Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-27 / 22. szám
SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1953. manat 29. 113 3 A nagybaráti állami gazdaság tanult a tavalyi hibákból A aagytoaráti állami gazdaság az elmúlt évben nem teljesítette «'Övény termesztési tervét. A terv teljesítését befolyásolta a rossz időjárás, de elsősorban a rossz munkaszervezés és az. hogy csak kis mértékben alkalmazták az új agrotechnikai eljárásokat. A Központi Vezetőcég 1952 november 29-i ülésén Gerő elvtársi beszámolójában rámutatott: „a növénytermelés hozamának a tervtől való elmaradása különösen élesen jelentkezik a mezőgazdaság szocialista szektorában, ahol a terv szerint ebbeil az évben már az országos átlagot jelentősen meghaladó terméseredményeket kellett volna elérni. Ezt nem sikerült elérni, bár a kedvezőtlen időjárás ellenére számos élenjáró állami gazdaság és termelőszövetkezet kiemel'edő terméseredményt ért el. Ha valaha, úgy ebben az évben kézzelfoghatóan bebizonyosodott nálunk is a nagy forradalmár természetátalakítónak, Micsurinnak az a zseniális tétele, hogy; ,,Nem várhatunk körilyöradományt a természettől, feladatunk; el kell venni tőié azt, amire szükségünk van". Az állami gazdaság vezetősége most. Gerő elvtárs útmutatása szerint, a múlt év tapasztalatait . felhasználva, az 1953-as termelési terv teljesítésére. Az őszi vetési 'munkálatokat időben elvégezték, a gabonákat mind keresztsorosan vetették. A'tavaszi vetésű gabonákat kereszt- sorosán, a kukoricát pedig négyzetesen vetik. Az új agrotechnikai eljárások alkalmazásával növelik, a terméshozamot. A kukorica négyzetes vetése nagyjelentőségű, mert a növény ápolási munkák zömét géppel tudják végezni, ezáltal jelentős emberi munkaerőt takarítanak meg. Azon dolgoznak most, hogy minden mezőgazdasági gépet határidőre és jó minőségben kijavítsanak. A gépjavítást szalagrendázerrel végzik, úgy, hogy minden munkafolyamatot másik brigád és munkacsapat végez. A gépjavító brigádok és munkacsapatok párosversenyben dolgoznak, a verseny eredményeit naponta értékelik. Az élenjárókat üzemi értekezleteken, röpgyűléseken és a versenytáblán keresztül népszerűsítik. A lemaradókat bírálattal ser kentik eredményeik növelésére. Dicséretet érdeme! Nizics László és- Gombóc Imre, akik állandóan túltcljáÉtik normájukat. A gépjavítóbrigádok jó munkáját, áldozat- készségét bizonyítja, hogy eddig az erőgépeket 70, a vontatókat 100, az ekéket 90 és a tárcsákat szintén 90 százalékban kijavították. Az állami gazdaság vezetői és dolgozói magukévá’ -tették Gerő elvtárs megállapítását: „Ahhoz, hogy az 1952-es év kedvezőtlen mezőgazdasági eredménye ellenére szeresen megvalósíthassuk felemelt ötéves tervünket, sikeresen fejleszthessitfc tovább egész népgazdaságunkat, minden téren a legszigorúbb talM- rélif sságot kell megvalósítani”. Ennek érdekében felhasználnak minden hulladékanyagot, amelyből valamilyen alkatrészt házilag elő tudnak állítani. Házilag készítik el a kormányhoz a tolórudat és az összekötő rudakat. Ezzel több mint 2000 forint megtakarítást ér nelk el. Az állami gazdaság vezetősége a brigádvezetők és az élenjáró dolgozók bevonásával készíti el az 1953-as évi termelési tervet. A tervet nemcsak ismertetik a dolgozókkal, hanem szakmai és politikai tanfolyamokon nevelik a dolgozóikat jobb munkára, harcosság- ra. helytállásra. A gazdaság dolgozóinak 80 százaléka vesz részt különböző szakmai és politikai tanfolyamokon. Ezek az. előkészületek azt mutatják, hogy a nagytbaráti állami gazdaság vezetői és dolgozói, lelkes munkával harcolnak az 1953 évi termelési terv megvalósításáért. Az iharosi erdőgazdaság dolgozói jobb munkával harcolnak a terv teljesítéséért Az iharosi állami e-rdcigazdasá'j dolgozói az 1952-es évi ipari fakitermelési tervüket 105 -százalékra teljesítették. A tűzifa ikiíe nme lesi tervet 99, az erdősítési és talaj - előkészítési tervet 101, az erdőápolási tervét 102, ,a csemetekerti lombfavetési tervet 98, vs fenyővetési tervet 105, a fa-értékesítési, szállítási tervet ipari fiából átlagosan 98, tűzifáiból 111 százalékra teljesíteti kk. A gazdaság átlagosan 101 százalékra teljesítette 1952-es évi termelési tervét. Az iharosi erdőgazdaság sem teljesítette szállítási tervét, amely nagymértékben akadályozta a Barcsi Fűrészüzemet a terv teljesítésiéiben. Az erdőgazdaság vezetői tanulva az elmúlt év 'hiányosságaiból, harcot indítottak, hölgy ebben az ívben teljesítsék, sőt ‘túl is teljesítsék a tervet. Az év első munkanapjaiban a gazdaság minden üzemegységében tervismertető értekezletet tartottak. Ismertették a dolgozókika1] az 1953-as í er vfel cd-a tokait és az elmúlt év hiányosságait. Az erdőgazdaság dolgozói a 'tervisóneirtető értekezlet után újult erővel kezdték meg a munkát. Január 20-ig a szállítási ütemtervet 69 százalékra teljesítette, a gazdaság. Ez január első 20 nap jában 3 százalékos túl't'eljesífést jelent. A dolgozók 50 százaléka szocialista kötelezettségvállalásokat tett április 4-re. 'és március 9-re, hazánk felszabadulásának és Rákosi elvtárs "születésnapijának tiszteletiére. Páros verse ny szar z ődlést k ötöt- tek egymással. Tóth Ferenc élv- társ munkacsapata az erdőgazdaság pádi üzem egységénél ddlgo- zik, versenyre hívta a gazdaság minden fakitermelő munkacsapatát. Vállalták, hogy az első negyedévi tervüket -idő ellőtt tíz nappal, március 21-én befejezik. 140 százalékos teljesítm-ányiilket 159 százalékra emelik és az ipari fa- termelésüket 5 százalékkal]! növelik. A gazdaság dolgozói elfogadták a versenykihívást és harcolnak, hogy teljesíthessék pártunknak adott szavukat. Az iharosi állami erdőgazdaság vezetői harcoljanak azért, hogy a dolgozók túlteljesíthessék vállalásaikat. Harcoljanak a szállítási határidők betartásáért, hogy még jobb eredményeket érlhessenék e! és jó munkájuk eredményeként a Barcsi Fűrészüzem is teljesíthesse az 1953-as 'évi termelési tervét. Á zákcmyi tanács nagy gondot fordít a begyűjtésre és a tavaszi munkák előkészítésére Tanácsain'k-nalk komoly feladatokat 'kell a téli időszakban elvégezniük az 1953-as tervév sikeres 'teljesítésének jó előkészítése szempontjából. A mostani előkészítő munkától függ a község egész évi tervtelj esi fásé, mind ,a begyűjtés, mind a mezőgazdasági termelés, valamint az állattenyésztés területén. Ismertetni kell az Új begyűjtési rendeletét, az aigro- és zootechníkaá módszereket, Nem ringathatjuk magunkat abban a hitben, hogy „még messze van a tavasz“, „ráérünk", vagy „nincs (itt a begyűjtés ideje" — mind a két feladat végrehajtását már «nőst meg kell kezdeni. A begyűjtési munka egy napi halogatást sem tűr, a tojás, a baromfi és a sertés begyűjtése már az 'év első napjától esedékes. Zákány község pártszervezete és tanácsa jól használja ki a téli időszakot az előkészítő munkára. A pártszervezet politikai iskolákat szervezett, mellette megszervezték a szakmai oktatást is, amit a Szabad Föld Téli Estéik alatt tartanaik. A zákány! dolgozó parasztok «agy érdeklődéssel tanulmányoz- izák az új agro- és zootechnikai módszerekről szóló előadások anyagát, elhatározták, hogy még most, a tél folyamán aiz udvarokban lévő összes trágyát kihordják. Az ősszel mélyenszántott földön, amelybe a tavaszi kapások (kerülnek, a szakleadás után mintegy 270 holdon azonnal elvégzik ,a simitózást. Ezzel is megőrzik a ■talajban lévő nedvességet, mely (hozzájárul a terméseredmények növeléséhez. A dolgozó parasztok 'tudják, hegy őzzel az eljárással holdanként 2 mázsával1 nagyobb Ikukori- catermés lesz, ami a 'tervbevett 120 holdon 240 mázsa terméstöbbletet jelent. Alkalmazzák -a pótbe- porzást is, ami szintén hozzájárul a terméseredmény növeléséhez. Ennek előnyét ma már nemcsak a szak-könyv ékből ismerik, hanem a gyakorlatban is meggyőződtek róla. Tavaly a községben működő Győzelem termeílőesopcrt ezzel az eljárással holdanként 2 mázsával nagyobb termést ért el, mint az egyéni dolgozó parasztok. A község élenjáró dolgozó parasztijai is bebizonyították, hegy a szakszerű tálajműveléssel, az agrotechnika alkalmazásával minden különösebb befektetés nélkül jelentősen lehet növelni a termés- eredményt. Pl. Pavliesovics János tanácstag, vagy Dedora Ferenc állandó-bizottsági tag eigyléni gazdaságukban alkalmazták ,az új eljárást, Terméseredményük jóval nagyobb lett, mint azdké, aikik az ellenség hangjára hallgatva, ké- sőn és régi módszerrel gazdálkodtak. Az élenjáró dolgozó parasztok a beadási kötelezettségük teljesítésében is példát mutattak a község dolgozó parasztjainak. Előkészületek a tavaszi munkákra Zákány község tanácsai a tavaszi munkák előkészítésénél nagy figyelmet fordít a vetőmagszükséglet biztosítására. A mezőgazdaság! állandó-bizottság tagjai felosztották maguk közt a községet és rendszeresen látogatják a dolgozó parasztokat, szaktanáccsal látják el őket és ellenőrzik, hogy mindenki biztosítsa a vetőmagot, kijavítsa a munkagépeket. Fígy.e- ■emmeil kísérlik az állatállomány fejlesztését is. Segítenék a dolgozó parasztoknak a 'takarmányellátás biztosításánál, eddig közel 300 köbméter közös , silóta'kar- mányt készítettek. Nem feledkezik meg a tanács a begyűjtés munkájáról sem. A tavalyi tapasztalatokat felhasználva nagv gondot fordít a tanács a begyűjtési állandó-bizottság munkájára. Most a begyűjtési rendeletet szemináriumszerűen dolgozzák fel és kisgyűllé/séken íudato-síljják a dolgozó parasztóikkal. A 'begyűjtésben már az év első napjaiban is jelentős eredményeket érteik el. Baromfílbeadásban a tanácstagok és az állandó-bizottsági tagok mutattak példái:. Palotai János 7.5 kiló baromfit adott be az 1953-as évre. Zákány község tanácsa tudja, hogy a tervteljesítés legfontosabb feltétele a jó előkészítés, ezért miniden erővel harcol, hogy a dolgozó parasztok a tavaszi munkák megkezdiését felkészülve várják. Hol szorít a cipő a nágocsi Szabadság tsz-ben? A nágocsi Szabadság tsz megyénk legjobb termelőszövetkezetei közé tartozott. Szép eredményei voltak. A szövetkezet tagjai a megyéből és a tahi járásból hozzájuk érkezett látogatóknak büszkén, mondták él, hogy a szövetkezet tagjai részére 40 kislakás épült, ilyen életük, mint most, soha nem volt. Gazdag eredményeik voltaik a növénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt. A termelésben elért eredményeik nemcsak az egyénileg dolgozó parasztok, hanem a környékbeli termelőszövetkezetek eredményeit is magasan túlhaladták. A munka- és a tervfegyelem betartásában élen jártak. A tsz azonban az 1952. évben már egész sor problémává! küzdött.. Az 1400 hóiddal rendelkező gazdaságnak feszített tervei voltak. A növénytermelési és az állattenyésztési terveket a kedvezőtlen időjárás ellenére is lehetett volna teljesíteni. Azonban nem 'Számítottak az állatállomány nagyarányú fejlődéséire, a terviben nem biztosították a kellő itakarmányszükségletet. ÁllatálHo- im anyuikat 1951-hez viszonyítva (105 százalékkal növelték, ugyanakkor a takarmányszükségleti tervüket az állatállomány létszámához viszonyítva 60 százalékban tervezték meg, de e<zt sem teljesítették. Tervszerűtlenség:, kapkodás • van a munkában A íervszerültllenség következtében 49 igáslcra, 162 szarvasmarhára, 380 sertésre —- melyből hízóba is állítottak —, 400 íjulhra, 400 baromfira mindössze négy vagon "'kukoricájuk, egy vagon szénájuk, hét vagon takarmányrépájuk és 400 köbméter silójuk van. A tsz vezetősége most azon siránkozik, hogy: „az állatok megeszik még a hajunkat is". Ez abból adódik, hogy a tsz vezetői a sok munkára hivatkozva, nem képezik magukat sem szakmailag, sem ,poliitikaillag( így nem látják a fejlődés irányát. Félő, hogy ez ebiben a gazdasági éviben is előfordul ai nágocsi Szabadság tsz-beoi. A tsz tagságából mindössze hárman járnak szakm/ai ' fadfcüyamra, a politikai: iskolákon is kevesen jelennek meg*. A tsz pártszervezete nem gondoskodott arról, hogy az élenjáró, arra érdemes pártobkívülíe- ket bevonják az oktatásba. Nemcsak., hogy a tanulásra nem használják fel a téli időszakot, hanem az egyéb sürgős munkákat sem végzik el. A tsz 90 nő tagja nincs foglalkoztatva. Pedig van munka. Lehiet javítani a zsákokait, ponyvákat és .lehet találni más munkát is. Komoly mulasztást követtek el a tsz vezetői, mart nem gondoskodtak a trágya Időbeni kihordásáról1 sémi. Most arra hivatkoznak, hogy rossz a tehergépkocsi, bár ez nem ’kifogás, hisz a tsz nek 18 íófogáta van, s ebből mindössze 3 fogat hordja a trágyát. Három fogatta!1. jeget hordanak, a többi ló pedig tétlenül áll az istállóban, s minden haszon nélkül eszi 'a drága takarmányt. A gépállomással sem kötöttek szerződést a í*rá- gyahordásra. „Készülődés“ a tavaszi munkára A Szabadság termelőszövetkezetben a tavaszi munkákra úgyszólván semilyen előkészület sem történt. Eddig mindössze egy ve tőgéjpet és néhány jelent éktele neb'b munkaeszközt javítottak ki. A három brigádvezető még ma sem tud arról, hogy melyik lesz az állandó munkaterülete. így nem tudja kellők éppen előkészíteni a brigád'tagoikat a tavaszi munkákra. A gazdasági felszerelések javítását is éppen, azért hanyagolták el, mert az nincs átadva a brigádoknak jegyzőkönyvileg. A gépállomás éis a termelőszövetkezet közötti kapcsolatban komoly hiányosság van. Mind a gépállomás, mind a tsz hibájából még 30 holdon nem vetették el a búzát. A tavasziak alá a földterület 90 százaléka nincs felszántva. A gépállomás a traktorosokat elküldte a tsz földjére, de meleg ruháról n.em gondoskodott, ezért a traktorosok éjjel nem szántottak. A hibáik onnan erednek, hogy a gépállomás felelős vezetői nem látogatják a tsz-taggyűléteeket, a- traktorosbrigád vezetője nem jelenik meg az ugyanazon a területen dolgozó tez-birigád ülésein. Ez fordítva is fennáll a tsz részéről. Nem ismerik egymás problémáit, így nem tudnak egymás munkájához segítséget nyújtani. Mindebből láthatjuk, hogy nem a magas tervszámok és az időjárás befolyásolja a terméseredményt, nem ott szorít a cipő, ahol a tsz vezetői „magyarázzák". Adjon segítséget .a járási tanács A tsz előtt komoly feladatodé vannak. Terveik feszítettek, de ez nem jelenti az)t, hogy nem teljesíthetők. Kataszteri holdamként kukoricából 18 mázsát meg leibe,t termelni, ha jó munkát végeznek. Tavaszi árpából 8.5, burgonyából 60 mázsa szintén elejthető. De ahhoz, hogy ezt sikeresen megvalósíthassák, az szükséges, hogy a járási tanács segítséget adjon a tsznek. A járási 'tanács az elmúlt évben a gyakorlatban kevés segíts éget adott. Uígy vélték, hogy Nágocsan már megy minden a maga rendjén, nincs szükség segítségre, ellenőrzésre. Nem veszik észre az említett hibákat, vagy ha észre veszik, akkor miért nem segítenek, miért nem gondosikődnak a tsz-bea uralkodó helytelen nézetek leküzdéséről, miért nem harcolnak a tsz és a gépállomás közti egészséges kapcsolat megteremtéséért. A járási tanács mezőgiazdaisiági osztálya gondoskodjék arról, hogy a tavaszi munkákra való felkészülést a tsz minél előbb megkezdje. A gépállomás dolgozóinak he kell hizonyítaníolk, hogy érdemesek arra a posztra, ahová pártunk és munkásosztályunk állított» őket. A tsz tagjainak viszont tud- nio-k kell, hogy a gépi segítség ai több termést jelenti. Szabotáló kulákot A kaposvári járásbíróság január 22-én tárgyalta Juhász Antal 30 holdas jutái kulák bűnügyét. Juhász Antal 1952-ben termény, baromfi; sertés, vágómarha,, tej, tojás és zsírbeszolgáitatási kötelezettségét nem teljesítette. Ezen felül 11 és fél hold földön az őszi kenyérgabonavetést, vetőmaghiányra” hivatkozva elszabotálta. Az őszi mélyszántást sem végezte el. A bírósági tárgyaláson lelepleződött a k.ulák bűnös, szabotáló magatartása. Megállapítást nyert, hogy földjét rosszul művelte, ezért a múlt évben csak négy -mázsás termésátlagot ért el holdanként. Juhász Antal hutáknak a felszabadulás előtt, de még a felszabadulást követő években is nagy- mennyiségű állatállománya volt. Mikor a munkásosztály uralomra került, a kulák azj állatállományát fokozatosan csökkentette, két év óta mindössze csak 2 lova van. így a ítélt el a bíróság megfelelő -mennyiségű trágya nem állott rendelkezésére földjei meg- műve'ésére és termékennyé tételére. Van olyan terület, amelyre 10 év óta nem hordott trágyát. Ahelyett, hogy maga dolgozott volna földjein, a kapás-veteménye- ket is harmados -művelésre adta ki, hogy ezáltal is csökkentse beszól gáltatási kötelezettségét. Juhász Antal kulák tekintélyes mennyiségű terményt vont el így közellátásunk elől. Ha az el nem vetett kenyérgabona vetésterületét vesszük számításba és azon minimális 9 mázsás .átlagtermést számítunk, a kulák szabotáló magatartása folytán az 1953-as évben legalább 100 mázsa kenyérgabonával kevesebb kerül a dolgozók asztalára. A kaposvári járásibíróság Juhász Antal kulákot szabotálási bűncselekményekért 6 évi börtönre, 1009 forint pénzbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte.
