Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS TÉLVÉGI ÉS TAVASZI TEENDŐK Múlt év őszén valamennyi szov- hozban megteremtették a mezőgaz­dasági növények magas termésho­zamának biztosításához az összes feltételeket. Most arra törekednek, hogy pontosan elvégezzék az ősz. #zés télvégi és tavaszi munkálatokat, biztosítsák az áttelelő vetések tel­je* épségét és növeljék a talaj ned­vességtartalmát. Hófogás A tél második felében különösen nagy gondot fordítanak a hófogás- ra. Minden tízcentiméteres hóréteg mintegy 300 tonna vizet ■ jelent hektáromként, ez pedig elegendő ahhoz, hogy három mázsával növel­je egy-egy hektár búzatermő föld hozamát. Már most gondolnak arra, ho­gyan gazdálkodjanak majd a lólé­vel. A kísérletek bebizonyították, amennyiben nemcsak hófog ist vé­geznek, hanem gondoskodnak a hó­ié tervszerű elvezetésérő,} is, 10— 15 -szőrösein több talajnedvességet lehet biztosítani, mint amikor nem kapcsolják össze ezt a két agrotech­nikái rendszabályt. Annak érdeké­ben, hogy fokozatosan történjék a hóolvadás, hamut, száraz főidet, homokot vagy tőzegport szórnak sávosan a hótakaróra. Lejtős he­lyeken keresztbe szórják a h iuiut. A sávok szélessége egy-két méter, a sávok közötti távolság pedig 5—10 méter. A legjobbnak a fenti módon beárnyékolt sávok sakktáb­laszerű elrendezése tekinthető. Azo­kon a földeken, amelyeken alkal­mazták a hó beárnyékolását, a ga­bonatermés hektáronként 4—4 és fél mázsával nagyobb volt. Új sáncoló hóeke A bevetetlen táblákon, jó' ered­ményre vezetnek a hósáncok. Ezt az eljárást azonban csak ott lehet jól alkalmazni, ahol a hótakaró 20 cin­nél’ vastagabb. A hó sávos felszán­tását hóekével végzik, mégpedig ol­vadás előtt. A lejtőkön keresztben, mintegy 30'—40 centiméternél sza­kítva vagy a lejtőm felfelé hurkok alakjában húzzák a sávokat, ami­kor is 2—3 méter a hurok kanya­rénak a sugara. Hósáncok húzására kiválóan al­kalmas az Uráli Állami Növényne­mesítő Állomás által készített hó­eke, amely két nem párhuzamos a vonóerő irányában egymástól távo­lodó, 5 centiméter vastag deszká­ból vagy 3—5 milliméter vastag vaslemezből áll. Ezeket az oldalakat keresztmérevítés tartja össze. Trak- torvontatásu hósáncoló ekénél az oldalak 275 centiméter hosszúak és 70—80 centiméter magasak. Az ol dallapok • egymástól való távolsága elől 270, hátul 70 centiméter. Ló­fogatú sáncoló hóekénél kisebbek a méretek (200, 60; 180, 50 cm.) A fából készült hóekénél felül »árok- vassal felerősített 10—12 centi méteres gerendák, a vasból készült hóekénél pedig ugyanúgy vasrudak tartják össze az oldalakat. Azelőb biebnél az oldalak csúcsifelületére szögvasat tesznek. Az eke végéhez még két 50—50 centiméter hosz- szú, áz oldalakkal azonos magassá gú párhuzamos deszkát erősítenek. Ezzel biztosítják, hogy tömör hó­sáncok maradjanak az eke után. Az oldalak homlokrészére vonórudakat szerelnek, amelyek szögben talál­koznak, itt helyezik el a vonóhor­got. Fejtrágyázás A penzai terület kuznyocki ke­rületének ..Radiscsev Hazája”-kol- hozában a hósáncok eredménye­képpen az egyik táblán 85 4 szá­zalékról 19.1 százalékra csökkentet­ték a hóié elfolyását. Ezen a táblán hektáronként 20.6 mázsa búza ter­mett, a többi részekein csak 13.7 mázsa. Nagy termésfokozó hatása van az ősziek fejtrágyázásának. Azokon a vidékeken, ahol rendszerint lassan enged fel a talaj, az ősziek „éhez­nek” és igen gyengén fejlődnek ta­vasszal. Fejtrágyázás esetén a té­len legyengült vetések helyrejönnek, szépen fejlődnek. A koratavaszi fej­trágyázásra teljes műtrágya (1— 1.5 mázsa ammoniumszulfát és ká­lisó, 1.5—2 mázsa .szuperfőszfát Aektároukint), humusz, trágyalé, baromfitrágya. Humuszból 1—12 tonnát, trágyaléből 5—0 tonnát számítanak egy-egy hektárra. A trágyalét felihasználása elptt 1;3, vagy 1:4 arányban felhígítjuk víz­zel. A baromfitrágyából 3—5, a kályhahamuból mintegy 5 mázsát lehet szónni egy-egy hektárra. A hamu használata azokon a táblákon ajánlatos, amelyeken lóherét szán­dékoznak vetni. A fejtrágyázás ak­kor a legeredményesebb, ha korán, nyomban ‘a hó elolvadása után, még fagyos talajra szórják. Rendkívül fontos, hogy az őszi szántás simítózását idejében, mi­helyt pirkad a talaj, elvégezzék. A téli és tavaszi agrotechnika el­végzése lehetővé teszi, hogy még jobban fokozzák az összes mezö- 1 gazdasági növények terméshozamát. D. Zaparin és N. Korsunova : A sztálini korszak kiemelkedő építkezései Szüntelen folyamként robognak a gépkocsik a moszkvai Lenin-hegy irányába. Az öreg hársfák havas lombjai mögül mindinkább kibonta­koznak a Moszkvai Állami Egye­tem magas épületének körvonalai. Az új egyetem valóságos város. A 38 emeletes főépület mellett szá­mos melléképület áll. A főépület .1.300.000 köbméternyi teret foglal el, helyiségeinek száma közel 20 ezer. Ha minden helyiségbe csak egyetlen percre mennénk be, ak­kor is 14 napot venne igénybe az összes helyiségek végiglátogatása. Ha végigjárnánk az épület vala­mennyi folyosóját, 25 kilométeres utat tennénk meg. Az egyetem főépületében most vakoló, parkettázó, festő és egyéb asztalos munkák folynak. Az egyetem épületeinek ablakai­ból jól látszanak a szovjet főváros többi kerületében emelkedő vagy most épülő maggaépületek. Ezek közé tartozik például a Dorogomi- lovszkaja-rakparton épülő 32 eme­letes épület, amely ezer szállodai szobából és 250 szépen megépitett lakásból fog állni. A villanyiheg sz- tők befejezték a hegesztési munká­kat a harminckettedik emeleten és megkezdték az épület csúcsának szerelését. Jevgenyij Grebenyuk hegesztő most 142 méter magasság­ban dolgozik az épületen. A Dorogomilovszkaja-rakparton épülő szállodával majdnem szemben a Moszkva folyó másik partján a A népi demokratikus országok mezőgazdasága a felemelkedés útján Vossztanyije (Felkelés)-terén szin­tén új magasépület emelkedik. 450 új lakásból fog állani az új épület. Az építkezés dolgozói most a búr kolómunkákat és az épületen belüli festési munkákat végzik. A Kalancsevszkaja-utcában, nem messze a Vörös Kaputól még egy magasépület emelkedik. Az épület 350 lakrészből álló szálloda lesz. Az épületen már a belső szerelési munkákat, a falak burkolását vég­zik. A most épülő magasépületek, valamint a Szmolenszkaja-téren és a Vöröß Kapu közelében már fel­épült magasépületek Sztálin elvtárs kezdeményezésére épülnek, szerves részei Moszkva általános újjáépíté­si tervének, új korszakot jele®t#iak a szovjet városépítészetben. FE\YEK A DNYEPER FELETT. Űj-Kahovka A millió fénypont, mint megany- nyi jánosbogár világítja be a széles dnyeperi árterületet. Gőzösünk kö­zeledik a fényekhez. Hatalmas gé­pek dübörgését halljuk. Hajnalodik. Február Van, de a tavriai sztyeppén meleg az idő. A Dnyeper szabadon hömpölygő hullámain egymás után érkeznek az uszály ka ravánokat vontató gőzösök. A szürkületből lassan kibontakozik előttünk a váro3 képe; Uj-Kahovka. Az ember alárendeli akaratának a Dnyepert Az építkezés vezetősége Uj-Ka- hovka egyik legszebb épületében helyezkedett el. A tágas dolgozó- szobában sokan vannak. Adrianov, az építkezés vezetője az új dnyepe­ri vizierőmű modelljét tanulmá­nyozza. majd egy nagy térkép fölé hajol, amelyen kék szalagként hú­zódik végig a Dnyeper. Ilyen volt. —> És ilyen lesz! — mutat Adri­anov egy másik térképre. A munka A Dnyeper jobbpartján, Kozac- kij falu mellett iszapolt zárógát szeli keresztül a folyót. Itt lesznek a vizierőtelep berendezései, A bal­parton van a hajózható zU.lp. amely biztosítja a hajók zavartalan közlekedését. A legfontosabb hidro­technikai berendezések összes ho-sz- sza eléri a 4500 métert. De beszéljen maga a munka az építők hősi hétköznapjairól. A Dnyeper partján vagyunk, a fő építkezési munkahelyen. A szi- vókotrók egész flotillája dolgozik itt. A forgóásók sűrű habot vernek a vízben és a fekete vascsöveken nagy zajjal áramlik az iszapos pép. A parton óráról-órára nő a záró- gát. Az emberek magabiztosan és hozzáértéssel irányítják a bonyolult gépeket. Másodpercekben mérik az időt. Egy élenjáró brigád • A hatalmas teljesítményű ,,Ener­getik” szívókotrót Leonid Ravinsz- kij brigádja kezeli. A brigád alig három hónapja dolgozik csak itt, de a munkanaplóba bejegyzett számok máris nagy eredményekről beszél­nek. Ravinszkij és társai idáig mintegy másfél, millió köbméter föl­det emeltek ki a vízierőtelep épüle­iének alapgödréből. — Megtárgyaltuk a kongresszus határozatait és szavunkat adtuk Sztálin elvtársnak, hogy egy évvel a határidő előtt üzcmbeh-ily-’.z M a kahovkai vízierőművet — rondják az építők. A jó „lovas“ A föidgáttól nem messze hango­san búg egy motor. A gép hol fel­bukkan, hol eltűnik a gát teteje mögött. Maszterov talajgyalugé­pész egyengeti a földet a vasútvo­nal építéséhez. A körülállók tréfál­koznak : —• Ivan, úgy ülsz a gépeden, mint a jó lovas a nyeregben. Ho­gyan szelídítetted meg a lovadat? Maszterov széles mosolyra húzza a száját. Már 1955. évi tervén doh gozik és vállalta, hogy május 1-re befejezi ötéves tervét. Lelkesítő példáját sokan követik. Az építkezéssel együtt, nőnek az emberek, akik bátran és nagy erő­vel fékezik meg a természetet. (P. Sztyepanov cikke nyomán.) A népi demokráciák dolgozói a kommunista társadalmat építő szovjet nép sikereitől lelkesítve, a kommunista és munkáspártok ve­zetésével fejlesztik népgazdaságu­kat, emelik a nép jólétét, is bizto­san Kaidnak az új,, a boldog élet útján. A népi demokráciákban a nép­gazdaság egységes állami terv alapján fejlődik. Szélesednek és erősödnek ezeknek az országok­nak a gazdasági és kulturális kap­csolatai a Szovjetunióval, erősö­dik a kölcsönös segítség és együtt­működés közöttük. Ez az együtt­működés hatalmas tényező a szo­cialista tábor gazdasági és kultu­rális felvirágoztatásában. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dések keretében a népi demokrá­ciák mezőgazdasága is nagy támo­gatást kap a Szovjetuniótól. A né­pi demokratikus országok mező­gazdasági dolgozói a Szovjetunió példáia nyomán és a Szovjetunió testvéri segítségével nagy sikere­ket érnek el és egyre magasabbra emelik mezőgazdaságuk színvonalát. Öt évvel ezelőtt, 1948 február 18-án Moszkvában aláírták a Szov jet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége és a Magyar Népköztársa­ság közötti barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A szovjet—magyar szerződés a két ország közötti szoros gazdasági együttműködésen alapszik. A két1 nép közötti meg bonthatatlan barátság e nagyszerű dokumentuma rendkívül jótékony hatással van a magyar népgazda­ság fejlődésére. A szerződés alá­írása óta eltelt öt év megmutatta :a szovjet—magyar barátság és köl­csönös együttműködés nagy termé­kenyítő erejét. Sokat köszönhet a szerződésnek a magyar mezőgazdaság. A ma­gyar dolgozó parasztok szabadon meríthetnek a nagyszerű szovjet tapasztalatok kincsestárából és új­ra meg újra meggyőződhetnek ró­la: csak a szocialista társadalom talaján nőhet olyan naggyá az em­ber, hogy megzabolázza a termé­szet erőit és soha nem ismert, ra­gyogó, békés életet teremtsen a földön. A magyar parasztok szá­zai látogattak él a Szovjetunióba lés megtanulták a szovjet koKhoz- parasztoktól, hogyan szervezzék át a magyar mezőgazdaságot nagyüzemű, szocialista mezőgaz­dasággá. A Szovjetunió legkivá­lóbb mezőgazdasági szakemberei jöttek Magyarországra, hogy ha­talmas értékű ismereteiket, gaz­dag itapasztalataikat átadjják. A népi Magyarország ma már nem a hajdani elmaradott «grárország. A Szovjetunió erkölcsi és anyagi segítségével, a nép akaratával és önfeláldozó munkájával fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vált. Sikeresen fejlődik a mezőgazda­ság a többi népi demokratikus or­szágban is. Ezekben az országok­ban 1952-ben tovább erősödött és gyarapodott a mezőgazdaság szo­cialista szektora; továífclb fejlődtek és gazdagodtak az állami gazdasá­gok éls a termelőszövetkezetek. Albániában a gabonafélék és az ipari növények múlt évi eredmé­nyei az aszály ellenére is jóval fe- tűimül;ák az előző esztendőét. Al­bániában egyre nagyobb területen termesztenek gyapotot, • 1952-ben a gyapotföldek már az egész ve­tésterület 12 százalékát foglalták el. A szovjet tapasztalatok felhasz­nálásával hatalmas öntözési mun­kálatok folynak az országiban. Az öntözött területek nagysága a múlt éviben a kétszeresére nőtt az előző évihez képest. Bulgáriában tavaly a ki v álé mezőgazdasági gépeik és a legfej­lettebb szovjet munkamódszerek alkalmazásával gyorsan és veszte­ség nélkül takarították be a bő termést. Tizenkétezer traktor, több mint ezer vontatott éss ma- gá.njáró kombájn és egyéb mező­gazdasági gép dolgozott az el­múlt! mezőgazdasági évben az or­szág földjein. A bolgár gépállomá­sok dolgozói óraütemterv szerint dolgoznak. Bulgária mezőgazda­sága nagy léptekkel haliad a szocialista fejlődés útján. A parasztgazdaságok nagyobb fe­lé már termelőszövetkezetekben egyesült. Állandóan szilárdul a bolgár mezőgazdaság anyagi éls műszaki bázisa. A szarvasmar,ha1- állomány 11 százalékkal, a juhál­lomány 23.3 százalékkal, ,a sertés- állomány 260 százalékkal gyarapo­dott egy év alatt. Az országban hatalmas talajjavító munkák in­dultak meg. Csehszlovákiában az elmúlt év­ben, 9 százalékkal: több búzát arat­tak, minit az előző esztendőben. Az árpa, zab, len, kender,, cukor­répa és egyéb növények termés- eredménye is felülmúlta az előző esztendőét. Az e r ecim émy ekb en. nagy része van a mezőgazdaság egyre fokozódó gépesítésének. Sokszáz szovjet gyártmányú von­tatott és miagánijáró kombájn kö­rülbelül 100 ezer tonna gabonái! aratott és csépelt a«z elmúlt gaz­dasági évben. 1952 október 30-i adaték szerint' az országban 8636 me ző ga zdasági t e rme lősz övét kéz e t működött. A csehszlovák mező- gazdasági dolgozók nagy eredmé­nyeket érték el1 az állattenyésztés terén is: az 1948-as évihez viszo­nyítva 24 százalékkal gyarapodott az állatállomány. Lengyelországban a nagyméretű műtrágyázás, a talajjavító munkák, az élenjáró szovjet agrotechnika egyre szélesehbkörű alkalmazása eredményeként 1952-ben búzából 10 százalékkal, cukorrépából 12 százalékkal többet termeltek, mint az előző esztendőiben. Len­gyelországban hatalmas termé­szetátalakító . munkát terveznek, amelynek egy részét már a legkö­zelebbi években megkezdik a Visztula és a Bug folyó mentén. Ezek a vízierőművek 5—-6 milliárd kilowattóra vi,l 1 amosenergiát ter­melnek majd. A Visztula vize 100—150 ezer hektár földeit fog öntözni. Romániában is bőséges termést takarítottak be az elmúlt mező- gazdasági évben. Különösen a kol­lektív gazdaságok érteik el jó eredményeket. Az épülő Duna— Fekete-tengeri csatorna megvál­toztatja a román Dobrudzsa ter­mészetét. A csatorna elkészülté­vel 120 ezer hektár föld jut éltető vízhez. Hatalmas kilter,jedásü er­dő,sávokat létesítenek és 170 ezer hektár szűzterületet hódítanak el1 a természettől. Szovjet segítséggel gépesítik Csehszlovákia mezőgazdaságát Sztálin elvtárs megállapította: „Egyetlen kapitalista ország sem tudna a népi demokratikus orszá­goknak olyan igazi és magas mű­szaki színvonalú segítséget nyúj­tani, amit a Szovjetunió nyújt ne­kik. Nemcsak arról van szó, hogy ez a segítség a lelheitő legolcsóbb és műszakilag elsőrendű. Elsősor­ban arról van szó, hegy .ennek az együttműködésnek alapja a kölcsö­nös segítésnek és a közös gazda­sági fellendülés elérésének őszinte vágya." A Szovjetunió és Csehszlovákia gazdasági együttműködése is Sztá­lin elvtárs szavainak igazát bizo­nyítja. A csehszlovák nép soha­sem felejti el a Szovjetunió érté­kes segítségét, amit 1947-ben nyúj­tott az országnak. A nagy sz íraz- ság miatt akkoriban igen tossz termés volt Csehszlovákiáiban. A Szovjetunió sokszázezer tonna minőségi gabonával mentette meg a csehszlovák népet az éhínségtől. És nem felejti el a csehszlovák nép azt a segítséget sem, amit a nácik áltaill tönkretett ipar és me­zőgazdaság helyreállítása érdeké­ben nyújtott sz országnak a Szov­jetunió. A múltban a Szovjetunió 300 kombájnt, 1000 öttestű traktor- ekét, 300 trn k t o r v o nt a t ású szán­tóföldi kultivátort, 52 cukorrépa- kombájnt, 170 ga b o naszá rí tógé - pót és sokszáz egyéb fontoa me­zőgazdasági gépet szállított Cseh­szlovákiának. Ezek nélkül a cseh­szlovák mezőgazdasági sikerek el­képzelhetetlenek lennének. A korszerű szovjet mezőgazda- sági gépek megkímélik a dolgozó­kat a nehéz munkáktól, növelik a terméshozamot és nagymérteikben elősegítik a szocializmus építését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom