Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-19 / 66. szám

SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1953. március 19. Az országgyűlés szerdai illése Az országgyűlés szerdai ülését 'néhány perccel tiz óra után nyi­totta meg Molnár Imre. :,z ország gyűlés aletnöke. Megjelent az ülé­sen Rákosi Mátyás elvtárs, a mi­nisztertanács elnöke, akit a képvi­selők helyükről felállva, hosszantar­tó taipasal köszöntöttek.. Résztvett az iiléssn Dobi István, a. Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Gerő Ernő, a Minisztertanács elnökhelyettese, Révai József nép­művelési miniszter, valamint Hidas István, Kiss Károly. Házi Árpád, a Minisztertanács, elnökhelyettesei és a Minisztertanács töfab más tag­ja. Az országgyűlés először az or­szággyűlési választásokról szóló jogszabályok módosítására vonat­kozó törvényjavaslatát tárgyalta. A törvényjavaslatot Komócsin. Zoltán előadó ismertette. Komócsin Zoltán eívtárs előadói beszéde Az országgyűlési választásokról szőlő jogszabályok módosítására vonatkozó törvényjavaslatot az or­szággyűlés jogi bizottsága letár­gyalta és e®y módosítással elfogad­ta .— mondotta a többi között, majd emlékeztetett arra, (hogy a horthys­ta Magyarországon csak a grófok, ■bárók, földbirtokosok, gyárosok, nagykereskedők, népnyúzó fiskáli­sok és főpapok kerülhettek be az országgyűlésbe. Eizután így folytatta: — Az or­szággyűlés élé most beterjesztett jogszaibálymódosító törvényjavas­latban kifejeződik hazánk gyors­iramú, mindenirányú. demokratikus fejlődése. A szocialista Szovjetunió példáját követjük, amikor az anya­gi és kulturális javakkal együtt állandóan szélesítjük a dolgozó mil­liók politikai jogait is. A szocializ­mus építése elválaszthatatlan a de­mokrácia fejlesztésétől. Miig mi azzal foglalkozunk, hogy egyre nagyobb tömegeknek adjuk meg a választás és választhatóság jogát, addig a kapitalista országok­ban az amúgy is szűkre szabott burzsoá választójogét tovább kor­látozzák. A burzsoázia azelőtt megenged­te magának a szabadelvüeködésit -— tanítja Sztálin elvtárs — védelmez- te a burzsoá-demokratikus szabad­ságjogokat és ezzel népszerűségre tett szert a 'nép körében. A sza­badelvűségnek most már nyoma sem maradt. Az imperialista országokban min­denütt alkalmazzák a vagyoni, -nem­zeti és faji cenzust, a választói jog korlátozása érdekében — folytatta Komócsin elvtárs. Általánosan el­terjedt módszer, hogy a választói kerületek beosztásával is megaka­dályozzák. hogy haladó elemek ke­rüljenek a parlamentbe. Angliában például az egyik választókerületben korosztályokra való kiterjesztésé­vel újabb százezreket vonunk'be az alkotmányos jogok gyakorlásába. A választójogok kiterjesztése a fiatal korosztályokra pártunk, kormá­nyunk részéről elismerése annak, hogy ifjúságunk mindjobban helyt áll a szocialista épí'tőmunkában, a béke védelmében, de egyben buzdí­tás is,, hogy ifjaink, leányaink nö­vi lj ék erőfeszítéseiket a tanulás, a termelés, á honvédelmi kötelezett­ségek terén egyaránt. Az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat egy másik módost1 tó rendelkezése megszünteti a jelen­leg érvényben-lévő országos lajstro­mot. Az országos lajstrom eltörlé­sével 'közvetlenebbé tesszük szava­zási rendszerünket. Igen fontos rendelkezése a tör­vényjavaslatnak. hogy a megválasz­tásra kerülő képviselők számát ezentúl nem a választók, hanem a lakosság száma után állapítja meg, hiszem a megválasztott képviselők nemcsak a választókat, hanem a vá­lasztókerület egész lakosságát kép­viselik. A törvényjavaslat legfontosabb rendelkezése, hogy a jövőben kép­viselőt. jelölhetnek tömegszerveze­tek, az üzemek, gépállomások, 'ál­lami gazdaságok, termelőszövetke­zetek, a hivatalok, intézmények dol­gozói. valamint a fegyveres testü­leteknél szolgálatot teljesítek gyű­lései. A képviselők jelölésének ez a módja újabb lépés előre, olyan vívmány, amely a burzsoá demo­krácia virágkorában is elképzelhe­tetlen volt. A széles dolgozó tömegeknek le­hetőséget nyújt arra, hogy nemcsak a képviselők megválasztásiban, ha­nem kiválasztásuknál is érvényesít­hessék akaratukat. Ez a rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy a leg­szélesebb do-lgózó tötn-egek maguk közül képviselőknek jelöljék azokat, akik legjobban kitűntek a nép irán­Szilárdan és újabb győzelmek felé visszük előre Gottwald elvtárs zászlaját ti odaadásban a termelésben való helytállással, az állam iránti köte- fszettségek teljesítéséiben. Pártunk­nak, kormányunknak ez a javasla­ta pontosan megfelel annak a ha­talmas arányú fejlődésnek, ami né­pünk politikai öntudatában, az el­múlt -évek során végbement. Bizo­nyosak lehetünk abban, hegy dol­gozó népünk ■— élve törvényben szentesített jogával — olyanokat fog képviselőnek jelölni, akik ma­gatartásukkal bebizonyították, hogy h ű séges e.k n épköz t ár? aságu nkhez, nagy pártunkhoz, drága vezérünk­höz. Rákosi Mátyás elvtársihoz. (Lelkes taps.) A módosító törvényjavaslatban nem esik szó kötelességekről, de úgy hiszem, nem lehet kétségünk aziránt, hogy a magyar dolgozó milliók tudják; a jogok, kötelezett­ségekkel járnak együtt. Teljes bi­zonyossággal tudjuk, hogy a jogok ki szélesít ésér e nagyszerű, minden akadályt legyőző munkásosztályunk dolgozó parasztságunk, értelmisé­günk tettekkel fog válaszolni, nép­gazdasági terveink teljesítésében éc túlteljesítésében, az állam iránti kö­telezettségek gyors, pontos, határ­idő étfctti teljesítésében. Tisztelt országgyűlés! A jegi bizottság javasolja az országgyű­lésnek, hogy a törvényjavaslat 7, paragrafusának negyedik bekezdé­sét a következő szöveggel fogadja A „Rudé Právó“ vezércikke el „Hetedik paragrafus (4). A vá­lasztókerület lajstromára, a Ma­gyar Függetlenségi Népfront me gyei, (budapesti) 'bizottsága >a gyű­lések által előterjesztett . jelöltek köziül tesz javaslatot“. Kérem az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a bizottság mó­dosításával fogadja el. Kádas István elvtárs beszéde Prága. (MTI.) Valamennyi cseh­szlovák lap vezércikkben búcsúztat­ja a párt és a köztársaság szeretett vezérét, a béketábor első 'csehszlová­kiai harcosát. A ..Rudé Právó”, Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak központi lapja „szilárdan -és újaibib győzelmek felé visszük előre Gottwald elvtárs zászlaját” című vezércikkéiben a többi között a kö­vetkezőket lrja: A Gottwa'ld elvtára halálával ért pótolhatatlan Veszteség miatt ha­tártalan bánat tölti d hazánkat és népünket. Velünk együtt mélyen gyászolja őt az egész' békeszerető világ, élén a szovjet néppel. Korunk történetének lapjaira, me.y-et büszkén nevezünk .sztálini korszaknak, Klemen-t, Gottwald elv- társ neve úgy fog bevésődni, mint a munkásosztály és az egész , dolgo­zó nép boldog életéért küzdő láng- Idkü harcos neve. Gojttwald elvtárs szilárdan állt tanítói. Len-in -és Sztálin mellett, alkotó módon alkalmazta viszonya­inkra- a marxizmus-lenimiz-mus ta­níts''alt, megacélozta a1 pártot és harcra vezette azt a tőke ellen. Keserűen csalódnak ellenségeink — hangsúlyozza befejező részében a ..Rudé Právó” cikke —, ihá azt hiszik, hogy Gottwald elvtáre fáj­dalmas elvesztése megbénítja sora­inkat. Még szilárdabban fogunk munkálkodni szocialista hazánk épí­tésén, még megljonthatatlanabib lesz egységünk és még jobban felzárkó­zunk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága köré, még szorosabban tömörülünk nagy védőpajzsunk és barátunk, a Szov­jetunió köré, még eltökéltebben fo­gunk hazánk szocialista céljai felé haladni, még keményebb kézzel ing­juk szétzúzni a kártevőket és az ■ellenséget. A csehszlovák lapok a csehsz'c vák közélet vezető személyiségeinél o­„v , „„ ............ .'-égéinek, m unkásoknak, parasztoknak, tudo­mányos dolgozóknak és íróknak le­veleit közük. Ezekben az írásokban kifejezésre jut a csehszlovák nép eltökélt szándéka, hogy marad-ék- íalanu! teljesíti Gottwald elvtárs hagyatékát és még szilárdabbra fű­zi sorait a párt. a kormány és a békeharc ól "n járó Szovjetunió kö­ré. A csehszlovák nép fájdalmában osztoznak a béketábor országainak •népei és. A „Rudé Právó” Borisz Polevoj „A Szovjetunió hűsiéfbs ba­rátija” című cikkét, Alekszej Szur- kev szovjet író „Szívemben örökké megmarad emléke” című cikkét. Alekszandr Berdum, a „Prága fel­szabadításáért” érdemrenddel ki­tüntetett volt szovjet katona leve­lét közói. Részleteket, közöl a lap a „Szabad Nép” március 16-i szá­mában „Gottwald elvtárs, a cseh­szlovák és a magyar nép barátsá­gának kovácsa” címmel megjelent cikkből, valamint közli Walter lU’b" ricMnak. Németország -Szocialista Egységpárt-ja főtitkárának cikkét. Eoilild elviárs temetésén Az országgyűlési' választásokról szóló jogszabályok módosítására vonatkozó törvényjavaslathoz el­sőnek Kádas István szóit hozzá. A javaslatnak arról a részéről e.rg huszonhétezer szavazat égj szeretnék beszélni, amely válasz mandátum elnyeréséhez, míg egy Iói ,0,rf0t biztosít minden magyar másik, munkás választókerületben állampolgárnak, aki 18. életévéit to'b mint nyolcvanezer szavazatra a választás évének január hó első van szükség egy képviselő nWfevá- «apja előtt -/betöltötte. A javaslat laisztásához. Az Amerikai Egyesült törvényerőre emelkedéséivel több- ÁUamokban össze Gn vagy ötven s2áZeZer magyar ifjút és lányt ér féle korlátozó rendszer van érvény- az e, megtiszteltetés, hogy szavát ben. A legutóbbi elnökválasztások alkalmával 13 millió szavazó pol­gárt fosztottak meg szavazati jo­gától. A hazúg. .reakció's’választási rendszer miatt szavazásra jogosul­tak tekintélyes része boj.kottúlta a választásokat, úgy, hogy Eisemho- wert -körülbelül a választok egyhar- madámak a szavazatával választot­ták meg elnökké. A fejlődés, perspektíva-, két, egy­mással ellentétes vonalát látjuk. Nálunk a lakosság na-gy többségét ■ alkotó dolgozó milliók jogainak további kiterjesztése, — -demokrati­zálódás. A kapitalista országokban: a lakosság nagy többségét alkotó dolgozó milliók politikai jogainak korlátozása — fasizálás. A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése ezz-el a törvényhozó ak­tussal is, az országgyűlési válasz­tásról szóló jogszabályok módosítá­sával, helyeslő visszhangra talál nemcsak a magyar dolgozók, de a kapitalista rabságban sínylődő mil­liók részéről is. kik a mi eredmé­nyeinkben-, a mi demokratikus fej­lődésünkben saját, harccal kivívan­dó jövőjüket látják. Az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat további jogkiter­jesztést jelent. A ■ módosító javaslat szerint vá­lasztójoga van minden ifjúnak, fiúnak és leánynak, aki 18. élet­évét betöltötte a választási év első napjáig. Ezzel a választásra* jogo­sultak és egyben országgyűlési kép­viselőnek is megválaszthatok kor­határát olyan fiatal életkorban ál­lapítjuk meg, amelyről a kapitalista országok ifjúsága nem is álmodhat. A kapitalista- országokban a 25 éven aluli állampolgárok nem kap­nak szavazati jogot. A választható­ság korhatára még magasabb. Vá­lasztójogi törvényünk módosításá­val, a választójognak 18—20 éves érvényesítheti az ország vezető seben, irányításában. Pártun/k és kormányunk, mióta népünk a Szovjetunió, a nagy Sztálin segítségével a szabadság és felemelkedés útjára lépeltt, min­den erkölcsi és anyagi eszközzel támogatja ifjús á gu n k a t. Amíg a mi országgyűlésünk a Szovjetunió példáját követve le­szállítja a választói korhatárt. — hangsúlyozta Káda9 István — ad­dig a kapitalista országok ifjúsága nem szavazhat — semmi beleszó­lása nincs az ország vezetésének ügyeibe, saját életének rendezésé­be. Ezzel szemben a mi hazánkban az ifjúság soraiból nagy számiban kerültek ki az állami és politikai élet különböző területeinek veze­tői és irányítói. ^ De még többről van szó, nem­csak arról1, hogy a dolgozó és ta­nulóifjúságot nálunk bevonják a vezetésibe. Ennél is fontosabb, hogy pártunk, kormányunk meg­teremti m'ndazokát a feltételeiket is, amelyek lehetővé teszik, hogy fiataljaink be is tudják tölteni azt ■a szerepet, am elvet e jogok szá­mukra biztosítanak. Még egy évtizede sincs, hogy ebben az országban a középisko­lákba járó tanulóifjúságnak csak 2.5 százaléka, az egyetemeken és főiskolákon tanuló fiatalok 3.5 százaléka volt munkás- és pa- rasztszülők gyermeke. Ma közép- 'skoláink tanulónak 66.7 százalé­ka, az egyetemeken és főiskolákon tanuló ifjúságnak 56 7 százaléka munkás- és parasztftármazású. Szocializmust építő hazánkban minden ifjú előtt nyitva áll a fel- emelkedés útja. ‘ Büszkén elmondhatjuk, hogy if­júságunk él is azokkal a lehető­ségekkel, amelyeket pártunk, kor­mányunk az ifjú nemzedéknek nyújt. 1 Az a tudat, hogy előtte biztos a jövő, hogy maga alakíthatja, ren­dezheti be életét, családot alapít hat, emberhez méltó, szabad éle­tet élhet, újabb és újabb hőstet­tekre serkent}. A törvényjavaslat, amely fe­lett itt az országgyűlésnek dönte­nie kell, elismerése ezeknek az eredményeknek, elismerésié anniak, begy ifjúságunk mind jobban be­tölti szerepét, mindinkább a szo­cialista építés rohamcsapatává vá­lik. Kádas István ezután arról be­szélt, hogy népünk, ifjúságunk nemzetünk legnagyobb ünnepére, hazánk felszabadításának 8. év­fordulójára készül. Hiúságunk — elsősorban a mun- kásifjúság -— útfv fogja legméltób­ban megünnepelni április 4ét, úgy fogja kifejezni köszönetét pár­tunknak, Rákosi elvtársnak, hogy mind magasabb termelési eredmé­nyekkel, valóban rohamcsapat módjára harcol a negyedévi terv teljesítéséért, a felszabadulási hét sikeréért. Ifjúságunk tudatában van an­nak — folytatta Kádas István —, hogy építőmunka fokozott éberséget követel. Népünk és if­júságunk ellenségei, az amerikai ünperialnsták és_ fizetett ügynö­keik © belső ellenség, a kleriká­lis reakció, a jobboldali szociálde­mokraták és a cionista banditák hazáink szabadsága ellen törnek. Ezért az eddiginél még éberebbek leszünk, a hibáik és építömunkánk akadályai mögött az ellenséget .megkeressük é.s leleplezzük, bár­hol is garázdálkodiék. Mivel az országgyűlési válasz­tásokról szóló (örvény módosítá­sára és kiegészítésére vonatkozó javaslat népi államunk demokra­tikus fejlődését elősegíti, hazánk felvirágoztatását szolgálja, mind a magam, mind pedig Ifjúságunk ne­vében elfogadom. Kádas István nagy tapssal foga­dott beszéde után Niagy Dánjel szólalt fel. PRÁGA Március 17 ián délután öt óra­kor N. A. Biulganydnnak, a Szöv­etűn ér marsalljának, a Szovjet­unió Minisztertanácsa első elnök- elyettesének vezetésével Klement jott'wald elvtárs temetésiére ér­kezett szovjet kormányküldöttség koszorút helyezett el a prágai vár- 'Eo Klement Gottwald ravatal á- ’ál. A koszorú szalagján a kö­vetkező felirat: ,,A népi demokra- L>kus C selb Szlovákia nagy megsila- útió'átoiE'k, a Szovjetunió hűséges '-'alrátjánlalk, Kleiment Gottwald 'Ívtársnak — a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gától, a Szovjetunió Mi ni síz tér ta­gosától és a Szovjetunió Legfelső Tnácsa Elnökségétől!”. A koszorú elhelyezése után N. Bulöanyin, a Szovjetunió mar- salljia, M. A. Jaszmov, N. M. Pe 'nv. A. J. Bogomolov és A. Z. Tobulov altábornagy állt díszőrsé­get. Röviddel ezután megjelent a te­jeimben a kínai kormán'küldött- -ég: Csou En-lai, a Kínai Népköz- társasáig néni közigazgatási taná- -ránalk elnöke. Kuo Mo-zso és Tan Hszi-liin, Koszorút helyeztek a!, ma'd felváltották a szovjet kor- v’á-nvküldöttséget a diszőrséighen. BERLIN Németország Szocialista Egy­ségpártra Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának képviseleté­ben; küldöttség vesz részt Klement Gotiviald eívtárs temetésén. A küldöttség vezetője Herrn sitin Ma­iéra, Németország Szocialista Egy ségpárt'a Politikai Bizottságának tagja, a népi kamara alefnöke. ­VARSÓ A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság , Minisztertanácsa képviseletében küldöttség vesz részt Klement Gottwa'ld elvtárs temetéséin. A küldöttség vezetője BoOeslaw Bierut, a Lenövel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának ■elnöke, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. BUKAREST A Román Munkáspárt Központi Bizottságát és a Román Népköz- * ársas ág Minisztertanácsát Kle­ment Gottwald temetésén küldött ség képviseli, amelynek vezetője Gheorghe Apostol, a Román Munkáspárt Központi Bizottságá­nak titkára. Magy Dániel elvtárs beszéde A legutóbbi választások óta me- zőgs.zid a Ságunkban is alapvető vál­tozás következett be —• mondotta a többi között Nagy Dániel. — Az 1949. évj választások idején még a szocialista mezőgazdaságnak csak a csírái, csak az előhirnickei vol­tak meg Kevés állami gazdaság, ftt-ott egy-egy termelőcsoport kezdte meg a harcot a régi rend­szerrel szemben, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság meg­valósításáért. Ez a harc nem ma­radt eredménytelen, mert miai már országunk mezőgazdaságának több mint 37 százaléka a szocialista nagyüzem keretében küzd a ter­melés növeléséért. Ezek az eredmények is szüksé­gessé teszik, hogy a szociális*® fej­lődésünknek megfelelően módosít­suk az országgyűlési választásokat szabályozó törvényünket. A felszólaló a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy a törvényja­vaslat a demokratikus elvek szé­leskörű alkalmazását*’ szolgálja, amikor lehetővé teszi, hogy a tö megszervezetek, üzemek, gépál­lomások, állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek, hivatalok és különféle intézmények dolgozói, valamint a fegyveres, testületeknél szolgálatot teljesítők gyűlései kép­viselőket' jelöljenek. Amikor a me­zőgazdaság élenjáró dolgozóit, akik az állami gazdaságokban, a gépállomásokon és a termelőszö­vetkezeteikben, vagy mint egyéni­leg dolgozó parasztok példamuta­tóan dolgoznak — mondotta — be­választják az országgyűlésbe, ajk­kor ezt azért tesszük, mert az ö munkájukon, példamutatásukon is múlik, hogy valóraváitsuk kormá­nyunk és pártunk nagyjelentőségű határozatait a mezőgazdaság fej­lesztése terén. Tekintettel arra, hogy a jelen törvényjavaslat a nétpihafalom újabb győzelmét, a demokratikus jogok további kiszélesítését jelen­ti hazánk minden heesűleltes dol­gozója számára, a törvemyijavasl'a- tot a Magyar Függetlenség,! Nép­front és a magara nevében öröm­mel elfogadom. Az országgyűlés az országgyűlé­si választásokról szóló jogszabá­lyok módosítására vonatkozó tör­vényjavaslatot az előadó által előterjesztett módosítással elfo­gadta. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom