Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-25 / 21. szám

Leyelczoljrigác! látogatott el a kaposvári járás 5 termelőcsoporí jáfoa Levelezőinkből alakított brigád- iái Meglátogattuk a kaposvári já­rás öt termelőcsoportját. A láto­gatások alkalmával szerzett tapasz­talakat közzétesszük, hogy a leg­jobban működő tszcs-k színvonalá­ra segítsük a gyengébb csoporto­kat. Érmek érdekében részlete­sen közöljük több csoport módsze­rét. A ráksi Új Élet-ben Bem töltik tétlenséggel a téli na­pokat a csoport tagjai. Szépen gon­dozott szarvasmarháik, sertéseik, lovaik vannak, egyes tagok az álla­tok körül foglalatoskodnak. Mások a trágyahordásnál dolgoznak. A házi építkezéssel is sokat megta­karítottak. Saját erejükből építet­tek egy 50 férőhelyes sertésólat. Javítanak, rendbehozzák portáju­kat, készülnek a tavaszra. E folyamatos munkák mel­lett készül a tszcs 1953. évi üzem­terve is, m-ély alapja lesz egész évi munkájuknak. A tszcs tagsága és vezetősége közösen tervez, tekintet­be veszik az elmúlt év tapasztala­tait is. Az évi tervet lebontják majd bri­gádokra és egyénekre, egy-egy te­rületért egy-egy brigád lesz felelős ebben az évben is. A tervfeladat és a végrehajtáshoz szükséges munka- terület átadása és átvétele jegyző­könyvileg történik. Az elmúlt évben sokat lendített a -csoport eredményein az isL hogy jó kapcsolatot tartottak az igalá gépállomással. Közös erőfeszítéssel harcolt a tszcs és^a gépállomás a jobb termésért. Jól munkált földbe vetettek és egész évben aUcalmazták •m gépi erőt. Nem utolsó sorban en­nek köszönhető, hogy búzából 12, ősziárpából 13, a négyzetesen ve­tett kukoricából- pedig holdanként 26 mázsás termésátlagot értek el. Az 1953-as évi terv vissza­tükrözi azt, hogy ebben az eszten­dőben még inkább kihasználják a gépi munka segítségét. A tavaszi munkák közül mindjárt az első he­lyen szerepel a simítózás. Eh hez a munkához szükséges faanya­got a csoport biztosítja a gépállo másnak. A tavaszi kapások növény- ápolási munkáit nagyrészt géppel végzik majd el. A-mig a múlt éviben 20 holdon kapáltak géppel, addig az idén 100 holdat kapálnak azzal. Az aratás munkájánál is maximálisan kihasználják a gépi erőt. Kombájn­nal a kévekiötőgéppel mintegy 200 holdról aratják le a termést. A tavalyi tapasztalatok alapján az idén már sokkal nagyobb mér­tékben alkalmazzák az új agrotech­nikai módszereket. Minden kalá­szost heresztsorosan, a napraforgót és kukoricát négyzetesen vetik. Az őszi vetési tervet már így teljesí­tették. A nagyberki Becsület és .Győző csoportokban A Becsület tszcs iben serény munka folyik. Az 1952 es évben 1 hold hónaposretek 15.000, egy hold -uborka 17.0-00 forintot jövedelmezett a csoportnak, pedig #sak szántóföldön termelték. Ennek nyomán kedvet kaptak a kertészet hez. Most a napokban már mérnök is járt náluk, 15 holdon öntözéses kertészetet létesítenek .ebben az- év­ben. A Kapos-folyóból biztosítják a szükséges vizet az öntözéshez. Már jelölik az árkokat, leszintezik a te­rületet. A télen sok fontos munkát vé­geznek el. 25 férőhelyes fiaztatót is befejezik, olyat építenek, mely ben 25.000 baromfi fér el. Állandó­an dolgozik a 10 tagú építőbrigád. Többen dolgoznak fakitermelésben is. Felkészülten várják a tavaszt. A vetőmagvakat megtisztították, kü­lön tárolják. Ezen a tavaszon 5 holdba kísérletképpen jarovizált búzát vetnek, egybe pedig jarovizált burgonyát. A talaj előkészítésére »agy gondot fordítottak az ősszel. Saját traktorosaik vannak, termé­szetesen érdekük az, hogy jó mun­kát végezzenek. A szakmai oktatást úgy oldották meg, hogy az újságokból, a „Ma­gyar Mezőgazdaságból és a „Ter- melőszö vetkezettből rendszeres időközönként megvitatnak egy- egy cikket. így tanulták meg a gyapotterme^ztés módszerét is. Ta­valy még nem termeltek gyapotot, de látták a szomszédos szabadi cső portét, amely szép termést hozott. A gyapottermesztésre vonatkozó cikkek tanulmányozása után úgy tervezték, hogy ebben az évben 8 holdon gyapotot is termesztenék. A „Szabad Föld Téli Esték” elő­adássorozataira eljárnak, sokat tanulnak. A Győzőben a zárszámadás meg­mutatta, hogy érdemes iől dolgozni, alkalmazni az új agrotechnikai módszereket. Sugárzik az öröm a tagok arcáról, amikor arról beszél­nek, hogy ebben az évben még sok­kal jobb termést várnak, mert az ősszel már minden kalászost ke­resztsorosain, jól megmunkált föld be vetettek. Tavaly az egysoros ve tésű búza 11 A3, a keresztsorosve- tésű pedig 1A.68 mázsás átlagter­mést hozott. Az új agrotechnikai módszer a kukoricánál is meghozta- az aszály elleniére is, a munka jutalmát. A négyzetes vetés 26 mázsás átlag­termést adott kukoricából. Ilyen termés mellett érték el, hogy a ter­ményt szabadpiaci áron számítva, U0 forint értéket lcaptak egy-egy munkaegységre, márpedig a jó dol­gos ember egy nap alatt több mun­kaegységet ért el. Az építkezésre itt is alaposam ki­használják a téli napokat. Ezen a télen készítettek már egy 20 -férő­helyes istállót, most pedig egy 25 férőhelyest építenek. A fogatosolc szintén- munkában vannak. Ebben a csoportban azonban még sokkal nagyobb eredményekre van lehetőség. Sok a tag a földterület­hez viszonyítva. Helyes lesz, ha állattenyésztéssel foglalkoznak, de bátran követhetik emellett a Be csület tszcs példáját, hasznos len­ire a kertészettel is foglal kozni ők. A somogyszili Kossuth tszcs-ben a nagyüzemi gazdálkodás fölényét tanúsítja, hogy a szarvasmarha- állománynak az a része, amelyik régen a közös tulajdonban van, szép, fejlett. A csoportnak termett annyi takarmánya, hogy elegendő a szarvas-marhaállomány számúra. Az egyéni gazdák állatai jobban megérezték az aszályos esztendőt. Szép a 370 darabból -álló sertésál­lományuk is. dicséretet érdemelnek érte. Ebiben a csoportban találkoztunk ■azonban több hibával is, amiből úgy gondoljuk, jó lesz ha ők is és mások is levonják a tanulságot. A silókészítésnél sok répafejet tettek a silóba, nem fordítottak gondot arra, hogy a silóanyagból kellőkép­pen kiszorítsák a levegőt. Ennek következtében káros erjedési folya­mat ment végbe. Ecetsavas lett a siló, nem szívesen fogyasztják az állatok, ezért a hanyag munkát végzők a felelősek. Nem volt kielé­gítő a terméseredményük sem. most mégis csak az elmúltakon so­pánkodnak. semmittevéssel t-öltik a telet, így várják a tavaszt. A trágyát nem hordják el, mint egy 2 ezer mázsa gyülemlett fel-be­lőle, pedig így sokat veszít az érté­kéiből, a nitrogéntartalmúból. Van a tszcs nek agronómusa, -akinek fel­adata, hogy megmagyarázza; a helyes trágyakezlés, a- helyes for­gószerinti trágyázás 25—30 száza, lékos többlettermést eredményez Javasoljuk a csoportnak, hogy ál litsanak be fogatot, .mellyel a napi trágyát kiszállítják a földre szarvasba. így, amikor a trágyát be kell szántani, helyszínen van, csak szét keli hordani és lehet szántani. Még munkaegységet is ta­karítanának meg igy a csoportban. A tszcs vezetői és tagjai- gondol­janak arra, hogy tétlenséggel nem lehet több termést, több jövedelmet elérni, dolgozni kell érte. Istállót kellene bővíteni, tatarozni, fát ki termelni, javítani a szerszámokat, zsákot foltozni, de ebben a csoport­ban mindezzel nem törődnek. A vetőmag sincs még kiválogatva, de kint a földben van még 2 hold burgonya is, nem szedték ki. Ugyanazzal a gépállomással, amelyikkel a ráksiak olyan jó ered­ményt értek el, ők nem boldogul­nak. Nem keresik -az alkalmat a kölcsönös együttműködésre, pedig megtalálnák. Próbálják ezt megte­remteni, mindjárt könnyebben old­ják meg a feladatokat. Államunk segíti a gyenge tszcs-két, de ez nem jelenti azt, hogy a múlt év nehézségei miatt az idén ne dolgoz­zanak. Használjanak ki minden na­pot az 53 as évi jó termés érdeké­ben. A fonói November 7 tszcs-ben Nagy nehézségekkel küzd a cso­port. Ugyanis az elmúlt egy év alatt ötször volt elnökcsere, s ez nehéz helyzetbe sodorta a cso­portot. Még ma is érvényesül né­ha az ellenség hangja. * •'Komoly vita alakult ki olyan ügyben, ahol nincs ellenvetésnek helye, Követelték egyesek, hogy óiyanoknak is adjanak ki zárszám­adáskor természetbeni juttatást, akik nem érték el az előírt munka­egységet. Súlyosbítja a hibát,hogy a követelők között volt a csoport párttitkárának 'a felesége és a ta­nácselnök felesége is. Mindenkinek meg kell tanulnia, íogy a szabály minden tagra egy­formán érvényes. Ne fékezzék, ha nem támogassák az új vezetőséget Becsüljék meg, hiszen tanulhattak abból, hogy milyen károkat okozott egyik -másik leváltott elnök. Emié kézzé nek arra, amikor Foniai N Imre és Bális Ferenc befogtak tagok lovait, hogy az erdőről fát hozzanak, de annyit raktak a ko csira, hogy az állatok nem bírtá a nagy terhet, mire Fonai és Bális tüzet raktak a lovak alá. Öspze törették a kocsit, de senki sem von ta felelősségre őket. mert Fonai N Imre volt akkor az elnök. Az c hibájuk volt az is, hogy kintmaradt a cirok- a földön, pedig most jő jö­vedelmet biztosítana a seprükötés. Ha közös erővel dolgoznak, igen szép eredményeket érhetnek el eb­ben az évben. Ehhez minden adott­ságuk megvan. A tabi gépállomás segítsége a ísz-nek Zdrengya Miklós, a tahi gépállo­más vez'ető agronómusa jó mun'ká jával segítette a múlt éviben is a gépállomás körzetéhez tartozó tér melőszövetk:zeteket és csoportokat a terméshozam fokozásában. De nagy része volt Zdrengya elvtárs munkájának abban is, hogy a géip' állomás éves tervét 114 százalékra, ezen belül őszi tervét 122- százalék­ra teljesítette. Zdrengya el-vtárs, a- gépállomás igazgatójának utasítása szerint minden fontos feladatot alaposan ismertet a körzeti mezőgazdászok­kal és brigádivezetőkkel. Állandóan szem előtt tartja az egyes munkák időben és jó minőségben való el­végzését. Foglalkozik az ellenőr­zéssel és erre hevei i a körzeti me­zőgazdászokat és brigádvezetőket is. Zdrengya élvtárs minden héten ellátogat a termelőcsoporthoz és. eh lenörzi a brigádvezetők és a körzeti mezőgazdászok munkáját és segít­séget nyújt az új agrotechnikai módszerek alkalmazásához. A múlt évben, is már szép eredmények szü­lettek az új módszerek segítségé­vel, mint pl. a somi Béke tszJben. ahol a keresztsoros-an vetett tavaszi árpa 14.5 -mázsát adott holdankint, vagy a tengődi Szabadság tsz-ibe-n, aihol a négyzetesen vetett kukorica 25 mázsát adott holdanként az egyéni gazdák 5—6 mázsás holdan­ként! átlagtermésével szemben. Az elmúlt évi tapasztalatok nyo­mán az idén nagyobb területeken alkalmazzák a tsz-ek az agrotechnikai eljárásokat. A tabi Kossuth tsz az ősszel 208 holdon alkalmazta a kereszitsoros vetést, a nágocsi Szabadság tsz -pe­dig 260 holdon. A gépállomás kész tervet dolgo­zott ki, hogy a tavaszra biztosít­sák a gépeket a tsz-eknék a kuko­rica négyzetes vetéséhez. A körzeti mezőgazdászok állandóan segítik a tsz-eket a helyes munkaszervezet kialakításában, a brigádok és mun­kacsapatok megszervezésében. Zdrengya elvtárs irányításával a körzeti mezőgazdászok tsz-értekez- leteken- vitatják meg a tsz-tagság- gal a helyes munkaszervezés jelen­tőségét. A tabi gépállomás körzetéhez tartozó tsz-ék gépművelés alá ke­rülő területe az idén meghárom­szorozódott, s ez még fokozottabb követelményeket támaszt mind Zdrengya elvtárs elé, mind a gép­állomás összes dolgozói elé. A megnőve, -edett feladatokat figye- lemlbevéve a tsz-eknél agroteehni- kusokat jelölnek ki, akiknek fel­adata biztosítani, hogy a gépállo­más agronómusának szakmai tanú* csai maradéktlanul végre legyenek hajtva a tsz-ben. Az idén még nagyobb gondot fordítanak az ellenőrzésre, ezért a munkatervet úgy készítik el, hogy egy-egy tsz-n-él legalább egy egész napot tartózkodhas­son a mezőgazdász minden héten. A tél folyamán segítik a tsz-ekn-éi a tervek elkészítését és a tavaszi munkákra való felkészülést. A gépállomás és a tsz-ek közötti kapcsolat elmélyítését elősegíti az is, hogy a traktorosbrigádok és a tsz-ek növénytermesztő -brigádjai hosszúlejáratú párosversenyt köt­nek. A v-ersenyszerzörlés kidolgozá­sában Zdrengya elvtárs segítséget ad a brigádoknak, hogy a megálla­pított verseny pont ok végrehajtását ellenőrizni lehessen. Az elmúlt évi tapasztalatok nyo­mán még fokozottabb gondot for­dítanak a versenymozgalom kiala­kítására, a versenylendület állandó fokozására, mert a jólszervezett munka és a lendületes verseny az alapja annak, hogy az idén még nagyc-b’b eredmények dicsér­jék a tahi gépállomás munkálját. Óvjuk9 gondozzuk őszi gabonavetéseinket Fokozzuk a silézási munkákat! Az elmúlt héten egyes járások­ban a silózási munkák teljesítése érdekében mind a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, mind a járási MESZÖV-ök lendülettel lát­tak hozzá, hogy a szükséges anya­got biztosítsák. Az elért eredmé­nyek azonban még közel sem ki. elégítőek, még mindig sokat kell tenniök e-gyes járásoknak, hogy a lemaradásokat -helyrehozzák. A tabi járásban az elmúlt héten kevés silózás történt, közel sem olyan mértékben, mint kellet vol­na Mindössze 170 köbmétert si­lóztak le. A járásban a kulákok szabotálják a silózási munkát. A tanácsok szigorúan vonják felelős­ségre a szabotálókat és hassanak oda, hogy teljesítsék a rájuk rótt kötelezettséget. A kaposvári járásban sem kielé­gítő a silózási munka. Haladékta­lanul meg kell gyorsítani a mun­kát, hogy tervüket teljesíthessék. Eddig tervüket globálisan még csak 75.4 százalékra teljesítették. teljesítéssel. A községek a silózási tervet 13 százalékra, míg a tszcs-k 110.2 szíizalélkra teljesítették. A nagyatádi járásban 194.3 szá zajékos eredményt értek el a tszcs-k. A nagyatádi járás közsé­geinek is telj-esíteníök kell silózá­si tervüket. Igyekezzenek minden alkalmas anyagot felhasználni -és a legrövidebb időn belül teljesíteni a tervet. Á fonvódj járás a silózási ver­senyben a -második helyre került, Ugylátszik, megeLégied-eltt a 102 százalékos teljesítéssel, holott még náluk is vannak tervüket nem teljesített községek. Igyekezzenek a lemaradt közsé­gek tervüket a legrövidebb időn belül teljesíteni. Ugyancsak azok termelőszövetkezetek, amelyek ezideig a terv teljesítése érdeké­ben keveset tettek, a legrövidebb időn belül hozzák helyre lemara­dásukat és kövessék a barcsi já­rás tszcs-inek jó -példáját, ame­lyek biztosították fejlődő állatál­Vontatottan megy a silózás a j (omány-uk részére a szükséges si­csurgói járásban is, ahol mindösz sze 62.6 százalékra állnak a terv iótakarmány mennyiségét. Wéber Endre Az őszi vetésű gabona, de kü­lönösen a késői vetésű búza ápolá­sára nagy gondot kell fordítás nunk, mert csak így tudjuk bizto­sítani a növények megfelelő átté­telesét. A téli időszakiban az őszi gabonákban jelentős kárt tehet a kedvezőtlen időjárás. Az őszi és az idei nagy esőzések (következtében máris számos helyen víz borítja vetéseinket, ami kiáztatja a gabo nát, s- a fiatal növény gyökerei nem jujrnak megfelelő levegőhöz, „meg­fullad”. elsárgul. Abban- az eset­ben, ha a víz elvezetéséről nem gondoskodunk kellő időben, előfon dúlhat,.hogy a víz megfagy és az roncsolja szét a növényeket. De kárt szenvedhetnek a vetések a té­li hideg, szeles időjárás következ­tében is, mert hótakaró hiányá­ban a talaj túlságosan megfagy, ■ami a növények fejlődését hátrál­tatja. Az őszi vetéseket ezért rend­szeresen ellenőrizzük. Ha azt lát­juk, hogy á lapá’yos helyeken a víz megáll, azonnal kezdjünk hozzá a víz levezetéséhez, árkok és1 baráz­dák elkészítéséhez. A víz elvezetésénél arra kell tö­rekednünk, hogy a kis árikok több- irányban haladjanak, nehogy egy helyen túlságosan kimossa az eM°" lyó víz a növényzetet. A jelenlegi időjárás mellett előfordulhat, hogy a reggeli fagyok következtében a gabonán álló víz felszíne megfagy. Ebben az esetben a legsürgősebb teendő a jég alatt lévő viz leveze­tése. De a jégpáncélt is össze kell törni és a jégdarabokat élükre ál­lítani. hogy azok ne foglaljanak e* nagyobb területet. Nagy jelentősége van az őszi ga­bonák téli ápolásánál a hófogás­nak. Különösen a kései gabonák- ! nál szükséges a havat visszatar­tani a földeken. A hófogásra legalkalmasabbak az úgyneve­zett hófogó pajzsok, amelyeket a szelek irányára keresztbe kel! fel­állítani. A hófogó pajzsok felállí­tásánál legjobb, ha azokat sa' ktáb- ’laszerűen, egy-egy soriba 5—6 paj­zsot állítunk fel. A pajzsok egy­mástól 15—20 méterre legyen el­helyezve. A hó-fogópajzs 1 és fél—két méter széles és egy méter magas le-gyen. Hófogópaj- zsot fagallyból, nádból, cirok- és napraforgószárból is lehet készíte­ni. Fontos, hogy a -pajzsok héza­gosak legyenek. így a szél átülj rajtuk és egyenletesen rakja te mö­géjük a havat. A hófogás igen fontos a veté­sek megvédése érdekében. Ezzel védekezünk a téli fagyok és a jég­kéreg.hatása ellen. A hó felfogása elsősorban a gyengehajtá-sú őszi vetéseknél és a kései vetéseknél rendkívül fontos. A tanácsok, a gépállomások fontos feladata, hogy ellenőrizzék a vetések ápolását. Az őszi gabonavetések ápolása nem közömbös a terméshozam szempont­jából, ezért lelkiismeretes, jó mun­kát kell végezni. A Csurgói Vegyesipari KTSZ dolgozói fokozzák eredményeiket A Csurgói Vegyesipari KTSZ dolgozói az 1952-ies éviben kiváló eredményeket értek el. A tervü­ket 416.4 -százalékra teljesítették. Az 1953-as évben még fokozni kí­vánják eredményeiket és már az első dekádban 123 -százalékra tel­jesítették tervüket. Az üzem termelékenysége a műit év hasonló időszakához vi­szonyítva 179.8 ' százalékra áll, amihez nagyban hozzájárul, -hoigy az -üzem dolgozói egészséges, ké­nyelmes munkatermekben -dolgoz­nak. 1952-ben a termelés vonalán még voltak nagyobb -zökkenők. A belépett kisiparosoknak -először el kellett sa-játítanioik a fejlettebb termelési módszereket és ezzel! fokozatosan javíthatták munkáju­kat. Kiváló munkát végez -a szabó- részlegnél Bukovics Gyöngy, aki minőségi munkái-va 1 példát mutat a többi dolgozónak. A Gazda-mozgalom keretében -felhasználják a hulladék- é.s mara­dékanyag-okát. Ezekből árukat ké­szítenek és a KTSZ ,.Maradék- boltjában" adják el olcsó áron. Ezek az áruk tantósan vannak elkéiszítve, éppen ezért kelen­dőek, a dolgozók -szívesen vásárol­ják. Ebből a KTSZ-nek havonta 6000 forint jövedelme van.-"V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom