Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-03 / 28. szám

Kedd, 1953 február 3, SOMOGYI NÉPLAP 3 GYŐZÖTT AZ ÍJJ A RÉGI FELETT SOMOGY CSICSÓN jár 1950-ben sok szó esett Somogycsicsón is a szövet­kezeti gazdálkodásról. Meller Sán­dor és Horváth József kommunis­ták ismerték fel elsőnek a köz­ségben a szövetkezés nagy jelen­tőségét. Tudták, hogy a párt he­lyes utat jelölt meg a dolgozó pa­rasztoknak a felemelkedés felé. Szilárdan elhatározták, hogy meg­győzik többi dolgozó par&szttár- sukat is a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről és megalakítják a cso­portot, (Nem volt könnyű a munka. A legtöbben még görcsösen ragasz­kodtak a régihez, féltek az újtól. Az „új kezdők", Meller és Horváth elvtársak' azonban nem hátráltak meg a nehézségektől. Szívós népnevelőmunkával vívták a harcot a régi ellen az újért. Ber­kes István 14 holdas dolgozó pa­raszt sokat vívódott maigában, amikor a csoportról beszéltek ne­ki. Azt látta, Hogy jó útra akar­ják vezetni, csak éppen a magán- tulajdonhoz való ragaszkodást veit nehéz legyőzni magában. A felesége is biztatta), hogy lépjenek be. Csak azt szégyelem még most is, hogy a feleségem egy hét- le! előbb lépett be a csoportba, mint én- Most már belátom, hogy az asszonynak volt igaza —- mond­ja határozottan Berkes István. De így volt ez annakidején még jóréhány családnál. A kommunis­ták, akik megkezdték Somogycsi- csón az újnak, a létrehozását, eredményesen vívták meg a har­cot •j 951 januárban 13 dolgozó parasztcsalád, 18 taggal kezdte meg 181 hold 'földön a kö­zös művelést. Nehéz volt a kez­det. Nem volt a csoportnak jó­szágállománya. Az állam azonban felfigyelt a fiatal kezdőkre, segít­ségére sietett a> csoportnak. A gépállomás gépei szántottak, ve­tettek a csoport földjén. Kaptak egy pár lovat, 13 darab szarvas­marhát és 20 darab sertést. Ezzel azonban még nem oldották meg a nehézségeket a csoportban. Hiá­nyos volt a vezetés, a könyvelés és a befurakodott ellenség is bom­lasztotta a csoport fegyelmét. Varga Antal kupec kulák, aki be­férkőzött a csoportba,, kiskirály módra, bánt a tagokkal, mint az­előtt a cselédeivel. A kommunis­táknak köszönhető, hogy kikö­zösítették a kulákot a csoportból. Az első évben szervezetlenül ment a munka, nem tartották be az alapszabályt a jövedelemelosz­tásnál sem, ,,kalapra" ment az oszfozás. Ekkor még a csoport példája nem igen vonzotta a kívül­állókat. Az első év iskola volt a csoport tagjainak. Okultak a hi­bákból és 1952-ben már az alap­szabály szerint végezték a mun­kát. A brigádokon és a munkacsa­patokon belül egyéneknek is ki­mérték a területet, amelynek a megműveléséért felelőssé tettek egy-egy tagot. Mindenki igyeke- zett a saját területét rendiben tar­tani. így azután minden munkát időben elvégeztek. A csoport ter­mését is érte a fagy- és a jégkár, ennek ellenére azért 7 mázsás át­lagtermést ^rtek el kenyérgabo­nából. Burgonyából 120 mázsa ter­mett holdanként. A heterózis ku­koricájuk 20 mázsát adott egy- egy holdról, kétszer annyit, mint amelyik nem heterózis volt. A múlt év rendkívül alkal­” inatlan időjárása ellenére is szépen gyümölcsözött a közös jjnunka. A csoport vagyona 11,217 forintról 52.937 forintra növeke­dett. Az állam iránti kötelezettségnek is mindenből becsülettel eleget tett a csoport. A jövedelemből ju­tott egy-egy munkaegységre ke­nyérgabonából 2 kg, burgonyáiból 3 kg. takarmányrépából 1 kg, szé­nából 3 kg. és 2.53 forint készpénz.- A munkám után gazdag jövedel­mem lett. Mikor a 14 holdamat egyénileg művelteim, nem tudtam annyit vinni a szabadpiacra, mint most. Még 150 forint jutalmat is kaptam a csoporttól — mondja boldogan Berkes István. De a cso­port j-öbbi tagja is megelégedéssel beszél munkája eredményéről. Ma már szép állatállománnyal büszkélkednék. Van a közösben 30 ló, £6 szarvasmarha, 175 ser­tés, ezek közül 21 sertés bízik az idei beadásra. Az állatok átte- leltetéséről is gondoskodott a cso­port vezetősége. A szarvasmhrlhák részére 300 köbméter silót készí­tettek. A sertések részére zöld- silót, 26 köbmétert, Az őszi mun­kákban is igyekeztek élenjárni,, bátran alkalmazták az új agro­technikai módszereket is. Ke- resztsorosan vetettek 25 holdon ősziárpát, 15 holdon búzát, 11 hol­don rozsot. A tavasszal 380 hol­don vetnek kukoricát négyzetesen és oótbeporzást alkalmaznak 120 hold rozsnál és az összes kukori­cánál. A tavaszi munkákra is szor- M g,almasan készülnek. Meg­szervezték a brigádokat, munka­csapatokat és az üzeimterv elké­szítése után jegyzőkönyvileg át­vették a területet, valamint a gaz­dasági eszközöket. A csoportta- gok sokat tanulnak most a téli es­téken. Két politikai iskola és egy állattenyésztési tanfolyam műkö­dik a csoportban. A kívülálló dol­gozó parasztok a csoport eredmé­nyeit látva, egyre inkább meg­győződtek a nagyüzemi gazdálko­dás előnyéről és ráléptek az új út­ra. ' iMa már 101 család, 155 taggal műveli közösen 1409 holdját. Az egész község dolgozó parasztsága belépett a Békebástya csoportba. — Nem (hiába fáradoztunk, har­cunk ere.dlméünvel járt, győzött az új a régi felett Somogycsicsón is,— mondja büszke örömmel Meller János, a csoport elnöke. TÖBB MINT 284.000 FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI TAG LÉPETT A KÖZÖS GAZDÁLKODÁS ÚTJÁRA A földművesszövetkezetek tag­jai mind nagyobb számmal lépnek a közös gazdálkodás útjára. A v eszprémmegyei N emesgulácson minden Ifiöldlművessziövefkezeti tag belépett a községben lévő ill-as és I-es típusú tszcs-kibe. Csajágon 31 föidművesszövetkezeti tag vá­lasztotta a nagyüzemi gazdálko­dást. A balatonfőkajári földmű­ves szövetkezet januárban megtar­tott vezetőségi ülésén a jelenlévők elhatározták, hogy termelőcsopor­tot alakítanak. Kisbaboton, Győrt Sopron megyében, Papp Gyula 12 holdas középparaszt, földműves- I szövetkezeti vezetőségi tag példá­dat rövid idő alatt 29 dolgozó pa­raszt követte, akik 220 (Holdon ja­nuár 20-án megalakították az U* Élet III. típusú termelőszövetkeze­ti csoportot. Eddig összesen több mint 284 ezer föidművesszövetkezeti tag lepett a közös gazdálkodás útjára. Jól készül a tavaszi munkákra a keronkai tanács Hí éflítoaroiari e az z íaíiozo éli méri Az építő anyagipari minisztéri­umhoz tartozó iparágaik vállalatai­nak könyvelői az elmúlt évben kezdték el a munkát megkönnyí­tő, (meggyorsító Lozonszkij-féle számviteli módszer alkalmazását. A sajószentp éteri üveggyár köny­velőinek versenykihívása után egymást megelőzve (harcoltak a vállalatok . a havi zárlatok határ­idő előtti elkészítéséért. Az év végén a Lozonszkij-mód­szer alkalmazása a minisztérium íparigazgatóságain és a vállalatok­nál még nagyobb méreteket öl­tött. Ezt mutatja az is, hogy a kő­bányai téglagyár és a nemesgulá- csi kőbánya már 1953 január 3-án elkészült az 1952-es tervév mérle­gével, a nyergesújfahisi Eternit Művek és a pécsi cement árugyár január 6-án adta be elmúlt évi mérlegét. A minisztertanács 1953. évi ta­vaszi mezőgazdasági munkák elő­készítéséről és végrehajtásáról szóló határozata előírja: a mező- gazdaság dolgozói előtt az a fel­adat áll, hogy helyrehozzak az őszi munkákban bekövetkezett le­maradást. A lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talaj-munkát, valamint a korai növényeik veté­sét. Megműveljék és bevessék az ország szántóföldijének miniden talpalatnyi területét.­Boronka község tanácsa a párt- szervezet irányításával, jó szer­vező munkával, a minisztertanács határozata értelmében mozgósítja a falu dolgozó parasztságát a ta­vaszi munkákra. Először kibőví­tett VBülésen vitatták meg az előttük álló feladatokat- A VB- ülésen resztvettek a VB-tagok, a mezőgazdasági és a begyűjtési ál­landó-bizottság tagjai, a tömeg- szervezetek vezetői és az élenjáró dolgozó parasztok. Fábos Imre 12 holdas, Feliai János 14 holdas és Bencze Pál 18 holdas élenjáró dol­gozó parasztok megfogadták, hogy példát mutatnák és népnevelő­munkát végeznek paraszttársaik között. Utána a tanácsülésen és a gaz dagyűlésen Szabó Ferenc, a me­zőgazdasági állandó-bizottság el­nöke ismertette a gazdákkal a ta­vaszi munkákra való felkészülés­hez szükséges feladatokat; A ta­vaszi vetőmag biztosítása érdeké­ben a tanács felvette a kapcsola­tot a szomszéd községek tanácsai-, vak A kulákokat behívatták a ta­nácshoz és kötelezték, hogy á legrövidebb időn beliül biztosítsák a tavaszi vetőmagot. A vetőmag kitisztítását és az egyélb előkészí­tési munkákat a tanács állandóan ellenőrzi. így leplezték le Fábos József 28 holdas és Pozsgai Lajos 27 holdas kulákokat, akik az őszi vetés ás a mélyszántás elvégzését szabotálták. Most a bíróság ítél­kezik a kártevő kulákok felett. A tanács a vetőgépeket utca szerint osztotta- el, meghatározta, hogy ki, melyiket veheti igénybe a vetés idején. A pártszervezet feladata, hogy továbbra is biztosítsa az állandó népnevelő-munkát, mozgósítsa a falu dolgozóit a minisztertanácsi határozat végrehajtására. A párt- szervezet és a tan-ács szervezze meg a párosversenyt a dolgozó pa­rasztok között, hogy a verseny hajtóereje legyen a tavaszi mun­káknak. « Népszerűsítsék a-z élenjárókat és bírálják a lemaradókat. Éberen figyeljék az ellenség munkáját és akadályozzák meg kártevését. A tavaszi munkák időben és jó minő­ségben való elvégzése egyik felté­tele ?. begyűjtési terv teljesítésé­nek. Úgy harcoljanak a tavaszi munkák elvégzéséért, hogy Bo rönk a község az elsők között le­gyen a versenyben. Sokat tanultunk a kaposvári Szabadságzászló tszcs-től SZÁMOLJÁK FEL A BÜROKRÁCIÁT A MUNKAVERSENY SZERVEZÉSÉBEN A Marcali Állami Erdőgazdaság dolgozói harcot indítottak az 1953 as tervév első negyedévének határ idő -előtti teljesítéséért. Január 1 tői 15-ig a gazdaságban a legjobb eredményt a marcali üzemegység­nél dolgozó Suszter Mátyás- fakiter­melő munkacsapata érte el/ 157 .százalékos átlagteljesítményével. Ez a munkacsapat az ipari szerfa ki- hozatalát is 44 százalékkal növelte. Jól dolgozik még .Senót Lajos és Igali József fakitermelő munka­csapata. Az eredmények mellett azonban vannak komoly hiányosságok is. A dolgozók egy része a marcali üzem­egységnél í00 százalékon alul tel­jesíti normáját. Turopoli Aladár munkacsapata 47, Senoha Mihály munkacsapata 94, Vimmer Lajos munkacsapata 97 százalékos telje­sítményt ért el. Ezeknél még alacsonyabb telje­sítményszázalékok is vannak, pl. Bálint Ferenc, Stenica Sándor, Kántor Béla és Vadál István mun­kacsapatainál. Teljesítményüket Szilva István kerületvezető erdész már nem is tüntette fel a telje­sítményjegyzéken, mert túlságosan alacsonyak voltak. A 190 százalékon aluli teljesítmé­nyekért felelősség terheli a gazda­ság igazgatóját, az üzemegység ve­zetőjét, de felelős a gazdaság párt­szervezete és üzemi bizottsága is. Ismertessék a munkaverseny jelentőségét Az alacsony teljesítményeknek a legfőbb oka az, hogy a pártszerve­zet, az üb. és az üzemegységve­a munkaverseny és a felajánlások jelentőségével. Nem ismertetik a dolgozókkal a verseny fontosságát, megelégszenek azzal, hogy a dolgo­zóknak csak egy bizonyos százaléka versenyez. Komoly mulasztást követett el a pártszervezet vezető­sége, amikor r.em adott útmuta­tást a felajánlások megszervezésé­hez az üb-nek. A gazdaság párt- szervezetének vezetősége és az üze­mi bizottság vezetősége megelége­dett azz-a. hogy a gazdaság ve­zetősége és az üzemegység vezetői a dolgozók megkérdezése nél ül, a dolgozók nevében felajánlották, hogy március 9-re, Rákosi elvtárs születésnapjára teljesítik az első negyedévi tervet. A valóság azt mu­tatja, bogy a gazdasághoz legköze­lebb eső üzemegységnél. Marcali­ban, a dolgozók 20—25 százaléka ICO százalékon alul teljesítette nor­máját és nem is tudnak arról, hogy a gazdaság vezetősége és az üzem­egységek vezetői felajánló-okát tét- tek. | Gerő elvtárs a Központi Vezető ség ülésén a következőket mon­dotta; „Pártszerveink, szaltszerve- zeteink, DISZ-szervezeteink •egyik legfontosabb feladata, hogy meg­szabadítsák a munkaversenyt a bü­rokratikus kinövésektől. a felaján- lásoknak felülről, a dolgozók tud­tán kívül való deklarálás ától’ ‘. A gazdaság pártszervezetének és üze­mi bizottságának a feladata az, hogy a Központi Vezetőség hatá­rozata értelmében, Gerő elvtárs út­mutatása alapján harcoljanak a szocialista munkaverseny és a fel­ajánlások megszervezéséért. Tegye­nek meg mindent annak érdekében, hogy a gazdaság vezetősége és az üzemegységek vezetői a dolgozók bevonásával és ne a dolgozók meg­kerülésével, azok tudta nélkül te­gyék meg vállalásaikat. Gondoskodjanak a dolgozók egészségvédelméről Megengedhetetlen az is, hogy a Kaposvári Erdőgazdasági Egyesü­lés ..különbséget” tesz egy-egy er dőgazdaság között. A kollektiv szer ződés egyformán írja elő minden gazdaságban az éjjeliőrök, a vasúti rakodók és a gépkocsi rakodók ré szére a téli időszakban a téli vé­dőruhát. Az Egyesülés még csak részben látta el a gazdaság dolgozóit védő­ruhával, ez szintén gátolja a terv teljesítését. Az egyesülés vezetősé­ge tartsa be a kollektiv szerződés erre vonatkozó pontját és azt a SZOT is ellenőrizze. A Marcali Állami Erdögazdaság- 'iiá 1 fordítsanak nagyobb gondot a munkaverseny és a felajánlások megszervezésére. A gazdaság párt- szervezete a jövőben szorosan együttműködve harcoljon a szak- szervezettel a jobb és kimagaslóbb eredmények eléréséért. Közös erő­vel harcoljanak a 190 százalékon aluli teljesítmények megszüntetésé­ért és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az élenjáró dolgo­zók adják át munkamódszereiket és tapasztalataikat a lemaradóknak, hogy azok is az élenjáró dolgozók szintjére kerülhessenek és kima­gasló teljesítményeikkel segítsék az erdőgazdaság tervének teljesíté­sét túlteljesítését. Mi. a szaibási Uj barázda tszcs tagjai csoportgyűlésen megvitattuk a kaposvári Szabadságzászló tszcs munkájával foglalkozó cikkei, amely a „Somogyi Néplap” január 23-i számában jelent meg. Csopor­tunk tagsága helyesli azt. hogy a kaposvári Szabadságzászló tszcs- bén már megszervezték a brigádo­kat, munkacsapatokat, a brigádok­ban és a munkacsapatokban rend­szeresítik a sajtóolvasást. E mun­kában mi is követjük a kaposvári Szabadságzászló tapes példáját, mert tapasztaltuk, hbgy a napi saj­tó (nagy segítséget ad munkánkhoz. Elismeréssel beszél tagságunk ar ról is, hogy á kaposvári Szabad­ságzászló tszcs kibővíti az öntözé­ses kertészetet, mely tavaly szép eredményeket biztosított. A cikk­ből kitűnik, az is, hogy a kaposvári Szabadságzászló tszcs vezetősége a pártszervezet irányításával kemé­nyen harcol a lazaság ellen, a mun­kafegyelem megszilárdításáért. He­lyes intézkedés az, hogy munkaegy­séglevonást alkalmaznak a hanya­gok, a munkafegyelem lazítóinál. Azt is nagyon helyesli tagságunk, hogy a nőket fokozottabban be­vonják a munkába. A mi csopor­tunk tagsága örömmel követi ezek­ben a nagyszerű munkákban a ka­posvári Szabadságzászló tszcs pél­dáját, mert tudjuk, hogy ezek elő­segítik munkánk eredményeit és a csoport megszilárdítását. Azonban az eredmények mellett rá kell mutatnunk .azokra a hiá­nyosságokra. amelyek még többé kevésbbé megmutatkoznak a kapos­vári Szabadságzászló tszes-ben. A mi csoportunk tagsága hiányolja azt, hogy a Szabaddágzászló tszc* nem alkalmazza kellő mértékben ae új agrotechnikai módszereket. így például azt, hogy csak 14 holdoa vetnek négyzetesen kukoricát és a pótbeporzást nem alkalmazzák. Sze­rintünk az is helytelen, hogy őszi- árpából csak 15 holdat vetettek, ezzel szemben tavasziárpát 20 hol­don vetnek, pedig az ősziárpa sóik­kal gazdaságosabb. Nem helyes sze­rintünk az sem, hogy a munkacsa­patokon belül nincs kimérve meg­határozott terület az egyénekre, pedig tudvalevő, hogy az egyéni felelősségérzet fokozása, a munka­fegyelem megszilárdítása csak így van biztosítva. Mi, a szabás! Uj barázda tszcs tagjai, sokat tanultunk a kaposvári Szafoadságzászló tszcs-ről szóló cikk­ből és a tapasztalatokat felhasznál­va harcolunk; mi is a még nagyobb eredményekért, csoportunk megszi­lárdításáért. • Tóth István tszcs-elnök. Szabás. Éhínség Indiában A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség titkársága nyilvános­ságra hozta a. Bengáliai Demokrati­kus Nőszövetség beszámolóját az Indiában pusztító éhínségről. Az éhínség 1952 májusa óta álta­lános jelenség Indiában. A kor­mány olyan magas áron vásárol gabonát Amerikából, hogy az elér­hetetlen a nép széles rétegei szá­mára. A lakosság vásárlóereje nagymértékben csökkent és az indi­ai nép a koldusok népévé lett — muta-t rá a beszámoló. Rajbariban az emberek százai éheznek; a fák kérgét rágcsálják. Az anyák eladják gyermekeiket, mert képtelenek táplálni őket. Bengália lakossága gyűléseken, tüntetéseken és felhívásokon tilta­kozik a kormány politikája, a fe­ketepiac és a korrupció ellen. Az éhségtüntetéseken az anyák gyer­mekeikkel karjukon követelik, hogy a kormány vásároljon gabonát Kí­nától és a Szovjetuniótól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom