Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

m/l 9 PROLETÁRJA VE SÜL-v A Szakszervezeti Világszövetség ülése A Kaposvári Nagymalom üzemi bi­zottságának munkájáról Felkészültek az agítációs napra a csurgónogyinartoni népnevelők Sport B A MAGYAR DÓIG őzök PÁR TJA .M EGVi El P •ÄRT RtZC > T T S Ä GÄ H AM LA P J 1 X. évfolyam, 51. szám. ARA 50 FILLÉR .... Vasárnap, 1953. március 1. GYORSÍTSUK HEG A SZÁNTÁST-VETÉST! Március 1-én megyénk minden községében népnevelő-nap van. Ezen a napon a népnevelők felkeresik a községek .dolgozóit, megbeszélik velük a tavaszi szántás-vetési fel­adatokat, megvitatják a dolgozó parasztsággal a minisztertanács nö­vénytermesztési1 határozatát, meg­beszélik az ősziek ápolásának a fel­adatait is. „Ki mint vet. úgy arat”, mondja a régi közmondás és számos példa bizonyítja, hogy ahol időben el­vetették az őszié’ et, ott igen szép termés mutatkozik. Nyilván így van ez a tavasziaknál is. A tavaszi feladatok végrehajtásában legfon­tosabb feladatunk a száh.tás időbeni elvégzése és a vetésre kerülő növé­nyek vetőmagjának biztosítása.. Számos községünkben és a terme'- lőcscroortok túlnyomó többségében hozzákezdtek a szántás-vetés fel­adatainak elvégzéséihez. Kercseliget községben a tanács álliandóbizottsá- gán.ak tagjai és a népnevelők már időben felkeresték a község dolgozó parasztjait, leleplezték az ellenség háziig híresztelését, hogy „nincs vetőmag” és megbeszélték egyénem ként a dolgozó parasztokkal; nincs idő a várakozásra. A felsőmoceoládi dolgozó parasz­tok közül 24-én számosán hozzá­kezdtek az árpa és a többi tavaszi vetőmag, elvetéséhez. A fonói termelőszövetkezeti csoportok is példamutatóan dolgoznak, az elsők között akarják elvégezni a -szán­tást, vetést. Számos -területen azon­ban komoly lazaságok és hibás van­nak a szántás-vetés munkája körül. Kártevő és ellenséges elemek ve­tőmag Ígérgetésének következtében, no rpeg a helytelen szervezés miatt, az őszi kalászosok vetését nem tud­tuk teljes egészében biztosítani. A Szovjetunió újabb segítséget nyúj­tott részünkre azzal, hogy nagy mennyiségű tavaszi búzavetőmagot bocsátott rendelkezésünkre. Ennek felhasználásával időben biztosítani tudjuk a vetés elvégzését, pótolni tudjuk a hiányt. Kormányzatunk lehetővé tette, hogy a termelőszö­vetkezetek az illetékes járási me­zőgazdasávi osztály útján, az egyé­ni termelők a községi, földműves szövetkezeteknél cseretermény elle­nében kapnak tavaszi búzavetőma­got. 100 kilogramm tavaszi búzáért cserébe 100 kilogramm őszi búzát, vagy 111 kilogramm rozsot, vagy 118 kilogramm árpa, zab, illetve májusi morzsolt kukoricát kell be adni. Számos területen tapasztalható olyan- jelenség, hogy a vetőmagcse­re nincs tudatosítva az egyénileg dolgozó parasztok között é& így nem indult még meg a vetőmag- cse-re.. Várakozás mutatkozik egyes helyeken. Pedig a vetőmagcserét, ha időben hozzáláttak volna taná­csaink-. már le tudták volna bonyo­lítani és nagyobb ütemben folyhat­na a vetési munka. Népnevelőink feladata, hogy mindezt megmagyarázzák dolgozó parasztságunknak és felvilágosító szóval hassanak oda, hogy hétfőn . ne legyen olyan dolgozó paraszt, de egyetlen olyan termelőszövetke­zet sem, amely ne látna hozzá tel­jes erővel a tavaszi feladatok elvég­zéséhez. ügy kell dolgozniuk, Jiogy a tavaszi búza vetését pár. nap alatt, a jövő héten befejezzék. Jó termést tavaszi búzából csak akkor várhatunk, ha haladéktalanul hoz­zálátunk a vetéshez, mert ha ké­sünk a vetéssel, ez a termésered­ményekben meg fog mutatkozni. Időben vetett mag, több termést hoz. Népnevelőink feladata, hogy meg­magyarázzák: a simítózással egy- időben meg kell kezdeni és legké­sőbb március 1:0-ig a tavaszi búza mellett bei kell fejezni a borsó, olajlen, rostlen, a lencse és a bük­köny vetését. E növényféleségek na meg is hálálják a korai vetést. Minden napi késés- mázsákban kife­jezhető terméscsökkenést idézhet elő. De a. korai vetés, az időben végzett növényápolás ugyancsak mázsákban- kifejezhető termést-ö-bb- letet eredményez. Érkeznek híreid a szántás-vetés ről és a jó eredmények mellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy tanácsaink még mindig félkézzel nyúltak ehhez a ké-rdé-shez. Öreg­lakon például eddig mindössze 12 hold szántást, 10 hold simítózást végeztek dl. Szabáson 5 hold szán­tást és 7 hold simítózást. Kunte­lepen 5 hold szántást, 6 hold simí­tózást. Ezek a példák azt mutat ják, hogy van tennivaló bőven- és népnevelőinknek a mai napot igen alaposan fel kell használniuk arra, hogy minden községben ez legyen a jelszó: „Ki a földekre szántani, vetni!”-Sok helyen- még nagy- a maradi- ság a termelésben, nem egy dolgo­zó paraszt veti úgy fel, hogyha jó volt öregapámnak így, akkor jó lesz nekem is. Népnevelőink; mutassanak rá arra, hogy pártunk és kormá­nyunk elsőrendű feladatként jelölte meg a terméshozam növelését, £ hogy a mi megyénkben is megvan­nak a lehetőségek ahhoz, hogy az állami gazdaságokban, termelőszö­vetkezetekben és az egyénileg dolgozó parasztok is minden lénye­ges befektetés nélkül, egyszerű ag­rotechnikai eljárásokkal • 40—50 százalékkal növelhetik a termésho­zamot. A tavalyi példák bizonyítják, hogy ahol alkalmazták az agrotedr nikai eljárásokat, megmutatkozott a terméstfokozó hatása, A szabadi Béke termelőszövetkezetnél az egy* irányban vetett tavaszi-búza 10.32 mázsát adott holdankint, míg a két- irányban vetett 15 mázsát. Az iga- li Alkotmány k-étirányha-n vetett tavaszi árpája 11.60 mázsát adott boldankint. az egyirányúan vetett 7.47 mázsával szemben. Foglalkozzanak népnevelőink a csávázás jelentőségével is. Magya rázzák meg, hogy a tisztított, csá vázott vetőmag biztosíték arra. bogy a gyomnövények ne nyomják cl a kultúrnövényeket és ne követ­kezzék be a gabonaféléknél az üsz­kösödés. ,,Ki gazt vet. gazt arat” — mondja a régi közmondás és megyénk minden dolgozó paraszt jánalc érdeke, hogy minél gazda gabb termést takarítson be, ennek előfeltétele az időbeni vetés, tiszti tott, csávázott vetőmaggal é3 a nö­vényápolási munkák időbeni végre hajtása. Népnevelőink úgy végezzék felvi lágosító munkájukat, hogy min den dolgozó paraszt időben befejezze a szántás-vetés mun káját. Adják ki azt a jel­szót: „Aki még nem kezdett hozzá a tavaszi munkákhoz, hétfőn hala­déktalanul .lásson hozzá”. Úgy vé­gezzék népnevelőink felvilágosító munkájukat, hogy az '-a múmiák e végzésében gyümölcsözzön. Értes­sék meg dolgozó parasztjainkkal, hogy a tavaszi szántás-vetési, nö- vényúpolási munkák elvégzése, har­ci feladat, legdöntőbb feladatunk most. A községi tanácsoknál még min­dig mutatkozik opportunizmus, megengedhetetlen lazaság a kulá- kokkal szemben. Számos községben TANÁCSKOZIK A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XVIII. KONGRESSZUSA Németh János, a SZOT ellenőrzőbizottsága elnökének jelentése kulúkek még nem kezdtek hozzá a tavaszi munkákhoz, céljuk; csök­kenteni a termést és ennek külön­féle formában igyekeznek is han­got adni. Népnevelőink feladata, hogy leleplezzék a kulá-kok mester­kedéseit, mutassanak rá arra, hogy a kulák a szántás-vetés szabotá!á- sávaUgyengíteni igyekszik népi ál­lamunk gazdasági erejét. Leplezzék le népnevelőink az ellenség kártevő munkáját, ezzel is gyűlöltessük meg gyón megkívánják és éppen ezért; a falu do.gozóival a kulakokat A kongresszus első napján töb­bek között felszólalt Németh Já nos, a SZOT ellenőrző bizottságá nak -elnöke. Elmondotta, hogy e XVII. kongresszus óta a tagdíjbe vétel 84 százalékkal, a SZOT és £ szakszervezetek költségvetési ike- rete 75 százalékkal növekedett. Az 1953. évi költségvetésben, kulturá­lis célra előirányzott összeg közel háromszorosa az 1949. évinek. Az elmúlt években többmillió forint­tal járultak hozzá a szakszerveze t-ek az állami 'költségvetésből léte­sített üzemi kultúrintézmények fejlesztéséhez. Az egyes szakszer vezetek több területi és 12 jól be rendezett központi kultúrotthon- nal -rendelkeznek. A SZOT területi kul'túrotthonokat létesített Mis-kol con, Pécsen, Győrben, Veszprém­ben, Kecske iné ten, Egeiben és Nyíregyházán. 1953-ban & szak- szervezetek. közel négy-szeran-nyít irányoztak elő sportcélokra, mint 1949-ben. Az építők, vasutasok, a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók szákszervezete és a többi szak szervezetek tízezrei számára te­remtettek sportolási lehetőségeket új létesítmények építésével', vagy a meglévők fejlesztésé vei. A szakszervezetek a tagsági dí ­jukból 1952toea közel 22 millió íc - rintot fizettek ki segélyezésre — folytatta. — Az üdültetésre fel­használt összeg több mint kétszere­sére emelkedett. Ezután a pénzügyi gazdálkodás terén tapasztalható hiányosságok­ról beszélt, majd felhívta a figyel­met a takarékosság minden terén való érvényesítésére. Nagy Ferenc, a sztálínvárosí építők szakszervezeti bizottságának titkára beszámolt arról, hogy a mult év­ben a sz-aikszervezet új rendszert vezetett be az egyéni és brigádver­senyben. A brigádok nem hosszú időre, hanem 1—1 hónapra kö-tne-k szocialista verseny szerződést és a brigádok vállalását pontosan nyil­vántartják, ellenőrzik. Ilymódo-n a verseny megélénkült és számos kezdeményezés született, amelye­ket az építkezés más területein is elterjesztettek. Blaha Béla, a bányaipari dolgozók szakszerve­zetének elnöke megállapította, hogy^ a szak szervezet vezetőségét súlyos felelősség terheli a szénter­melésben mutatkozó év elejei visz- szaesés miatt. Háy József, a mohács szigeti állami gazdaság ikomhájnvezetője rámutatott arra, hogy a mezőgazdaságban vannak még olyan vezetők, akik félnek a gépek -alkalmazásától1 é,s hiányos­ságok vannak a versenymozgalom elterjesztéséiben is. Ezen a téren a szakszervezeteknek segítséget kell nyújtani. Gazda Géza, Kossuth-díjas megállapította, hogy a javaslata nyomán megindult ta­karékossági mozgalom egyedül a Ráikosi-művekb-en- -egy :év-alatt kö­rülbelül 25 millió forint megtaka­rítást eredményezett. Az ózdi' ko­hászat dolgozói 21 millió forint megtakarításáról számolnak be. A Gazda-mozgalom mindezen eredmények ellenére nemi vált va­lóságos tömegmozgalommá. Nem hozta felszínre mindazokat a lehe­tőségeket, amelyek az anyagtaka­rékosság terén feltárhatók. A Gazda-mozgalom elterjedé­sét elsősorban -a bürokrácia áka- dályozza. A javaslatokat igen hosz- szú ideig elfektetik, nem adnak rá a dolgozóknak választ és ezért hosszú aktatologatás kezdődik. Ezután ötéves tervünk büszkesé­ge, Sztálinváros -dolgozóinak kül­döttsége üdvözölte a magyar szak- szervezetek: XVIII. kongresszusát. A küldöttség nevében Claus Alajos, a Sztálin-vasmű Kcssuth-díjas fő­mérnöke beszélt Claus Alajos, a Sztálin-vasmű Kossuth-díjas főmérnöke Méltatta a Sztálin-vasmű jelen­tőségét, hangsúlyozta, hogy 5 éves tervünk ipari beruházásai közül is kiemelkedik jelentőségében a Sztá­lin-vasmű. Amikor az elmiult év végén Gerő elvtárs a központi ve­zetőség ülésén kijelölte a népgaz­daság fejlesztése terén előttünk ál­ló feladatokat — mondotta —, kü­lön kiemelte, hogy mindenekelőtt gyorsan üzembe kell helyeznünk terveinknek megfelelően a Sztálin- vasmű vet. Gerő elvtárs szavai a párt állás­pontját fejezték ki és Sztálin-város dolgozói magukévá teszik minden­kor a párt iránymutatását. Ezért mi, a nagyolvasztó építői -elhatá­roztuk, hogy hazánk feliszabadulása ünnepének tiszteletére március 20-tól április 4-ig Felszabadulási Hetet tartunk amelynek keretében újabb termeié si győzelmekkel bizonyítjuk be a felszabadító Szovjetunió iránt, Sztálin elvtárs iránt érzett hálán­kat és forró -szeret-etünket. A „Felszabadulási Hét” megtar­tását élenjáróink kezdeményezése nyomán: magukévá tették a kohómű összes dolgozói. A tervek teljesí­téséért érzett felelősségüket flbízo- iryitva többezer strähn városi dol­gozó csatlakozott már eddig is kez­deményezésünkhöz. A „Felszabadulási Hét" kereté ben április 4-ig a vaskohászati ke­mence építői vállalták, hogy mun­kájuk jobb megszervezésén keresz­tül a nagyolvasztó és a léghevítő falazásánál1 10 nap előnyt érnek el. A csp- és erőműszerelő vállalat dolgozói ,a gáz- és levegővezetékek -szerelésénél 8 napos ütemnyeresé- -gef biztosítanak. A mélyépítő vál­lalat dolgozói & nagyolvasztó épít­kezéseinél fennálló átlag másfélbó- mapos lemaradásukból: 10 napot be­hoznak. A MÁVAG kohószerelési csoportjának dolgozói vállalják, hogy a -nagyolvasztó és ,a> léghevítő padlószerkezetének szerelésénél át- agban 8 napos előnyt 'biztosítanak. A vállalások maradékta-la« teljesí­tésének biztosítására a nagyolvasz­tó építésénél' dolgozó műszaki ve­zetők vállalják, hogy tökéletes terv- felbontással, az előfeltételek bizto­sításával megszervezik és koordi­nálják az építkezési m.unkálatokat. — Kedves e'vtársuk! Az ország­nak adott szavunkat meg akarjuk és meg is fogjuk tartani. Célkitűzé­seink megvalósításának reális fel­tételei biztosítva vannak. Dolgozó­ink akarnak versenyezni, de meg­kívánják a szakszervezeti és mű­szaki vezetőiktől és kérik a párt- szervezetektől1, hogy komoly segít­séget adjanak a: munkához. A nagy­olvasztó -építőinek ez a kezdemé­nyezése csak akkor hozhatja meg a várt eredményt, nagy békemú- viink felépítését, ha a sztálinváro- skJk munkalenidülete magával ra­gadja az ország minden üzemét, az üzemek minden dolgozóját. A nagyolvasztó építői — fejezte be nagy lelkesedéssel fogadott be­szédét Claus Alajos —, felajánlásuk teljesítésével méltók akarnak lenni Sztálin elvtárs nevéhez. Ki akar­juk fejezni határtalan szeretetün- ket, hálánkat Sztálin elvtárs iránt azért a sok segítségért, amelyet a Szovjetuniónak és személyesen Sztálin elvtársinak köszönhetünk. Mi büszkék vagyunk arra, hogy a vasmű és városunk Sztálin ,elvtárs -nevét viseli, az-t a nevet, amely lel­kesíti szerte a világon a becsületes dolgozók millióit, -amely számunkra -a szabadságot, a boldog életet je­lenti -és -amely biztosítéka további, egyre szebbé váló életünknek. ígér­jük, hogy méltók -leszünk Sztálin elvtárs nevére é-s ezt az adott sza­vunk teljesítésével fogjuk bebizo­nyítani. Cseterki Lajos, a pedagógus szakszervezet elnökének felszólalása A pedagógusok ma szocializmust építő hazánk megbecsült dolgozói, egyre többen érdemlik ki a kiváló pedagógus címet — mondotta. —1 Meg kell1 azonban mondani, hogy bár a jó -munkának a lehetőségei és feltételei biztosítva vannak, tanul­mányi téren, elsősorban a mun­kás- és parasztszármazású tanulóik­nál' sek iskolában és sok nevelőnél nem kielégítő még a fejlődés. Cseterki Lajos a továbbiakban get jelent az iskola munkájának továbbfejlesztéséiben ,a szovjet ta­pasztalatok és a nevelők tapasztat latcse-réje. Rámutatott: népi demo­kráciánk min,den lehetőséget meg­ad a dolgozóknak arra, hogy a ter­melőmunka mellett tovább tanul­hassanak. Szólt arról', hogy az üzembe kerülő fiatalokat az első perctől kezdv-e támogatni kell a szakmai gyakorlatúik tökéletesíté­anróí beszélt, milyen nagy segítsé-lsében. A KONGRESSZUS MÁSODIK NAPJA A -magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa szombaton folytatta tanácskozásait. Megjelent az ülé­sen a Nép-köztársaság Miniszterta­nácsának több tagja, valamint a Szakszervezeti Világszövetség, a szovjet szakszervezeti küldöttség és a többi Külföldi szakszervezeti küldöttség tagjai. Az, ülést Gáspár Sándor, a Szak­szervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese nyitotta meg. Az első felszólaló, Mekis József, a Vas. és Fémipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöke elmondotta,, hogy az elmúlt esztendőben 78. a folyó évben pedig 222 vasipari üzemben kötöttek, illetve kötnek kollektiv szerződést. {Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom