Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-11 / 35. szám

Szerda, 1953. február 11. SOMOGYI NÉPLAP ______________ t a ■nnnKdWBan»,-HMBaftJMWMMB aoMaR^saww ffl Á kutasi állami gazdaság új szervezeti felépítése. A KÖZELGŐ TAVASZI munka'den brigád ferülleíán eigy egy fe­lelőst 'állítanak be a >tlágya szak komoly faládátok -éllé lálMja álla­mi gazdiaságaimkat. A ltjává,szí sxá-n- rós-veté« időbeni teO/esíltése meg- kövölelú állami gazdiaságainlkítóí, fe°,g,y alaposan fellktsziiiijenek er­re a csatára. Állami gazdaságaink most már az új szervez-víi felépí­tés a&apján készítik el a gazdaság üaeni'terv-é't. Az új szervjíz-eiti fel­építéshez a világ iíegfejjjíiltebb me- zógínzcaságán a k tapasztalait*», a Szovjjetuntioban elért eredmények adlak 6tz alapot. Az új szervezési alapon líésztül a kutas államii gazdaság is az 1953-as tieTvfeCiaidato'k végre- bajitá-sárc. A gazdaság a múlt év­ben sok ‘hasznos (tapasztalat tál gazdagodott, meúyeket ftl'lhaisz,ná'É •aik az 1953. évii ‘tlervké'sizítésnéí. Az idei év nagy ikövetélményeket támaszt az állami gazdaság elé. A gazdaságnak kőzet 4 «izet hold földterülete van, amit az új szer­vezés szerint 3 brigád közit osztat­tak szét. A termelési tervet most bongják feö, így mindem brigád elő­re (tudja, hogy milyen nővényfél’e- *é!f}bő', mennyét keli tienmelnii. A bri gád és azon belül a munkacsa­pat, de minden egyes dolgozó már most meglismie-ri tervíeladafót. Az állami gazdaság vezetősége nem- «aa-k a íöíldterülieteit ad;,a át a hrí- fádnak., ban,am a hozzátartozó gazdasági felszerelésit, traktort, munkagépeiket, ló- és ökörfiogaitot, valamint a szükséges vetőma go?, ■lütrágyát, szervestnágyát is. A BRIGÁD MINDEZEKET jegy- *őkiönyvi!e.g veszi át a .gazdaság vezetőségétől'. Ez a szervezési módszer lehetővé te.sni, hogy már most, a léli időszak alatt a brigád és ezen belül a munkacsapat meg­tegye az előkészítő munkálatokat, mi-nü ^ trágyák!hordás, vetőmag tisztítás, gépjavítás s-fb. Minden brigád már elvégezte a megtisztítást és gyors ütemben ha­liad a trágya kihordása. Ezt a mun­kát a tavaszi vetés megkezdéséig befejezik. A jövőben a trágyát ki hordják a földekre és útit érlelik. Trágyaérlelésihez szupe rfos zf á to t «Tkabnazniak, ami nemcsak hogy értékesebbé teszi a szervestrá- gyát, hanem elősegíti a trágya ér- lelésát is. A fcultasi állami gazdaság veze­tői megfogadták Rákosi elvtárs ta- «ásaeéit, melyet a tnágvclkezelős­ről adott. Elhatározták, hogy min­szerű kezelésére. A TERMÉSHOZAM NÖVELÉSE •érdekében az állami gazdaság nagy gondot fordít az agrotechni­kai módszerek szé’ieslklörü (alkal­mazására. A ’tavalyi tapasztalatok meggyőzően igazolták az új tér me! esi módszerek termést fokozó hatását, tavaly már az összes kukor cát -négyzetasen vetették. Az állami gazdaság rjégyzetesien vetett kukoricája közel 10 mázsá­val adott többet holdanként, mint az egyéni dolgozó parasztok régi módszerrel vetett -kukoricája. Ugyanígy a burgonya terméshoza­ma is j-eléntőisen felüiróiúl-ta az egyéni dolgozó parasztokét. Tavaly még kézierővel1 végez­ték a kukorica és burgonya négy­zetes vetését, az idén .azonban már kukorica- és iburgonyavetőgépek könnyítik meg a dolgozók munka ját, A gépeket most kapta meg az állami gazdaság. A dolgozók öröm­mel fogadták ezeket a gépeket, nem félnek, hogy a gép kiszorítja őket a munkából, mint a múltban. Ezek a gépek nemcsak hogy meg­kímélik a dolgozókat a nehéz fi­zikai 'munkától; hanem jelentős megtakarítást is eredményeznek a gazda,s,ágnak. Például tavaly egy- egy holdon a kukoricának négyze­tesen való elvetése naponta két munkaerőt vett igényibe. Géppel két munkás egy nap alatt 10 hol­dat vet be. A gépvetés jelentősé­ge azon tűi, hogy jelentős munka­erőt szabadít fel a nehéz testi munkától'!, hozzájárul a terméjs- eredmény fokozásához, mivel a magot megfelelő mélységben, ned­ves 'földben helyezi el. A kutasi állami gazdaság ebben az évben a dohánypalá,utazást is géppel végzi, ehhez már szintén megkapták a paiántázó gépet. A gépesített pal'áwtaüiteitéis újabb megtakarítást eredményez. Egy hef'id (kézipailánifázása hat munka­erőt vet-t igénybe eddig. A géphez mindössze két ember munkája szükséiges é'S. egy nap álhitt 4—5 holdon végzi el a palántázást. A gazdaság gépesítése hozzájá­rul: a megnövekedő6t feladatok st" Iketreis elvégzéséhez. A gazdaság A TÉLI GÉPJAVÍTÁS alatt ál­landóan ellenőrzik a javítás mi­nőségét, hogy ezzel' elejét vegyék az állandó üzemzavarnak. A javí­tási munkák már befejezés felé közelednek. A javítóbrigád jó munkát végzett és biztosította,, hogy a gépek határidő előtt rend­ben és üzemiképes állapotban le­gyenek. Az állami gazdaság a párt és a kormány útmutatása nyo­mán eíbiben az éviben jelentősen növeli a takarmány vetés területét. Az 1952 es évben mindössze 120 hcí'd takarmánykeveréket vetet­tek, az ősszel: már az 1953. évre 400 holdra növelték az őszi ta­karmánykeverék vetésterületét. Jelentős területen kívánnak má- sddvet'ésű növényt vetni az állít,t- áilflomány takarmányozásának íbiz- tosítiására. A kutasi á'ilami gazdaságban most, a tel folyamán nagy gondot fordítanak a dolgozóik politikád és szakma^ nevelésére. A PÁRTSZERVEZET rendsze­res poliC'kai oktatásban részesíti a gazdaság párttagjait és párton- kívüli dolgozóit. A fiatalok részé­re DISZ politikai kört szerveztek. Nagy figyelemmel ha'llga tjá'k a dol­gozók a szakmai 'előadásokat is. A guzdiaiságban jelenleg a nő- vénytermeszté&ben részvevők szá­mára hároméves tanfolyamot szer­veztek, amelyen 23 hallgató vesz részt. Ezenkívül hároméves állat- tenyliszitcd tanfolyam is iiiJu.tr, ezen 54 hallgató vesz részt. Ezé. ken ci tanfolyamokon képezik ki iá gazdaság jövő szak.kádereit. Az állami gazdaság dolgozói lendüle­tes jr..-u nka ve rsennye 1 harcolnak ebben az évben is a munka termi-s- télkenys-c'giéfljek emeléséért, a ter­mések önköltségiének csökkeruésé- ért, az árutermelés fokozásáért a1 gaizidaság szervezeti és gazdasági erősödéséért. Az eredményes mun­ka azonban csak akikor lesz biz to ‘ , síttvia., ha a pártszervezet egy-egy í faliadéit elvégzésére mozgósítja a fcomm-JTrátákia't, ha a kemmuniis •ták példamutató munkájukkal ma gukik'f-1 tudják vinni a párto-pkívü. lifclk széles tömegét. A min'sztertanács határozató na.k ösztönző Latás« ma sík elesem 'teljesíterii tudják 1953. évi ‘orv- feladataikat és ezzel elősegítik né vez*e“ő:sóge ezéirt igen nagy gon­delt fordít a munkák idején a gé­pek kap ad fásának teljes kihasz- ipi demokráciánk gazdasági crősö- náiására. dérét. Erősödik a somogyacsai Lenin tszcs A somogyacsai Leni n termelő- Mopoi’t 17 családdal. 23 taggal 154 hold földdel kezdte meg 1952 feb­ruárjában a működést. Ekkor még nem volt tagosítva a csoport föld­területe s így a sok keskeny par­ódián nehéz volt megvalósítani a nagyüzemi művelést. Akadályozta ezt még az is, hogy előtte ősszel minden csoporttag egyénileg vetet­te be földterületét. Jószágállomá­nya is kevés volt a'csoportmik, csu­pán 7 , lovuk volt. A párt és az állam a fiatal, kez­dő csoport segítségére sietett. A földművelésben nagy segítséget kaptak a gépállomástól. A csoport 10 darab tehenet és 19 darab anya­kocát kapott az államtól. A növény­termesztésben még nem az alapsza­bály szerint, munkacsapatokban és brigádokban dolgoztak. De a küz­deniakarás. fűtötte a tagokat a na­gyobb eredményekért vívott harc­ban. A 'növényápolást időben és jó minőségben elvégezték; így a múlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére is kukoricából 20 mázsa hgldan'iénti átlagtermést értek el. A jó munka meghozta a gyümölcsét gazdag jövedelem jutott a tagok­nak. Az évvégi zárszámadáskor egy-egy munkaegységre jutott bú­zából 3 kg, kukoricából 6.20 kg, árpából 1.70 kg, zabból 19 d g, bur­gonyából 4 kg, szénából 4.50 kg, cukorból 16 dkg és 3.56 forint kész­pénz.­Gábor Ferenc, aki lelkiismeretes («unkával 288 munkaegységet szer­zett, szép jövedelemhez jutott. Ha­zavitt a csoportból 8.64 mázsa bú­zát, 17 mázsa kukoricát, több mint 8 «rózsa árpát, 70 kg zabot, 11.52 Mázsa burgonyát, 12 mázsán felül .-*é»át, 17 kg cukrot és több mint IfiOé forint készpénzt. — Még soha ilyen jövedelmem ■ wn volt, bárhol dolgoztam is az­előtt és nem is éreztem olyan biz­tonságban a családomat, mint ami­óta a csoportban dolgozom” — mondja Gábor Ferenc. A csoport többi tagja is megelé­gedéssé beszél megváltozott, bol­dog életéről . — Az államnak sem maradtunk adósa és most még nagyobb üröm­mel indulunk harcba az idei maga­sabb. terméseredményekért' — mondja Németh elvtárs, a tszcs'el­nöke. — j\Iost már megnőtt co- portunk ereje, mert nagyobb csa­láddal vagyunk. A csoport szép eredményei sok dolgozó parasztot meggyőztek So- mogyacsán a nagyüzemi gazdái o- dás előnyeiről. Az idén már 95 csa­lád 154 -taggal műveli közösen 877 hold földjét. A földterületet ta- gosftották s az idén már a gépi munkák segítségévei, az új agro­technikai módszerek nagyobbmérvű alkalmazásával növelik termésered­ményeiket. Az őszi vetést időben e'végezték. 35 hóidon vetettek búzát -eresztsorosan, ezt'a tavasszal fej­trágyázzák. Az őszi mélyszántásnál volt hiány a terv teljesítésében, de az igali gépállomás traktorosai már szántanak, hogy a lemaradást helyrehozzák. A téli trágyahordást a héten befejezik. A tavaszi vető­magvakat kitisztították és megfele­lő helyen tárolják. A tavasszal 10 holdon vetnek keresztso.rosan ár­pát, négyzetesen vetnek 70 holdon kukoricát, 10 holdon napraforgót. A kukoricánál, a napraforgóinál és a rozsnál pótbeporzást alkalmaznak. Az üzemtervet pontosan, a gépállo­más segítségével elkészítették. Meg­alakították a brigádokat és a mun­kacsapatokat. Ezé; jegvzöKönyvilcg veszik át területüket és a Szüksé­ges munkát szkpzö et. A csoport pártszervezete gondosan kiépítette a hépnevelőhálózatot minden bri­gádban és munkacsapatban. Arra kell törekedni a pártszervezetnek. bogy az állandó népnév-élőmunkát biztosítsa, hogy minden esetben mozgósítani tudják a csoport tag­ságát a munkák időben és jó mi­nőségben való elvégzéséért folyta­tott harcra. Éberen őrködjenek a muii’ afegyelőm szilárdsága felett, nehogy bárki megbontsa azt. A csoport jószngállománya is megnövekedett s most már mintegy 74 darab ló, 58 darab sertés, 22 darab szarvas- marha van közös tulajdonukban. Ahogy a számok mutatják azonban, nőm helyes a csoport állatállomá­nyának számszerű összetétele, mi­vel hogy szarvasmarhaállományuk jóval kisebb, mint a lóállomány. A csoport vezetősége maga is belátja, hogy nincs szükségük ennyi léío; gatra, hiszen a gépek végzik a ta- lajművelési munkák többségét. Már több esetben fordultak emiatt a tahi járási tanács mezőgazdasági o-ztályáhcz, azonban a járási ta­in ács véleménye szerint a lóá'llo- mányt fel kell szaporítani 88 darab­ra. Úgy látszik, a járási tanács mezőgazdasági osztálya nem veszi figyelembe azt, hogy á gépi mun­kával mindinkább nélkülözhetővé válik a csoportban a r.agyobbszámú lófogat. De feltételezhető az is, hogy a járási tanács a tszcs állattenyésztési és továbbfejleszté­si tervét nem megfelelő körülte­kintéssel készítette el. Helyes lesz, ha a járási tanács sürgősen meg­nézi a somogyacsai Lenin tszcs-nél ezt az ügyet és megteszi a megfe­lelő intézkedést. Erre annál is in- 1 ább szükség van, mert a csoport takarmányozási nehézségekkel küzd és ahogy a tszcs vezetősége is vélekedik, sokkal jobbnak lát­ják, hogy a lóállomány csökkenté­sével még inkább növelhessék szarvasmarha- és sertésállományu­kat. A II. Országos MSZT-kongresszusra készülnek a barcsi MSZT-tagok A Msgyar-Szovjet Társaság me­gyei küldöttválaszíó értekezletének határozata szellemében barcsi M.SZT alapszervezetek tagjai is megkezdték munkájukat a tagszer­vezés és az ,,Uj Világ” előfizetői­nek gyűjtése terén. Az új tagok szervezésében külö­nösen jó munkát végzett Pájer Jó­zsefeié, a posta dolgozója, aki a II. MSZT kongresszus tiszteletére már. is 40 új tagot szervezett be. De ugyanilyen jó munkát végez a kö­zönségszervezésben is, hetenként átlagosan 5-0 látogatót szervez a filmelőadásokra. Az MiSZTtagszervezés terén nem sok’ ai .marad el Pájer Józseí- né mögött Bogyó Jánosné, a barcsi Vörös Csillag tsz tagja, aki már ezideig Bér kies Józseffel, ' a tsz könyvelőjével 52 új MSZT-tagot szervezett be. Vince János, a Vörös Csillag ‘ asztalosműhelyének dolgo­zója pedig azzal készül a II. orszá­gos MSZT kongresszusra, hogy a termelőszövetkezet kertészete ré­szére szükséges melegágyi kertek mun áját negyedévi tervén felül el­készíti, brigádjával a 18 --holdas kertészet részére az új berendező­si tárgyakat teljesen elkészíti. Lelkesen készülnek a kongres­szusra a Barcsi Fűrészüzem MSZT szervezetének tagjai is. Morvái A ta­tai és Kapocsi György sztahanovis­ta dolgozók vállalták, hogy mun­kateljesítményüket a kongresszus tiszteletére 122 százalékról 140 szá* zalékra emelik, — vállalásaik tel­jesítésében máris szép eredménya- lcet értek el. Nagy gondot fordítunk arra is, hogy a dolgozók fokozottabban megismerjék a Szovjetunió népei­nek eddigi eredményeit. Február l én pl. filmelőadás keretében Lo- sonczi Pál elvtárs, a Vörös Csillag tsz elnöke előadást tartott az MSZT helyiségében szovjetunióbeli ta­pasztalatairól. Az előadáson nagy­számú hallgatóság és számos hoz­zászólás volt. Továbbra ij állandóan felada­tunknak tartjuk, hogy itt, déli ha­tárunkon, Tito szomszédságába« mégjobban megismertessük és meg­szerettessük dolgozóinkkal a Szov­jetuniót. bevonjuk őket az MSZT szervezet munkájába. Perl Imre Barcs. II munkamóiiszerátadások nyomán javult a minőség növekedett a termelés a Teitümien A Kaposvári Textil műve; dolgo­zói a fejlett szovjet munkamódsze­rek elsajátításával és helyes alkal­mazásával harcolnak a magasabb eredményekért. Az üzemben munka­módszerátadók segítik a dolgozókat, hogy a gyár minőségi és mennyi­ségi termelése állandóan növeked­jék. A mumkamódszerátadás ered ményei november hónaptól kezdve lemérhető-!; az. üzem teljesítményé­ben. Január hónapban az üzem át­lagos teljesítménye 109.9 százalék volt, míg a múlt év novemberében a munkamódszerátadás megkezdésé­nek idején 100 százalék körül volt. 1952 'novemberben megkapta az üzem a Szovjetunió könnyűipari minisztériuma által kiadott: ,.A pa­mutfonoda, gyűrüsfonó és előfonó munkájának megszervezése” című brosúrát. A gyár vezetősége a mű- szakia; és a dolgozók javaslatai alapján napirendre tűzte, hogy_ a brosúra anyagát gyakorlatilag át­adják a dolgozóknak. A vállalat ve­zetősége Királyházi Ferenc techni­kust bízta meg a munkamódszer- átadás megszervezésével. Királyhá­zi Ferenc a legalaposabb körülte­kintéssel szervezte meg az oktató­gárdát, akik a fonónő' nek, a gé­peken mutatják be a szovjet mun­kamódszereket. Királyi lá/i^jlvt áss a gyár két legjobb munkása! v tte maga mellé, Marcali Andrást és Szegedi Rózát. Az üzem két dolgo­zója a brosúra anyagát újra átvet, te elméletileg és gyá orlatilag. Mindketten- kiválóan vizsgáztak a szovjet munkamódszerekből. Ezzel megteremtették a gyakorlati alkal­mazás egyik feltételét. Csepregi Győző főmérnök megadta a meg­felelő támogatást és segítséget a szclesebbkörű szervezésben és az új módszer alkalmazásiban. Kéthetes tanfolyamot tartottak az tíz mben. amelyen több dolgozó el­sajátította a szovjet munkamódsze­reket. A munkamódszerátadókat a vizs­ga után elosztották a különböző üzemrészek műszakaiba«1.. Az előre elkészített ütemterv szerint tanít­ják a dolgozókat, vagyis minden munkafogásnak megvan a beüte­mezett ideje és így nem fordul elő az, bogy a dolgozó a sok munkafo­gás közül nem tanul meg egyet sem. Amennyiben a tanulás nehe­zen menne egyes dolgozóknak, a munkamódszerátadók ismételten a helyszínen mutatják be a különböző nuvFdcafogásokat. Nagy segítségük­re van a „szovjet pamutipari szak- könyv” is, amely világos és egysze­rű szavakkal érthetővé teszi a leg­bonyolultabb szakmai kérdést is. A könyvben sok ábra van a külön­böző munkafogásokról. Az egy-es muhkafogások elsajátításáról vizs­gáznak. A műszakokban az egyes üzem részekben- a munkamódszerátadást egy-egy technikus ellenőrzi, akik közül többen már az üzem által nevelt új műszaki káderek. A mun­kamódszerátadás rendszeresítésével és a fejlett szovjet munkamódsze­rek alkalmazásával a gyár termel- vényeinek minősege 50 százalékkal emelkedett. Eddig a főkérdés a mi­nőség volt, ma már emellett, a munkamódszerátadások következté­ben a gyorsabb mennyiségi terme­lésre vehették az irányt és a ter­melés menetében már 20 százalékos javulást értek el. A munkamódszerátadók verse*y- ben vannak egymással és maguk a szovjet munkamódszert elsajátí­tó fonónők is versenyeznek. Időn­ként lemérik az egyes mumkafogá- sok idejét és a szálak minőségét. Ezeket az adatokat rávezetik a fo­nónők kartonjaira és így figyelem­mel lehet kisérni egyes fonónők fej­lődését. Ezek alapján mérik le a versenyek állását és ezt verseny­táblákon nyilvánosságra hozzák, •népszerűsítik. A faliújságon megdr c?érik azokat, akik jól sajátították el a szovjet mun' amódszereket é» kimagasló eredményt értek el a termelésben. Azokat, akiknél nem mutatkozik javulás, szintén faliújságon szólít­ják fel- szorgalmasabb munkára, így a faliújságot is a nevelés szol­gálatába állították és ezzel ' segí­tik a munka versenyeiét. A szovjet munkamódszerek elsa­játításának versenyében az A és C műszak holtversenyben megelőzte a B műszakot. A szovjet munkamód­szerek .átvételében a legjobb időt és minőséget Tóth Ilona, Vincze Gizella és Havasi Etel fonónők ér­ték el. • A munkamódszeré’; átadásába* jó eredményt ért el Varró S. Lajos, Szabó Ferenoné és Németh István­i)Türelmes és áldozatkész mun­kával tanítják a hozzájuk beosz­tott fonó.nőket. Munkájuk nagyban hozzájárul az üzem fokozódó jó eredményeihez. A munkamódszer­átadások megszervezésében nagy szerepe van Kovács Lajosinénak és Gelencsér Ilonának, akik szorgalmas és becsületes munkájukkal biztoaít- jálc a munkamódszerátadás zavar­talanságát. A szovjet mun­kamódszerek alkalmazásával a gyár eddig is kiváló eredményt ért el és a jövőben még több kiváló szak­munkás nevelésével még nagyobb eredményeket érhetnek el. MŰVÉSZI KÉPESLAPOK KERÜLNEK FORGALOMBA Levelezőlap-sorozat jelenik meg a XIX. század realista magyar festői műiéiből és „Budapest tájai” cím­mel Zádor István Koasutlrdíjas festőművész akvarelljeiből. Mind­két levelezőlap-sorozat még ebben az évben forgalomba kerül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom