Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-03 / 52. szám
A minisztertanács és a SZOT ha tározata. MAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ kj 'fyp, TS'vt-' A március elsejei agiíációs nap hírei Noszlopy Gáspár mártírhalálának . századik évfordulója Sport ft MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJ X. évfolyam, 52. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1953. március 3. Okiújunk a kiskőrösi járás hibáiból A kiskőrösi járási tanácsot — mint a „Szabad Nép” a minap megírta — hosszú időn át az lellenség vezette. A tanácselnök kulák, sikkasztó, horthysta1 tiszt volt. Hasonszőrű cinkosaival két és féléven keresztül mentette a ku-lákot, zaklatta és sanyargatta a dolgozó parasztokat. Egyengette a kulákok útját a termelőszövet'ezetbe, óvta, védte őket a beszolgáltatás és a munka kötelezettségeitől. Ebben a járásban: nem volt ritkaság, hogy a listán kulákok nevét dolgozó parasztokéval cserélték fel, kulákok beszolgáltatás i kötelezettségét duplán a dolgozó parasztok vállaira ra’ ták. A. járás falvaiban a „közérdekű híradó” arról recsegett,, hogy ha ez ■nem lesz, ha az nem lesz, a dolgozó parasztokkal „mint a nép ellenségeivel bánnak el”. A dolgozó parasztok portáit hamis, jogtalan követeléseket tartalmazó, fenyegetőző hangú idézésekkel árasztották el, százszámra citálták be jőket és várakoztatták munkaidőben jogtalanul a hivatalok folyosóin, s olyan hangon teremtettézték le őket, ami- ■ lyet Horthy szolgabírái és jegyzői óta a magyar paraszt nem hallott. A járási tanács ellenséges vezetői gondoskodtak róla, hogy az elszámoltatás és adószedés munkájába •legalább napidíjasként becsempész- szenek elcsapott volt horthysta hivatalnokokat, gyülevész, foglalkozásnélküli élősdieket, akik megbízatásukkal visszaélve zsarolták a dolgozó parasztokat. Mindez a járási és a megyei pártbizottság és a megyei tanács orra e'őtt történt. Állami és pártszervei rknr]< nem tűnt fel, hogy abból a kiskőrösi járásból, amelyben á tsz-hez tartozó szántóterület nem haladja meg a 12 százalékot, a jár:#i tanács provokativ módon március 9-re, „Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére” termelőszövetkezeti ..szocialista járást” akart csinálni. Mindez persze ürügy yplt a dolgozó parasztot elleni erőszakra, vagy áz adózási és beadási kötelezettségek elengedésének hazug, zavartkeltő Ígérgetésére. Az ellenség természetesen Kiskőrösön1 sem járt másképp, mint előbb-utóbfo mindenütt az országban; rajtavesztett, s oda került, ahová való. Felmerül azonban! a kérdés: miért garázdálkodhatott ilyen soká és ilyen, pimasz nyíltsággal? Azért és csak azért, mert ennek az ellenségnek hatalmas szövetségese támadt. Ez a szövetséges nem más, mint egyes áiiami és pártszerveink hiszékenysége, politikai vaksága. Arra számított az ellenség, hogy a mi helyi, állami és párt^zerveink a papír jelentések és nem' a tényleges tevékenységük alapján ítélik meg őket. S ha állami és pártszerveink rá is jöttek, hogy a járásnál az őszi vetésterületet papíron 25 százalékkal „megtoldottak ” ■— ezt váilvonogatva tudomásul vették. Arra számított az ellenség, hogy állami szerveink még a papírokat sem nagyon nézik meg. A belügyminisztérium személyzeti osztályán ott feküdtek az iratok, amelyekből kiderülhetett volna, hogy kulákra, gaz ellenségre bízták a járás ügyeinek állami intézését. Az ellenség azért garázdálkodhatott, mert elvtársain k sem az embert, sem az iratot nem nézték meg. Ezekben az állami és pártszervekben nyilván sok szó esett az éberségről, a bírálatról és ónbírá- latrcl, sokszor hangzott el, hogy a szocializmus építésének viszonyai között az osztályharc éleződik. De ez a tanítás nem vált mindennapi munkájuk fegyverévé. Arra számított és számít az ellenség, hogy elvtársaink nem tanulmányozzák a párt politikáját. Vagy ha tanuljál-' — nem válik vérükké, hanem jegyzetfüzetükben marad. Nem alkalmazzák azt, nem harcolnak érte. •Ez az oka annak, hegy a kiskőrösi járásban elvtársai.nk hosszú időn át nem, ismerték fel az ellenség tevékenységét, nem látták és hallották meg a dolgozó népet ért sérel- me’tet. Milyen általános tanulságokat lehet levonni a kiskőrösi esetből? Magától értetődik, hogy a járásban felfedett hibák ihnen mértékben országósan nem általánosíthatók. Nem kétséges azonban, hogy — ha ilyen mértékben nem is. de részben országosan általánosíthatók állami és pártszerveink tanács- munkájának hibái, amelyeket ebben a járásban az ellenség kihasznált. Helyi tanácsainkat természetesen általában nem az ellenség, hanem a dolgozó nép vezeti. Tanácsaink zöme sokat fejlődött az elmúlt esztendőben. Legjobb tanácsaink a tömegekkel együtt, velük összeforrva végzik munkájukat. Különösen nagy a jelentősége a falusi tanácsolnak, mert elsősorban ezek munkáján — a jó tanácsok munkáján — tanulhatják meg dolgozó parasztjaink, hogy a mi á'- lamunk n,em ellenük, hanem értük van.' Őket szolgálja, ha termelő- munkájukhoz ad' segítséget, ha anyagi és kulturális szü' igágleteik- hez, gyermekeik neveléséhez ad segítséget, — de őket szolgálja akko- is, ha az állampolgári fegyelem szigorú betartását követeli meg, ha érvényt szerez a termelés és beszolgáltatás követelményeinek. De túl ezen. most a tavaszi munka idején falusi tanácsaink jelentősévé valósággal megsokszorozódik. Folyik a vetőmagvak kicserélése, a szántásvetés: résen1 kell lenni, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon bevetetlen. hogy megműveljék a tartalékföldeket is. Jórészt a most következő hetek döntik el, hogy milyen és mennyi lesz az ország kenyere. Ezekben a hetekben dől el, hogyan sikerül átteleltetnünk állatainkat. Nagyon, so" függ most attól, milyen a tanácsok és a dolgozó parasztok viszonya, mennyire forr össze a tanács a falu dolgozó népével. Érthető, ha az ellenség is igyekszik a falun ezt a fiatal intézményünket belülről aláásni, gyengíteni, igyekszik lazítani a tanácsok és a dolgozók kapcsolatát és ezzel lazítani a dolgozó parasztság és az állam, a dolgozó parasztság és a munkásosztály viszonyát. Nem új jelenség ez. Rákosi elvtárs már két évvel ezelőtt, áz MDP második (kongresszusán figyelmeztetett ’arra, hogy tanácsain ha horthysta és egyéb ellenséges elemek igyekeznek befurakodni, s „ha nem szorítjuk gyorsan vissza ezeket az elemeket^ akkor tanácsaink nem, fogják beváltam a hozzájuk fűzött reményeket”. A kiskőrösi eset, amely nem elszigetelt jelenség, legyen intő példa arra, hogy állami és párt- szerveink fokozzák éberségüket, leplezzék le és semmisítsék meg a tanácsokba befurakodott osztályellen- aéget. Intő példa arra, hogy jobban harcoljanak pártunk politikájának minden eltorzítása ellen. (Harcoljanak a tanács munkánkat visszahúzó, a tömegek érd-keit semmibe vevő bürokratizmusa, a vezeték és ellenőrzés papiros- módszerei ellen. A kiskőrösi eset egyik tanulsága, hogy a tanácsokba befurakodott ellenséget csak úgy tudjuk leleplezni és megsemmisíteni, há leküzdjük saját munkánk hiányosságait, melyet az ellenség ravaszul nap mint nap kihasznál. Falusi tanácsainknak: olyan maiikéra és olyan lendülettel kell mozgósítania a falu népét, hogy dolgozó parasztságunk, s az egész ország kiheverhesse a tavalyi aszály súlyos veszteségeit. Ez a tavasz- hadjárat: a kenyércsata döntő ütközete, melynek megnyeréséhez nem elegendők a jól átgondolt, helyes rendelkezések, államunk szervezett segítsége. A győzelemhez egyetlen nap, egyetlen óra elpocsékolása nélkül az egész falu talpraállítása kell! Aki provokációs céllal éket ver a dolgozó parasztok és saját tanácsai közé, s aki szájtáti módon tűri ezt — az ellenség vagy az ellenség szövetségese. Faiusi, járási, megyei párt- és állami szerveink szemét nyissa ki a kiskőrösi példa. Az egész dolgozó parasztság élén söpörjék el az útból a provokáló ellenséget, rázzák fel a lelketlen bürokratákat, a munkahalogatókat, a kényelmesfcedőket. Akik csak azt a tanulságot vonják le a kiskőrösi esetből, hogy meg •kell védeni a dolgozó parasztokat a provokatív „baloldali" túlkapások ellen — azok csak a feladat egyik, s könnyebbik oldalát látják. Tanácsaink munkájában a fő veszély az elmaradottak uszályába kerülés, melyet százféleképpen használ ki'az ellenség. A példátlanul nagy tavaszi munkafeladatoktól való meghunyászkodó visszahúzódás, aluszé- konyság, a kormányhatározatok végrehajtásának halogatása, a munka- és állampolgár? fegyelem ,,előzéssel” történő lazítása — riernke- vésbbé merénylet a paraszti érdekek ellen, mint a „baloldali” provokációk. A kettő szükségszerűen együttjár. Ahol előbb elalusszák az időt, ott utóbb szükségszerűen, „.rohammunkával”, „vedd, ahol éred” alapon, törvényeink otromba megsértésével próbálják pótolni a mulasztottakat. A törvények megsértése jobbról, maga után vonja a törvények megsértését balról. Ezért a túlkapásoknak, a felesleges és j°' gosulatlan zaklatásoknak is az ellenszere: a törvény, annak következetes és szigorú betartása az első pillanattól kezdve. A törvényszabta kötelességek teljesítését úgy kell számonkérni, hogy minden dolgozó paraszt megértse: a maga ügyét védi, támogatja, ha törvényeinket követi; hogy minden dolgozó paraszt megértse; gépet és villanyt, iparcikket és Kultúrát, békét és fejlődést teremt magának, falujának, ha törvényeinket, rendelkezéseinket köVe’ti és maga is őrködik tiszteletfcentartásukon. Dolgozó parasztságunk ak'or érti meg mindezt, akkor száll síkra velünk együtt a szigorú • törvényességért, ha látja és tapasztalja, hogy lesújtunk a törvénysértő és provokáló ellenségre, kiszorítjuk a tanácsokból; ha látja és tapasztalja, hogy munkánkban nincs helye liberalizmusnak, bürokráciának, nincs helye a halogatásnak, patópálosko- dásnak. ha tanácsainknál megszűnik a törvények és rcndeletek lebecsülése. Csak az állami rendelkezések igazságos végrehajtásáért vívott harcban alakulhat ki és szilárdulhat meg a helyes kapcsolat a tanácsok és a tömegek között. E kapcsolat létrejöttéért, megerősödéséért küzdeni, ezen őrködni — minden állami szervünk, minden párt- szervünk elemi kötelessége. Ha a 'kiskőrösi példa nyomán az ellenséggel szemben tanúsított éberség fokozódását kísérni fogja a falusi tömegek megalkuvás nélküli mozgósítása nagy tavaszi feladatainkra, akkor a győzelem nem marad1 el. (A- „Szabad Nép” március Ti vezércikke.) A szakszervezetek XVIII. kongresszusának távirata Rákosi elvtárshoz Drága Rákosi elvtárs! A Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusáról forró üdvözletünket küldjük, odaadó hűségünket és mélységes ragaszkodásunkat tolmácsoljuk Önnek, dolgozó népünk szeretett vezérének. Kongresszusunk az ötéves terv sikeréért folyó harc olyan időszakában ült össze, amikor a munkásosztály, dolgozó parasztságunk, az egész magyar dolgozó nép, pártunk vezetésével a negyedik terv- év feladatainak megvalósításáért küzd. Iparunk, elsősorban szénbányászatunk és kohászatunk az év elején elmaradt a terv teljesítésében, adósa maradi a hazának. Az elmaradásban része van szakszervezeteink versenyszervező és tömegnevelő munkája fogyatékosságainak ís. Ezért a kongresszus, amikor megtárgyalta a szakszervezetek feladatait, szocializmust építő ötéves tervünk végrehajtásában, a dolgozók élet- és munkaviszonyainak megjavításában, politikai, szakmai, kuturális színvonalának emelésében figyelmét mindenekelőtt a legsürgősebb tennivalókra, az adósság törlesztésére, a terv teljesítésére összpontosította. Kongresszusunk megállapította, hegy a szakszervezeti munka megjavításának központi feladata — a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága, 1950 július 24-i határozata szellemében — a tömeg- kapcsolat megerősítése, a tömegektől való bürokratikus elszakadás megszüntetése, a szociáldemokratizmus kiküszöbölése egész szak- szervezeti munkánkban. Ezért kongresszusunk a szakszervezeti munka középpontjába fő feladatként az üzemi szakszervezeti munka fellendítését állította, mind a termelés, mind a szocialista érdekvédelem és kulturális nevelőmunka területén. A párt áltaj szakszervezeteinkre bízott nagy feladatok megvalósításában legfó’bb erőforrásunk az a segítség, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja és személyesen Ön, drága Rákosi elvtárs nyújtott és nyújt nekünk a szakszervezeti munka helyes irányának megjelölésére. Megfogadjuk Önnek, Rákosi elvíárs, hogy útmutatásai szerint, a tömegek termelési aktivitásának mindenirányú fokozásával, a munkafegyelem megszilárdításával, a szocialista versenyszervező munka megjavításává], szívósan és következetesen harcolunk iparunk adósságának letörlesztéséért, az egyenletes termelésért, a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. Megfogadjuk Önnek, Rákosi elvtárs, hogy tanításai szerint szüntelenül és fáradhatatlanul foglalkozunk a dolgozók mindennapi kérdéseivel, munka- és egészségvédelmével, kulturális szükségleteinek kielégítésével. Megfogadjuk Önnek, Rákosi elvtárs; minden erőnket megfeszítjük, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével becsülettel teljesítsük kötelességünket szocialista hazánk felépítésében, ? Szovjetunió vezette hatalmas béketáfeor reánkeső frentszakaszának megerősítésében. A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XVm, KONGRESSZUSA KI A FÖLDEKRE, SZÁNTANI, VETNI A .siófoki járás egész területén teljes lendületet vett a tavaszi mezőgazdasági munkák végzése. A járási pártbizottság és a járási tanács kiadta a jelszót: „Ki a földekre szántani, vetni”. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezete':', gépállomások és az egyénileg dolgozó parasztság magukévá tették a jelszót és harcot indítottak a tavaszi munkák sikeres végrehajtásáért, a magasabb terméseredményekért. Az első napokban már születtek eredmények,. A járás területén péntek dérig 386 holdon végezték el az őszről visszamaradt mélyszántást, 460 holdon simítóztak, 1492 holdon trágyáztak alá. .Bevetettek tavaszi árpából 136 holdat, 15 holdon zabot és 15 holdon borsót vetettek. Az eredmények elérésében nagy része van a balatonkiliti gépállomásnak, amely hétfőtől 13 traktorral végzi melőszövetkezeti csoportoknál a szántás-vetési munkálatokat. Lelki- ismeretes munkával harcolnak éjjel-nappal a tra' torosok a terv tel- jesítéséért. Dicséretet érdemel Farkas Ferenc, aki 10 holdat és Takács Gyula, aki 8 holdat szántott fel egy-egy műszakiban a balatonkiliti Dózsa termelőcsoportnál. A termelócscportok közül már többen megkezdték a vetést. A za- márdi Alkotmány tszcs 8 holdon vetett tavaszi árpát, a balatonkiliti Dózsa, tszcs 15 holden vetette el a borsót A balatonkiliti Rákóczi termelőcsoport elvégezte a tervbevett 11 holdon a tavaszi árpa vetését. A súgván és a kőröshegyi határban már az őszi mélyszántások simítózása nagyobbrészben megtörtént. A siófoki járás még tovább fokozza a lendületet, hogy elsőként kerüljön ki a tavaszi munkák idő- és jó minőségben való elvégben a körzetéhez tartozó tér- zéséért folytatott harcból. A fonói gépállomás traktorosai közel 200 holdon végeztek talajmunkát A fonói gépállomás minden üzemképes traktora kint van a határban. A gépállomás vezetősége okult a gépjavításnál elkövetett hibából, amikoris késve kezdtek hozzá a gépjavítás munkájához. Most. amint elkészültek a gépek, azonnal hozzáfogtak a szántási munkához. A gépeket tervszerűen elosztották. Nem várták meg. míg mindenütt a legalacsonyabb fekvésű talajon is lehet szántani, hanem kiválasztották a megfelelő területet és azonnal hozzákezdtek a munkáihoz. A gépállomás dolgozói nagy len' dülettel kezdtek meg a munkát. Gáspár Ferenc a patalomi tsz-b'en eddig 30 holdat szántott fel. Szálai és Deák traktorosok a göllei tsz- ben két na,p alatt 20 holdat szántottak fel. A gépállomás dolgozói elhatározták, hogy ebben az évben vissza- szerzik • a darányi gépállomástól az éüzem jelvényt, A gépállomás traktorosai eddig közel kétszáz holdon végeztéé el a talaj- mun át. Ez azt igazolja, hogy a fonói gépállomás- vezetőinek, traktorosainak vállalását tettek is követik. Példamutató munkájuk követésre méltó megyénk valamennyi gépállomásvezetője és traktorosa számúra.
