum­ban tanulhatnak a fiatalok. A vasgyárban a kibővített kokil- latér, a durvahengerdei m.élyke- men'cé'k, új daruk, az 1000 szemé­lyes öltöző és fürdő, a hatalmas mészégető kemencék a fejlődésnek itt szinte csak kezdeti állomásai. Az ötéves terv során még sok tíz­millió forintot ruháznak be az üzem fejlesztésére. KOMLÓ Az ötéves terv nagvszerű alko­tásai, óriási méretű beruházásai, Baranya megyében talán a legjob­ban Komlón, a komlói bányaüzem fejlődésén keresztül mérhetők le. Az egykori sáros kis banyászfa­iucskából szocialista bányászváros épült. A hegyoldalban megbújó apró házacskákat tágas, napfé­nyes, korszerű lakások váltják fel és a hajdan poros, szűk falusi utak helyén betonozott sugárutak épül­nek. Komlón 1949'ben rakták le a szocialista bányászváros lakó­épületeinek első alapjait. Azóta évről-évre nagyobb számban épül­nek az új, szép, tátfas otthonok. Ebben az évben eddig soha nem látott ütemben fejlesztik tovább Komló városát 2000 lakás építését kezdték el. A lakásokkal egyidő- ben két bölcsődét, két óvodát, két általános iskolát, sok más köz­épületet is kapnak a komlói bá­nyászok. A felszabaduláskor a ‘komlói szénbányának egyetlen szállító- és légaknája volt. Most a Sztálin Vasműre fordított beruházások egynyolcadának megfelelő összeg keretében fejleszti,a bányát ha­zánk egyik legkorszerűbb bánya­üzemévé. 1951-ben építették meg a kettes számú aknát korszerű gépházával, hűtőtornyával együtt. A meglévő szállítóaknáik mellé 1952-ben újabb négyet mélyítet­tek. 1952 őszén kezdték meg a zo- báki 'herakna építését, amely Kö- zép-Európa legmélyebb és legna­gyobb átmérőjű aknája lesz, s másfélszeresét adja majd .a komlói szénbányák mostani egész terme­lésének. A további fejlesztés so­rán a komlói 'Szénbánya tehát hat egymással kapcsolt akreüzernlből áll majd, amelynek mindegyike ma­gában is hatalmas ipari üzemet al­kot. A komlói szénbányák látják el majd a Sztálin Vasmű (kohóit, martinkemencéit. KÉPEKVMEGYÉNK ÉLETÉBŐL A marcali szakorvosi rendelőintézet Szakorvosi rendelés Az ötéves terv keretében új egészségügyi intézményeink1 1 ismer­kedett meg dolgozó népünk. Az új orvosi rendelőintézetek mellett új- típusú szakorvosi rendelőintézete­ket létesített kormányunk, amelyek­ben szakképzett orvosok látják el a betegek vizsgálatát és kezelését.. A múlt társadalmi rendszerben a dolgozók csak a kórházban jut­hattak szakorvosi vizsgálathoz. Ha egy falusi dolgozó betegségét az ál­talános orvos nem tudta megállapí­tani. vagy betegsége szakorvosi ke­zelést 'igényelt, vállalnia kellett a betegnek a kényelmetlen utazást, hogy a kórházba eljuthasson. Mind­ez c-sak akkor volt megoldható, ha ismerőse vagy rokona volt ,a beteg­nek a ■ városban, mert a kezelés, vagy a vizsgálat töbíb napot is igénybe vett. Ma államunk gondoskodása mind nagyobb mértékben emeli a betegek .szakszerű ellátását. Ezt a célt szol­gálja a szakorvosi rendelőintéze­tek felállítása. A kép a marcali szakorvosi rendelőintézetet ábrúzal- ja, A rendelőintézet önállóan mű­ködik. Feladata a környező fal­vak lakomáik szakorvosi ellátása. A rendelőintézetben belgyógyász-, tüdő-, sebész-, fogász-, gyermek- és szülész-nőgyógyász szakorvosok mű­ködnek. * * *­Balatonnagy berek területe a felszabadulás előtt a grófok, bárók, papok vadászterülete volt. A nagykiterjödésű, tcíbb mint 20 ezer holdnyi mocsár a természet szeszélyeinek volt kitéve. Gondolni sem merték arra, hogy ezt a mocsa­ras területet az ember szolgálatába lőhet állítani. A felszlabadulás itt is új életet teremtett. A fölszaba­dult nép alkotó ereje, a tudomány fegyverével .az egykori nádas he­lyén virágzó, dúsan termő gazdasá­got hozott létre. Ma már 14 ezer hold a legkiválóbb termékekkel já­rul hozzá dolgozó népünk egyra nö­vekvő jólétéhez. A nádas , helyét nemcsak dúsan termői szántóföld foglalja el, hanem eigyre nagyobb méreteket ölt az építkezés is. Fej­lődik az állattenyésztés, s ma már a megye legfejlettebb állattenyész­tő gazdaságai közé tartozik a bala- ton-nagybereki állami gazdaság. Nemrég épült fel többek között a képen látható ICO férőhelyes mo­dern tehénístálló, amely a Szovjet­unió szovhozainak példája nyomán .a legkorszerűbb felszereléssel segí­ti az állattenyésztés dolgozóit ter­vük sikeres teljesítésében. Emellett Ismeretterjesztő előadások Megyénk dolgozói soha el nem múló hálával emlékeznek a hős szovjet katonákra, akik elhoz­ták számunkra a boldog élet lehetőségét. A felszabadulás adta mag a lehetőséget arra, hogy né­pünk birtokosává váljék a tudo­mánynak, a kultúrának­Ezt bizonyítják azok a beszélő számok, amelyek képet adnak me­gyénk dolgozóinak tudásvágyáról. a tehénistálló mellett nap mint nap újalb és újabb épületek nőnek ki az egykori kietlen mocsár területén. A hatalmas munkával megváltoztak az emberek ben tovább növeked-tt azoknak a dolgozóknak a száma, akik ,a taná­csok rendezésében megtartott isme­retterjesztő előadásokon részt vet­tek. Az elmúlt év folyamán a iter- mészettudományi előadások hallga­tóinak száma 100.232 fő volt. Je­lentős vollt a történelmi eleiadá­sok hallgatóinak száma is. Ezeken az előadásokon 22.328 hallgató vett részit. Az irodalmi előadások hallga­tóival együttvéve, összesen 160.173- an vettek részt az 1052-es évben az is. Az itt dolgozó egykori cselédek ma büszke örömmel jelentik, hogy a felszabadulás ünnepére minden természetátalakító | eddigi teljesítményüket túlszár­nyalták tanulniakarásáról. Az 1952-es óv- j ismeretterjesztő előadásokon. A balatonnagybereki 100 férőhelyes modern tehénistálló VESSÜK ÖSSZE A tőkés és gyarmati országok ifjúságának nyomorúságos helyzete Áz Egyesült Államokban az ifjú­ság legborzalmasabb gondja a mun­kanélküliség. Bármilyen munkára elhelyezkednek, de bérük 30—50 százalékkal kevesebb, mint az ugyanazt a munkát végző felnőt­teké. A kultúra és művelődés joga a gazdagoké. A 10 évesnél időseb­bek közül jelenleg 2 millió az írás­tudatlan. Újfajta „munkamegosz­tás" érvényesül mosianában az USA-ban, A tőkések bedugják gyermekeiket a főiskolákra, hogy így mentesítsék a katonai szolgálat alól, a dolgozók gyermekeit pedig — akiknek nem telik egyetemre — Koreába küldik, harcolni az impe rMísta érdekekért. * * * Angliában a munkásifjúság nagy- része csak ötnapos szabadságot kap néhány évi munka után. A fia­tal bányászoknak évente mindösz- sze egy hét szabadságuk van. Az ifjúságnak azonban, ha meg is kapja ezt a szabadságot, nincs le­hetősége arra, hogy azt pihenéssel töltse. Megakadályozzák ebben a mérhetetlenül magas közlekedési költségek, valamint az üdülők, sza­natóriumok, turistaházak hiánya. Színház- és sportmérkőzé'sj-egyek megfizethetetlenek a dolgozó ifjú­ság számára. * * * Franciaországban az ifjúmunká­sok reggel hat órától este nyolc óráig dolgoznak, s e munkájukért mindössze annyi bért kapnak, amennyiért még egy kiló kenyeret sem lehet venni. A párizsi diákok, akiknek szülei egyszerű dolgozók, igen sokat szenvednek a magas lakbérek és megélhetési költségek miatt. Ezért tanulmányaik mellett kénytelenek „mellékfoglalkozások“ után nézni. Sok diák utcát seper, mások vendéglőben tányért moso­gatnak, sokan dajka szerepére vál­lalkoznak, s kisgyermekekre vi­gyáznak. Nem csoda, ha az -elég felen szállás és táplálkozás, a sok munka felőrli egészségüket. A pá­rizsi diákok között végzett orvosi vizsgálat során kiderült, hogy csak 38 százalékuk egészséges, * * * Belgiumban is rendkívül leron­totta aj lakosság és az ifjúság anya­gi helyzetét a fegyverkezési haj­sza. A munkanélküliek száma el­érte a 270 ezret. Kokerenbem az ifjak igen nehéz körülmények kö­zött heti 68 órát dolgoznak. * * * Norvégiában az utóbbi időben az árak 50 százalékkal emelkedtek. Az ifjúság megélhetése «gyre ne­hezebb, amit csak tetéz az a meg­különböztetés, hegy a felnőttekkel egyenlő munkáért 30—40 százalék­kal kevesebb bért kapnak. * # * Irakban a külflödi gyarmatosítók uralma arra vezetett, hogy a la­kosság túlnyomó . többsége rab­szolgasorában él. A rfi un ka nap 10 —12 órás. A munkás egynapi bé­rén csak 400 gramm kenyeret lehet venni. Sok vidéken a lakosság 90 százaléka írástudatlan, a gyermek- halandóság felülmúlja a 75 száza­lékot. * * Hs Görögországban a katonai ki­adások a költségvetés háromne­gyed részét nyelik el, viszont okta­tásra a költségvetésnek csak egy százalékát fordítják. A monarcho- íasíszta rendszer a jogaikért küzdő fiatalokat börtönbe veti, Jelenleg ís többezer ifjú és lány sínylődik börtönben. ■* * * Indonéziában ötmillió teljes és körülbelül 15 millió részleges mun­kanélküli van. A dolgozók munka­bére a létfenntartási minimum egy­ötöde. Oktatásra és egészségügy­re nyomorúságos összegeket szán­nak. Nem véletlen, hogy 6 millió gyermek nem fanul és 60 ezer em­berre jut egy orvos. * * * Stevenson, volt amerikai elnök­jelölt egyik beszédében kénytelen volt beismerni, hogy Amerika egyes csoportjai „rendkívül súlyos helyzetben vannak“. Kijelentette! „Annak a 11 millió amerikai csa­ládnak, amelynek évi jövedelme nem éri el a kétezer dollárt, a nemzet! felvirágzás nevetséges szó­lam“. A Szovjetunió es a népi demokráciák ifjúságának élete A moszkvai iskolák tanulóit sza­badidejükben számtalan szórakozá­si és sportolási lehetőség várja. A világhírű moszkvai kuitúrpark té­len és nyáron egyaránt sok-sok örömöt tartogat a gyermekek szá­mára. A gyermekszíveket leginkább megdobogtató téli szórakozás a szánkózás. A Gorkij-kultúrpark ve­zetősége szánkapályát építtetett, A szánkapálya egész télen vidám kacajtól és csengettyűszótól han­gos. A gyermekekről való gondos­kodás nemes versenyében a szokol- nyikí kuitúrpark vitte el a pálmát. A kuitúrpark vezetősége üdülő­otthont nyitott a kis iskolások szá­mára. Naponta 560 kís'iú és kis­lány élvezi itt a különféle sport­ágak örömeit. * # * A Kínai Népköztársaságiban mijide,n út megnyílt a tanulnivágyó fiatalok előtt. Azok a. hatalmas tervek, amelyek áthatják a kínai dolgozóikat, szükségessé tették, hogy tömegesen képezzenek ki új szakkáderelket. Az 1952-es év jú­liusától például megkétszereződött azoknak a fiataloknak a száma, akiket az új vasútvonalak építéséi­re képeznek ki. A múlt évben va­lamennyi felsőbb oktatási intéz-e- tét újjászervezték. Külön intézetet állítottak fel az iparban dolgozó fiatalok nevelésére. Jelentős mér­tékben emelkedett az ipari tanu­lók száma is. Hatalmas mértékben fejlődik a 'kínai szakoktatás. A geológiai intézetbe csupán az 1952 —53. évben kétszerannyian irat­koztak be, mint ahány geológust a régi Kínában évtizedekéin át kiké­pezték. Rövid tanfolyamok indul­tak, amelyeken szaktudást nyer­hetnek azok a fiatalok, akik már rendelkeznek az alapvető ismere­tekkel. Csupán ,a délnyugati köz- igazgatási területen 17 ilyen isko­lát nyitottak meg. Ezekben a szak­iskolákban 10.2Ó0 részvevő töké­letesíti tudását. * -x- * A Magyar Népköztársaságban rendkívül nagy gondot fordítanak a gyermekek nevelésére, kezdve egészen a megszületéstől. Az öt­éves terv keretében megyénkben 5 állandó)ellegű bölcsőde nyílt meg, összesen 2,150,000 forint be­ruházással. Bölcsődéinkben -a dol­gozók gyermekei úgyszólván tel­jesen ingyen napi háromszori étke­zést. játszóruhát és szakszerű gon­dozást nyernek, * * * N é p k ö z t ár sas águnkb ani az állan­dóan emelkedő életszínvonalról ta­núskodik az is. hogy iskoláinkban évről-évre emelkedik a tanulók lét­száma. Addig, amíg a felszabadu­lás előtt megyénk elemi iskolái­ban 39.123 tanuló rníátítóttá el a minimálisnak is alig mondható műveltséget, m.a a korszerűen be­rendezett, szaktanítóikkal rendel­kező isik oláhban 41 757 tanuló is­merkedik a tudással és készül az életre. Nemcsak számszerű az emelkedés, hanem minőségi is. Né­pi demokráciánk megvalósította a nyolcosztályos kötelező oktatást, amely kellő alapot ad gyermeke­inknek a megnövekedett kővetel- ríiényeiket támasztó középiskoláik tanulmányi anyagának elsajátításá­hoz. * * * A szocialista társadalomban leg­főbb érték az ember. Nálunk min­den fiatal számára biztosítva van a tanulás lehetősége, egészen az egyetem elvégzéséig. Középisko­láinkban ingyenes tanszerellátás' ban, kollégiumi elhelyezésben ré­szesülnek az arra rászoruló tanu­lók. Nem utolsósorban ennek tud­ható be, hogy Somogy megyében a múlthoz viszonyítva 154.3 száza­lékkal megnőtt a középiskolai ta­nulók száma. A most folyó tanév­ben megyénk 11 középiskolájában 2543 tanuló fanul, * * * Népi demokráciánkban sjz ifjú­ság tanulását kollégiumok segítik elő. A felszabadulás előtt me­gyénkben mindössze eigy 150 sze­mélyes kollégium volt, ez ilsegyhá­zi kezelésben. Könnyen elképzelbe. tő, hogy ebben -a kollégiumban első­sorban a ikulákok, földbirtokosok gyermekei nyertek elhelyezést. Ma megyénkben 7 kollégium várja a közén iskolai tanulókat. Kollégiu­mainkban 1065 tanuló kap ellá­tást. Az emelkedés a múlthoz vi­szonyítva 710 százalékos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom