Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-18 / 65. szám

■£> -----------5» J avítsa meg munkáját a karadi egységes pártvezetőség A járások versenye < a tavaszi munkákban A Kaposvári Hűtőház építése Sport A MAGYAR DOLGOZ* I1)* PABTJA M EGYEI PÁRT B IZOTTSA't 3ÍÍHAK LAPJA I X. évfolyam, 65. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1953. március 18. FEJEZZÜK BE A TAVASZI KALÁSZOSOK VETÉSÉT A tavaszi búza vetésének határ­ideje lejárt. Megyénk termelőszö* veüqezateii, dolgozó parasztságunk na;gy többsége pótolták az őszről visszamaradt ibúzavetást, becsület­tel .teljesítették (kötelességüket. Számos termelőcsciportünk jóval a határidő előtt fejezte (be a búza ve­tését. Ez egyben igazolja,, hogy a mi niszitertan ác s h a t áir ozatában megjelölt határidő reális volt. Ahol pártízarvezeteink, tanácsaink meg­felelő íntázkedéseket tetteik a mun­kák megszervezése érdekében, ahol tiszteletiben tartották a párt- és a kormányhatározatot, ott az ered­mény n,em maradt el. Megyénkben még nem végezték el 100 %-ban a búza vetését, ami azt mutatja, hogy az élenjáró tsz-ek, dolgozó parasztok mellett jócs­kán vannak olyanok, akik még a négyhetes jó idő ellenére sem fe­jezték be a búza vetését. Számos határozat, vállalás, fogadkozás tör­tént már járási tanácsaink köz­ségi tanácsaink részéről a búza ve­tését illetően, de mindez csak ha­tározat és fogadkozás maradt. Jó­méban y járásunkban még maradiig súlyos elmaradás tapasztalható a tavaszi búza Vetésiénél. Úgy látszik, a pártnak adott szó több vezető részéről még mérdig csak ígérge­tés, amelyet nem követnek tettek. A járási és .községi vezetőiknek sür­gősen változtat niok kell eddigi hely­iben magatartásukon. Tudatában kell lennie ma már minden vezető­nek. hogy sz e<ryre. (ívcrguló. építő­munka nem tűr tétlenséget, huza­vonát semilyen területen. Ezekben a napokban az egész ország szeme a falura tekint, fe­szült figyelemmel Ibi sáriik a falu nemes harcát- a;z ideái kenyérért. So­kat vér az ország, a párt, a dolgozó parasztságtól. Azt várja tőlük, hogy a munkásosztályhoz híven be­csülettel állják meg helyüket. Megyénk dolgozó parasztsága már számos esetben bebizonyította, hogy megállja helyét a szocializmus építésében és miindinká.hb aktiv té­nyezővé válik né'pii demokráciánk megszilárdításában. Most az a fel" ’adat. hogy minden napot, minden órát kihasználjam sík a tavasza szán­tás-vetés munkálatainak gyors és jó minőségű elvégzéséért. Ennek meg valósításához olyan vezetőikre van szükség, akik bátran, merészen harcolnak az csztályeltenteg min­den megnyilvánulása elten és e harcban támaszkodnak a falu dol­gozóinak lelkes munkájúra. Csak az ilyen vezetőiket követik a falu dol­gozói., csak az i’yen vezetőikkel vi­hető sikerre a falvasai szántás-ve­tés csatája. Ezekben a döntő napokban, ami­kor miniden nap, minden óra sokait számít a terméseredmények alaku­lásánál, megsokszorozott ereivel kell harcba indulniok megyénk . termelő­szövetkezeteinek és egyénileg dol­gozó parasztjainak. Különösen a tavaszi búza vetésének befejezésére keli minden erőt mozgósítani, hogy a hiányzó néhány százalékot sürgő­sen (behozzuk. Mozduljon meg az egész falu, elevenedjen meg a ha­tár. Az előírásnak megfelelően az egész területen haladéktalanul fe­jezzük be a búzavetiést. Sürgős 'cse­lekvésre van szükség, mert a ha­táridő lejárt, a minisztertanács ha­tározatának végrehajtásával pedig a bő termés egyik előfeltételét biz­tosítjuk. Pártunk valamennyi mezőgazda- sági dolgozó .glé azt a feladatot ál­lította, hogy mindem lehetőséget kihasználva-, minden módon növel­je a mezőigazdaság hozamát. A tavaszi szántás-vetési munkák sikeres elvégzése m igkcveteli, hegy 9. falusi pártszervezetek a legkemé­nyebben szánjanak szembe a száj" táti,Sággal, az önelégültséggel és a megnyugvással. Szigorúan felelős­ségre keli! venni azokat, akik neon végeznek megfelelő munkát a ha­tározat végrehajtása érdekében. A marcali járási tanács mezőgazdasá­gi osztályvezetője már a mu.lt hét csütörtökén beszámolt arról, hogy 15-re befejezik -a búza vetését. Az­óta több nap tett el, de a marcali járásiban még minidig nem.fejezték be a búza vetését, sőt az utolsó na­pokban az utoffisó helyre kerültek a járások közötti versenyben. Do hasonló tehet őttenség tapa~z,falható a nagyatádi járás több községé­ben is. Legfőbb ideje felszámolná azt a tűrhetetlen állapotot, hogy egyes járási és községi tanácsok tétlenül •nézőik, ha községük vagy járásuk elmarad a vetésben (és a szántás­ban, nem mozgósítanak késedelem nélkül minden erőt a hibák hala­déktalan megszüntetésiére. Különö­sen fel keit lépni azokkal szemben, akik a mezőgazdasági munkák je­lenlegi, helyzetét ssépítgétriik,, vagy éppen hamis, félrevezető jelen téte­ket adnak a fePMhb szerveknek a meglévő helyzetiről. Ilyen hamis je; leütésekkel vezette félre' a Megyei Tanácsot a csurgói járási tanács statisztikusa és főaigronómusa. De hasonlóan a MÉSZÖV járási tit­kára is félrevezette a 'járási taná­csot és a saját felettes szervét. A járási pártibizott'/igokleak, a falusi pártsz.'-rvfizejeknek ig n fontos fel­adata azs hogy leleplezzék a hamis jelen test tevőket és szigorúan von­ják felelősségre azt, aki megtévesz­tő adatokat közöl. Nagy fi,gyeimet kell fordítani ezekben a napokban a gépállomá­sok és állami gazdaságok traktoro­sainak munkájára. Elsősorban a traktoristiktcil függ, hogy a:z álla­mi gazdaságok, tsz-ek gyorsan 'és jó miínőségben teljesítsék a szán­tási és vetési terveiket. A trakto- rfcták la tavaszi szántási, vetesd munka központi alakjai, akiknek szerepe országos jelentőségű most, ezekben a döntő napoikíba-n és he­tekben Ezért, a gépállomások veze­tőinek meg kell magyarázniuk és ér. tetniök a irailctoristákkal: ha napi teljesítményüket fokozzák, hia a szántást és a vetést jó minőségbe», az agrotechnikai előírások szerint végzik el, ezzel keresetük emelke­dik, de emelkedik a termelés hoza­ma is; mindkettő egyéni érdekük. Sok gépállomáson nagyon ala­csony a traktorok átlagteljesítmé­nye. Ezért a gépállomások trakt'o- riistái között, különösen most. ala­pos nevelőmrin.kát kell végezni. Is­mertetni keil velük a kormány ha­tározatát. mely jelentősen felemel­te a traktorosok teljesítményének alapbérét és amennyiben a tsz-ta- gck, a munkaiCigységjuttatás. a nor­ma, va’ajmint a terv túlteljesítésé­ért pedig igein magas juttatást ve­zetett be. Járási tanácsainknak sokkal na­gyobb szervezettséggel, az ellen­őrző munka megjavításával' tói irányítani a tavaszi mezőgazdaisági munkák sikere? végrehajtását, hogy ezzel a mezőgazdaság új fel­lendítését érjék e] és tervük idei előirányzatait mindenütt teljesít­sék. Támogassák és segítsék a dol­gozik kezdeményezését a tavaszi szántás-vetési versenyben. Minden község tanácsa tartsa szem előtt, hogy a mezőgazdasági termelésben az alapvető feladat a terméshozam emelése, amit a tavasai mezőgaz­dasági munkák ideiben váló jó mi­nőségű elvégzésévé!, minden tal­palatnyi fcCd megművelésével most kell megalapozni. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÚJ ÜLÉSSZAKA Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Meg­jelent az ülésen dolgozó népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, akit a je­lenlévők helyükről felállva hosz- szantartó tapssal köszönltöftek. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná- csánaik elnöke, Gerő Ernő, a mi­nisztertanács elnökhelyettese, Farkas Mihály hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Révai Jó­zsef népművelési miniszter, vala­mint Nagy Imre, Hidas István, Kiss Károly, Házi Árpád, a mi­nisztertanács elnökhelyettesei és a •minisztertanács többi taSÖa­Jelen volt az' ülésen J. D. Kil- szeljcv, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete és a budapesti dinlomáciai testület számos más tagja. Az ülést Rónai Sándor, az or- szag,gyűlés elnökié nyitotta meg, Kegyeietes szavakkal: emlékezett meg a csehszlovák nép nagy fia és vezére, Klement Gottwald eh hunytéról. Az országgyűlés felál­lással adózott Klemient Gottwald emlékének. Gottwald elvtárs halála súlyos csapás és veszteség nem csupán a 'Csehszlovák Köztársaság népe, hanem a 'béke, a demokrácia, a szocializmus egész íábor;l számá­ra — mondotta Rónai Sándor. — Gottwald elvtárs halála ‘fájdalmas gyász a mi számunkra is, akik az ő személyében a magyar-csehszlo­vák barátság egyik legEpfcbb és legjobb harcosát vesztettük el. Goftw.ald elvtárs tapasztalt ve­zetése alatt vívta <a csehszlovák nép harcát évtizedeken át a ka­pitalista rabság ellen. Gottwald elvtárs irányította a csehszlovák nép harcát a fasiszta német meg szállás ellen, aiz ö vezetése alatt biztosította Csehszlovákia népe a Szovjetuniótól kapott szabadságot, verte vissza a reakció 1948 feb­ruári nagy támadását, tette ártal­matlanná az alávaló Slánsky-iban- dát. A pánt döntő vereséget mért •az ellenségnek arra az álnok ter­vére, hogy elszakítsa Cselhszilová kiát a demokrácia és békeszerető országuk táborából. Gottwald elvtárs Csehszlovákia dolgozóinak nagy tanítója volt. Megtanította népét a győzelem le­nini-sztálini tudományára, megta­nította arra, hogyan mérjen csapá­sokat a kapitalistákra, az impe­rialistáikra, a nép külső és belső ellenségeire, s hogyan lásson hoz zá a ragyogó szocialista jövő épí­téséhez. A népi demokratikus Csehszlo­vákia nagy építője volt, akinek bölcs irányítása alatt lépett rá Csehszlováklila a szocialista terv­gazdálkodás útjára, növelte két­szeresére ipari termelését, s tette meg a szocialista átalakulás első nagy lépéseit a mezőgazdaságban. A szovjet-csehszlovák barátság fáradlbatiaitlan hirdetője és meg valósi tója volt, aki egész életmű­vével arra törekedett, hogy a Szovjetunióihoz, a Ibéke, a demo­krácia s a szocializmus nagy ve­zető államához való hűségét, mint a nemzeti függetlenség és felvi­rágzás egyetlen útját, egész népe első parancsolatává tegye. A nemzetek barátságának nagy harcosa, a csehszlovák és a ma­gyar néip testvériségének nagy ko­vácsit volt Gottwald elvtárs. Ő kezdeményezte Rákosi elv­társsal együtt a magyar-csehszlo­vák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dést, amely — mint Rákosi elvtárs mondotta — „lényegesen hozzájá­rul Európa e részén a békefront megerősödéséhez és a népi demo­kratikus erők összefogásához". Gottwald elvtárs céltudatos ve­zetésével Csehszlovákia gyökeré­ben számolta fel a Masaryk—Be­nes féle cs-ehszlovák burzsuá köz társaság nemzetiségellenes sovi­niszta polít kaját, amelyet a Cic­in entís—Husslk-féle imperialista kémek és burz>soá nacionalisták igyekezték táplálni. Hai ma váll­vetve, összefogva építi az új éle­tet Csehszlovákia minden népe, ez a gcittwialdi vezetésnek köszön­hető, amely szétzúzva az akna­munkát végző ellenséget, megszi­lárdította Csehszlovákia népeinek testvéri egységét. A gyász súlyos^ óráiban népünk forró együttérzését nyilvánítja Csehszlovákia testvéri népei iránt és megfogadja, hogy Lenin és Sztá­lin győzelmes zászlaja alatt, a di­csőséges Szovjetunió oldalán a jövőben még szorosabbra kova csoija, még termékenyebbé fej­leszti a magyar-csehszlovák ba­rátságot. Ezután Szabó Piroska, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának titkára számolt he az Elnöki Ta­nácsnak az országgyűlés 1952 de­cember 20-án berekeszteitt és már­cius 17-én újból megnyitott ülés­szaka közötti időben végzett mun­kájáról. A Néip,köztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak közötti időiben öt ülést tartott és nyolc törvényerejű rendeletet alkotott. Szabó Piroska a továbbiakban be­számolt több miniszternek ebben az időszakban történt megválasz­tásáról. Az országgyűlés az Elnöki Ta­nács titkárának beszámolóját tu­domásul vette. Ezután Győré József belügymi­niszter benyújtotta az országgyű­lési választásokról szóló jogszabá­lyok módosítására vonatkozó tör vényjavaslatot. Darvas József köz­oktatásügyi miniszter a kisded­óvásról, Kovács Bé]a igazságügy- miniszter a Magyar Népkötársaság Alkotmánya 24. paragrafusa ú) szövegének megállapításáról, Házi Árpáid, a minisztertanács elnökhe­lyettese pedig az egyes kitünte­tések alapításáról szóló törvényja vaslatot nyuijtóttá be. Az országgyűlés a kisdedóvás­ról szó’ó törvényíava'slatot az or­szággyűlés kulturális bizottságá­nak, a többi törvényjavaslatot pe­dig az országgyűlés jogi bjzottsá gának adta ki előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából. Az országgyűlés legközelebbi ülését március 18-án, szerdán dél­előtt 10 órakor tartja s napirend­jére az országgyűlési választások­ról szóló jogszabályok módosításá­ról, a kisdedóvásról, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya 24. paragrafusa új szövegének megál­lapításáról és az eg^es kitünteté sek alapításáról szóló törvényja­vaslat tárgyalását tűzte kL A párosverseny eredményei a kaposvári járásban A kaposvári járás számos köz­sége a tavaszi munkák megkezdése előtt párosversienyszerződést kö­tött a szántás-vetlési munkák ha­táridőre való teljesítése érdeké­ben. A legutóbbi értékelés szerint a tavaszi kalászosok vetésében az Oszlopán és Somogyjád községek közti versenyből Oszlo­pán község került ki győztesen, amely a tavaszi 'kalászosok veté­siét, a tavaszi talajmunkákat 100 százalékra elvégezte. Versenytár­sa, Scmcgyjád, a mai napig mind­össze 6 százalékra áll a tavaszi szántás-vetés munkálataival. Igen éles küzdelem alakult ki a Fonó és Na^vberki községek között folyó versenyben. Mindkét község :•• mai napig 100 százalékra befejezte a tavaszi ka­lászosok vetését, most a kapások talajának előkészítése folyik nagy lendülettel. A verseny végleges győztese cí­mért mindkét tanács nrnden erőt mozgósított. A verseny győzte­se az község, amelyiknek dolgo­zó parasztjai az elkövetkezendő napokban minden percet kihasz­nálnak a munkák végzésére. A Nagybajom és Kadarkút községek közt folyó versenyben eddig Kadarkút község szerezte meg az első helyet. Kadarkút köz­ség dolgozó parasztjai a tavaszi kalászosok vetését 14 ig 100 szá­zalékra 'elvégezték. Nagybajom szégyenteljesen 'elmaradt a ver­senyben, eddig mindössze 50 szá­zalékra végezte el a kalászosok vetését. Nagybajom község dolgozó pa­rasztjainak sürgősen be kell hoz­mok az elmaradást, mert itt az ideje, hogy hozzálássanak a kapá­sok talajának előkészítéséhez és vetéséhez. A Hencse és Hedrehely községek közt folyó versenyben mindkét község súlyosan lemaradt. Hedrehelv 60, Hencse 70 százalék­ra végezte el a tavaszi kalászosok vetését. Mindkét község tanácsá­nak sürgős intézkedéseket kell tennie, hogy ezt az elmaradást 'be­hozzák és felzárkózzanak a járás élerráró községei mögé. Határidő előtt befelezték a tavaszi kalászosok vetését 'Megyénk több termelő szövetke- | zetéibcl büszkén jelentik, hogy hú- j téridő előtt teljesítették a minísz-j tertanácsi határozatot, befejezték : a tavaszi kalászosok vetését. Erről számol be (büszkén a kisgyaláni D mitrov és Bástya termelőszövetkezeti csoport veze­tősége és tagsága. A két csoport az üzeim'tervének megfelelően 37 klat. hold tavaszi búza, 45 hold ta­vaszi árpa és 8 hold zab vetését feíezltie be határidő előtt. Azonkí­vül az őszi mélyszántás . s'iimitózá- sát, a fcgasolást, trágyázást és az őszről visszamaradt mélyszántást is elvégezte. A laszári Uj Barázda termelőszövetkezeti csoport jelen­tése is jó eredményekről szá­mol be. A tavaszi búza vetését ha­táridő előtt teljesítették, illetve tú'teljesíltet’ték. A tavaszi búza vetéstervük 114 kát. hold volt és' 120 holdon vetettek. Az üzamter-1 Ivüknek megfelelően az árpa és a zab vetésével is végeztek. A ta­vaszi szántásnál szintén jó ered­ményt érteik el, eddig 529 kát- hol­don végezték el a tavaszi szán­tást. Az őszi mélyszántás simitó- zását 180 holdon fejezték be. A csoport feladata, hogy elvégezze az ősziek fejtrágyázását, mert ez­zel lemaradtak. A paialomí Jobb Élet termelőszövetkezeti csoport veze­tői és tatjai büszkén jelentették: „elvetettük a tavaszi kalászoso­kat. Az őszről visszamaradt mély­szántáson felül a tavaszi szántást 210 holdon, is trágyázást 75 és az ősziek simitózását 130 holdon vé­geztük el. Befejeztük az ői?zi kalá­szos növények fogiasolását is". Ezek a termelőszövetkezetek be­csülettel teljesítették a miinísziter* (tanács határozatát, példájukat kö- I vessék megyénk összes tszcs-i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom