Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-20 / 67. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1953- március 2®. AZ ORSZÁGGYŰLÉS NAGYJELENTŐSÉGŰ TÖRVÉNYEKET ALKOTOTT ÁLLAMUNK SZERETŐ GONDOSKODÁSA A GYERMEKRŐL Az országgyűlés szerdai ülésén, tárgyalta ai kisdedóvásról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavas­latot Sárii Rózsi előadó ismertet­te: Sárii Rózsi beszéde A kjisdedóvásról szóló törvény javaslatot a kulturális bizottság letárgyalta és azt két módosítás­sal elfogadta — kezdte beszédét Sárii Rózsi, majd miután ecsetel­te, 'hogyan éhezett, nyomorgóit Hoitíhy-Magyarországon a (gyer­mekeik túlnyomó többsége, így íoiytatta: __ Hazánk felszabadulása után ha­talmas feladatok álltaik előttünk a gyermekvédelem területén. Fe ink száma majdnem megduplázó­dott. A minisztertanács február 8-án hozott határozata megszabja, hogy 1953 végére 80 ezerről 119 ezerre kell emelni az óvodai férőhelyek számát. Óvodák áfóziatunk nagyarányú fejlesztése sem teszi azonban le­hetővé minden dolgozó szülő gyermekének elhelyezését. Ezért kora tavasztól késő őszig a nagy kellett számolni a múlt rendszer j mezö,jíazóa.sági munkáik idejére a 'bűnös politikáját és biztosítani falvakban nyári napközi otthonok kellett a gyermekek egészséges felállításáról gondoskodik fcor­fej'lédesének, védelmének feltéte­leit. A hároméves terv keretében ál­lamunk hatalmas összegeket fordí­tott' a gyenmiekvódeImii intézmé­nyek hálózatának megteremtésé re. Ezen belül újjáépítettünk 1050 óvodát, 600 napközi otthont, 48 gyermekotthont és több mint 20 gyermeküdülőt létesítettünk. Dön­tő lépést jelentett óvodáink fej­lődésében. 1948-ban az óvodák ál­lamosítása. Ötéves terv tön vényünk kimond­ja, hogy a dolgozó nép, elsősor­ban a munkásosztály, munkaiké­pességének, családjának, egészsé­gének védelmét szolgiáló intézmé­nyek fejlesztésiére és létesítésére 1080 millió forintot kell beruház­ni, ebből 173.5 milliót kell feihasz mányzaturk. Ezekben az intézmé­nyekben 61 ezer gyermeket kívá­nunk elhelyezni 1953 ban. Óvodáink megtisztelő feladata, hogy az eddigiinéi eredményeseb­ben érvényesítsék a szovjet neve­lési tapasztalatokat, módszereket, azokat a módszereket, ‘amelyekkel a Szovjetunióban a világ legnagy­szerűbb ifjúságát s dolgozóit ne­velik. A benyújtott törvényjavaslat célja kialakítani az újtípusú em­bert, aki elért eredményeinket to­vábbfejleszti, munkálkodik ha­zánk, népünk ragyogó jövőjének építésén, aktív harcosa lesz a nemzetköziség nagy eszméinek, az egész világ dolgozói szabadságá­nak. Építője lesz azoknak a nagy eszméknek, amelyeket az emberii­máii az anya- s csecsemő védelem S£g halhatatlanjai, Marx—Engels (1- ák /*. m *71111n n fiíílinTi nlu 1*0' 1 n ni P QO" T _* A— C -«'4- « 1.'__ k ... ^ 1 •- vár k eretében szülőotthonokra, bölcső díikre, óvodákra. Óvodahálózatiunk fontosságának megfelelően egyre nagyobb mére­teikben bővüli, szélesedik. Az 1938-as évhez viszonyítva óvodá­Lenin. és Sztálin hagyott ránk örökségül. Sárii Rózsi végül a kulturális bi­zottság által javasolt két módosí­tást ismertette. A törvényjavaslathoz elsőnek Non György elvtárs szólt hozzá A ikisdedóvásról szóló törvény­javaslat — kezdte beszédét — Újabb bizonyíték amellett, hogy néipi demokráciánk magasaibbrendű társadalmat épít. A mi hazánk a múltban az „egy­ke", és az „egyse", valamint a vi­lágviszonylatban is magas gyer­mekihalandóság országa volt. Népünk szeretett vezére, Rákosi Aiátyás elvtárs az elmúlt év de­cemberében mondott beszédében az e téren bekövetkezett változá­sokról a következőket mondotta: „Az ezer Sőre ljutó természetes szaporodás 1952-ben 47 százalék­kal volt magasabb, mint 1938-ban, az ezer 'lakosra eső házasságköté­sek száma 20 százalékkal nagyobb mint 19:8-ban. A csecsemőhalan­dóság 1952-ben majdnem fele an­nak, mint 1938-ban volt". De Rákosi elvtárs rámutatott arra is, hogy „a népszaporodás aránya messze elmarad a Szovjetunió vagy Lengyelország népszaporo­dásától, hogy ezen a téren nagy károkat okoz a lelki-ismeretlen orvosok és szülésznők garázdálko­dása, a magzatelhajtás elburjánzá­sa“. Rákosi elvtárs beszámolója azt a feladatot állította elénk, hogy fokozzuk a harcot a lelkiismeret­len orvosok és szülésznők garáz­dálkodása ellen. De ezzel egyide­jűleg harcolni kell az egyke ma­radványai ellen, amely a kispolgá­ri és részben a (Parasztság köré­ben még megvan. Ezek ,a rétegek a Horthy-rendszeriben és azelőtt az „egykével" és „egysével“ pró­báltak a magúik módján védekezni, menekülni a nyomortól, amelybe őket a tőkés rendszer kíméletle­nül taszította. Ma a mi hazánkban mindenki számára biztosítva van a munka és a munkával arányos részesedés a nemzeti jövedelem­iből. Megszűntek azok ,a gazdasági viszonyok, amelyeknek eredmé­nyeiképpen divatba .jött az „egy­ke" és az „egyse". Meg kell szün­tetni a születések korlátozásának gyakorlatát is, ami —- mint a múlt egyik i átkos maradványa — még mindig pusztít sorainkban. A szo­cializmus alapjainak lerakásával ledöntjük iparunk, mezőgazdasá­gunk, művelődésünk fejlődésének a ikapitaliZirms megszabta korlá­táit. Ezzel egyidejűleg kell ledön­tenünk a népszaporulat terén ránkhagyott korlátokat is a kár­tevő ellenség elleni fokozott harc­cal, fokozott felvilágosító munká­val és fokozott anya- és csecse­mővédelemmel. Ezután arról beszélt Non György, hogy míg a Szovjetunió­ban és a népi demokráciák orszá­gaiban állami vonalon is egyre fo­kozottabb mértékben gondosko­dunk az anyákról és gyermekek­ről, elősegítve a népek jólétét, szaporodását, addig az imperialis­ta országokban az e'mber-ellenes malthuz ánjsta elméletnek legva­dabb „tanait" terjesztik, hogy leplezzék ez országok kizsákmá- nyolóit, tönkretett, nyoimorbadön- tött lakossága szenvedéseinek igazi’ okát, hogy előkészítsék a tömegeket az eddiginél is pusztí- tóbib világháborúra. Eisenhower uralomrajutása óta sokat hallottunk arról, hogy az új amerikai vezetők „fel akarnak szabadítani" bennünket. Ez — a tisztesség ne essék szólván — „sza­badság" a tőkések, nagybirtokosok uralmának visszaállítását, a törté­nelmünkben eddig soha nem ta­pasztalt terrort jelentené, hiszen az amerikaiak szemében mi is nyugtalan nép vagyunk, le mer­tük rázni a tőkések és nagybirto­kosok igáját, sőt merünk gyerme­keket szülni, bölcsődéket, új nap­közi otthonokat, óvodákat építe­ni. Népünk természetesen megfe­lelően fogadta az amerikai „fel- szabadítási tervet". Fokozta mun­káját és elszántságát a 'béke vé­delmére. A mi szabad népünknek nem kellenek ,a levitézlett tőké­seik, nagybirtokosok, nem kelle­nek a magzatelhajtást, sterilizá­lást hirdető amerikai apostolok. A mi népünknek nem kell az ame­rikai rabság. Ez a törvényjavaslat újabb se­gítséget ad a dolgozó magyar anyáknak, fokozza a gondoskodást a magyar gyermekekről. Újabb tégla a szocialista Magyarország felépítéséhez, a béke bástyájának erősítéséhez. Ezért a törvényja­vaslatot pártunk és magam nevé­ben elfogadom. Danes Béláné beszéde Non György után Danes Béláné szólalt fel. Tisztelt Országgyűlés! Én is az óvodák kérdéséhez szeretnék, hoz­zászólni, Nyologyermekes család anya vagyok és szeretném elmon­dani, mit jelent számunkra, sok- gyermekes anyák számára az a nagyszerű gondoskodás, -amelyet pártunktól, államunktól eddig kap­tunk és állandóan kapunk. Nagy öröm volt számomra, mi­kor a „Szabad Nép"-ben olvastam a minisztertanács határozatát az anya- és gyermekvédelem tovább­fejlesztéséről, de nagy öröm volt az kellene. De bevallom: amikor j punk. így van ez az egész őrs »ág­ii, határozatot olvastam, magam is ban. elcsodálkoztam, mi mindenre nem is gondoltam, amire a mi drága Rákosi elvtársunk bizony gondolt. Államunk gondoskodását mu­tatja az, — hangsúlyozta a fel­a többi magyar édesanya .számára szólaló —, hogy jelerJleg 80 óvoda is, valóságos ünnep, amelyre so­káig visszaemlékezünk majd. A határozat minden sorából megbecsülés és tisztelet sugárzik a magyar anyák felé. Énnekem nyolc élő gyermekem van — folytatta Danes Béláné — -az elvtársaik elhihetik nekem: tu­dom, hogy mennyi- gond és fá­radság a gyermek és azt is tu­dom, hogy mi minden kellett vol­na nekem, amíg azok a gyermekek felnevelkedtek. Hányszor gondol­tam akkor arra, hogy most ez nincs, most az nincs — ez kellene, van megyénk területén. 1953. év ben összesen 3757 férőhelyet biztosítanak az óvodák részé­re. A nyáron a mezőgazdaságban dolgozó -szülők gyermekei számára a mi megyénkben is nyári napkö­zik létesülnek 6800 gyermek ré­szére, 37 új, szakképzett óvónőt kapunk 1953-ban. Az én községem, Csengéi-, ta­valy orvosi rendelőt kapott, az idén kezdte meg működését az is­kolában a napközi otthon és eb­ben az éviben bölcsődét is ka­Nálun-k a legfőbb -érték az em bér és a legdrágább kincs a gyér melk. Államunk szerető gonddal óvja, gondozza, neveli gyermeke­inket. Mindez bennünket, dolgozó pa- rasztasszonvo-kat arra kötelez, hogy ihelytáll'junk a termelésben és biztosítsuk a munkásosztály, dolgozóink számára a kenyeret, iparunk számára a nyersanyagot. Ennek a törvényjavaslatnak minden egyes pontját örömmel és köszönettel elfogadom a magam és a magyar édesanyák nevében. Danes Béláné nagy tapssal fo­gadott beszéde után az országgyű­lés a kiifidedóvásról szóló törvény­javaslatéit a javasolt módosítások­kal elfogadta. ÚJ MINISZTÉRIUMAINK NÉPGAZDASÁGUNK TOVÁBBI MEGSZILÁRDÍTÁSÁT SZOLGÁLJÁK Az országgyűlés ezután az al l egyetemünket és felsőklkoárlbat kotmány 24. paragrafusa új szőve; fogja össze. A mennyiségi »övéké- gének megállapításáról szóló tör Idősnél még sokkal jelentősebb a vényjavaslatot tárgyalta. A tör- j minőségi változás, ami egyeteme- vényjavaslatot Dögéi Imre előadó miken végbemegy. Ami egyetemeink további mun­káját illeti — folytatta Dögéi Im­re •— -biztosítani kell, hogy cgye­ismertette. Dögéi Imre beszéde A Népköztársaság Elnöki Taná­csának 1952. évi 21. számú tör­vényerejű rendeletével új minisz­tériumok létesülték — mondotta a többi között. — Ezek a miniszté­riumok a következők: felsőokta­tási minisztérium, vegyipari mi­nisztérium, a kohó- és gép pari mi­nisztérium kettéválasztásából ala­kult általános gépipari miniszté­rium és kohászati minisztérium. Minthogy az .alkotmány 24. pa­ragrafusa tartalmazza miniszté­riumaink felsorolását, szükségessé vált az alkotmány 24. paragrafu­sának az újonnan alakított minisz­tériumokkal való kiegészítése. Ötéves tervünk végrehajtása so­rán a fejlődés üteme egyre inkább meggyorsul, a feladatok kiszéle­sednek, nagyobbak lesznek, az irányításnak is tervszerűbbé, ha­tékonyabbá, sokoldalúbbá kell válnia. A me-gnövekedett feladatok he­lyesebb elosztása, az egyszemélyi felelős vezetés elvének következe­tes érvényesítés« tette szükséges­sé, hogy egyes, túlságosan szétága­zó minisztériumok szétválasztásá­val új minisztériumokat hozzunk létre. A felsőoktatási minisztérium fel­állítását szükségessé tette az a tény, hogy egyetemi és főiskolai oktatásunk az utóbbi években ha­talmas fejlődésen ment át. Az egvetemi tudománykarok száma több nrint kétszerese a fel- szabadulás előttinek. A felsőoktatási minisztérium 27 temei-nk munkáját az eddiginél sókkal nagyobb mértékben hassa át a marxizmus-len in izmus szelle­me, bogy minden tárgy oktatása ezen alapuljon. Fokozni kell 'egye­temeinken a hallgatók hazafias nevelését, a kulturális munkát, va­lamint a testedzést. (Ezután arról beszélt az előadó, hogy a felszabadulás előtt vegy­iparunk nagyon el volt maradva­Ötéves tervünk során a magyar vegyiipar jelentős fejlődést ért el már eddig is. A timföld- és alumí­niumipart nem számítva vegyipa­runk, az 1949. évet száznak véve — 1952 végére 228 százalékos fej­lődést ért el. Az eddig -elért ered­ményeinkkel azonban nem lehe­tünk megelégedve, tovább kell fejleszteni. Az eddigieknél sókkal nagyobb ütemben .kell fejleszte­nünk haz'ai szeneink olyan feldol­gozását, hogy abból (jómínőségű kokszot nyerjünk. Még több mű­trágyát, gép- és motorolajat kell ad­nunk mezőgazdaságunknak, ki kell építenünk a földgáz v-egyi feldolgo­zásán alapuló döntő szerves vegy­ipari alapanyagok termelését, a műgumi és műanyagok -gyártását. Az elmondottak szükségessé tet­ték, hogy pártunk és kormányunk önálló vegyipari minisztérium lé­tesítését határozza el. An kohó- és gépipari miniszté­rium, valamint a kohászati mi­nisztérium megszervezése az aláb­bi okok következtében vált szük­ségessé: Az általános gépipari miniszté­rium a vaskohászati iparág levá­lasztása után is a nép gazdaságnak még mindi'í igen kiterjedt és nagy­jelentőségű területét fogja át. Az általános gép pari miniszté­rium termeli a népgazdaságunk­ban beruházásra kerülő gépi 'be­rendezések legnagyobb részét. Gépgyártásunk fejlesztése bizto­sítja a bővített szocialista újrater­melés egyik legfontosabb anyagi alapját. Gépiparunk fejlesztése azt jelenti, hogy nagyobb lesz a fel­halmozásunk, bővíteni tudjuk ex­portunkat, könnyebbé és terme­lékenyebbé tudjuk tenni a mun­kát. Ezenikívül nagy feladat vár az általános gépipari minisztériumra mezőgazdaságunk szocialista át­szervezése terén. Az önálló kohászati miniszté­rium létrehozását szükségessé tet­te az a tény, hogy a .kohászat alapanyaigtermelő iparág, amely népgazdaságunkban különösen fon­tos szerepet tölt be. A kohászati minisztérium elsőrendű feladata annak biztosítása, hogy minél előbb befejezzük a diósgyőri re­konstrukciót, hogy üzembehelyez­zük a Sztálin Vasművet és az ino- taj November 7 erőművet. Am nt látjuk, alkotmányunk 24. paragrafusának módosítását maga az élet vetette fel — hangsúlyozta Dögéi Imre. — Ha a fejlődés meg követeli, az alkotmány egyes pont jait ki kell egészíteni. Ez a törvényjavaslat népgazda­ságunk további megszilárdítását, dolgozó népünk gazdasági és kul­turális életének további (felemel­kedését, hazánk védelmének, a beke megszilárdításának az ügyét szolgálja. JJögei Imre beszéde után az or­szággyűlés az alkotmány 24. sza­kasza új szövegének módosításá­ról szóló törvényjavad!átlót elra­gadta. ÚJ KITÜNTETÉSEKKEL JUTALMAZZÁK A HAZA SZOLGÁLATÁBAN, A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉBEN KIMAGASLÓ ÉRDEMEKET SZERZŐ DOLGOZÓKAT Ezután az egyes kitüntetések alapításáról szóló törvényjavasla­tot tárgyalta az országgyűlés. A törvényjavaslat előadója Németh Imre volt. Németh Imre beszéde Hazánkban a felszabadulás óta egész sor kiváló dolgozót — mun­kásokat, parasztokat, tudósokat, mérnököket, katonákat és máso­kat — tüntetett ki a párt és a kor­mány — mondotta többi között az előadó. Legjobb bányászaink, ko­hászaink, 'építőmuinkásainlk, élen­járó mezőgazdasági dolgozóink mellén ott csillognak a népköztár­saság rendjelei és érmei. Falun és városon, bármerre járunk, ma már mindenütt olyan élenjáró emberek­kel találkozunk, akik büszkén hordják népi államunk kitünteté­seit, akiket köztisztelet és társa­dalmi megbecsülés övez. Egyre nagyobb azoknak a száma, akik kiemelkedő teljesítményeikkel (ki­érdemlik pártunk és kormányunk elismerését. A fejlődésnek ezen a fokán már nem felel meg a kitün­tetések régi rendszere. A törvényjavaslat kétféle kitün­tetési sorrendet állapít meg: egyik: polgári személyeik számá­ra; másik: katonai személyek szá­mára. A polgári kitüntetéseket a tör­vényjavaslat az alábbi sorrendiben és szövegezésben javasolja: 1. A Magvar Népiköztársaság ér­demrendje. 2. A munka vörös zászló érdemrendje. 3. Munka ér­demrend. 4. „Szocialista munká­ért" érdemérem. 5. Munka érdem­érem. A katonai kitüntetéseiket a tör­vényjavaslat a következő sorrend­ben és szövegezésben javasolja: 1. A Magyar Népköztársaság érdemrendje, 2. Vörös zászló ér­demrendje. 3. Vörös Csillag ér­demrend. 4. „Kiváló szolgálatért" érdemérem. 5. Szolgálati érdem­érem. A Szovjetunió példája alapján nálunk is indokolt, hogy egyes alapvetően fontos munkaterülete­ken, mint a bányászat, (kohászat, vasút, hadsereg, Államvédelmi Ha­tóság, rendőrség, tűzrendészet, légoltalom, a dolgozók meghatáro­zott időn keresztül végzett jó munkájukért a kitüntetéseket a legalacs'onyallb fokozattól a leg­magasabb fokiig megkaphassák. Á szolgálati idő után járó kitünteté­sek adományozása azonban nem lehet automatikus, hanem azt min­den esetben huzamosabb ideig tar­tó jó munkával kell elérni. Külön szeretném kiemelni a törvényjavaslatban szereplő „Szo­cialista munka hőse" kitüntető cím adományozását. E cím adományozásával együtte­sen jár a Magyar Népköztársaság érdemrendjének adománvozása is. E kitüntetést azok kapják, akik rendkívüli teljesítményeket érnek el a munka vagy egyéb területen. A Szovjetunióban a kiváló mun­kások, sztahanovisták, a legjobb mezőgazdasági dolgozók egész so­rát tüntették ki ezzél a megtisz­telő címmel, de kiváló tudósok is részesültek ebben a kitüntetésbe». Aiz új törvényjavaslatban a ré­gi kitüntetésektől eltérően az is szerepel, hogy 'a népköztársaság érdemrendjét és a munka vörös zászló érdemrendjét nemcsak egves személyek, hanem vállalatok és egész intézmények is megkap­hatják, jó munkájúik elismerése­képpen. Hasonló a helyzet a fegyveres testületek tagjai részére rendsze­resített érdemrenddel és kitünte­téssé!’ is. Ha valamely fegyveres testület, tanintézet, akadémia vagy tegyéb, kimagasló eredményt mu­tat fel, e kitüntetéseket ők is meg kaphatják. Érdemrenddel kitüntetett válla­lat, hivatal vagy intézmény, ille­tőleg katonai tanintézet vagy ka­tonai akadémia, érdemrendjének arányos nagyított mását, általa használt zászlón, nyomtatványon és egyéb levelezésen használhatja. E törvényjavaslat serkentőleg hat szociabstá országunk építésé­ben — hangsúlyozta Németh Imre — új munkahőstetteikre fogja ösz­tönözni dolgozó néoünket. Németh Imre élőadói beszéde után egyhangúlag elfogadták az egyes kitüntetések alapításáról szóló törvényjavaslatot, majd az országgyűlés az elnöklő Rónai Sándor javaslatára 'bezárta ülés­szakát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom