Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-26 / 98. szám

8

SOMfiCvy véPLAP

Vasárnap, 1953 ápaiMs 26,

Emhersics

DRÁVASZENTESEN Cigány Pétereknél beszélgettünk. Sok mindenről eseti szó, a tavalyi mulasztásokról, hogy a saját kárukon •mennvit okultak a csoportban.

•—• Most nem késlekedünk, vetünk, időiben elvégzünk minden munkát és nemcsak tessék-lláss ék .kedvéért ám — szól; Péter bácsi —, mert a nehéz esztendőben is érhettünk volna el jobb eredményeket. Más községekben is volt fagy is, aszály is, mégis többet termelitek. Most már megtanultuk, hogy magunknak dolgozunk. Nem felejtjük el a múltat, tudjuk mi is, mit köszönhetünk a felszabadulásnak, a mi vezetőinknek. Most, a választás előtt többször számot vetünk a régi és az új életünk között. ..

’Aztán beszélgettünk a tanácsról, a pártgyűlésekről, a faluból él-ke- rülit fiatalokról, a villanyról, közben a rádió is szól, de mi csak beszélgetünk. Már megszokott lett a rádió, ka nem szóima, üresnek tűnne a lakás. Pedig nem is olyan régen, 8 esztendeje csalt, másnál láthatott eselédeskeidés közben rádiót a drávaszentesi dolgozó ember. Ma sok van ai faluban. Ke rékpár is majdnem mindenkinek van. Rendelőintézetük van, idejár az orvos és a védőnő. Sokat kapott Drávaszentes a tervtől.

Megszólal az öreg Embersics néni is, aki csak félfüllel hallotta, amit beszéltünk, de felfigyelt arra, hogy „nem felejtettük ám el a múltat". Most a rendelőintézet, az orvos és a védőnők említésére megszólal!'.

A MÚLTAT? Tudjja elvtársnő, mit vett el tőlem a múlt? Azon túl, hogy fiatal erőmet kiszipolyozták az uraik, elvették 8 gyermekemet. 8 gyermeket szültem és mind meghalt. — Elhallgat, fáj beszélni erről. Az idő sem törli el a fájdalmát, de mégis megkérdem;

— Miiben, miért haltak meg? Nem tudtak volna az orvosok segíteni?

— Orvosok? — feleli. — Látja, maguk fiatalok már el sem tudják képzelni, hogy megszülethet egy gyermek orvos nélkül. Én mind a nyolccal úgy voltam, hogy orvost nem j.s láttam. Keserves, nehéz munkát végeztem mindegyikkel,

néni sem felejti

míg hordtam, alig vártam, hogy meglegyenek. Aztán nemhogy orvos nem volt a szülésnél, de még képzett bába sem. Olyan segédkezeit, aki sohasem tanulta, mit kell tenni .egy szülés lefolyásakor, csak úgy magától „rájött.“ — Ismét hallgat, nem is zavarom kérdésemmel, kis idő után magától folytatja.- MAGUKNAK már természetes az orvos. A mi falunkból már egyetlen menyecske sem hozza itthon világra gyermekét. Nem kerül nekik semmibe, bemennek Barcsra,, a kórházba és orvosok segítségével szülnek. Itt a rendelő- intézetben, míg hordják a gyermeket, addig is gondoskodnak róluk. 3 féle erősítőt is kapott a,z egyik. Hajh, azelőtt!. . . Mit számított egy paraszt gyermeke — mondja csendesen, s mintha még mélyebbek lennének a ráncok a megtört anyai arcon.

— Az első két hétig élt, aztán meghalt. Nagyon fájlaltuk, sohasem felejtem el, az első gyermekem elvesztése mit jelentett. Nyomorúságunkban ,ils úgy gondoltuk, jobb lenne, ha volna gyermekünk. És nem lett. De mi reméltünk. Jött a második, 'a harmadik, negyedik és á többi, sorban. 7 meghalt a születése után 2 héten belül sárgaságban, ,egy elélt 2 éves koráig.

Nem tudtam tovább hallgatni, valami .szorította a torkomat, hisz az én gyermekem is volt sárgaságban és rövid idő alatt meggyógyult, születése után majdnem minden gyermek átmegy a sárgaságon. Megkérdeztem, egyiket sem n„zte meg orvos, ,a 8 közül egyre sem tellett annyi, hogy orvoshoz vigyék?

■— Tudja, kedvesként, úgy volt az, hogv el vittem vo‘lna. én az utolsó* Ingemet is. Akkortájt mi a legokosabb embernek a papot tartottuk. El is mentünk Kuher Gyula méltó- ságos királyi tanácsos plébános úrhoz. Megértük a nevét kimonda- íii, de ismert minket,. Vagy talán inkább a gazdagokat ismerte és tudta, hogy nem tartozunk azokhoz. Azt tanácsolta, ne vigyük orvoshoz, mert ha Isten akarja, úgy is elveszi. Fontos, hogy meg legyen

a múltat

keresztelve. Meg volt.

MEGINT az én Jutkámra gondoltam, őrá, aki most a bölcsődében játszik a Katival, a Hugival, ineg a többiekkel. Eszembe jutott milyen édesen tudja mondani: „apuka“, akaratlanul is kicsit el- moiso'lycgtam. Em|bers:cs néni nem tudhatta, mire gondolok, fájt neki a mosoly.

— Ma már mások a fiatalok — mondotta — tudom, okosabbak, ne mosolyogjon rajtam elv,társnő, a mai eszemmel én is másképp cselekednék. — Elmondtam neki, mire gondoltam. A válaszát sohasem felejtem ej:

— Tudja, akkor az volt a fontos a papoknak, hogy a ke rész teles ért fizessünk. Ha meghalt két hét alatt, legalább hamarabb jötít be nekik a temetési pénz. Szegény uramat, amikor a keresztelő után 2 pétire meglátta a plébános úr, már csak azt kérdezte: Temetünk, Embersics, temetünk?

Ma már Dráva,szentesre is járnak a; védőnők, megkeresik a kisgyermekes mamákat, tanácsokat adnak, segítségükre vannak. Megbecsülik az anyáikat mai. Stokker 1st várni éttak 7, Péntek Mihályné- nak is 7 gyereke van. Oklevelet, kitüntetést is kaptak népi államunktól. Anyasági érdeméremmel jutalmazták őket. Élnek a gyerekeik.

— Nem irigylem, .boldog vagyok, hogy megértem én is ezt a kort.

Én 54 éves voltam, amikor először eljutottam orvoshoz, most már öreg vagyok, de — és most egy pillanatra ~ -szikén derűsre vá íozik a kedves öreg arc — 115 munkaegységem volt tavaly is.

—- SZERETEM ezt az új életet, dolgozom érte, dolgozom, mert nem messze tőlünk irigylik a mi boldogságunkat, békénket.

Embersics néni jó munkájával harcol, minden gyermek még boldogabb jövőjéért, ő is látja, hogy mai legfőbb értélé az ember, legdrágább kincs a gyermek. Május 17-én ő is Szavazatát adja erre az új, állandóan szénülő életre.

Takács Józsefné.

Megalázó volt az úri rendszerben a tanító sorsa

A jelen öröme közben — amikor kislányom a középiskola, fiam pedig érettségi előtt áll -— lehetetlen nem gondolnom arra, hogyan tanultam én, a hatgyermekes vasúti pályamunkás fia. Megelevenedik előttem a gyermekkor minden nyomorúsága: az első világháború, a három darabba szétesett kukoricakenyér, amikor édesanyám kivette a kemencéből. Gyermeki örömmel ug- rándoztuk körül hatan édesanyánkat, a részünkre mindent jelentő ;kukoricakenyérért'. Milyen boldogok voltunk, ha az állomásról görnyedve hazacipelt csomag szállítási diját, 20 fillért, édesanyánknak adhattuk. Soha nem felejtem el, 1918. március lő'ét, amikor mezítláb mentem az iskolai ünnepélyre, mert édesanyám nem tudta elhozni a susztertől agyorafoltozott bakan- ‘ csomat.

Égető kín és fájdalom fog el, ha arra gondolok, hogy a 11 kilométerre lévő Paládics-uradaiomba jártunk ki negyedes kukoricát kapálni, 11-ik részért aratni, csépelni és mit szenvedett a mi jó anyánk, mire utánunk kihozta a kis lebbencslevest. Milyen, boldogok vetítünk, amikor szakadatlan nyári munka után hatan annyit kereshettünk, hogy a családnak fél évre m'egvolt a kenyere! Én pedig így „kipihenve’1 magamat, kezdhettem az új tanévet. 16 filléres órabére, havi 30—32 pengő fizetése volt a hatgyermekes pályamunkás apámnak”.

Gyermekeim megkérdezték tőlem: „Édesapám, miért olyan vasta. gok és merevek az ujjaid?*’ Ilyenkor fiatalkori keserűségeim feloldódnak, mert örülök annak, hogy gyermekeimre már nem vár ilyen küzdelmes élet és a tanulás útja nyitva áll előttük.

Óh. te minden emberi érzést megszégyenítő, családi boldogság okat lábbal tipró átkos úri rendszer! Hány évig kellett nekem ideiglenes megbízott, megbízott, ideiglenes helyettes, helyettes. segédtanítónak lennem, mig kineveztek ..rendes*’ tanítónak! Életem gyásza, fiatal életem tönkretevője az a nyolc év, mig elérhettem 1938-ban már négytagú csalálommal, hogy havi 100 pengős fizetésem lehessen! Keserves, megalázó, 8 fizetésnélküli nyár, amit családommal szüleim nyakán élősködve kellett eltölte- nünk egyetlen fillér nélkül, mert a helyettes tanító június H5—szeptember 15 között nem kapott fizetést.

Megalázó volt a sorsa az úri rendszerben a tanítónak. Sorsán csak a dolgozó nép könyörülete segített. Kegyelemkenyeret, ..sorkosz tot“ adott a falu népe a tanítójának. hogy éhen ne vesszen. Bezzeg az iskolaszék hallgatott, legfeljebb annyit mondtak: „hiszen a tanító úrnak van a legjobb dolga, mert

Nemsokára a nyolcadik

Hét élő gyermekem van, nemsokára megszületik a nyolcadik. Sokat gondolkozom mostanában a múlton, hiszen ha akkor megmarad minden gyermekem, ez már a tizedik lenne. De 1945 előtt, mi Po- gári Miklósnál, a hajduszoboszfói földbirtokosnál voltunk kommenciós cselédek, nem sokat törődtek velünk. Akkor anya- és csecsemő'vé- delemről nem is hallottam, inkább az volt a félő, hogy a sok gyermek miatt kitesznek az utcára.

Ma más az életünk. Terhességem alatt több Ízben voltam terhességi vizsgálaton. Az orvos szeretettel gondoskodott arról, hogy ha szükséges vo;:, megkapjam a gyógyszert.

Már megkaptam a. kelengyét az államtól. Az összes közül ennek a kicsimnek van a legszebb kelengyéje. Az is sokat számít nekem, hogy kórházban szülhetek, jó orvosok segítségével.

minden keresztelőre, lakodalomra, disznótorba meghívják!*’

Amikor az 198il-es választás előtt báró Inkey képviselőjelölt bejött hozzám, hogy ko’-'teskedésre kérjen és én, mint. tanító nem vállaltam, távozása alkalmából csak annyit mondott; „Ugye, tanító úr, jövőre is itt szeretne maradni?*’

így nevelkedtünk, így éltünk a múltban mi pedagógusok! Akkor nem gondoltam volna, hogy diákjaimmal együtt sorakozhatunk fel május 17-én a szavazóurnák elé és együttesen róhatjuk le hálánkat pártunknak, népi demokráciánknak azzal is, hogy mindannyian a Füg- I getlenségi Népfrontra szavazunk.

Nagy Mihály kollégiumi igazgató, Kaposvár.

megszületik

gyermekem

Már készül községünkben a csecsemőotthon. örülök annak is, mert nyugodtan dolgozhatok majd. ?. m- cit gondosan ápolják. Két kisgyermekem a napköziotthonban van.

Büszke vagyok Rózsi lányomra. 0 18 éves, Kőszegen tanul a Mezőgazdasági Technikumban. Arra a múlt rendszerben még gondolni sem mertem, hogy egy ilyen magamfajta ember gyereke technikumba járjon.

Földvári Sándorné nágocsi tszcs-tag.

A Balatoni Hajózási Vállalat felvesz a siófoki kirendeltségére eigy szakmában jártas vasipari művezetőt vagy technikust. Lakás biztosítva van. Jelentkezni lehet naponta a siófoki kirendeltségnél vagy az igazgatóság személyzeti osztályán, Budapest, Molnár-u. 53.

m S P O IR I #

A sportolók munkafelajánlásai a május 17-i választásokra

A sportolók nemcsak a sporttelepen, hanem munkahelyeiken' is megállják helyüket és kiveszik részüket a' szocializmus építéséből, A munkában élenjárnak és kezdeményezéseikkel, jolbb munkájukkal1 a többi dolgozó elismerését vívják ki.

A Kaposvári Vas és Fémipari Kombinát sportolói május 17-re az alábbi felajánlásokat tették:

Horváth József műhelyvezető (labdarugó játékos) vállalja, hogy az öntöde átíagselejtjét a márciusi 11.3 százalékról 9 százalékra szorítja le, valamint a munkafegyelmet megszilárdítja.

Makaréz Gyula (ökölvívó) vállalja, hogy a márciusi 13 százalék selejtet 10 százalékra leszorítja.

Doma János vasesztergályos (labdarugó játékos) vállalja,, hogy normáját selejtmentes munkával 130 százalékra teljesíti.

Magyar Sándor vasesztergályos (labdarugó) vállalja, hogy május 17-re teljesíti 1954 február 10-i tervét.

Végih János (asztaüteniszesző) vállalja, hogy a szakmai ismereteket 100 százalékig elsajátítja.

Kiss József vasesztergályos (röp- labdázó) vállalja, hogy évi tervét augusztus 20 helyett augusztus lőre befejezi.

iSil't László lakatos (labdarugó játékos) vállalja, hogy május 17-re teljesítményét a márciusi 90 százalékról 100 százalékra emeli.

Cservenák Vendel és Wágner Péter köszörűsök (labdarugó játékosok) vállalják, hogy az öntvényeket napra kész állapotban minőségileg elkészítik.

Hole János formázóátképzős (labdarugó) vállalja, hogy a márciusi 10 százalékos selejtet 2 százalékra csökkenti.

A fenti jó kezdeményezéshez a

többi sportoló is csatlakozzék.

* * **

Befejeződött

a torna edzői tanfolyam

Az MTSB által rendezett egyhetes bentlakásos torna edzői tanfolyam befejeződött. A tanfolyamon a vidéki sportkörök által jelölt hallgatók vettek részt, akiknek főfeladatuk lesz a szparta- kiád versenyein részvevők felkészítése és a versenyek lebonyolításában való segítés.

A tanfolyam hallgatói a záróvizsgán jó felkészülésről tettek bizonyságot és jól elsajátították mind az elméleti, jnind a gyakorlati részt és biztosítva” látszik a vidéki sportkörök tornaszakosztályainak a működése.

— Nylon szatyrot, pénzt és pénztárcáit találtak. Igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságon átveheti.

<U k DIÓ

ÁPRILIS 27. HÉTFŐ

KOSSUTH RÁDIÓ

11.30: Részletek Poldini: Csavargó és királylány c. dalművéből. 12.00: Hírek. 12.10. Katonadalok. 12.30: Magyar zeneszerzők kórusműveiből. 13.00: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 13.30; Operett- és filmdalok. 14.00; Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: U-ttörő- hiradó! 14.35: Heti zenés kalendárium. 15.15; Hírek szerbül. 15.30: Chopin műveiből. 16.00: Csárdások és verbunkosok. 16.20: Ifjúsági'fej törő. 16.45: Műsor az úttörők zenei szakköreine. 17.00: A Magyar Rádió diszpécserszolgálata. 17.10: A Rádió népművelési híradója. 17.30; Személyes segítség. Irodalmi riport. 17.50; Jó munkáért szép muzsikát. 18.40: Hírek németül. 19.00; Hangos Újság. 19.30; Hírek szerbül. 20.00; Tíz perc külpolitika. 20.10: Verbunkosok, csárdá-- sok, népdalok. 20.30: Szigeti veszedelem. Zrínyi Miklós eposza. í

21.10: Hangverseny a baráti rádiók műsorából. 22.00: Hírek. Sport. 22.25: Hangszerszólók, 23.10 Jó éjtszakát. 24.00; Hirek.

ÁPRILIS 27. HÉTFŐ

PETŐFI RÁDIÓ

7.35; Vidám dalok. 8.35: Bogácsi népdalok. 9.00; Hangszerszólók 9.20; Orosz nyelvlecke kezdőknek. 9.40; Gyermekzene. 10.00: Hírek. 1Ö.1Ó. Szimfonikus táncok. 10.30: Óvodások műsora. 10.50: Eyssen Irén és Über Zita énekel, 11.30:. Műsorzárás.

15.00: Akinek jó üzlet a halál. Rádiójáték. 15.30; Szimfonikus hangverseny. 16.40: A Rádió tudományos híradója. 17.00; Nagy együttesek műsorából. 17.30; Hírek. 17.40; A klerikális reakció aknamunkája népköztársaságunkban. 17.56: Járdányi; Simfonietta vonószenekarra. 18.10: A „Szabad Ifjúság“ vasárnapi számának is- ! mertetése. 18.25: Hírek szlovénül.

APRÓHIRDETÉSEK

Eladó: dupla rekamié, kárpitos- munkák készítését, alakítását, javítását vállalom; Sipőcz, Ady E.- u. 1. sz.

Nagy ebédiöszőnyeget veszünk. Cím a kiadóban.

Eladó 4x2 m es, fából 'készült vikendház. Érdeklődni: Május 1"U. 25., Kudlák.

Elveszett (ló) passzus, Mészáros Istvánná, Mátyás király u. 2. (Rclklkantitelep.)

Azonnal] belépésre két önállóan dolgozni tudó vasesztergályost felveszünk. Jelentkezés: Kaposvári Mélyfúró Vállalat munkaügyi osztályán.

Zongorát, pián inét veszek vidékről is," növendékeimnek. Kaposvár, SaTai-u. 8. (Volt Kálvária.) Csutorád.

SOMOGYMEGYEI MOZIK MŰSORA :

Vörös Csíl ag: Gyapottündérke 26 —29.

Szabad Ifjúság: Afrikában történt 24 - 28.

Balatonboglár: Lammermoori Lucia 29- 30.

Barcs: Hegy] emberek 29—30. Csurgó: Veszélyes őrjárat 29—30. Igái: A nagy muzsikus 1—3. Lengyeltóti: Cím nélkül távozott 1 —3.

Nagyatád: Teljes gőzzel 29—30. Siófok: Hősök élén 29—30.

Tab: Expresszszerelem 29—30.

Vásárolunk használt, jó állapotban 'lévő NB-fekvő, Hunor rakodó vándor

KAPTÁRAKAT.

Bármilyen keretméreten veszünk

MÉHCSALÁDOKAT.

Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat, Budapest, IX. Ba- káts-u. 8.

SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszkl Mihály Felelős kíadő: Tóth István Szerkesztőség: Kapót vár, Latinka Sándor-u T. Telefon: SOI. 463, 468.

Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utca 16. Telefon: 999.

Somogymegyei Nyomdaipari VálJaíat Kaposvár, Latin Ka Sándor-u. 6. Telefon : *28. Nyomdáért fele!: Hidas János