Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

Vófiámap, 1953. március 1. SOMOGYI NÉPLAP 5 Gépállomásaink, aiiol megkezdték — és ahol késlekednek a tavaszi munkával ft■ iT'iiiicj—n<hHBiwiftMggflranMyfla yb As ellenség garázdálkodása a kiskőrösi járási tanácsban ellenségei kártevésre derült fény Bács me­gye kiskőrösi járásában. A járási tanácsba ellenséges' elemek furakod- talc be, s hosszú ideig végezték rdmboió munkájukat, a. bűnök egész sorozatát köpették el a falu dolgozói ellen. A kiskőrösi járást a megyei ta­nácsiházán és a belügyminisz­tériumban Bács megye legjobb já­rásának ismerték és dícsérgettek. A jelentések, a papirck igazolni látszottak a járás jóihírát; a gabo- nabeadás tavalyi tervét és a ser­tésbeadás második félévi tervét túl­teljesítette. A jelentések mögé, a számok mögé pedig senki sem né­zett. Pedig más kép alakult volna ki a járási tanácsról és sokat di­csért elnökéről. Később már a szá­mok is «riadót jelezhettek volna A járás a kukori-caibeadás tervét már ■csak mintegy 61 százaiéi ra, ,a _ to_ jásbeadását csupán 12.5 százalékra teljesítette, s az ősszel az előírt bú­za- és rozsterületnek csupán há­romnegyed részét vetette be. Ezek ,a .sötét számok azonban különös­képpen nem tűntek fel, továbbra is a járás korábbi eredményei vakí­tották el a felettesek szemét. A já­rási tanácsban így zavartalanul ga­rázdálkodhatott az ellenség, s a ta­nács nevében a gyalázatos törvény­szegések egész sorozatát lövethette el. A járási tanács elnöke Fülöp Gyula kulák volt, sötétmultú hor­thysta tiszt. Ilyen volt vezetése alatt a járási tanács politikája is: védte, pártfogolta a kalákákat,, vi­szont ott ártott a dolgozó parasz­tokiak, ahol1 csak tudott. A kulákok Bács megyében, ebben a .,minta” járásban szabotálhatták leginkább az adófizetést ás a beadást, a ha­juk szála sem görbült meg érte. Sokhelyütt befurakodtak a terme­lőszövetkezetekbe. A járási tanács segítségéve! a tázlári Baj társ és Aranykalász, a császártöltési1 Kos­suth és a csengődi Lenin tszcs-ben és máshol a vezető tisztségek egy részét is a kulákok kerítették a maritokba. Belülről alattomosan, mint a fában a szú, rombolták a szövetkezetét. Több községben „el­tűntek'’ a kulákok a tanács nyil­vántartásának egyik lapjáról,^ _s megjelentek a másik lapon mint új­donsült ,,dolgozó parasztok”. Kas- kantyun például mindenki ismeri Brada József és Brada Pál kluláko- kat, mindenki gyűlöli őket, tudják, hogyan szívták a múltban a dolgo­zó parasztok vérét. A két kulák a járási és a községi tanács jóvoltá­ból mégis „dolgozó paraszt”-tá vedlett át. Ugyanakkor ebben a községben az egész falu nagy fel­háborodására mintegy tíz dolgozó parasztot kulátíistára tettek. A kulákoknak elengedték adójukat, * a beadást — a dolgozó parasz­tokra hárították mindent. Mikiiben a kulitokat „jánosbá- esizták" és „pistabácsizták”, a ta­nácsban gyalázatosán durva bangót használtak a dolgozó parasztokkal szemben. A járási tanács egyik sokszorosított körlevelében utasí­totta a községi tanácsokat, hogy a dolgozó parasztokkal, akik! ©taná­rad tak a beadással, adófizetéssel, „mint a nép ellenségeivel szemben a legnagyobb szigorral kell eljár­ni.” Ezt Keceleni és több más köz­ségbe* ki is dobolták. Természete­se* ez nem nevelt egyetlen do1 gozó parasztot sem állampolgári hűség­re, adójának, beadásának ponto3 teljesítésére — ellenkezőleg, elkese­redést szült, törvényeinknek, álla- munknak tekintélyét .rombolta. Ez is Tolt a cél. üzért vált rendszerré az is, hogy a kiskőrösi járásiban a tanácsok sokhelyütt. feleslegesen beidézget­ték, zaklatták a dolgozó paraszto­kat, vagy éppen jogtalanul meg­büntette Őket. Kiskőrösön egy­szerre 600—700 dolgozó parasztot idéztek be, várakoztatták őket, el­vonták a munkától. Kecelen sok dolgozó parasztot egyik nap a me­zőgazdasági csoport, másnap a be­gyűjtési csoport, harmadnap a pénzügyi csoport,, niegyednap a ^ta­nácselnök parancsolt fel a tanács- 1» árára. Kecelen összesen 3585 ter­melő van, a község 90 százalékra teljesítette a baromfibeadást és 69 százalékra a tojásbeadáts ter­vét. A tanács mégis több mint S ezer termelőre vetett ki kártérí­tést. Néhány nap alatt Í0 dolgozó paraszt tiltakozott a ‘ tálán bün­tetés ellen, s igazolta ogy ponto­san teljesítette az áll í iránti kö­telezettségét. A keceli tanácsiháza embertelen bürokratáinak erre csupán annyi volt a szavuk: „Ha a dolgozó parasztnak sérelmes va­lami, úgyis bejön.” Sokhelyütt fe­lelőtlenül, vagy sehogy sem intéz­ték el a dolgozók kérelmét, pana­szát. Kiskőrösön a pénzügyi cso­port íróasztalain 300 olyan kér­vény porosodik, melynek zömét még 1949-ben adták be; helytele­nül kivetett házadé, vagy másféle adó felülvizsgálását kérték a dol­gozók. De mintha csak a pénzügyi csoport íróasztalai mögött nem is emberek, hanem érzésnélküli fabá­bok ülnének! Begyepesedett fejű bürokraták, kiknek mitsem számí­tanak az 'Emberek Ó3 látókörük is csak az aktahegyek alsó szélétől a felső széléig tei;jed. Ezért volt az a véleményük erről az esetről, hogy a kérvények elintézése „vár­hat, mert nem segíti elő a pénz­ügyi terv teljesítését." Csengődön Szépéné és Kovácsné, a községi ta­nács alkalmazottai' szégyenletesen goromba hangon, arcátlanul szit­kozódva támadtak a dolgozó parasz­tokra. A Hortihy-fasizmus minden­ható főjegyző urai ri.pakcdtak rá így a parasztra. Még gyalázatosabban bántak a dolgozó parasztokkal az elszámol­tató bizottságokba becsempészett ellenséges figurák; elcsapott régi tisztviselők, különböző lecsúszott, foglalkozásnélküli naplopók. Ezek aztán nap mint nap részegesked- tek, loptak, zsaroltak, megvásárol­tatták magukat. Az egyik züllött csirkefogó Kecelen nagy rán-tottás- ebédet csapott a begyűjtött tojá­sokból. A tanácsa] kalmazottak egy része együtt dorbézolt ezzel a söp­redékkel, együtt itták el a törvény­telenül szerzett forintokat. Kecelen maga a tanácselnök is eljárt a di- nomdánomokra ezekkel a züllött alantokkal a kulákokhoz. Mindezt látták, tudták a dolgozó parasztok. Császártöltésen például arról be­széltek, ha valaki el akarja intézni adósságát az elszámoltató bizott­sággal, a községi vagy a járási ta­náccsal, vigyen bütyköst magával, ékesebben beszél ez minden szónál. S míg a feleslegesen zaklatott, jog­talanul megbüntetett dolgozó pa­rasztok a tanács ellen méltatlan­kodtak, addig a senkiházi, ellensé­ges elemek a markukba nevettek: hadd szidják csak a dolgozó pa­rasztok a tanácsot. H dolgozó parasztok felháborí­tó zaklatása, az embertelen bánás­mód, az ellenséges politikának csu­pán az egyik oldala volt. A kiskő­rösi járási t anács a termelőszövet- 1ezeti mozgalmat is fondorlatos mó­don igyekezett támadni. Fondorla­tos módon, hiszen a járási tanács- házáni mostanában éppen a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejleszté­séről esett a legtöbb szó. Olyannyi­ra, hogy közben „megfeledkeztek” az égető, feladatokról, például a ta­vaszi munkáról. De a járási tanács tsz-fejlesztési terve; körmönfont provokáció volt, amelynek az volt a célja,’ hogy az egyénileg dolgozó parasztok jóidőre meggyű’.öljék a szövetkezeti mozgalmat. Noha a já­rás szántóföldjeinek csupán 12 szá­zaléka volt szövetkezetben, a, járási tanácson nemrég kiadták a jelszót: „Néhány hét múlva tsz-járássá kél] lennünk”. A szövetkezeteket ugyan­akkor árván hagyták, nem segítet­ték. A császártöltési' termelőcso­portok például hiába kértek, várta-' segítséget a járási tanácstól, az év első öt hetében senki sem látogatott el hozzájuk. Ahelyett, hogy a szövetkezeteket erősítették volna és ezek példájá­val győzték volna meg az egyéni­leg dolgozó parasztokat, aljas fe­nyegetésekkel, vagy elvtelen ígérge­tésekkel, jogtalan engedményekkel igyekeztek a termelőszövetkezetbe kényszeríteni vagy csábítani őket. Kaskantyun a tanácstitkár fenye­getőzni kezdett. Azzal „érvelt”; aki nem lép be a szövetkezetbe, annak felemeli az adóját. Többhelyütt elár­verezéssel ijesztgették a dolgozó para^zto' -at. Kecelen pedig a han- goShiradóban a következő „jó hírt” hozták a falu tudomására: „Fel­hívjuk a dolgozó parasztok figyel­mét, hogy minél többen lépjenek he, ezzel megszabadulnak a terhektől, az adófizetéstől, a beadástól stb”. A Idsgyűléseken, amelyeket a ta­nács rendezett, hasonló módon „ér­veltek” az előadók. S hogy az alá­való provokáció teljes legyen, az ellenség mindezt „Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére” jelszóval végezte. A járási tanácsházán és a köz­ségi tanácsoknál természetesen sok becsületes ember dolgozik, akinek feltűnt, hogy valahol hiba van a tanács munkájában. Már nem egy­szer élesen megbírálták a járási ta­nácselnököt és az operativ csopor­tot, ahol, a tanácselnöknek több cin­kosa volt. Ezek azonban durván elfojtották, visszaverték a bírála­tot. A járási tanács elnökhelyet­tesét — mert bírálta őket — meg­rágalmazták. üldözték. A járási ta­nács több munkatársát bíráló fel­lépésük után elhelyezték a járási tanácstól, alacsonyabb beosztásba tették. A tanácselnök és cimborái úgy féltek a pártszervezettől, mint a tűztől. meg akarták bénítani a pártszervezet működését. Azon mesterkedtek, hogy a járási tanács pártszervezetében sciha ne legyen párttitkár, vagy olyan emberre bíz­zák az alapszervezet vezetését, aki az ő bandájukból kerül ki. .S a bírálat elfojtása a községi taná­csoknál is mind gyakoribbá vált. Üldözték mindazokat, akik „rosszat mertek szólni” róluk. A császár­töltési Búzakalász termelőszövetke­zet elnöke nyíltan meg is mondta; mindenről hajlandó beszélni, csak a tanács hibáiról nem. mert abból e’őbb-utőbb baja lenne. A dolgozó parasztok a járásban sokhelyütt ezt vallják: „Ne szólj szám. nem fáj fejem.” Nem merik bírálni a ta­nácsot, bár sajjít bőrükön érzik a zaklatásokat, a törvénysértéseket. Hogyan fajulhatott idáig a dolog? Miért csúszhatott a kiskőrösi járási tanács vezetése az ellenség kezébe? Mintha csak vattát dugtak volna a megyei tanács vezetői fülükbe, hogy ne hallják meg a 'becsületes tanácsaikalmazottak és dolgozó pa­rasztok hangját! Mintha csak arra rendezkedtek volna be a bácsmegyei tanácsházán, hogy csupán a külön­böző számok és jelentések alapján bírálják el a tan-ácsok munkáját. Az utóbbi időben már az is gyakori volt, hogy a kiskőrösi járási ta­nácselnök hamis jelentésekké! árasztotta el a megyei tanácsot. Bács megye járásai közül például elsőnek jelentette, bogy járása tel­jesítette az őszi vetés tervét, holott a föld egynegyedrésze vetetten ma­radt. Ezek a hamis jelentések azon­ban csak megerősítették a megyé­ben az ellenség hadállásait. A me­gyei tanács nem ellenőrizte az ada­tokat. hanem agyba-főbe dicsérte a járási tanácselnököt, s így száj ta­tásával támogatta a kártevést. A megyei tanácsházán állandó a pá­nik. A kapkodó munka sorozatos túlkapásokhoz, hibákhoz is vezet. Ilyen légkörben 'kiválóan érzi ma­gát az ellenség, jobban álcázhatja magát, huzamosabb ideig folytat­hatja gyalázatos, népellemea tevé­kenységét. A kiskőrösi kártevés ügyében sú­lyos felelősség terheli a belügymi­nisztériumot is, amely elhanyagolta a bácsmegyei tanács munkájának az ellenőrzését. De emellett a mi­nisztérium Fülöp Gyulát, a kiskő­rösi járási tanács volt elnökét — akit azóta már sikkasztás és más bűncselekmények miatt letartóztat­tak — az egekig magasztalta: ..... jó közigazgatási gyakorlata vaui1, a járás területén a munka is jól megy ... kemény, határozott. .. úgy politikai, mint szakmai téren jól fejlődik”. Pedig a minisztérium személyzeti! osztályának adatai is félreérthetetlenül bizonyították, hogy kicsoda Fülöp: kulák, vo’t horthysta tiszt. A belügyminiszté­riumban az egyik irattartó mélysé­ges fenekére süllyesztették azt a levelet is", amelyben a tanácselnök- helyettes bejelentette F-ülöp kárte­véseit — eleresztették .fülük mellett a figyelmeztetést. Igen nagy felelősség terheli a já­rási pártbizottságot és a megyei pártbizottságot is, mert nem őrkö­dött éberen, -harcosan a párt politi- j kaja felett,. Sőt, a járási pártbi-1 A tavaszi mezőgazdasági munlkák időben és jó minőségben való el­végzéséért, a magasabb termésho­zam eléréséért folytatott harcban komoly feladat vár gépállomása­inkra. Megyénk termelőszövetkeze­tei és csoportjai, de az egyénileg dolgozó parasztság egy része is gépállomásaink felé tekint, tőlük várja a döntő segítséget. E feladat végrehajtása fokmérője annak, hogy megyénk gépállomásai milyen ala­possággal készültek fel és hogyan, váltják be a hozzájuk fűzött remé­nyeiket. Eddig az igali gépállomás halad az élen. 254 holdon végezte el a mélyszántást. A traktorosok éijjel1- nappal váltott műszakban dolgoz­nak. Mihályi Sándor igazgató és Emerk István vezető mező­gazdász. * * * A fonói gépállomás traktoristái a vezetőség jó irányításával mintegy 162 holdon végezték el a mélyszán­tást. Duícs János igazgató, Illés József vezető mezőgazdász. * * * A bal.atonkiliti gépállomás 13 erőgéppel éjjel-nappal szánt és már több tszcs-né 1' -végzett vetést is. Idáig mintegy 120 hold mély­szántást végeztek el. S summer Béla igazgató, Pece Lajos vezető mezőgazdász. * * * A kereki gépállomás vezetősége rendszeresen ellenőrzi a tiralkt-oroi- sok munkáját és segíti -clke't. Ed­dig 115 hold mélyszántást végez­ték el. Szabó Ferenc igazgató, Csák István vezető mezőgazdász. Vannak megyénkben olyan gép­állomások is, amelyek még -ezideig csak egyhelyben topognák. A -ka- rádi gépállomás vezetői eddig nem jelentettek egyetlen holdat sem. Apáti Ferenc igazgató. * * * Ideje, hegy a mernyej gépállomá­son is felébredjenek téli álmukból, és el even ebben lássanak hozzá a munkákhoz, mert idáig még néma. derült ki a jelen-tésü'kből, hogy mit tett-ék a tavaszi terv végrehajtá­sáért. Tátrai János igazgató, Fortáíy István vezető mezőgazdász. * * * A tap-sonyi gépállomáson sem iz­gatja a v-ezető-séget, hogy süt a- nap, pirkad a föld és sürget a szántás- vetés. Eddig csak hat hold mély­szántásról adtak jelentést. Éder József igazgatóh. * * * A nagyiba-jomi gépállomáson is úgylátszik azt tartják, mint „Pató Pál:” ráérünk mi arra még. Pedig -a terv végrehajtásáért a gépállo­más vezetősége, d-e minden egye» dolgozója felelős. Jelentést még nem adtak be. Herr István igazgató, Nyulasi Viktor vezető mezőgazdász. * * * Megyénk élenjáró traktorosai Gáspár Ferenc, a fonói gépállomás traktoristájai,, Ranózdi József fonót. Nagy Sándor kaposvári, Novák Ernő kaposvári, Farkas Feren-c ba- latonkili-ti és Takács Gyula baíla- .toriikiliti gépállomás traktoristája. Előre a tavaszi terv teljesítő séért, a bő termésért! A rossz gépjavíiásí munka míaif több traktor áll a tabí gépállomás udvarán A tahi járásban is kezdetét vet­te a tavnszi -talaj-előkészítés és a vetés. Azonban még igen komoly hiányossággal- találkozunk. A tabi gépállomás Legtöbb gépe, amit -ki­küldtek szántani, áll, nem dolgo­zik. A nágocsi Szabadság tsz nél pil­lául Keserű elvtárs -traktora már az első nap .elromlott. Ugyanígy járt Tringer Ferenc traktoros is. Tringer elv társ elmondja, hogy csü­törtökön délután kezdte a szántást és pénteken hajnalban 3 órakor már nem ment a- gép. Még pénte­ken délelőtt 10 órakor is vesződött a géppel, nem tudja megjavítani, mert nem volt olyan kulcs, amely- lyel a csavarokat bevehette volna. A gépállomás vezetői azt állít­ják, hogy minden gép -megkapta ;l teljes szerszámkészletet, -mielőtt kimentek dolgozni. Ha a -traktoros a hibás, vonják felelősségre, ha pe­dig tényleg nem kaptak a géphez megfelelő kulcsokat és szerszámo­kat, a gépállomás a legsürgősebben pótolja. A kapolyi Szabadság tszcs nél még több mint 200 hold -föld vár és már két napja áll. Hiba van a tsz n-éí a vetőmag-biztosítással is. A tsz vezetősége eddjg arra várt, hogy majd az -állam ad vetőimaigot. A . tsz-n-ek van csereterménye, a-ho-gy az elnök elv-társ elmondja, 25 mázsa búza, 20 mázsa zalbíeles- feg-íik van, csak é-ppen hogy be kel­lene cserélni kukoricára és egyéb­re, -ami hiányzik. Erre azonban már kevés fáradságot szentelnek. Felelősség terheli a járási mező­gazdasági osztályt és a gépállomás vezető mezőgazdászát is, mert nem* adtak segítséget a tsz-melk a vető­mag-csere megoldásához. A tábi gépállomás munkájáért súlyos felelősség terheli a megyei gépcsoportot. Nem véletlen, hogy a tahi gépállomás udvarán még most is bent áll hat gép, .amelye­ken nincs kapaszkodó. A -kapasz­kodóikat már felrakták volna, csak­hogy a felerősítő csávázok nem jók. A gépállomás kétszer alkkorat csir varszegeket kapott, mind amekko­rák a -kapaszkodók feilerő-sítésébez alkalmasak. Most minden csavar­szeget elvágnak, új menetet vágnak rá, alája singvasból alátétet fcészí- -mélyszántásra. A szerződés sze- .fenek. Ezt kézimunkával! végzik •ri-nt négy traktort kell' a tahi .gép- 700 darab csa-varszegnél rengeteg állomásnak biztosítania, de eddig idö ***& iká,rba' A legsürgősebben «* <"***•* «■*»*«< 20 holdon elvégezték a mélyszántást, tés, Ez most a legfontosabb teen.- közfc-en az egyik traktor elromlott'dő. zottság még segítséget is adott az ellenségnek maga is támogatta a járási tanács -provokációs tsz-fej­lesztési tervét. Csak a járási és a megyei pártbizottság politi- -ai vak­sága, passzivitása tette lehetővé, hogy a befurakodott ellenség dur­ván megsértse a -párt politikáját, nyíltan felhasználhassa a tanácsot gaz céljaira, elfojtsa a bírálatot, szembeállítsa a dolgozó parasztok és a pártbizottságok szájtátisága, politikai vaksága akadályozza az e fenség leleplezését, s ahol bürok­rácia uralkodott el a tanácsban, el­szakítva azt a dolgozó parasztok tömegeitől. Az állami- és pártszer­veknek okulniok kell a: kiskőrösi esetből: éberen-kell őrködniük min­denütt a párt politikája felett; -be kell voinnio1:- mindenütt a tanácsok ellenőrzésének munkájába a dolgo­egy részét a párttal és az állam-1 zók legszélesebb’ tömegeit. Rántsák mai. le a leplet kíméletlenül azokról az Ami, a kiskőrösi járásban történt, j ellenséges vagy elfajult elemekről, nem mindennapos' eset De nem Í3 ’ akik méltatlanul viselik a tanács­egyedülálló. A kiskőrösi járás nem ban betöltött tisztségüket, vissza- az egyetlen hely az országban, ahol J élnek a nép bizalmával, az állam a kommunisták, a pártszervezetek I bizalmával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom