Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-29 / 75. szám

Vasárnap, 1953. március 29. SOMOGYI NÉPLAP 1 A Játrányi Alkotmány tsz a tavaszi munkák sikeréért A Balatontól néhány kilométerre, festőién szép vidéken, lankád domb koronázta völgyben terül el a lát- rányi Alkotmány termelőszövetke­zet földje. A múlt ősszel még két termelőcsoport volt ’ ebben a köz­ségben. A téli időszak alatt azon­ban a közös tanulás, az egyre több közös értekezlet eggyé kovácsolta a két termelőcso­portot. Ma a volt Kossuth és Alkot­mány tszcs egy nagy családban egye­sült. Alkotmány termelőszövetkezet néven, 660 hóid' szántóterülettel. A termelőszövetkezetekben az ilyen egyesülés után előfordul néha a megkülönböztétés és nézeteltérés {mi többet dolgozunk, nektek több az adósságotok). A látrányi Alkot-, mány termelőszövetkezetben ennek még nyomát sem lehet találni'. Olyan itt az együttműködés, mintha nem is két csoport, hanem egy nagy család lenne. Valamennyien egy községből valók, együtt dolgoz­tak, együtt húzták az igát a múlt­ban. Ismerik egymást, tudják, ki volt a múltban szorgalmas, ki volt hanyag. A téli időszakot jól használták ki a tsz tagjai, nappal dolgoztak, este tanultak. A jó előkészület most a tavaszi munkákban kamatozik. Kü­lönösen nagy gondot fordítottak a munkaszervezetek kialakítására. A helyes és jól kialakított munkaszervezet alapját képezi a szilárd munkafegyelemnek, a mun- kaversenv kiszélesítésének és mind­ez együttvéve, a terméseredmények növelésének biztosítéka. A tsz tag­sága arról dem feledkezett meg, hogy a brigádok élére jó Vezetőket válasszon. Az eddigi munkák azt mutatják, hogy ez sikerült is, mert Za.na Pé­ter és Za.niagál Imre, eddigi mun­kájukká! rászolgáltak erre a biza­lomra. Egy-egy brigádnak 330 hold földön kell gazdálkodna. A fogato­kat is egyenlően osztották szét a két brigád.kijzött,.így..eg^-egy bri­gádnak 6 pár lófogat jutott'. Az előkészítő munkákat is már brigá- dbnkint végezték el. Zana Péter brigádvezető, egyben a termelőszö­vetkezet párt titkára is, így bizony van dolga bőven. Egyrészt naponta át kell] tekintenie az egész szövetbe1 zet munkáját, de a brigádban is értékelni kél a napi munkát. Igaz, hogy a brigádokon belül a 3 munka- csapatvezető jó munkája nagy se­gítséget jelent számára. Zana elv­társ tudta, hogy sok feladata lesz, ezért a munkacsapatvezetőket ala­posan felkészítették arra, hogy azok önállóan elvégezzék a rájuk bízott feladatot. Zana elvtárs valóban nagy segítséget kap a munkacsapat­vezetőktől, rendszeresen beszámol­nak a brigád-vezetőnek, értékelik a csapat munkateljesítményét. De, jó munkát végez a másik brigád is. A tavaszi munkák megkezdése előtt a két brigádvezető versenyre hívta ki egymást, a munkák időbeni el­végzésére. A versenypontok között első helyet foglalt el a munkafe­gyelem megszilárdítása. Ezt tar­tották a legfontosabbnak ahhoz, hogy időben, jó minőségben elvé­gezzék a tavaszi munkát. Nem i-s volt hiba a munkában. A brigád- vezetők már jóelőre elbeszélgettek a tagokkal és amikor elérkezett a nagy munka, szinte kivétel nélkül valamennyi tag kint volt a mezőn. A két brigád között ezekben a na­pokban élénk verseny alakult ki. Alig pirkadt, már valamennyien kint voltak. Alig várták, bogy a brigádvezető megérkezzen. Az e’.ső kérdés — hogy áll a másik brigád, hányán hiányoznak? A tavaszi ka­lászosok vetésében nem nagy kü­lönbséggel, mégis a Zana-brigád került ki győztesen, egy nappal előbb végezték el a kalászosok veté­sét. Ebben a versenyben nagysze­rű munkát végeztek a fogatosok. A Zana-brigád fogatosai már a té­len készültek a nagy csatára, ezért lovaikat is megfelelően gondozták, a takarmányozásra is nagy gondot fordítottak, így a lovak jobb erőn­létben voltak, mint a Zanagál-'bri- gád fogatos munkacsapatáé, ahol kevesebb gondot fordítottak az ál­latok jó áttelteltetésére. Ez a kü­lönbség meg is mutatkozott a ver­senyben. A Zanagál-brigád viszont a répavetésnél került az első hely­re. Most, a felszabadulási hét al­kalmával ez a verseny még nagyobb lendületet vett. A brigádok elhatá­rozták, hogy a felszabadulási, bét alatt a 2-9 holdas szőlőben elvégzik a nyitást és a metszést. Ezt a mun­kát a tegnapi nappal befejezték. Vállalták, hogy 10 hold burgo­nyát vetnek el, ezt is elvégezték. Ezenkívül megkezdték az újonnan létesített 25 hold területen a ker­tészetben, is a munkát. Befejezték a 200 köbméter töltés építését és megkezdték a palántázást. A ker­tészeti- munkacsapatban különösen kitűnt jó munkájával Petró György munkacsapatvezetü. A tsz vezetősége -nem mulasztja el a hanyagok, a fegyelmezetlenek felelősségrevonását sem. Erre is sor került a tavaszi kalászosok ve­tésénél. Néhány fogatos, mint Ju­hász József, Gombkötő József, Ka­lapos József, akik még mások dol­goztak, ők arra való hivatkozással, hogy a’lovak nem ettek — elhagyták a munkahelyet és hazamentek. A fegyelmi bizottság felelősségre von­ta őket. Azóta megjavult a munka. Gombkötő József a burgonya veté­sénél már elsők közt volt a fogato- soknál. Ezekben a munkákban 2.5 munkaegységet szerzett naP°nta. így javul a munkafegyelem, így harcolnak nap mint nap a látrányi tsz tagjai a tavaszi munkák sike­réért. A ráksi Rákóczi tszcs tagjai túlteljesítik vállalásaikat Termelőszövetkezetünk tagsága nagy lelkesedéssel készül hazánk felszabadulásának, az új, szabad Magyar-ország [megszületésének 8. évfordulójára. A felajánlások is bizonyítják, hogy termelőszövetke­zeti parasztságunk megértette: csak új, nagyszerű .eredményekkel tudja méltóképpen kifejezni azt a nagy szeretetet és ragaszkodást, mélyet néipünk a felszabadító Szovjetunió iránt érez. Április 4 tiszteletére termelő­szövetkezetünk tojás- és baromfi beadásá kötelezettségének március 25. helyett március 19-ére eleget tett. Március 23-án tartott csoport- értekezletén « tagság felajánlot­ta, hogy április 4-re a második ne­gyedévi tojásbeadási kő telezett« ég - élső havi részének eleget tesz, a ibaromifiibeadás második ne­gyedévi kötelezettségét teljes egé­szében teljesíti, sőf túlteljesíti. Mezőgazdasági munkákban: 10 kát. hold gyapot alá khiként 150 kg szuperfoszfátot kultivátorral bedolgoztunk. Tava szi bükk önyt magnak 10 kíh., zabosbükkönyt ta- karmánvnak 15 kh. földön elvetet­tünk. Napraforgó 10 ikh., takar­mányrépa 8 kb., áorilis 1 helyett március 27-én földbe került. Áz állategészségügyről sem feledkez­tünk meg. Csima György és Vö­rös József elvtársak vállalták, hogy az istállókat, karámokat áp­rilis 4-re kijavítják, kimeszelik, az állást és a kifutót rendbehozzák. Vállalt kötelezettségüknek április 4 helyett március 27-én eleget tét tek. Esküdt János könyvelő, ráksi Rákóczi termelőcsoport. Megyénk dolgozó parasztjai kö­zül- egyre többen váltják valóra április 4-re, hazánk fel szabadulá­sának 8. évlfiordulójára tett válla­lásukat, állampolgári kötelezett" ségük teljesítésével, illetve túltel­jesítésével. Va-rálszló községben Pandúr Jó­zsef 4 holdas dolgozó paraszt az állam iránti kötelezettségének túlteljesítésével bizonyította be, hogy méltóan akarja ünnepelni áp­rilis 4-ét. Az első negyedévi ba- romífibeadását 140 százalékra, to- jásbe'adását 100 százalékra telje­sítette határidő előtt. Példáját kö­vette Köp házi István 8 holdas gaz­da,, aki baromfiból 120, tojásból 130 százalékra tett eleget első ne­gyedévi beadási kötelezettségé­nek. Miért nem szerepeltek a Textilmű kultúrcsoportjai a II. országos kultúrversenyen? A MÁSODIK ORSZÁGOS kul­túrverseny ragyogó seregszemléje volt üzemi, falusi és városi művé­szeti együtteseinknek. Megyénk számos kis- és nagyközsége, üze­mi kultúrcsoportjai mutatta be a sokezres nézőközönség előtt, hogyan segíti ötéves tervünk ’ha­táridő -előtti teljesítését szeti munka eszközeivel. A kaposvári Arany-utcai Tégla­gyár színjátszói tanúbizonyságát adták gyakorlott játékukkal, hogy üzemük termelési tervének túltel­jesítésében jelentős szerepe van a kultürmun-kának is. A kis üzem színjátszói most az április 4—5-i országos fesztiválra készülnek. S így lehetne sorolni az üzemeket még hosszan, ,amelyeknek kultúr- csoportjai szép eredménnyel sze­repeitek a kultúrversenyen. Annál inkább feltűnő volt, hogy a Kaposvári Textilmű — megyénk büszkesége — egyetlen művészeti csoporttal sem vett részt a ver­senyen. Mi az oka ennek a lemara­dásnak? — vetődött fel a kérdés illetékes helyen. Van-e egyáltalán kuitúrmunlka a Textilműveknéí, alátámasztja-e a politikai és gaz­dasági feladatok megvalósítását, nyuit-e segítséget a termelés egyenletességéért folyó harchoz a kulturális nevelőmunka? Ezt vizsgálta felül egy brigád az elmúlt napokban. A brigádban részt vett a Városi Pártbizottság ágit. prop. titkára, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának kultűr- neveiési felelőse, a Városi Tanács népművelési előadója és a szer­kesztőség munkatársa. A .brigád az eredmények mellett számtalan hiányosságot tapasztalt. Megálla­pította, hogy a hui türm unka — amely 'korántsem nevezhető ki­elégítőnek — sok esetben csak papíron van meg. Ezért történt, hogy a nyilvántartott öt népi tánc­csoport közül egyet sem tudtak v elkészíteni a kultúrversenyre. I Ugyancsak minden műszaknak van saját színjátszó csoportja, ezek közül egy sem vett részt a verse nyen. HA AZ OKOKAT vizsgáljuk, azt látjuk, hegy a tánccsoportnál a széthúzás a legfőbb akadálya az eredményes munkának. Megen­gedhetetlen az olyan hang, mint amj már több esetben megnyilvá nult — főleg a nappalos műszak csoportjánál —, hogy az irodai dol­gozók nem .hajlandók a fonónők- kel és segédmunkásokkal együtt táncolni. Sőt, olyan kijelentések is elhangzottak, hogy az irodás lá­nyok nem veszik fel a fonónők után a táncruhákat. A színjátszó csoportnál majdnem hasonló volt a helyzet. Akkor, amikor minden erőt a kultúrversenyre való ké­szülésre kellett volna fordítani — háromfelvonásos színmű betanulá­sát kezdték meg. Amikor erre az illetékesek megtagadták az enge­dély kiadását — megsértődtek és veszélyeztetve látták a csoport to­vábbi működését. A hiányosságok nem mai kele­tűek a Textilműyéknél. Okai első­sorban a bürokratikus szervezés­ben keresendők. A Textíliművetk vezetői megelégedtek azzial, hogy szervezetileg úgyahogy megterem­tették a kulfűrélet lehetőségeit, de ezzel azután vég.kép magára hagyták a kultúrfelél őst, mondván: „Te vagy a kultúros, csináld, ahogy tudod". A továbbiakban va­lóban csak a kultúrfelelős, Bro- gvanecz Ilona elvtársnő találé­konysága és a dolgozók spontán kultúrszomjai mozgatta az üzemi kultúrmunkát. A kultúrbizottság gyengén mű­ködött, ha egyáltalában működött. Van a bizottságban sajtófel'elős is. Feladata lenne, hogy a dolgozók által a dolgozóknak írott sajtóter­mékek olvasása érdekében propa­gandát fejtsen iki, „Szabad Nép" baráti köröket szervezzen stib. Azonban e két legfontosabb fel­adatból jóformán semmit sem vég­zett el- Az oktatási felelős döntő feladatai közé tartozik, hogy a szakmai oktatás propagálásán és szervezésién kívül a legszélesebb körben biztosítsa a dolgozók szá­mára a különböző tudományok megismerését. Ezzel szemben sem természettudományi, sem irodalmi vagy történelmi előadás már több hónap óta nem volt az üzemben. Van könyvtáros is a bizottságban, mégis eltűrte, hogy a közel 20.000 forint értékű könyvállomány hó­napokon keresztül ládákba csoma­golva heverjen különböző raktá­rak és irodák mélyén, holott köz­tudomású volt az üzemben, hogy nagyon sokan szeretnének olvas­ni. A íkultúragitációró!, mint a ter­melés fokozásának ellő segítőjéről, egészen, a legutóbbi időkig szó sem esett az üzemben, A FELELŐSSÉG elsősorban nem a kultúrbíizottságot terheli, hanem mint az üzem gazdáit, a pártszervezetet, az üzemi bizott­ságot és a vállalatvezetőséget. A pártszervezet nem ellenőrizte a kultúrbizottság munkáját, neu* látta el politikai irányítással, ne* ismerte fel a kulturális nevelő- munka jelentőségét a miuikaver- seny kiszélesítésében, az emberek szocialista neveléséiben. Ezt bizo­nyítja-, hogy az üzemi kollektív szerződésben az üzemi bizottság csupán havonta egy természettu­dományi előadás megtartását vál­lalta, 80 hallgató részvételével. Ha semmi más nem, ez az egy tény is bizonyítja, mennyire lebecsülték a Textilműveknél a kulturális n&ve- lőmunka jelentőségét. A vállalat vezet őség hozzáállását ékesen jellemzi az, hogy 'ha ün­nepélyt tartottak és utána fellé­pett a 'kultúrcsoport is, végig sem hallgatták, mondva: „Míg nem lesz egy kiváló kultúrcsoport, nem is adnak semmi támogatást'’. Jog­gal vetődhet fel a kérdés, mi a .biztosíték arra, hogy ilyen szellem mellett valaha is kialakulhat egy kiváló kultúrcsoport? A rossz munka következményei le- mérhetők a termelés ialakulásá- ban. Még mindezideig nem sikerült biztosítani az e.gyenletés terme­lést, állandó lemaradással küzde­nek. Nem tudták biztosítani az első negyedéves terv tel­jesítését. S ennek oka nem utolsó­sorban a dolgozók nevelésének hi­ányából fakad. Itt a le.gfpbb ideje, hogy ezen a területen is megtör­ténjen a frontáttörés és minid a tervte]jesítés|ben, rníiind pedig a kulturális nevelőimunkában ne csak felzárkózzon megyénk szám­talan kisüzeme mögé, hanem élen­járó legyen. Élenjáró, amely méltó­vá teszi az ötéves tervünk hatal­mas alkotása címhez. A LEGKÖZVETLENEBB FEL­ADAT most az, hogy az üzemi bi­zottság kérje és vegye igénybe a SZOT segítségét. Határozzák meg a második negyedév politikai és termelési feladatait, s ennek meg­felelően készítse el negyedéves munka,tervét ai már kiegészített kultúrbizottság. Nyújtson, segítsé­get a munkához a pártszervezet is, ellenőrizze a feladatok végrehaj­tását. A pártszervezet' feladata nian utolsósorban az is, hogy se­gítséget adjon az ellenséges han­gok leleplezéséhez. A vállalatve- zeíőség pedig ne elégedjen meg az anyagi támogatással, amelyet a munka törvénykönyve biztosít, ha­nem erkölcsi támogatásával, a dol­gozók igényeinek figyelembevéte­lével járuljon hozzá iaz egészséges kultúráiét megteremtéséhez. művé- | Bürokrácia Bábonymegyeren Már csak két nap van hátra a határidő g, amikorra az első ne­gyedévi begyűjtési tervet minden termelőnek, minden községnek hi­ánytalanul teljesítenie kell. Bábonymegyer községben a kö­telességtudó dolgozó parasztok, — betartva az állami fért veimet — ha­táridő lelőtt eleget tettek beadá­suknak. Ezek köz«é tartozik Su- soczki József 11 holdas éis Kovács Ferenc 11 holdas élenjáró gazda is. A .hazáját szerető dolgozó pa­rasztok állam iránti kötelezettsé­gük túlteljesítésével bizonyították be: méltón készülnek megünnepel­ni április 4-ét, Lazánk felszabadulá­sának 8. évfordulóját. Ezt azonban nem lehet elmonda­ni a község minden egyes dolgozó parasztjáról. Még jóméhányan akadnak olyanok Bábonymegye- ren, mint Illés János 14 holdas és Kárpáti Mihály, akik minden lel- kiismeretfurdaíás nélkül halogat- ják az állam iránti kötelezettség teljesítését. Nem véletlen, hogv a községben számos jlyen köteles,ségmulasztó gazda van, hisz a pártszervezet és a tanács népnevelői nem keresik fel őket, bogv serkentsék az álla­mi fegyelem betartására. Bár KadlicSíkó elvtárs községi tanácselnök igen erősítgeti, bogy határidőre teljesítik a tervet, de az a tény, hogv a tojás-, baromfi begyűjtésből alig haladták meg az 50 százalékot, nem sokkal biztat. Amit három hónapon keresztül el­mulasztották, azt három nap alatt nehéz behozni. A járási begyűjtési szervek is elfogadják ezt a „megnyugtató" vállalkozást, ahelyett, hogy Kadlicskó elvtársat, mint fiatal, tapasztalatlan tanács­elnököt ,a tanács munkájának irá­nyítására nevelnék. De hogyan se­gíti a járása tanács a bábonyme- gyeri tanácsot? Erre választ ad az a több mint 353 akta, amely bá­rom hónap alatt érkezett. Ez a bürokratikus munkamódszer fer­tőzte meg a bábonymegyeri taná­csot. Persze, azt nem lehet állítani, hogy a járási tanács nem látogat­ja meg a bábonvmegyerieket, hisz az idén eddig több mint 30-an ír­tak be az ellenőrzési naplóba a bábonymegyeri tanácsnál. Vagy pl. március 25jén egy napon négy elvtárs volt kint a. járási tanácstól Bábonymegyeren, Többek között március 25 én például Kulifai Irén, a járási tanács kiküldöttjének egész napi tevékenysége az volt a bábonymegyeri tanácsnál, hogy legépelte azt a dobolási szöveget, amely így hangzik: í,,A községi ta­nács végrehajtó 'bizottsága felszó­lítja mindazon gazdákat, akiknek káposztáskertjük van, azok a ke­rítést — (mármint a bekerítését) — azonnal kezdjék meg, mert a köz­ségi tanács végrehajtó bizottsága ellenőrzi". Ezzel azután kimerült az egész nap, s Kulifái elvtársnő, mint aki jól végezte dolgát, min­den lelkiismeretfurdalás nélkül otthagyta a tanácsot. De ugyanezt a napot ott töltöt­te Orbán elvtárs, a begyűjtési miniszter járási h. meghatalma­zottja. Akkor, amikor a köz­ség szégyenteljesen le van marad­va a begyűjtési terv teljesítésével, „a 'káposztáskertek bekerítését" tekintik központi feladatnak. Ez a legnagyobb felelőtlenség és bü­rokratizmus a párt- és kormányha­tározatok .iránt, A járási tanácsnak feladata, hogy megszüntesse a munkájában ezt a lazaságot, segítse a községi tanács munkáját. A bábonymegyeri ta­nács pedig nevelje a falu dolgozó parasztságát az állam iránti köte­lezettség teljesítésére és alkal­mazza a törvényt a mulasztókkal szemben. Harcoljanak sóikkal kö­vetkezetesebben a párt- és 'kor­ín ányha t ár o z a t v égre h aj tásáért, hogy az eddigi mulasztást mielőbb pótolják, s teljesítsék a begyűjtési tervet. A PUSZTAKOVÁCSI GÉPÁL­LOMÁS vezetőit már többször bíráltuk lapunkon keresztül ha­nyag munkájukért. A bírálat azon­ban mindannyiszor süket fülekre talált, mert azóta, sem javítottak munkájukon. Ma már ®, tavaszi kampány derekán vagyunk, de a gépállomás vezetői még mindig alszanak. Elhanyagolják az ellen­őrzést. A főgépészt, Mialeíifcs elv- társait-, Starasiincisics Józsief ibri- gádvezető és iBiállér elvtárs szere­lőit legtöbbször a gépállomás iro­dáidban lehet megtalálná. Nem véletlen tehát, hogy naponta 3—4 gép esik ki a termelésből műszaki hiba miatt. A gépállomás tntkto­nst:'inak jogos a felháborodása, hogy a gépállomás vezetői nem se­gítik őket, nem biztosítják a szük­séges feltételeket a műszaknorm-a teljesítéséhez. A többszöri bírálat nyomán illő fenne, ha a megyei igazgatóság is felébredne és szigo­rúan felelősségre vonná az ilye* hanyag vezetőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom