Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-14 / 62. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP a proletárnemzetköziség LEGYŐZHETETLEN SZTÁLINI LOBOGÓJA ÍRTA: RÁKOSI MÁTYÁS Ezekben a fájdalmas alapokban, íneiyek mély gyászba döntik a vi" iág minden dolgozóját, minden sza- badságszerető népét, százmilliók tekintete fordul a felszabadító Szovjetunió fővárosa, a ragyogó Moszkva felé. Mindnyájunk gon­dolatát eltölti a fájdalmas veszte­ség. amely szeretett vezérünk, nagy tanítónk, Sztálin elvtárs ha­lálával ért bennünket; mindnyá­junk gondolatát eitöltik az ő taní­tásai, az ő hagyatéka. A rokon- szenvnek, az együttérzésnek és a részvétnek valóságos tengere árad a világ minden sarkából a Szovjet­unió oly súlyos veszteséget szen­vedett dolgozó népe félé. A rész­vétnek é® együttérzésnek ez a .só­ba még nem látott megnyilvánulá­sa minden, szónál ékesebben bi­zonyítja, milyen mély és őszinte, mjlyen bensőséges volt az a vi­szony, mely a haladó emberiséget a Szovjetunióhoz fűzte; milyen ha­tártalan az egyszerű emberek sze- retete, nagy vezérük, Sztálin iránt. Joszif Visszáriomovics Sztálin a mi egész korunk legbölcsebb ve­zetője és tanítója volt. A legszéle­sebb tömegek szokták meg, ho,gy minden nehéz helyzetben, minden komoly fordulat előtt az ő bölcs szavait, az ő biztos kezének út­mutatását figyeljék és kövessék. Az osztályharcos proletariátus gondolkozását ő formálta és cse­lekvését ő alakította ki. Tőle ta­nultuk az újtípusú lenini-sztálini párt építését, az imperialista el nyomós ellen vezetett proletárfel­szabadító harc taktikáját és stra­tégiáját. Ő dolgozta ki és valósí­totta meg a szocializmus építésé­nek terveit; ő oldotta meg a szo­cializmusból a kommunizmusba való átnövés problémáit. Az ő ta­nácsai alapján építik szocialista jö vöjüfcet a népi demokráciák kom­munistái Ő öntött belénk bátorsá­got és kitartást minden történel­mi fordulat idején és ő hívta fel szakadatlanul figyelmünket arra, hogy óvjuk mint a szemünk fényét í\ marxi-lenini eszmék tisztaságát és lobogtassuk magasan a prole­tárnemzetköziség zászlaját. Sztálin elvtárs sokoldalú forra­dalmi működésén vörös fonalként húzódik keresztül a proletárneim- zetköziség nagy, győzelmes gondo­lata. „A Szovjetunió munkásosztálya — mutatott rá Sztálin elvtárs — nemcsak azért erős, mert harcai­ban kipróbált lenini pártja van, továbbá nemcsak azért erős, mert a dolgozó parasztok milliós töme­gei támogatják. Erős még azért is, mert az egész világ proletariátusa támogatja és segíti. A Szovjetunió munkásosztálya a v'lág.proletariá- tus része, élcsapata, köztársasá­gunk pedig a világproletariátus édes .«ívermeke. Nem kétséges, hogv ha a tőkés országok munkás- osztálya nem támogatta volna, ak­kor nem tudta volna megtartani a hatalmat, nem biztosíthatta volna a szocialista építés feltételeit, kö­ve likezésképtpen nem érhette vol­na el azokat a sikereket, melyeket elérf. A* Szovjetunió munkásosztá­lyának a tőkés országok munkás­osztályához fűződő fnternacioná- 1 is kapcsolatai, a Szovjetun ó mun­kásainak a világ munkásaival váló testvéri szövetsége a szovjet köz­társaság ereiének és hatalmának egyik sarkköve". Erre a gondolatra Sztálin elv­társ szakadatlanul visszatért és igyekezett minden kommunistának, a proletárfelszabadulás minden harcosának szívébe vésni. Minden oldalról megvilágította s különö­sen kiemelte a proletár-nemzetkö­ziségnek azt a szerves kölcsönha­tását, mely a Szovjetunió és a vi­lág proletariátusa között fennáll. Sztálin elvtárs fáradhatatlanul tanította a világ munkásságát arra, hogy mindvégig hű maradjon a prole tár internacionalizmus ügyé­hez, az egiész világproletariátus testvéri szövetségének ügyéhez. „Internacionalista az — mon­dotta J V. Sztálin —, aki fenn­tartás nélkül, ingadozás nélkül, feltételek nélkül kész megvédeni a Szovjetuniót, mert a Szovjetunió a forradalmi vilá^rnozgalom bázi­sa, .ezt a forradalmi mozgalmat pe­dig lehetetlen védelmezni és előbbre lendíteni, ha nem védel­mezzük a Szovíetun ót Mert aki la világ forradalmi mozgalmát a 1 Szovjetunió megkerülésével és a ! Szovjetunióval szemben .szándéko­zik védelmezni, az a forradalom­mal kerül szembe, az okvetlenül a forradalom ellensége inak táborá­ban köt ki”. A világ kommunistái felismer­ték a proletárnemzetköziség dön­tő jelentőségét az im,per.a listák ellen vívott nehéz harcokban. : Mindannyiiunlk véleményét fejezte ki Mao Ce tung elvtárs, a nagy kínai nép felszabadító harcának vezére, amikor a Szovjetunió Kom­munista Pártja XIX. kongresszusát azzaf üdvözölte: „Lenin és Sztá­lin neve az a zászló, amely élőre vezeti az egész földkerekség dol­gozóit. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja példakép az összes kom­in uns !a és munkáspártok számá­ra". A Sztálin nevelte szovjet kom­munisták példáján tanultuk meg azt is, hegy a legjobb munkát a proletárnemzetköziség és az em béri haladás érdekéiben akkor vé­gezzük, ha saját hazánk dolgozó népének ügyét védjük jól és kö- j vetlkezetesen, ha saját hazánkban visszük diadalra a dolgozó nép ellenségeivel szemben a harcot. Megtanultuk Sztálintól, hogy a hazaf'ság és jproletárneimzetközi- !ség elválaszthatatlan egységben és külcsönJhiatás'ban fonódik össze és la kettőnek e kölcsönhatása új ’ erő forrása, új győzelmek serken­tőjévé válilk. | A Szovjetunió Kommunista ; Pártjának XIX. kongresszusa ele­ven és meggyőző illusztrációja ! volt annak, hogy a kommunistái és fmunkáspártok a proletárintema- | ciortalízmus legyőzhetetlen isztáli- ' ni zászlaja alatt milyen komoly si­kereket értek el és milyen hatar j más erőt képviselnek. „Ha esz esz- j me meghódít'a a tömegeket, anya­gi erővé válik" — hirdette Marx. 1 Nos, a munkásnemzetköziség esz­méje tíz- és százmillióikat hódított meg, s motorjává vált világszerte a tőkés elnyomás és kizsákmányo­lás elleni felszabadító harcnak. I A kapitalista országok kommu­nista pártjai vezetőinek fogadalma i— hogy soha neon engedik, hogy országukat a felszabadító Szovjet­unió elleni harcba vigyék — a né­pek elszántságának adott, kifeje­zést s a cselekvő proletárnemzet­köziség lelkes megnyilvánulása volt. A népi demokrácia országai testvérpártjainak küldöttei a XIX. kongresszuson arra mutattak rá. ; 'hogy felszabadulásukon túl meny­inyit köszönhetnek a Szoyjetunió- I nak, Sztálin elvtársnak és hogy milyen óriási az a segítség, melyet számúikra a Szovjetunió minden sikere, példája, támogatása jelent. Ugyanezt mondották el a legkü­lönbözőbb példákkal alátámasztva a kapitalista, a gyarmati országok kommunistáinak küldöttei is. A XIX. kongresszus hatalmas, világméretű demonstrációja és megnyilvánulása volt a proletár- internacionalizmusnak, mutatta, hogy ez a szellem elevenen él a dolgozó százmillióknak szívében, s új tettekre, új győzelmekre ser­kenti őket. Ebben a szellemben fűtötte a világszerte harcoló kom­munista pártok képviselőit, akik lelkesen és egységesen tömörültek a Szovjetunió Kommunista Párt- iának szeretett vezére, ,a nagy, a bölcs Sztálin köré. Sztálin elvtárs ezen a kongresz- szuson, ahol utoljára adatott meg neki, hogy az egész világ dolgozói­hoz szóljon — beszédének köz­pontjává újra a proletárnemzetkö­ziség eszméjét tette meg. A nagy vezér rámutatott arra, hogy a Szovjetuniónak mindig szüksége volt éis szüksége is lesz a határo­kon túli testvéri népek bizalmára, rolkonszenyére és támogatására. „Érthető — mondotta Sztálin elvtárs —, hogy pártunk nem ma­radhat a testvérpártok adósa és neki is támogatni kell őket, va­lamint népeiket a felszabadulásért vívott harcukban, a béke megvé­déséért vívott* harcukban. Mint ismeretes, pártunk így íis jár el. Miután pártunk 1917-ben kezébe vette a hatalmat és miután reális intézkedéseiket tett a tőkés és föl­desúri elnyomás megszüntetésére — a festvérpár+ok képviselői pár­tunk merészségén és sikerein fei- 1 lelkesülve, a világ forradalmi és munkásmozgalma „rohambrigádjá- nak" nevezték el pártunkat. Ezzel azt a reményüket fejezteik ki, hogy a „rohambrigád" sikerei meg fog­ják könnyíteni a kapitalizmus jár­mában sínylődő népek helyzetét. AztI hiszem, pártunk beváltotta ezeket a reményeket..." Sztálin elvtárs e szavait, a pro- letárncímzetköz ségnek .e ragyogó megnyilvánulását, melyben hazán­kat, a magyar népi demokráciát is a világ forradalmi és munkásmoz­galmának új „roihambrigádjai” kö­zött említette, mélyen szívébe vés­te világszerte minden kommunista. Az ellenség most azt remélt, hogy clernyedünk a inagy csapástól, e szörnyű veszteségtől, amely az egész haladó ’emberiséget érte. Az ellen­ség nem tudja, hogy .a százmilliók egyesülő bánata és részvéte nem a gyengeség forrása, hogy belőle nem csüggedés ered.*A haladó emberiség legjobbjainak százmilliói közős, őszinte bánatának, mélységes gyá­szának és részvétének ilyen meg­nyilvánulása az együvétartozás, az egység imponáló és tiszteletet pa- raincstíl'ó demonstrációja. Belőle nem gyengeség, hanem új erő fa­kad. Uj erő, mely még jobban tö­möríti a világ dolgozóit a felsza­badító Szovjetunió körül és még izmosabbá teszi a harcban edzett kezeiket, hogy szilárdam vigyék to­vább előre, új győzelmekre a sztá­lini proletánnemzetköziség büszke! zászlaját. Ez az érzés és ez a tudat mélyen áthatja a magyar dolgozó népet. Évszázadokon át a magyar nép ne­héz’küzdelmet vívott szabadságáért és függetlenségéért. Mint a költő mondja, legjobbjaink elhullottak a szabadság véres ziászlai alatt., a hosszú harcban. Hazánk szabadsá­gát, nemzetünk függetlenségét csak a Sztálin elvtárs nevelte Szovjet Hadsereg győzelme hozta meg. Modern történelme folyamán né­pünk először szívja a szabadság le­vegőjét, rendelkezik az új élet miie­den javával, s az átalakítás nagy művét viszi végbe. Mindezt a Szov­jetuniónak, a nagy Sztálin­nak köszönhetjük. Ez a tu­dat. a nagy Szovjetunió, a szeretett Sztálin iránti szakadatlan hála és szeretet forrása népünkben. Sztálin elvtárs baráti segítsége, bölcs ta­nítása tette lehetővé, hegy felépít­sük harcos pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját, hegy megdönt- hettük a tőkések, a kizsákmányolok uralmát hazánkba®, ö segítette talpraál’ami . rombadől.t országun­kat, ő védett .meg bennünket a ránk acsarkodó imperialisták támadásai­val szemben, ő vezette vissza né­pünket a szabad, haladó nemzetek megbecsült családjába. Neki köszön­hetjük, hogy most békésen, biza­kodva építjük boldogabb szocialista jövőnket, A magyar dolgozó népben kitö­rölhetetlenül él és ’egyre inkább el­mélyül annak tudata, hogy minden eredményünk, minden sikerünk ki­indulása és megvalósulása elválaszt­hatatlanul összefügg a felszabadító Szovjetunió, a nagy Sztálin segítsé­gével. Nincs szabad' életünknek olyan területe, ahol ez meg ne nyil­vánulna. És minden sikerünk, min­den eredményünk csak növeli sza­bad nemzetünk köszönetét és hálá­ját a Szovjetunió és a magyar nép legdrágább barátja, Sztálin iránt, felszítja és elmélyíti dolgozóinkban a sztálini proletárnemzetköziség szellemét és tudatát. Minket örökre a, Szovjetunióhoz köt a hála, a köszönet és az elvek közössége: most még szorosabbra fűzi e kötelékeket a közös csapás, a közös bánat, a közös gyász. Nemcsak nálunk, de viliálgszterte ugyanez az érzés tölti el a dolgozó milliókat. A mi városaink és falva- ink dolgozói szeretett vezérünk ha­lála alkalmával megfogadják, hogy még egységesebben sorakoznak fel a Magyar Dolgozók Pártja mögé, még ádozatosabban építik szocia­lista jövőjüket. De azt is megfogad­ják, hogy az elszakíthatatlan kö­telékeket, melyek eddig felszabadí­tójukhoz, a nagy Szovjetunióhoz fűzték, még szorosabbá, még benső­ségesebbé teszik, hogy még hűbb katonái lesznek a vi'ágot átfogó hatalmas békefromtnak S még bí- vehhen harcolnak a proletámemzet- köziség sztálini eszméjének győzeL méért. Szombat, 1953, március 14 A moszkvai dolgozók munkasikereikkei fogadják meg, hogy teljesítik elhunyt vezérük végakaratát MoszUt-ixi. (TASZSZ.) Moszkva és az egész ország dolgozói lelkes mun­kával válaszolnak Sztálini' harcostár­sainak, G. M. Mafcnkovnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének, valamint első helyetteseinek, L. P. Berijámak és V. M. Molotovnak, a szovjet emberekhez intézett fehí­vására. Megsokszorozzák erőfeszíté­seiket a. kommunizmus felépítésé­ért vívott harcban. A ,.Szerp I Moiot’’ fémárugyár dolgozói Joszif Viszziárionovics ■Sztálin emlékének szentelt gyász- gyűlésükön elhatározták, hogy fe­lülvizsgálják korábban tett szocia­lista köteliczettrégvállaLásukat és az idén 4000 tonna acélt és SO'OO tonna hengerelt árut adnak a hazának terven felül. A kohászok becsület­tel állják szavukat. A gyiár Martin-' műhelyében e napokban lényegesen megnőtt a gyorsolvasztások száma, Jeroskin, Gusziarov és más olvasztá­rok egy órával csökkentették a szo­kott olvasztási időt é.s sok acélt termelnek terven felül. Lelkesen dolgoznak a moszkvai villamosipari vállalatok kollektívái. A transzformátor-gyár munkásai és munkásnői az országos gyász napjaiban megígérték, hogy határ­idő előtt teljesítik a kommunizmus nagy építkezései számára kapott megrendeléseket. A transzformátor­gyár szerelőműhelyének sztahanov­istái, akik magasfeszültségű transz­formátorokat készítenek a kujbisevi vizierőmű építkezés számára, kiált- háromszorosain túlteljesítik, elő­irányzatukat. Az Sz. M. Kirovról elnevezett „Dinamó’’-gyárban Kctarjev szta­hanovista esztergályos március 11- én 5 hengert készített a Metro szá­mára egy_ helyett és ezzel 500 szá­zalékra teljesítette normáját. Részvéttávíratokkal árasztják el a londoni szovjet nagykövetséget London (TASZSZ). A londoni szovjet nagykövetséget egyre újaiba részvéttáviratoklkal és leve­lekkel árasztják el, .amelyekben társadalmi szervezeteik és magán- személyeik felezik ki együttérzé­süket Josziif Vi.sszárionovios Sztá­lin elhunyta miatt. A Skót-Szovjet Baráti Társa­ság és az Angol Szovjet Baráti Társaság több helvj szervezete el­tökélt szándékát fejezi ki levél­ben, hogy elmélyíti az angol és a szovjet nép barátságát. A „sztálini behívó” nagy eredményei F ranciaor szágban Párizs (MTI). A „THumanité” csütörtöki .számában több olyan dolgozó levelét közli, .aki a Fran­cia Kommunista Párt által hirde­tett „sztálini behívó" keretében kérte felvételét a .pártba, Elutazott Moszkvából a Béke-Világtanács küldöttsége Moszkva (TASZSZ). Március 12­én elutazott Moszkvából a Béke- Világtanács küldöttsége, amely részt vett J. V. Sztálin temetésén. A küldöttséget Yves Farge, -a Béke-Vílá.gtafláics nemzetközi Sztálin-bfckedíjj'al kitüntetett tagja vezette. A TASZSZ a magyar sajtó Sztálint méltató cikkeiről Moszkva (MTI). A TASZSZ iro­da jelenti1, hogy a magyar sajtó továbbra is cikkeket közöl a világ dolgozóinak nagy vezéréről, J. V. Sztálinról. A cikkeik méltatják Sztálin elvtárs történelmi szerepét és kifejezik a dolgozóknak a Szov­jetunió Kommunista Pártfába és a szovjet kormányba vetett bizalmát. A magyar népet is az a megingat­hatatlan elhatározás tölti el, hotgy tovább ‘haliad azon az úton, ame­lyet Sztálin elvtárs jelölt meg RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK BERLIN Németország Szocialista Egység- pártjának központi bizottsága táv­iratot intézett Harry Pollitthoz, Naigybritannia Kommunista Pártjá­nak főtitkárjához; Németország Szocialista Egység- pártjának központi bizottsága elha­tározta, hogy 1953 március 14-én Marx Károly halálának 70. évfor­dulóján megkoszorúzza a .német nép legnagyobb fiának, a tudományos szocializmus megalapítójának sír­ját. A küldöttség, amely pártunk központi bizottságának 3 tagjából áll, kellő időben' beutazási enge­délyt kért a brit hatóságoktól. A brit hatóságok azonban megakadá­lyozták a küldöttség angliai utazá­sát, amennyiben, nem ismerték el a Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya álltai kiállított ér­vényes útleveleket. Tiltakozunk a brit hatóságok e kegyeletsértő és munkásellenes ma­gatartása teilen és felkérjük önt, hogy március 14-én helyezzen ne­vünkben koszorút Marx Károly sír­jára. Németország Szocialista Egység- pártjának központi bizottsága nevé­ben Walter Ulbricht főtitkár. OSLO A „Frilheten” tudósítója jelenti Kopenh ágából, hogy az Egyesült Államok igyekszik rákényszeríteni a dán 'kormányt: mondion le Grön-j landról az Egyesült Államok javá- i ra. A jelenrés közli, hogy a dán külügyminisztériumban Izlandnak Grönland birtoklására vonatkozó úgynevezett „történelmi jogáról” vitatkoznak. Ez a kérdés az utób­bi időben többször felmerült az izlandi 'kéjpviselőlházban. Ennek a kérdésnek az izlandi parlamentben való felvetését Washington irányítja azzal a céllal, hogy rákényszerítse Dániát, mond­jon le Grönlandi-ól és adlja> el az Egyesült Államoknak. Amint a lap közli, a közelmúlt­ban az amerikai kormány ilyen irányú javaslatot tett a washingto­ni dán nagykövet útján. PÁRIZS A ,J’Humanité’' közli, hogy már­cius 10-én amerikai katonák egy csoportja felügyeleti szemlét tar­tott a lorienti ikikötőberendezé- seknél. A műhelyek munkásai az amerikai betolakodók megjelené­se elleni tiltakozás jeléiül azonnal beszüntették a munkát és erélye­sen 'követelték, hogv az ameri­kaiak 'haigvfák el a Ikikö'ő terüle­tét. A dolgozóik „Jenkik, takarod­jatok haza!” é,s „Éljen a 'béke és a neöizeti függetlenség!” kiáltá­saira az amerikaiak sietve elhagy­ták a kikötőt. LONDON Az „Evening News“ című kon­zervatív aryfol lap az „Amerika hangja" adásairól a többi között a 'köve kezeket írja: „A propagan­da csak akkor lehet sikeres, ha mocsoktalan és hia magán* viseli az igazmondás fémjelét. A háború be b'zonvította, hogy milyen hamis volt Göbbels elmélete, amely sze­rint a hazugságot el lehet hitetni, ha elég nagy és ha elég gvalkran ismétlik. Az „Amerika hangja" a feneketlen ostobaságok és sület­lenségek következtében mindin­kább veszít ereiéből". Nincs erő a világon, amely meg-l állíthatná a haladó emberiség fej­lődését. Mindnyájunk szeretett ve­zére. nagy tanítónk, sikerein’ek ih- letője e’távozott közülünk; de meg­maradt korszakalkotó, legyőzhetet­len műve. Itt van a hatalmas, ki­próbált és harcokban acélozott Szovjetunió Kommunista Pártja, a lenini-sztálini politika tánto.rítha- tat’an folytatója. Itt tömörül körü­lötte a testvéri kommunista és mun­káspártok egész giárdája. S a szov­jet népben, a 800 milliós egy égés és hatalmas szocialista táborban, az égésé haladó 'emberiségben to­vább él. ihleti meg a népeket és ve­zeti őket e'őre Sztálin forradalmi a’kotó szeVemp. A proletárnemzetköziség győzel­mes zászlója alatt bizton haladnak a népek a nagy cél, a szocializmus, a kommunizmus megvalósítása felé. (Megjelent a „Pravda1’ március 12Á és a „Szabad Nép” március lS-i számában )

Next

/
Oldalképek
Tartalom