Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

Vlllo PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/

&

Az SZKP XIX. kongresszusi anyaga tanulmányozásának tapasztalatai

Távolítsák el ez ellenséget és a vele cimboráié vállalatvezetőt a Kaposvári BELSPED től

Amerika a világ zsandára

Tüske

| A MAGYAR DOLGOZÖlí? PÁ

RTJA MEGVI

E l PÄRT BtZC

TTSA'GÄNAK LAPJA

X, évfolyam, 33. szám.

ARA 50 FILLÉR

Vasárnap, 1953. február 8,

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről

A Magyar Népköztársaság Ali-inaiénak emelését. Dolgozó népünk íkotmánya annak a szocialista elv- j életszínvonalának emelkedésével nek alapiján, kogy a legfőbb érték ; a házasságkötések és születések aiz eoilbe.r, egész népünk közös arányszáma is jelentősen nőtt és ügyévé teszi a házasság, a család, lényegesen meghaladja a háború az anyaság és a gyermek fokozott előtti színvonalat. A caecsemöha- védelmát. Népünk tíz- és tízezrei-I Iandóság aránya pedig a háború

ben egyre erősödik annak tudata, hogy a szocializmust építve — a maguk, családjuk, gyermekeik békés, boldog jövőjét építik s éppen ezért erősödik bennük a családi élet, a gyermek megbecsülése. U gyan a-k kor Népköztársas águnk

az anyák és gyermekek védelmének törvényes biztosításával, a jóléti és egészségügyi intézmények fejlesztésével és különböző szociális juttatásokkal mozdítja elő a családi élet megerősödését, az anya és gyermekvédelem színvoeiőttinek mintegy felére csökkent

Népi demokráciánk eddig elért hatalmas eredményei tehetőséget nyújtanak arra, hogy államunk a jövőben még nagyobb segítséget nyújtson a család-, az anya- és gyermekvédelemnek.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a házasság, a c ;a Iád intézményének megszilárdítása érdekében az anya- és gyermekvédelem további fejlesztéséről a következőket határozza:

A TEHERBEN LÉVŐ NŐK ÉS AZ ANYÁK VÉDELMÉNEK FOKOZÁSA

1 A teherben lévő nők fokozott orvosi gondozása.

Ae egészségügyi miniszter biztosítsa, hogy az állami egészségügyi szolgáját minden teherben lévő nőt terhességi ideje alatt legalább háromszor ingyenes orvosi vizsgálatban részesítsen, először lehetőleg a terhesség harmadik hónapjának vége efőtt, utoljára pedig a terhesség nyolcadik hónapjában. A gondozásban való részvétei biztosítása érdekében:

a) A védőnő a terhes anyát a terhesség tartama alatt is állandó gondozásban köteles részesíteni.

b) A jelen határozattal rendszeresített ingyenes cgeosemő-kelen- gyében, továbbá az emelt összegű anyasági segélyben csak az az anya részesül, aki ‘terhesgondozási könyvvel igazolja, hogy az orvosi vizsgálaton résztvett.

ej A falusi szakorvosi szolgálat1 szülészeti és gyermek szak orvosi ellátását összesen negyven új járásra kell kiterjeszteni.

2. Kedvezmények a munkaviszony körében.

a) Minden miniszter az egész- ségügyi miniszterrel és az illetékes «zaksze.r vezette! egyetértésben. 30 napon belül szabályozza, hogy melyek ,azok a nők egészségére ártalmas munkakörök, amelyekben nőket foglalkoztatni nem szabad. Ezekbe a munkakörökbe nőt újonnan alkalmazni 1953. március 1 napja után tilos, az ilyen munkakörökben jelenleg dolgozó nőket pedig 1953 július hó végéig más,, nők számára alkalmas munkakörbe kell áthelyezni.

fo) Nemek munkára való felvételét — büntetés terhe alatt — nem szabad azért megtagadni, mert a nő teherben van,

c) A terhes nőt,, valamint a szoptatós anyát a szülést követő harmadik hó végéig csak fegyelmi eljárás a'?apján, vagy saját kérelmére tehet elbocsátani.

A teherben lévő háztartási alkalmazottnak a szülésig nem lehet felmondani, kivéve, hta azonnali felimondásra okot adó körülmény menüi fel, ez esetben, ha az alkalmazott a felmondást nem fogadja el, a járásbíróság dönt.

d) A munka törvénykönyve értelmében (95. paragrafus) teherben levő nőt a terhesség hatodik hónapjától kezdve és szoptató nőt a szoptatás hatodik hónapjáig

— nem szabad nehéz testi, éjjeli és túlmunkára beosztani;

—- más helységben végzendő munkára csak beleegyezésével szabad küldeni;

— kérelmére, orvosi vélemény alapján állapotának megfelelő munkakörbe kell áthelyezni, s az

| új munkakörben keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző hathavi átlagkeresete volt.

E rendelkezések végrehajtása érdekében az illetékes miniszterek az egészségügyi miniszterrel, és az illetékes szakszervezettel egyetértésben 30 napon belül határozzák meg azokat a munkaköröket, amelyekben terhes nő nem f og Lali k oz t a t ha tó.

e) A terhes, illetőleg szülő nőt a munka tör vén ykö ny ve értelmében (97. paragrafus 1 bek.) a szülés előtt és a szülés után összesen 12 heti szabadság illeti meg, mely •rendellenes szülés esetén, hatósági orvosi javaslatra négy héttel' meghosszabbítható.

A szülési szabadságot rendszerint a szülés előtt és után két részben kell kiadni, a dolgozó nő kérelmére meg ke’lt engedni, hogy a szülési szabadságot teljes egészében a szülést kővetően vegye igénybe, ha a szülést megelőzően végzett munka orvosi vélemény szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár.

f) Ha a dolgozó nő gyermekét a vállalat, vagy a munkahelyhez közeleső hólesődében, vagy pedig közeli lakásában szoptatja, az első hat hónapig naponta kétszer, félórái,, ezt követően a kilencedik hónapig, naponta egyszer félórai, szoptatási idő jár részére,, amely a munkaidőbe beleszámít és arra átlagbér jár. Ha az anya gyermekét a munkahelytől távolabb eső bölcsődében, vagy lakásán szoptatja, az első hat hónapban naponta kétszer három-negyedórás, ezt követc-en a kilencedik hónapig naponta egyszer háromnegyedórai szoptatási idő jár részére, kívánságára pedig a napi kétszer háromnegyedórai szoptatási idő napi másfél órában egyszerre is kiadható.

Ha a gyermek szoptatása az előbbiek szerint nem biztosítható, a dolgozó nőt kérelmére a szoptar tás érdekében a munkáltató vállalat (hivatal stb.) vezetője legiel- jebb három havi iizetésnéíkűli szabadságban köteles részesíteni.

g) A dolgozó anyát egy- évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása és gondozása érdekében kérelmére táppénzes állományba kell helyezni, ha igazolja, hogy a gyermek otthoni ápolásra szorul és ápolását más családtag nem tudja ellátni.

Ha a beteg gyermek egy évnél idősebb, de hat évesnél1 fiatalabb, a dolgozó anyát kérelmére az otthoni ápolás biztosítására a fenti feltételeik igazolása esetén fizetés- nélküli szabadságban keil részesíteni, az ilyen címen engedélyezett szabadságok összes tartama azonban egy év alatt 30 napot nem

' haladhat meg. Ha a gyermek egy évesnél idősebb, de ikét évesnél fiatalabb, az egyedül álló dolgozó nőt a szabadság tartamára táppénz illeti meg. Egyedül állónak azt a nőt kell tekinteni, akinek férje nincs, vagy attól törvényesen elvált. A munkáltató szerv vezetője kivételesen indokolt esetiben 30 napnál hosszabb ideig tartó iizetésnéíkűli szabadságot is

engedélyezheti, az így meighosz- szalbbítoitt időre azonban táppénz nem jár.

h) Az a dolgozó anya, aki 'legalább kért 14 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, Háztartási teendői jobb ellátása érdekében havonként egy fízetésniéálküli szabadnapra jogosult), fejtéve, hogy a megelőző három hónap alatt igazolatlanul nem mulasztott.

3. Ingyenes csecsemőkelengye juttatása az újszülötteknek.

1953. évi március 1-től kezdődően az állam minden újszülött gyermek részére ingyen csecsemőkelengyét juttat a szülőnek, akár jogosult a szülő társadalombiztosításra, akár nem.

a) Az ingyenes csecsemőkelengye 4C0 forint értékű csecsemőcikket (pelenka és egyéb ruházati cikk) tartalmaz.

A kelengyecsomagot az egy éven aluli csecsemők használatára szolgáló cikkekből a belkereskedelmi minisztérium által összeállított jegyzék alapján, a kijelölt üzlet állítja össze az anya választása szerint.

b) Ingyenes kelengyében az az anya részesül, aki terhességével kapcsolatban előírt három orvosi vizsgálatom résztvett. 1953. évi április hó végéig az ingyenes kelengyét annak az anyának is ki kell adni, aki csak egyszer vett részt orvosi vizsgálatom. Orvosi igazolásra kiadható a kelengye annak az anyának is, aki a három orvosi vizsgálatom koraszülés miatt nem vehetett részt, de a koraszülött gyermek életképes.

■c) Az ingyenes kelengyére jo- goisító utalványt a terhes nő lakóhelye szerint illetékes községi (városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottsága adja ki a terhesség kilencedik hónapjától kezdve.

d) A csecsemőkelengye a gyermek élvesizül&tése esetén az anya tulajdonába megy át.

e) A -•csecsemőkekngye ingyenes juttatásával egyidőben, 1953 évi március 1 napjával megszűnik a pelenkára adott árengedmény fenntartásának szükségessége.

4. Kedvezmények az intézeti

szülési költségeknél.

a) A társadalombiztosításban akár saját munkaviszonyuk alapján, akár férjük jogán részesülő nők intézeti szülési költségeit teljes mértékben a társadalombiztosítási szervek viselik.

b) Az intézetekben (kórházban, klinikán, szanatóriumban, stb) szülő, a társadalombiztosításban nem részesülő nők az intézménynél kötelező ápolási díj felét fizetik csupán, a szülőotthonokban napi tíz forintot.

5. Társadalombiztosítási

juttatások.

a) A társadalombiztosításban részesülő dolgozó nőt az anyasági segély mellett- terhességi és gyermekágyi segély is megilleti, 12 heti munkabérének megfelelő ősz- szegben. amennyiben pedig a szülési szabadságát meglbosrzabbítot- ták (2. e. pont) a meghosszabbítás időtartamára — legfeljebb további négy hétre — is jár a terhességi és gyermekágyi segély.

Ha az anya nem áll alkalmazásban, egyszeri anyasági segélyben részesül, feltéve, hogy a férje társadalombiztosításra igényjogosult dolgozó.

b) A dolgozó anyák anyasági segélyét 1953 évi március 1. napjától kezdve a jelenlegi 500 forintról hatzáz forintra, az első gyermek után hétszáz forintra kell felemelni.

c) A mezőgazdasági társadalom- biztosításba bevont dolgozó nők. akik a terhességi és gyermekágyi segély helyett egységes anyasági segélyben részesülnek, a jelenlegi 13)30 forintos anyasági segély helyett 1953 március 1-től kezdve 1400 forintot, az első gyermek után 1500 forintot kapnak.

d) Az az anya, aki a háromszori terhességi orvosi vizsgálaton nem vett részt, az anyasági segélyt nem a felemelt, hanem csak az eddigi összegben 1 apja. 1953. évi április hó végéig a felemelt anyasági segély jár annak az anyának is, aki csak egyszer vett részt orvosi vizsgálaton. A felemelt anyasági segélyt kapja az az anya is. aki koraszülés miatt nem vehetett részt a három orvosi vizsgálaton.

e) A terhességi és gyermekágyi, illetőleg anyasági segély teljes ősz- szegben megilleti azt a dolgozó nőt, aki a segély esedékességét megelőző két éven belül összesen legalább 9 hónapig betegség esetére biztosítva volt, vagy a kilenc hó® apót azért nem érte el, mert munkaviszonyba lépését megelőzően egy évnél hosszabb ideig iskolai tanulmányokat folytatott, vagy tanfolyamon vett részt. A segély fele összegét abban az esetben is megkapja a dolgozó nő, ha két éven belül legalább hat hónapon át betegség esetére biztosítva volt.

Ha az egyszeri anyasági segély a férj jogán jár, a fenti rendelkezéseket a férj munkaviszonyára kell alkalmazni.

6. Kitüntetés.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az olyan anyáknak, akik hat, vagy több gyermeket hoztak világra és neveltek fel, a dolgozó nép megbecsülésének kifejezéséül minden évben a Nemzetközi Nőnapon (március 8. napján) ..Anyasági Érdemérem’J-et adományoz. Azokat az anyákat, akiknek hét vagy több élő gyermekük van, pénzjutalomban is kelj részesíteni.

7. Kedvezmények a lakásjuiíatásoknáL

A családalapítás előmozdítása érdekében az újonnan épülő vagy a megüresedő lakásoknak mintegy húsz százalékát fiatal házaspároknak kell juttatni,, ha egyébként a lakás kiutalására érdemesek. Ugyanez a rendelkezés irányadó a szolgálati lakások kiutalására is.

CSALÁDI PÓTLÉKOK

A családi pótlék folyósításának jelenlegi rendszere 1963. évi március hó 1-től kezdve a következők szerint módosul:

1. A háromnál több gyermek után járó családi pótlék összegét a következők szerint kell felemelni: három' gyermekes családoknál a jelenlegi 136 forintról 180 forintra, négygyermekes családoknál a jelenlegi 210 forintról 260 forintx-a, ötgyermekes családoknál a jelenlegi 300 forintról 360 forintra, hat- gyermekes családoknál a jelenlegi 406 forintról 450 forintra, hét gyermek után havi 560 forint, nyolc gyermek után havi 680 forint, kilenc gyerm.k után havi 810 forint, tíz gyermek után 975 forint, 11 gyermek után 1155 forint, 12 gyermek után pedig 1350

forint családi pótlék jár, minden további gyermek után havi 210 forinttal emelkedik a családi pótlék.

2. A két gyermek után járó családi pótlék összege változatlanul havi 75 forint.

3. a) Az egy gyermek utáni családi pótlék megszűnik, kivéve az egyedül álló anyáknál, akiknek egy gyermek utáin is kelj havi harminc forint családi pótlékot folyósítani.

b) A feleség után családi pótlék nem jár, a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjról szóló törvényerejű rendelet szerint járó házastársi pótlék azonban a nyugdíjast az előírt feltételek mellett továbbra is megilleti.

4. A családi pótlékra a dolgozónak addig vám igénye, amíg a gyermek 16 éves korát eléri. Ha a gyermek iskolai tanulmányokat folytat, vagy ipari tanuló, az igényjogosultság a gyermek 18. életévének betöltéséig tart.

5. Nem folyósítható családi pótlék az olyan gyermek után aki állami ösztöndíjat élvez, továbbá az olyan ipari tanuló után sem, aki tanulóintézetben nyer elhelyezést.

6. A minisztertanács kiterjeszti a családi pótlékra való jogosultságot 1953. évi március hó 1. napjától kezdve az önálló termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjaira, amennyiben három, vagy ennél több tíz éven aluli gyermekűt van és ha az előző évben 120 muinka- egységet teljesítettek. Ha az anyának saját tagsága után jár a családi pótlék, 80 munkaegység igazolása elegendő.

1953. évi március hó 1-től jogosultak a családi pótlékra a községi, (városi) legeltetési bizottságok állandó alkalmazásában álló pásztorai is, ha három, vagy ennél több tíz éven aluli gyermekük van. Ugyanazon gyermek után ugyanarra az időre családi pótlékot ctak egy dolgozó kaphat.

A termelőszövetkezeti (tszcs) tagok. valamint a községi (váro»i) legeltetési bizottságok állandó aí. kalmazásában álló pásztorai részére járó családi pótlék összege: tíz éven aluli három gyermek után havi 144 forint, tíz éven aluli négy gyermek után havi 208 forint, tíz éven aluli öt gyermek után havi 280 forint, tíz éven aluli hat gyermek után havi 360 forint. Minden további tíz éven aluli gyermek után havi hatvan forinttal emelkedik a családi pótlék. - ”~A családi pótlékot a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (SZTK) folyósítja.

AZ AKYÁK ÉS GYERMEKEK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁNAK FOKOZÁSA

1. Az intézeti szülések jelenlegi 42 százalékos arányát az ágyszám növelésével és a szülőotthonok jobb kihasználásával az 1953. év végéig 54 százalékra, az 1964. év végéig pedig legalább 60 százalékra keli emelni.

Az egészségügyi miniszter 1957. év végéig biztosítsa annak lehetőségét, hogy minden szülés intézetben történhessék.

2. A csecsemő- és gyermekbetegségek eredményesebb gyógyítása érdekében;

a) Az 1954. év végéig húsz százalékkal kell növelni a rendelkezésre álló gyermekkórházi ágyak számát.

b) A gyermekek kötelező védőol- (Folytatása a 2, oldalon.)