Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-24 / 46. szám
MILÁ9 PROLETÁRJA! EG YESÜLJETEk / ÉLJEN A 35 ÉVES SZOVJET HADSEREG! ft AAftGVftR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÄRT BtZOTTSÄGÄN AK LAPJ X. évfolyam, 46. szám. ARA 50 FILLÉR kedd, 1953. február 24. ELŐRE, AZ IDEI ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET A TAVASZI MUNKÁKRÓL A tavaszi munka kezdetén a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a soronlévő feladatok megbeszélésére országos termelési értekezletet hívott össze, amelyen állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások vezetői és 'legjobb (dolgozói, a termelésben élenjáró egyénileg dolgozó parasztok, a mezőgazdasági irányító szervek vezetői és szakemberei, továbbá a mezőgazdasági tudomány dolgozói vettek részt. Az Agrártudományi Egyetem agronómiái karának dísztermében rendezett értekezleten résztvett Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese, Hegedűs András elvtárs, az állami gazdasá-1 gok és erdők minisztere, Erdei Ferenc elvtárs, földművelésügyi miniszter, Tisza József elvtárs, begyűjtési miniszter, Győré József elrtárs, b elügyminiszter. Erdei Ferenc elvtárs megnyitója után Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökihelyettese tartotta meg beszámolóját. NAGY IMRE ELVTÁRS BESZÉDE Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a kormány az idei tavaszon fokozottabb követelményeket támaszt a mezőgazdaság vezetőivel, szakembereivel; és élenjáró dolgozóival szemben, akiknek munkáján nagy mértékben mülik,, hogy sikeresen •megvalósuljanak az évi terv nagy céljai, hogy újabb jelentős lépéssel menjünk előre a szocializmus útján, hogy országunk és népünk számára biztosítsuk a szebb és jobb élet anyagi feltételeit. — A tavaszi mezőgazdasági munkák — folytatta — mindenkor az emberi munkaerő, az igásálLomány és a gépi- technika nagyfokú igénybevételét követelik. De az idei tavaszon nemcsak erről, hanem sokkal többről van szó. Arról, hogy a rendes szokásos tavaszi mezőgazdasági munkákon kívül — a tavalyi kedvezőtlen, egy emberöl- ■ tőben csak egyszer előforduló időjárás és a mezőgazdasági irányító szervek rossz munkája következtében — rendkívüli feladatokat kell megoldani. Ismeretes, hogy a múlt tavaszi kései fagy, majd a súlyos aszály nagyarányú terméskiesést okozott, ami az'ellátásban, az áruforgalomban és a termelésben egyaránt érezteti kedvezőtlen hatását. Alapvető feladat, hogy a tavalyi terméskiesést minél előbb pótoljuk. Ezt az őszi mezőgazdasági mun- tkákfka’l .’kellett elkezdeni. Meg kell azonban mondani, hogy az új termelési esztendő, a szakadatlan őszi esőzések miatt igein kedvezőtlen körülmények között indult. Ezt tetézték olyan súlyos hibák és mulasztások, amelyek a felszabadulás óta eddig még nem fordultak elő, s ,amelye'ket a mezőgazdaság vezető szervei, az FM és az ÁGEM, valamint .alsóbb tagozataik most elkövettek. Az egyik legsúlyosabb mulasztás az őszi mélyszántásban mutatkozó nagyarányú elmaradás. — A földművelési szervek másik súlyos mulasztása az őszi vetéseknél történt. Súlyosbította a hei'yzetet s a földművelés ügy vezetőinek felelősségét, hogy a megfelelő ellenőrzés hiánya és a jelentőszolgálat lazasága következtében valótlan jelentéseikkel megtévesztették a kormányzatot és a pártot. Ilymódon a kenyérgabona kérdés, amely mezőgazdaságunk szocialista átszervezésével járó döntő termelési Probléma, jelentőségében megnőtt. Ebből logikusan következik, hogy megoldására rendkívüli erőfeszítéseket kell tenni. Tavolyi tanulságok — Mezőgazdaságunk mai helyzetéből adódnak azok a nagy és nehéz feladatok, amelyeket az előttünk álló hetekben, hónapokban meg kell oldanunk. Mielőtt azonban erre rátérnénk — mondotta Nagy elvtárs — szükséges, hogy a múlt esztendő termelési tapasztala' tatból, abból a súlyos leckéből, amelyet kaptunk, bizonyos tanulságokat levonjunk, A legfőbb tanulság az, hogy a természet mostoha viszonyai, az időjárás szeszélye elleni sikeres küzdelmekre nem vagyunk felkészülve! sem, agrobiológiai, sem agrotechnikai, sem pedig szervezési-igazgatási tzempontból. Kísérletügyünk nem tart lépés t a fejlődéssel és ami a döntő, elszakadt a gyakorlati munkától, az élettől, a termeléstől. A tavalyi fagy és aszály súlyos hatása mutatja, mennyire tűrhetetlen az, hogy nő v én yn e m esítőin'k e 1 h a ny a g ölj ák a faggyal és szárazsággal szembpn ellenálló növényfajták kitenyésztését és meghonosítását. Mezőgazdasági termelésünk vetőmaganyaga nem megfelelő, leromlott, silány és a felújító munka nem kielégítő. Köztudomású, hogy terméshozam tekintetében valahol hátul, tizenhetedik helyen kullogunk a világban. Amíg nem teremtünk gyökeres fordulatot az .agrobiológiai tudományos munkában és széles alapon, a micsuríni agrobiology útjain hozzá nem fogunk a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásához, nem tudunk úrrá lenni a természet elemi erői felett, mindig ki leszünk téve az időjárás vb szontagsÉgai okozta ""súlyos Károknak. Nem szabad megismétlődni annak sem, hogy alapvető agrotechnikai kérdésekben a termelést irányító szakemberek között a legellentétesebb nézetek nyilvánuljanak meg, ami gyakran lehetetlenné teszi a szükséges agrotechnikai intézkedéseket. Ez történt a múlt tavaszi fagykárok idején és a teljes bizonytalanság megismétlődött az lagronómu- sok körében a'kései, a téli gabonavetések kérdésében. Az őszi búza- vetésben bekövetkezett nagyarányú 'elmaradásban nem kis szerepe van annak, hogy az agronómusok és egyéb növénytermelé'si (szakemberek nagy része az őszibúza kései vetése ellen foglalt állást. Mezőgazdaságunk íej'lődése, a kitűzött termelési feladatok megvalósítása és nem utolsósorban a természet mostoha viszonyai elleni sikeres küzdelem parancsclóan megköveteli, hogy a magyar mezőgazdaság szakemberei, tudósok, ? gro- nómusok, kísérleti vezetők és élenjáró termelők, az agrotechnika alapvető kérdéseiben Micsurin, Viljamsz, Líszehko tanításai és a szovjet tudomány legújabb eredményei alapjan, egységes és határozott álláspontot alakítsanak ki. Olyan álláspontot, amely nem hátráltatja, hanem elősegíti a felm; rülő nehézségek leküzdését. A tavalyi nehézségeik leküzdésére irányuló munkában 'kiütköző.oc a tanácsok mezőgazdasági app t fiúsának, a megyei és járási osztályoknak a hibái és gyengeségei is. A mezőgazdasági osztályok magas létszámuk ellenére nem tudták kellő,képűén biztosítani őszi mezőgazdasági munkák, a száacús- vetés sikeres végrehajtását, rém tudták legyőzni a nehézségeket. Az apparátus nehézkes, lassú. Munkája nem elég szákszerű. Sok esetben elferdítik, rosszul alkalmazzák a helyes intézkedéseket. —• Komoly tanulságokat kell levonni a tavalyi tapasztalatokból ;.z ÁMG-nak és az egyes gépállomásoknak is - szögezte le Nagy Imre elvtárs. - Rosszul! szervezték meg a munkát, hibák voltak a gépek Kihasználása és ka rb an far t ás a, valamint a traktorosok bérezés,e körül. Nem megfelelő a gépállomások viszonya a termelőszövetkezeteikkel; a gépállomások nem éreznek kellő felelősséget a termelési eredményekért. A fegyelem lazasága, az .agrotechnika, a műszaki és a .politikai vezetés ziláltsága, fő tényezői voltak jelenlegi nehézségeinknek. Az elmúlt esztendő kemény lecke volt állami gazdasága ink, t e rímelő sz öv e tk eze t ein'k, szok vezetői, dolgozói, valamint az egyéni dolgozók számára egyaránt. Az a tény azonban, hogy .szép számmal vannak állami gazdaságok, 1 ermelcszövetkezetek és egyéni gazdaságok, amelyek jó, sőt kiemelkedő termelési eredménve- ■ket értek e] és az őszi szántás - •veiéSí tervüket is teljes'A ti hk, mm tatja, hogy ahol a jó gazda gondjs- ságáva.l, a korszerű agrotechnika széleskörű alkalmazásával, jó munkaszervezéssel, határidőre végezték «1 a mezőgazdasági munkákat, ott az eredmény nem marad'-. el, Sikeresen leküzdötték az elemi csapások, az időjárás viszontagságai káros ,következményeit és jól felkészültek a tavaszi munkára is. Megnövekedett feladatok — Az elkövetkező hetekben, hó napokban az eddigi . tavaszi munkáktól eltérő rendkívüli fék dalokat kell megoldani, ami ké .égt-de- nűí rendkívüli erőfeszítéseket, jobb szervezést, irányítást, ellenőrzést és minden termelési tényező teljes latba vetését követeli. A m-zt gazdasági feladatokat a kövaöíftz 5 sajátosságok jellemzik: 1. Lényegesen több talajmun- ■kát kell elvégezni, mégpedig úgy, liQgy a többletmunka nem a tavaszi munkáik egész időszakára elosztva, hanem február végén és március első felében jelentkezik. A gyorsaság általában döntő tényező lett az idei tavaszon. 2. A tavaszbúza vetésterülete csaknem megtízszereződik. Ez minden szektorban és az ország egész területén új feladat, s a munkaszervezésben és az agrotechnikában új kérdések megoldását teszi szükségessé. 3. Fel kell készülni tehált arra, hogy — főleg márciusban —■ minden egyéb feladat mellett elvégezzük a hatalmasan megnövekedett szántási, talajelőkészítési munkákat és a tavaszbúza vetését. 4. A munka torlódása miatt rendkívüli jelentősége van a határidők pontos (betartásának. Kedvezőtlen időjárás esetén a határidő betartásának fontossága még növekszik. Ha nem tartjuk be a határidőket, akkor az idő rövidsége és a munka megnövekedett meny- myisége miatt összetorlódó feladatokat nem tudjuk megoldani-. 5. Végül az idei- tavaszon a szokásosnál jóval több gondot és munkát kell fordítani a növényápolásra, az őszi vetések felerősítésére, továbbá a fagy vagy a kártevők okozta vetéskíesés pótlására. JMagv elvtárs ezután rátért az előttünk álló legfontosabb feladatok ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb és legsürgősebb feladat a szántás, a talaj elclkéiszí- tése. — Tudjuk, — folytatta, — hogy a talajnak, mint termelőeszköznek egyéb termelőeszközöktől eltérően, az a sajátossága, hogy helyes felhasználás mellett termelékenysége nem csökken, ellenkezőleg, növekszik. Az a módszer, amely a talaj te rmok áipeiss égének növelését biztosíthatja, a helyes talajművelés, a korszerű talaj előkészítés. Az idei tavaszon a jelentős terménykiesés pótlásában döntő jelentősége van a holdankínti hozam maximális fokozásának. Ennek legfontosabb eszköze a jó talajmun ka, az okszerű talajelőkészítés. A tavaszibúzáinál az okszerű talaj- előkészítés döntően befolyásolja a terméseredményeket. De így van ez egész növénytermelésünkben. — A morzsalékos talajszerkeze- tet, amely a termelékenység alapfeltétele, jó traktor munkával lehet és kell, biztosítani. Ilyen módon növénytermelésűnk eredményei döntően attól függenek, hogy milyen talajmunkát végeznek a gépállomások. Az ÁMO rnu<.KŰjúiól — A kormány a gépállomások munkájának megjavításáról! hozott határozatával minden feltételét megteremtette annak, hogy ;l gépállomások megnövekedett termelési és műszaki feladataiknak teljes mértékben megfeleljenek, hogy a t’avaszi talajmun kákát kellő időben és a kívánt jó minőségben elvégezzék. — Az AMG feladata a téli idényben az erő- és a munkagépek javítása volt. Meg .kell állapítani, hogy komoly Lemaradás van, különösen az erőgépek generálja vitásában. A batáridő február 28. Az ÁMG vezetésének fő • feladata az erőgépek generáljavításának határidőre és jó minőségben való elvégzése, Az ÁMG másik feíadata az volt, hogy az ősszel elmaradt mélyszántásból minél többet pótoljon és ezzel csökkentse a gépállomások előtt álló tavaszi talajmunikák mennyiségét, elejét vegye a tavaszi munka torlódásának. Annak ellenére, hogy az időjárás általában