Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-05 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI YE SÜLJE

It&et az Egyesült Államok Koor savxásta Pártja 13 vezetőjének perében

Ujvárfalva élenjáró község akar lenni

A dolgozók levele nyomán kijavították a hibákat

MAGYAR DOLGOZÓK PÁR'

X. évfolyam, 30. szám.

IZOTTSÄGÄNAK LAPJA

ÁRA 50 FILLÉR

Csütörtök, 1953. február 5.

A KOMMUNISTÁK ERŐS FEGYVERE

a bírálat és önbírálat

, A párt legyőzhetetlen, ha nem fél a kritikától és az- önkritikától, ha nem kendőzi el munkája hibáit és fogyatékosságait, ha kádereit « pártmmka hibáin tanítja és neveli, ha a saját hibáit idejébeV■ ki tudja javítani. A párt elpusztul, ha titkolja hibáit, ha elkendőzi a Menyes kérdéseket, ha fogyatékosságait a megelégedettség hamis ünnepi külseje mögé rejti, ha nem tűri meg a kritikát és önkritikátt ha átadja magát az önteltség és ön- imádás érzéseinek és elkezd babé- rain megpihenni” — tanítja Sztálin elvtárs íT bírálatról és önbírálatról. *

Ä Szovjetunió Kommunista Pártja azért olyan erői1, mert bátran alkalmazza munkájában Lenin és Sztálin tanításait a bírálatról. A XIX. pártkongresszus különös súllyal foglalkozott ezzel a kérdéssel. Hruscsov elvtárs beszámolójában rámutatott, hogyan kel! harcolni azok ellen, akik gátolják a bírálat és önbírálat fejlesztését, mert bírálat és önbárálat nélkül a párt nem haladhat előre, nem küszöbölheti ki fogyatékosságait.

Az SZKP példájából kell nekünk is tanulni. A bírálat és n®bírálat alkalmazása a kommunisták egyik nagyszerű tulajdonsága. Megyénk kommunistái az elmúlt évben ezen a területein is sokat fejlődtek, egyre többen ismerik fel közülük, hogy a bírálat «nyomán megváltozik, megjavul a munka és elősegíti az öntudatos szocialista ember nevelését. A bírálat és önbírálat a régi és az új közötti harc mozgatóereje, segítséget nyújt ahhoz, hogy dolgozóink megszabaduljanak régi, rossz tulajdonságaiktól, elhagyják az elavult módszerekhez való görcsös ragaszkodásukat, helyette az újat, a fejlődőt alkalmazzák muri'. Icájukban.

Amióta párttagjaink a XIX. pártkongresszus beszámolóit tanulmányozzák, tapasztalható megyénkben is a bírálat fegyverének fokozottabb alkalmazása. Pl. bátran bírálják taggyűléseken, politikai iskolákon azokat a hallgatókat, akik egyáltalán nem, vagy csak felületesen veszik ki részüket a pártoktatásból, s egyúttal rámutatnak: hogyan hat ki ez a pártmunkára és a termelésre. A kaposhomoki tszcs tagkönyvk’iosztó taggyűlésén Molnár János párttitkár helyesen bírálta meg Keszi Vilmosnét, mert mint képzett elvtársnő, nem vette ki részét a párttagság neveléséből. Keszi elvtársnő tanult a bírálatból, azóta már változtatott magatartásán. A bírálatnak azonban a mi megyénkben még van komoly fogyatékossága; még mindig nem ki- ' elégítő az alulról jövő bírálat. A Somogymegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat decemberi taggyűlésén a titkári beszámolóhoz négy elvtárs szólt hezzá, hozzászólásukban valamennyien bíráltak is, azonban mind a négy elvtárs pártve »etőségi tag volt, akik már előzőleg pártveaetőségi ülésen is megvitatták a fennálló hiányosságokat. Komoly hiba volt, hogy nem szólalt fel egyetlen elvtárs sem az egyszerű párttagok közül, pedig ők is látják a hibákat, sokszor olyanokat is, melyeket a pártvezetőség Bem vesz észre.

Pártvezetőségeinknek tehát elsőrendű feladatuk, hogy sokkal

jobban fejlesszék az alulról jövő bírálatot, úgy neveljék pártszerve-' zetük tagságát, hogy bátran bírálják a vezetők és egymás fogyatékosságait. Lenin elvtárs azt tanítja : „Nem az az okosj aki nem követ el hibát. Ilyen emberek- nincsenek és nem is lehetnek. Az a.z okos, aki nem nagyon lényeges hibát követ el és aki ezeket a hibákat könyvijén és gyorsan jóvá tudja tenni.” Funkcionáriusainknak, pártvezető- ségeinknek tehát olyan embereket kell nevelniük, akik pártszerű bírálattal és önbírálattal feltárják a hibákat, s azok kijavítására .sürgősen orvoslást keresnek. Ezt kell elérni, erre kell törekedni. Azok, akik elnyomják a bírálatot, vagy a bírálat üldözésének bármely formáját alkalmazzák, igen sok kárt okoznak a pártnak, ezért elsőrendű kötelességünk harcolni az ilyen megnyilvánulások ellen.

Sztálin elvtárs arra hívja fel figyelmünket, hogy az önbírálatra olyan szükségünk van, mint a levegőre vagy a vízre: hogy nélküle a párt nem küszöbölheti ki fogyatékosságait. Az önbíráiat elmélyítésében is javulás tapasztalható megyénkben Különösen az új tag- könyvkiosztő taggyűléseken? tettek párttagjaink fogadalmakat, hogy felszámolják a lazaságokat, s kommunistákhoz méltóan veszik ki részüket a pártmunkából,' a termelésből. Megyénkben egyre fokozottabban érvényesül a kommunisták példamutatása. A pártoklatá'.fcan egyre jobban megszilárdul a tanulási fegyelem, a párttagok és tagjelöltek lelkesebben végzik pártmunká- iul at, harcosabban megállják a helyüket a szocializmus építésében.

Vannak azonban még ezen a területen is hiányosságok. Az elmúlt ív végén például szerkesztőségünk i megbírálta a berzencei alapszerve- •et párttitkárát és néhány vezetőségi tagját, mert a szó és tett nem egyezett náluk, nem tettek eleget mindenből állam iránti kötelezettségüknek. A cikk megjelenése után a megbírált elvtársak felháborodottan „vonták felelősségre” azt az elvtársat, aki közölte a párt lapjával, hogy községükben nem érvényesül a kommunisták, s elsősorban a kommunista vezetők példa- mutatása. Szerintük az ilyen dolgot inkább ,,eí kellett volna titkolni”, nem pedig elmondani, hogy mások is tudomást szerezzenek róla. Nyilvánvaló, hogy a bírálathoz való ilyen viszony helytelen, a pártszervezet erejének gyengüléséhez vezet.

Sztálin elvtárs 1930-ban így írt az önbírálatról A. M. Gorkijhoz: „Nem lehetünk meg önkritika nélkül. Semmiképpen sem lehetünk meg, Alex-ej Makszimovics. Önkritika nélkül elkerülhetetlepj az apparátus tespedése, rothadása, a bürokratizmus növekedése, a munkás- osztály alkotó kezdeményezéséneit aláásása. Persze az önbíráiat anyagot ad az ellenségnek. Ebben Önnek teljesen igaza van, de ugyancsak ez ad anyagot elörehaladáisúriknak, a dolgozók alkotó energiája kibontakozásának ...” Megyénk kommunistái tanuljanak Lenin és Sztálin elvtársak tanításaiból, használják fel a bírálat és önbírálat fegyverét a párt megerősítésében, alkotó munkájukban, az élet minden területén.

A mimsztertanács határozata a gépállomások munkájának megjavításáról

A dolgozó nép állama, a Magyar Dolgozók Pártjának kezdeményezésére azzal a céllal? hozta létre a gépállomások hálózatát, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, az élenjáró termelési módszerek bevezetésének gépi és agrotechnikai központjai, a termelőszövetkezetek fejlesztésének és megszilárdításának, valamint a falu gazdasági, kulturális és társadalmi felemelkedésének szilárd támaszai legyenek. Ennek érdekében Népköztársaságunk eddig közel tízezer különböző traktort, több mint ezerszám vontatót, 180 kombájnt, 1500 aratógépet, 11.030 cséplőgépet és többezer egyéb korszerű mezőgazdasági gépet állított munkába a gépállomásokon, amelyeknek irányítására és termelési feladataik biztosítására az öntudatos szakmunkások ezreit küldte.

A gépállomások négyéves fennállásuk idején munkájuk több te-; rületén jelentős eredményeket értek el. 1952-ben már a termelőszövetkezetek talaj-munkáinak túlnyomó részét, a cséplés munkáját pedig az ország gabonateriketének) a nagyobb részén végezték; el és jelentős szerepet töltöttek be a tér-' melőszövetkezeL k fejlesztésében.

Az eredmények ellenére a gépállomások munkájában súlyos hibák tapasztalhatók, amelyek megnehezítik a termelőszövetkezetek megszilárdítását és hátráltatják a mező- gazdaság szocialista fejlődését. A termelőszövetkezetek és a gépállomások között még nem alakult ki a szoros együttműködés és az elengedhetetlen kölcsönös segítség, amelynek kiterjesztésével és megszilárdításával tudják mind a termelőszövetkezetek, mind a gépállomások a termelés1 fellendítése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén hivatásukat betölteni. Gépállomásaink még nem érték el azt, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének agrotechnikai központjai!, a termelőszövetkezetek megszilárdításának és fejlesztésének, valamint a magasabb terméshozam elérésének döntő állami szervei .legyenek. Ennek a fő oka, hogy a gépállomások vezetése, a nehézségekkel szemben gyenge és megalkuvó, hogy még nem alakították ki a traktorbrigádok szilárd rendszerét, hogy laza a munkafegyelem és nem biztosították a gépek lelki- ismeretes karbantartását és tervszerű javítását.

Ezért a gépállomások munkájában tapasztalható hibák kiküszöbölése és a gépállomások helyes továbbfejlesztésének előmozdítása érdekében a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az alábbiakat határozza ;

/

I. Gépállomásaink előtt álló feladatok

Gépállomásaink előtt álló alapvető feladatok:

1. A terméshozam állandó növelése érdekében, teljes gépi erejükkel és agrotechnikai felkészültségükkel biztosítaniok kell a termelőszövetkezeti termelés nagyarányú gépesítését, valamint az élenjáró mezőgazdasági tudomány és gyakorlat eredményeinek a termelésben való széleskörű alkalmazását.

2. Mint a termelőszövetkezetek megszilárdítása és., fejlesztése legfontosabb állami szerveinek, közvetlen segítséget kell nyujtanick a termelőszövetkezeteknek a vezetésben, a tervezésben és munka- szervezésben.

3. Elő kell segíteniök a termelőszövetkezetek tagságának nevelését, az a"ami- és tervíegyelem megszilárdítását, hogy a termelőszövetkezeti tagok az új, szocialista társadalom öntudatos és aktiv építőivé váljanak.

A 'gépállomásoknak,, munkájuk hibáit kiküszöbölve, a termelőszövetkezeti termelés hatalmas emelőjévé 'kell válniok, 'hogy jobb munkájukkal érvről) év re nagyorb terméshozamot érjenek el a termelőszövetkezeti gazda Ságokban.

1. Ennek érdekében fokozni kell a gépek kihasználását, biztosítani kell a gépek rendszeres javítását és 'gondos karbantartását, a munka helyesebb megszervezésével, a díjazás és a premizálás fejlesztésével pedig növelni keOl az egyéni felelősséget a tervek .teljesítéséért és a munka minőségéért.

a) A gépállomások, a rájjuík bízott gépi erő teljes kihasználásával, kötelesek a termelőszövetkezetek gazdaságaiban mindazokat ,az alapvető agrotechnikai »módszerekéit alkalmazni, amelyek alapfeltételei a nagy termés elérésiének. Minden gépi munkát a legalkalmasabb időben, miniden esetiben az előírt határidőre kötelesek elvégezni és munkájuk minőségét szakadatlanul javítani. Elsőrendű kötelességük betartani a szántás előírt mélységiét, mcnkálbaállítassi a. rendelkezésükre álló elcíhántós ekéket, gondosan végezni a vetés munkáját é® elsajátítani a növényápolás gépi munkáinak alapismeret ej;.

b) A gépállomások kötelessége őrködni afelett, ?hogy a termelőszövetkezetek végrehajtsák .mindazokat az agrotechnikai előírásokat, amelyeket saját eszközeikkel elvégezhetnek és együttműködve a termelőszövetkezetek vezetőivel éj dolgozóival, irányítód legyenek a termelőszövetkezeti és traktor- brigádok közös erőfeszítéseinek a terméshozam növelése érdekében.

c) Gondoskodni kel! a gépállomások dolgozóinak. oktatásáról,

hogy elsajátítsák az alapvető agrotechnikai ismereteket. Mind a traktorvezetőknek, mind a munlka- gépkezelőknek a munkagépek pontos kezelése mellett el kell sa- játítaij.iok az agrotechnikai módszerek ismeretét és helyes alkalmazását;

d) A gépállomások által végzett munkai minőségének állandó javítása ás ellenőrzése nemcsak a gépállomások dolgozóinak és vezetőinek kötelessége, hanem a megyei •és járási főagroncmusckna!: is legfontosabb feladata. Ezért a főbb mezőgazdasági munkák megkezdése előtt köteleseik a gépállo mási agro.nóirmsok számiára a meg felelő agrotechnikai utasításokat kiadni, a végrehajtás »módját a gépállomások dolgozóival ismertetni és munkájukat folyamatosan ellenőrizni.

2. A gépállomási munka megjavításának döntő feltétele a gépállomások műnk aszervez étének

megszilárdítása. Ezért minden gépállomáson egész évre kialakított, pontosan meghatározott területen dolgozó és az egész évi munkához szükséges gépekkel feliszereit brigádokat kell szervezni, A brigádok területét és gépi felszerelését úgy keli kialakítani, hogy a brigádok összetételén, gépi felszerelésen és működési területén az év során ne kelljen változtatni.

a) Az 1953. évre alakított brigádok összeállítását, valamint a brigádok felszerelését, területét írásban kel] rögzíteni és azt minden gépállomásra vonatkozóan a megyei tanácsok 1953 március L ig tartoznak felülvizsgálni.

b) A 'brigádok 'megszervezése során az igazgató, a terimelőszö- vetkezeti tag traktorvezetőkét a szövetkezetük területén dolgozó brigádba köteles beosztani. Minden gépállomáson tő rekedni kell arra, hegy a termelőszövetkezet elegendő számú.női traktorvezetőit adjon, hogy külön női brigádokat Idhe&sen szervezni. Női brigádok szervezése érdekében kivételesen kisebb brigádok is alakíthatók.

c) A 'brigádok szervezetének megszilárdításai és a brgádveze- tők állandósítása érdekében a brigádvezetők kinevezésiét a gépállomás igazgatójának előterjesztésére a járási tanács végrehajtó (bizottságának kell megerősítenie.

3. A munka termelékenységének növelése és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében a gépáll omásoléon a teljesítménybérezés rendszerét kell kifejleszteni és a le gk e m ényebfo r e n d s z a/b ály okkal

kell felszámolni a bércsalás mieden iormáját.

a) 1953 március 1-tól kezdve a traktormunka eddigi bonyolult

normarendszere helyett egyszerűbb normarendszert kell bevezetni olymódon, hogy minden termelőszövetkezetet domborzati és talajviszonyai alapján a négy területi kategória valamelyikéibe kell besorolni és területén egységes műszalknormiákat kell, alkalmazni. Egyidejűleg a. száz százalékra tel jesített egy órai munkateiljesít- mény alapbérét 3.50 forintról 3.90 forintra kell felemelni.

b) Növelni 'kell a gépállomáson a traktorvezetők és munlkaigéipke- zelök premizálását, mind a teljesítménybérben, mind a munkaegység alapján dolgozó traktorvezetőiknél, kombájnvezetőknél és m uinkaig ép kéz el őknél, elsős or/bun a terméseredmények növelése, a gépek karbantartása és az üzemanyag megtakarítása alapján.

a) A fejlettebb gépállomásokon fokozatosan be kell vezetni' a munkák mindennapi átvételét 'és ellenőrzését és ennek alapján a műszaknorma túlteljesítéséért napi prémiumot kell fizetni. A napi norma túlteljesítéséiért kettős műszak esetén 50 százalékkal emelt teljesítménybért kell alkalmazni, nyújtott műszak esetén pedig a nmszaknorma 120 százalékos 'teljesítése esetén kell az 50 százalékos prémiumot alkalmazni. Azokon a gépállomásokon, ahol ar munkák mindennapi átvétellé és ellenőrzése egyelőre nem biztosítható, a dekádnoinma túlteljesítéséért kell prémiumot fizetni. Ugyanazon a gépállomáson napi és de- •kádpré'miumot együttesen alkalmazni nem lehet.

b) A napi, illetőleg dekádnorma •túlteljesítéséért fizetendő prémiumon felül, az évi norma túlteljesítése esetén 50 százalékkal emelt teljesítménybért kell elszámol ni..

c) Továbbra is fenn kell tartani a termelőszövetkezeti tag traktorvezetőknek a növénytermelő brigád tagjaival együttesen kiadott természetbeni prémiumát, a termelési terveik túlteljesítene esetén.

c) A kombájnnal végzett munkák normáit a domborzati viszonyok figyelemlbevételéVell két területi kategóriában Ikeül megállapítani, az összes gabonafélékre egységesen. A bér egyr'észét a learatott terület, másrészét az elcsépelt gabonamennyiség után /kell fizetni. Egyidejűén a koimbáfn- ■vezetők teljesítmény alapbérét ;5.50 forintra kell felemelni azzal, bog" a kieső időért bért fizetni nem lehet.

d) A k o mb á j n v e zetőlk napi teljesítményén felül Végzett munkájáért be kell vezetni az 50 százalékkal emelt teljesítménybért,

(Folytatás a 2. oldalon.)