Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-22 / 18. szám

SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1953. január 22. A rinyaujlaki pártszervezet tömegkapcsolatáról Falusi pártszervezeteink előtt hatalmas feladatok állnak a dolgo­zók nevelése, a mezőgazdaság szó- sialista átszervezése terén. Falusi pártszervezet fink feladataikat csak úgy tudják megvalósítani, ha állan­dóan fokozzák az agitációs és felvi­lágosító munkát a tömegek között, ha szoros kapcsolatot teremtenék a pártonkívüli dolgozók széles töme­geivel. A Központi Vezetőség 1952 jú­nius 27-i ülésén Horváth Márton alvtárs beszámolójában rámutatott a párt és a tömegek közötti kap- esolat rendkívüli fontosságára. „Meg nem hátráló, harcos és szívós t'ómegmimkára van szükség, amely­ben megtalálja a maga napi, harci feladatát minden egyes párttag és tagjelölt, sőt a pártunk mögé sora­kozó rokonszenvezök óriási tömege is.” Pártszervezeteink többsége a Központi Vezetőség útmutatását magáévá tette és minden erejével igyekszik, hog.y azt munkájában megvalósítsa. A rinyaujlaki pártszervezet az elmúlt hónapokban, ezeket a felada­tokat figyelembe véve, szép ered­ményeket ért el. A község az 1952- es év folyamán termelőszövetkezeti 'község lett, ami hatalmas jelentő­ségű esemény volt a község dolgo­zó parasztjainak életéiben. A be­gyűjtési tervet a község batáridőre 100 százalékon felül teljesítette minden terményféleságlbol. Az őszi szántási és vetési munkálatokat is batáridő előtt teljes egészéiben be­fejezték. Ezeket az eredményeket úgy tudták elérni, bogy a pártszervezet állandó szoros kapcsolatot tartott a tömegekkel is szem előtt tartotta Sztálin elv­társ tanítását, bogy a pártnak nap- ról-aa,pra ki kell vívnia a proletár- tömegek bizalmát. A pártvezetőség rendszeresen foglalkozik a dolgo­zókkal. segíti a községiben működő tömegszervezeteket, mert ez az egyik alaipja annak, hogy a párt és a tömegek közötti tópcsolatot szorosabbra fűzzék. Különös gond­dal. foglalkoztak a DIiSZ- szervezettel, a párt s?gédcsapatá- val, ahonnét a párt az utánpótlását meríti. Takács elvtársnő, párt­titkár a DISZ taggyűlésein, poli­tikai iskoláin rendszeresen részt, vesz, hozzászólásaival, javaslataival, állandó nevelőmunkájával komoly segítséget nyújt a fiataloknak. Ezen keresztül érték el, hogy a DISZ-fiatalok a párt irányításával rendszeresen bekapcsolódnak a so- ronlévő feladatok megoldáséba. Például a békcikölcsönjegyzésben, miután valamennyi fiatal már jegyzett, a személyes példamutatá­son túl, még szívós népnevelőmun­kát is végeztek a dolgozók között. A pártszervezet az MNDSZ, és az MSZT munkájával is rendsze­resen foglalkozik, a legjobb tömeg­szervezeti tagokon keresztül mozgó­sítják a falu becsületes dolgozóit a feladatok megoldására. A párt- szervezet vezetősége időközönként a tömegszervezetek munkáját párt­vezetőségi ülésen napirendre tűzi, s ezekre a vezetőségi ülésekre meg­hívja a tömegszervezet vezetőjét is. Ugyancsak pártvezetőségi ülé­sen bízzák meg a tömegszervezetek „Örömmel üdvözöltük az Marcali község élenjáró dolgozó parasztjai, az elmúlt évben is 100 százalékon felül teljesítettük be­adási kötelezettségünket, örömmel üdvözöltük az új törvényerejű be­gyűjtési rendeletet. Én az elmúlt évben a kenyérga­bonabeadást 110, a takarmány­beadást 106, a burgonyát 146, a napraforgót 110, a. hízottsertést 100, a tojás- és baromifibeadást vezetőit is egy-egy komolyabb fel­adat végrehajtásával. A rinyaujlaki pártszervezet nem utolsó sorban azzal is erősíti tö­megkapcsolatát, hogy nagy gondot fordít a népneveló'munkára, a népnevelők képzésére. Értekezle­teket, tömegpropaganda előadáso­kat tartanak a népnevelők részére, megmagyarázzák nekik- azoknak a legfontosabb feladatoknak a jelen­tőségét, amelyek megoldására a tö­megeket mozgósítaniuk kell. A rinyaujlaki pártszervezet két­ségtelenül szép eredményeket éírt el a dolgozók között, a jövőben azonban ezen a területen csak úgy végez jó munkát ha a tömegek hangulatát, az alulról jövő bírála­tot. javaslatot, kezdeményezést a pártszervezet tagjai méginkább elősegítik, mert csakis ennek segít­ségével tudják munkájukat jobbá tenni. Úgy dolgozzanak a jövőben is, hogy a pártonkívüli becsületes dolgozók megértsék pártunk poli­tikáját*, saját magukénak tekint­sék és harcoljanak is annak meg­valósításáért. A párt és a tömegek közötti kap­csolatot azért is el kell mélyíteni, mert pártunk az utánpótlást, az új aktívákat ezeknek a becsületes dolgozóknak a széles tömegeiből szervezi. új begyűjtési rendeletet“ 105, a tejbeadást pedig 100 szá­zalékra teljesítettem. Szívesen ad­tam a nép államának. Kötelességem példás teljesítésé­ért az a megtiszteltetés ért, hogy pártunk tagjelöltbe lehettem. Ezt azzal akarom meghálálni, hogy ez- évi kötelezettségemet miég példá- saibban teljesítem. Horváth Imre 3 holdas dolgozó paraszt, G. HAHOMOV: A Moszkva környéki Gorkiban, ahol Lenin élt A sok múzeum között, amely V. I. Leninnek, a forrada­lom hatalmas lángelméjének, a Kommunista Párt és az első szocia­lista állam megalapítójának évűé. hét őrzi, különleges helyet foglal el « Moszleva-környéki Gorkiban léte­sített Lenin-múzeum. /Ét, 30 kilométernyire a főváros­tól, nagy parkkal övezett házban élt, dolgozott és pihent Lenin, éle­iének utolsó éveiben. Huszonkilenc évvel ezelőtt. 1931 január 21-én itt dobbant utolsót lángoló szíve. Itt minden Leninre emlékeztet. Lenin, a természet rajongója, nagy kirándulásokat tett a szomszédos erdőbe és vadászott. Gyakran pi­hent a fehér köböl épült lugasban, »honnan elbűvölő kilátás nyílik a Parha-folyóra, Gorki falucskára, a mezőkre és a ligetekre. A közeli tisztáson egy fatörzshöz erősített táblácska arról beszél, hogy Vla­gyimir Iljics nem egyszer játszott ezen a tisztáson a falusi gyerme­kekkel. A központi fasor fehér oszlopok­kal körülvett, kétemeletes házhoz vezet. Itt hólepte orgonabokrok előtt áll egy pad. amelyet vörös kötéllel kerítettek el. Ezen a pádon sokszor beszélgetett Lenin Sztálinnal. Sok kiránduló jön ide a szovjetország minden részéből és idegen orszá­gokból is. hogy meglátogassa, a há­zat, amelyben Lenin élt. Áhítattal tépnek be a múzeum előcsarnoká­ba, csendesen járnak szobárói-szo- bára, sokáig állnak a teli üveg- szekrények előtt, amelyek a törté­nelmi napok emlékeit őrzik. agyimir Iljics 1918 őszén, súlyos sebesülése után ér­kezett elsőízben Gorkiba. A nép nagy szeretettel vette körűi Lenint. A vitrinek egyikében őrzik a mun. hások' parasztok, vöröskatonák Leninhez intézett leveleit, ame- tyebben meghatóan leérik Lenint, hogy igyekezzék mielőbb felépülni. Itt láthatjuk az 1918 szeptember l i ,Pravda”-t, s benne a vastag- szedésü hírt; „Lenin harcol a be­tegség ellen és legyőzi! így akarja % proletariátus, így akarja Lenin, így parancsolja a sorsnalc!” Lenin a nép lángoló szeretetétől körülvéve, lassanként meggyógyult. Még Gorkiban is dolgozott. Ez már 1918 végén volt. A fiatal szovjet- Uiztérsaeágot a fehérgárdista kor. da és az idegen intervenciósok tü­zes gyűrűje vette körül. A haza nagy hiányt szenvedett élelemben, tüzelőanyagban és fegyverben. A frontról, a köztársaság minden ré­széből láthatatlan szálak vezettek Gorídba. Lenin,' a köztársaság vé­delmét irányítva, Sztálinnal együtt dolgozta lei a hadműveletek terveit, küldte utasításait a frontra, ellen­őrizte a védelmi tanács rendeletéi­nek végrehajtását, a Vörös Hadse­reg, valamint az ipari központok és a lakosság élelemmel való ellátását, kemény kézzel irányította az ál. lamapparátust és az ipar munkáját. A megőrzött kéziratok, jegy- zetek, rendeletek és a táv­beszélőn felvett gyorsírói jegyze­tek arról tanúskodnak, hogy Lenin behatóan foglalkozott minden Iccr- déssel. Levelezése Sztálinnal arról tanúskodik, hogy Lenin erős táma­sza Sztálin volt, akit a harc legve. szmyesebb és legfontosabb pontjai­ra küldött. ’. Lenin levelezése Sztálinnal meg­mutatja a forradalom vezéreinek mély eszmei és személyi baréitságéit. Lenin Gorkiban nem egyszer fo­gadott parasztküldötteket, beszélt a gorkibeli parasztokkal és maga is bement a faluba és felszólalt a fa­lusi összejöveteleken. Gorkiban elég sok olyan ember él, aki beszélt Leninnel. Vaszüij Sulbin, a gorki Vlagyimir Iljics- kolhoz vezetőség énéle tagja így be. szél erről: ,,Valóraváltak szeretett tanítónk és barátunk, Vlagyimir Il­jics Lenin látnoki szarni. Földjein­ket sok traktor és más mezőgazda- sági gép műveli meg. Most már nemcsak a házakban van villanyvilá­gítás; egyre több munkát is elvé­gez helyettünk az elektromosság —< úgy, ahogy Lenin elvtárs megmon­dotta. A kolhoz nagy termésered­ményeidet ér el és eredményesen fejleszti a kollektív állattenyész­tést. Gorki falura rá sem lehet is- merni. A fakunyhók helyén ma tá­gas, villannyal, vízvezetékkel és rádióval ellátott házak állnak. A kolhoztagok gyermelcei középislco- lában tanulnak. Ez alatt az idő alatt a faluból sok agronomy, tanító, mérnök és más szakember került ■ki. Mozi és klub is van a kolhoz, ban, ahol tudományos és kultúrelö- adásokat tartanak. A kolhoztagok televíziós adásokat is láthatnak a klubban. A boldog és kulturált élet­hez a Lenin mutatta úton jutot­tunk el”. ^ látogatók nagy érdeklődés­sel szemlélik meg Lenin dolgozószobájának könyvtárát. Ta­lálhatunk itt enciklopédiáikat, út. mutatókat, társadalmi, közgazda­ságtani és filozófiai munkáidat, a mezőgazdasággal és a katonai tu­dományokkal foglalkozó könyveket■■ megtalálhatjuk Lenin saját müveit' Gotkij, Tolsztoj, Turgenyev, Kri­lov, Mamin-Szibirjak, Csemisev- szkij, Piszarjov és más írók köny­veit. Ugyanitt őrzik a munkások, pa­rasztok és gyermekek Leninnek küldött ajándékait. Üvegszekrény­ben látjuk Lenin ruháit: felöltőjét, meleg holmiját és vadászfelszerelé­sét. A látogatók szűk belső lépcsőn felmehetnek a második emeletre. Itt van az ebédlő, itt van Vlagyi­mir Iljics dolgozószobája és a há­lószoba . Itt minden ugyanúgy van, ahogyan Lenin életében volt. Lenin dolgozószobája. Az ablak­nál íróasztal, rajta írókészlet a tollszár. amellyel Vlagyimir iljics írt. Itt, a dolgozószoba csendjében dolgozott Lenin az elméleti eüdee- ken, amelyekben a fiatal szovjet- köztársaság felépítésének első ered­ményeit összegezte és kidolgozta a szocializmus építésének terwt a Szovjétunió ba n. A dolgozószobából ajtó vezet ** a világos sarokszobába, amely Lenin hálószobája volt. Az ágy előtt álló asztalkán orvosságos üvegeket látunk. A szoba közepén kis asztul áll puha karosszéloeklcel. Az asztalon könyvek, köztük Jack London: „Az élet szeretete” című könyve. Ezt a könyvet olvasta fel Leninnek felesége. Nagyezsda Konsztántyinova Krupszkaja két nappal Lenin halála qlött, 1921 ja­nuár 19-én. Balról a falon naptár függ, le­szakítható lapoldcal; naponta Lenin szakította le róla a lapokat. Az 1921 január 21-i lap nincs lesza­kítva. Ezen a napon, este 6 óra 50 perckor hunyt el Lenin. Azóta a föld minden részéből tíz­ezrével jönnek él az emberek Gór. hiba. A Déldunántú’i Kavicstermelő Vállalat harca az 1953-as terv teljesítéséért Vállalatunk, a Déldunántúli Ka­vicstermelő Vállalat az 1952-es évben eredményes munkát vég­zett, szép teljesítményről számol­hat be. Az éves tervet szeptember 26-ra teljesítette és az év végéig 32 százalékkal túlteljesítette azt. A bánya leföldelési tervét 198 százalékra teljesítette. Jó mun­kánk elismeréseképpen november 7-én megkaptuk az élüzem cím II. fokozatát. Negyedik negyedéves tervün­ket —- globálisan — ugyancsak túl­teljesítettük: k-avicst er vünket 115, a leföldelési tervet 116 százalék­ra. Tervünk nagyobb százalékú túlteljesítését megakadályozta a szokatlanul korán jelentkező hi­deg időjárás, aminek következté­ben nem kaptunk vagont és így december havi tervünket csak 71 százalékra tudtuk teljesíteni. Az eredmények eléréséhez nagy­mértékben hozzájárult dolgozóink versenylendülete, mert a neveze­tesebb évfordulókra meglógható, konkrét felajánlásokat tettek és ezt — december 21 tő] eltekintve — teljesítették. Segítette a mű­helyben a kotrógépen dolgozó szaktársak segítőkész és öntuda­tos munkája, amely megakadályoz­ta a gépek nagyobb kieséséi. Nem utolsósorban a munkafegyelemben történt nagymérvű javulás. Míg szeptemberben és októberben 18 —20 igazolatlanul mulasztott mun­kanap volt, addig decemberben nem volt igazolatlan hiányzás, 1953-as tervünk: reális, teljesíthető 1952 végén megkezdtük a mun­kát az 1953-as terv teljesítése ér­dekében. Ez a munka két terüle­ten folyt. Az egyik: kint a mun­kahelyen: felkészültünk, hogy ja­nuárban kézzel rakodhassunk és ehhez szükséges volt a munkavá- gány áthelyezése a száraz kavics- fal mellé. A kotrógépeket kivon­tattuk a javítási helyükre és hoz- zákezdtünk a javításukhoz. Az emelkedő vízállás miatt a kotró vágányát magasabbra kellett emelni. A leföldelési munkát úgy végezzük, hogy biztosíthassuk az 1953-aSk évi zavartalan termelést. Ezzel egyidőben a meglévő tervek szerint folytatjuk az új bánya fel­tárási munkálatait. A másik, de nem kevésbbé fon­tos feladat: az 1953-as tervek jó elkészítése. Amikor a minisztéri­umtól megkaptuk a keretszámo­kat, cikkor az első benyomásunk az volt, hogy „sokat kérnek tő­lünk, ezt a tervet nem lehet tel­jesíteni“. Később — higgadtan — arra a m&gáilam'tásra jutottunk, hogy egy két műszaki feltétel biz­tosításával a terv reális "és telje­síthető. A problémákat feltártuk ipar- ígazgatóságunknak és trösztünk­nek, ahol ígéretet kaptunk arra, hogy segítségünkre lesznek ezek megoldásánál. Ezek. után nekifog­tunk a különböző tervek kidolgo­zásának. Ütemtervet készítettünk, amiben megjelöltük az elkészítés határidejét és a felelős nevét. Sok ötlel, javaslat, újítás segíti munkánkat hez — amellett, hogy felhasznál­tuk az 1952-es tapasztalatokat — dolgozóink véleményét és. segílsé- gét kértük. Brigádvezetőink, szta­hanovistáink, műszaki dolgozóink részére szükebbkörű aktívaérte- kezletet tartottunk, ahol ismertet­tük a keretszámokat és műszaki problémáinkat. Az elvtársak meg­értették, hogy még szervezettebb munkára van szükség és számos értékes javaslatot tettek. PL: a- Vm 7 sz. gépet aiakítsuk át földkot­rásra; nyári időben locsoljuk a földet, hogy könnyebben művel­hető Jegyien; a kotró dolgozzon külön vágányon stb. Nem sokkat utána ötletnapot tartottunk és o'tt ilyen irányban kértük a javas­latokat. így hat olyan ötletet kaptunk, amivel a termelést előbbre lehet vinni, négy ötlet a munkavédelemmel, három ötlet az- ?nyagtakarékossággal, a többi kü­lönböző kérdésekkel foglalkózott. Ezenkívül beérkezett még hat újí­tás is. Ezeket elbíráltuk és a be­vezetésüket, illetve az elkészíté­süket haladéktalanul elkezdjük. Ismertettük a feladatokat, jutalmat tűztünk ki A tervek nagyobb része már elkészült és mindegyike — anyag, munkabér, munkaerő, önköltségi, gépkihasználási stb. — takarékos­ságot és jobb szervezést ír elő. Pl. i gépkihasználási terv teljesítés© érdekében a gépek kihasználását 10—20 százalékkal kell megjavíta­nunk. A tervísmertetö értekezle­ten hangsúlyoztuk, hogy mennyire fontos a terv naponkénti teljesíté­se, mennyire fontos a fegyelme­zett, öntudatos munka. A legfontosabb számunkra most az, hogy — a terv teljesítésével együ*t — a gépeket az előírt határidőre megjavítsuk. Hogy dolgozóinkat még jobb munkára serkentsük; 2 ezer forint jutalmat és egy kéthetes díjmentes üdülést tűz­tünk ki a legjobb munkát végzők számára. Szaktanfolyamokat indítunk be Az előttünk álló feladatok kö­zül kiemelkedik: biztosítani az anyagot a zavartalan munkához, megrendelni az 54-es javításhoz szükséges • alkatrészeket, elkészí­teni tervszerű megelőző karban- tartás ütemtervét. Emelni kell a dolgozók szakképzettségét s ezért taníolyamot indítunk a tolató sze­mélyzet, a munkavezetők, az ad­minisztratív és nem utolsósorba* sztahanovistáink számára. Ki ke-lt adnunk a tervfelbontást és ezál- * ía! alapot adni . a versenymozga^ lomhoz. Támogatást kérünk az üzem* pártszervezettől és a szakszerve­zeti bizottságtól a munkafegyelem további megszilárdításához, a munkaverseny szervezéséhez és értékeléséhez. Nem kétséges, ha dolgozójuk ét műszakjaink tovább fokozzák, to­vább javítják munkájukat, akkor az 1953. évi tervünket is túlto'jj«- sítjük. A termelési és a műszaki in­tézkedések tervének e? készítésé­Ujvári Béla igazgató. Űj napköziotthonos óvodákat nyitottak meg megyénkben A felszabadulás előtt a kormány nem törődött azzal, hogy a dol­gozó anyák hogyan gondozzák gyermekeiket. Különösen a falusi anyáit sorsa volt nehéz. Gyermekeiket vagy bezárták az üres lakásba. vagy magukkal vitték a mezőre, mindkét esetben a legnagyobb veszélynek voltak kitéve. A felszabadulás után vártunk irányításával kormányunk mindent elkövet gyermekeink gondtalan, derűs, békés, testi és szelle­mi fejlődésének biztosításáért.. Az elmúlt hetekben új napleöziotthonos óvodák nyíltak meg me­gyénkben. A siófoki járásban Balatonzamárdiban Balatonszemesen, « nagyatádi járásban Lábodon nyűt legutóbb óvoda. Bala tanszem csehi a pártszervezet, a községi tanács és a nevelőtestület jó munkájáról tó nuskodott az ünnepélyes átadás. Ezek a szervék egymással versengv* dolgoztak, hogy meleg otthont varázsolhassanalc lcis gyermekeik számá­ra már az első alkalommal. Az MNDSZ és a szülői mumlcalcözösség édességgel kedveskedett a megnyitón részvevő 70 apróságnak. Hasonló hangulat jellemezte a balatonzamárdi óvodaavatást is. Erre az altólomra felvonult az iskolaigazgató vezetésével az úttörők furulya-zenekara, A lábodi ünnepségen a község látóinak nagyrészt szintén megjelent. Az ünnepélyt a pártszervezet és a tömegszerveze­tek gondos előlcészítö munkája tette még szebbé. Szorgalmasan vet­te ki részét a munlcából az iskola pedagógus kara is.- a gazdag kul­túrműsor betanításával járultak hozzá a szép ünnepséghez. Kiss Teréz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom