Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-27 / 49. szám
Ü/LÁG PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK/ A Magyar—Szovjet Társaság és az Országos Békeianács ünnepi nagygyűlése a Sportcsarnokban. A munkaverseny jelentősége a szocializmus építésében Dallal, tánccal kW A GYÁR DÓIG O ZÓK PÁRTJA- MEGYEI PART BIZOTTSÁGÁNAK LA P J A X. évfolyam, 49. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1953, február 27. JUGOSZLÁVIA GAZDASÁGI ÉLETE AZ IMPERIALIZMUS JÁRMÁBAN A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának felhívása megyénk dolgozó parasztságához A' belgrádi utas, ba bevetődik a város központjában állá Majestic- szálíodába, elegánsan öltözött du. hajtódó férfiakat és nőket talál, akit jobbnál-jobb ételeket és italokat fogyasztanak a jazz-zene rikoltó hangjai mellett. Néhány utcával arrébb pedig, a külvárosok sikátoraiban, elkínzott arcú, fáradt munkások húzzák meg magukat nyomorúságos lakásaikban; többször fekszenek le korgó gyomorral, mint jóllakottan nehéz munkájuk után. A Tito-kiikk népellenes gazdaság- politikája oda vezetett, hogy az ország ma már teljes függésbe kérőit a nyugati imperialistáktól, a gazdasági életet hadivágányokra állították át, a kapitalizmust újjáélesztették. A külföldi tőke benyomult a nemzetgazdaság valamennyi ágába. Jól szemlélteti ezt néhány példa: a bori és mezsicai cink. és rézbányái-: az amerikai „Anaconda Copper Mining” tröszt ellenőr ®se alatt állnak. A brodi és riekái olajfinomítókat a ..Foster Weller Corporation” birtokolja, a muraközi és dt’ávavölgyi olaj feltárására és feldolgozására pedig a „Continental Supply Incorporated” nevű ameri. kai társaság kapott engedélyt. Jugoszlávia legnagyobb vasüzemeit a Neivyorkban székelő ,,Bethlen Steel” részvénytársaság tartja kézben. Az imperialista hiénák főleg az értekéé nyersanyagokra pályáznak. Tito bandája kisebb-nagyobb kölcsönök és „segélyek” fejében jóval a világpiaci áron alul roppant mennyiségű nyersanyagot szállít szerve. Tito igen előzékeny kereskedő. Amikor a réz tonnája a világpiacon háromszázhetven dollárba .terült' .Belgrádiban 92 dollárt számítottak érte. Amikor kiléníkint öt "dinárért szállították ki külföldre a cukrot, a jugoszláv üzletekben .gyanez a mennyiség ötszáz dinár- t ja bérűit. Az értékes nyersanyagokért fegyvereket és rágógumit kap Jugoszlávia. A fegyverek a nyakló nélküli háborús előkészületekhez, a rágógumi pedig az „amerikai kultúra” terjesztéséhez szükségesek. A fegyverkézés az ország gazdasági éleiének legnagyobb rákfenéje. Tito büszkén- mondotta együk nyilatkozatában, hogy „éppúgy, mint azelőtt. ma is többet költünk fegy- e&rkezésrc. mint bármely más eu- a krí állam”. Szavainak igazságaié, z ezúttal nem fér kétség. A köl-t- .gvetési előirányzatok 76.8 százaikat a háborús készülődés emészti fel, s ez együttjár a bébeipar és a mezőgazdaság elsorvadásával. Még a -Jugoszláviáiban tartózkodó nyugati laptudósítók is megdöbbentőnek tartják a gazdasági viszonyokat. A „New-York Times” munkatársa ezeket írta: „A legfontosabb, a'z ipar számára nélkülözhetetlen nyersanyagok hiányoz- hMk és nincs kizárva, hogy a közel, jövőben jugoszláv üzemek egész sora szünteti be termelését. 1952-ben a textilfélék gyártása 53 százalékkal, a konzervgyártás J7 százaMli- kal, « szappangyártás 57 százalék, kai csökkent az előző évihez képest, A mezőgazdasági gépek és szerszámgépek előállítása alig érte el az 1951. évi 39 százalékát.” A belgrádi klikk néhány évvel ezelőtt még „tervgazdálkodásról”, „iparosításról" szavalt. A tengerentúli gazdák azonban félreérthetetlenül megmondták, hogy ilyesmiről szó sem lehet. Az „II. S. News an'd World Report” című reakciós amerikai hetilap nyíltan megírta; „Ti- tót dollárokkal fogjuk támogatni, de mi ezért esetleg katonai és politikai kiváltságokat fogunk kérni; valamint- azt, hogy mondjanak le Jugoszlávia iparosításának tervéről." A „kérés” teljesítése nem esett nehezére Titónak, aki nem sokkal később már nyomatékosan hangsúlyozta egyik beszédében, hogy csak azokat az iparágakat fejlesztik majd, ..amelyek Ich’tővé teszik az Egyesült Államoknak és a nyugati világnak: szükséges hadászati nyersanyagforrások hatékonyabb kihasználását.” Katasztrofális a mezőgazdaság helyzete is. A vetésterület 1951-ben már csak fele volt a háború előttinek, az állatállomány pedig mintegy 10—15 százalékkal esőteken évente. A gazdálkodás technikai színvonala — ha egyáltalán beszélhetünk technikáról — középkori állapotokat tükröz. * A múltban valamennyi balkáni ország mezőgazdasága igen elmaradott volt. Ti-tóék egyik főbűne, hogy a mezőgazdaságot ma is ilyen állapotban tartják. Míg a népi demokratikus Bulgáriában és • Albániában a földművelés és állattenyésztés rohamos fejlődésnek indult a felszabadulás óta. Tito. Jugoszláviáiban minden" a regiben maradt. A földet a legkezd'etlogesebb eszközökkel művelik, hiszen kétszázezer parasztgazdaságban még a legszükségesebb szerszámok is hiá- Jugoszláviában nem rit- Maeedóriiáiban a gaz- százalékában faekéveí szántanak, a .gazdaságok húsz százalékában pedig semmiféle eke sincs. Hasonló a helyzet Montenegróban. Boszniában és Hercegovinában. Nem is csoda ez, hiszen egy vasból készült eke 9—12.000 dinárba kerül. Műtrágyából olyan kevés van, hogy a szükségletnek csak egyetlen százaléka fedezhető. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy még a vajdaságiban az ország legtermékenyebb vidékén is mindössze négy-hat mázsa gabona terem hektáron-kint. A gazdasági nehézségek súlya természetesen- a dolgozókra nehezedik. Jugoszláviában ma hatvan-het- venszer olyan magas az élelmiszerek és közszükségleti ciJckek ára, mint a háború előtt, ugyanakkor a bérek csak két-háromszorosukra emelkedtek. A gyógyszerek ára l>5-szörösé- re, a fa és a szén ára pedig háromszorosára szökött fel egyetlen év alatt. A „Neue Zürcher Zeitung” című svájci polgári lap tudósítója egyik ci kében beismerte: „Belgrádiban és Zágrábban ma többet szitkozódnak az emberek, mint valaha ... az -élet igen terhes .. . igen sok az ok az elégedetlenségre.” Hogyne szitkozódnának az emberek, amikor a legjobb keresetű munkás egy napi béréből legfeljebb húsz dobo'z gyufára, vagy egy aluminium kanálra telik, s egy férfiing ára félhavi, egy férficipő pedig másfélkéthavi fizetést emészt fel. Ráadásul a dolgozók százezreit sújtja munkanélküliség. Jelenleg három- százezer gyárimunkás, száznyolcvanezer kisipari dolgozó és hetvenezer alkalmazott kóborol munka nélkül. Mindezek a tények arról tanúskodnak, hogy Tito-Jugoszlávia gazdasági élete rohamléptekkel halad a teljes csőd felé. Termelőszövetkezeti tagok! Dől gőzé parasztok! A tavaszi munkák megkezdődtek. Itt az ideje, hogy minden dől gozó paraszt hozzáfogjon a vejés- hez, a tavaszi munltához. Kényé rönk függ attól, hogy milyen gyorsan kerül földbe a vetőmag. Ki a földekre tehát! Ne várakozzon senki! Vessük el napokon beiül a tavaszi búzát és vessük el a ta vaszi árpát. Megyénk minden dolgozójának — a gépállomásoknak, állami gazdaságainknak, termelő- szövetkezeíeínkiiek és egyénileg dolgozó parasztoknak — egyformán érdeke, hogy a rendelkezésre álló erőkkel gyorsan végezzük, el a talajclőkészítést és a vetést, Kö íelessége minden dolgozó parasztnak, hogy a vetőmag biztosításával, az agrotechnikai módszerek széleskörű alkf.lm azáfávaí, minden arra alkalmas főid bevetésével harcoljanak a magasabb termés- eredményekért, a bőségért, a gazdagabb, szebb életünkért. Megyénk állami gazdaságaiban i-s megkezdődött a .szántás, vetés. Állatni gazdaságainkra ebben -az évben még nagyobb feladatok várnak, az első vonalban kell harcolni ok az idei bő termésért vívott csatában. Termelőszővetkezeteink és -egyénileg dolgozó parasztságunk fokozott figyelemmel kíséri állami gazdaságaink munkáját, ezért állatni gazda »ágainknak, min-t -a1 mező-gazdaság élenjáró üzemeinek példát kell m-utatníok. A b-ai-atonúijhelyi állami gazdaság vezetői -és dolgozói mean is tétlenkednek. Mihelyt & talaj megengedte, azonnal -kivonultak a földekre, 5 traktor két műszákban készíti elő a talajt, utána 11 traktoros vetőgép és 5 fogaíosvetőgép éjjel-nappal végzi a vetést Másfél nap alatt 35 hold tavaszi búza került a földbe, tegnap délre mind az 50 hold ta vaszi búzát elvetették. Az ellenség mesterkedéseire gyors vetéssel, az agrotechnikai módszrek alkalmazásával válaszoljon minden dolgozó paraszt. Bizonyítsuk be forró szeretetün- keí, ragaszkodásunkat népünk szeretett vezetője, Rákosi elvtárs iránt azzal, hogy születésnapjára, március 9-re a tavaszi búza és árpa vetését befejezzük. Legyenek ennek a harcnak szervezői, élharcosai a párttagok, tanácstagok és a DISZ-fiatalok, fordiisa minden tanács munkája zömét a tavaszi munkák végzésére. Tanácsüléseken, gazdagyűléseken ismertessék és vitassák meg Nagy Imre elvtárs beszédét. Lelkesítsék és mozgósítsák ezeken a gyűléseken dolgozóinkat a tavaszi munkák megkezdésére és sikeres végrehajtására. Vigyük győzelemre a harcot, amely kenyerünkért, egyre szebbé váló szabad életünkért, a békééit folyik. Somogyinegyei Tanács Végre hajtó Bizottsága. Vállalták, hoigy még ezen & -héten terven felül 50 hold tavaszi búzát vetnek e-l. A tavaszi Kij*» vetése melle*1 készítik a talajt a tavaszi borsónak. A 15 hold borsó még ezen -a héten földbe kerül. Gyors ütemben halad a mélyszántás i-s. A traktorosok és a íogatosok két műszakban dolgoznak, minden órát, percet kihasználnak, hogy a többive tési munka idejére ezzel is készen legyenek. Másfél nap alatt 160 hold szántást végeztek el. Kiváló munkát végzett az etmuit map,okban- Burdakár Gyula traktoros és Lengyel, István fogatos. Az állami gazdaság val,amennyi dolgozója- becsülettel, lelkesedéssel harcol, hogy gazdaságuk határidőre elvégezze a tavaszi -szántást és vetést. kezdtek. Ma már nincs egyetlen dolgozó paraszt sem Szőlősgyörök községben, aki odahaza tétlenkedne. san, a burgonyát és kukoricát pedig négyzetesen v-etik, hogy biztosítsák a kalászosok egyenletes fejlődését, s hogy a kapásoknál minden irányban használhassák a ló' a- pákat. így gok időt ás erőt takarítanak meg és hamarabb végzik el a növényápolási munkát. Teljes ütemben balad a tavaszi munka Látrányben A látrányi Alkotmány tsz két és fél hoM mákot, két hold borsót vetett. Az árpa vetését a mai napon befejezik. Elvégezték 10 hold föld mélyszántását is. Látvány községben nemcsak a termelőszövetkezet, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is megkezdték a szántás, fogasokig és a simítőzás munkáit. Mind a tsz, mind az egyénileg dolgozó parasztoknak a szükséges vetőmag biztosítva van. A FONÓI GÉPÁLLOMÁS VERSENYFOGADALMA ÁPRILIS 4 TISZTELETÉRE A fonói gépállomás traktorosai február 2-3-án kezdték meg a tavaszi mezőgazdasági műn. iát. 15 erőgép indult harcba a tavas-zi kampányterv teljesítése, valamint az őszi mélyszántásnál mutatkozott lemaradás felszámolása érdekében. Gáspár Ferenc és Csuha György traktorosok, a patalömi Jobb Élet tszcs tagjai, már 12 holdon elvégezték a mélyszántást. Gáspár Ferenc és Csuha György vállalták, hogy az őszi mélyszántásból visszamaradt 60 hold területen két héten belül elvégzik a talajművelést. Gáspár elvtárs megfogadta, hogy tavaszi tervét április 4-re teljesíti. Jó munkát végeznek Hajcsár Lajos és Parragi József elvtársak is, akik a mosdó-si Alkotmány termelő- szövetkezetben dolgoznak. Dicséret illeti a göllei Lendület tsz-cs traktorosait is, Beát és Szalai Lajos elvtársakat. A gépállomás dolgozói közösen vállalták, hogy tavaszi kampánytervüket április 15-ig befejezik. Az őszi mélyszántásnál mutatkozó lemaradást két héten belül felszámolják. A bürokrácia akadályozza a mélyszántást A b-alatonboglári állami gazdaság 100 holdon végezte el a simítózást, elvetett 100 hold árpát és ugyanennyi borsót. Mihdcz szép és d'icséretreméltó a bálatonboglári állami gazdaságnál. Azonban- a mélyszántás körül komoly hiányosságok vannak. 700 hoki területük szántatlanul van. Amikor Ritka elv- társat megkérdezik; mi az oka_ a lemaradásnak, talán a gépek nincsenek kijavítva? — erre így válaszol : — Dehogynem, a gépek ki vannak javítva, kettő kivétellel, kérem. Az érdeklődő tovább kíváncsiskodik, mire Ritka elvtárs elég paprikás hangon elméleteket gyárt (bár most az egyszer tévesen, mert már két hete szántásra alkalmas idő van); — Fagyos volt a föld. nem lehetett szántani. — S miért nem végzik most? Erre ő tovább így felel; — Most meg sáros! (Érdekes, azért már 200 holdat elvétettek,) Majd egy újabb kibúvó Rita elvtárs részéről: — Tulajdonképpen ez a terület még papifon nincs a gazdaság tulajdonában. Csak úgy átadták. — Szóval mégis- csak a gazdaságé, csak a nevére kell írni — így az érdeklődő. — Igen, lényegében a gazdaságé, kérem — felel ő. — Ha a gazdaságé, akkor miért nem szántják? 4 traktorja és 56 lófogata van a gaz-daságniak. Elnézhetik, hogy több mint kiét hete tétlenkednek?" — Hja, kérem, ha százszor is a gazdaság tulajdonát képezi a föld, de még nincs ez meg papíron, addig nem szántunk — felel Ritka elvtárs. Míg^az agronómus-' így vitatkozik, ilyen bürokratikusán nézi a világot, (dehogy is nézi, hazug szó ez, mert állandóan az irodában ül — mint ahogy maga is mondja — a földet nem látja.) Vár az aktára, ami lehet, hogy csak a nyáron lesz kész, és addig nem szántanak véleménye szerint. Még szerencse az, hogy a telefonbeszélgetést megszakították, mert a szerény érdeklődőt —• Ritka elvtárs legalábbis úgy gondolta — „talpraesett” elméleteivel sikerül meggyőznie. Ebben is tévedett. Vájjon a gazdaság vezetősége még meddig tűri a bürokráciát? Fogjanak hozzá sürgősen a szántáshoz. mert ha Ritka e’Vtársra hallgatnak. a bürokráciát a föld is, de a gazdaság is náegsinyli. 8 hold árpát és 2 hold borsót vetett eddig a szőlősgyöröki Vörös Csillag tsz parasztok ezt látva, miunkáihoz A jó példa Szőlősgyörökön is meghozta a Fellő hatást. A Vörös Csillag tsz tagsága jól előkészített földbe’elvetett már 8 -hold árpát gs két hold borsót. Az egyénileg dolgozó | A nagyberki Győző tszcs jól {elkészült a tavaszi munkákra A nagyberki Győző tszcs az elmúlt évben is jó munkát végzett, A beadási kötelezettségét majdnem valamennyi1 terményiféleségből túlteljesítette, a tagság sem, szűkölködött és vetőmagjuk is1 bőven maradt. Az őszi mélyszántást idejében elvégezték, s utána alaposan felkészültek a tavaszi munkákra. A vetőgépeket, boronákat, ekéket. szekereket gondosan kijavították, s közben a fogatosok elvégezték a trágyakiihordást. Szerződést kötöttek a fonói gépállomással, ahova a csoport lét legjobb dolgozóját küldték el traktorosnak, hogy majd1 egész évben azok dolgozzanak a csoport földjein. A hosszú téli estéken több ízben is megbeszélték a tavaszi munkákkal kapcsolatos terveket. Elhatározták, hogy éppen úgy, mint anna' - idején, az őszi kalászosokat, most a tavasziakat is mind keresztsorea ekik. 1951 tavaszán Titó&k felszámolták a külkereskedelem állami monopóliumát és létrehozták az im-j port-export bankot, amely az or- ' rág intézményesített kirablásának nyozmak. ka-ság a faeke. da-sáv 45 Másfél nap alati 1 holdat szánlak fel és SO hold tavaszi házát vetetlek ef a batatonújhetvi állami gazdaságii
