Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-24 / 46. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1953. február 24. A JÁRÁSI PÁRTVÁLASZTMÁNYI ÜLÉSEKRŐL Több hozzászóló a tag- és tagje- lölfcfelv,ételi munka fontosságává] foglalkozott. A választmányi ülés hiányosságaként kell megemlíteni, hogy egyes vezető funkcionáriusok felkészületlenül mentek a pártvá- lasztmányi értekezletre, mint Galácz elvtárs. a járási pártbizottság szer. vező-titkára és Varga elvtárs, a já­rási tanács elnöke, akik hozzászó­lásaikkal nem nyújtottak segítsé­get a feladatok végrehajtására. Varga elvtárs tanácsokat adott a járási pártbizottságnak, de ugyanakkor meg sem említette, mi az oka annak, hogy a tojáfoegyüj tésben a járás mindössze 5 száza­léknál tart, hogy hiányosságok van nak a baromfi, és a sertésbegyüj tésben, hogy még mindig sokezer lidld van szántatlanul a járás terü­letén. Ugyiátszik, yarga elvtárs azt gondolta, hogy ezeknek a kérdések­nek a feltárása nem tartozik a vá­lasztmányi ülés elé. * sí * A tabi járási pártválasztmányi ülésen Prém János elvtárs» a já­rási pártbizottság beszámolójában ismertette a pártépítő munka hely­zetét. Rámutatott, hogy súlyos fe­lelősség terheli a járási pártbizott­ságot a- tag- és tagjelöltfetvételi munka fogyatékosságaiért, de hibát követett el a Megyei Pártbizottság is, mert időben nem figyelmeztette a JB-t erre a hiányosságra. A beszámoló foglalkozott az el- lenség elleni harc kérdésével. Rá­mutatott; helytelen úgy értelmezni az ellenség elleni harcot, mint a bedegkéri tanácsnál, ahol arra tet­tek fogadalmat, hogy „az idén 50 százalékkal fokozzák az osztályhar­cot’' . Végül a beszámoló ismertette a legközelebbi feladatot, mind a pártépítő munka, mihd a termelés területén. A felszólalások során Varga elv­társ, a tengődi’állami gazdaságtól elmondta, hogy a gazdaságba -kulá- kok, § különböző ellenséges elemek furakodtak be, igyekeztek kártevő munkát végezni. A vontatóbrigád vezetője egy volt csendőr, s a bri­gádban három kulák van. A párt- szervezet határozata alapján már néhány ellenséget eltávolítottak. A gazdaság vezetője azonban elhanya­golja az ellenség elleni harcot, a bírálatot visszautasítja, rossz a kapcsolata a pártszervezettel, három hónapja nem vett részt taggyűlésen. Kopácsi elvtárs, az andocsi Sztá­lin tszcs tagja, felszólalásában az oktatás kérdésével foglalkozott. El­mondta, bogy Právics élVtars, a po­litikai iskola vezetője a kongresszu­si anyag tanulmányozásánál nem adott segítséget a hallgatóknak, a soronkovetkező anyagokból nem tar­tott előadást, nem követelte meg a jegyzetkészítést. A továbbiakban helyesen foglalkozott a bírálat, ön. bíróiéit jelentőségével és azzal, hogy a szájtátiság milyen károkat okoz a pártnak. Vas Domonkos elvtárs, a bonnyai tszcs párttitkára elmondta, miben látja náluk a tag- és tagjelöltfelvé­tel hibáit: A volt párttitkár rom­bolta a párt tekintélyét, ezáltal a dolgozók nem kerültek közel a párt­hoz. Felhívta a JB. figyelmét, hogy a pártiskolára csak olyan elvtár. sakat küldjenek, akiknél a példamu­tatás minden téren érvényesül. A tabi járási pártválasztmányi ülés egyik eredménye volt, hogy jól ér­vényesült a bírálat és az önbírálat, I miind a beszámolóban, mind a hoz­zászólásokban. A felszólalók többse* J gére jellemző volt, hogy előre fel­készültek, mind Kopácsi elvtárs, aki egyrészt a XIX. pártkongresz-1 szus anyagának szellemében, más­részt a megyei pártválasztmányi ■ülés anyagát a sajtóból tanulmá­nyozva készült fel a járási párt­választmányi ülésre. * $ * A kaposvári járás pártválaszt­mányi ülésén Nagy Ferenc elvtárs a járási pártbizottság beszámolójá­ban alaposan értékelte a pártépítő munkát, ismertette: 'a pártszerve­zetek hogyan segítették elő 19'52- ben a termelési feladatok megoldá­sát./! beszámoló súlyának megfele. Tőén foglalkozott a párt- és kof- má n yhatároza tőle vé grehaj tásának jelentőségével, mely számos párt állami- és tömegszervezeti funkció, náriors résziéről csak formális. A beszámoló élesen vetette fel a bírálat- és önbírálat kérdését, rá mutatott, hogy a járási pártbizott Ságnál is gyakori a bírálat elfőj tása olyanformán, hogy bár elfő gadják az alulról jövő bírálatot de -keveset tesznek a hibák kijáví tása érdekében. De másutt is tapasztalható még az alulról jövő bírálat elfojtása. A sántosi sertéshizlialdánál pl. V-iida Máriát azért bocsátották el, mert birálta a vezetők munkáját. A beszámoló és a hozzászólások helyesen vetették fel az ellenőrzés kérdését, mely a járási pártbizott­ság részéről Sok esetben még min. dig formális, nem mélyreható Horváth elvtárs, a bárdibükki álla­mi gazdaság igazgatója elmondta, hogy bár az oktatás meg-szervezésé- bem nyújtott segítséget a járási pártbizottság, de a későbbié ben már nem ellenőrizte az oktatást. A hozzászólók többsége azonban ,nem bírálta a járási- pártbizottságot az elkövetett mulasztásokért és ez volt a járási pártválasztmányi iiliss egyik legnagyobb fogyatékossága. A pártválasztmányi ülést egész benvéve eredményesnek lehet érté­kelni, min-d a beszámoló, mind a hozzászólások helyesen kapcsolták össze a pártépítő munka kérdéseit a termelés kérdéseivel, elősegítet tők az elkövetkezendő feladatok jó megoldását] * Sf * A barcsi járási pártválasztmányi ülésen Daru elvtárs a JB. beszámo­lójában rámutatott a pártépítés te­rületén elért eredményekre, külö nősen arra, hogy a pártszerveze­tek, a párttagok mellett a párton- kívüli tömegeket is igyekeztek a párt- és kormányhatározatok végre­hajtására mozgósítani. A hiányos­ságokról beszélve feladatiként jelöl­te meg a politikai nevelőmunlea megjavítását, a tömegek mozgósí tását a tavaszi mezőgazdasági munkákra és a begyűjtés maradék­talan teljesítésére. A beszámoló után sok értékes hozzászólás hang zott el. Horváth János elvtárs, a tótujfalui párttitkár bírálta a já­rási pártbizottság munkáját, el­mondta, hogy a JB. egyes munka­társai ha kimennek a községi párt­szervezetekhez, csak feljegyzik az ott tapasztalat hibákat, de azok ki­javításához nem nyújtanak elvi- se­gítséget. Javasolta, hogy a JB. tag­jai tegyék tervszerűbbé munkáju­kat, többet tartózkodjanak kint a területen. A barcsi járási -pártválasztmányi ülés helyesen mutatott rá a párt- építő munka és a termelés területén előttünk álló feladatokra. Mind a beszámoló, mind pedig a hozzászó­lások hasznos útmutatást adtak a feladatok elvégzéséhez'. A választ­mányi ülésnek azonban komoly hiá­nyossága volt, hogy kevés szó esett a-z ellenség elleni harcról, különösen a fasiszta. Tito elleni harcról. Alszik a tanácselnökhelyetles, nem halad a munka a siófoki járásban A Fonoda-építkezés üzemi bizottsága a munkaverseny kiszélesítéséért harcol A Fonoda építkezés üzemi bv z-oit-sága a mucik a verseny kiszéle­sítésével,, ,a fel-a-dato-k jó végre haj fásával készül a magyar szakszer­vezetek február 27-én összeülő kongresszusára. Az üzemi bizottság szoros kapcsolatot tart a dolga* zókkal és munkájukhoz sokoldalú -segítséget ad, hogy az építkezés minél előbb elkészüljön. Minden hónap elfe.jén brigádvezetői érte­kezletet hívnak össze. Az értek ez let előadóit a -pártszervezet, az üb és a szakszervezet -biztosítja. Az előadási anyagot a -műszaki veze­téssel közösen dolgozzák, fél, hogy az értekezleten az eredményt és a hiányosságot -egészében feltárhas­sák -a dolgozóit előtt. Megállapít ják -a brigádok munkahelyét, a munkák menetét, hogy havi mun­katerv alapján dolgozhassanak, ne l-egyen fennakadás a versenyben. A brigád-vezetői értekezleten minden brigád vállalást tesz az elkövetkezendő hónapra A dolgozók a terv túlteljesítése mellett -a minőség fokozását -is fel adatul tűztek ki. A brigádvezetők javaslatai sek értékes tapasztalat- *,al -gazdagítják az -építés vezetősé­gét. A brigád vezetők ismerik munkaterületüket, a helyi nehéz­ségeket, éppen ezért a legtöbb esetben megtalálják a .nehézségek leküzdésének helyes módszereit. Az üzemi bi.zot'-ság a szakmai problémáik megoldásában Is nagy segítséget ad. A bngádvezetök megtárgyalják a brigád tagjaival a havi munka­tervet -é.s a dolgozók javaslatait fi gyeiembevéve a mu-nkaverseny si­kerének érdekében módosítják. Minden dolgozó tudja, milyen fel­adatok várnáik rá, ezért már előre felkészülnek a munkaversenyre, a murj'% jó megszervezésére. A tér vek aiapo-s ismertetésével, a fel­adatok időben történő közlésével az üzemi bizottság segítséget ad a munkaverseny kiszélesítéséhez. Az üzemj bizottság a m-umkav-er se ay szervezésén kívül nagy gon­dot fordít a-rra, hogy a dolgozók teljesíteni tudják a vállalásokat. Biztosítják a műszaki feltételeket és a. verseny nyilvánosságát i Az építkezés területén két ver­senytábla van. A brigádversenyek értékelése naponként történik, így a dolgozók állandóan látják a ver­senyeredményeket. Ez ösztönzőleg hat a munka ver sieny re, na 1y mér­tékben járult hozzá ahhoz, hogy az építkezés január havi tervét 111 százalékra teljesítette. A brigádok a versenytáblák -eredményeit na­ponta megvitatják. A lemaradókat értékes javaslatokkal, 'helyes mun­kamódszer átadásával segí'-’k az élenjárók. Az üzemi bizottság helyesen al­kalmazza a dicséret és 'a megrovás fegyverét. A faliújságom megdicsé­rik a munkáiban, a műn kaf egye - címben péidam-ulató dolgozókat. A lemaradók kipMlerg'érezésc jobb murikéra serkenti őket. Az üzemi bizottság rendszeresen foglalkozik a lemaradókkal. N-e ve lő n unlk á val ■ás a jól'; teljesítő -szakmunkások be­vonásával nevelik eket a minőségi munkára. A technikai minimum ‘-an anya gát -a dolgozók nagyrészt elsajátították, a vizsgákon kiváló eredmények születtek. Hz ÜB megszervezte a balesetvédelmi oktatást is, amelyen a dolgozók résztvepznek, ez -n-agy segítséget ad a munkaver- -3-enyben, figyelmes, -balesetmentes munkát fesz lehetővé. Az üzemi bizottság munkájában azonban van olyan terü'iét is, ,ahiol sürgősen meg kell javítani a munkát. Az -építke­zés -dolgozóinál még mindig gya­kori a késés, ami pedig kihat a termelésre. Ezen a területen szigo­rúbb rendszabályokat k-ell fogana­tosítani, mert a jelenlegi nemtörő­dömség még súlyosabb hibákhoz vezethet. Az öntudatos dolgozók bevoná­sával fejtsen ki az üzemi bizottság meg-felelő -agitá-ciót a munkafegye­lem megszilárdításának érdekében. Használják fel az élenjárók példa­mutatását, szükség esetéin pedig büntessék a fegyelmezetleneket, a­lógósokat. A fennálló hibák kikü­szöbölése az építkezés dolgozóit segíti abban, hogy február hónap -ban 1$ jó eredményt érjenek el s az építkezést minél előbb átadhassák rendeltetésének. A Gépjavító Vállalat dolgozói jobb munkával harcolnak a terv sikeres végrehajtásáért van szükség, ezek nagyobb rész-ét Február 22-én valamennyi járási székhelyen megtartották a járási pártválasztmányi üléseket. A mar. call járási pártbizottság beszámoló­jában Kisdeák elvtárs értékelte az 1952. évi pártépítő munka eredmé­nyeit és hibáit. Rámutatott, hogy a JB., valamint az al-apszervezete’s munkáját a termelési- eredménye­ken keresztül lehet lemérni. Ismer­tette az agitáoiós és propaganda- munka, a kádermunka helyzetét a járás területén, a párton belüli de- • mokráciia terén elért eredményeket vés a meglévő fogyatékosságokat. A beszámoló önkritikusan feltárta a járás területén a tsz-mozgaJom elmaradAsának okait, a begyűjtés, az őszi mélyszántás és a vetés mun­káiban való lemaradást és megje­lölte a hibák kijavításának módját. A vita során Mohári Vendel elv­társ, böhönyei függetlenített párt- titkár elmondotta, hogy az elmúlt évben a községben lévő tszcs párt­szervezetének kevés segítséget adott, nem ellenőrizte a tszcs-pártszerve- zet munkáját, a segítségnyújtás inkább a helyi- alapszervezet -felé mutatkozott meg. Papp Ferenc elvtárs többek kö­zött arról beszélt, hogy a közsé­gekben még minidig nem használ­ják fel a szemléltető agitációt, nem serkentik a dolgozókat a begyűj­tés teljesítésére. Rámutatott, hogy a járás -súlyosan elmaradt a tojás­beadással. Bakai Kálmán elvtárs Szegerdő, ről bírálatot gyakorolt a JB. tagjai és munkatársai felé, hogy -kintlétük alkalmával csak a párttitkárt és a tanácselnököt keresik fel. Elmond­ta, hogy helyesnek tartaná, ha az elvtársak kintlétükkor felkeresnék a párttagokat, tőlük is megkérdez­nék, mi a véleményük egyes.kérdé­sekről. Gaál elvtárs, sávolyi párttitkár ismertette, hogy náluk a legna­gyobb gondolt mindi-g a kommunis­ták példamutatására fordítják. El­mondta, hogy pártnapon ismertet­ték a korai vetés jelentőségét, meg­beszélték a vetőmag biztosítását. A marcali járási pártválasztmá­nyi ülést egészibenvéve eredményes­nek lehet értékelni. A -hiányosság az volt, hogy amíg a beszámoló fő­leg az elmúlt évi pártépítő munká­val foglalkozott, addig a hozzászó­lások főleg a termelés kérdéseire korlátozódtak. A másik fogyatékos­sága a választmányi ülésnek, hogy a JB. felé kevés és főleg nem éles bírálat hangzott el. * * * A fonyódi járási pártbizottság beszámolója hűen tükrözte a járá fejlődését, megmutatta mimd| az ipar, mind a mezőgazdaság terüle­tén elért eredményeket és hibákat. Súllyal foglalkozott a beszámoló a pártépítő munka kérdéseivel, a tag- és tagjelöltfelvéiteUel, a pártcsopor­tok munkájával, a népnevelőmunka eredményeivel és hibáival. A be- számoló megmutatta, mit kell ten­ni az első negyedéves terv sikere érdekében, mit kell tenni a mező- gazdasági feladatok; szántás, vetés és a begyűjtés terültén. Fő pozitívuma *vo!-t a választ­mányi értekezletnek, hogy a hozzá­szólók bátran és keményem bírál­ták a járási pártbizottságot, fel­tárták a meglévő fogyatékosságo­kat, amelyek gátolják a pártépítő munka fejlődését. Domonkos elvtárs, a balatonbog- lári állami gazdaság vezetője bí­rálta a járási pártbizottságot, ami­ért nem foglalkozott kielégítően az állami gazdaságok párt,szervezetei­vel, mem számoltatta be rendszere­sen a pártszervezetek titkárait, nem nyújtott segítséget ahhoz, hogy harcos, kommunista példamutatásra neveljék a párt tagjait. Szántóné elvtársnő, a Fonyódi Tőzegüzemnél- meglévő hibákra hívta fel a járási pártválasztmány figyelmét. Bírálta a járási pártbi­zottságot, hogy . bár tudomása van arról, hogy több ellenség -dol­gozik az üzemben, hogy állandóan kevesebb a munkáskáder, az ellen­ség száma pedig állandóan nő az üzemen belül, mégsem tették meg a szükséges intézkedést, hogy eltá- volítsák az ellenséges elemeket. Inhoff elvtárs bírálta a járási pártbizottságot, amiért súllyal azok­nak a községeknek nyújt segítsé­get, amelyek kövesútta] rendelkez­nek, gépkocsival és kerékpárral meg­közelíthetők, ritkábban kapnak azok a pártszervezetek segítséget, ame­lyek földúttal rendelkeznek, A tegnapi napon a siófoki járási pártbizottság titkára — Törekes elvtárs — telefonon felhívta Var­ga Gézát, a siófoki járási tanács elnökhelyettesét, megkérdezte, hogy milyen munkát végez most. Varga elvtárs álmosan így válaszolt; „nincs semmi különösebb dolgom”. Varga elvtársnak nincsen semmi különösebb dolga. Talán úgy gon­dolja, hogy a siófoki járásiban min­den rendjén van? S ha megnézzük, a tények egészen mást bizonyítanak. A siófoki járásban a mai napig sem végezték el 7900 hold terüle­ten az őiszii. mélyszántást. 2900 hold területet nem vetettek el ősziekkel. Vagy talán a hiányok felszámolá­sához, a tavaszi munkák sürgős be­indításához nin-cs köze a járási ta­nácselnök helyettesének? — Szerin­te legalábbis úgy néz ki, hogy nincs. Ez az álmosság és felelőtlenség Varga elvtárs részéről egyet jelent azzal, hogy a siófoki járásban a községi tanácsok „nyugodtan alusz- szák téli álmukat”, nem érzik a fele­lősséget hanyagságukért. A járási t-anácselnökhelyrttes is csak most ébredezi-^ a községi tanácsok még alusznak,' ezért nem megy a tava­szi munka a siófoki járásban. S ha arról lesz szó, hogy a felelős­séget vállalni kell a mulasztásért, egészen biztosan kevés gazda akad. Szorgalmas munkával harcolnak az első negyedéves terv sikeres íatárádöel-ctt-i teljesítéséért a-z Ál­lami Mező-gazdasági Gépjavító V. dolgozói. Az üzem vezetőcége a munka helyes -megszervezésével, az erőgépeik megjavításához szük­séges -nyersanyagok és alkatrészek b-'ztr.sítéoáva1! segíti a dolgozókat. A dolgozóik tudják, hogy munká­juktól nagymértékben függ a ta­vaszi mezőgazdasági munkák .gyors, .jóminőségű -és időbeni el­végzése. A dolgozók Rákosi elvtárs szü- letésn-a'póán-ak,1 március 9 ének és április 4 neik, felszabadulásunk 8. évfordulójának tiszteletére szo­cialista kötelezettségváíl-alást tet­tek. Megfogadták, hogy az első negyedévi tervet határidő előtt, március 9-re teljesítik. Jó munk-á ju-k eredménye, hogy fe-bruár havi tervüket 112 százalékra, az első -negyedévi tervét február 23-ig 72 -százalékra teljesítették. A dolgo­zók n-agy gondot fordítanak az anyag t a k aréiko s-ságra is. Gerő elvtárs útmutatását felhasználva indítottak harcot a huliladékanya- goik felhasználásáért, értékesítésé­ért. Február 23-ig színesfémből több mint 22.000 forintot takarítot­tak m-eg népgazdaságunknak. A használhatatlan, törött, vagy ko­pott színesfémet beolvasztották és új golyóscsapágyakat, hengerfeje­ket -és különböző alkatrészeket -ké­szítettek -belőle. Az erőgépek javításához nagy- mennyiségű vasra, csiapszegékre, csavarokra és egyéb alkatrészekre szintén hu-Lladékanyagckbói készí­tik el. A vashulladék felhasználá­sával a mai napig 2310 forintot ta­karítottak meg. Az elért eredmények -szépek, de -nem szabad megelégedni velük. Az en y ag t akar ék os-s ág k szélesíté­se, a terv tú-ltelr-e-sítése érdekében fokozni kell; .a harcot. Kövessék Futó Árpád motorszerelő példá­ját, aki tervét 236 százalékra tél­iesítetté. Eredményével a verseny­ben -az első helyet -szerezte meg. Barna- Károly henger-fúró 226 szá­zalékra teljesítette normáját, ezzel •az eredményével a második helyet szerezte -meg. A harmadik helye­zést Si-kter János m-otorszerelő ér­te el, aki normáját 202 százalékra •teljesítette. A-z eredmények mellett az-onban -hiányosságok is vannak: két dol­gozó -még mindig 100 százalékon alul teljesíti normáját. Az -egyik Becsei László, aki normáját mind­össze 92 százalékra -teljesítette, a másik Törzsök Sándor, aki 98 szá­zalékos teljesítményt ért el. Fel­adatuk, hogy a jövőben a 'terv és a normák túlteljesítésével bizonyít­sák be: méltó harcosai akarnak lenni a béketábornak, szocializ­must építő népi -demokráciánknak. Az üzem vezetősége és az élenjáró dolgozók segítsék -a lemaradókat, hogy az üzem -minden dolgozója méltóképpen ünnepelje szeretett vezé-rü-nk, Rákosi elvt-árs születés­napját és hazánk felszabadításának évfordulóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom