Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-05 / 54. szám
SOMOGYI NÉPLAP A. J. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ-kőzgyíilés politikai bizottságának március 2-i ülésén (Második rész) Az ENSZ-közgyűlés 1952 december 3 i törvénytelen határozata durván sérti a nemzetközi jogot és álcázza az amerikai beavatkozók agresszív terveit. Visinszkij elvtárs beszéde további részében hangsúlyozta: Az Egyesült Államok uralkodó körei agresszív céljaikat és terveiket próbálják álcázni azzal a határozattal, amelyet a koreai kérdéssel kapcsolatban a múlt évben megszavaztattak az ENSZ közgyűlésen és amely egyáltalán nem alkalmas a koreai kérdés békés rendezésére. A szovjet küldöttség vezetője ezután rámutatott, hogy, a közgyűlés elnökének az említett közgyűlési határozattal kapcsolatban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság kormányához intézett levele azt próbálta bizonygatni, hogy a december 3-i közgyűlési határozat állítólag az ENSZ minden tagállamának azt a hő kívánságát fejezi ki.' hogy vessenek véget a koreai háborúnak. Köztudomású azonban, hogy az agresszív északatlanti tömbhöz tartozó ENiSZ-tagállamok határozottan eh utasították, hogy beiktassák határozati javaslatukba a koreai háború haladéktalan és teljes megszüntetésének követelését. A közgyűlési elnök — szögezte le Visinszkij — levelében félreérthetetlenül azzal kísérletezik, hogy a felelősséget a koreai háború megszüntetésének elutasításáért elhárítsa az amerikai-angol tömbről és áthárítsa azt' a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi D mokra- tikus Köztársaság kormányára. A szovjet küldöttség vezetője a továbbiakban a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztereinek az említett levelére adott jogos elutasító válaszaival és a válaszokban kifejtett javaslatokkal foglalkozott, majd hangsúlyozta, hogy ezek a javaslatok teljes mértékben megfelelnek a kínai és a koreai nép, áz egész békeszerető emberiség kívánságainak. E javaslatok jóváhagyása a koreai kérdés békés rendezésének igazi és szilárd alapjául szolgálhatna. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya — épp úgy, mint a Kínai Népköztársaság kormánya — teljes mértékben csatlakozott azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket a közgyűlés 7. ülésszakának első részében a Szovjetunió a koreai kérdés békés rendezésére előterjesztett — folytatta Visinszkij elvtárs. Ezek a javaslatok két egyszerű követelésben foglalhatók össze; haladéktalanul és teljes mértékben szüntessék meg a tüzet, vagyis a szárazföldi, a tengeri és a légi hadműveleteket, alakítsanak bizottságot a koreai kérdés békés rendezésére a közvetlenül érdekelt felek és más államok — köztük a koreai háborúban részt nem vevő államok — részvételével. Ezeket a javaslatokat sajn0s elutasították — mondotta á továbbiakban, — majd hangsúlyozta; az Egyesült Államok küldöttsége és az amerikai küldöttséget támogató más küldöttségek még ezek után is elég arcátlanok, hogy a béke híveinek tüntessék fel magukat és a20' kát vádolják a koreai háború folytatása miatt, akik itt következetesen a tüzelés haladéktalan és teljes megszüntetését követelték. ,„Az ázsiaiak csak harcoljanak az ázsiaiak ellen". Az Egyesült Államoknak — mutatott rá Visinszkij — ihint a tények mutatják, közvetlen érdeke, hogy a mostani koreai zsákutca elhúzódjon. A főfeladat, amelyen ilyen körülmények között most Eisenhower kormányzata tevékenykedik, úgy foglalható össze, hogy a koreai háború kiterjesztésére és új világháború előkészítésére szőtt terv keretében újabb intézkedéseket dolgoznak ki. Ami a Távol-Keletet illeti, az amerikai uralkodó körök figyelme most arra irányul, hogy keresztülvigye az ázsiai országok — Japán, a Fülöpszigetek, Thaiföld, Pakisztán, Burma — nagy fegyveres erőinek megteremtésére irányuló tervet. Ezeket a fegyveres erőket az Amerikai Egyesült Államok — a Gsang Kai-sek-fele csapatok maradványaival együtt — agresszív terveinek megvalósítására akarja felhasználni. Ezzel egyidejűleg megvalósítanák az amerikai katonai köröknek azt az „eszméjét”, hogy ázsiai katonákat használjanak fel ágyútöltelékként és valóraváltsák az ,,ázsiaiak ázsiaiak ellen” elvet. Az Egyesült Államok uralkodó körei tervbe vették, hogy Csang Xai-sek-íéle csapatokat vesznek igénybe a Kínai Népköztársaság ellen a Közép-Kína partvidéke ellen irányuló támadásokra és a Kínai Népköztársaságon belül kifejtendő diverziós tevékenységre. Koreát az amerikai uralkodó kö|pkben egyre inkább csupán állomásnak tekintik az ázsiai népfelszabadító mozgalom ellen irányuló imperialista háborúban. Lodge koholt rágalmai A szovjet küldöttség vezetője a továbbiakban rámutatott: —• Lodge beszédében minden erejét latba vetette, hogy 10 úgynevezett „tényét” hajmeresztő szenzációiként tüntesse fel és hosszú lére eresztve rágalmazó koholmányait tízszer is megismételte és ugyanazt a koholmányt, bár mind a tíz alkalommal más néven (próbálta azt nevezni. Visinszkij ezután kifejtette, hogy a Szovjetunió az 1945-ben és az 1950-ben a Kínai Népköztársasággal kötött szerződéseknek meg-, felelően adott el és ad el katonai felszerelést Kínának, Kína pedig minden fajta nyersanyagot — köztük stratégiai nyersanyagot is — ad el a Szovjetuniónak. Ami Koreát illeti — mondotta — a Szovjetuniónak nincs vele szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződése. Éppen ezért a Szovjetunió nem köteles Koreának fegyverzetet eladni és nem is ad el neki fegyverzetet azonkívül, hogy 1948-ban — csapatainak Koreából történt kivonásakor — eladta Koreának a szovjet fegyverzeti felesleget. Ezzel kapcsolatban nem érdektelen megemlíteni, hogy 1950-ben Mac Art húr tábornok és Austin, az Egyesült Államoknak a Biztonsági Tanácsban működött képviselője megpróbálta rágalmazó módon ráfogni a Szovjetunióra, hogy 1949—1950- iben fegyverzettel látta el Észak- ,Koreát. A szovjet külügyminiszter ezzel szemben amerikai lapokat idézett, többek között a ,,New York Herald Tribune“ egyik cikkét, melyben az kénytelen beismerni: „A koreai háború tekintetéiben a legfigyelemreméltóbb dolog a szovjet csapatok szigorú be nem avatkozása“. E tények fényénél kitűnik — hangsúlyozta! Visinszkij —, milyen nyilvánvalóan badar Lodgenak az a kijelentése, hogy ha a Szovjetunió nem volna, akkor a koreai háború sem volna már rég és hogy a Szovjetunió kormánya akikor szünteti meg a koreai háborúti amikor akarja. Hiszen ismeretes, hogy éppen a Szovjetunió kezdeményezésére indultak meg Koreában a fegyverszüneti tárgyalások. Az is ismeretes, hogy az Egyesült Államok hiúsította meg a tár- gyalásokat, mégpedig úgy, hogy :| durván megsértette az 1949. évi i genfi egyezményt. A Szovjetunió a koreai háború haladéktalan és teljes megszüntetéséért. A szovjet küldöttség vezetője a továbbiakban leszögezte: mindez azonban nem állítja meg a Szov-! jetuniót a koreai kérdés békés1 rendezéséért vívott harcában. A j Szovjetunió az eddigi eltökéltség-; gél fogja védelmezni az 1952 december 2-i határozati javaslatában megfogalmazott javaslatait, amelyeket a közgyűlés 7. ülésszakának első részén terjesztett elő. A szovjet küldöttség az eddigi eltökéltséggel fogja védelmezni ezt az álláspontot, mert joggal látja ebiben a koreai nép ellen vívott barbár agresszív háború megszüntetésének egyetlen útját. Ez az út elvezethet — és el kell hogy vezessen — a koreai fegyverszünethez és békéhez, ami megfelel a koreai, a kínai és minden más bé- keszecető nép reményeinek. Caütörtök, 1953, március 5. fa «MMMISSMK »Ü MUMmUMM IMMMUMMfcMftrffSHff 4. moszkvai városi szovjet első ülésszaka Moszkva (TASZSZ). Március 3- án zajlott le a moszkvai városi szovjet első ülésszaka. A Szak- szervezetek Házának oszlopcsarnokában 1500 küldött gyűlt össze. Az ülésszakon megválasztották a (lasztotíák meg moszkvai szovjet végrehajtó szerveit és megalakították az állandó- bizottságokat. A moszkvai szovjet végrehajtó bizottságának elnökévé egyhangúlag Mihail’ Jasznovot véMARTIN ANDERSEN NEXŐ: „A Rosenberg-házaspárt megkell mentenünk a Berlin (MTI). Martin Andersen Nexő, a Német Demokratikus ^Köztársaságban élő 'kiváló dán író, a Rosenberg-házaspár megmentéséért folyó harccal kapcsolatban kijelentette: „Minden erőnket latba kell vetni, a lehetetlennek Játszót is meg kell kísérelni . f jaz ártatlanul elítélt Rosenberg- íházaspár megmentése érdekében". 1 A Berlin-Friedrichstrasse-pá- dyaudvar dolgozói március 4 ig 10 ezer aláírást gyűjtöttek a Rosen- jberg-házaspár meggyilkolása ellesni tiltakozó határozatra. A koreai népi erők újabb sikerei február 23 és 28 között Koreai arcvonal. A népi erők február 23 és 28 között ismét nagyszámú ellenséges katonát tettek harcképtelenné. Ugyanebben az időszakban lelőttek 16 ellenséges repülőgépet és további 23-at megrongáltak. Harcok folytak Kuszon, Csórván, Csangszungni, Munszan és Kumhva körül. A népi erők 9 támadást intéztek ellenséges állások ellen és összesen több mint 460 főnyi veszteséget okoztak az ellenségnek. A szőbanforgó 6 nap alatt 8 esetben tartóztattak fel ellenséges csapatokat, amelyek összesen több mint 170 főnyi veszteséget szenvedtek. 5 esetben rajtaütésszerű támadást intéztek ellenséges erők ellen. A tüzérség ebben az időszakban több mint 950 főnyi veszteséget okozott az ellenségnek. Van Nguen tábornok felhívása a Vietnami Munkapárt megalapításának második évfordulója alkalmából Peking. (Uj-Kína.) yan Nguen Ziap tábornok, a vietnami néphadsereg főparancsnoka a Vietnami Munkapárt megalapításának második évfordulója alkalmából március 3-án felhívással fordult a vietnami néphadsereghez. A vietnami néphadsereg főparancsnoka hangsúlyozta, hogy a ka' tonai helyzetet a partizánharc erősödése jellemzi. A vietnami néphadsereg — mondotta — eddig több mint 250 ezer főnyi veszteséget okozott az ellenségnek. A vietnami néphadsereget a munkásosztály vezeti — hangsúlyozza felhívásában Van Nguen Ziap tábornok. ■— A munkásosztályt viszont a párt neveli és irányítja. Van Nguen Ziap tábornok felhívta a harcosokat, mutatkozzanak méltónak ahhoz a néphadsereghez, amelynek tagjai túlnyomó többségükben a munkásosztály-vezette parasztságból kerülnek ki. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának március 2-i délutáni ülése New York (TASZSZ). Az ENSZközgyülés politikai bizottságának március 2-i délutáni ülésén a koreai kérdés vitája során felszólalt A. J. Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője. A szovjet külügyminiszter beszédét nagy érdeklődéssel várták. Már jóval az ülés megnyitása előtt zsúfolásig megteltek a küldöttek, újságírók és a közönség helyei. Sót, mi több, annyian akarták hallani a Szovjetunió képviselőjének felszólalását, hogy az ENSZ-tifkárság kénytelen volt megnyitni a .gyámsági tanács üléstermét és ott hangszórót felállítani, amely közvetítette A. J. Visinszkij beszédét. Ezt a termet is megtöltötte a közönség. A. J. Visinszkij tényekben és érvekben bővelkedő beszédét a küldöttek, a sajtó képviselői és a teremben lévő közönség nagy figyelemmel hallgatta. A Szovjetunió képviselője leleplezte Lodge amerikai küldött felszólalásának kétszínű és hamis jellegét. Lodge a politikai bizottság február 25-i ülésén az Egyesült Államok uralkodó köreinek „békeszeretétéről” fecsegett és azt állította, hogy az Egyesült Államok állítólag védelmi háborút folytat Koreában. A. J. Visinszkij meggyőzően bebizonyította, bogy a koreai népre zúdult szerencsétlenséget az amerikaiak idézték elő. A. J. Visinszkij vezető amerikai politikai és katonai személyiségek, valamint az amerikai sajtó nyilatkozatait idézte, amelyek bizonyítják, hogy az amerikai ural kodé körök a távolkeleti háború további kiterjesztésének tervét készítik elő. . A szovjet küldöttség vezetője beszédének befejező részében hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség változatlan határozottsággal fog küzdeni azért, hogy a közgyűlés határozatot fogadjon el a koreai hadműveletek hafadékta lan befejezéséről és a koreai kérdés békés rendezéséről. A. J. Visinszkij Lodge amerikai küldött egyes kijelentéseivel kapcsolatban találó és szellemes megjegyzései többször keltettek derültséget és élénkséget a teremben. Lodge felszólalása után a bizottság elnöke .-javasolta, bogy március 3-án délután 6 órakor zárják le a koreai kérdésben felszólaló szónokok jegyzékét. Az elnök javaslata mögött az amerikai-angol tömbnek az a nyilvánvaló törekvése húzódott meg, hogy meghiúsítsa a koreai kérdés vitáját a politikai bizottságban. A. J. Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője az elnök javaslata ellen szólalt fel. Javaslom — mondotta —•, hogy holnap, március 3 án ne zárják le a felszólalók listáját, hanem várják meg, amíg a többi küldöttség képviselői felszólalnak. Azért tesszük ,ezt a javaslatot — hangsúlyqzta a szovjet küldöttség vezetője —, mert rendkívül nagy jelentőseget tulajdonítunk a koreai kérdésnek, s abban reménykedünk,, hogy talán már ezen az ülésszakon sikerül megegyezni a Koreában folyó háború teljes és feltételnéllküli beszüntetésére vonatkozóan. Az erre a kérdésre vonatkozó! vita végén a bizottság 40 szavaza í fos többséggel elfogadta a szovjet küldöttség által támogatott javas-; latot, amely előírja, hogy a szónokok jegyzékét március 4-én zár- I fák le. 1 PÁRIZS <A „rHumanvté" hírt ad arról, hogy a franeóista hóhérok ismét gyilkoltak. A franeóista rendőrség nemrég 11 spanyol hazafit tartóztatott le. A letartóztatott hazafiakat Franco fasisztái szörnyű kínzásoknak vetették alá, hogy megtudják tőlük több antifasiszta ne- iVét és címét. Az elszenvedett kínzások következtében a foglyok egyike, Tomas Centeno, meghalt. Centenot kínzói felakasztották cellájában, hogy azt a látszatot 'keltsék, m-’ntha öngyilkosságot köveit e'tt volna elMOSZKVA A moszkvai rádió szemleírója mondja: Az amerikai könyvpiac legfrissebb „újdonsága” Stanton Griffith volt varsói amerikai nagyikövet „fEgy diplomata emlékiratai” címmel megjelent könyve. Valójában azonban ez a könyv egy diplomata álruhájába öltözött közönséges kém visszaemlékezéseit tartalmazza. A többi között tartózkodás nélkül számol be arról, miképpen használta fel lengyelországi küldetését, hogy álcázza a népi demokratikus lengyel állam elleni felforgató tevékenységét. A varsói amerikai nagykövetség a szó szoros értelmében központja volt ennék a tevékenységnek. Megtudjuk azt is, hogy ö szervezte meg Miko- lajczyk hírhedt amerikai ügynök külföldre szöktétésiét. Nem mulasztja el megemlíteni, hogy a varsói amerikai nagykövetség közvetítette a Vatikán és a lengyelországi katolikus egyház reakciós ■vezetői közötti titkos levelezést ■is. * * * Washington. (MTI.) Az amerikai képviselőhöz belügyi bizottsága — mint az ,,AFP” jelenti — kedden ! jóváhagyta, hogy a hawaii szigete- két az Egyesült Államok 49. államává nyilvánítsák. JUGOSZLÁVIA AZ IMPERIALISTÁK MEZŐGAZDASÁGI GYARMATA Zürich. (MTI.) A „Neue Züricher Zeitung” dmű svájci burzsoá lap belgrádi tudósítója hosszabb cikkben számol be a jugoszláv kormány hosszúlejáratú mezőgazdasági terveiről. E tervek értelmében a jugoszláv kormány gazdasági erőfeszítéseinek súlypontját — írja a tudósító — az iparról a mezőgazdaságra helyezi át. „Az iparosítás megszüntetése természetesen nyugati kapitalista köröV követelése volt, amelyeknek érdeke, hogy Jugoszlávia ismét mezőgazdasági gyarmattá süllyedjen. A jugoszláv kormány agrárpolitikájának „radikális változtatásával” reméli a nyugati kapitalisták tovább kegyeit elnyerni, amit a tudósító úgy fejez ki, hogy ,,így reméli tekintélyének növelését a szabad világban". Mint ismeretes, a jugoszláviai úgynevezett zadrugák, szövetkezetek a kulákuralom eszközei, ahol a szegényparasztokat a zsírnsspa- rasztek kegy tlenül kizsákmányolják. A kormány azonban ma már ezeket a zadrugákat is akadálynak tekinti és hozzálát felszámolásukhoz. A mezőgazdasági dolgozók napszámbére — folytatja a „Neue Züricher Zeitung”, — lényegesen alacsonyabb az ipari munkások ma. gasnak semmiképpen nem mondható bérszinvona’ánál is. A parasztok tömegesen menekülnek a kulákkol- iektivákból, bár ez azt jelenti, hogy le kell mondani az oda hozott saját földjükről és munkaeszközeikről. A tudósító leszögezi, bogy a községekben ,,a hangulat korántsem kedvező a kormány számára”. A titóista kormány egész mező- gazdasági tervéből az derül ki, hogy célja a kapitalizmus, illetve a kulákuralom további megszilárdítása a falun.