kedvezett a szántásnak, az elmaradás pótlásáért alig történt valami. Az ÁMG felelőtlen, hanyag és t ehe te len régi vezetése, szervezeti ziláltsága, a nagyfokú lazaság az' állami fegyelemben és a munkafegyelemben, nem utolsósorban pedig az ellenőrzés hiánya, (akadályozta az ÁMG előtt álló feladatok eredményes megoldását. Az ÁMG-be.n még meghúzódó 'ellenséges elemek, az éberség hiánya következtében mindezt kihasználhatták. Az ÁMG vezetésének, s természetesen magának a földművelésügyi minisztériumnak is egyik legégetőbb feladata a talajmunkák, elsősorban a szántás ütemének maximális meg gyorsítása, a napi teljesítmények megsokszorozása. Ennek útja — e gépjavítások meggyorsítása'révén az egész traktorpark mielőbbi munkábaállítá- sa és kapacitásának teljes kihasználása. E feladatok megvalósításában döntő szerepe van a gépállomások szervezeti és műszáki felkészültsége -alapos ellenőrzésének, a tavasízi szemlének. Ennek megszervezésére igen nagy gondot kell fordítani, hogy valóban hatékony legyen, feltárja a hibákat és hiányosságokat, hegy ne váljon formálissá, ne bürokratikus ipapírellenőrzés Jegyen. A gépállomások munkájában tapasztalt (súlyos hibák éé hiányosságok oroszlánrésze abból származott,'hogy nem voltak megszervezve, vagy csak nagyon lazán működtek az állandó traktoros brigádok. Ebbel világosan következik, hogy a tavalyi súlyos hibákat elkerülni csak akkor lehet, ha eb.- fcen a kérdésben döntő változás következik be. .— Az ÁMG-nek, mint a mező- gazdasági termelés fejlesztése és szocialista átalakítása leghatékonyabb állami szervének legnagyobb hiányossága az, hogy eddig nem tudott iszoros termelési, technikai és politikai kapcsolatot teremteni a termelőszövetkezetekkel, hogy elszakadt tőlük — hangsúlyozta! Nagy elvtárs. A gépállomások és a termelőszövetkezetek jó kapcsolatának megteremtésábem nagy jelentősége van a gépállomásokról szóló minisztertanácsi határozat mellékleteként kiadott szerződésmintának. A szerződés döntő jelentősége abban van, hogy nemcsak ér. cefceitté teszi a gép’áltei. 1st t. *cí meíőszövetkezet termelési eredményeiben , hanem felelőssé is teszi érte. Ezzel az eddigivel szemben jelentősen megnövelkedett a gépállomás >agnonómusán0.k szerepe, 'aki nemcsak a gépállomás gépi munkája agrotechnikai előírásainak betartásáért felei, hanem a termelőszövetkezet termelési terveinek teljesítéséért is. A gépállomások csak akkor tudnak megfelelni azoknak a jogos várakozásoknak, amelyeket a párt és a kormány tá maszt munkájukkal szemben, ha ezekre a feladatokra széles körben mozgósítják a gépállo mások dolgozóit. A tavaszi talaj munkák igen nag’ részét igaerővel 'kell elvégezni egyrészt azért, mert a legnagyobl arányú elmaradás az őszi mély szántásban az egyéni gazdaságok nál van, másrészt, mert lerőgépeinl kapacitásának legteljesebb 'kihasiz nálása sem elegendő a talaijmunká! gépierővel való elvégzésébe! Ebből világosan következik, hog az igaerőt a talajmunkáikra ke] összpontosítani és elejét 'kell vem annak, hogy a fuvarozás, piac szállítás, vagy egyéb elvonja a igaerőt a mezőgazdasági munkát tói. A helyi tanácsoknak szigorúa végre kel! hajtana az erre vonatke zó rendelkezésekéit. Műveljünk meg minden talpalatnyi földet — A tavaszi mezőgazdasági mur kák főszempontjai: minden ta palatnyi föld megművelése — hant súlyozta Nagy elvtárs. — Bár föld kötelező megművelésére van mák rendelkezések, mégsem kön1 nyű a feladat megvalósítása, me: nemcsak a birtokban, tulajdonba! vagy haszonbérben levő területi két kell megművelni, hanem a úgy nevez ett tártál ékt e rü Le t e k e a parlagcn fekvő és gazdát!an fc de’ket is. A fő feladat itt a bel tanácsokra hárul, amelyek kötél sek gondoskodni a hasznosításre elsősorban úgy, hogy a tartalékt rületeket a termelőszövetkezete (Folytatás a 2. oldalon)
