Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-20 / 16. szám

Kedd, 1953, jaauár 20. SOMOGYI NÉPLAP 3 A Lengyel Népköztársaság ormánya jegyzékben tiltakozott k Egyesült Államok kormányánál Szilárdítsák meg a vezetést, fokozzák eredményeiket a tengődi Szabadságzászló tszcs-ben F«rsó. (TASZSZJ A lengyel la- január 18 án közölték a Len­nel Népköztársaság kormányának Egyesült Államok kormányához intézett jegyzékét. A jegyzék megállapítja, hogy az 'merücai légierők egyik katonai re­pülőgépéről a koszalini vajdaság niastkói járásának Mizdowo-Pod ory nevű helységénél 1952 ncvem- er 4-én ledobtak két diverzánst, lefan ’Skrzyszowskit (Janus Sa ■rat) és Dionizy Sosnowskit, A lengyel áhambiztcnsági szer k mind ét diverzánst elfogták. A mis okmányokkal ellátott diver- nsoknál amerikai felszerelést ta­ták, amelynek segítségével Len _,/elország területén ellenséges cse­lekedeteket kellett volna végrenaj- arriok. S -rzyszowskit és Sosnowskit a Nyugat-Németország területén mű­ködő amerikai kémszolgálat szer­vezte be. A két diiverzánst az ame­rikai katonai hatóságok Maj.na- Frankfurt közelében lévő kémiiko- lájában képezték ki a lengyel állam ellen irányuló kém-, szabotázs- és íiverziós cselekmények végrehajtá­sára. Ebiben az iskolában Skrzy- szowski Saperával és Sosnowskivai együtt még másik nyolc személyt is kiképeztek, akikét az amerikai .kémszolgálat a társadalom söpre­dékei közül szedett össze. Az utóbbi időben talált bizonyí­tékok — mondja a jegyzék a to­vábbiakban —, arról tanúskodnak, hogy az amerikai hatóságok nagy­arányú előkészületeket folytatnak a lengyelországi diverzió és kém­kedés kiépítésére. A jegyzék megállapítja, hogy a Lengyelország ellen dolgozó terro­ristáik, kémek és diverzánsok bűn­perei során sok olyan tényadat me­rült fel. amely fényt vet egyes amerikai diplomaták aljas szerepé­re, valamint a washingtoni kor­mánykörök Lengyelország-ellenes szándékaira és te ivei re. Lengyelország kormánya — mondja befejezésül a jegyzék — erélyesen tiltakozik Lengyelország területének az Egyesült Államok repülőgépei által 1952 november 4-én elkövetett durva megsértése ellen, ismételten tiltakozik a Len­gyelország ellen irányuló agresz- sziv kémkedés és diverzió megszer­vezése .ellen és határozottan köve­teli, hogy az Egyesült Államok kor­mánya haladéktalanul szüntesse be ellenséges cselekedeteit. A tengődi Szabadságzászló tszcs jó eredményeket ért el az 195í2"es évbe n. Átlagtermésük búzából 10, rozsból 8, ősziárpából 11, tavaszi árpából 8, kukoricából 12, burgo­nyából 60 mázsa volt. Az eredmé­nyekhez hozzájárult, hogy egyes növények termesztésénél alkalmaz­ták az agrotechnikai eljárásokat, öt hold kukoricát négyzetesen ve­tettek és azon alkalmazták a pót­beporzást is. Azon. a területen, ahol a négyzetes vetést és pótbteporzást alkalmazták, holdanként két mázsá­val lett több a termés, mint a régi módszerű vetésnél. Az aratás és cséplési munkálatok idején jól mozgósította a tszcs vezetősége a tagságot, így a mun­kájukat határidőre el tudták vé­gezni. Jó eredményt ért el Bálint Jenőné, aki az aratásban egy nap alatt öt és fél munkaegységet tel­jesített. Váradi Gyula, aki 1952 tavaszán lépett be a csoportba, 11 hold földjével, szintén szép ered­ményeket ért el. összes munkaegy­sége 254.98 voít. Horgos György 68 éves sertésgendozó szintén pél­damutató munkát végzett. Mint mondotta: — azért léptem be a tszcs-be, hogy becsületesen dolgoz­zam, kenyeremet itt látom bizto­sítva. ígérem, hogy az idén a tszcs tagjai közül a legtöbb munka­egységet fogom elérni. Voltak azonban fegyelembontó tagok is a tszcs-ben. Pl. Varga Fe­renc tagjelölt nem járt rendszere­sen dolgozni, úgy, hogy a tszcs ve­zetőségének 17 munkaegység meg­vonásával kellett büntetni, ennek ellenére sem dolgozott becsületesen. Magatartása nem méltó a párttag- jelöltséghez. Pártunk szervezeti szabályzata előírja, hogy a kom­munistáknak minden területen, pél­damutatóan kell végezni munkáju­kat. A pártszervezet vezetősége vonja felelősségre mindazokat a párttagokat, akik megbontják a munkafegyelmet és visszaélnek párttagságukkal. A tszcs vezetősége most az ősziek vetésében bátran alkalmazta a fej­lett agrotechnikai eljárásokat. Bú­zavetési tervük 107 ’hold, elhbői 32 holdat keirsztsorosan vetettek. Rozsból 10, ősziárpából szintén 10 holdon vetettek kereeztsorosan. A kukoricaföldet megtrágyázták és 45 holdon vetnek négyzetesen és alkalmazzák a pótbeporzást. Elha­nyagolják azonban a szerek alkalmazását az állatte­nyésztésben, különösen a sertéste­nyésztésben. Felelősség terheli a pártszerve­zetet is, mert nem ellenőrzi a ve­zetőség munkáját. Nem fordít kellő gondot a párttagok továbbképzésé­re. A népnevelőket nem mozgósít­ja, nem bízza meg őket feladatok­kal. Maga a párttitkár elvtárs sem foglalkozik a tagokkal, sőt azzal magyarázkodik; „fejletlenek az e£v- társak s ezért nem tudnak jó nép­nevei őmunk át végezni.” Ez a meg­állapítás a párttitkár elvtárs gyen­ge munkáját mutatja, mert ahol a párttitkár nagyobb gondot fordít a tagság nevelésére, ott a tagok ak­tívan vesznek részt miniden munká­ban, ott érvényesül a kommunista példamutatás. Nem véletlen tehát, hogy a tszcs-ben nincs verseny. Legsürgősebb feladat, hagy a ta­vaszi munkák megindulásakor a tszcs vezetősége szervezze meg a brigádok közti versenyt és egyéni versenyvállalásokat. Az eredmé­nyeket rendszeresen értékeljék és az élenjárókat a legszélesebb kör­ben népszerűsítsék, ez egyik döntő a munkák időbeni elvég­fejlett mod­feíitetele zésének. Befejeződött a lipcsei Pavlov-kongresszus Berlin (MTI). Lipcsében szom­baté« befejeződött a nemzetközi Pavlov-kongresszus. A kongresz 3ZU3 részvevői az előadások és fel­szólalások lényegét összegezve »gyhamgulag határozatot hoztak, »melyben tervbevették: 1. Pavlov összes műveinek mi előbbi kiadását német nyelven. 2. Pavlov-intézet létesítését a Igémet Demokratikus Köztársaság­ba«, ahol kísérleti kutatást foly- taítnak a nagy szovjet tudós taní­tásai alapján. 3. Pavlov tanainak módszeres tanulmányozását és alkalmazását a német klinikákon. 4. Pavlov tanaival foglalkozó kötelező előadások bevezetését a német egyetemeken. 5. Pavlov tanításainak fokozott figyelembevételét a' -német orvos- tudományi társaság munkájában, különösen a fiziológia területén. 6. Pavlov tanításainak gyakor­lati alkalmazását a kórházak és a kórházi munka megszervezésénél. Becs dolgozói megemlékeztek Lenin halálának évfordulójáról Becs (TA.SZSZ). Bécs dolgozói íanuár 17 én ünnepi gyűlésen em­lékeztek meg V. I. Lenin halálának évfordulójáról. A tgyűlésen az »sztrák közélet sok ismert szemé­lyisége is megjelent, Lenin életéről és tevékenységé- ői Franz Marek, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bi- softságának tagja tartott -előadást. Rámutatott: Lenin eszméi és munkássága lerakták a konununiz mus félé vezető utat. Most a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs folytatja Lenin művét. A jelenlévők viharosan ünne­pelték a nagy Sztálint. V. I. Lenin, halálának évforduló, járói számos bécsi üzemben is ün­nepi üléseken emlékeztek meg a dolgozók. Fordítsanak nagyobb gondot tanácsaink a baromfi- és tojásbegyüjtésre Megyénk az elmúlt évben a burgonya kivételével adósa ma­radt államunknak, nem járultunk hozzá megfelelően ötéves tervünk döntő évének sikeréhez. Dolgozó parasztságunk egyrésze' elmulasz­totta legfőbb kötelességét az ál­lam iránt. Ennek egyik döntő oka pártszervezeteink, tanácsaink rossz kapcsolata a dolgozó pa­rasztok széles tömegeivel ~ Dolgozó parasztságunkkal nem tudatosították megfelelően az ál­lami kötelezettség teljesítésének jelentőségét, de nem beszéltek a kedvezményekről sem. A gyenge tömegkapcsolat oda vezetett, hogy az osztályellenség, a kulákság ezeken a helyeken zavartalanul végezte romboló tevékenységét. Az elégtelennek bizonyuló irá­nyító és szervező munka rányom ta bélyegét az egyes községek egész évi begyűjtési munkájára. Most, az új begyűjtési év kezde­tén a tanácsoknak igen alapos bí­rálat alá kell venniük a muH évi munkájukat és a megfelelő követ- keztetést le kell vonniok. Megyénk községeiben ezekben a napokban vitatják meg az 1953 as évre szóló begyűjtési rendeletet. Tapasztalatok azt igazolják, hogy a dolgozó parasztság na.gy érdek­lődést tanúsít az új rendelet iránt. Nem egy községiben a gazdagyúlá- sen vállalásokat tesznek begyűj­tési tervük határidő előtti teljesí­tésére. Csurgó községben tanács­ülésen vitatták meg az új begyűj­tési rendeletet. A dolgozó parasz­tok helyeselték azokat a kedvez­ményeket, amelyek a begyűjtési rendeletben biztosítva vannak. Számosán vállalásokat tettek az első negyedévi tojás-, baromfibe­adási kötelezettség határidő előtti teljesítésére. Özv. Gáspár János- né, a csurgói Kossuth tsz tagja vál­lalta, hogy első negyedévi tojásbe- adását február 21-re teljesíti. Var­ga István, £ mezőgazdasági állan­dó-bizottság elnöke vállalta, hogy még ebben a hónapban teljesíti félévi baromfi- és tojásbeadá^i kö­telezettségét. Hasonló vállalást tett Füstös János, az Uj Élet tsz elnöke is. Megyénkben az elmúlt hetekben igen komoly eredményt értünk el a baromfibegyüjtési terv teljesíté­sében. Január havi baromfibegyüj­tési tervünket 116 százalékra tel­jesítettük. Ez azt igazolja, hogy tanácsaink a műit évi begyűjtési munka, tapasztalatait felhasznál­va, jól szervezték meg a baromfi- begyűjtést. De a tojásbegyüjtésbea megyénk szégyenteljesen. lema­radt, különösen a kaposvári és a csurgói járásban mutatkozik ko­moly lemaradás. A csurgói járás­ban egyedül Csurgó községben volt tojásbegyüjtés, a járás többi községében pedig nem. A begyűjtési munka megjavítá­sának egyik legdöntőbb feltétele az állandó-bizottság megfelelő aik. tivízáiása éS nem utolsósorba« azok példamutatása. Igén fontok, hogy tanácsaink megfelelő módom magyarázzák meg az új begyűjtési rendeletet és különösen azt a ré­szét, mely a szabadpiac kérdésé­vel foglalkozik. Ismertessek rész­letesen a dolgozó parasztok köte­lezettségeit az állam iránt, hogy minden dolgozó paraszt határidő­re teljesítse legfőbb kötelességét: a begyűjtési tervet. Togliatti elvtáts nagy beszédet mondott az olasz képviselőházban EMLÉKEZETES ÉJTSZAKA Róma. (TASZSZJ Az olasz kép­viselőház szombati ülésén folytat­ták a vitát afölött, hogy a válasz­tójogi rendszer „reformjáról” szó­ló törvénytervezettel kapcsolatban a kormány felvetette a bizalmi ker­ítést. A vitában felszólalt Palmira Togliatti is, aki kifejtette: a kor­mányvak nincs joga ahhoz, hogy a törvénytervezet egészével kapcso­latban vesse fel a bizalmi kérdést •s megfossza a. képviselőházat an­nak lehetőségétől, hogy teljes egé­szében megtárgyalja a■ törvényter­vezetet, s módosító indítványolcat ter jesszen elő. Az, amit a kormány és propa­gandája „kommunista veszélyének aevez, a valóságban széleskörű né­pi mozgalom, amely arra buzdítja- a dolgozó osztályokat, hogy részt kö­veteljenek a nemzet politikai éle­sének irányításából — mondotta a továbbiakban Togliatti elvtárs, majd így folytatta: „A kormány választási „refonnr wvvezete” és azok az erőszakos módszerek, amelyekkel a kormány ci akarja erőszakolni a törvényter- re*et feltétel nélküli elfogadását, írről tanúskodnak, hogy a törvé- lyességnek, az alkotmánynak és a wlgári demokrácia törvényeinek tiszt ele tire'll tartása nem, érdekli az tralkodó kapitalista köröket, ami- tor arról van szó,, hogy meg kell akadályozni a dolgozó osztályok ’Uírehaladását. — A helyset komoly, •— állapí­totta meg a továbbiakban Togliat­ti el t társ. — Kijelentjük, hogy zoiMial hajlandók vagyunk vissza- ’•mm a törvénytervezettel kapcso­latban benyújtott miniden javasla­tunkat egy feltétel mellett: bocsás­sák népszavazás alá magát a tör­vényjavaslatot. — A törvényjavaslat előírja, hogy ha a tömbökbe tömörült pártok egyik csoportja csak egy szavazat­tal is többet kap, .mint a szavaza­tok 50 százaléka, akkor az új kép­viselőházi helyeket a többségi elv alapján osztják eh Ha viszont a tömbökbe tömörült pártok egyik csoportja sem szerzi meg a szava­zatok 50 százalékát, akkor a kép­viselőházi helyeket az 1948. évi vá­lasztási törvény alapján, arányos­sági rendszer szerint osztják el. Ha a népszavazáson, amelyet a válasz­tásokkal együtt kell megtartani, a választék többsége a „reform” mel­lett nyilatkozik, akkor a reformot meg kell valósítani. Ha elleniben a választók többsége ellenzi a re­formot, akkor a képviselőházi he­ly-eket a régi Választási törvény szerint kell elosztani, bármilyen le­gyen is a választások kimenetele. Beszéde befejező részében Tog­liatti elvtárs rámutatott: a kor­mány törvényjavaslata ,ellen or­szágszerte megnyilatkozó népi til­takozások arról tanúskodnak, hogy Olaszországban komolyan kezdenek gondolkodni « szabadságról és a demokráciáról” — végül a kormány tagjai felé fordulva kijelentette; „Önök folytathatják visszaélései két, követhetnek el hibákat, fokoz­hatják a nép szenvedéseit, de soha­sem akadályozhatják meg az olasz dolgozók, a munkásság előrehaladá­sát azon az úton, amely- a szabad­ságnak, a demokráciának kivívása, a hatalom elnyerése felé vezet.” Azon a télen egy malomban dolgoztam Borovo falu szé­lén. A gabonával és liszttel meg­rakott szekerek éjjel-nappal foly­vást nyikorogtak. soha nem lehe­tett nyugodtan pihenni. Egyszer éppen Mitó fögépésztől vettem át az éjtszakai műszakot, amikor csöngetett a telefon. Öcsém hívott fel a városból: — Szomorú hír. Meghalt Lenin. — Én nem értettem: — Halló! Halló! Beszélj érthe­tőbben! — Azt mondom, hogy meghalt Lenin! Ki? Kicsoda? — Lenin! ... Lenin ! . .. lljics! Vlagyimir lljics Lenin. Értesz? Zúgott a fülem, színiem előtt minden elsötétült. A kagylóban ismét, felhangzott öcsém hangja: — Halló! Halló! Figyelj már! Értetted? . .. Lenin . . . — Értettem ... imondhatatlan egyedüllét és gyámoltalanság érzése vett erőt rajtam. Bizonytalan léptekkel, szin­te botorkálva mentem át az étkez­débe. A gépkezelő vacsorázott. — Mitó.. .. Felnézett és meglepetten felhúz­ta. a szemöldökét: — Valami baj történi? — Baj, Mitó ... — suttogtam. — Mi történt? — Lenin — Micsoda?! A nehéz asztal megingott, a leves kiömlött. — Lenin, Mitó .. . Lenin meg­halt ... Éppen most közölte velem öcsém telefonon. Mitó dermedten nézett rám. Gép­olajjal összenlázolt arca egészen eltorzult. Felállt és mintha kiutat akarna találni fájdalmából erősen odanyomott a falhoz, nehéz léptek­kel elindult a géptere-mbe. Siettem utána. Mitó odament az őrlőhöz, kibon­totta a lánccal felerősített emelőt, és átállította a tülkölőre. Felüvöltött a sziréna. A hallgatag, hatalmas Mitó. akitől mindenki félt, aki nem kiáltott, sőt nem is szisszent fel akkor, amikor a malomkő szét­zúzta ujját, most hangosan sírt. 'Nem szégyelte magát, nem rej­tette el arcát. Elborult arccal, moz­dulatlanul állt, mint gépe és szemé­ből ömlött a könny .. Én is megrendültem. Mitó hirtelen odament a főmo­torhoz és gyorsan megfordította a kart. A motor nehezen csikordult és megállt. A malomban egyszerre végtelen csend lett... Elsőnek rohant be a gazda, utá­na a molnárok és a parasztok, akik gabonát őröltettek. — Mi történt? Miért hagyták abba a munkát? — üvöltött a gaz­da. — Ma éjtszaka nem dolgozunk! —- Miért? — Mert meghalt Lenin!, •— Na és? A gépész tekintete szinte be­leszart a gazda duzzadt ar­cába. — Lenin maghalt! — ismételte lassan, magára erőszakolt nyuga­lommal Mitó — Igen, ezt hallottam, na és? — Lenin meghalt!... Pusztult innen, féreg! — és Mitó odalépett a szerszámosládához. A parasztok szétszéledtek, ai gaz­da pedig nyomban elcsendesedett. Mitó szemében a düh lángja gyul­ladt ki. — Idehallgass, Veiko — fordult fáradtan a gazdához — menj innen, arra kérlek,’ te nem tudod, ki az a Lenin . .. Megmondtam,, hogy ma éjtszaka nem dolgozunk ... Menj, kérlek ... A gépész szavaiban olyan erí hangzott fe( hogy a gazda az aj~ tó felé hátrált. Az egyik munkás odament ** Mitóhoz és ezt m,ondta: — Megyek, felébresztem a pa­rasztokat. Idehozom őket, gyűlje­nek össze itt a malomban. Elmond­juk nekik, ki volt Lenin és miért nem dolgozunk ma éjtszaka. Mitó pdcument az ablakhoz és merev tekintettel bámult az éjtsza­ka sötétjébe. A fájdalom egyszerre mély redöket vont arcára A sziréna vad üvöltése szakított« félbe az éjtszalca csendjét az eldu­gott bolgár falu fölött. Orlin Vaszüjev.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom