Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

A minisztertanács és a SZOT ha tározata. MAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ kj 'fyp, TS'vt-' A március elsejei agiíációs nap hírei Noszlopy Gáspár mártírhalálának . századik évfordulója Sport ft MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJ X. évfolyam, 52. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1953. március 3. Okiújunk a kiskőrösi járás hibáiból A kiskőrösi járási tanácsot — mint a „Szabad Nép” a minap meg­írta — hosszú időn át az lellenség vezette. A tanácselnök kulák, sik­kasztó, horthysta1 tiszt volt. Hason­szőrű cinkosaival két és féléven ke­resztül mentette a ku-lákot, zaklatta és sanyargatta a dolgozó paraszto­kat. Egyengette a kulákok útját a termelőszövet'ezetbe, óvta, védte őket a beszolgáltatás és a munka kötelezettségeitől. Ebben a járás­ban: nem volt ritkaság, hogy a lis­tán kulákok nevét dolgozó paraszto­kéval cserélték fel, kulákok beszol­gáltatás i kötelezettségét duplán a dolgozó parasztok vállaira ra’ ták. A. járás falvaiban a „közérdekű híradó” arról recsegett,, hogy ha ez ■nem lesz, ha az nem lesz, a dolgo­zó parasztokkal „mint a nép ellen­ségeivel bánnak el”. A dolgozó pa­rasztok portáit hamis, jogtalan követeléseket tartalmazó, fenyege­tőző hangú idézésekkel árasztották el, százszámra citálták be jőket és várakoztatták munkaidőben jogtala­nul a hivatalok folyosóin, s olyan hangon teremtettézték le őket, ami- ■ lyet Horthy szolgabírái és jegyzői óta a magyar paraszt nem hallott. A járási tanács ellenséges vezetői gondoskodtak róla, hogy az elszá­moltatás és adószedés munkájába •legalább napidíjasként becsempész- szenek elcsapott volt horthysta hi­vatalnokokat, gyülevész, foglalko­zásnélküli élősdieket, akik megbíza­tásukkal visszaélve zsarolták a dol­gozó parasztokat. Mindez a járási és a megyei pártbizottság és a megyei tanács orra e'őtt történt. Állami és párt­szervei rknr]< nem tűnt fel, hogy abból a kiskőrösi járásból, amely­ben á tsz-hez tartozó szántóterü­let nem haladja meg a 12 százalé­kot, a jár:#i tanács provokativ mó­don március 9-re, „Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére” termelő­szövetkezeti ..szocialista járást” akart csinálni. Mindez persze ürügy yplt a dolgozó parasztot el­leni erőszakra, vagy áz adózási és beadási kötelezettségek elengedésé­nek hazug, zavartkeltő Ígérgeté­sére. Az ellenség természetesen Kis­kőrösön1 sem járt másképp, mint előbb-utóbfo mindenütt az ország­ban; rajtavesztett, s oda került, ahová való. Felmerül azonban! a kérdés: miért garázdálkodhatott ilyen soká és ilyen, pimasz nyílt­sággal? Azért és csak azért, mert ennek az ellenségnek hatalmas szö­vetségese támadt. Ez a szövetséges nem más, mint egyes áiiami és pártszerveink hiszékenysége, politi­kai vaksága. Arra számított az el­lenség, hogy a mi helyi, állami és párt^zerveink a papír jelentések és nem' a tényleges tevékenységük alapján ítélik meg őket. S ha álla­mi és pártszerveink rá is jöttek, hogy a járásnál az őszi vetésterü­letet papíron 25 százalékkal „meg­toldottak ” ■— ezt váilvonogatva tudomásul vették. Arra számított az ellenség, hogy állami szerveink még a papírokat sem nagyon né­zik meg. A belügyminisztérium személyzeti osztályán ott feküdtek az iratok, amelyekből kiderülhe­tett volna, hogy kulákra, gaz el­lenségre bízták a járás ügyeinek állami intézését. Az ellenség azért garázdálkodhatott, mert elvtársa­in k sem az embert, sem az iratot nem nézték meg. Ezekben az állami és pártszer­vekben nyilván sok szó esett az éberségről, a bírálatról és ónbírá- latrcl, sokszor hangzott el, hogy a szocializmus építésének viszonyai között az osztályharc éleződik. De ez a tanítás nem vált mindennapi munkájuk fegyverévé. Arra számí­tott és számít az ellenség, hogy elvtársaink nem tanulmányozzák a párt politikáját. Vagy ha tanul­jál-' — nem válik vérükké, hanem jegyzetfüzetükben marad. Nem al­kalmazzák azt, nem harcolnak érte. •Ez az oka annak, hegy a kiskőrösi járásban elvtársai.nk hosszú időn át nem, ismerték fel az ellenség te­vékenységét, nem látták és hallot­ták meg a dolgozó népet ért sérel- me’tet. Milyen általános tanulságokat lehet levonni a kiskőrösi esetből? Magától értetődik, hogy a járás­ban felfedett hibák ihnen mérték­ben országósan nem általánosítha­tók. Nem kétséges azonban, hogy — ha ilyen mértékben nem is. de részben országosan általánosítha­tók állami és pártszerveink tanács- munkájának hibái, amelyeket eb­ben a járásban az ellenség kihasz­nált. Helyi tanácsainkat természete­sen általában nem az ellenség, ha­nem a dolgozó nép vezeti. Taná­csaink zöme sokat fejlődött az el­múlt esztendőben. Legjobb taná­csaink a tömegekkel együtt, velük összeforrva végzik munkájukat. Különösen nagy a jelentősége a falusi tanácsolnak, mert elsősor­ban ezek munkáján — a jó taná­csok munkáján — tanulhatják meg dolgozó parasztjaink, hogy a mi á'- lamunk n,em ellenük, hanem értük van.' Őket szolgálja, ha termelő- munkájukhoz ad' segítséget, ha anyagi és kulturális szü' igágleteik- hez, gyermekeik neveléséhez ad se­gítséget, — de őket szolgálja akko- is, ha az állampolgári fegyelem szi­gorú betartását követeli meg, ha érvényt szerez a termelés és beszol­gáltatás követelményeinek. De túl ezen. most a tavaszi munka idején falusi tanácsaink jelentősévé való­sággal megsokszorozódik. Folyik a vetőmagvak kicserélése, a szántás­vetés: résen1 kell lenni, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon beve­tetlen. hogy megműveljék a tarta­lékföldeket is. Jórészt a most kö­vetkező hetek döntik el, hogy mi­lyen és mennyi lesz az ország ke­nyere. Ezekben a hetekben dől el, hogyan sikerül átteleltetnünk álla­tainkat. Nagyon, so" függ most at­tól, milyen a tanácsok és a dolgozó parasztok viszonya, mennyire forr össze a tanács a falu dolgozó né­pével. Érthető, ha az ellenség is igyek­szik a falun ezt a fiatal intézmé­nyünket belülről aláásni, gyengíte­ni, igyekszik lazítani a tanácsok és a dolgozók kapcsolatát és ezzel la­zítani a dolgozó parasztság és az állam, a dolgozó parasztság és a munkásosztály viszonyát. Nem új jelenség ez. Rákosi elvtárs már két évvel ezelőtt, áz MDP második (kongresszusán figyelmeztetett ’ar­ra, hogy tanácsain ha horthysta és egyéb ellenséges elemek igyekez­nek befurakodni, s „ha nem szorít­juk gyorsan vissza ezeket az eleme­ket^ akkor tanácsaink nem, fogják beváltam a hozzájuk fűzött remé­nyeket”. A kiskőrösi eset, amely nem elszigetelt jelenség, legyen in­tő példa arra, hogy állami és párt- szerveink fokozzák éberségüket, lep­lezzék le és semmisítsék meg a ta­nácsokba befurakodott osztályellen- aéget. Intő példa arra, hogy job­ban harcoljanak pártunk politiká­jának minden eltorzítása ellen. (Harcoljanak a tanács munkánkat visszahúzó, a tömegek érd-keit sem­mibe vevő bürokratizmusa, a veze­ték és ellenőrzés papiros- módsze­rei ellen. A kiskőrösi eset egyik tanulsága, hogy a tanácsokba be­furakodott ellenséget csak úgy tud­juk leleplezni és megsemmisíteni, há leküzdjük saját munkánk hiá­nyosságait, melyet az ellenség ra­vaszul nap mint nap kihasznál. Falusi tanácsainknak: olyan maii­kéra és olyan lendülettel kell moz­gósítania a falu népét, hogy dol­gozó parasztságunk, s az egész or­szág kiheverhesse a tavalyi aszály súlyos veszteségeit. Ez a tavasz- hadjárat: a kenyércsata döntő üt­közete, melynek megnyeréséhez nem elegendők a jól átgondolt, helyes rendelkezések, államunk szervezett segítsége. A győzelemhez egyetlen nap, egyetlen óra elpocsékolása nél­kül az egész falu talpraállítása kell! Aki provokációs céllal éket ver a dolgozó parasztok és saját tanácsai közé, s aki szájtáti módon tűri ezt — az ellenség vagy az ellenség szö­vetségese. Faiusi, járási, megyei párt- és állami szerveink szemét nyissa ki a kiskőrösi példa. Az egész dolgozó parasztság élén sö­pörjék el az útból a provokáló el­lenséget, rázzák fel a lelketlen bü­rokratákat, a munkahalogatókat, a kényelmesfcedőket. Akik csak azt a tanulságot von­ják le a kiskőrösi esetből, hogy meg •kell védeni a dolgozó parasztokat a provokatív „baloldali" túlkapások ellen — azok csak a feladat egyik, s könnyebbik oldalát látják. Taná­csaink munkájában a fő veszély az elmaradottak uszályába kerülés, melyet százféleképpen használ ki'az ellenség. A példátlanul nagy tavaszi munkafeladatoktól való meghu­nyászkodó visszahúzódás, aluszé- konyság, a kormányhatározatok végrehajtásának halogatása, a mun­ka- és állampolgár? fegyelem ,,elő­zéssel” történő lazítása — riernke- vésbbé merénylet a paraszti érde­kek ellen, mint a „baloldali” pro­vokációk. A kettő szükségszerűen együtt­jár. Ahol előbb elalusszák az időt, ott utóbb szükségszerűen, „.roham­munkával”, „vedd, ahol éred” ala­pon, törvényeink otromba megsér­tésével próbálják pótolni a mulasz­tottakat. A törvények megsértése jobbról, maga után vonja a törvé­nyek megsértését balról. Ezért a túlkapásoknak, a felesleges és j°' gosulatlan zaklatásoknak is az el­lenszere: a törvény, annak követ­kezetes és szigorú betartása az el­ső pillanattól kezdve. A törvényszabta kötelességek tel­jesítését úgy kell számonkérni, hogy minden dolgozó paraszt meg­értse: a maga ügyét védi, támogat­ja, ha törvényeinket követi; hogy minden dolgozó paraszt megértse; gépet és villanyt, iparcikket és Kul­túrát, békét és fejlődést teremt ma­gának, falujának, ha törvényeinket, rendelkezéseinket köVe’ti és maga is őrködik tiszteletfcentartásukon. Dol­gozó parasztságunk ak'or érti meg mindezt, akkor száll síkra velünk együtt a szigorú • törvényességért, ha látja és tapasztalja, hogy le­sújtunk a törvénysértő és provo­káló ellenségre, kiszorítjuk a taná­csokból; ha látja és tapasztalja, hogy munkánkban nincs helye libe­ralizmusnak, bürokráciának, nincs helye a halogatásnak, patópálosko- dásnak. ha tanácsainknál megszű­nik a törvények és rcndeletek le­becsülése. Csak az állami rendel­kezések igazságos végrehajtásáért vívott harcban alakulhat ki és szi­lárdulhat meg a helyes kapcsolat a tanácsok és a tömegek között. E kapcsolat létrejöttéért, megerősödé­séért küzdeni, ezen őrködni — min­den állami szervünk, minden párt- szervünk elemi kötelessége. Ha a 'kiskőrösi példa nyomán az ellenség­gel szemben tanúsított éberség fo­kozódását kísérni fogja a falusi tö­megek megalkuvás nélküli mozgó­sítása nagy tavaszi feladatainkra, akkor a győzelem nem marad1 el. (A- „Szabad Nép” március Ti vezércikke.) A szakszervezetek XVIII. kongresszusának távirata Rákosi elvtárshoz Drága Rákosi elvtárs! A Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusáról forró üdvöz­letünket küldjük, odaadó hűségünket és mélységes ragaszkodásun­kat tolmácsoljuk Önnek, dolgozó népünk szeretett vezérének. Kongresszusunk az ötéves terv sikeréért folyó harc olyan idő­szakában ült össze, amikor a munkásosztály, dolgozó parasztságunk, az egész magyar dolgozó nép, pártunk vezetésével a negyedik terv- év feladatainak megvalósításáért küzd. Iparunk, elsősorban szénbányászatunk és kohászatunk az év ele­jén elmaradt a terv teljesítésében, adósa maradi a hazának. Az el­maradásban része van szakszervezeteink versenyszervező és tömeg­nevelő munkája fogyatékosságainak ís. Ezért a kongresszus, amikor megtárgyalta a szakszervezetek feladatait, szocializmust építő ötéves tervünk végrehajtásában, a dolgozók élet- és munkaviszonyainak megjavításában, politikai, szakmai, kuturális színvonalának emelésé­ben figyelmét mindenekelőtt a legsürgősebb tennivalókra, az adós­ság törlesztésére, a terv teljesítésére összpontosította. Kongresszusunk megállapította, hegy a szakszervezeti munka megjavításának központi feladata — a Magyar Dolgozók Pártja Poli­tikai Bizottsága, 1950 július 24-i határozata szellemében — a tömeg- kapcsolat megerősítése, a tömegektől való bürokratikus elszakadás megszüntetése, a szociáldemokratizmus kiküszöbölése egész szak- szervezeti munkánkban. Ezért kongresszusunk a szakszervezeti mun­ka középpontjába fő feladatként az üzemi szakszervezeti munka fel­lendítését állította, mind a termelés, mind a szocialista érdekvéde­lem és kulturális nevelőmunka területén. A párt áltaj szakszervezeteinkre bízott nagy feladatok megva­lósításában legfó’bb erőforrásunk az a segítség, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja és személyesen Ön, drága Rákosi elvtárs nyújtott és nyújt nekünk a szakszervezeti munka helyes irányának megjelölé­sére. Megfogadjuk Önnek, Rákosi elvíárs, hogy útmutatásai szerint, a tömegek termelési aktivitásának mindenirányú fokozásával, a mun­kafegyelem megszilárdításával, a szocialista versenyszervező munka megjavításává], szívósan és következetesen harcolunk iparunk adós­ságának letörlesztéséért, az egyenletes termelésért, a terv teljesíté­séért és túlteljesítéséért. Megfogadjuk Önnek, Rákosi elvtárs, hogy tanításai szerint szüntelenül és fáradhatatlanul foglalkozunk a dol­gozók mindennapi kérdéseivel, munka- és egészségvédelmével, kul­turális szükségleteinek kielégítésével. Megfogadjuk Önnek, Rákosi elvtárs; minden erőnket megfeszítjük, hogy a Magyar Dolgozók Párt­ja vezetésével becsülettel teljesítsük kötelességünket szocialista ha­zánk felépítésében, ? Szovjetunió vezette hatalmas béketáfeor reánk­eső frentszakaszának megerősítésében. A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XVm, KONGRESSZUSA KI A FÖLDEKRE, SZÁNTANI, VETNI A .siófoki járás egész területén teljes lendületet vett a tavaszi me­zőgazdasági munkák végzése. A já­rási pártbizottság és a járási ta­nács kiadta a jelszót: „Ki a föl­dekre szántani, vetni”. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezete':', gépállomások és az egyénileg dol­gozó parasztság magukévá tették a jelszót és harcot indítottak a ta­vaszi munkák sikeres végrehajtá­sáért, a magasabb terméseredmé­nyekért. Az első napokban már születtek eredmények,. A járás területén pén­tek dérig 386 holdon végezték el az őszről visszamaradt mélyszán­tást, 460 holdon simítóztak, 1492 holdon trágyáztak alá. .Bevetettek tavaszi árpából 136 holdat, 15 hol­don zabot és 15 holdon borsót ve­tettek. Az eredmények elérésében nagy része van a balatonkiliti gépállo­másnak, amely hétfőtől 13 traktor­ral végzi melőszövetkezeti csoportoknál a szántás-vetési munkálatokat. Lelki- ismeretes munkával harcolnak éj­jel-nappal a tra' torosok a terv tel- jesítéséért. Dicséretet érdemel Far­kas Ferenc, aki 10 holdat és Ta­kács Gyula, aki 8 holdat szántott fel egy-egy műszakiban a balaton­kiliti Dózsa termelőcsoportnál. A termelócscportok közül már többen megkezdték a vetést. A za- márdi Alkotmány tszcs 8 holdon vetett tavaszi árpát, a balatonkiliti Dózsa, tszcs 15 holden vetette el a borsót A balatonkiliti Rákóczi ter­melőcsoport elvégezte a tervbevett 11 holdon a tavaszi árpa vetését. A súgván és a kőröshegyi határ­ban már az őszi mélyszántások si­mítózása nagyobbrészben megtör­tént. A siófoki járás még tovább fokozza a lendületet, hogy elsőként kerüljön ki a tavaszi munkák idő- és jó minőségben való elvég­ben a körzetéhez tartozó tér- zéséért folytatott harcból. A fonói gépállomás traktorosai közel 200 holdon végeztek talajmunkát A fonói gépállomás minden üzemképes traktora kint van a ha­tárban. A gépállomás vezetősége okult a gépjavításnál elkövetett hi­bából, amikoris késve kezdtek hoz­zá a gépjavítás munkájához. Most. amint elkészültek a gépek, azonnal hozzáfogtak a szántási munkához. A gépeket tervszerűen elosztották. Nem várták meg. míg mindenütt a legalacsonyabb fekvésű talajon is lehet szántani, hanem kiválasztot­ták a megfelelő területet és azonnal hozzákezdtek a munkáihoz. A gépállomás dolgozói nagy len' dülettel kezdtek meg a munkát. Gáspár Ferenc a patalomi tsz-b'en eddig 30 holdat szántott fel. Szálai és Deák traktorosok a göllei tsz- ben két na,p alatt 20 holdat szántottak fel. A gépállomás dolgozói elhatároz­ták, hogy ebben az évben vissza- szerzik • a darányi gépállomástól az éüzem jelvényt, A gépállomás traktorosai eddig közel kétszáz holdon végeztéé el a talaj- mun át. Ez azt igazolja, hogy a fo­nói gépállomás- vezetőinek, trakto­rosainak vállalását tettek is köve­tik. Példamutató munkájuk köve­tésre méltó megyénk valamennyi gépállomásvezetője és traktorosa számúra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom